udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 93 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-93
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pete István

1998. május 7.

Máj. 7-én is ülésezett Bukarestben az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és Operatív Tanácsa, folytatta a jelöltek meghallgatását és a jelöléseket az RMDSZ-nek járó államtitkári tisztségekre. Az Európai Integrációs Főosztály államtitkári tisztségébe az Operatív Tanács Niculescu Antalt jelölte, aki eddig a kormányfőtitkár-helyettesi tisztséget töltötte be, a mezőgazdasági államtitkári tisztségbe pedig Pete István nagyváradi agrárközgazdászt. A megürült kormányfőtitkár-helyettesi és az oktatási államtitkári tisztségekre a jelöléseket a miniszterekkel való egyeztetés után véglegesítik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 1259. sz./ Az oktatási állampolgári posztra Kötő Józsefet jelölték. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1998. május 14.

Radu Vasile miniszterelnök 1998. május 14-én kinevezte az RMDSZ öt új, illetve új tárcához beosztott államtitkárát. Az új kinevezettek: - Birtalan József - Szállításügyi Minisztérium; - Dr. Demeter János - kormányfőtitkár-helyettes a kormány főtitkárságán; - Dr. Kötő József - Nevelésügyi Minisztérium; - Niculescu Antal - Európai Integrációs Főosztály; - Pete István - Mezőgazdasági Minisztérium. A többi öt RMDSZ-államtitkár megőrizte korábbi tisztségét, éspedig: Bara Gyula - a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumban; Borbély László - a Területrendezési Minisztériumban; Erős Viktor -a Privatizációs Minisztériumban; Kelemen Hunor - a Művelődési Minisztériumban; Lányi Szabolcs - az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ A román kormány ülésén az RMDSZ által jelölt több államtitkár kinevezését, illetve cseréjét hagyta jóvá. Így a Közoktatási Minisztériumban Béres András államtitkár helyét Kötő József, az RMDSZ eddigi első ügyvezető alelnöke és oktatási főosztályának vezetője vette át. Niculescu Antal, a kormány főtitkárának eddigi államtitkári rangú helyettese a kormány európai integrációs hivatalában lesz az államtitkár (itt csak egy államtitkár van, a hivatal élén miniszter áll a parasztpárti Alexandru Herlea személyében), Niculescu eddigi helyére pedig Demeter János, az RMDSZ önkormányzati ügyvezető alelnöke kerül. Kötő József és Demeter János jelölését az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén határozták el, de eddig még folyt az egyeztetés az érdekelt hivatalok vezetőivel. Ugyancsak közzétette a kormányszóvivő Birtalan József, az RMDSZ volt gazdasági alelnökének kinevezését közlekedési államtitkárrá: ő mintegy két hónapja már a Távközlési Minisztériumban töltött be ilyen tisztséget. A Mezőgazdasági Minisztériumban az RMDSZ döntése alapján Kovács Adorján helyébe Pete István nagyváradi közgazdászt nevezték ki államtitkárrá. Az RMDSZ által betöltött többi államtitkári poszton nem történt változás. - Figyelmet keltett a Pénzügyminisztériumban Corneliu Gorcea államtitkár felmentése. Gorcea a múlt héten anélkül, hogy konzultált volna erről miniszterével és a kormányfővel, befagyasztotta a RENEL, a villamosművek számláját, tekintettel az állammal szemben fennálló tartozásaira. A lépést Vasile kormányfő előbb jogosnak nevezte, de aztán a RENEL vezetőivel találkozva, illetve a Demokrata Párt elnökének, Petre Romannak ellenvetései nyomán az intézkedést visszavonták, illetve felfüggesztették addig, míg a Pénzügyminisztérium vizsgálatot folytat a RENEL pénzügyeiről - Gorcea pedig bejelentette lemondását. A RENEL nemrég emelte az áram tarifáját, ugyanakkor ennél a monopolhelyzetben lévő szolgáltató vállalatnál a legmagasabb a bérszínvonal. Több lap is úgy kommentálta az epizódot, hogy a kormány, akárcsak elődje hasonló helyzetekben, meghátrált. A kormányszóvivő szerint Gorcea már régebben jelezte lemondási szándékát, felmentésének nincs köze az ügyhöz. /MTI/

1998. május 19.

Pete István az államtitkári kinevezése előtt készült interútban elmondta: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkáraként sok és nehéz feladat hárul majd rá. Foglalkoznia kell a növénytermesztési és állattenyésztési ágazattal, az élelmiszeriparral, a haltenyésztéssel, szabványokkal, mezőgazdasági szolgáltatásokkal, kutatással, agrárpolitikával, a munkáltatók és a szakszervezetek kérdéseivel, az ágazat privatizációjával, és a minisztériumhoz tartozó szakoktatással, elsősorban mindezen tevékenységek szervezésével és menedzselésével. Az államtitkár elmondta, hogy bár egy elhanyagolt gazdasági ágazat sokéves problémáira kell megoldásokat találnia, bízik benne, hogy mint agrárközgazdász, aki ért a piaci és pénzügyi kérdésekhez, helyt fog tudni állni, és többet tehet majd a közösség érdekében, mint csupán városi tanácsos. Mivel Bukarestből nem tud majd foglalkozni az eddig általa vezetett Szesz- és Élesztőgyár ügyeivel, a gyár vezetését az egyik igazgatóra bízza - folytatta Pete -, csupán a vezetőtanács elnöki beosztását tartja meg, amit választás útján nyert el, vezérigazgatói beosztása pedig fel lesz függesztve mandátuma lejártáig. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 18./

1998. május 28.

Május 28-án az RMDSZ bukaresti székházában tartotta szokásos sajtóértekezletét. Markó Béla szövetségi elnök mellett ezúttal a következők vettek részt a sajtóértekezleten: Varga Attila, képviselőházi frakcióvezető, Borbély László területrendezési államtitkár, ügyvezető alelnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök, Niculescu Antal, európai integrációs államtitkár, Pete István mezőgazdasági államtitkár és Demeter János kormányfőtitkár-helyettes. Markó Béla bemutatta a sajtó képviselőinek az RMDSZ új, vagy új megbízatást kapott államtitkárait: Kötő Józsefet, Pete Istvánt, Demeter Jánost, illetve Niculescu Antalt, akinek új, nagyon fontos munkaköre az európai integrációs tevékenységet fogja át. Ezt követően Markó Béla áttekintette az utóbbi időszak legjelentősebb eseményeit, köztük első helyen említve a magyarországi parlamenti választásokat, a FIDESZ-MPP választási győzelmét, a koalícióban ismét jelentkező súrlódásokat, illetve a helyhatósági törvényt és az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletek helyzetét, különös tekintettel a 22-es kormányrendeletre vonatkozó alkotmánybírósági döntésre, illetve az oktatásra vonatkozó 1997/36-os sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitájára. A magyarországi választások eredményeire vonatkozóan a szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ gratulált a FIDESZ-MPP-nek a választásokon elért sikeréhez, majd tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy Orbán Viktor és a FIDESZ más vezetői jól ismerik a romániai magyarság problémáit, általában is a romániai helyzetet, jó kapcsolatokat ápolnak az RMDSZ-szel, de a romániai volt ellenzéki pártok vezetőivel is. Markó Béla értetlenségének adott kifejezést amiatt, ahogyan a hazai sajtóban egyes kommentátorok, politikusok, politikai elemzők már-már valósággal ünneplik a román-magyar viszony - szerintük nagy bizonyossággal bekövetkező - megromlását. Utalva a sajtóban megjelent nyilatkozatokra és félremagyarázó kommentárokra, értékelésekre, a szövetségi elnök rámutatott: "Ez számunkra egészen érthetetlen, mintha nem az lenne Románia elsődleges érdeke, hogy a NATO-ba már bekerült és az EU-ba is valószínűleg Románia előtt integrálódó Magyarországgal jó kapcsolata legyen." Orbán Viktor pártelnöknek egy osztrák lapban megjelent kijelentése és a román-magyar alapszerződés állítólagos felülvizsgálatára vonatkozó romániai spekulációk kapcsán, kérdésekre válaszolva, a szövetségi elnök idézett Németh Zsoltnak, a FIDESZ-MPP alelnökének a Népszabadság május 28-i számában közölt nyilatkozatából, amelyben a magyarországi vezető politikus leszögezi a választásokon győztes párt hivatalos álláspontját, miszerint "a FIDESZ-MPP eltökélt híve a román-magyar viszony további elmélyítésének. A leendő magyar kormány a két ország által aláírt és a parlamentek által ratifikált alapszerződést tiszteletben fogja tartani." "Magyarország érdeke, hogy a NATO és Európai Unió bővülése folytatódjon, így érdekünkben áll szomszédaink - köztük Románia - integrációs folyamatának felgyorsulása. A leendő magyar diplomácia ennek érdekében fog fellépni." Varga Attila a 22-es kormányrendeletre vonatkozó alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban éppen az alkotmány előírásaival támasztotta alá azt az RMDSZ által osztott álláspontot, hogy az Alkotmánybíróság nem törvényhozó testület, nem tartozik hatáskörébe egy törvényes rendelkezés meghozatala vagy törlése, következésképpen a sürgősségi kormányrendelet érvényben van, és alkalmazni kell. Markó Béla ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az RMDSZ ha nem is a régi elnevezéssel, de szükségesnek tartja a koalíciós pártok vezetőinek rendszeres konzultációját, hogy a mostanihoz hasonló eseteknek elejét lehessen venni - és itt a demokrata párti Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter legújabb intézkedésére utalt. Ami pedig a kisebbségi oktatás helyzetének rendezését illeti, a szövetségi elnök nyomatékosan leszögezte, hogy az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja a sürgősségi kormányrendelet szenátusi változatát, és csak a kormány által kiadott eredeti szöveget tartja elfogadhatónak a romániai magyarság számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1273. sz./

1998. július 9.

Az RMDSZ Kézdiszéki és Kézdivásárhelyi Szervezetének meghívására Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára július 9-én részt vett Kézdivásárhelyen egy szakmai fórumon, amelyen elsősorban a minisztérium távlati terveiről és a mezőgazdasággal foglalkozók támogatási rendszeréről esett szó. A fórum házigazdája Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1302. sz./

1998. július 15.

A Romániai Magyar Szóban Pete István mezőgazdasági államtitkár az általa ellátott feladatokról, valamint az árvizek nyomán kialakult tennivalókról számol be. Az államtitkár úgy látja, az RMDSZ a tárca legnehezebb feladatkörét vállalta fel, azaz a minisztérium "lelkéért" vállalta a felelősséget, ugyanis a mezőgazdasági-élelmiszeripari politika, a mezőgazdasági szolgáltatások, a szakszervezetekkel és a munkaadókkal való kapcsolattartás tartozik e feladatkörbe. Egy másik interjúban Márton Árpád beszélt az RMDSZ és a kormányzati partnerek közötti viszonyról, a szövetség célkitűzéseinek megvalósítási lehetőségeiről. /MTI/

1998. július 15.

Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./

1998. szeptember 22.

Az RMDSZ kormány-tisztségviselői a következő szövegű nyílt levélben kértek magyarázatot Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől: "A magyarországi Demokrata c. hetilap 1998. augusztus 6-i számában, a "Kilenc éve tart a lebontásom" című interjúban Ön a következőt nyilatkozta: Riporter: "Hogyan léptek be?" (Megj. - a kormányba). Tőkés László: "A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptemberi, kolozsvári ülésén mind a szövetségi elnök, mind a kisebbségvédelmi miniszter beszámolójában említést tett erről a számunkra (és az RMDSZ kormányzási tevékenységére nézve) mélyen sértő kijelentésről, a gyűlés során nem kaptunk semmilyen választ a lapban megjelent nyilatkozatra. Ezért kénytelenek vagyunk nyílt levélben felkérni Önt, hogy záros határidőn belül nyilvánosan indokolja meg az említett interjúban elhangzottakat, vagy vonja vissza a fent idézett minősítést. Aláírók: Tokay György miniszter, Hajdu Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula államtitkár, Birtalan József államtitkár, Borbély László államtitkár, Demeter János államtitkár, Erős Viktor államtitkár, Kelemen Hunor államtitkár, Kötő József államtitkár, Lányi Szabolcs államtitkár, Niculescu Antal államtitkár, Pete István államtitkár, Varga Gábor államtitkár, Dézsi Zoltán prefektus, Riedl Rudolf prefektus, Bognár Levente alprefektus, Buchwald Péter alprefektus, Burkhardt Árpád alprefektus, Czédly József alprefektus, Fekete-Szabó András Levente alprefektus, Gazda László alprefektus, Modok Gusztáv alprefektus, Segesvári Miklós alprefektus. /Tőkés László legazemberezte az RMDSZ kormánytisztségviselőit. Az érintettek nyílt levélben kérnek magyarázatot a tiszteletbeli elnöktől. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. szeptember 30.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt az RMDSZ kormánytiszt-ségviselőinek hozzá írt nyílt levelére. Rendkívül sajnálja, írta, hogy a hivatkozott interjúból idézett minősítést /a legazemberezést/ Hajdú Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula, Birtalan József, Demeter János, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kötő József, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal, Pete István és Varga Gábor államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, valamint Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhardt Árpád, Czédly József, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv és Segesvári Miklós alprefektusok magukra vették. "Mivel interjúmban nevesítést nem alkalmaztam, népies egyszerűséggel mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy »Akinek nem inge, ne vegye magára«. A nyílt levél aláírói idézett kijelentését szövegösszefüggéséből kiragadva, tévesen vonatkoztatták magukra. Az inkriminált szöveg, a megfelelő kiegészítéssel, így hangzik: "Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is azt vetettem fel, hogy ha már annak idején nem volt stratégiánk arról, hogy miként lépjünk be a kormányba, most talán kidolgozhatnánk egy stratégiát arra nézve, hogy hogyan lépjünk ki belőle. - Hogyan léptek be? - A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." (Kiemelések tőlem — T. L.) A bővítve idézett szövegrészből értelemszerűen kiolvasható, hogy minősítésem nem a kormányzati tisztségek viselőinek szól, hiszen ezen tisztségeiket valamennyien csak a kormánybalépés után nyerték el, tehát a kormányzati szerepvállalásért, illetve annak mikéntjéért őket nem lehet okunk bírálni." Tőkés László sajnálja hogy "olyan, általam nagyra becsült, jeles közéleti személyiségek sorakoztak fel velem szemben, akiknek nagy többségével soha semmi bajom nem volt, vagy éppenséggel jó viszonyban vagyunk egymással." Ugyanakkor furcsának tartotta, hogy az augusztus 6-i interjúra a nevezettek csupán másfél hónap múltán, szeptember 21-én reagáltak. A nyílt levél - időzítését tekintve, közvetett módon - inkább az alsócsernátoni fórumnak szól. "Ezt támasztja alá Borbély László államtitkár azon, szeptember 22-i nyilatkozata is, mely szerint az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa szeptember 19-i, marosvásárhelyi ülésén "egybehangzó vélemény volt", hogy a Székelyföldi Fórumot "nem lehet másként értelmezni, mint megosztási kísérletet" (kiemelés tőlem - T. L.). Márpedig a vásárhelyi megbeszélésen a szövetség alulíró kormánytisztviselői, az RMDSZ prefektusai és alprefektusai is részt vettek. Az alsócsernátoni fórum, az ott elhangzott építő jellegű bírálatokkal együtt, felelős módon őrködött az RMDSZ egységén. Nagyon remélem, hogy az interjúmmal kapcsolatos félreértések tisztázásával ez az egység továbbra is fennmarad és tovább erősödik." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./ A felsorolásból Tőkés László kihagyta Tokay György minisztert és Borbély László államtitkárt, tehát tőlük nem kért elnézést. Előzmény: Szabadság (Kolozsvár), szept. 22.

1998. október 15.

Pete István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára részletesen beszámolt az általa felügyelt mezőgazdasági ágazatokról. A minisztérium két államtitkára közül az ő feladata foglalkozni az agrárpolitikával, mezőgazdasági szolgáltatásokkal, mezőgazdasági oktatással, a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, élelmiszeriparral, valamint a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal való kapcsolattartással. Miután bemutatta a mezőgazdaság jelenlegi állapotát - részletesen kitérve a növénytermesztésre, állattenyésztésre, élelmiszeriparra és a mezőgazdasági kereskedelmi társaságok jelenlegi helyzetére - ismertette a minisztérium prioritásait a jövőt illetően. Pete István elengedhetetlennek tartja az ország agrárpolitikájának átgondolását, a mezőgazdaság támogatásrendszerének kidolgozását, a mezőgazdasági termékek piacának szabályozását. Ugyanakkor létfontosságú a mezőgazdasági biztosítási rendszer törvény általi szabályozása is. Az államtitkár úgy vélte, hogy "a mezőgazdaság alapproblémája mégis a hosszú távú finanszírozási és szubvencionálási rendszer hiánya". Szerinte "a jövőben létre kell hozni a mezőgazdasági termelőt támogató pénzalapot, amelyet az állami költségvetés kell álljon". /Pete István államtitkár: Ami van és ami lehetne - a mezőgazdaságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

1998. november 2.

Erdélyben 6-7 éve indult el a gépköri mozgalom, szükséges a törvényes keret megteremtése. Ennek első lépéseként idén máj. 28-án országos szimpóziumot tartottak Székelyföldön, melyen részt vettek a minisztériumi képviselők, a bajor minisztériumi képviselők, a magyarországi küldöttek és a gépkörök vezetői. Pete István mezőgazdasági államtitkár Nicolae Cornoiu személyét bízta meg a gépkörök ügyeinek intézésével. A közös géphasználatról van szó a gépkörök esetében. 1994. áprilisában alakult meg az első gépkör Gyergyószentmiklóson, jelenleg 11 működik. Megalakult a Romániai Gépkörök Szövetsége, székhelye: Gyergyószentmiklós, elnök: Romfeld János mérnök, tiszteletbeli elnök: dr. Sebők M. Péter nyugalmazott kolozsvári egyetemi tanár. /Makkay József: Kiépülőben a gépköri mozgalom Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1998. november 20.

A nov. 18-i koalíciós tárgyaláson megállapodtak abban, hogy a minisztériumok számát 17-re csökkentik, az államtitkárok létszáma pedig ezután csak 33 lesz, közülük 13-at a parasztpárt, 8-at a DP, 6-ot a liberálisok, 4-et az RMDSZ, egyet pedig a szociáldemokraták állítanak. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az RMDSZ-nek tehát az eddig 10 helyett 4 államtitkára lesz. A négy megmaradó államtitkári poszt: Kötő József oktatási, Kelemen Hunor művelődési, Pete István mezőgazdasági és Borbély László közmunkálati és területrendezései államtitkár. Az RMDSZ további államtitkári posztjai megszűnnek. /Ezek voltak: Birtalan József szállításügyi, Bara Gyula munkaügyi, Erős Viktor privatizációs, Niculescu Antal Európai Integrációs Főosztály, dr. Demeter kormányfőtitkár-helyettes. A Bihari Napló úgy értesült, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter beadta lemondását. /Wagner István: Kormányátszervezés. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./

1998. december 22.

Az RMDSZ az új kormánystruktúrában négy államtitkári helyet őrizhet meg. Megmarad tisztségében Kötő József oktatási, Kelemen Hunor művelődési, Pete István mezőgazdasági és Borbély László területrendezési és közmunkaügyi államtitkár. Megválik azonban államtitkári tisztségétől Birtalan József közlekedési, Lányi Szabolcs iparügyi, Erős Viktor privatizációs, Niculescu Antal integrációs, Bara Gyula egészségügyi államtitkár és Demeter János kormányfőtitkár-helyettes. A megszüntetett minisztériumok ügynökségekké vagy hivatalokká alakulnak át. /Négy államtitkári tisztség jut az RMDSZ-nek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

1999. június 24.

Jún. 24-én került sor Bukarestben az RMDSZ szokásos heti sajtóértekezletére. A jelenlegi politikai helyzet ismertetésén kívül Markó Béla kitért az országot sújtó árvizek kérdésére is. Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint hiányzik a megfelelő törvényes keret, mely biztosítaná a természeti katasztrófák megelőzését és következményeiknek hatékony felszámolását. A szövetség elnöke ugyanakkor felhívást intézett a kormány és az érdekelt állami intézmények fele, hogy mielőbb dolgozzák ki a természeti katasztrófák megelőzésének országos stratégiáját, és terjesszék a parlament elé a katasztrófák következményeinek felszámolásáról szóló törvényt. Mint Pete István beszámolt róla, május 31-ig 190.000 hektár árvíz sújtotta mezőgazdasági területet tartottak nyilván, s ez a szám valószínűleg meg fog duplázódni a mostani, 23 megyét érintő esőzések és árvizek során. A Nemzetbiztonsági Stratégiával kapcsolatban Szabó Károly szenátor értékelte azt a szemléletváltást, hogy nem az állam, hanem az állampolgárok biztonsága szerepel az első helyen. Az RMDSZ szenátora hiányolta viszont azt, hogy kevés szó esik a kisebbségek pozitív hozzájárulásáról a nemzetbiztonsághoz, mert mint mondotta, nem a kisebbségek léte, vagy jogos követeléseik jelentenek veszélyt az államra, hanem éppen e követelmények állam általi visszautasítása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest),. jún. 24. -1500. sz./

1999. július 1.

Az RMDSZ felkérte a kormányt és a környezetvédelmi minisztériumot, hogy sürgősen dolgozzon ki egy árvíz-megelőzési stratégiát és törvénytervezeteket a természeti csapások következményeinek elhárítására, nyilatkozta Markó Béla, a szövetség elnöke. Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy május 31-ig 190.000 hektár termőföldet sújtott az árvíz. - Az utóbbi két hét viharai és áradásai 20 emberéletet követeltek, 3 személy megsebesült, az anyagi károk többszáz milliárd lejre rúgnak az ország 18 megyéjének több mint 80 árvízsújtotta településén. /Árvíz-megelőzési stratégiát követel az RMDSZ. = A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), júl. 1./

1999. július 6.

A Sapientia Varadiensist hivatalosan 1998 végén jegyezték be, úgyhogy 1999. január 1-jétől számítják aktivitásukat, fejtette ki dr. Fleisz János, a tudós alapítvány elnöke. Az alapítótagok között vannak orvosok, jogászok, műszaki értelmiségiek, Fleisz János történész (szakterülete Nagyvárad története), de alapítók s egyben védnökök Tempfli József és Tőkés László püspökök, Csapó I. József szenátor, illetve Szilágyi Zsolt képviselő, valamint Pete István államtitkár és Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök. Céljaik között szerepel a különböző szakterületek legújabb kutatásainak ismertetése, tudomány-népszerűsítés, a kulturális-kulturtörténeti hagyományok felelevenítésére. - A peremre kerülést, az elmagányosodást szeretnék megelőzni. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, melynek váradi fiókszervezete vetette fel az alapítvány szükségességét, ugyanez a célkitűzése: segíteni az erdélyi magyar értelmiséget a továbblépésben. A varadinum keretében Emlékezet és történelem címen szimpóziumot tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, melyen Katona Tamás és Fónagy Zoltán budapesti történészek is részt vettek a kolozsvári Egyed Ákos és Csetri Elek mellett. Állandósítani kívánják a szakmai megbeszéléseket, tanácskozásokat, céljuk a fiatal szakemberek bevonása. /Sapientia Varadiensis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./

1999. október 20.

Wagner István beszélgetett Kelemen Attila képviselővel, az RMDSZ alsóházi frakciójának új vezetőjével. Úgy érezte, hogy növelni kell az RMDSZ-frakció súlyát a Képviselőházon belül. Felkeresték a partnereket, s elmondjuk, hogy igényt tartanak a rendszeres véleménycserére. Elismerik, hogy az RMDSZ politikusai megbízhatóak, szakmailag jól felkészültek. Szükséges lenne, hogy ne csak magánbeszélgetésekben ismerjék el mindezt, hanem fogadják el az RMDSZ-frakció véleményét. - Az egymásra mutogatás nem célravezető ilyen helyzetben. A mezőgazdasági szakbizottság tevékenységét illetően a Pete István államtitkárral való együttműködés révén nagyon sok mindent gyorsabban tudtunk elérni. - Ha az RMDSZ az elmúlt években ugyanolyan jó értelemben agresszívan politizált volna a gazdasági területeken is, mint ahogyan a kétnyelvű feliratok, illetve a tanügyi törvény esetében, valószínűleg sokkal előbbre állnánk. Most előtérbe kerültek a tulajdonjogi törvények. Ezeken a kérdéseken már réges-régen túl kellene lenni. Nagyon fontos az ingatlanok törvénye. Rengeteg ingatlant azért nem javítanak, mert a jelenlegi tulajdonos arra számít, hogy hamarosan már nem lesz az övé. - A helyhatósági törvény a Képviselőházon még nem ment át. A magyarságnak mindenhol olyan embereket kell a tanácsokba küldenie, akik tudják, hogy miért akarnak harcolni. - Kelemen mindig is a középutat szerette volna megjeleníteni az RMDSZ-ben. Ez nem jelent megalkuvást. Kelemen Attila elsősorban a felelősséget hangsúlyozta, amellyel tartoznak az erdélyi magyarságnak. /Wagner István: Háromévnyi rögtönzés után. Interjú Kelemen Attila Maros megyei RMDSZ-képviselővel, a Szövetség alsóházi frakciójának új vezetőjével- = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19., folyt.: okt. 20./

1999. november 20.

Nov. 20-án mezőgazdasági tanácskozást rendezett Besztercén az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Gazdasági Főosztálya és a Romániai Magyar Gazdák Országos Elnöksége. A mezőgazdaság időszerű kérdéseit vitatták meg. Dr. Kelemen Attila parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság alelnöke a módosított földtörvényt ismertette. Pete István államtitkár felvázolta a román agrárpolitika és a mezőgazdasági tárca stratégiájának legfontosabb jellemzőit. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke ismertette a romániai terméktanácsok alakítására vonatkozó stratégiát. /Besztercén országos tanácskozást tartottak. A mezőgazdaság helyzetéről és a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./

1999. november 22.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke román újságíróknak tett nyilatkozatában az állította, hogy az RMDSZ-re a kommunista pártok reflexei jellemzőek, Markó Béla pedig kommunista típusú pártvezér, aki hatalmát a körülötte kialakult, kialakított klikk segítségével gyakorolja stb. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője körkérdést intézett az RMDSZ vezetőségének tagjaihoz, állami tisztségviselőihez, létezik-e egy Markó-klikk. Gyarmath János neveket említett, a teljesség igénye nélkül: Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és elődje, Tokay György, Birtalan Ákos egykori turisztikai miniszter, Demeter János, a kormány főtitkárhelyettese, Bara Gyula, a kormány tanácsosa, volt államtitkár, Kötő József, Borbély László, Kelemen Hunor, Pete István államtitkárok, Lányi Szabolcs egykori államtitkár, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség elnöke, Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke, Erőss Viktor, az ÁVA alelnöke, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegy Hivatal igazgatója, Neményi József államtitkár, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, Czédly József, Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhárdt Árpád, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv, Winkler Gyula alprefektusok, Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Péter Elek, Reisz Péter, Antal István János országos társasági, illetve egyedárusági, Tőkés Elek kultuszigazgatósági, Reman Domokos György mezőgazdasági minisztériumi, Markó Attila igazgatók, Nagy Ágnes, az RNB igazgatótanácsi tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a számvevőszék tanácsosai, Kozsokár Gábor, az alkotmánybíróság bírája, Gálfalvi Zsolt és Boros Zoltán, a tévé-, illetve a rádiótársaság igazgatótanácsának tagjai, Magyari Lajos, az Országos Audiovizuális Tanács igazgatója. Gyarmath az említetteknek kérdéseket tett fel: egy kommunista típusú párt tagjainak érzik magukat, mivel érdemelték ki tisztségüket, talán a Markó-klikk tagjai? Mit tudtak megvalósítani? /Gyarmath János: RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

1999. november 23.

November 20-án Besztercén az RMDSZ Ügyvezető elnöksége, az RMGE országos elnökségével közösen mezőgazdasági tanácskozást szervezett. Két témát tűztek napirendre: szövetkezeti mozgalmak jogi hátterét, valamint a civil szervezetek részvételét az agrárpolitikában. Birtalan Ákos képviselő hangsúlyozta: a szövetkezet életképességét a hitelszövetkezetek biztosítják, ezekhez pedig helyi és külföldi támogatókat kell szerezni. Pete István államtitkár helyzetelemzést tartott a román agrárpolitikáról. Elmondotta: a mezőgazdasági kuponok a jövőben a termelőket illetik. A támogatási törvénytervezet biztosítja a keretet a mezőgazdasági kölcsön felvételére, valamint a kamat egy részének visszafizetésére. A legfontosabb feladat a hitelszövetkezetek létesítése. Dr. Szigeti János az RMGE és a magyar szaktárca közti együttműködés megalapozásáról szólt. /(Kresz Béla-Brodács Magdolna): Mezőgazdasági tanácskozás Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2000. március 20.

Márc. 19-én szervezett megbeszélést az "Itthon, fiatalon mozgalom" jegyében a Gyergyó Terület Ifjúsági Tanácsa Marosfőn, melyen részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, továbbá Borbély László és Pete István államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa is. A területi ifjúsági tanácsok harmadik megbeszélésén a szervezetek megfogalmazták azokat a szempontokat, amelyek alapján hatékonyabban tudják támogatni az RMDSZ helyi és országos politizálását. Az ifjúság képviselői a jelenlevő RMDSZ-tisztségviselőktől a különböző támogatási rendszerek, programok, más pályázati lehetőségek áttekinthetőségét kérték, megemlítve a politikai utánpótlás biztosításának szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 20. - 1683. sz./

2000. május 13.

Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2000. június 14.

Dr. Torgyán József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jún. 12-én Kolozsváron sűrű programot bonyolított le: felkereste a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, tárgyalt az RMDSZ Ügyvezető Elnökségével, Pete István romániai mezőgazdasági államtitkárral, illetve a történelmi egyházak vezetőivel. Az egyetemen beszédében rámutatott: furcsának tűnik, hogy a folyosói rektorok arcképcsarnokában csak a Trianon utáni rektorok sorakoznak, mintha 1872-től addig nem lett volna magyar rektora is az intézménynek. Véleménye szerint a BBTE-n levő magyar szekció szép dolog, de meg kell kapnia az önálló egyetemi rangot is. Hiányolta a magyar nyelvű agrároktatást. Az Ügyvezető Elnökségen áttekintették az együttműködési lehetőségeit. Mérlegelik egy iroda létesítését Romániával, egy agrárgazdasági centrum létesítését. Torgyán kijelentette, hogy a magyar kormány segíti Romániát az aszály leküzdésében. /(Csomafáy Ferenc): Magyar miniszter Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2000. szeptember 4.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlése szept. 2-i ülésén szavazott arról, hogy a parlamenti funkciót megcélzott tíz jelölt milyen sorrendben szerepeljen majd a hivatalos választási listákon. A szenátori lista első helyén Pete István szerepel majd, a képviselői lista élén pedig a sorrend: Szilágyi Zsolt, Fazakas László és Székely Ervin. Két jelenlegi RMDSZ-es honatya, Csapó I. József szenátor és Rákóczi Lajos képviselő az eredményhirdetés után azt kérték, hogy nevük ne szerepeljen majd a választási listán. A tíz jelölt öt-öt percben ismertette programját. Csapó I. József szenátor, agrármérnök, Fazakas László margittai református lelkész, Kovács Zoltán érmihályfalvi gépészmérnök, Pete István közgazdász, mezőgazdasági államtitkár, Rákóczi Lajos képviselő, érköbölkúti tanár, Sarkady Zsolt jogász, Székely Ervin képviselő, jogász, Szilágyi Zsolt képviselő, politikus és Varga Gábor vegyészmérnök, író, államtitkári rangú vezérigazgató összefoglalták, hogy mit szeretnének tenni, ha a román parlamentben képviselhetik a bihari, tágabb értelemben pedig az erdélyi magyarság érdekeit. Modok Gusztáv jogász, közgazdász, helyettes kormányfőtitkár betegsége miatt nem tudott megjelenni az ülésen, azt üzente a küldöttgyűlésnek, hogy "gondoskodjon tartalékmegoldásról". A szavazás eredménye: Pete István 176, Szilágyi Zsolt 166, Fazakas László 132, Székely Ervin 113, Csapó I. József 88, Kovács Zoltán 80, Sarkady Zsolt 76, Rákóczi Lajos 52, Varga Gábor 44, Modok Gusztáv 21 szavazat. - Szilágyi Zsolt megdöbbenéssel szólt arról, hogy az elkövetkezendő négy évben a parlamentben nem dolgozhat együtt Csapó Józseffel. Csapó szenátor megköszönte a bihari magyarságnak, hogy tíz évig szolgálhatta a nemzeti közösség ügyét, elmondta, hogy tudomásul veszi a rangsorolás eredményét, s kérte, hogy töröljék a választási listáról. Varga Gábor megígérte, hogy hűséges katonája marad az RMDSZ-nek, és kifejtette: tudomásul kell venni, hogy azt a középutat, amelyet ő következetesen képvisel, a megyei szervezetben ma nem értékelik. A volt területi elnök közölte, hogy számára nem szégyen a szenátori lista második helyén szerepelni. /Wagner István: A megyei RMDSZ jelöltjei a választásokra. Megtörtént a rangsorolás. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./

2000. szeptember 7.

Az Európai Bizottság bukaresti küldöttsége aggodalmának adott hangot amiatt, hogy politikai síkra terelődött a román mezőgazdaság szerkezeti átalakítását szolgáló SAPARD-program. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy nevezzenek ki egy politikailag független, a vidéket és a közigazgatást jól ismerő személyt a leendő SAPARD-ügynökség vezetőjeként, és bízzák rá az ügynökség megszervezését. Az Európai Unió és Románia az év elején egyezett meg abban, hogy az EU a SAPARD előcsatlakozási alapból az elkövetkező hét évben évi mintegy 150 millió euróval támogatná a román mezőgazdaság átalakítását és az EU csatlakozásra való felkészítését. Az ügynökség létrehozásával kapcsolatban heves vita alakult ki a parasztpárti mezőgazdasági miniszter, Ioan Muresan, illetve a demokrata párti külügyminiszter, Petre Roman között. Muresan azzal vádolta Romant, hogy a Demokrata Párt ellenőrzi az EU-támogatásokat, s ugyanezt szeretné a SAPARD-pénzek esetében is, mikor a program több mint 60 százaléka a mezőgazdaságot érinti. Pete István mezőgazdasági államtitkár cáfolta azokat a feltevéseket, amely szerint az ügynökség körül kialakult botrány miatt Románia elesne az idei évre szóló támogatástól. /Tamás Kinga: Botrány a SAPARD ügynökség körül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2000. szeptember 13.

Helyi szinten elakad a tulajdont visszaszolgáltató törvények, kormányrendeletetek alkalmazása. Az államosított házak visszaszolgáltatását megszabó törvényt csak a képviselőház fogadta el. A jogszabály elakadt a szenátusban. A Lupu-törvényként emlegetett földtörvény teljes mértékben visszaszolgáltatja a közbirtokossági erdőket, legelőket a közösségeknek, ennek életbeléptetése azonban akadozik. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint a helyhatóságoknál, megyei testületeknél akad el a törvények végrehajtása. Borbély László munkaügyi és területrendezési államtitkár arról tájékoztatott, hogy a kormány újabb egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról készül rendeletet kiadni. A minisztériumoknak nincs lehetőségük szorgalmazni a szabályozások gyakorlatba ültetését - szögezte le Pete István mezőgazdasági államtitkár. Garda Dezső képviselő szerint az emberek nem ismerik kellőképpen a törvényeket. Sokan most ébrednek fel, de némelyek még az utolsó pillanatban sem tartják fontosnak, hogy kérelmezzék jussukat. Az RMDSZ jogsegélyszolgálatát is egyre kevesebben keresik fel. "Felbomlóban vannak a közösségek, tagjaik már nem fognak össze, nem értesítik, nem segítik egymást" - vélte a képviselő. /Helyi szinten akadozik a Lupu-törvény alkalmazása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2000. szeptember 19.

Közel harminc szilágysági magyar önkormányzati vezető vett részt a Kárásztelken rendezett szilágysági millenniumi napokon, amelynek egyik fő programja volt a polgármesterek találkozója. Dr. Pete István mezőgazdasági államtitkár, Seres Dénes szenátor, Vida Gyula parlamenti képviselő és Szigeti János, a magyarországi földművelési és vidékfejlesztési minisztérium főtanácsosa válaszolt a kérdésekre. Dr. Pete István hangsúlyozta: a hazai mezőgazdaság csődhelyzetben van. A visszaadott földek egy része megműveletlen, a másik felébe gyenge minőségű vetőmag került, és korszerűtlen a megművelés. Romániában nem alakult ki az agrárpiac. A legnagyobb érdeklődést kiváltó téma a vidékfejlesztést érintő SAPARD-program volt. Október 27-én kezdődnek a tárgyalások az Európai Unióval a programhoz kapcsolódó pénzügyi szerződés aláírásáról. Az államtitkár szerint Erdély és a Partium mindenképpen részt vehet a programban. A pályázás alapfeltétele az, hogy az illető kistérség rendelkezzen a beruházáshoz szükséges összeg felével. /Kulcsár Andrea: Önkormányzatisoknak a mezőgazdaságról. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 19./ A Kárásztelki Fiatalok Társasága szervezésében tartották meg szept. 15-17-én a Szilágysági Millenniumi Napok elnevezésű háromnapos rendezvénysorozatot, melynek fővédnöke Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter volt, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Évtizedek óta a szentkeresztnapi búcsú az az esemény, amelyen megháromszorozódik a község lélekszáma, amelynek hírére hazajön szinte minden elszármazott. Kárásztelek az egyetlen szilágysági magyar település, amelyet nem tudott meghódítani a reformáció, mindmáig őrzi az ősi katolikus hitet. Lélekszáma jelenleg a másfélezret sem haladja meg. Emléktáblát helyeztek el a templom belsejében az elszármazottak emlékére, melyet Markó Béla, az RMDSZ elnöke leplezett le, szept. 17-én. Az ünnepi szentmisén fellépett a nagyváradi bazilika Szent László Ének- és Zenekara Balogh Mihály karnagy vezényletével. Noha a szétszakítottság a Kárpát-medencében örök sajátossága lett nemzetünknek, együtt maradtunk meg nyelvünkben és kultúránkban, mondta Markó Béla táblaavató beszédében; szerinte bárhol is éltünk/élünk, évszázados elszigeteltségünk ellenére is megőriztük ezt a kapcsot más népekkel ellentétben, vereségek ellenére is nyelvben és kultúrában együtt tudunk lenni. A magyar kereszténység ezer esztendejére emlékezve látjuk: házat és hazát teremtettünk, ezt mutatja a kárásztelkiek együttléte, és ahogy körülülünk egy nagy asztalt, az figyelmeztet: az új évezredben is feladatunk házat és hazát építeni. - A helyi iskolában képzőművészeti kiállítás volt. szavalóversenyt is rendeztek. /Szilágysági Millenniumi Napok Kárászteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2000. szeptember 25.

A szept. 23-i zárórendezvényen több oldalról közelítették meg a vidékfejlesztés témakörét a Vidékfejlesztés a Székelyföldön konferencia előadói Csíkszeredán. Pete István és Kelemen Hunor, a mezőgazdasági, illetve a művelődési tárca államtitkárai, Süli Zakar István, a debreceni KLTE tanára, valamint Zsombori Vilmos, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a hazai vidékfejlesztési programokról, a kulturális intézmények és a vidékfejlesztés közti összefüggésről, a magyar-román határtérségben zajló területfejlesztés esélyeiről, illetve a Hargita megyei kistérségi szerveződésekről tartottak előadásokat. /Vidékfejlesztésről, több oldalról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2000. szeptember 30.

Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. október 2.

A Nagykároly és Vidéke regionális hetilap a szűkebb pátria életére helyezi a hangsúlyt: betekintést nyújt a Nagykároly Napok 2000, a Kölcsey-ünnepség, avagy a Mezőpetri Napok eseményforgatagába. A Besztercei Híradó (közéleti havilap, júniusi és júliusi szám) a helyi és összmagyar hagyományok ápolása vonalán halad tartalma összeállításakor. Hírt adott például a magyarnemegyeiek világtalálkozójáról és a cegőtelkei Cserhalom Művelődési Egyesület tevékenységéről. A Civil Fórum (civil társadalmi havilap, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványa, július- augusztusi szám) foglalkozott a civil szféra finanszírozásának lehetőségeivel, a Székelyföldi Civil Fórummal és a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal programjával. Az Önkormányzati Hírlevél (RMDSZ-kiadvány, szeptember 1-jei és 18-i szám) aktuális pályázati kiírásokat is tartalmaz, továbbá Pete István mezőgazdasági államtitkár tájékoztatott a SAPARD-programról. A Kis Tükör (református missziói lap, a romániai CE Szövetség kiadványa, szeptemberi szám) az oroszországi evangélikusokról adott beszámolót. A Barátság-Prietenie (a pécsi alapítású Magyar-Román Baráti Társaság lapja, augusztusi szám) Göncz Árpád volt köztársasági elnök életútját ismertette. /Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-93




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998