udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Petki Judit

2001. december 5.

Dec. 3-án kezdődtek a Transilvania Egyetem auditóriumában a Brassói Magyar Diákszövetség (BMD) által szervezett Gólyanapok. "Már másodszor rendezzük meg a BMD-napokat. A tavalyhoz hasonlóan az idén is egyhetes rendezvénysorozatot tartunk, december harmadikától kilencedikéig" - közölte Veress Ibolya, a diákszövetség frissen megválasztott elnöke. Az idei programban a Gólyanapokat összevonták a Kultúrnapokkal. A hét folyamán lesz gálaest, filmklub, táncház, gólya-verseny és néptánc-előadás. A hét végén pedig kétnapos gólyatábort szerveznek Felsőtömösön. /Petki Judit: Új rendezvények a Gólyanapokon. Brassó. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2002. február 25.

A nemrég alakult Brassai Társaság legfőbb célja a barcasági magyar televíziózás ügyének felvállalása – derült ki az egyesület hétvégi bemutatkozó estjén. Céljuk nemcsak a televíziózás, hanem az erdélyi magyarság kulturális örökségének megtartása, Brassó polgáriasodásának elősegítése is. A brassói magyar tévéadást 2001 nyarán felfüggesztették. Bálint Ferenc közölte, a közeljövőben lehetőség nyílik arra, hogy a magyar nyelvű sugárzás újrainduljon. /Petki Judit: Tizenkét "dühös" ember. Újraindul a magyar tévéadás Brassóban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

2002. március 14.

Márc. 16-án kétórás műsorral jelentkezik az újrainduló brassói magyar nyelvű tévéadás.1990. március 15-én sugároztak legelőször magyarul. Tavaly a brassói tévécsatorna megszüntette a magyar és német adások sugárzását, arra hivatkozva, hogy azok nem férnek bele a nyári műsorrácsba.Bálint Ferenc, a régi és az új magyar adás szerkesztője elmondta: "A műsor újraindulását a Brassai Társaságnak és az RMDSZ-nek, különösképpen Kovács Attila megyei elnöknek köszönhetjük, aki tárgyalásokat folytatott Aristotel Cancescu megyei elnökkel az ügyben." /Petki Judit: Két óra magyarul. Újraindul a brassói magyar tévéadás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

2002. július 4.

Mintegy száz érdeklődő jelent meg a Brassói Magyar Fórum (BMF) alakuló gyűlését megelőző megbeszélésen júl. 2-án a Reménység Házában. A BMF létrejöttét a Brassai Társaság, a Reménység Háza Alapítvány és a Brassói Lapok Alapítvány képviselői kezdeményezték. A BMF célkitűzései között a brassói magyar civil szféra megerősítése, a brassói magyarságot érintő kérdések felvetése, a brassói magyar művelődési élet szervezése szerepel. A célok megvalósítása érdekében havonta tematikus nyilvános viták, időszakonként rendkívüli viták megtartását, művelődési-információs iroda működtetését, saját kiadványok megjelentetését tervezik a szervezők. Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, a BMF egyik kezdeményezője leszögezte: "A brassói magyarság atomizálódó, veszélyben levő társadalom, amely igényli a megújulást. A brassói magyarságnak vannak intézményei, alapítványai, szervezetei, de ezen szerveződések között gyakorlatilag nem létezett párbeszéd, így a közös gondokra a mindenki számára elfogadható, árnyalt megoldások keresése is lehetetlen volt." /Petki Judit: Szervezkedik a helyi magyarság. Magyar Fórum létrehozását tervezik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2002. december 11.

Brassóban dec. 10-én a George Baritiu Megyei Könyvtár keretében megnyílt a Magyar Kulturális Központ. Az intézmény a Kisebbségi Kultúráért és Történelemért Központ részeként működik, első rendezvényei a magyar filmhét és a helikoni írók arcképcsarnokának kiállítása. Az eseményen jelen volt Markó Gábor, a Megyei Tanács alelnöke és Hergián Tibor, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója is. A Magyar Kulturális Központ részére két helyiséget biztosítanak. Az egyikben egy információs iroda működik majd, a másikban pedig a brassói magyarság hagyományait tükröző múzeumot hoznak létre. Rácz Adél, az új központ vezetője. Az érdeklődök megtekinthették Csutak Levente grafikusnak a helikoni írókról készített munkáit. A képek Adamovits Sándor készülő, a marosvécsi Helikon-írókról szóló könyvét illusztrálják majd. A megnyitón a helikoni írók verseiből készült összeállítással lépett fel az Áprily Lajos Középiskola Grimasz színjátszó csoportja. Az estet Bíró Béla újságíró Kertész Imre Sorstalanság című regényéről szóló előadása zárta. /Petki Judit: Filmhét és arcképcsarnok. Magyar Kulturális Központ nyílt Brassóban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2003. július 8.

A Pro Apáczai-Bartalis Egyesület fennállásának 10., Bartalis János születésének 110. évfordulóját ünnepelték Apácán júl. 5-6-án. Az Apácai Napokon volt lovas felvonulás, mazsorettbemutató, labdarúgótorna, néptánc, könnyűzenei koncert és versmondás. Fellépett a Tamacisza együttes, a Brassói Magyar Dalárda és az Apácai Dalárda. A rendezvényre eljöttek a testvértelepülések, Csanádapáca és Apátfalva képviselői is. Idén az apácai származású Mátis Jenőt, a Reform Mozgalom alelnökét avatták díszpolgárrá. Ugyancsak az Apácai Napok alkalmával posztumusz avatták díszpolgárrá Bartha Jenőt az evangélikus egyházban kifejtett több évtizedes tevékenységéért és az 1992-ben elhunyt Varga Mihályt, Apáca egykori polgármesterét is. /Petki Judit: Posztumusz díszpolgárok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

2005. szeptember 5.

Véget ért a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének idei szakmai tábora. A Gyergyószárhegyen megrendezett találkozón a hazai résztvevők mellett magyarországi, sőt vajdasági újságírók is jelen voltak. A táborzáró gálán, szeptember 3-án adták át a MÚRE idei díjait. Örökös tagságot kaptak a MÚRE korábbi elnökei: Hecser Zoltán, aki a szervezet jogállását alapozta meg, Kántor Lajos, aki az egyesület ideológiáját dolgozta ki, Ágoston Hugó, aki az újságíró-egyesület szellemiségét megteremtette, illetve Csép Sándor, aki erre a fundamentumra felépítette a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét. A MÚRE nívódíja mellett a szervezet a szakma rendkívüli teljesítményeit is értékeli: Simonffy Katalin, a romániai magyar televíziózásban kifejtett tevékenységéért, Petki Judit, a Brassói Lapok fényképésze a megye építészeti örökségének archiválásáért, míg dr. Szőcs Géza azért kapott elismerő oklevelet, hogy az általa működtetett kereskedelmi rádióban megvalósítja a közszolgálati szellemiséget. A MÚRE nívódíját Majtényi Ágnes, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője, illetve Ferenc Imre, a Hargita Népe publicistája érdemelte ki. Életműdíjjal jutalmazták Farkas Árpádot, a Háromszék főszerkesztőjét, aki irodalmi tevékenysége mellett negyven éve a sajtóban dolgozik, és élteti lapjában az újságírás kihalófélben levő értékes műfajait: tárcát, riportot, irodalmi jegyzetet. Szokás szerint a többségi sajtó képviselői közül is díjaztak, a Pro Amicitia-díjat idén Brandusa Armanca érdemelte ki. /F. I.: Kiosztották a MÚRE idei díjait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998