udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Petrétei József

2004. november 11.

Hiller István kulturális miniszter úgy fogalmazott, „a határon túli magyarság a nemzet szerves része, ebből kiindulva egyedülálló és kivételes státust teremtünk a határon túli magyarság számára. Mást és többet adunk, mint amit a népszavazás ajánl”. Hiller kifejtette: a miniszterelnök Petrétei József igazságügy-minisztert bízta meg azzal, hogy teremtse meg a külhoni magyar útlevél bevezetésének a lehetőségét a határon túli magyarság számára, megszüntetve ezzel a Magyarországra történő belépés minden akadályát. Draskovics Tibor pénzügyminiszter feladata, hogy előkészítse a úgynevezett szülőföldalapról szóló törvényjavaslatot, amelybe kezdő befizetésként a kabinet egymilliárd forintot helyez. Az alap a továbbiakban az állampolgárok, vállalkozók befizetéseiből bővülne, ezeket a befizetéseket a kormány megduplázza majd – vázolta a terveket Hiller. A kultuszminiszter elmondta, Kóka János gazdasági miniszter arra kapott felkérést, hogy teremtse meg a „szülőföldön boldogulást” elősegítő gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés feltételeit. Ennek egyik eleme, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül húszmilliárd forintot helyez ki a kormány a határon túli tőkebefektetések segítésére, jelentette ki Hiller István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkára cáfolta, hogy a csomag afféle kompenzálása lenne annak, hogy az MSZP a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson „nem” szavazatra biztatja Magyarország polgárait. Az eddigi nyilatkozatok alapján látható, hogy a magyar kormány valamennyi határon túli magyar szervezettel szembehelyezkedett, amikor a kettős állampolgárság elutasítására biztatta a választókat. Szabó Vilmos a Krónikának elmondta, a magyar kormány arra tesz javaslatot, hogy bizottság vizsgálja meg, mely szervezeteket kell meghívni a következő Máért-ülésekre. /Gazda Árpád: Külhoni útlevelet ajánlanak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2004. december 2.

Dec. 1-jén Budapesten a Szülőföld Alapról beterjesztett törvény- és a szülőföldprogramról szóló határozati javaslatról tartottak országgyűlési vitanapot. Az Országházban felszólaltak a határon túli magyar szervezetek vezető politikusai is, egybehangzóan magyar állampolgárságot kérve az anyaországtól.  A magyar kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, egymilliárd forintos kezdőtőkéjű Szülőföld Alap létrehozásával, húszmilliárd forintos hitelprogrammal, valamint az akadálytalan Magyarországra utazást lehetővé tevő úti okmány biztosításával kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter. A kormány szülőföldprogramja nem helyettesítheti a kettős állampolgárság megadását – ezt az álláspontot fejtették ki a határon túli magyar szervezetek képviselői a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat vitájában.    Németh Zsolt (Fidesz) közölte: a kormány téved, ha azt hiszi, hogy a szülőföldcsomag eltereli a figyelmet a népszavazásról, és téved abban is, hogy ,,néhány milliárddal megvásárolhatja a határon túli magyarokat”. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka közölte: miközben a „szegény” határon túli magyarok azt gondolják, hogy róluk van szó, addig ez a vita valójában a magyar politikáról szól, arról, hogy ,,ki hogyan gyűri le a másikat”. Eörsi Mátyás szerint a népszavazásért nagymértékben Orbán Viktor a felelős azzal, hogy aláírta az arról szóló kezdeményezést. Csapody Miklós (MDF) közölte: a népszavazás előtt bejelentett tervezet ,,propagandisztikus”, de végre kézzelfogható javaslatokat tartalmaz, ami jelzi, hogy a cselekvés sürgető kényszerét mindenki érzi. Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásában kijelentette: a kormány szülőföldprogramját – a vitás kérdések tisztázása után – támogatják, ugyanakkor a program nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta, hogy minden olyan programot támogatnak, amely a szülőföldön való megmaradást segíti elő, ugyanakkor kifogásolta, hogy a kormány törvényjavaslatát nem ismerhették meg időben, arról nem kérték ki a véleményüket. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta: a szülőföldön való megmaradás feltétele a kettős állampolgárság, a szülőföldprogram és az autonómia megvalósítása. /Magyar állampolgárságot kérnek a határon túli vezetők (Budapesti vita a Szülőföld programcsomagról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyarok egyek voltak és egyek lesznek. A nemzet erőszakkal szétszakított részeit senki nem kérdezte, akarnak-e idegenként élni szülőföldjükön. Rólunk ismét mások döntenek, az anyaországi testvérek. Kikérjük magunknak, hogy élősködő, haszonleső hordaként állítsanak be minket, akik romba döntjük Magyarország gazdaságát – hangsúlyozta Kasza József. A délvidéki politikus emlékeztetett arra a szórólapra is, amely a határon túli magyarok betelepítésével riogatja az anyaországi polgárokat, s mint fogalmazott, ez a sárga cédula a zsidó csillagra emlékeztet, majd a kormánypárti padsorok felé fordítva fejét, kijelentette: ,,szégyen, de nekünk szántátok”. Kasza is azt mondta: a kettős állampolgárságot nem helyettesítheti a kormány által beterjesztett Szülőföldprogram. Hozzátette: idegenekké még egyik nemzet sem nyilvánította saját testvéreit. A kettős állampolgárság elutasítása a megsemmisülés útjára küldené a határon túli magyarokat, s megkezdődne az anyaországi magyarság sorvadása is. – Ha így lenne, visszaköveteljük teljes jussunkat, Adyt, Mátyás királyt, Zrínyit, az aradi vértanúkat és az Országház nekünk járó részét. Ez csupán annyira képtelenség, mint a nemzetegyesítés megtagadása – vélekedett Kasza József. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Ágoston András, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke úgy vélte, a kettős állampolgárság eszköz ahhoz, hogy Magyarországból új típusú demokratikus nemzetállam jöjjön létre, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke pedig azt fejtette ki, a kettős állampolgárság intézményét egyfajta belső „indíttatásból kérik, amely abból fakad, hogy Horvátország a saját nemzettársainak ezt már megadta.” Radda István, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének főtitkára javasolta, hogy a törvényjavaslatba „be kellene venni a Nyugat-Európában élő magyarokat is.” Pozsonec Mária, a Szlovén Köztársaság parlamentjének képviselője szerint „a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az igennek kell győzni. A nem nagyon fájna“ – tette hozzá. Szintén a kettős állampolgárság megadása mellett érvelt Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Országos Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: a kormány Szülőföld-programja „kizárólag kiegészítője lehet a kettős állampolgárság megadásának.” Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke „reményét fejezte ki, hogy legközelebb már a magyar állampolgárságról szóló törvény vitájában vehet részt a magyar parlamentben, miután a kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikeres lesz.” /Igen, igen, mindörökké! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Németh Zsolt /Fidesz/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: pártja elutasítja a tervezetet, ez nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Mint mondta, inkább a rossz lelkiismeret dolgozik a kormányban, mint a felfokozott érzékenység a határon túliak irányában. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc azon hazug kijelentését akarják ellensúlyozni, hogy 539 milliárd forintba kerül majd az anyaországiaknak a 800 000 betelepülő. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Markó Béla kifejtette: úgy adódott, hogy 630 ezer szavazattal a hátuk mögött nem Budapesten, hanem Bukarestben folytathatnak hamarosan koalíciós tárgyalásokat, amelyek valószínűleg erős befolyással lesznek az erdélyi magyarság sorsára; hogy a román parlamentben bármikor megszólalhat jog szerint, a magyar parlamentben pedig csak egészen kivételesen, a házszabálytól való eltérés szerint. „Valójában nem adottság, nem elrendelés, nem történelmi fátum hozta így – mondta –, hanem a Trianon előtti és utáni rövidlátás, magyar politikusoké és másoké is. Eleink hibáiból is vagyunk, ahol vagyunk, és éppen ezért egy pillanatig sem hiszek abban, hogy amit elrontottunk, azt nem lehet kijavítani. A XX. században ez nem sikerült, de sikerülnie kell a XXI.-ben.” Leszögezte, a Szülőföld Alap nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. /Guther M. Ilona: A Szülőföld Alapról szóló vitában Határon túliak is felszólalhattak a magyar parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A Népszabadság tudósítása szerint megdöbbenésükben és felháborodásuk miatt levegőért kapkodtak a kormánypárti képviselők Kasza József hozzászólása közben: a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a zsidócsillag színére asszociált egy sárga szórólapról, s azt sugalmazta, hogy azt az MSZP osztogatja. /Rányomta bélyegét a népszavazási kampány a Szülőföld-programcsomag vitájára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2004. december 2.

- A kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, egymilliárd forintos kezdőtőkéjű Szülőföld Alap létrehozásával, húszmilliárd forintos hitelprogrammal, valamint a Magyarországra akadálytalan utazást lehetővé tevő úti okmány biztosításával kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter dec. 1-jén a parlamentben a szülőföld programcsomagról szóló törvényjavaslat együttes expozéjában. /Bemutatták a Szülőföld-programcsomagot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2004. december 8.

Mádl Ferenc köztársasági elnök a népszavazást követő napon, dec. 6-án a Sándor-palotában fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét és Petrétei József igazságügy minisztert. Az államfő által kezdeményezett találkozó résztvevői áttekintették a december 5-i ügydöntő népszavazást követő helyzetet és az abból fakadó teendőket. Mádl Ferenc levelet intézett dr. Szili Katalin elnök asszonyhoz. „A népszavazáson résztvevő választópolgárok többségének szavazata, a Magyar Állandó Értekezlet 2004. november 12-ei ülésén a határon túli magyar szervezetek vezetői által egyhangúlag és egyértelműen megfogalmazott vélemény, valamint a nemzetközi jog által is ismert intézmény egyaránt arra kell sarkallja a felelősen gondolkodó politikai erőket, hogy ebben a kérdésben megtalálják a megfelelő megoldást. Mindezekre tekintettel felkérem az Elnök Asszonyt és a parlamenti pártok országgyűlési frakcióit, hogy a kölcsönös kompromisszum igényével kezdjenek egyeztetést. Ennek eredményeként – az e körben az eddigi vita során felmerült elgondolások figyelembe vételével – dolgozzanak ki olyan törvényjavaslatot, amely hozzájárulhat a nemzet egységéhez. Vegyék figyelembe a tizenötmilliós magyar nemzet hosszú távú érdekeit úgy, hogy az legjobban szolgálja a Magyarországon és a határainkon túl élő magyarok boldogulását.” /Mádl Ferenc a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2004. december 9.

A kormánynak új nemzetpolitikát kell kidolgoznia a határon túl élő magyarok számára – hangsúlyozta Petrétei József magyar igazságügy-miniszter. "A miniszterelnök úr megbízása azt jelenti, próbáljuk megvizsgálni azokat a jogi lehetőségeket, hogy a mai hatályos szabályozáshoz képest mit tudnánk könnyíteni az állampolgárság megszerzésén" – mondta el a miniszter. Petrétei József kijelentette: a kormány nem azt a megoldást kívánja alkalmazni, amire a népszavazási kérdés irányult. Rámutatott arra is, mindenképpen olyan megoldást kell találni, amivel a szomszéd államok is egyetértenek. /Petrétei: új nemzetpolitikát kell kidolgozni. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

2005. május 23.

A magyar–román jogsegélyegyezmény módosítandó elemeiről folytatott megbeszéléseket a hét végén Bukarestben Petrétei József magyarországi igazságügyi miniszter romániai kollégájával, Monica Macovei-jel. A tárgyaláson a két tárcavezető elsősorban az 1958-ban kötött jogsegélyegyezmény módosításra szoruló elemeiről tárgyalt. Petrétei hangsúlyozta: az egyezmény bizonyos pontjai automatikusan meg fognak oldódni Románia teljes EU-tagságával, de lesznek olyan területek, amelyekre nem terjednek ki az uniós jogforrások. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

2006. május 22.

Arra kell törekednünk, hogy teljes parlamentáris demokráciát építsünk ki – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Bálványosfürdőn, a harmadik erdélyi jogásznapokon. Markó előadásában hangsúlyozta, az alkotmány módosításával ki kellene iktatni a joggyakorlatból, hogy a kormány törvényerejű rendeleteket hozzon. A Romániai Magyar Jogászok Egyesülete által szervezett szakmai tanácskozás meghívottja Petrétei József magyar igazságügy-miniszter, valamint Somogyvári István, a Magyar Jogász Egyesület alelnöke volt. Hajdu Gábor, a Romániai Magyar Jogászok Egyesületének elnöke a szakmai napok megnyitóján elmondta: a magyarországi jogászokkal való kapcsolattartás a magyar jogi szaknyelv szempontjából is fontos. A 2002-ben alakult szakmai szervezet negyedik éve jelentetik meg a Romániai Magyar Jogtudományi Közlönyt, amelynek felelős szerkesztője Veress Emőd. /Daczó Dénes: Jogásznapok Bálványosfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2006. május 29.

Gyurcsány Ferenc hallgat a kormánylistáról és a várt kormányprogramról. A hét végén a magyar sajtóban megjelent kormánynévsor közel áll a valósághoz. A sajtóhírek szerint Szilvásy György lesz a kancelláriaminiszter, Hiller István az oktatási és kulturális miniszter, Kiss Péter a szociális és munkaügyi miniszter, Petrétei József az igazságügyi és rendészeti tárca vezetője, Lampert Mónika az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Veres János marad a pénzügyminiszter, Gráf József a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az SZDSZ bejelentette, hogy Molnár Lajos lesz az egészségügyi miniszter, Kóka János marad a gazdasági tárca élén, és továbbra is környezetvédelmi miniszter lesz Persányi Miklós. Az új kormány várhatóan június 2-án mutatkozik be és 9-én teszi le az esküt. /A magyar sajtó kitalálta a miniszterlistát. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2006. június 3.

Gyurcsány Ferenc Molnár Lajost egészségügyi miniszternek, Gráf Józsefet földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, Kóka Jánost a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére, Szekeres Imrét a Honvédelmi Minisztérium, Petrétei Józsefet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Persányi Miklóst a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Göncz Kingát a Külügyminisztérium, Hiller Istvánt az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Lamperth Mónikát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Veres Jánost a Pénzügyminisztérium és Kiss Pétert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének jelöli. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterjelölt Szilvásy György – jelentette be a kijelölt miniszterelnök június 1-jén. Kiss Péter lesz a miniszterelnök politikai helyettese, és a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal egyben ellátja a miniszterelnök kabinetjének feladatait is. /Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./ Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója úgy fogalmazott: ,,Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít”. Formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényleges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: ,,az MSZP nem képes megújulni. Reformkormányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc.”    /Ugyanazok kormányoznak, akik miatt nagy a baj (Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2006. szeptember 20.

Csaknem egyhangúlag fogadta el szeptember 19-én az Országgyűlés Az erőszak ellen és a békességért című ötpárti politikai nyilatkozatot. A dokumentumot 295 igen szavazattal, két ellenszavazattal és két tartózkodással szavazta meg a Ház. A két ellenszavazatot Kelemen András KDNP-s és Aszódi Pál fideszes képviselő adta le. Kelemen András újságíróknak azt nyilatkozta: azért szavazott nemmel, mert hiányolta a dokumentumból a kormány felelősségének hangsúlyozását. Aszódi Pál az MTI-nek úgy indokolta döntését: van a nyilatkozatban egy olyan rész, amely az igazmondásra vonatkozik, Gyurcsány Ferenc viszont hazudott. A szavazásnál tartózkodó Wittner Mária fideszes képviselő, 56-os halálraítélt szerint ki kellene kérni a Szabadság térnél történteket bemutató vágatlan videóanyagokat, mert úgy hallotta, hogy valójában nem történt sem fosztogatás, sem rongálás az MTV épületében. „Ez az egész arra jó, hogy bevezessék a rendkívüli állapotot, hogy befogják az emberek száját” – mondta Wittner Mária, aki szerint ennyi erkölcstelenség után a kormánynak le kellett volna mondania. Az öt frakcióvezető által benyújtott nyilatkozat leszögezi: a Magyar Köztársaság szabadságának és méltóságának megőrzése közös feladata a parlamenti pártoknak és az alkotmányos demokrácia híveinek. „Az ország rendjéért és a polgárok biztonságáért érzett felelősségünktől vezérelve ezért felszólítjuk mindazokat, akik az elmúlt órákban a békés és demokratikus tüntetéseket rendbontással zavarták meg, mások testi épségét szándékosan veszélyeztették, vagyonában kárt tettek, hogy haladéktalanul hagyjanak fel ezekkel a cselekményekkel, és tartózkodjanak a további jogsértésektől” – zárul a dokumentum. Szeptember 18-án eset tíz órakor érkezett az első, 20–30 tagú csoport a tévé székháza elé, miután nem engedték, hogy élő adásban ismertessék céljaikat, a megmozdulás több vezetője, köztük Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke visszament a Kossuth térre, hogy áthívja az ott demonstrálókat. A tömeg megpróbált benyomulni az épületbe, több könnygázgránátot dobtak a tüntetők közé. Először sikerült leszorítania a tüntetőket a székház elől, ám később újra feljutottak. Éjjel betörte az Magyar Televízió bejáratát ostromló tömeg, de ekkor a rendőrök még megállították előrenyomulásukat. A Szabadság téren közben felgyújtották a közszolgálati televízió több autóját, a rendőrök vízágyúval és könnygázzal elkezdték kiszorítani a tömeget az MTV székháza elől. Később – hajnalban negyed kettőkor – a tüntetők közül többen benyomultak az MTV aulájába, és elfoglalták az épületet. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter felajánlotta lemondását, amit azonban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadott el. Köztörvényes bűncselekménynek minősítette Sólyom László a Magyar Televíziónál történteket. Az MSZP parlamenti frakciója elítéli azokat, akik törvénytelen eszközökkel a közrend és a közbiztonság ellen támadtak – ismertette a szocialista képviselőcsoport álláspontját Lendvai Ildikó. A Fidesz elnöksége szerint a hétfő éjjel történtekért személyesen és egyedül Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a felelős – közölte Szijjártó Péter, a párt szóvivője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határozottabb, eredményesebb fellépést vár el a rendőrségtől. „Ez nem forradalom, ez nem 1956, ez megcsalása nagyszerű nemzeti történelmünknek. 1956 nem játékszer, a harmadik Magyar Köztársaság demokratikusan megválasztott parlamentje felelős kormányának kritizálása senkinek nem adott semmilyen felhatalmazást, hogy egy nemzeti intézménybe behatoljon és bűncselekményt kövessen el. Nem látok egy okot sem, ami magyarázná ezt a fajta brutalitást” – szögezte le. Közölte: nem kíván lemondani. Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint Magyarországnak az önkormányzati választás után korlátozott mandátumú szakértői kormányra van szüksége. /Továbbra sem mond le tisztségéről Gyurcsány Ferenc? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2006. szeptember 26.

Szeptember 17-én valami megváltozott Magyarországon. A cinikus és nyílt beismerés hatására néhány óra alatt több ezres indulatos tömeg gyűlt össze az Országháznál. „Mondjon le!”, „Gyurcsány, takarodj!”- zúgott a tömeg. A hazudozás nyílt beismerése által kiváltott budapesti megmozduláshoz több vidéki városban is csatlakoztak. Gyurcsány Ferenc azonban nem ijedt meg a következményektől, sőt, internetes köznaplójában büszkén vállalta balatonőszödi mondatait. A cinikus és trágár szöveg példa nélkül való a magyar politikatörténetben. Szeptember 19-én az Európai Néppárt lemondásra szólította fel a Gyurcsány-kormányt. Egyre több vidéki városban volt tüntetés, szimpátiatüntetés volt ezen kívül Szabadkán, később Zentán, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, de tüntettek New Yorkban és Londonban is az ott élő magyarok. A Kossuth téren fölolvasták az Erdélyi Magyar Ifjak üzenetét. Ugyancsak támogató nyilatkozatot adott ki az erdélyi és a délvidéki Magyar Polgári Szövetség. Petrétei József rendvédelmi miniszter bejelentette, hogy „az elmúlt napokban a fegyverhasználat is jogos lett volna”. A rendőrök számos ártatlan járókelőt is brutálisan megvertek és letartóztattak. Elhurcolt a rendőrség például egy tizennégy év körüli gyereket a saját házuk kapujából. Édesanyja hiába szaladt utána sírva, hogy a fiú ott lakik, és semmi köze az eseményekhez. Számos újságírót bántalmaztak munkavégzés közben. A Gyurcsány-beszéd a közszolgálati Magyar Rádióban hangzott el először. Ennek az intézménynek az SZDSZ-es kötődéséről ismert Such György az elnöke. Valószínű, hogy az Gyurcsány Ferenc beleegyezésével, netán kezdeményezésére történt a beszéd közlése. /Ágoston Balázs: Forradalom van a mi utcánkban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 26./

2006. október 28.

A tüntetők elleni esetleges túlzott rendőri erőszakkal kapcsolatos információkról érdeklődött Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) jogi és igazságügyi felelőse Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterhez írt levelében – erősítette meg az EU-biztos szóvivője a Népszabadság című napilap értesülését. A dokumentumban Frattini felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy különböző jelentések szerint a rendőrség esetleg túlzott erőszakot alkalmazott tüntetők ellen az elmúlt két hétben. Nem engedélyezi a rendőrség, hogy a gazdák traktorokkal vonuljanak a Parlamenthez – közölte Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (MAGOSZ) demonstrációs bizottságának vezetője az újságírókkal. Budai Gyula sajtóértekezletén azt hangsúlyozta: politikai utasításra döntött a rendőrség bejelentésükről. /Rendőri túlkapásokról érdeklődik az Európai Bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2006. november 9.

Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya benyújtotta nyugdíjazási kérelmét. A 60 éves főkapitányt az utóbbi időben számos szakmai és politikai támadás érte. A bírálók főként az október 23-i budapesti események során tanúsított rendőri fellépést vetették a rendőrfőkapitány szemére. A zavargások után több panasz érkezett az ügyészségre is. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján történt budapesti zavargásoknak számos civil szervezet és a Fidesz szerint a rendőrség túlkapások árán vetett véget. Petrétei József igazságügyi miniszter még nem döntött. A tárca közleménye szerint „a kormány továbbra is visszautasítja a hamis vádakra alapozott, a rendőrség elbizonytalanítását célzó, az egész országnak ártalmas politikai támadásokat”. /Nyugdíjba vonul a „vaskezű” budapesti rendőrfőkapitány. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

2006. november 14.

Nem írta alá Gergényi Péter nyugdíjazási kérelmét a rendészeti miniszter, így a budapesti rendőrfőkapitány tovább folytatja munkáját. Danks Emese kormányszóvivő elmondta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalába kérette a főrendőrt, és közölte vele, nem támogatja nyugdíjazási kérelmét, és Petrétei József minisztert is arra kérte, hogy ne fogadja el azt. Gergényi Péter tudomásul vette a döntést. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere levélben kérte a miniszterelnököt, hogy ne hagyja nyugdíjba vonulni Gergényit. Demszky szerint a rendőrségen belül teljes bizonytalanságot okozott volna rendőrfőkapitány távozása, és a közbiztonság javulása is megtorpanna, ha Gergényi és vele együtt több rendőri vezető is nyugdíjba menne. A Fidesz szerint a miniszterelnök saját felelősségét ismerte el az október 23-i történtekkel kapcsolatban, amikor nem támogatta Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány nyugdíjazási kérelmét. Balogh Zoltán fideszes képviselő a parlamentben, napirend előtti felszólalásában kijelentette: Gyurcsány Ferenc felelős az ártatlan emberek megveréséért. /Gergényi meggondolta magát – marad a rendőrség élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2007. február 6.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) feljelentette azokat a képviselőket, akik részt vettek a fővárosi Kossuth téri kordon elbontásában. A Fővárosi Bíróság (FB) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy jelenlegi formájában elbírálásra alkalmatlan a rendőrség feljelentése, mert abban nincs pontosan megjelölve a feljelentettek köre és a tényállás. Polgári engedetlenségi akció keretében a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői február 2-án elbontották a Kossuth Lajos teret elkerítő kordont. Az MSZP bejelentette, hogy rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek, mert szerintük a Fidesz képviselői tudatos jogsértést követtek el a kordonbontással. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben kérte Petrétei József igazságügyi minisztert, hogy adjon tájékoztatást az Országház biztonsági kérdéseiről. /Eljárás indul a kordonbontók ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

2007. február 23.

Mégiscsak létezik olyan dokumentum, amely Magyarország népesedési mutatóit vizsgálja az elkövetkező évtizedekre előrevetítve, és amely többek között milliós nagyságrendű ázsiai bevándorló betelepítésének lehetőségét is számba veszi. A migrációs stratégiáról szóló – a fedlap szerint 2017-ig titkosított – dokumentum letölthető a Fidesz és a KDNP honlapjáról. Előzőleg Semjén Zsolt, a KDNP elnöke február 20-án beszélt „egymillió ázsiai importjáról”, amely egy kormány által megrendelt, demográfiai és migrációs politika kidolgozásáról szóló tanulmánynak a része. A kormány cáfolta, hogy létezne ilyen dokumentum, az Index internetes portál azonban megszólaltatta a tanulmány egyik szerzőjét. A kutató egyik kollégájával írt tanulmányában vetette fel először egy potenciális egymilliós bevándorlás lehetőségét, de hangsúlyozta, hogy 1999-es tanulmányukban csak egy matematikai demográfiai modellre hívták fel a figyelmet. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének (NKI) egyik neves kutatója azt állítja, készültek már hasonló vizsgálatok Magyarországon. Hablicsek László és Tóth Pál Péter nevéhez fűződik az a demográfiai modell, amelynek egyik változataként azt számították ki a tudósok, hogy egyetlen és kizárólagos alkalommal hány bevándorlót kellene egyszerre befogadnia Magyarországnak ahhoz, hogy 2050-re megmaradjon a tízmilliós lélekszám. A dokumentum miatt Semjén lemondásra szólította fel Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert. A KDNP elnöke hangsúlyozta: javítani kell a demográfiai viszonyokon, és erre két lehetőség van, a családtámogatási rendszer átalakítása vagy a betelepítés. A kormányszóvivő szerint olyan szakértői anyagról van szó, amely még az egyeztetés folyamatáig sem jutott el. /Balogh Levente: Jönnek az ázsiaiak? = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

2007. február 23.

A rendőrök képzését, a rendőri azonosítók használatát és a gumilövedékek használatának kiiktatását, az erőszak áldozataivá váltak ügyének kivizsgálását szorgalmazta budapesti látogatásán Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke, aki a tavaly őszi utcai zavargásokról folytatott megbeszélést Budapesten a Parlament európai ügyek bizottsága és az emberi jogi bizottság tagjaival. Az igazságügyi EU-biztos meghallgatta a kormány által megbízott bizottság vezetőjének, Gönczöl Katalinnak a beszámolóját a tavalyi utcai rendbontásokról. Petrétei József igazságügyi miniszternek kifejtette: a rendőrség feladata megakadályozni az erőszakos cselekményeket, ezt azonban kizárólag demokratikus eszközök alkalmazásával teheti meg. Franco Frattini kiemelte, ismertetni kell, milyen jogorvoslattal élhetnek a bántalmazott személyek, illetve hol tehetnek panaszt, ha ezt jogosnak érzik. /Frattini: mellőzzék a gumilövedéket. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

2007. március 2.

A magyar népesség fogyóban a Kárpát-medence egészében. Természetes tehát, hogy a felelős kormányzat a népességfogyásból következő társadalmi folyamatokat elemzi. Semjén Zsolt parlamenti képviselő az előző hetekben azzal állt a nyilvánosság elé, hogy a magyar kormány migrációs stratégiai tanulmánya szerint akár milliónyi ázsiai betelepítését tervezi bizonyos foglalkoztatási területekre, ezzel Magyarországon a külföldiek aránya akár tíz százalék fölé is emelkedhet. Azt lehetne mondani, hogy hihetetlen, a Kovács László et company 23 millió magyarországi román inváziót vizionáló fantazmagóriája köré kell sorolni (amint Debreczeni József könyvéből kiderült, az értelmi szerzője ennek is Gyurcsány Ferenc). Petrétei József miniszter kijelentette, szó sincs ilyesmiről, a minisztérium nem készített semmiféle migrációs tanulmányt. Ezután Semjén Zsolt bizonyító erejű dokumentumrészleteket tesz közzé. Akkor azt mondták, készülnek ugyan ilyen tanulmányok, de ezek nem hivatalos előterjesztések. Egyébként államtitoknak minősítették a dokumentumot. A multinacionális cégek az uniós csatlakozás után telephelyeiket Ázsiába, az olcsó munkaerő országaiba teszik át. A Gyurcsány-kormány ezzel a folyamattal szembemegy, az olcsó munkaerőt idehozza, hogy a multik jól érezzék magukat. Ez a népesség majd olyan kormányokra adja majd a voksát, amely behozza ide őket, nem úgy, mint a határon túlról jövők, akik képesek lennének szavazati jogot is szerezni, és nem oda rajzolnák az X-et majd, ahova kell. (Ezt Eörsi Mátyás SZDSZ-esképviselő ezt világosan kifejtette.) /Sylvester Lajos: Szaporulat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./

2007. május 21.

Petrétei József magyar igazságügyi és rendészeti miniszter benyújtotta felmentési kérelmét, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök május 31-i hatállyal elfogadott. Távozik a posztjáról három rendőri vezető: Bene László országos, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány, valamint Dobozi József, a Rebisz (Rendészeti és Biztonsági Szolgálat) parancsnoka is. A tárcavezető és a főrendőrök távozását Gyurcsány Ferenc kormányfő jelentette be, mondván, ehhez nem egy konkrét esemény vezetett: azok az ügyek, amelyek jelenleg is borzolják a közvéleményt, alkalmasak arra, hogy megingassák a rendőrségbe vetett bizalmat. /Balogh Levente: Hullnak a fejek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998