udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 46 találat lapozás: 1-30 | 31-46
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Strachinaru, Petre

2000. február 12.

Petre Strachinaru, az Árkosi Művelődési Központ igazgatója sajtótájékoztatót tartott. Kifejtette, hogy nem kell a kastélyt /a Szentkereszty-kastélyt/megyei tulajdonba adni, mert a kastély a kastély a román állam tulajdona. Strachinaru valóságos román kultúrközpontot csinált, nagyrészt román érdekű kulturális rendezvényeket szervez, emellett helyet ad magyar rendezvényeknek is. /Szekeres Attila: Kinek kell az árkosi kastély? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

2001. február 19.

Háromszéken az egykori alkotótáborok helyszínén - Árkoson, Rétyen és Kovásznán - ma már szinte romokban hevernek a hátrahagyott művek. A szobrok többnyire fából készültek, ám akad néhány kőből készült alkotás is. 1989 után renoválásukkal, karbantartásukkal sem törődött senki. Legjobb állapotban az árkosi kastély kertjében található munkák vannak. Viszonylag jó állapotukat annak köszönhetik, hogy a Szentkereszthy-kastélyban tíz éve művelődési központ működik, amely az alkotások megőrzésére is fordított pénzt és energiát. A Rétyi Nyírben a szoborpark tizenkilenc alkotásából ma már csak három áll lábon, néhányat a csernátoni múzeum kertjébe szállítottak, párat pedig turisták tüzeltek el. Kovásznán az 1986 és 1988 között szervezett alkotótáborokban huszonkilenc szobrot készítettek a művészek. Az árkosi kulturális központ vezetője, Petre Strachinaru találkozóra hívta az alkotókat. Egy egyesület megalapításáról döntöttek, amelynek célja a szabadtéri alkotások megmentése, és arról is határoztak, hogy minden képzőművész egy-egy kis szoborral járul hozzá az egyesület induló tőkéjéhez. Nyáron elkezdődhet a huszonkilenc kovásznai fa- és kőszobor megmentése. /Farkas Réka: Összefogás a művekért.Turisták tüzelték el a kovásznai faszobrokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

2001. december 8.

Nov. 28-án közös bemutatója volt Sepsiszentgyörgyön a helybeli Háromszék Néptáncegyüttesnek és az Udvarhelyi Néptáncműhelynek a Székely sorsképek című táncjátékkal. Petre Strachinaru művelődésügyi felügyelő, a Demokrata Párt Kovászna megyei szervezetének alelnöke dec. 5-i sajtótájékoztatóján azt állította, hogy az előadás sérti a románság hagyományait és érzelmeit, gúnyos felhangú üzenet az ortodox egyházra nézve. Ezért kérte a Háromszék együttest finanszírozó helyi tanácstól a produkció betiltását, illetve Deák Gyulának, az együttes igazgatójának felelősségre vonását. Albert Álmos polgármester a helyi tévéadó vitaműsorában kifejtette: nem helyénvaló művészeti témákat ilymódon értelmezni. Tendenciózus félremagyarázásról van szó. /Kultúra és aktuálpolitika ütközése? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2001. december 10.

Petre Strachinaru, a háromszéki PD alelnöke dec. 5-i sajtótájékoztatóján élesen kikelt a Háromszék táncegyüttes és az Udvarhely Néptáncműhely nov. 28-i sepsiszentgyörgyi bemutatója ellen, mert azt románellenesnek minősítette. A közös produkciójú előadást láthatták még Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Kolozsvárott és Szatmárnémetiben. A Székely sorsképek rendezője és koreográfusa László Csaba, dramaturgja Zsidó Ferenc, mindketten udvarhelyiek. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója szerint Strachinaru félreértette, hogy mi történik a színpadon. Az egyik jelenetben feltűnik egy pap, ő pópának látta, akit úgymond, kicsúfolnak az előadás során, gúnyt űzve az ortodoxiából. Valójában ma is élő népszokásról van szó: a lakodalom kellős közepén halál kicsúfolásáról. A játék során felravataloznak egy álhalottat, és az egyházi liturgia tréfás utánzásával búcsúztatják. Deák Gyula szerint a Har-Kov újabb lehetséges vádpontját akarták kihozni az előadásból. Az előadás családtörténetet, pontosabban egy hétgyerekes székely család történetét mutatja be, egy táncjáték epikai elemeibe építve. Ez nem revizionizmus, hanem folklór. /(Oláh István): Az utolsó előadás után. Nem revizionizmus, hanem folklór. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2004. február 6.

Ha a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) saját listákkal indul a helyhatósági választásokon, a román demokrata-liberális ellenzéki szövetség (PNL-PD) kész támogatni a magyar többségű Kovászna megyében több helyen is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeit – erősítette meg Petre Strachinaru, a szövetség szóvivője. /Választások. A román ellenzéki pártok Kovásznában készek az RMDSZ-t támogatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 6./

2004. július 30.

Visszakaphatják egykori tulajdonosai az árkosi Szentkereszty-kastélyt, döntött a Kovászna Megyei Törvényszék alapfokon meghozott ítéletében. A döntést kézbesítették az örökös Jankovich-Bésán Endre András ügyvédjének. A háromszéki Árkos község neobarokk kastélyát a Szentkereszty család építette, és a tulajdonukban volt egészen 1945-ig, amikor a román állam kisajátította. Az 1989 előtt nagy becsben volt az árkosi kastély, lévén Ceauşescu vadászlakjainak egyike. Jankovich-Bésán Endre András jelenleg Budapesten él. Tervei szerint közhasznú célokra használná a kastélyt, egyetlen lakosztályt különítene el benne magának és családjának. Petre StrAchinaru, az Árkosi Művelődési Központ igazgatója közölte, megfellebbezik a döntést. /Farkas Réka: Harc az árkosi Szentkereszty-kastélyért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

2004. december 3.

Megdolgozott az RMDSZ a parlamenti választásokon elért jó eredményéért, bár többet is elérhetett volna – jelentette ki Albert Álmos /Sepsiszentgyörgy/, az RMDSZ területi elnöke. 2000-ben az RMDSZ 90 000 szavazatot kapott a megyében, most csupán 71 000 voksot gyűjtött be. A harmadik képviselői hely csupán néhány szavazat hiányán múlott, a második szenátori helyhez már több hiányzott. A Magyar Polgári Szövetség a megyében a csupán 3100 ,,elvitt” szavazatával jelentéktelen veszteséget jelent az RMDSZ-nek. Háromszéknek most egy román képviselője is lesz, a demokrata párti Petre Strachinaru, akivel eddig a közös művelődési programok terén jó kapcsolatot épített ki az RMDSZ. /(vop): Erős RMDSZ, jelentéktelen MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

2005. január 20.

Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a szövetség továbbra is igényt tart a megye decentralizált intézményei vezető tisztségeinek több mint 80 százalékára. Az NLP-DP megyei vezetői máris elutasították az RMDSZ által kért százalékarányt. Petre Strachinaru képviselő, a D.A. demokrata társelnöke kifejtette, az NLP-DP az országos választási eredményeket veszi alapul a posztok elosztásánál, javaslatuk szerint az RMDSZ a tisztségeknek csak 17,5 százalékát kapná. /A háromszéki RMDSZ nem mond le az intézményvezetői tisztségek 80 százalékáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

2005. május 28.

Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő kifejtette, hogy az RMDSZ egyik igazságüggyel kapcsolatos törvényjavaslata ellenkezik az emberi jogokkal, mivel feltételként szabja meg a magyar nyelv ismeretét a helyi igazságszolgáltatásbeli posztok betöltésénél, s ezáltal korlátozzák a magyar nyelvet nem ismerő személyek esélyeit. /Magyarul a bíróságon? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./

2005. május 28.

Az új kormány, sőt, leköszönése előtt két hónappal már a régi sem figyelte a romániai magyar sajtót, 2004 októberétől üres a kormány honlapjának ezen oldala, pedig a román nyelvű közönség innen értesült a magyarságon belüli véleményekről, kezdeményezésekről, jelezte sajtótájékoztatóján Petre Strachinaru demokrata képviselő. A képviselő ugyanakkor az intézményvezetői tisztség (konkrétan az ezentúl nem kinevezett, hanem versenyvizsgáztatott törvényszéki bíró) esetében túlzásnak tartotta a magyarnyelv-tudás követelményét, az illető térségben többségben élő kisebbség nyelvének ismeretét. Strachinaru a két székely megye román népi együttesét, a maroshévízi Rapsodia Calimanilor társulatot a megye gondnokságából a művelődési minisztériuméba akarja átsoroltatni, mert így biztosabbnak tűnik a fenntartása. /(demeter): Hiányzik a magyar lapszemle. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./

2005. június 4.

Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő a belügyminiszterhez fordult a trianoni szerződés aláírásának 85. évfordulója alkalmával Sepsiszentgyörgyön tervezett megemlékezés kapcsán. Strachinaru sajtótájékoztatóján elmondta: az ilyen jellegű rendezvények alkotmányellenesek, ezért Vasile Blaga belügyminiszterhez fordult. Strachinaru szerint “a Trianonhoz való visszatérés irredentizmushoz vezet és elfogadhatatlan”. /Mementó. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

2005. július 2.

Petre Strachinaru demokrata képviselő kérni fogja, szigorúan büntessék meg azokat az RMDSZ-es kollégáit, akik a képviselőházban beterjesztették a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi autonómiastatútumát. Strachinaru szerint az autonómiaigény alkotmány­ellenes. Szerinte az au­tonómiastatútum újbóli be­nyújtása összhangban áll a megyében tapasztalható han­gulatkeltéssel. ,,Egy irredenta csoport provokációival kell szembesülnünk, akik érzik, az EU-csatlakozás után lejár az idejük. Addig megpróbálják provokációkkal feszültté tenni a helyzetet. Vajon azt akarják, hogy a román állam kénytelen legyen erővel fellépni a régióban?” – tette fel a kérdést. Antal Árpád háromszéki képviselő elmondta, a statútumtervezet több pontjával nem ért egyet, de módosító javaslatokban fogalmazza meg véleményét, és a szakbizottságokban vállalja majd a törvénytervezet védelmét. /Farkas Réka: Strachinaru büntetne. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

2005. július 4.

Nagy-Magyarország térképét ábrázoló öntapadó matricát ragasztottak több felső-háromszéki település névtáblájára. Bélafalva, Poján és Kézdiszentlélek bejáratánál a kétnyelvű névtáblán piros-fehér-zöld alapon Nagy-Magyarország térképe látható, amelynek közepén H betűben a Magyarország felirat olvasható. Laurentiu Todoran Kovászna megyei rendőrparancsnok-helyettes elmondta, a rendőrség nem kezdeményez kivizsgálást az ügyben. Jakab Edit Bélafalva polgármestere szerint egyelőre nem távolítják el a térképét, majd a hatóságok döntenek a matrica további sorsáról. Petre Strachinaru demokrata képviselő a titkosszolgálat segítségét kérte, hogy kiderítsék, kik ragasztották ki az öntapadó térképeket. /Felső-Háromszék. Nagy-Magyarország-térkép. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2005. július 5.

Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő július 4-én sajtótájékoztatón kijelentette, Emil Boc pártelnök jóváhagyta, hogy értesítse Vasile Blaga belügyminisztert bizonyos háromszéki akciókról, amelyek célja etnikai konfliktusok kirobbantása. Strachinaru példaként említette Orbán Viktor székelyudvarhelyi látogatását, ahol a magyar exkormányfő polgári engedetlenségre buzdított. A képviselő szerint valakik etnikumközi konfliktusok kirobbantását kívánják Kovászna megyében. /Hivatásos „értesítő”. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2005. október 13.

A képviselőház október 12-én elutasította két RMDSZ-képviselő törvényhozási javaslatát a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. A képviselők többsége – az RMDSZ kivételével – „alkotmányellenesnek” nevezte a tervezetet. Máté András képviselő elmondta: az alsóház közigazgatási bizottsága jelentésében a kezdeményezés elutasítását javasolta arra hivatkozva, hogy a tervezet nincs összhangban az alkotmány előírásaival, célja egy külön állami entitás létrehozása. A tervezet elutasítása ellen az RMDSZ képviselői szavaztak, akik elmondták, nem támogatják ugyan a kezdeményezést, de a közigazgatási bizottság indoklásával sem értenek egyet. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a plénum előtt elmondta, a törvénytervezet nem az RMDSZ kezdeményezése, a szövetség nem is támogatja azt, mivel „nagyon sok hibát tartalmaz”. Márton kifejtette, az RMDSZ nem ért egyet a közigazgatási bizottság indoklásával sem, miszerint az autonómia etnikai alapon jönne létre. A törvénytervezetet végül 188 képviselő támogatásával elutasították. Az RMDSZ 16 jelen lévő képviselője az elutasítás ellen szavazott, egy törvényhozó tartózkodott. A tervezetet Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke dolgozta ki, és Sógor Csaba, valamint Garda Dezső iktatta a parlamentben. Ez a szöveg immár másodszor bukott meg a parlamentben, első alkalommal azonban érdembeli vita nélkül utasították el. /Másodszor is elutasították az autonómia-tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Október 12-én Székelyföld autonómiájával kapcsolatos képviselőházi vitán a Nagy-Románia Párt nevében felszólaló Lucian Bolcas kifejtette, ezer éve kénytelen a románság eltűrni a magyar betolakodókat. A liberális frakcióvezető, Crin Antonescu nem értett egyet a törvénytervezettel, de védelmébe vette az erdélyi magyarságot, hangsúlyozta, ezer esztendő jelenlét után állítható, hogy jócskán itthon van. Az SZDP nevében Mircea Dusa volt Hargita megyei prefektus szólt, kifejtette, ebben a régióban békésen élnek együtt románok és magyarok, nem hiányzik az autonómia. Hasonlóan érvelt a demokratákat képviselő Kovászna megyei Petre Strachinaru, véleménye szerint nem tesznek jót az együttélésnek az ilyen jellegű kezdeményezések. /Farkas Réka: Visszautasították az autonómiastatútumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

2005. december 27.

Petre Strachinaru demokrata képviselő továbbra is elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény jelenlegi formáját. Akárcsak pártelnöke, Emil Boc, ő is úgy véli, az EP által elfogadott jelentésben szereplő kulturális autonómiára vonatkozó ajánlás nem kötelező érvényű Románia számára. Strachinaru hangsúlyozta, szükség van egy, a kisebbségek jogállásáról szóló törvényre, de nem hajlandóak elfogadni a jelenlegi változatot, a kulturális autonómia megfogalmazásával nem érthetnek egyet. /(-kas): Strachinaru – elfogadhatatlan a kulturális autonómia (Változatlan a demokrata álláspont). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./

2006. január 31.

Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő kijelentette, az MPSZ és az RMDSZ azonos érdekeket követ a területi autonómia kapcsán, de az utóbbi uralni kívánja az egész magyar közösséget és egyedül akarja kézben tartani az autonómia problémáját. /Kormánypárti támadás az RMDSZ ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 31./

2006. március 3.

Önkormányzatoknak és iskoláknak kellene megőrzésre és gondozásra átvenniük az egykori szobrásztáborok napjainkban közprédává vált alkotásait – javasolta Petre Strachinariu háromszéki képviselő. A Kovászna leltárán „rothadó” művektől azonban a város nem akar megválni. A rendszerváltás előtt szervezett szabadtéri kiállításoknak akkor pecsételődött meg sorsuk, amikor a táborok területét a kilencvenes években visszaszolgáltatták egykori tulajdonosaiknak. Háromszéken kívül hasonló a helyzet a Szeben megyei Szelistyén, Máramarosszigeten vagy az olténiai Hobitán. Tizenhat éve hányódnak azok a fából és kőből készült térplasztikák, melyek a nyolcvanas évekbeli szobrászati táborokban készültek a vidék három településén: Árkoson, Kovásznán és Rétyen. Az Árkosi Kulturális Központ kiadásában megjelent Kovászna megyei kortárs monumentális műalkotások című ismertető szerint a három településen megszervezett táborokban összesen 127 szobrot hagytak maguk mögött a művészek. Sepsiszentgyörgyi iskolák szívesen átvennének szobrokat. „A kovásznai szobrok a város közvagyoni leltárán vannak, a tanács átadhatná ugyan őket – nyilatkozta Zsuffa Levente kovásznai polgármester -, de turisztikai okokból nekünk is szükségünk van rájuk.” /Domokos Péter: Tűzifatermelő szobrásztáborok? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2006. március 18.

Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő sajtótájékoztatón kijelentette, az RMDSZ elnökének március 15-i üzenete „Uszító és baljóslatú üzenet volt az ország e térségének nyugalma vonatkozásában. Olyan együttélésről van szó, amely nem lehet vita tárgya, még a »fészkek és madarak« szempontjából sem” – mondta. A DP-képviselő szerint Adrian Nastase lemondása szolgáltatott alkalmat ahhoz, hogy Markó „zsaroló hangnemű” beszédet mondjon. Markó Béla március 15-én Kézdivásárhelyen mondott ünnepi beszédében kijelentette: „Már-már elveszítettük ezt a szülőhazát, a Székelyföldet, Erdélyt a kommunizmus évtizedeiben, már félig kicsúszott a talpunk alól a szántóföld, már verebek ültek a fecskefészekben, már más halászott a folyóinkban, más vadászott az erdeinkben, más vágta a fát a havason, mások legeltették itt a juhaikat, mások költöztek a házainkba, már magyarul is elfelejtett mindenhol a hivatal (…) Tud már ismét magyarul a hivatal, vagy ahol nem tud, ott rá kell kényszerítenünk, hogy megtanuljon. A rendőr is, a postás is, mindenki, aki a mi kenyerünket eszi. Mert ezt most már így kell felfogni: aki itt, a Székelyföldön hivatalnok, az a mi kenyerünket eszi. Végtére is a mi adónkból, a székely ember adójából kapja a fizetését, nem másból. Akkor pedig tessék megszólalni magyarul, vagy ha nem tud valaki, aki hivatalt visel, tanuljon meg”. /Demokrata Párti „értékelő” március 15.-ről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

2006. május 5.

A parlament mostani ülésszakán nincs esély a kisebbségi törvény elfogadására – vélte Petre Strachinaru demokrata képviselő. Kifejtette: a koalíción belüli egyeztetések, tárgyalások folyamatosak, de rendkívül lassan haladnak. Strachinaru kiemelte: az EU nem kezeli a csatlakozás feltételeként a kisebbségi törvény. /(kas): Őszig nem lesz kisebbségi törvény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

2006. július 18.

Az RMDSZ-es, SZNT-s, MPSZ-es magyar vezetők nyilatkozatai, tervei ellen emelt kifogást Petre Strachinaru demokrata képviselő. Megfogalmazása szerint versengenek, hogy ,,ki magyarabb”, ki tesz többet, de tulajdonképpen csak a feszültséget növelik. Az SZNT Ujgur Fórummal kötött szerződését elfogadhatatlannak nevezte, Románia nemzetközi megítélését rontja – fogalmazott. Kiderült azonban, hogy értesüléseit a román sajtóból szerezte, miután megtudta, hogy ez az ujgur szervezet nem az, amelyet terroristaként tartanak számon, visszakozott, de rosszallását fenntartotta. Nem ért egyet azzal sem, hogy az MPSZ Wass Albertről elnevezett díjakat adott át. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a Kovászna megyei önkormányzat megszervezi a háromszéki magyarok világtalálkozóját. /(-kas): Túl sok a ,,magyarkodás”? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

2006. augusztus 12.

Petre Strachinaru háromszéki demokrata párti képviselő úgy véli, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzése a „demokrácia egyik leckéje” lesz, és ezáltal biztosítottá válik a politikai alternatíva a magyar közösség számára is. A demokrata képviselő elmondta: nem lepte meg, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke hajlandó együttműködni a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT). „Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen az RMDSZ-nek is ugyanaz a célkitűzése, mint az illető szervezeteknek, vagyis az autonómia megvalósítása”, mondta Strachinaru. „Az RMDSZ vállalta az egész magyar közösség képviseletét, de időközben kiderült, hogy mindez nem reális, ugyanis megjelentek a függetlenek, vagyis olyan magyar nemzetiségű személyek, akik más pártok listáján jelöltették magukat”, mondta Strachinaru. A képviselő rámutatott: az RMDSZ nyitása az MPSZ és az SZNT felé nem más, mint kampányfogás. /MPP: alternatíva a magyar közösségnek? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2006. szeptember 23.

Petre Strachinaru, Kovászna megyei demokrata parlamenti képviselő kifejtette, hogy a sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által megszervezett szimpátiatüntetés nem más, mint politikai propaganda. Mint ismeretes, közel 200 sepsiszentgyörgyi polgár közfelkiáltással fogadta el szeptember 21-én a Gazda Zoltán sepsiszéki MPSZ-elnök által a gyertyás tüntetésen felolvasott kiáltványt. Ebben, többek között, az ellen tiltakoznak, hogy a Kárpát-medence magyar lakta területein több éve nemzetellenes politizálás folyik. „Tiltakozunk a magyarság vezetőinek gerincét és becsületét mellőző hazugságpolitikája ellen, mely az évezredes történelmünk által kivívott jó hírnevünket rombolta le néhány év alatt. Tiltakozunk az ellen, hogy az anyaország még kormányon lévői kitagadtak bennünket (…..) Szolidaritásunkat fejezzük ki a Magyarországon békésen tűntetőkkel, s követeljük a nemzetáruló, tolvaj, hazug kormány és kormányfő azonnali távozását a hatalomból. Hiszünk abban, hogy a félrevezetett és megszégyenített anyaországi testvéreink felemelik hamarosan fejüket, s összeáll újra az egységes magyar nemzet” – hangzott el a sepsiszentgyörgyi békés tüntetésen. Ugyanakkor a kiáltványban kérik, hogy a magyar kormány és a köztársasági elnök gyakoroljon védőhatalmi státust az elcsatolt területek fölött, amely sikerre vihetné a Székelyföld területi autonómiájának eléréséért vívott harcot is. /Gyertyás tüntetés Sepsiszentgyörgyön. DP: A megmozdulás valójában politikai propaganda. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2006. október 20.

A Kovászna megyei demokrata parlamenti képviselő, Petre Strachinaru elmondta, hogy jövő hét végén Sepsiszentgyörgyön vagy Csíkszeredában találkoznak a székelyföldi román helyi választottak, hogy tárgyaljanak a területi autonómia ügyében. „Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozatai a területi autonómia kapcsán a román közösség körében nyugtalanságot váltottak ki és mindez az erdélyiekre is átsugárzik. A szövetségi elnök nagyon sokat árt az együttélésnek, mivel radikálisabbá válnak bizonyos román körök” – mondta Strachinaru. /A székelyföldi románokat nyugtalanítja a területi autonómia gondolata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

2006. november 18.

Fölöslegesnek tartja Petre Strachinaru demokrata párti képviselő a Konzervatív Párt felhívását, miszerint a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) figyelemmel kellene követnie a székelyföldi magyarság ,,etnikai kritériumokra épülő szecesszionista mozgalmát”, és lépéseket kellene tennie ennek megelőzésére és felszámolására. Strachinaru szerint azért fölösleges a felhívás, mert tudomása van róla, hogy az SRI figyeli a régiót, éves jelentésében kiemelt, külön fejezetben foglalkozik Székelyfölddel. A parlamentben bemutatott 2005-ös hírszolgálati jelentésben körülbelül tíz sor áll, amelyben ,,több destabilizáló, irredenta jellegű akcióról számolnak be” – jelezte a képviselő, aki elmondta, hasonló fejezet szerepelt a 2004-es jelentésben is, és várhatóan ugyanilyen lesz majd a 2005-ösben is. ,,Ezek az akciók közismertek, fölösleges újabb ellenőrzést, vizsgálatot kérni”- vélekedett Strachinaru. /Farkas Réka: Figyelik Székelyföldet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

2007. április 7.

Nem a törékeny egyensúly borul fel, hanem a rend áll helyre – vélte Tamás Sándor képviselő Petre Strachinaru nyilatkozatára reagálva. A demokrata képviselő ugyanis amiatt aggódott, hogy pártja kormánytól való távozását követően le kell mondaniuk a megyei vezető tisztségekről, és így az önkormányzatok után teljesen magyar kézbe kerül az intézmények irányítása.,,Két dolog miatt nem értek egyet a képviselőtársam által felvetettekkel. Először is, mert csak a rend áll helyre a demokraták távozásával, és remélhetőleg megszűnik a demokratákat jellemző erőszakos politizálás. ” Másodsorban pedig, ismerve a román politikai szokásokat, néhány nap alatt demokratából liberálisokká vagy szociáldemokratákká válnak majd, hogy a »húsos fazekak« mellett maradhassanak, nyilatkozta Tamás Sándor. /(-kas): Nyereség a demokraták távozása (Tamás Sándor másként látja). = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

2007. április 12.

Lemondtak a demokrata államtitkárok, a 13 demokrata államtitkár lemondásáról Adriean Videanu, a PD ügyvezető elnöke értesítette a kormányfőt, helyi szinten azonban a PD megtartaná az intézményvezetői tisztségeket. Arra is akad példa, hogy a demokrata politikus inkább pártjától válik meg, mintsem hogy lemondjon tisztségéről. Petre Strachinaru, a PD Kovászna megyei képviselője szerint a párt hatalomból való eltávolításával a székelyföldi autonómia beteljesült tény lesz. Tamás Sándor RMDSZ-es képviselő szerint azonban a demokraták a hatalomhoz való ragaszkodás miatt nem akarnak lemondani különböző intézményvezetői tisztségeikről. „Ismerve a román politikai szokásokat, várható, hogy a jelenlegi demokrata intézményvezetők néhány nap alatt liberálisokká vagy szociáldemokratákká vedlenek át, csak azért, hogy a húsosfazekak mellett maradhassanak” – tette hozzá Tamás Sándor. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ vezetője elmondta: hamarosan elkezdik a tárgyalásokat a Kolozs megyei liberálisokkal az intézményvezetői tisztségek elosztásáról. /Mennek is, maradnak is. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

2007. április 16.

Az utóbbi időben a liberális képviselők távoznak a kulturális bizottság munkaüléseiről, hogy jelen lehessenek a bizottságok együttes ülésén, amelyen a kisebbségi törvénytervezetet vitatják meg – nyilatkozta Petre Strachinaru képviselő, a Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A képviselő szerint a kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ által javasolt jelenlegi formájában nem fogja megszavazni a parlament, mivel sem a szociáldemokraták, sem a konzervatívok nem támogatják. A tervezet jelenlegi formájában a demokraták támogatását sem élvezi. /PD-s kritika a kisebbségi törvény miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

2007. május 21.

A választópolgárok mintegy háromnegyede Traian Basescu államfő hivatalban maradása mellett foglalt állást. A részvételi arány 44 százalékos volt országos szinten, Hargita megyében a szavazati joggal rendelkezőknek alig 27,39 százaléka járult az urnákhoz – ez volt Erdélyben a legalacsonyabb részvételi arány –, 75,98 százalékuk a leváltás ellen szavazott. A Központi Választási Iroda előzetes adatai szerint a szavazók 74,32 százaléka nem értett egyet Traian Basescu államfő leváltásával, 24,9 százalék szavazott a menesztésre. Az erdélyi megyékben a részvételi arány: Szeben – 51,03, Brassó – 50,82, Fehér – 48,34, Temes – 47,7, Kolozs – 47,68%, Arad – 46,3, Hunyad – 45,01, Bihar – 44,86, Beszterce-Naszód – 43,82, Máramaros – 40,60, Maros – 39,71, Szatmár – 33,79, Kovászna – 31,151, Szilágy – 28,44 és Hargita – 27,39%. A magyar lakosságú megyékben tapasztalt rendkívül alacsony részvételi hányad pedig azt bizonyítja, hogy a romániai magyar lakosság kevésbé tartotta fontosnak állást foglalni a népszavazásra terjesztett kérdésben – mondta Markó Béla. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke gratulált Traian Basescu államfőnek a népszavazáson való győzelemért, és a reformok folytatását szorgalmazta. „Az Európai Bizottság továbbra is segíti a román intézményeket, hogy eleget tegyenek a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiknek” – sommázott Barroso. Petre Strachinaru, a Demokrata Párt (PD) háromszéki parlamenti képviselője szerint a magyarság szavazatai a referendumon azt mutatják, hogy az RMDSZ már nem ura saját választótáborának. /Hargita megyében alacsony részvétel a népszavazáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

2007. június 5.

Eva Maria Barki, Ausztriában élő nemzetközi jogász Romániából való kitiltását kezdeményezte Petre Strachinaru demokrata képviselő a parlamentben. Indoklása szerint Eva Maria Barki nyilatkozatai veszélyeztetik Románia területi épségét, és sértik az alkotmányos rendet. Eva Maria Barkit már két ízben – 1994-ben és 1998-ban – kitiltották Romániából. Akkor szintén az autonómiaformákról tartott előadásait kifogásolta a román hatalom. /Farkas Réka: Kitiltaná Eva Maria Barkit (Románia egységét félti Strachinaru). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./


lapozás: 1-30 | 31-46




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998