udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 56 találat lapozás: 1-30 | 31-56
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Turlea, Petre

1991. március 6.

Petre Turlea, a Nemzeti Megmentés Frontja képviselője be akarja tiltani márc. 15-e megünneplését. "Felkérjük a kormányt, akadályozza meg az államellenes cselekedeteket és a magyar állampolgárokat március 10 és 17-e között ne engedje az ország területére." - jelentette ki a parlamentben. Ion Gavra vatrás képviselő hasonlóképpen beszélt: "a magyarok hatalmas hulláma akar az országba bejönni és itt bent is készülődnek Magyarország nemzeti ünnepének megtartására. Ezt meg kell akadályozni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1991. május 21.

Az RMDSZ törvényhozói máj. 21-én tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind szenátus üléséről a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatt. A szeparatizmusról szóló vitánál Vasile Mois szenátusi alelnök ülésvezetőként vétett az elnök funkció ellen, amikor gúnyosan sorolta, mit akar a magyar kisebbség a szeparatizmussal: enklávét, külön vonatokat, szeparált villamosokat? Verestóy szenátor megpróbált e szerencsétlenül megfogalmazott törvénytervezeten javítani, végül azonban be kellett jelentenie: erre a törvényre szükség van, azonban már a kezdő cikkely a politikai stabilitást a nemzetbiztonság feltételei közé sorolja. A 2. cikkely szerint minden állampolgár kötelessége támogatni a nemzetbiztonsági szolgálatot. A szeparatizmus az a bélyeg, amelyet mindig rá lehet sütni a magyarság önállósulási kísérleteire. Mivel az RMDSZ semmilyen érvelése nem használt, azért az RMDSZ-frakció tiltakozásul kivonult a szenátus üléséről. /Béres Katalin: Miért vonult ki a szenátusból az RMDSZ-frakció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A képviselőházi ülésen Bárányi Ferenc terjesztette elő a háborús veteránok és hadirokkantak segélyezésének jogszabályát, beleértve: vizsgálják meg, miként lehetne a román katonákkal együtt harcoló hajdani magyar katonákat is segélyezni. Erre elítélő nyilatkozatok özöne volt a válasz. Petre Turlea, Mircea Cretu, Dan Capatina hevesen tiltakoztak, bűnösnek nevezte a magyar katonákat. Az RMDSZ nevében Borbély László tiltakozott a magyarság kollektív bűnösségének hangoztatása ellen, hozzátéve: ha ilyen hangnemben folyik a vita, az RMDSZ kivonul az ülésről. Ekkor hangzott el két-három Front-képviselő szájából, hogy "menjetek ki az országból is." A hangnem durva volt, Baciu Severin leteremtette Domokos Gézát, s feltette a kérdést, miként lehet az, hogy a román parlamentben ül. Ekkor Borbély Ernő dühösen kiáltotta: "Szégyellje magát a parlament!" Ezután az RMDSZ képviselői elhagyták az üléstermet. Egyórás szünetet tartottak. Dan Martian képviselőházi elnök elítélte a közbekiáltókat, ugyanakkor Borbély Ernőt is a képviselőház megsértéséért. A magyar képviselők visszatértek, majd a törvényjavaslatot megszavazták, egy kivétellel, András Imre voksolt ellene. A másik, a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslat újból feltüzelte a kedélyeket. Dorin Staicu képviselő feltette a kérdést Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, mi történt Berevoiestinél, ahol a Securitate iratait megtalálták. Magureanu szerint munkatársainak régi szekusdossziékat kellett volna elégetniük, de ezt inkább elásták. /Román Győző: Magyarok kimenetele ? Magureanu bejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

1991. augusztus 3.

Kerekes Károly képviselő nyilatkozatában elmondta, hogy a nemzetbiztonsági törvény vitájában Petre Turlea front-képviselő, aki már többször kirohant a kisebbségek ellen, most az antiszemitizmus szó elhagyását javasolta a tervezetből. Aron Todoroni liberális képviselő kifejtette, hogy a román toleráns nép, ezen a tájon sohasem volt antiszemita megnyilvánulás és örvendjenek a zsidók, hogy ilyen nemzet mellett élhetnek. Andreescu képviselő minden bajért a zsidókat vádolta. Ezután szólalt fel Kerekes Károly képviselő: az antiszemitizmus és a fasizmus mindig kéz a kézben járnak, igenis szerepelni kell az antiszemitizmusnak a törvényben. - Erről a vitáról nem számolt be a sajtó. /Ajtay László: Az antiszemitizmus és a fasizmus mindig kéz a kézben jártak. Beszélgetés Kerekes Károly képviselővel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

1991. szeptember 24.

Az Alkotmányozó Gyűlés szept. 24-i vitájában arról volt szó, hogy működhetnek-e etnikai pártok. Többen hevesen kikeltek az etnikai pártok engedélyezése ellen /Petre Turlea /Front/, Gheorghe Dumitrascu /Front/, Ioan Gavra /RNEP/, Radu Ceontea /RNEP/, végül azonban megszavazták az etnikai pártok engedélyezését. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

1991. október 14.

A képviselőházban és a szenátusban az okt. 14-i ülésen hevesen vádolták az RMDSZ-t: az ország területi egysége ellen tör, el akarja adni az országot. A vitát a tévé is közvetítette. Egyesek a hadsereg beavatkozását kérték Hargita és Kovászna megyében, többen az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. A képviselőházi ülésen Petre Turlea képviselő kifejtette: "A magyar irredenták nekikezdtek Erdély Magyarországhoz való csatolását célzó tervük véghezvitelének." Polgárháborút akarnak Erdélyben, állította. Nem maradt el tőle Ioan Gavra, de az ellenzék soraiból is vehemens támadás zúdult az RMDSZ-re, Iulia Leo Minza a hadsereg bevetését is elfogadná. Tokay György RMDSZ-képviselő hajnalban jutott szóhoz a parlamentben és kifejtette, hogy Románia édes hazája minden fiának, az RMDSZ elítél minden merényletet a román nemzeti állam területi integritása ellen. A helyi autonómia nem jelenti az állam szétforgácsolását. A szenátus ülésén elsőként Verestóy Attila kért szót, tisztázta, hogy a székely területi autonómia nem szerencsés kifejezés, ebben nincs szó szeparatista szándékról. Emlékeztetett, hogy ő javasolta a területi szeparatizmus tiltásának szerepeltetését az alkotmányban. A székelyföldi csoportot nem támogatja sem a lakosság, sem az RMDSZ vezetősége. Hiába volt azonban Verestóy felszólalása, egymás után jöttek az elítélő kirohanások. Vasile Vacaru szenátor Iacobescu szenátorral egyetemben Tőkés László ellen fordult, követelve, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ hozza nyilvánosságra a róla szóló információkat, hogy "az egész nép ítélkezhessen". Eljárást követelt Tőkés László ellen, továbbá mindenfajta emlékező ünnepség betiltását. Romulus Vulpescu szenátor az RMDSZ betiltását és bizonyos személyek példás megbüntetését követelte. Nem hiányzott Radu Ceontea sem, aki szerint Ceausescu idején a magyar kisebbség kivételezett helyzetben élt. A következő szónokok már arról beszéltek, hogy a magyarság primitív, az RMDSZ kérjen bocsánatot az elkövetett bűnökért. Gheorghe Dumitrascu a "székely testvérekhez" fordult, akiket a magyarok mindig pajzsul használtak, hangsúlyozta: csak a románok értik meg a székelyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

1991. november 4.

A román parlament folytatta a Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románokról szóló jelentés megvitatását. A román képviselők, elsősorban a Nemzeti Megmentési Front és a Románok Nemzeti Egységpártja tagjai, szélsőséges hangnemben támadták az RMDSZ-t, a katolikus, református és evangélikus egyházakat. Petre Turlea az elsők között támadta az RMDSZ-t, Mihai Teodorescu szenátor kifogásolta, miért énekelték a templomban a magyar himnuszt. Bajcsi Ákos RMDSZ-képviselő névre szólóan cáfolta a Hargita-Kovászna jelentést /például: a jelentés szerint Tanasét elüldözték, valójában ma is Kézdivásárhelyen dolgozik/. Ion I. Bratianu durvaságban igyekezett túltenni a Román Nemzeti Egységpárt néhány szenátorán, ordítozott. Nagy Benedek képviselő a jelentésnek a magyarság kollektív bűnösségére vonatkozó részét utasította vissza. Többen követelték az RMDSZ betiltását, Szőcs Géza és Tőkés László elleni vizsgálat megindítását. /Béres Katalin: Tovább a Golgotán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az általános vádözön után Bárányi Ferenc RMDSZ-szenátor rámutatott arra, hogy sem a királyság, sem a vasgárdista, sem a kommunista rezsim alatt nem sértették meg és nem alázták meg ennyire a magyar kisebbséget. Romániában nem albérlők vagy bérlők vagyunk, hanem társtulajdonosok, mondta, hozzátéve, hogy e figyelemelterelő kampány mögött a lemondott miniszterelnök, Petre Roman áll. /MTI/ Kerekes Károly képviselő hangsúlyozta, hogy amikor a romániai magyarság elleni offenzíváról van szó, akkor csaknem teljes a nemzeti egység. A jelentés az egész magyar nemzetet bűnösnek mondja. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ A parlamenti ülést közvetítette a televízió, a nézők végre hallhatták az RMDSZ-képviselőket is. /A székelylakta megyék "ügye". = Magyar Nemzet, nov. 6./

1991. november 8.

Román Győző Takács Csaba képviselővel készített interjút, aki a Hargita és Kovászna megyékből elüldözött románok sérelmeit meghallgató bizottság tagja volt, de nem írt alá a jelentést. Ez az egész politikai provokáció volt, állapította meg Takács Csaba. A jelentés készítői a parlament legszélsőségesebb tagjai. A jelentés magyarellenes, az a célja, hogy a magyarság elítélésére hangolják az embereket. Az ezeréves együttlét alatt ilyen vádirat nem született. Magyarok is eltávoztak, de nevüket elhallgatták. A jelentés fő szerzője Petre Turlea volt. Takács Csaba és Csiha Tamás szenátor nem fogadták el a jelentést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1991. november 19.

A román parlament nov. 18-án szavazott az alkotmánytervezet 126-os szakaszáról, a bírósági szervek előtti nyelvhasználatról. A szokásos gyűlölködő hang érvényesült a vitán. Petre Turlea a lett alkotmányra hivatkozott, amely szerint nem lehet az ország állampolgára az, aki a hivatalos nyelvet nem beszéli folyékonyan. Ion Gavra szerint a kisebbségek forduljanak tolmácshoz. Az RMDSZ-képviselők a hangzavarban, durva közbekiabálások közepette próbáltak érvelni, az emberi jogok alkotmányos biztosítását kérték. Hiába volt minden, leszavazták az anyanyelv használatának engedélyezését. Újból elszabadultak az indulatok arra a román javaslatra, hogy a szeparatizmus mellől iktassák ki a területi megszorítást. Domokos Géza kijelentette: ha ezt megszavazzák, a magyar képviselők tiltakozásul kivonulnak az ülésteremből. Iliescu elnök Párizsból küldött üzenetében mérsékletre intette a román parlamentet, óvott az indulatosságtól. Ennek is hatása lehetett abban, hogy végül elnapolták a vitát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1992. március 18.

Márc. 16-án a képviselőházi ülés a márc. 15-i ünneplés elleni tiltakozás jegyében telt el. Ion Gavra, a Nemzeti Egységpárt képviselője márc. 15-e ünneplését "jelentős nemzetellenes megnyilatkozásnak" minősítette, mert szerinte az évforduló a románság számára genocídium volt. Szerinte törvényt kell hozni, hogy bizonyos zászlókat ne lehessen kitűzni. Petre Turlea, a Front képviselője azt állította, hogy a márc. 15-i ünnepségek lábbal tiporták a román nemzeti méltóságot. Turlea kijelentette, hogy 1848-49-ben a magyarok 40 ezer románt öltek meg és 200 falut semmisítettek meg. És most az 1848-as románellenes cselekedeteket dicsőítik. Turlea szerint napirendre kell tűzni az RMDSZ államellenes akcióinak kérdését és az RMDSZ-t törvényen kívül kell helyezni. Turlea felszólította a miniszterelnököt, hogy kettőzzék meg Hargita és Kovászna megyében a katonai állományt. /Béres Katalin: Képviselőházi felhívások. Ha március 15. ? akkor RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

1992. július 25.

Jeszenszky Géza külügyminiszter az újságíró kérdésére kijelentette: nincs szükség arra, hogy Magyarország hívja fel a közvélemény figyelmét a magyar prefektusok leváltására, az érintett megyék tiltakozó tüntetései megtették ezt. A leváltás ellentétes a demokráciával. Petre Turlea Stolojan kormányfőhöz intézett kérésével kapcsolatban /hogy duplázzák meg a román hadsereg létszámát Hargita és Kovászna megyékben/ Jeszenszky Géza megjegyezte: komoly politikus nem gondolhatja, hogy Magyarország részéről veszély fenyegeti Romániát. Egy ilyen lépésnek csak egyetlen célja lehet: a belső elnyomás. /Népszabadság, júl. 25./

1993. május 6.

Interpellációban tiltakozott a pápa tervezett romániai látogatása ellen Petre Turlea. Arra hivatkozott, hogy ilyenkor ki kell kérni a többségi egyház véleményét is, de az ortodox pátriárkával nem konzultáltak ebben a kérdésben. Az ortodox pátriárka sajtóirodája "alkalmatlannak és egyelőre korainak" nevezte a pápa látogatását. /Bukaresti vita a pápa látogatásáról. = Magyar Hírlap, máj. 6./

1993. június 3.

Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöke az Evenimentul Zilei című lapnak adott interjújában egyetértett Tőkés László püspök etnikai tisztogatásra utaló kijelentésével. "Teljes felelősséggel állítom, hogy Kolozsvárott etnikai tisztogatás folyik." 1989 decembere után Kolozs megye tanácselnöke volt és akkor még az egyik alpolgármester és a polgármesteri hivatal titkára magyar volt, az állami vállalatoknál vezető beosztásban szintén számos magyar volt. Jelenleg a polgármesteri hivatalban, illetve vállalatok vezető állásaiban egyetlen magyar sincs, etnikai tisztogatás történt. Buracu nyilatkozata után szervezett kampány indult ellene, névtelen telefonálók halállal fenyegették nemcsak őt, hanem családját is, munkahelyén lefokozták. Romániában az államhatalom nem ítéli el a nacionalizmust. "Funar és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ vezetőségének többi tagja az ország törvényeit egyszerűen semmibe veszi." Olyan ún. kultúremberek, mint Romulus Vulpescu, Petre Turlea, Gavra, Motiu professzor, Iustinian Petrescu professzor és mások konjuktúra lovagokká váltak, hogy megvalósítsák terveiket, "a legaljasabb módszerekhez folyamodnak." "A szélsőséges csoportosulások - és ide elsősorban az RNEP és a Nagy-Románia Párt tartozik, de ide sorolható a Szocialista Munka Pártja és a Nemzeti Megmentési Demokrata Front is - a magyar veszély jelszavával igazolják politikai létüket." /Simon Judit: Szervezett kampány indult ellene. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./

1993. október 5.

Borbély Imre a képviselőház okt. 5-i ülésén megemlékezett az 1848-as forradalomról és kérte, adózzanak egy perces felállással a 13 aradi vértanú emlékének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9-10./ A Ház mintegy kétharmada felállt, közben Petre Turlea "független" képviselő kijelentette, hogy a tisztelt ház nem emlékezhet meg "40 000 román gyilkosairól". Ezután új javaslat született: emlékezzenek meg a forradalom összes áldozatáról, beleértve a 40 000 románt is. Takács Csaba képviselő visszautasította Petre Turlea magyarellenes vádaskodásának jogosságát. /RMDSZ Tájékoztató. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 7./

1993. október 18.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vagyonának és az egyházi iskolák visszaadása ellen foglalt állást a kormányon levő Társadalmi Demokrácia Pártának parlamenti képviselője, Petre Turlea, a Cronica Romana bukaresti napilapnak adott nyilatkozatában. /B. T., Bukarest: Nincs mit visszakövetelni. = Magyar Hírlap, okt. 18./

1993. november 4.

A történelmi múltat vállalni kell, hangsúlyozta Kerekes Károly képviselő. Az RMDSZ az erdélyi magyarság nevében 1991 novemberében nyilvánosan is bocsánatot kért a zsidóságtól az elszenvedett atrocitásokért. Méltányosnak tartja a túlélők kárpótlását, de megengedhetetlen, hogy egyesek az emberi tragédiákat arra használják, hogy a nemzeti ellentéteket mélyítsék. Ezt szolgálja Petre Turlea képviselő, Antonescu rehabilitálásának egyik szorgalmazója, aki parlamenti beszédében azt bizonygatta, hogy a román állam részéről soha nem történt semmilyen atrocitás a zsidósággal szemben. /Kerekes Károly: A történelmi múltat vállalni kell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1993. december 4.

A dec. 1-jei sepsiszentgyörgyi rendezvénnyel kapcsolatban Orbán Árpád megyei tanácselnök felháborodásának adott hangot Adrian Vlad Casuneanu prefektushoz írt levelében azért, mert meghívta Petre Turlea képviselőt, a Hargita-Kovászna jelentés egyik szerzőjét, azonkívül a magyar lakosság érzéseit sértő, soviniszta dalokat előadó énekesnőt. /Levél a prefektushoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1994. május 11.

A parlament két háza máj. 10-i együttes ülésén, az 1994-es költségvetési vitát megszakítva megemlékezett az erdélyi memorandisták száz évvel ezelőtti kolozsvári perére. Egyes felszólalók felhasználták az emlékezést magyarellenes kirohanásokra. A Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ szónoka, Costica Ciurtin szerint akkor a magyarok "vad arroganciával" magyarosították a városokat és a falvakat, az iskolát és a közigazgatást. C. V. Tudor rendreutasította az RMDSZ parlamenti csoportját, majd felhívta a figyelmet, hogy Erdélyben ma is él a magyar nacionalizmus. Tudor elítélte azokat, akik negatívan állítják be Antonescut. Petre Turlea kijelentette, hogy a memorandisták és általában a román nép harca nem állítható párhuzamba az erdélyi magyarság és az RMDSZ küzdelmével. A románok ugyanis mindig a szabadságért, az igazságért harcoltak, míg az RMDSZ a kiváltságokért, előjogokért küzd. Nicolae Draghia /Szocialista Munkapárt szerint a románságnak ma is erőfeszítéseket kell tenni, hogy a kisebbségekkel legalább egyenlő jogokat élvezhessen. /!/ Az RMDSZ nyilatkozatát az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Sinkó István képviselő olvasta föl. A Memorandum-per tanulságai a következők: a nemzetiségek túlélési óhaja nem orvosolható erőszakkal, büntetéssel, az osztrák-magyar birodalom szétesett, mert nem oldotta meg a nemzetiségi problémákat. Felszólította képviselőket arra, hogy ne alkalmazzák a történelmet a kisebbségek megalázására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., Németh János képviselő: Memorandumok időszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

1994. október 4.

Okt. 4-én Tokay György RMDSZ-képviselő röviden akarta méltatni október 6-a emlékét, hangsúlyozva, hogy jelenleg közelebb állunk románok és magyarok megbékéléséhez, mint bármikor, azonban alig hagyták, hogy szóhoz jusson, az ülés vezetőjének csendet kellett kérnie. Petre Turlea képviselő kijelentette, hogy 1848-ban a magyarok 40 ezer románt öltek meg, de felrótta azt is, hogy a magyarok 1994. szept. 25-én Szárazajtán emlékművet állítottak azoknak, akik sebesült román katonákat gyilkoltak meg. Ezért nem kell az RMDSZ-t megtűrni Romániában. Hozzátette: "mi vagyunk ennek az országnak az urai." Ioan Catarig kormánypárti képviselő egyetértett a megbékélés gondolatával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1994. december 6.

Az RMDSZ képviselőházi csoportja dec. 6-i a Képviselőházban tartott sajtótájékoztatót. Elmondták, hogy az utóbbi napokban a Képviselőházban elhangzott magyarellenes támadásokra, Petre Turlea és Lazar Ladiu kirohanásaira /a Kovászna és Hargita megyei románok "elmagyarosítása", illetve a marosvásárhelyi magyarok bűneinek felleltározása/ válaszoltak az RMDSZ-képviselők. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6./

1995. február 8.

A román kormánykoalíció négy pártja - köztük Funar elnök - febr. 8-án virradóra véget ért tanácskozásukon megerősítették, hogy támogatják a kormányt. Vacaroiu miniszterelnök azt a határozatukat nevezte a legfontosabbnak, amely szerint a kormánynak a jövőben határozottabban kell fellépnie az alkotmány és a törvények érvényesítése érdekében. -Petre Turlea független képviselő kezdeményezésére a kormánytöbbség pártjainak 52 képviselője határozati javaslatot nyújtott be a képviselőházban az RMDSZ vezetői által tett nyilatkozatok elítélésére. -Az Adevarul febr. 8-i számában Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa dossziét állított össze Funar polgármester törvénysértéseiről, amelyek alapján a polgármester felmentését lehet kezdeményezni. /Népszabadság, febr. 9./

1995. február 13.

Febr. 13-án a képviselőház elfogadta a Petre Turlea képviselő RMDSZ-ellenes indítványát is magában foglaló napirendet. Ennek alapján vitát kezdtek az RMDSZ-t elítélő szövegtervezetről. Nem fogadták el Dinu Patriciu liberális vezető indítványát, hogy a marosvásárhelyi események ötödik évfordulóját, márc. 20-át nyilvánítsák a tolerancia napjának és ezen a napon Marosvásárhelyen tartson kihelyezett ülést a parlament./Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Az RMDSZ-t elítélő bizalmatlansági indítvány képviselőházi vitájában Antal István RMDSZ-képviselő visszautasította azt a vádat, hogy az Orbán Balázs-szobor avatásakor románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Varga Attila RMDSZ-képviselő a szövetség autonómia-koncepciójáról szólva cáfolta, hogy az RMDSZ etnikai alapon akarja megvalósítani a regionális autonómiát. Nem lehet nemzetállamról szó egy olyan országban, amelyben 15 kisebbség él és a lakosság 10 %-át alkotják, hangsúlyozta Borbély László RMDSZ-képviselő. A hatalom nyílt vagy burkolt támogatásával példátlan magyarellenes kampány folyik. Jellemző, folytatta, hogy miközben Atlantában román-magyar dialógusra készülnek, itthon alaptalan vádakra épített bizalmatlansági indítványt vitatnak meg a parlamentben. Borbély László felhívást intézett az ország pártjaihoz a magyarság törekvéseinek előítéletektől mentes megközelítésére, az őszinte dialógusra. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 16., RMDSZ Tájékoztató, febr. 14., 471. sz./

1995. február 22.

Elszomorító volt végighallgatni a febr. 13-i képviselőházi ülést, írja Román Győző, az Orient Expressz főszerkesztője. Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Petre Turlea kezdeményezte, hogy határozottan ítéljék el az RMDSZ-t. Az ellenzékiek közül is sokan ezen a véleményen voltak. A parasztpárti Ioan Ratiu szíve szerint beszélt a magyarság ellen, mindenütt irredentizmust szimatolva. Még az Ellenpontokat is fölemlegette, mint irredenta kiadványt, ráadásul szerinte a Securitate magyarokkal és zsidókkal volt tele, mert a románokban nem bíztak a kommunisták. Ratiu harciasságát megtapsolták a kormánypártiak. Voltak olyanok is, akik a dialógus szükségességét nem zárták ki, így Horia Rusu és Adrian Severin. A szavazáskor az RMDSZ kivonult a teremből, a parasztpártiak sem szavazták meg az elítélést, Adrian Nastase viszont az elítélő határozatra voksolt. /Megbélyegzettek. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 22./

1995. március 12.

Az utóbbi években több katolikus-ellenes, román nyelvű könyv jelent meg, például "A katolikus imperializmus - újabb veszély a román népre", hasonló "A konkordátum a román nép leigázására szolgáló aktus" című kiadvány, de említhető Petre Turleának a parlamentben elmondott, katolikusokat sértő vádbeszéde, sorolta Fodor György, aki a négy év tapasztalatairól kérdezte John. Bukowsky érseket. Romániában a római katolikus egyház kisebbségben van, mondta Bukowsky érsek. Az ország szellemi-kulturális fejlődésében meghatározó volt a görög katolikus "balázsfalvi iskola" kisugárzása. A pápa szeretett volna Romániába látogatni, de az ortodox patriarchátus, személyesen Teoctist pátriárka elutasította ezt a kezdeményezést. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 5., márc. 12./

1995. május 30.

A máj. 30-i képviselőházi ülés foglalkozott az RMDSZ kongresszusával. A támadást a Funar vezette RNEP egyik képviselője kezdte, csatlakozott hozzá a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja két képviselője. Egyikük, Florin Negoita az RMDSZ betiltását, ügyészi vizsgálatot követelt, továbbá a halálbüntetés visszaállítását. Petre Turlea "Románia esküdt ellenségének" nevezte az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

1995. október 3.

Okt. 3-án Petre Turlea képviselő a parlamenti ülésen azt állította, hogy "az RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel", olyan embereket emelt piedesztálra, mint "az 1848-ból ismert Vasvári Pál, a véres zászlóaljak megalapítója, aki 40 ezer román haláláért felelős." Borbély László RMDSZ-képviselő rendreutasította Turleát, mondván: "Gyűlölettel, ilyen mérgezett nyelvű beszédekkel, úgy hiszem, sehová sem jutunk. Minden népnek, minden nemzetnek megvannak a személyiségei és hősei, akik bizonyos szerepet játszottak a történelemben." "Azokat az emlékműveket nemcsak az RMDSZ emelte, hanem a helyi közösségek", amelyek tisztelik hőseiket. Turlea a kollektív bűnösség alapján áll, felszólalásában ígérte, hogy ezekről az emlékművekről vaskos kötetet készített, amely rövidesen megjelenik. Borbély László kérte a fegyelmi szakbizottságot, hogy vizsgálja meg Turlea hozzászólásait és hozzanak megfelelő intézkedést vele szemben. A parlamenti felszólalásról tudósító Zsehránszky István hozzátette: Turlea vegye be könyvébe a Mócvidéken található számtalan emléktáblát és emlékművet is. Ezeken az emléktáblákon megörökített hősöknek köszönhető az Erdély-hegyaljai falvak és városok magyar lakosságának kiirtása, így lehet csak eljutni 40 ezer halottig. Ugyanezen az ülésen Lazar Ladariu RNEP-képviselő is felszólalt, mondván, nem lesz megbékélés. Ladariu ellen is lehetne fegyelmi eljárást indítani, rendszeres magyarellenes kirohanásai miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./

1995. november 25.

Hetek óta tartó beharangozás után nov. 25-én mindössze 12 személy jelent meg Kolozsváron, a Hargita és Kovászna megyéből "elüldözött románok" találkozóján. Eljött viszont Funar polgármester, Adrian Motiu, az RNEP szenátora, Petre Turlea képviselő, Liviu Medrea, Kolozs megyei alprefektus, az RNEP tagja és Victor Constantinescu, Kolozs megye tanácselnöke. A részvevők kijelentették, hogy szüntelen rettegésben éltek, mert a románokat terrorizálták. A 12 megjelent megalakította a Kovászna, Hargita és Maros Megyéből Elüldözött Románok Egyesületét. A résztvevők kidolgoztak egy javaslatot, hogy az elüldözötteket helyezzék vissza és kapjanak kárpótlást. Javasolták, hogy hozzanak létre egy szervet, amely figyeli az etnikai diszkriminációnak kitett románok helyzetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

1996. március 13.

Petre Turlea képviselő a képviselőházban arra szólította fel Teodor Melescanu külügyminisztert, hogy a román-magyar alapszerződés megkötésének előfeltételeként szabja meg: Magyarország fizessen kártérítést a magyar hadsereg által szerinte Észak-Erdély megszállása idején megölt 133 ezer román állampolgár leszármazottainak. A Rompres jelentése szerint Teodor Melescanu külügyminiszter az interpellációra adott válaszában kijelentette: az ilyesfajta előfeltételek nem ösztönöznék az alapszerződésről folyó tárgyalásokat. Az ilyesfajta kérdések, mondta a miniszter, egyes későbbi megbeszélések tárgyát képezhetik, amelyek a kétoldalú kapcsolatokban örökölt kérdések rendezésére irányulnak majd, és beilleszkednek a román-magyar történelmi megbékélési kezdeményezésbe. /Petre Turlea kárpótlást követel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1996. március 14.

Gheorghe Funar márc. 14-én Kolozsváron a belváros magyar emléktábláit fellobogóztatta román zászlókkal, majd feltetette a volt Biasini Szálló épületére a beígért táblát, amely a polgármesteri hivatal indítványára a korábbihoz viszonyítva legalább nyolcszoros méretben hirdeti Baritiu és Balcescu érdemeit - és a magyarok kellőképpen túlértékelt "véres tetteit". A képviselőházban Petre Turlea független képviselő tiltakozott az ellen, hogy "egy más állam történelmének eseményeiről" román területen emlékezzenek meg. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi megemlékezéseit "revizionista gyűlésnek" minősítette, és bejelentette, hogy ugyanott fogja bemutatni Hamis magyar mártírok román földön című művét. Maros megyében Gabriel Tiru prefektus, az RNEP tagja közleményben büntetés terhe alatt figyelmeztette a polgármestereket, a tanácsosokat és az iskolaigazgatókat, hogy nem szervezhető az iskolákban március 15-i megemlékezés. /Felkerült az emléktábla - nacionalista feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1996. június 1.

Ion Antonescu szimpóziumot rendez a háborús bűnös marsall kivégzésének 50. évfordulóján, jún. 1-jén Kolozsváron a városháza. A Ion Antonescu Ligával és Alapítvánnyal közösen szervezett megemlékezés résztvevői: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Petru Turlea parlamenti képviselő, Crisan Mircioiu, Raoul Sorban, Ion Aurel Pop és Gheorghe Buzatu egyetemi tanárok, valamint dr. Gelu Neamtu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

1996. július 5.

Júl. 5-e és 7-e között tartották meg a Vasvári Napokat, amelyet a kőrösfői RMDSZ szervezett a Rákóczi és a Bocskai Szövetség támogatásával. A rendezvénysorozat keretében a százhetven éve született Vasvári Pálra emlékeztek. Az idei Vasvári Napok fő célja a történelmi tényekre támaszkodva tisztázni az egyre nagyobb indulatokat kiváltó ellentmondásokat, amelyet hűen tükröz a kortárs koronatanú, Avram Iancu és a mai hatalom hangadójának egyik kijelentése. Avram Iancu 1849 novemberében az osztrák kormánynak küldött jelentésében a júliusi csatát "Fintinele-i mészárlásnak" nevezi. Saját veszteségei: négy halott és tizenkét sebesült. Petre Turlea a képviselőház ülésén 1995. október elején azt állította, hogy az "RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel...", mint például "az 1848-ból ismert Vasvári Páléval, a véres zászlóaljak megalapítójáéval, aki negyvenezer román haláláért felelős..." - A Vasvári Napokat júl. 5-én Nagyváradon Tőkés László püspök nyitotta meg, a város piacterén a Rákóczi-csapat 1849. ápr. 27-i zászlóavatására emlékeztek. Okos Márton emlékezett a Rákóczi-csapatra, majd a Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa által elkészített zászlók felszentelése következett. A Rákóczi-csapatra emlékezők között volt Vasas Samu, a Kalotaszeg folyóirat, Kudor István a Pro Kalotaszeg Alapítvány nevében. Kalotaszegen, Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, júl. 6-án tartották a millecentenáriumi ünnepséget, ahol emlékoszlopot - kopjafát állítottak az 1848-as szabadságharc kiemelkedő személyiségének, Vasvári Pálnak. A kopjafa Kudor István /Bánffyhunyad/ munkája. A kopjafa állításánál többen mondtak beszédet, majd a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatalok műsorát láthatta a közönség, ezután koszorúztak a kopjafánál. A Vasvári-ünnepség Kőrösfőn folytatódott, ahol dr. Péntek János kolozsvári egyetemi tanár megnyitója után dr. Egyed Ákos történész /Megbékélési kísérletek, tragikus összeütközések 1848-49-ben/, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa /Vasvári emberi, nevelő példája az ifjúság előtt/ és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke tartott előadást. Júl. 7-én Kőrösfőn megkoszorúzták a budapesti Székely Kör támogatásával 1995-benn felavatott kopjafát, amelynek felállítása ellen több feljelentés érkezett a bíróságra, több eljárás folyt, eddig azonban a négy feljelentő elvesztette a pert. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./


lapozás: 1-30 | 31-56




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998