udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 43 találat lapozás: 1-30 | 31-43
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Petres Sándor

1996. október 1.

Az Udvarhely széki előválasztásokon Asztalos Ferenc 22 950, Antal István 20 659, Ferenczi Ferenc 14 547, Szilágyi Edit 9 120, Katona Ádám 8 051, Bunta Levente 3 120 szavazatot kapott a képviselői mandátum, Verestóy Attila 24 930, Hosszú Attila 15 872 szavazatot a szenátori megyei listára bekerülésért. Az előválasztások eredményeképpen Udvarhely-szék jelöltjei a parlamenti választásokon: Asztalos Ferenc, Antal István és Verestóy Attila lesznek, akik jelenleg is parlamenti tisztséget töltenek be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Csíkszéken meglepetésnek számít Ráduly Róbert /a magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács elnöke/ első helye olyan helyi vezetőkkel szemben, mint Borbély Ernő RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos volt megyei tanácselnök, Papp Kincses Emese RMDSZ-vezető. Nagy Benedek eddigi képviselő az 5. helyre szorult. A csíki eredmény a szenátorjelöltek esetében: Hajdú Gábor 21 807, Mátéffy Győző 15 903 szavazat, képviselőjelölteknél: Ráduly Róbert 15 259, Borbély Ernő 12 203, Sántha Pál Vilmos 3 639, Papp Kincses Emese 2 979, Nagy Benedek 2 911 szavazat. Gyergyószéken képviselőjelöltek: Nagy István 13 619, dr. Garda Dezső 13 333, Petres Sándor 12 030, Eigel Tibor 8 618 szavazat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2000. május 5.

Máj. 4-én ülésezett Csíkszeredán az RMDSZ Hargita megyében működő három területi szervezetének vezetősége, a megyei egyeztető tanács, hogy véglegesítse a szövetség megyei tanácsosjelölt-listáját. 1. Kolumbán Gábor; 2. Zsombori Vilhelm; 3. Dézsi Iosif Zoltán; 4. Bunta Levente Zoltán; 5. Borbély Ernő; 6. Kozma Péter Lajos; 7. Beder Tibor; 8. Petres Sándor; 9. Gáll Tibor Sándor; 10. Papp Kincses Emese; 11. Szász Dionisie; 12. Gergely Mathias; 13. Melles Előd; 14. Kolumbán Sándor Gábor; 15. Mátéffy Győző; 16. Sófalvi László ... /összesen 45 nevet tartalmaz a lista/. Várhatóan máj. 5-én nyilvánosságra hozzák az RMDSZ Csíkszereda városi szervezete polgármester-jelöltjének nevét, a jelölt a jelenlegi alpolgármester, Bíró Albin lesz. /RMDSZ-jelöltek a megyei tanácsba. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

2001. február 24.

A Hargita megyei önkormányzati testület febr. 25-i ülésén Petres Sándor megyei képviselőt választotta a megyei tanács alelnökévé /Dézsi Zoltán lemondásával megüresedett ez a tisztség/. /Sarány István: Petres Sándor a megyei tanács alelnöke. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./

2001. március 24.

Márc. 23-án Gyergyóremetén találkoztak a gyergyói települések polgármesterei, hogy közösségeik gondjait megosszák egymással. Jelen volt dr. Garda Dezső képviselő és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke is. A polgármesterek elhatározták, hogy szövetkezni fognak, mert sokszor kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe. Tiltakozást fogalmaztak meg a márc. 19-én Csíkszeredában tartott újabb faárverések ellen, hangsúlyozva, hogy arról tudomása csak néhány beavatottnak volt. A gazdák jelezték: akár fejszével is, de megvédik erdeiket. /Bajna György: Gyergyói polgármesterek szövetsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2001. május 24.

Az urbanisztika, területrendezés, ezen belül az infrastruktúra, a víz-, gáz-, csatornahálózatok, valamint az utak és az információs infrastruktúra tartoznak a hatáskörébe, nyilatkozta Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke a vele készült beszélgetésben. A gázberuházás elindítására /amelyre külföldi hitelt nyert a megye/ szükséges van a román kormány garanciájára. Ez több lépcsős folyamat, először a tervet kell jóváhagynia a pénzügyminisztériumnak, azután a kormánynak, majd ugyanezt az utat pénzügyminisztériumhoz és kormányhoz végig kell járni a garanciakéréssel. A kormánygarancia birtokában megindulhat a tervezés, a tervek ellenőrzése és a kivitelezés. - Az útjavításoknál komoly javításokra nem lesz elég pénzük, maradnak a kis javítások. - A Gyergyó és Csík közötti útszakasz már nemzeti út, az Országos Útügynökség dönt a sorsáról. - A megyei tanács önrendelkezéséről megállapította, hogy éppen ellentétesen: újra centralizációs folyamat indul: a kormány célja a prefektúra intézményének megerősítése. A megyei tanács és a helyi önkormányzatok kapnak bizonyos feladatokat, gyakran anélkül, hogy ezekhez pénzforrásokat is kapnának, de valódi önkormányzatról még nem beszélhetünk. /Gál Éva Emese: "Egy rugalmasabb intézményt szeretnék" Beszélgetés Petres Sándorral, a Hargita Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2002. július 22.

Csupán húsz helyet kap ősztől a gyergyószentmiklósi művészeti oktatás- emelte ki a Salamon Ernő Gimnáziumhoz eljuttatott levelében Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő. Június 21-én 700 szülő aláírását mellékelve a szülői bizottság kérte a szakminisztériumtól az idén drasztikusan csökkentett beiskolázási helyek felülvizsgálását és kiegészítését. Garda Dezső parlamenti képviselő Ecaterina Andronescu miniszter asszony távollétében Constantin Corega államtitkárnak személyesen adta át a szülői bizottság kérését, s azóta is folyamatos kapcsolatban van a minisztériummal. Garda Dezső képviselő legalább nyolcvan helyet kér a jóváhagyott húsz helyett Júl. 10-én újabb minisztériumnak címzett irat született, melyet az iskolaigazgató, a szakbizottság elnöke, Pál Árpád polgármester, Dézsi Zoltán alprefektus, Petres Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, Garda Dezső képviselő és a főtanfelügyelő is aláírt. Garda csodálkozik azon, hogy mindezek ellenére a főtanfelügyelő asszony küldött egy válaszlevelet, amelyben fenntartja a csökkentést. /Gergely Edit: Gyergyói harc a művészeti oktatásért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

2003. április 15.

A Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi, április 5-ei ülésén Sántha Pál Vilmos, a Hargita Megyei Tanács egykori elnöke felszólalásában jelezte: munkahelyén, a megyei tanácsnál másként gondolkodóként kifejtett véleményeiért, az RMDSZ vezetőségétől eltérő politikai nézeteiért valóságos hajtóvadászatot indítottak ellene, mindent elkövetnek, hogy jelenlegi tisztségéből, a belső pénzügyi ellenőrző osztály éléről eltávolíthassák. Sántha Pál Vilmos egyik ellenőrzése nyomán súlyos, bűncselekményre utaló rendellenességekre bukkant: sikkasztás, csalás, okirat-hamisítás. Ő mindezt - a szabályzatnak megfelelően - 2002. jan. 31-én jelentette a tanácselnöknek, illetve az ügyészségnek is. Az illető alegység vezetője a megyei tanácselnök, Zsombori Vilmos klientúrájához tartozott, így élvezte annak védelmét. Az ügyészségi kivizsgálás azon nyomban beindult, a tanács részéről az ügynek semmiféle következménye nem volt. Sántah újabb szabálytalanságra bukkant: Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke 2001-ben, külföldi útjai után, megszegve a törvényes előírásokat, mintegy 35 millió lejt számolt el költségtérítésként. Sántha Zsombori tanácselnökhöz eljuttatott jelentésében felhívta erre az illetékesek figyelmét, javasolván a szabályszerű megoldást is: a szóban forgó pénzösszeg haladéktalan visszafizetését. Ez a mai napig nem történt meg. Ekkor Zsombori és Bunta a másik alelnököt, Petres Sándort is bevonva, fegyelmi bizottság elé citálták Sánthát és a köztisztviselőkre vonatkozó fegyelmi szabályzat - az illető szabály szerint előírt határidőből már kifutva - és mondvacsinált bizonyítékok alapján hat hónapra visszaminősítették osztályvezetői tisztségéből. Az SZKT-n replikázó Bunta szerint Sántha a fegyelmi bizottság döntése miatt a közigazgatási bíróságon kereste az igazát, de a pert mindkét fokon elveszítette. Sántha szerint ez bizonyítja, hogy az igazságszolgáltatás nem pártatlan. /Szentgyörgyi László: Aki nincs velük, az ellenük? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./ Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke az Erdélyi Napló kérdésére cáfolta Sántha Pál Vilmos kijelentéseit, mondván, nem igaz, hogy politikai nézetei miatt hátrányosan megkülönböztetnék őt. "Sántha Pál Vilmos fegyelmi vétséget követett el, nem ismerte fel, hogy a feladatköréből adódóan hogyan kell neki viselkednie, hol keresi a kenyerét és hogyan viszonyuljon az intézményben dolgozókhoz és tisztségéhez." - minősített Bunta. Hozzátette: Sánthának nem az a munkája, hogy turkáljon a papírokban, hanem az, hogy a hivatal döntéseit segítse abban, hogy az jobb döntéseket hozzon. Bunta elmondta : "Több rendben felajánlottuk neki azt, hogy térjen jó útra, és áthelyezzük egy másik osztályvezetői beosztásba", de ő ezt nem akarja. /Kiss Edit: Cáfol az alelnök. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

2004. február 17.

Február 16-án dr. Garda Dezső képviselő sajtótájékoztatón fejtette ki méltatlankodását amiatt, hogy a február 13-án tartott Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ ülésén úgy minősítették Melles Előd megyei tanácsos négyéves tevékenységét, hogy nem vették figyelembe az erdők visszaadásakor az RMDSZ célkitűzései ellenes tevékenységét. Garda egy 2000. szept. 27-én kelt, Melles Elődnek, a gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal vezetőjének aláírásával is ellátott átiratot bocsátott az újságírók rendelkezésére. Ebben Melles Elődék kifejtik véleményüket, miszerint a közbirtokossági és magánerdőket összevonva, a tulajdonosok vagy örököseik legfeljebb 10 hektár erdős területet kaphassanak vissza, holott akkor ilyen korlátozást nem tartalmazott egyetlen törvény sem. /Bajna György: Méltatlankodik a képviselő. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./ Február 13-án, a TKT ülésén Gyergyószentmiklóson először az RMDSZ megyei tanácsosai, Borsos Géza, Melles Előd és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke számoltak be tevékenységükről, kiemelve az eredmények csapatmunka-jellegét. A megyei tanácsosok munkáját Dézsi Zoltán TESZ-elnök értékelte, megemlítve, hogy a szűkös költségvetésből a beruházások önrészeit is igyekeztek biztosítani a településeknek. Az ülésen dr. Garda Dezső parlamenti képviselő kifogásolva, hogy Melles Előd megyei tanácsos akadályozta az erdők visszaadását, egy dokumentumot osztott szét fénymásolatban. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő azt is nehezményezte, hogy Gál Éva Emese újságíró TKT-hez címzett beadványát nem fogadta el, és nem tűzte napirendre a területi RMDSZ, arra hivatkozva, hogy határozati javaslatot csak TKT-tag terjeszthet elő. Gál Éva Emese beadványában – a több, mint két évig zajló, a Romániai Magyar Szóban megjelent újságcikkeiért meghurcoló becsületsértési per miatt – kérte Melles Előd felmentését RMDSZ funkcióiból. Dézsi Zoltán TESZ-elnök Melles Előd védelmében szólalva fel, tisztességteleneknek nevezte Garda Dezső parlamenti képviselő „jelentgetéseit" és parlamenti felszólalásait. Ezután Boros Géza megyei tanácsos, SZKT-tag lemondott minden RMDSZ-ben betöltött tisztségéről, kifogásolva az RMDSZ egypártrendszerét, s fölróva, hogy a TKT nem volt hajlandó megvitatni a Székely Nemzeti Tanács által előterjesztett székelyföldi autonómia-tervezetet. Az ülésen Ambrus Árpád csomafalvi RMDSZ-elnök is fölolvasta lemondási nyilatkozatát, amelyet két választmányi tag is aláírt. /Gál Éva Emese: TKT Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2004. június 9.

Hargita megyében a 31 tagú megyei önkormányzati testület összetétele: RMDSZ – 22 mandátum, Népi Akció (AP) és Szociáldemokrata Párt (PSD) – 3-3 mandátum, Demokrata Párt (PD) – 1 mandátum, valamint Beder Tibor független jelölt. A megyei tanács 22 RMDSZ-tagja: Bunta Levente Zoltán, Borboly Csaba, Farkas Zoltán Béla, Kolumbán Sándor-Gábor, Korodi Attila, Burus Tibor, Borbély Ernő, Sófalvi László, Ilyés Béla Károly, Zsombori Vilhelm, Vákár Gavril, Papp Kincses Emese, Tifán Ervin Csaba, Petres Sándor, Mátéffy Győző, Pálffy Domokos, Bondor Stefan, Nagy Benedek, Bende Sándor, Szabadi Kinga Zsófia, Rácz Árpád és Sándor Kálmán. Az AP tanácsosai: Kocs Ilona, Kis Zoltán és Both Emese. A bejutási arányt tekintve, az RMDSZ valamivel gyengébben szerepelt, mint korábban, hiszen 1996-ban és 2000-ben a bejutó tanácsosok 72,9%-a képviselte az RMDSZ-t, most ez az arány 70,9%-ra csökkent. /Sarány István, Szász Emese: RMDSZ-többségű megyei tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2004. június 17.

Jún. 16-án Csíkszeredán megtartotta alakuló ülését Hargita megye tanácsa. Megválasztották a vezetőséget. Bunta Levente, a megyei tanács eddigi alelnöke lett az elnök. Az elnök megválasztása után kifejtette: elsősorban Hargita megye érdekeit tartja szem előtt, és fontosnak tartja, hogy az erőforrások elosztásában legyen egyensúly. A két alelnök Borboly Csaba és Petres Sándor lett. /(Daczó Dénes): Megalakult Hargita megye új tanácsa. Bunta Levente az elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2004. november 12.

A magyarországi testvérmegyék közgyűléseinek elnökeihez fordult nyílt levélben Hargita Megye Tanácsának vezetősége. Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba és Petres Sándor alelnökök rámutattak: megdöbbenéssel tapasztalják, hogy a magyarországi közéletben egyre gyakrabban fordulnak elő olyan vélekedések, amelyek arra buzdítják az ország polgárait, hogy a december 5-i népszavazáson nemmel szavazzanak a kettős állampolgárságról rendelkező törvénykezdeményezést illetően. Felhívják a figyelmet arra, hogy a félmillió kezdeményező javaslatának népszavazás általi elvetése súlyos lelki traumát okozhat az önhibájukon kívül, Magyarország határain kívül rekedt – egyre fogyatkozó – magyar közösségeknek. /(Daczó Dénes): Levelek az IGENÉRT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2005. április 26.

A Gyergyói-medence polgármestereinek csomafalvi találkozóján az ivóvíz, a szennyvíz, valamint a szemétgazdálkodás helyzetéről tanácskoztak. Gyergyószentmiklós szennyvíztisztítója rendkívül elavult. A nyolc polgármester, illetve Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke és két megyei tanácsos aláírásával ellátott szándéknyilatkozat szerint mindent megtesznek a közös ivóvíz- és szennycsatornarendszer kiépítése és működtetése érdekében. /Bajna György: Gyergyói polgármesterek találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

2005. június 6.

Kétharmados többségi szavazattal választották meg a hét végén Gyergyó területi RMDSZ új elnökévé Petres Sándort, a Hargita Megyei Tanács alelnökét, Petres ezzel Dézsi Zoltánt, Hargita megye alprefektusát váltotta fel. A leköszönő elnök a szervezet elmúlt két évi eredményei között elsőként az önkormányzati választásokon elért rendkívüli RMDSZ-győzelmet emelte ki. Petres Sándor viszont figyelmeztetett: a helyhatósági választásokkor 5000 szavazatot, köztük 3000 RMDSZ-es szavazatot veszített a regionális szervezet; parlamenti választásokkor a gyergyói részen 6000 szavazattal számolhattak kevesebbet. Feszültséget keltett Dézsi Zoltán bejelentése, miszerint Petrest „nem bátorítja” az elnöki feladat vállalására, megyei tanácsi elfoglaltságai miatt. Petres megválasztása után jelezte: évente szociológiai felméréseket rendel a Gyergyói-medencében, a hiteles visszajelzések begyűjtéséhez. Kiemelt feladatkörökként az ingatlanrestitúció kérdését, a turizmus, a fafeldolgozás, valamint a mezőgazdaság területén dolgozókkal való kapcsolatfelvételt és az autonómia kérdéskörét jelölte meg. /Gergely Edit: Stratégiaváltás és autonómiafókusz. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

2005. június 20.

A két székelyföldi megye mindeddig csupán egyetlen projektet állított össze, a Borvíz útja elnevezésűt. Könnyen lehet azonban, hogy Kovászna és Hargita megye közös programjából sem lesz semmi, miután a Kovászna megyeiek által összeállított és elnyert projektet Hargita megyeiek nem támogatják, jelezte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A Borvíz útja elnevezésű projekttel az eredeti elképzelések szerint a három székely megye rukkolt elő, Maros megye azonban időközben kiszállt, Hargita megye pedig átengedte a kezdeményezést a háromszékieknek. Végül a pályázatot a Kovászna Megyei Tanács készítette el. A 8,5 millió eurós terv tíz háromszéki és hat Hargita megyei „borvizes” település infrastrukturális fejlesztését, valamint a Kovászna–Kézdivásárhely–Sepsibükszád útvonal korszerűsítését irányozza elő. A döntésnél meglepő módon a Hargita megyei küldöttség tagjai testületileg a terv ellen szavaztak. „Takács Csaba téved, mi nem a Borvíz útja ellen szavaztunk Gyulafehérváron, hanem a teljes, harmincas projektlista értékelése ellen. Egyéb, Hargita megyei illetőségű pályázatokat elutasítottak, vagy hátrányosabban rangsoroltak, mint megérdemelnék: ezt kifogásoltuk” – nyilatkozta Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. /Salamon Márton László: Hargita–Kovászna-ellentét a közös fejlesztési projekt ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

2005. július 5.

Július 4-én kezdődött a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által a Hargita megyei Tusnádfürdőn szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diáktábor. Előadást tartott Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, valamint Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Veress úgy ítélte meg, hogy az önkormányzati jogharmonizáció terén Románia nagyvonalakban teljesíti az uniós elvárásokat. A kisebbségi törvénytervezetről szóló tusnádfürdői előadásában, Markó Attila kisebbségügyi államtitkár megjegyezte, jelenleg is akadnak olyan kormánykoalíciós politikusok, akik megpróbálják megakadályozni az érdekvédelmi szervezet célkitűzéseit. /K. O.: Elkezdődött a MIÉRT diákszeminárium Tusnádfürdőn. Mona Musca a kormánykoalíció Pruteanuja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Nem a Tusványos ellentábora kíván lenni a Tusnádon megkezdődött, az RMDSZ mellett működő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett diákszeminárium – szögezte le Borboly Csaba szervező, a Hargita megyei tanács alelnöke. Ezen a héten Tusnádon megfordulnak az RMDSZ vezetői, Magyarországról a határon túli magyarság kérdéseivel foglalkozó, illetve integrációs szakemberek érkeznek. /Farkas Réka: Nem ellen-Tusványos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

2005. július 9.

Megválasztása után első alkalommal hívott össze ülést az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének (TESZ) új elnöke, Petres Sándor. Az elnök ismertette azok nevét, akikkel együtt akar dolgozni. A jelöltek csaknem egyhangúan fogadták el, Danguly Ervin művelődési alelnökké történő kinevezése miatt voltak csak tiltakozó hangok. Ügyvezető elnök Szabó Rudolf lett, gazdasági alelnök Ilyés Béla, önkormányzati alelnök Laczkó Albert Elemér, oktatási, szociális kérdésekkel foglalkozó alelnök pedig Farkas Aladár. /Bajna György: Összeállt a területi vezető testület. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

2005. augusztus 20.

Gyergyószárhegyen a művésztábor Kapcsok néven kezdődik, s immár 31. alkalommal érkezhetnek művészek – 1990 után a világ minden sarkából – Kelet-Közép-Európa egyik legjobb nevű művésztelepére. Augusztus 18-án a Ferenc-rendiek kolostorának ebédlőjében Kassay L. Péter, az alkotóközpont igazgatója, P. Ervin atya, Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, Gáll Péter polgármester és Siklódi Zsolt grafikus, a tábor művészeti vezetője köszöntötte a megérkezetteket. /Bajna György: Megnyílt a Kapcsok Alkotótábor Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

2005. szeptember 29.

Szeptember 28-án tartották Gyergyóremetén a tréfásan Gy–8-nak emlegetett polgármesteri találkozót. A gyergyószentmiklósiak a siófokiakkal közös vízszolgáltató cég terveit ismertették. Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke kifejtette, hogy a tervezett közös vállalkozásnak nemcsak az ivóvízre, de a szennyvízre is ki kell terjednie. /Bajna György: Újrakezdett találkozók. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2005. november 16.

A Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld szerkesztősége megdöbbenéssel vette tudomásul Csíkszereda tanácsának határozatát, amely felhatalmazza Ráduly Róbert Kálmán polgármestert, hogy a kiadónak kiutalt szolgálati lakásból peres úton lakoltassa ki a kiadó munkatársát, György Attilát. Amennyiben a tanácsa ugyanezt az eljárást kezdeményezi a Temesvár sugárút szolgálati és tanácsi lakásainak összes albérlőjével szemben (pl. Sógor Csaba szenátor, Mircea Dusa volt prefektus, a Distrigaz, Sapientia Egyetem, Csíki Játékszín, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és más intézmények és magánszemélyek), úgy elfogadják a kilakoltatást. Ellenkező esetben a városi vezetőség személyes ellenszenvének, a diszkrimináció bizonyítékának tudják be az egész ügyet, és az emberi jogok országgyűlési biztosához, illetve a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak. /Ferenczes István kiadóigazgató: Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./ „Személyem elleni bosszúnak tartom az intézkedést, és beperelem a polgármesteri hivatalt” – háborgott György Attila, a Székelyföld szerkesztője amiatt, hogy a városháza felszólította: hagyja el a várostól bérelt szolgálati lakását. A Csíkszereda központjában lévő 23 szolgálati lakás kérdése évek óta tabutéma volt a városban. A korábban több ízben is felújított bérleti szerződések egy részét azonban a városvezetés idén már nem hosszabbította meg. Antal Attila alpolgármester szerint inkább azokon az igénylőkön szeretnének segíteni, akik lakás hiányában nem tudnak Csíkszeredában megtelepedni, a városnak pedig szüksége lenne rájuk, vagy pedig jelenleg nem megfelelő körülmények között élnek. Az alpolgármester hangsúlyozta: kilenc bérlőt szólítottak fel, hogy lejárt a szerződése. A felszólítottak között volt Bunta Levente megyei tanácselnök és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, akikkel végül megállapodás született, így továbbra is az ingatlanban maradhatnak. Lányi Szabolcs egyetemi tanár már ki is költözött az ingatlanból, valamint a Distrigaz. Ugyancsak ebben a tömbházban kapott szolgálati lakást Sógor Csaba szenátor is, aki elmondta: szerződése arra az időre szól, amíg szenátori tisztséget tölt be, s a mandátum lejárta után rögtön ki kell költöznie az ingatlanból. Szintén itt rendelkezik szolgálati lakással Mircea Dusa volt prefektus, jelenlegi PSD-képviselő is. Ezekre az albérlőkre tesz utalást közlerményében a Hargita Kiadó igazgatója is. /Daczó Dénes: Szolgálatilakás-botrány Csíkszeredában – kilakoltatják György Attilát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2006. május 30.

Nemrégiben az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezete beszélgetésre hívta a kistérség polgármestereit és iskolaigazgatóit, hogy a Gyergyói-medence (ide tartozik Maroshévíz, Borszék és Tölgyes vidéke is) magyar nyelvű oktatásának jövőjéről osszák meg véleményüket. Jelen volt dr. Garda Dezső parlamenti képviselő és Bondor István főtanfelügyelő is. A résztvevők keményen bírálták az oktatási törvényt, fölöslegesnek, egyenesen károsnak nevezte a képességvizsgával végződő általános iskolai rendszert. A kinevezéses rendszer hátrányait is emlegették, amely eredményeként egy megszerzett katedrát akár nyugdíjas korig is elfoglalhat egy-egy, ímmel-ámmal tevékenykedő pedagógus, elmozdítására pedig nincs lehetőség. Az egész vidékre érvényes távlati oktatási elképzelést kell készíteni, összegezte a javaslatokat Petres Sándor, a TESZ elnöke. /Bajna György: Érdekes felvetések, egy folyamat kezdete. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

2006. szeptember 13.

Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatót Petres Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke és a Sapientia–EMTE Társadalomtudományi Tanszékének Fejlesztési Munkacsoportja részéről Csák László. A térség fejlesztési stratégiáján dolgozó csoport vezetője elmondta, befejeződött az év elején megkezdett adatgyűjtés elsődleges kiértékelése. Gyergyó egy többközpontú térség lett – állítja a szakember. Nehéz lesz támogatást szerezni arra, amit majd nem foglalnak bele a végső tervezetbe – mondta a Sapientia tanára. /(Bajna György): A gyergyói térség fejlesztési stratégiájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

2006. szeptember 25.

Gyergyószárhegyen a Lázár-kastély és ferences kolostor adott otthont idén az írótábornak, ahol – főként erdélyi – irodalmi műhelyek, folyóiratok, szervezetek és könyvkiadók képviselői, munkatársai találkozhattak egymással. A harmincnál több írót és költőt Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul, Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor költő, országgyűlési képviselő, valamint Petres Sándor, Hargita megye tanácsának alelnöke köszöntötte. Thomka Beáta, Elek Tibor és Demény Péter délelőtti, a jelenkori magyar irodalom egy-egy jelenségcsoportját vizsgáló előadásait délután, sőt másnap is vita és tucatnyi hozzászólás követte. A tábor hangulatát női felolvasóest és az Éneklő Borz hangos folyóirat fellépése tette még oldottabbá. Szóvivőnek újabb két esztendőre Egyed Pétert választották, akit munkájában a Székelyföld folyóirat munkatársai segítenek majd. /Gyergyószárhegyi írótábor az Éneklő Borzzal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2007. január 23.

Díjátadással ünnepelték Gyergyószentmiklóson a magyar kultúra napját. A gálaműsoron Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke szólalt fel. Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotóközpont igazgatója többek közt az Erdélyi Magyar Könyvklubot, a Pallas–Akadémia Kiadót, a Figura Stúdió Színházat és a Tarisznyás Márton Múzeumot tüntette ki. A helyi művelődési központ képviselői a Fábián Ferenc színjátszó csoport, a Portéka Egyesület, a Szent Miklós Kamaraegyüttes munkáját köszönték meg. /Jánossy Alíz: Kultúra napi díjátadás Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2007. március 3.

Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /

2007. május 7.

Gyergyószentmiklóson a Miért-vezetők kérésére ismét megszervezik a közgyűlést. A Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács (GYTIET) újabb tisztújítás elé néz a március 31-i viharos közgyűlése után. „A további konfliktushelyzeteket szeretnénk elkerülni azáltal, hogy elfogadjuk a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) javaslatát, felülbíráljuk az alapszabályzatot, illetve újabb tisztújító közgyűlést hívunk össze” – fejtette ki Suciu Gábor, a GYTIET újonnan kinevezett sajtóreferense. A konfliktusokba torkolló közgyűlést követően a testület vezetősége az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének kérésére május 2-án ült tárgyalóasztalhoz ült Borboly Csaba Miért-elnökkel, Kovács Péterrel, az RMDSZ ügyvezető alelnökével, Petres Sándorral, a Gyergyó területi RMDSZ elnökével, illetve több ifjúsági tagszervezet vezetőjével. A vita a közgyűlésen amiatt robbant ki, hogy a bizottság „olyan szervezeteket is felruházott szavazati joggal, amelyek nem tagjai a GYTIET-nek”. Továbbá felrótták, hogy az alapszabályzat módosításakor olyan cikkelyeket fogadtak el, amelyek „túlságosan nagy hatalommal ruházzák fel az elnököt”. /Jánossy Alíz: Újabb tisztújítás előtt a GYTIET. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2007. június 2.

Két hónappal a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsban (GYTIET) lezajlott tisztújítást követően újra választani gyűltek össze a tagszervezetek küldöttei. A gyűlés-ismétlésre azért volt szükség, mert a korábbi küldöttgyűlést követően négyen óvást jelentettek, melynek helyet adott a területi RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) is. A kifogások között szerepelt, hogy nem létező szervezet képviselője is nyert vezető beosztást, hogy nem kaptak szavazati jogot bizonyos szervezetek, és olyan statútum szerint működnek, amely szerint az elnök egyszemélyes döntéseket hozhat küldöttjelölésről. Az újabb ülésen módosították a statútum ezen részét, újraválasztották az elnököt, a TKT-küldötteket, és vázolták a jelenlévőknek, hogy a területi szervezet akadályozza munkájukban. Többen is említették, az RMDSZ területi szervezetének az a szándéka, hogy a TKT-ban 15 százalékot kitevő fiatalság lojális legyen, ezért nem tetszik nekik a GYTIET jelenlegi felállása. Nem hagyják, hogy a fejük fölött, róluk döntsenek, és tervezik, a június 6-i TKT-ra bevonulnak, a fiatalok körében gyűjtött, 1000 körüli aláírást „ünnepélyes keretek között” le fogják tenni az asztalra. Az ülésen nem képviseltette magát a területi RMDSZ. Azon feltételezés kapcsán, hogy a területi szervezet fel akarja oszlatni a GYTIET-t, Petres Sándor területi elnök elmondta, a fiatalok nem tartották be a játékszabályokat, ezért ezt a gyűlést nem tartja legálisnak. /Balázs Katalin: Újra GYTIET-tisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2007. szeptember 18.

Gyergyóalfaluban idén nemcsak a 410 éves oktatásra emlékezhettek az ünnepélyes tanévnyitón a Sövér Elek Középiskolában, melyen tiszteletét tette dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul és Petres Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke is. Gáll János iskolaigazgató beszámolt arról, hogy új sportterem, információs és dokumentációs központ, új épületszárny épült, európai szintű feltételeket teremtve a 803 diák és 59 oktatója részére. Jakab Bálint Márta zenetanárnő kórusa és furulyaegyüttese, valamint a hangszeresek és szavalók által bemutatott ünnepi műsor után szeptember 17-én az iskola előtt leleplezték Bálint Károly szobrászművész Sövér Elek festőművészt ábrázoló mellszobrát. A Sövér Elek Alapítvány nevében Gál Mihály mondott köszönetet az alkotónak, a szoborállítás támogatóiknak. /Bajna György: Ünnep a Sövér Elek Középiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

2007. október 8.

Október 6-án az első felelős miniszterelnökre, Batthyány Lajosra emlékeztek Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeumban. Beder Tibor nyugalmazott tanár mutatta be a vándorkiállítás anyagát. Diákok fáklyás sorfala között indultak az emlékezők a szabadságharcos Kiss Antal honvéd ezredes emlékére állított kopjafához a városi temetőbe. Együtt koszorúzott dr. Garda Dezső országgyűlési képviselő, az RMDSZ részéről Petres Sándor, Kontesveller József alpolgármester, Árus Zsolt és Vadász-Szatmári István, a Magyar Polgári Szövetség képviseletében. A Székely Nemzeti Tanács koszorúját Rokaly József helyezte el. Koszorúztak a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet és a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület, illetve a múzeum munkaközössége nevében is. /Bajna György: Csinnadratta nélküli megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

2007. november 8.

Régóta lappangó belső feszültségek törtek felszínre a Krónika-karaván nagyernyei állomásán. Korábban a Krónika beszámolt arról, hogy Nagyernyén Komáromi István lelkész Jánosi Ferenc polgármester fenyegetése miatt volt kénytelen lemondani Tőkés László fogadásáról. A polgármester tagadta a vádakat, de elismerte, régi vitája van a lelkésszel. A Krónika olvasótalálkozójára Jánosi Ferenc polgármester támogatói körével érkezett, akik hangerővel demonstrálták igazukat. Jánosi Ferenc felelősségre vonta a Krónikát, hogy miért nem kérdezték meg őt is a történtekről. Amikor felolvasták neki a Krónikának adott nyilatkozatát, ismerte el, hogy valóban válaszolt a kérdésekre. A polgármester és társai haragja azonban elsősorban Komáromi István lelkész ellen irányult, bomlasztónak, hazudozónak titulálta a tiszteletest. Komáromi István a hangzavarban be sem tudta fejezni mondatait. A Krónika-karaván Gyergyóalfaluban szervezett olvasótalálkozója kiegyensúlyozott, véget érni nem akaró vitafórummá alakult. A „Választunk vagy szavazunk?” vitaindító kérdés kapcsán az RMDSZ kampánystábja képviseletében fellépő Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke kifejtette: Székelyföldön 1996 óta biztosított az előválasztás lehetősége, ahol a vezetői funkciókra aspiráló magyar jelöltek egymás között megmérkőzhetnek. Most viszont a két tábor jelöltjei egyenlő mértékben mérettetnek meg a román jelöltekkel, ami azt is eredményezheti, hogy a két esedékes magyar képviselői helyre egy vagy két román képviselő juthat be. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke szerint jót tett volna a székely közösségeknek a magyar–magyar megmérettetés már a 2004-es helyhatósági választásokon. Gyergyócsomafalván a Krónika-találkozón Petres Sándor kijelentette: a brüsszeli parlamenti vitákban csak ütőképes csapatmunkával lehet érdemben lobbizni a magyarság érdekében. Gyergyócsomafalván szó esett a kettős állampolgárság kérdéséről, a székelység saját képviseletéről és az autonómiáról is. /Krónika-karaván: Előtörtek a belső feszültségek Nagyernyén. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

2007. november 9.

Népes közönség fogadta a Krónika napilap karavánját Gyergyóditróban. Felvetődött, szívesen lapoznának egy könyv formában kiadott válogatást a lap hasábjain megjelent cikkekből. A „Választunk vagy szavazunk?” vita során Tőkés László kampánystábjának részéről Rokaly József nyugalmazott tanár, a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács elnöke volt Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnökének vitapartnere. Petres hangsúlyozta, hogy az európai parlamenti képviselő-választáson „éles helyzetben markáns opciók ütköznek egymással”. Rokaly József érvelése indulatos volt, arrogánsnak és ostobának minősítette az RMDSZ „Új honfoglalás” szlogenjét. Marosludason nagyobbrészt a Krónikáról szólt a beszélgetés. /Krónika-karaván: Konstruktív ötletek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./


lapozás: 1-30 | 31-43




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998