udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Blaga, Petru

2005. december 21.

Bekeményített a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége a matematika és informatika szakos oktatók lemondása és a kari tanácsban betöltött tisztségük felfüggesztése után. – Személyi és szabad véleménynyilvánítási jogaimat sértette meg az intézmény vezetősége. Ezért a BBTE etikai bizottságához és a Nép Ügyvédjéhez fordulok, ha az egyetem következő hivatalos tájékoztatójában nem jelenik meg a legutóbbi számban közöltek cáfolata – jelentette ki Kovács Lehel, utalva arra a december 15-én iktatott és a most közölt pontosításra. A Nicolae Bocsan rektor és Petru Blaga, a Matematika és Informatika Kar dékánja által aláírt közleményben azzal vádolták Kovács Lehelt, hogy félrevezette a közvéleményt, amikor úgy nyilatkozott: leszavazták a magyar nyelvű informatika tanszék létrehozását a matematika karon. Mint ismeretes, a karon tanító magyar oktatók egyhangúlag úgy vélik, hogy formailag valóban halasztás történt, de ez gyakorlatilag a leszavazással egyenértékű. A dokumentum ugyanakkor éles támadást tartalmaz az informatika szakos oktatóval szemben. – Sajnos tudományos kutatásai nem érnek fel az elmúlt hetekben kifejtett tevékenységével, ezért azt javasoljuk neki, foglalkozzon szakterületével – áll a közleményben. Indoklásképpen a Műszaki Szemle című folyóiratban közölt, a hétfalusi csángók regionalizmusairól, valamint a hosszúfalui fafaragászati iskoláról szóló cikkeit említik, amelyeknek semmi közük nincs a szakterületéhez. Megjegyzik: ennyit közölt az idén, majd hozzáteszik, várják, hogy megvédje doktori disszertációját. Kovács szerint az egyetem vezetői szelektíven válogattak az idei tudományos terméséből, rosszhiszeműen kezelték ezeket az adatokat, hiszen elvonatkoztattak több olyan kiadványtól, ami szakterületéhez kapcsolódik. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagja sérelmezi, hogy az elmúlt napokban a BBTE vezetői és sajtóosztálya által kiadott közlemények burkolt fenyegetéseket tartalmaztak. /B. T.: Burkolt fenyegetésekre panaszkodnak Hantzék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2006. január 3.

Hantz Péter és Kovács Lehel, a BBTE két oktatója a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviseletében ismertette a Moscovici-jelentés vonatkozó részét, mely a magyar felsőoktatás teljes anyagi fedezésére szólítja fel a román államot. Kása Zoltán dékán-helyettes lemondása után dr. Nicolae Bocsan rektor és dr. Petru Blaga dékán közleményben cáfolta, hogy elutasították volna az informatika tanszék létrehozását, egyszersmind hevesen támadták Kovács Lehelt, azt állítva, hogy valótlanságokat híresztel, a szakmai teljesítménye pedig kívánnivalót hagy maga után. Kovács Lehel elmondta, rosszindulatúan véleményezik tudományos munkásságát, úgy emlegették a hétfalusi csángókról és a hosszúfalusi faragóiskoláról közölt tanulmányait, mint amik kimerítik idei tevékenységét, holott a fiatal tanársegéd éppen az általa tanított informatikából adott ki három könyvet és két tanulmányt 2005-ben, a rektor és a dékán nagyon jól tudták ezt. „Megengedhetetlenül megsértették személyes szabadságjogaimat, a lelkiismeret és a szólás szabadságát, és az akadémiai szellemtől távol álló hangnemet használtak.” – mondta. Amennyiben a következő egyetemi közlönyben (abban jelent meg a szóban forgó közlemény is) a közlemény aláírói nem közölnek helyreigazítást, Kovács a BBTE etikai bizottságához, valamint az ombudsmanhoz fordul. Hantz Péter bejelentette: felkérik Salat Levente rektor-helyettest, kommentálja az említett közleményt, továbbá magyarázza meg azon kijelentését, hogy az eddigi civilizált párbeszéd a román és a magyar fél között a radikalizmus felé vette az irányt. Salat azt mondta ugyanis, hogy egyes oktatók gerillaharcot folytatnak az egyetemen. „Végezetül a BKB azt is kéri a rektor-helyettestől, számoljon be őszintén a különböző tanszékek magyar oktatócsoportjainál nemrégiben tett látogatásairól, az erről írt tanulmányában ugyanis nemhogy a magyar karok létrehozásának igénye nem szerepel (amit a tanárok 83 százaléka igényel), de még az egyetem épületeiből hiányzó magyar feliratok pótlásának igénye sem. Hantz arra is felhívta a figyelmet, hogy a sajtóértekezlet előtti napon a vezetőség egy olyan etikai kódexet fogadtatott el az egyetem szenátusával, melynek egyik pontja szabályozza, milyen mértékben fogalmazhatnak meg az egyetem oktatói kritikát az intézménnyel szemben. Ez ellentmond a szólás- és véleményszabadság alapvető emberi jogának. A rektor újabb közleményében éles hangon amellett kardoskodott, hogy mivel Európában sehol nincsenek egy egyetem kebelében etnikai alapon szerveződő tanszékek, ezt a BBTE sem engedheti meg magának az EU-val szemben. Továbbá kijelentette, hogy az olaszországi, svájci, albániai, orosz egyetemek messze nem nyújtanak annyi autonómiát és lehetőséget az anyanyelven való tanuláshoz, mint az általa vezetett intézmény. A rektor „politikai agitátorok” egyetemen kívüli törekvéseiről beszélt. A közlemény kitért Kása Zoltán lemondására is, ennek a rektor szerint „aberráció” volt az oka, Kása azért távozott tisztségéből, mert nem lehetett az informatika tanszék főnöke. „Megdöbbentő. Semmi nem igaz ebből” – így kommentálta Hantz Péter ezt a közleményt. /Bagoly Zsolt: Útszéli hangnem és valótlan állítások a Babes–Bolyain. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 3./

2006. november 29.

Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998