udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lucinschi, Petru

1993. november 23.

A Moldovai Köztársaság parlamenti elnöke, Petru Lucinschi háromnapos látogatásra Budapestre érkezett. Nincs realitása a Romániához történő csatlakozásnak, nyilatkozta nov. 23-án. Tárgyalnak a Dnyeszteren túli köztársaság és a Gagauz Köztársaság helyzetéről, elképzelhető, hogy konföderációs államalakulat jön létre. /Lucinschi Budapesten. = Magyar Hírlap, nov. 24./

1994. december 14.

Dec. 12-14-e között Markó Béla vezetésével a Moldovai Demokrata Agrárpárt meghívására RMDSZ-küldöttség látogatott a Moldovai Köztársaságba. A küldöttséget fogadta Mircea Snegur köztársasági elnök, Petre Lucinschi, a parlament elnöke és Andrei Sangheli miniszterelnök. Találkoztak a Moldovai Demokrata Agrárpárt vezetőivel, a kisebbségeket is magába foglaló Szocialista Egység frakció vezetőivel és a gagauz kisebbség képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató, 433. sz., dec. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1996. február 10.

A moldovai parlament febr. 10-én elvetette Mircea Snegur államfő kezdeményezését, hogy moldován helyett románnak nevezzék az ország hivatalos nyelvét. A törvénytervezet ellen 58 képviselő szavazott, s csak huszonöten támogatták. A parlamenti többséget alkotó baloldali Demokratikus Agrárpárt és a Szocialista Unió nevű mozgalom egyöntetűen ellenezte a névváltoztatást. Petru Lucinschi házelnök azzal érvelt, hogy a tervezet elfogadása engedmény lenne azoknak, akik a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülését követelik. /Moldova hivatalos nyelve a moldován. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Adrian Nastase román képviselőházi elnök "mélységes csalódottságának" adott hangot amiatt, hogy leszavazták ezt a javaslatot, mivel ezzel elvetették a "nyilvánvaló tudományos igazságot". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

1996. november 15.

Nov. 17-én elnökválasztás lesz a Moldovai Köztársaságban. A kilenc jelöltből háromnak van komoly esélye. Mircea Snegur jelenlegi államfő a szavazatok 34 %-ára számíthat. Legfőbb ellenfele a miniszterelnök, Andrei Sangheli, akire a szavazóknak az előrejelzés szerint a 30 %-a adja voksát, és akit a baloldali erők támogatnak. A parlament elnöke, Petru Lucinschi 18 %-ra számíthat. Mindhárman a volt kommunista párt központi bizottságának titkárai voltak a szovjet időben. Snegur a gazdaság liberalizálásának és az Európa Tanáccsal való együttműködésnek a híve. Sangheli viszont ellenzi a föld magánkézre adását, a volt szovjet tagköztársaságokkal akar szoros kapcsolatot kiépíteni. A Dnyeszteren túli területen élő orosz nemzetiségű lakosság nem hajlandó részt venni a szavazásban. Az orosz katonai erők továbbra is ott állomásoznak, ezt éppen a napokban erősítette meg a Duma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1996. november 19.

A Moldovai Köztársaság jelenlegi elnöke, Mircea Snegur szerezte meg a legtöbb szavazatot /38,75 %/ az elnökválasztás első fordulójában, a második helyen Petru Lucinschi parlament elnök végzett /27,67 %/, a harmadik - meglepetésre - Vladimir Voronyin kommunista jelölt /10,24 %/, míg a negyedik az esélyesnek tartott Andrei Sangheli miniszterelnök 9,44 %-kal. A második fordulót dec. 1-jén tartják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25., Új Magyarország, nov. 19./

1996. december 3.

A Moldovai Köztársaságban a szavazás második fordulójának eredményeként Mircea Snegur elnök helyett az oroszbarát Petre Lucinschit választották az ország elnökének. Lucinschi /korábbi nevén Pjotr Kirillovics Lucsinszkij/ a múltban a moldovai kommunista párt főtitkára volt, azt ígérte választóinak, hogy mielőbb megköti a moldovai-orosz alapszerződést, orosz orientációt és baloldali értékeket ígért. /Népszabadság, Új Magyarország, dec. 3./

1996. december 24.

Ismét Igor Szmirnovot választották a Moldovai Köztársasághoz tartozó Dnyeszter Menti Köztársaságban dec. 22-én tartott választáson az orosz ajkú terület elnökévé. Szmirnov a szavazatok hetven százalékát kapta. Petru Lucinschi, a Moldovai Köztársaság elnöke jelezte, hogy a szakadár területen tartott választásnak nincs semmiféle jogi következménye. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

1996. december 30.

A hivatalába még be nem iktatott moldovai államfő, Petru Lucinschi dec. 30-án egynapos, nem hivatalos villámlátogatásra Bukarestbe érkezett, hogy Emil Constantinescu elnökkel megbeszélje a két állam kapcsolatai javításának alapvető problémáit. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

1997. április 1.

Moldova Köztársaság a legrövidebb időn belül megköti az alapszerződést Romániával, jelentette ki ápr. 1-jei sajtóértekezletén Petru Lucinschi moldáviai köztársasági elnök. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1997. április 28.

Ápr. 28-án Isztambulban tartották a Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsának ülését, a román küldöttséget Emil Constantinescu államelnök vezette. Az ülésen a tagországok szakminiszterei az energiaiparról, a távközlésről és a közlekedésről tanácskoznak. A Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsa Turgut Özal elnök javaslatára 1992. jún. 15-én alakult meg Isztambulban, célja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése. A szervezetnek 11 ország - Albánia, Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna - a tagja, megfigyelő minőségben további országok /köztük Izrael, Olaszország és Szlovákia/ képviseltetik magukat. A tagállamok külügyminiszterei félévente ülnek össze, emellett működik az állandó nemzetközi titkárság Isztambulban, továbbá 16 munkacsoport. A Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank székhelye Szalonikiben van. Az együttműködő országok sok tervet dolgoztak ki, de ezek megvalósítása még nem kezdődött el, hiszen a tagországok eltérő fejlettsége miatt erre csak hosszú távon lehet számítani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./ Emil Constantinescu államelnök elutazása előtt adott nyilatkozatában fontosnak ítélte körútját - isztambuli, majd ankarai látogatását, amit a harmadik napon szófiai látogatása követ. Az elnök kijelentette, hogy az isztambuli csúcstalálkozón alkalma lesz találkozni a grúz és örmény vezetőkkel, akikkel elsősorban kőolajkereskedelemről tárgyal, továbbá találkozik Petru Lucinschi moldáviai elnökkel is. /MTI/ Emil Constantinescu elnök Isztambulban tárgyalni fog Leonyid Kucsma ukrán elnökkel. /Magyar Nemzet, ápr. 25./

1997. november 8.

Bár Románia és Moldova viszonya azóta, hogy egy évvel ezelőtt Emil Constatinescut választották meg Románia elnökévé, őszintébbé vált, a kétoldalú kapcsolatokban vannak még megoldásra váró kérdések - tűnt ki Adrian Severin román külügyminiszter nov. 8-i moldovai munkalátogatásán. Severin Chisinauban tárgyalt moldovai kollégájával, Nicolae Tabacaruval, és fogadta őt Ion Ciubuc kormányfő, valamint Petru Lucinschi elnök. Tabacaru a megbeszéléseket követő sajtóértekezleten hangoztatta, hogy Moldova számára az ugyanazt a nyelvet beszélő Románia az európai integráció szempontjából fontos partner. Severin ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy Bukarest különlegesnek tekinti a Moldovához fűződő kapcsolatokat, amelyek elsőbbséget élveznek a román diplomáciában. - Románia és Moldova között még nincs alapszerződés, és egyelőre nem kötöttek megállapodást a két ország határáról sem. Megfigyelők szerint az egynapos látogatáson kiviláglott, hogy Románia elismeri: Moldova nem Románia része. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

1997. december 4.

Dec. 4-én Iasiban találkozott Emil Constantinescu államelnök és Petru Lucinschi moldovai államfő. A megbeszélésre a két ország közötti korszerű - száloptikás - telekommunikációs központ felavatása adott alkalmat. Emil Constantinescu államelnök dec. 3-án Hágából érkezett Iasiba. A román elnök Hágában részt vett a Global Panel nemzetközi értekezleten, amely az Európai Unió bővítésével foglalkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6-7./

1998. február 21.

Febr. 21-én román-moldvai csúcstalálkozót tartottak a romániai Galati városában. A fő téma az alsódunai eurorégió megszervezése volt: Petru Lucinschi moldvai és Emil Constantinescu román államfő egyetértett abban, hogy a tervezett, határokat átívelő együttműködési övezetben Galati, Tulcea és Braila román megyék és Hincesti, Leova, Cantemir, Vulcanesti és Cahul moldvai körzetek vegyenek részt. Az együttműködés Ukrajnára is kiterjed, felöleli az élelmiszeripari technológiát, a szállítási infrastruktúrát, az oktatást és a kultúrát. A találkozón konkrét intézkedési terveket vitattak meg a Iasi-Ungheni és a Galati-Giurgiulesti-Reni szabadkereskedelmi övezetek fejlesztésére vonatkozólag is. Megállapodtak abban is, hogy két román bank fiókot nyit Chisinauban, a moldovai fővárosban. A megbeszéléseken a két ország közötti alapszerződés kérdése nem jött szóba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1998. május 6.

Petru Lucinschi moldovai államfő szerdán Ion Ciubuc távozó miniszterelnököt bízta meg új kormány alakításával, ami által gyorsan helyreállhat az országnak a nemzetközi pénzintézetekkel való együttműködése. Az államfő és a politikai erők a március 22-i parlamenti választások óta tartó, több mint hat heti tárgyalássorozat után máj. 5-én megállapodtak abban, hogy ismét Ciubuc alakítson kormányt. A választásokat a kommunisták nyerték meg a szavazatok csaknem egyharmadának megszerzésével. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 1994 óta összesen 1,28 milliárd dollár kölcsönt nyújtott Moldovának. Januárban, várva a választások eredményét és az új kormány megalakulását, felfüggesztette együttműködését a volt szovjet tagköztársasággal. Ciubuc 55 éves, az egykori kommunista párt tagja volt. Független, mérsékelt vezetőnek tartják, és Viktor Csernomirgyin volt orosz kormányfőhöz hasonlítják. 1991-92-ben Moldova moszkvai nagykövete volt. 1993-ban külügyminiszter-helyettessé, majd pénzügyminiszter-helyettessé nevezték ki. 1997 januárja óta kormányfő. /MTI/

1999. szeptember 4.

Petru Lucinschi, Moldova Köztársaság elnöke nyilatkozott a Szabadságnak. Nemrég Kijevben moldovai-ukrán-orosz csúcstalálkozót tartottak, ahol a Dnyeszter menti terület jövőjét tekintve sikerült egyezségre jutniuk, mondta. Nagyon nehezek a tárgyalások, mégiscsak fegyveres konfliktus volt, amely mintegy 600 emberéletbe került. Ezen a területen a moldovaiak aránya 40 százalék körüli, míg az oroszoké, az ukránoké és a többi nemzetiségé összevéve 60 százalék. Különféle dokumentumokat, jegyzőkönyveket írnak alá. Egyes minisztériumok közös akciókat hajtanak végre. Gazdasági téren vannak gondok: nekik saját pénzük, bankjaik vannak, létrehozták saját külön struktúráikat. Egyetlen kérdés maradt hátra: a Dnyeszter mentieknek el kell ismerniük, hogy Transznisztria a Moldovai Köztársaság szerves része, szögezte le Lucinschi. Õk makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy két egyenlő jogi alanyról van szó a Moldovai Köztársaságon belül - Transznisztria és Moldova -, e két elemnek kell föderációt vagy konföderációt létrehoznia. Az EBESZ is készített rendezési tervet. Kijevben arról állapodtak meg, hogy a létező terveket egyesítik. - A transznisztriai térségben jelen az orosz hadsereg, továbbá a transznisztiaiak saját hadseregük, továbbá a békefenntartó alakulatok. Lucinschi kitért arra, hogy Moldova orientációja nem kimondottan nyugati, hanem európai. Hagyományos kapcsolataikat nem akarják felszámolni, például Ukrajnával, Oroszországgal és a kaukázusi államokkal. - Arra a kérdésre, hogy Romániával különleges viszonyban állnak-e, Lucinschi azt válaszolta, hogy ő nemigen használja ezt a kifejezést. "Persze, nyelvünk, kultúránk, hagyományaink majdnem azonosak, s ez meghatározza viszonyunkat, ám mindez nem elég ahhoz, hogy a különleges viszonyt hivatalos szintre emeljük. Moldovában a lakosságon belül 65 százalékos a moldovaiak aránya, s 35 százalékot tesz ki a többi nemzetiség. Ilyen bizonytalan szakaszban az ilyen megfogalmazások egyeseket irritálnak." - Nagyon jó kapcsolataink vannak Magyarországgal, azokat fejleszteni kívánjuk, jelentette ki. /Légy jóban a szomszédod szomszédjával! Interjú Petru Lucinschival, Moldova Köztársaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1999. október 20.

Petru Lucinschi, a Moldovai Köztársaság elnöke kérte a román kormányt, hogy támogassa hazájának a Dnyeszter-melléken állomásozó orosz csapatok kivonására vonatkozó igényét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) novemberben Isztambulban esedékes csúcstalálkozóján. Petru Lucinschi és Emil Constantinescu román elnök a múlt héten telefonon beszéltek, megvitatták a Chisinau /Kisinyov/ és Tiraspol közötti viszály rendezésének módozatait. A Moldovai Köztársaság területének 12 százalékát kitevő "Dnyeszter menti köztársaság" függetlenségre törekszik a 14. orosz hadsereg oltalmában, ami 1992-ben fegyveres kofliktushoz is vezetett. /A moldovai elnök a román kormány segítségét kéri. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

2000. március 10.

Az érvényben lévő román jogszabályok elismerik a kettős állampolgárságot - jelentette ki Nicolae Ionel, a román belügyminisztérium útlevélosztályának vezetője, aki azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a Moldovai Köztársaság hivatalosan magyarázatot kért Bukaresttől, miért folyamodhatnak a román állampolgárság visszaállításáért a moldovai állampolgárok Romániában. Nicolae Ionel elmondta: az érvényben lévő román törvények értelmében azok a külföldi állampolgárok, akik korábban román állampolgársággal rendelkeztek, de időközben különböző okokból kifolyólag elvesztették azt, kérhetik román állampolgárságuk visszaállítását, még akkor is, ha más állampolgársággal rendelkeznek és nem Romániában van az állandó lakhelyük. A román belügyi illetékes szerint a Moldovai Köztársaság szuverén joga, hogy elismeri, vagy sem a kettős állampolgárságot, de mindeddig nem született semmilyen egyezmény Románia és a Moldovai Köztársaság között, amely rendelkezne a kettős állampolgárság megelőzéséről vagy elkerüléséről. A moldovai külügyminisztérium zavarba ejtőnek és gyanút ébresztőnek minősítette azt, hogy a román hatóságok az ország törvényeinek megsértésére ösztönzik a moldovai állampolgárokat, s ezért magyarázatot kért Bukaresttől. A román belügyminisztérium kifogásolt döntése alapján március 15-től a moldovai állampolgárok nyolc romániai megye idegenrendészeti hivatalánál közvetlenül benyújthatják majd a román állampolgárság visszaállítására vonatkozó kérelmüket. Annak ellenére, hogy a Moldovai Köztársaságban nem ismerik el a kettős állampolgárságot, 300 ezer moldovai állampolgárnak már van román állampolgársága, további 100 ezer pedig orosz állampolgársággal is rendelkezik a moldovai mellett. Ezzel egy időben a román külügyminisztérium "elsietettnek és alaptalannak" nevezte Petre Lucinschi moldovai államfő reagálását Petre Roman román külügyminiszter Moldovával kapcsolatos kijelentései miatt. Lucinschi azt kifogásolta, hogy Petre Roman a román törvényhozás külügyi bizottságában kifejtette: a Moldovai Köztársaságban bonyolulttá vált a helyzet, az elmúlt időszak változásai feszültségről tanúskodnak. A román külügyminisztérium közleménye szerint Petre Roman nem tett ilyen kijelentéseket. /Román álláspont a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2000. november 29.

A Nagy Románia Párt Bákó megyei szenátori listáján az első helyen szerepelt, és a szavazási eredmények alapján bekerült a román szenátusba Ilie Ilascu, aki jelenleg a Moldovai Köztársaság parlamenti képviselőjeként Tiraspolban politikai fogoly, terrorizmus vádjával. Ilascunak néhány hónappal a romániai választások előtt ajánlotta fel a PRM, hogy a párt Bákó megyei szenátori listáján indítják. Akkor lemondott moldovai állampolgárságáról, de Petru Lucinschi moldovai államfő egyelőre nem fogadta azt el. Ez a tisztázatlan helyzet nem zavarta az illetékes romániai választási irodát, s bár minden kettős állampolgársággal rendelkező személy jelöltségét elutasították, az Ilascuét nem. Bár a Moldovai Köztársaságban a vártnál jóval kevesebb, alig 1300 román állampolgár szavazott, a PRM nyert Moldovában: a párt több mint 500, a pártelnök Corneliu Vadim Tudor pedig több mint 300 szavazatot kapott. A moldovai elnök szóvivője a PRM előretörését aggasztónak nevezte, mivel "a szélsőségesek hatalomra kerülése egyetlen országban sem szolgálja a kölcsönös megértést és együttműködést". /Külföldi parlamenti képviselő bákói szenátor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2001. február 12.

Ion Iliescu román államfő febr. 9-én találkozott Vasluiban Petru Lucinschi moldovai elnökkel. Iliescu hangsúlyozta, hogy a Dnyeszter menti területnek autonóm státust kellene kapnia az egységes moldovai állam keretein belül. Iliescu szerint Moszkvának le kellene mondania arról, hogy a területet katonai támaszpontnak tekintse a "14. hadsereg hátramaradt" katonái számára. A román és a moldovai államfő találkozóján az egyik központi téma a két ország határának szigorúbb ellenőrzése volt. Egyelőre csak azt közölték, hogy a román és a moldovai illetékesek együttműködnek majd a legjobb megoldás keresésében. Az EU által támasztott feltételek miatt Románia kénytelen véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a moldovai állampolgárok útlevél nélkül léphették át a határt. A találkozó előtt Petru Lucinschi közölte, hogy a két ország közötti alapszerződés mihamarabbi aláírását tartja az egyik legfontosabb kérdésnek. Az alapszerződést már 2000. áprilisában parafálták, de a kérdés Romániában - a közelgő választásokra tekintettel - lekerült a napirendről. /Román-moldovai államfői találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998