udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Petrusán György

1993. március 20.

Márc. 20-án Gyulán nem hivatalos találkozón tárgyalt Jeszenszky Géza külügyminiszter Teodor Melescanu román kollégájával, abból az alkalomból, hogy a Magyarországi Románok Szövetsége meghívásának eleget téve mindketten részt vettek Liviu Rebreanu román író, szobrának avatásán. Egyetértettek abban, hogy a kisebbségek képviselőit bevonják a tárgyalásokba, ennek megfelelően a magyarországi románok képviselője, Petrusán György részt is vett a találkozón, az RMDSZ képviselői viszont nem lehettek jelen, őket ebédre hívták meg. Megállapodtak abban, hogy a közeli hónapokban két új határátkelőt nyitnak meg Méhkeréknél és Battonyán, a magyar fél a főkonzulátusok újramegnyitását szorgalmazta, a román válasz: "a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni". Melescanu hangsúlyozta, hogy a magyar-román alapszerződésben szerepelni kell annak, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései. /Nem volt áttörés a román-magyar külügyi találkozón. = Magyar Nemzet, márc. 22., Kőváry E. Péter: Magyar-román tárgyalások. = Népszabadság, márc. 22./

1993. október 20.

A kisebbségek hídszerepe címmel nemzetközi szimpóziumot tartottak Brassó Pojánán. Petrusán György, a magyarországi Románok Demokrata Szövetségének elnöke fejtette ki, hogy Magyarország nem jelent veszélyt, nem akar határmódosítást. A nemzetállam fogalma túlhaladott. A dán vendégek a dániai németek és a németországi dánok rendezett helyzetére hívták fel a figyelmet. A kétnapos konferencia hasznos volt. Az értekezleten megjelentek többek között Antal István és Madaras Lázár RMDSZ-képviselők, Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke és Dobolyi István, a brassói Áprily Lajos Gimnázium igazgatója. /Kiss Éve Mária: A kisebbség ? érték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2002. február 16.

A Pro Minoritate Alapítvány Veszélyeztetett kisebbségek Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten febr. 15-én, a Károlyi Palota Kulturális Központban. A konferencia fővédnöke Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. Előadások hangzottak el az európai szervezetek szerepéről a nemzeti kisebbségek védelmében, esettanulmányok veszélyeztetett kisebbségi kultúrákról (kiemelten az ural- altáji, arománok), a rendezvény második része a csángókkal foglalkozott: kultúrájukról, nyelvükről, történetükről, érdekképviseletükről, jelenükről és jövőjükről. A konferencián Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke mondott záróbeszédet. A meghívott előadók között volt Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének csángó raportőre, Petrusán György szegedi román tanszékvezető, Cselényi László televíziós filmrendező, a Minoritates Mundi szerkesztője, Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, Szilágyi N. Sándor, a kolozsvári egyetem docense, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság társelnöke, Bartha András, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke. Némiképpen a konferenciához kapcsolódik a febr. 16-ra meghirdetett, hagyományos zenés-táncos összejövetel, melyet a Pro Minoritate Alapítvány szervez a moldvai és gyimesi csángó magyarok kultúrája, népszokásai, hagyományai megismertetése szándékával, s amelynek a budapesti Petőfi Csarnok nyújt otthont. A hatodik alkalommal meghirdetett fesztivál fővédnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A hatodik Csángó fesztiválon gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző együttesek lépnek fel Gyimesbükkről, Hidegségpatakáról, Klézséből, Magyarfaluból, Pusztinából, Külsőrekecsinből és Lészpedről. /(Guther M. Ilona): Veszélyeztetett kisebbségek Európában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2003. január 24.

Gyulán tartják február 2-án a magyarországi románok országos önkormányzatának választási ülését. Egyik nagy gondja a magyarországi románoknak, hogy helyi kisebbségi önkormányzataikban magas a nem román nemzetiségű képviselők aránya, és ezek zömmel romák, elsősorban Budapesten alkotva erős csoportosulást. (A többféle nemzetségbe tagolódó magyarországi cigány közösségek egyike, melynek tagjai több mint egy évszázada élnek Magyarországon, egyfajta archaikus román nyelvet beszélnek.) Újabban nézeteltérés alakult ki a valóban román nemzetiségű képviselők között is. Választási koalíciók alakultak: az egyiket a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatát elmúlt négy évben elnöklő Kreszta Traján köré csoportosulók alkotják, a másikat a közelmúltban megalakult Román Alternatíva Tömörülés, melynek tagja többek között Petrusán György, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Román Nyelv-, és Irodalom Tanszékének vezetője, Muntyán György, Méhkerék polgármestere, Ruzsa György gyulai elektor és Berényi Mária, a budapesti székhelyű Román Kulturális Társaság elnöke. Kreszta Traján számít a győzelemre. Petrusán György szerint, ha ez a területi elven alapuló lista érvényesül, a választásokon többségbe kerülnek azok, akik nem képviselik az igazi magyarországi románság többségét, mert nem is románok. A népszámlálási adatok alapján a román kisebbség létszáma 10 év alatt 25%-kal csökkent. /(Guther M. Ilona): Egymásnak feszülő vélemények a magyarországi román kisebbség képviseletéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2006. december 20.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök december 19-én, a Kisebbségekért Díj átadásakor a Parlamentben kijelentette: „Van valami, ami egyetlen embertől sem vitatható el: az, hogy saját identitását maga válassza” Mint mondta, a büszkeség és a tolerancia együtt egy élhető világot hoz létre, és mi, magyarok természetesen büszkék vagyunk magyarságunkra. „De azt kell mondanom, hogy ha bántják a szlovákot, azért mert szlovák, akkor azt kell mondanom, hogy szlovák is vagyok. Ha bántják a románt, mert román, akkor román vagyok” – fogalmazott a miniszterelnök. Az eseményen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, ott voltak a kormánypárti és ellenzéki parlamenti képviselők is. Az 1995-ben alapított díjat hagyományosan minden év decemberében adják át, a Kisebbségek Napjához kapcsolódóan. Az elismerést a kisebbségek érdekében – a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdaság területén – végzett kiemelkedő tevékenységért kapják magyarországi és határon túli személyek, illetve szervezetek. A díjat idén Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kapta. Határon túlról díjat kapott még Sója Dénes, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének alelnöke, a Kassai Polgári Klub és a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága. Az idei tizennégy kitüntetett között volt dr. Petrusán György, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanára, aki a magyarországi román kisebbség kulturális értékeinek megőrzése és fejlesztése érdekében kifejtett több évtizedes pedagógusi munkájáért és közéleti tevékenységéért kapta az elismerést. /Guther M. Ilona: Gyurcsány Ferenc: ha bántják a románt, román vagyok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998