udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 145 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-145
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pillich László

1990. január 7.

Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1990. február 18.

Febr. 18-án Kolozsváron megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei vezető testületét. Elnök: Balázs Sándor, alelnökök: Kántor Lajos és Bucur Ildikó, titkár: Pillich László, ügyvezető titkár: Pálfi Zoltán. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. április 27.

Ápr. 27-én az RMDSZ Országos Elnöksége tanácskozott. Az RMDSZ Országos Elnökségének tisztségviselői a következők. Elnök: Domokos Géza, főtitkár: Szőcs Géza, 1. alelnök: Bodó Barna /politikai kapcsolatteremtés/, 2. alelnök: Formanek Ferenc /szervezési problémák/, 3. alelnök: Béres András /ideológia-kultúra/, választási ügyvezető: Zonda Attila, 1. titkár: Pillich László /szervezés/, 2. titkár: Csutak István /információ, adatbank/, 3. titkár: Borbély Ernő /tájékoztatás/. Az elnök kabinetfőnöke: Bitay Ödön, a főtitkár kabinetfőnöke: Kónya Sándor, gazdasági igazgató: Czédly József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1990. május 16.

Máj. 16-án Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban választási nagygyűlést tartott az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Bemutatkoztak a képviselő-, illetve szenátorjelöltek. Balázs Sándor, a Kolozs megyei szervezet elnöke mondta a bevezetőt. Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára, szenátorjelölt rámutatott arra, hogy az RMDSZ egységes politikai erőnek bizonyult. Pillich László, az RMDSZ szervezési titkára, képviselőjelölt után Podhrádszky László jogász /aki a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt részéről szerepel az RMDSZ képviselőházi listáján/ következett. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a közösen az egyes román pártok képviselőivel tartott megbeszélésről elmondta, hogy a liberálisok képviselője volt az egyetlen, aki a nemzetiségi kérdésben normális magatartást tanúsított. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár a kishitűekkel szemben leszögezte: az elmúlt hónapokban sokat elértek. Eckstein Kovács Péter ügyvéd, akit az ifjúsági szervezetek javasoltak képviselőnek, elmondta, hogy a nemzetiségi statútum kidolgozása szakemberek részvételét követeli meg. A találkozón elhangzott, hogy a Puntea folyóirat révén a román olvasókkal folytatott dialógust rendszeresebbé fogják tenni. /RMDSZ jelöltek találkoztak választóikkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. június 27.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Pillich László /sz. Kolozsvár. 1951. aug. 21./ képviselő kolozsvári lakos, újságíró. Sajtótörvény és új oktatási törvény szükséges, továbbá a közigazgatás átszervezésére, a helyi önkormányzat megteremtésére. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

1990. július 17.

Júl. 17-én Iliescu elnök találkozott az RMDSZ képviselőivel, Domokos Géza elnökkel, Szőcs Géza főtitkárral, Verestóy Attila szenátorral és Pillich László képviselővel. A gazdasági helyzetről és a magyar kisebbség sajátos problémáiról tárgyaltak. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

1990. október 4.

Akik majd megírják az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetének legújabb fejezetét, azoknak három dátumot kell majd kiemelkedő helyen rögzíteniük: gyászkeretben 1950. febr. 12-ét, amikkor az EME kényszer hatására kimondta feloszlását, 1990. márc. 22-ét, az újraalakuló közgyűlést és 1990. szept. 21-22-ét, amikor a jogi, közgazdasági és társadalomtudományi szakosztály Gyergyószárhegyen tartott értekezletével kezdetét vette a tudományos munka. Gyergyószárhegyen Jakó Zsigmond professzor, az EME ideiglenes elnöke nyitotta meg az értekezletet. Négy előadás hangzott el a romániai magyarság jelenlegi helyzetéről és a belőle következő jogtudományi feladatokról. Pillich László kolozsvári társadalomkutató, parlamenti képviselő: Demográfiai támpontok egy új kisebbségi közgondolkodáshoz, Nagy György kolozsvári egyetemi tanár: A kisebbségi kérdés a nemzetközi jogban, Király Ernő nagyváradi jogász: A romániai magyarság jogvédelmének időszerű kérdéseiről és Magyari Nándor László, a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport tagja: Adalékok egy válságjelző társadalmi jelenség [kivándorlás] vizsgálatának problémaköréhez. /Dávid Gyula: Az első lépés ? negyven év után. = A Hét (Bukarest), okt. 4./

1990. december 22.

Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő és helyettese, Székely Raymond emlékeztek 1989. dec. 22-re, a Szabadság első számának megszületésére. Az Igazság szerkesztőségében összegyűltek többen, hogy erről beszéljenek: Tibori Szabó Zoltán, Orbán Ferenc, Székely Raymond, Pillich László, Párfi Mircea, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Csép Sándor és Kiss János, a műszaki szerkesztést Dózsa Sándor végezte. Éjjel döntötték el a lap nevét, addigra már megírták cikkeiket is. Dec. 23-ra megjelent a Szabadság első száma. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

1991. március 11.

Pillich László RMDSZ-képviselő a Képviselőházban igyekezett eloszlatni a március 15-ével kapcsolatos félreértéseket és rosszindulatú hangulatkeltést. "Nem akarunk senkit sem megsérteni..." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1991. május 18.

Ha nem lett volna az egri tanácskozás, lett volna más, állapította meg Pillich László parlamenti képviselő. A Nemzeti Megmentési Front népszerűsége csökken, országféltéssel próbálnak némi tőkét kovácsolni. Az elhatárolódás sem volt minden magyar számára rokonszenves. Miféle demokrácia az, amely nem tudja elviselni, ha olyanokat fogalmaznak meg, amelyek nem tetszenek neki. Az emigrációt nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Sok jószándékú, segítőkész emberről van szó, akik még nem vették tudomásul, hogy a romániai magyarságnak van érdekképviseleti szerve, az RMDSZ. Az emigráció a Ceausescu-diktatúra idején szervezte a diktatúraellenes nemzetközi közvéleményt. /Orbán Ferenc: Az együttélés közös gond. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

1991. június 21.

Dáné Tibor felelevenítette az RMDSZ II. kongresszusát, Pillich Lászlóval vitázva. Dáné Tibornak huszonegy ügyrendi pontnál volt megfogalmazásokat pontosító vagy tisztázó javaslata, ezeket a kongresszus elfogadta. Amikor a "Gézák párharca" folyt /Domokos Géza és Szőcs Géza között/, akkor Dáné Tibor Tőkés Lászlót javasolta elnöknek. A püspök ezt nem vállalta. /Dáné Tibor: Tavaszi szeplők vagy májfoltok? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

1991. június 28.

Kolozsváron jún. 28-án Pillich László parlamenti képviselő tárgyalt az alprefektusokkal, Talpeanu polgármesterrel és Dragoi főtanfelügyelővel a magyar líceumok helyzetéről. Pillich elmondta, hogy a tanügyminiszterrel tárgyalt, aki elfogadta a magyar líceumok kérését, hogy ne helyezzenek oda román osztályokat. Dragoi azonban nem változtatott álláspontján, ezért újabb tárgyalást tartanak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

1992. március 21.

Márc. 21-én Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör, melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke. Felszólalt az alakuló ülésre meghívott Ion Ratiu is. Megválasztották a Kör vezetőségét: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein Kovács Péter, Egyed Péter és Pillich László. Elfogadták és közzétették a Szándéknyilatkozatot, melyben hitet tettek a modern liberális eszmék mellett. /Nits Árpád: Az erdélyi liberalizmus feltámadásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ A Szabadelvű Kör vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartják a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását. Kollektív jogokra van szükség. A kisebbségek anyanyelvi oktatása elidegeníthetetlen jog. /Szándéknyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1992. április 14.

Spielmann Mihály marosvásárhelyi főkönyvtáros, a Heltai Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, az alapítvány elsősorban a kolozsváriak és az Országos Széchényi Könyvtár érdeme. 1989 után ugyanis hatalmas mennyiségű könyv áramlott Erdélybe, de ebből kevés jutott be a közkönyvtárakba. A küldemények tervszerűtlenül érkeztek. A könyvek szétosztására, működőképes könyvtárak kialakítására jött létre a Heltai Alapítvány. Az alapítványt a bejegyzett, Pillich László vezetésével működő kft vezeti. Az alapítvány támogatásával kialakított első könyvtár a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár, a második a kolozsvári. Aradon is van már ilyen könyvtár, a szórványban is szükséges könyvtár alapítása, Dicsőszentmártonra gondoltak. A magyarországi fél a Kölcsey Alapítvány révén működteti az együttműködést. Megszervezik a könyvtárosok alapképzését, illetve továbbképzését. /Nagy Miklós Kund: Mi ígér a Heltai Alapítvány? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

1993. január 22.

Az RMDSZ megválasztotta új országos vezetőségét, az RMDSZ Képviselők Tanácsát. Melynek 21 tagja a következő: Csiha Tamás, Bodó Barba, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándoe, Bérs András, Tőké András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Bányai Péter, Pillich László, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Meder Zsolt és Borsos Géza. /Az RMDSZ új országos vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

1993. március 25.

Az EMKE könyvtárszervezésének, könyvtárosképzésének és a könyvtárak állománygyarapításának finanszírozására jött létre a Heltai Gáspár Alapítvány. Ügyvezető elnökük, Pillich László beszélt céljaikról: könyvtári és kultúrközpont-hálózat kialakítása. Elsőnek Nagyváradon nyílt meg a Bunyitay Vince Könyvtár, majd az aradi EMKE-könyvtár, 1992. febr. elsején pedig Kolozsváron a bázisközpont, a. Tíz-tizenkét városban tervezik nagyobb könyvtár létesítését, további huszonöt-harminc helységben pedig kisebb létesítését. /Egressy Zoltán: Pillich László a Heltai Gáspár Alapítványról. = Pesti Hírlap, márc. 25./

1993. május 20.

Április elejétől Molnos Lajos az RMDSZ Kolozs megyei választmányának elnöke. Az eddigi elnököt, Kötő Józsefet az SZKT az országos testületbe választotta. A tisztújító gyűlésen heves vita volt, az eddigi három megyei alelnök /Pillich László, Eckstein-Kovács Péter és Szász Alpár/ lemondott, mondván, ebben a felállásban képtelenek az együttműködésre. /Tisztújítás. = Kincses Kolozsvár, május - II. évf. 5. sz./

1993. december 15.

A Heltai Alapítvány bejegyzése 1990 őszén volt, de ezt csak 1992. február 15-én jelentették be nyilvánosan, megvárták a tervezett magyar könyvtári hálózat első láncszemének a kolozsvári Mikó Könyvtárnak a febr. 1-jei megnyitóját, ismertette tevékenységüket Pillich László. A Heltai Alapítvány a könyvtárszakmát és a közművelődés lényeges elemeit igyekszik átfogni. Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány kuratóriumának tagjai: Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi könyvtár igazgatója, Spielmann Mihály, a marosvásárhelyi Teleki Téka főkönyvtárosa, Gábor Dénes, a Könyvesház szerkesztője, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Kötő József, az EMKE jegyzője, Pillich Katalin, a kolozsvári Mikó Imre Könyvtár főkönyvtárosa, Tavaszi Hajnal, a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár könyvtárosa és Pillich László, a kuratórium elnöke. A Mikó Imre Könyvtár alapja a Dunaújvárostól kapott volt szakszervezeti könyvtár 20 ezer darabos állománya. Egy kolozsvári könyvtárosnő végrendeletében ingatlanát a Heltai Alapítványnak adományozta. 1992-ben Zilahon is sikerült - szintén adományozás eredményként - kultúrközpontot nyitni, ahova többezer kötetes könyvtárat telepítettek. Nagybányán az ottani Misztótfalusi Kis Miklós Társaságnak adományoztak szintén többezer kötetes könyvtárat. Dicsőszentmártonba is jelentős mennyiségű könyvet juttattak. A következő állomások: Déva és Torda, majd a tervek szerint Dés. Az alapítvány fenntartását szolgálják a Heltai Kft-k, amelyek könyvkereskedelemmel, könyvtári bútorzat forgalmazásával, nyelvoltatással és rendezvényszervezéssel foglalkoznak. Nyelvoktatásuk eredményes. /Krajnik-Nagy Károly: Közművelődési alapítvány, nyereséges káeftékkel. Beszélgetés Pillich Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

1994. február 27.

Az RMDSZ vezető testülete, az SZKT febr. 26-27-én Csíkszeredában tartotta ülését. Tisztújítás történt az SZTK vezetésében, Csiha Tamás elnök lemondott, Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere személyében megválasztották az új elnököt. Az alelnökök: Bulgovszky Lóránd, Fari Ilona és Pillich László. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki a zsinat miatt nem tudott eljönni, levélben figyelmeztetett: márc. 28-án lejár az Európa Tanács ellenőrzési mechanizmusának első hat hónapos határideje. Románia eddig egyetlen vállalt kötelezettségének nem tett eleget. Tőkés László kérte a kérdés megvitatását. Az SZKT határozott az Egyeztető Tanács megalakításáról és szerepéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1., Tőkés László levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Az SZTK állásfoglalást adott ki arról, hogy Románia nem teljesítette az Európa Tanácsba való felvételekor vállalt kötelezettségei, ezért felkérte a parlamentet, hogy ratifikálja az Emberi Jogok Egyezményét, fogadja el az Önkormányzatok Európai Chartáját, az RMDSZ-nek a tanügyi törvénytervezetben benyújtott, a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával összhangban levő módosító javaslatait, tűzze napirendre a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetet, felkérte a kormányt, hogy juttassa vissza az egyházaknak a tőlük elvett vagyont. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

1994. május 11.

Kolozsváron Donogán Péter Monostori Fórum néven rendszeres találkozókat indítványozott. Először ápr. 28-án a Kolozs megyei RMDSZ-platformok képviselői gyűltek össze. Pillich László, a Szabadelvű Kör nevében elmondta, hogy a polgári réteget képviselik, a polgári értékeket felvállaló magyarországi pártokkal van jó kapcsolatuk. Vekov Károly, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ Kolozs megyei elnöke arról beszélt, hogy tagjaik nem szolgálták ki a régi rezsimet. Az RMKDP az Európai Kereszténydemokrata Unió teljes jogú tagja. A Szociáldemokrata Újbaloldal platform a hátrányos helyzetű csoportok érdekeit vállalja fel, ismertette platformjukat Nagy Károly. Nem akarnak párttá alakulni. Átfedések vannak a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete és platformjuk között. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezést Varga Rozália mutatta be. Alapelvük, hogy a magyarság régiónként a maximumot vívja ki magának. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

1995. május 5.

Kolozsváron a Heltai Alapítvány működteti a Mikó Imre Közkönyvtárat, mintegy 40 ezer kötetes állománya van és 1500 beiratkozott olvasója. Pillich László felveti, hogy egyesíteni kellene a városban levő többi könyvtárakat, hiszen van a KMDSZ-nek, a MADISZ-nak, a Bolyai Társaságnak, a Collegium Transsylvanicumnak, az EMT-nek, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek és a Sajtóháznak is könyvtára. Egyre nehezebb több könyvtárat fenntartani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

1995. május 20.

Máj. 20-án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Szépmíves Céh kolozsvári irodalompártoló fiókszervezete Szőcs Géza elnök és Tar Károly intéző jelenlétében. A fiókszervezet elnöke Pillich László. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

1995. június 8.

Máj. 24-28-a között St. Moritzban tartotta 40. kongresszusát az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója /FUEV/. A központi téma: a népcsoportok védelme jogi alapjainak biztosítása a különböző országokban. Az RMDSZ-t Pillich László képviselte, aki felszólalásában a jogok biztosításához szükséges belső politikai akarat hiányát hangsúlyozta, a magyarellenes romániai megnyilvánulásokra utalva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1996. május 18.

Máj. 17-én, a temesvári FUEV-kongresszus második napján Béres András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Este Markó Béla elnök jelenlétében, újságírók részvételével Markó Attila bemutatta az RMDSZ autonómia-elképzelését. Máj. 18-án Temesváron véget ért az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ a kongresszusa. A FUEV felvette tagjai sorába a KMKSZ-t /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a szlovákiai Együttélést és a vajdasági VMDK-t. A FUEV Christoph Pan helyébe, aki már korábban bejelentette visszavonulási szándékát, a svájci rétoromán Arquint Romedit választotta elnöknek. Az egyik alelnök továbbra is a Svájcban élő Komlóssy József. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./ A kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk volna, nyilatkozta Markó Béla, hogy a hivatalos nyelvek egyike a magyar legyen. A román kormány képviselői azonban kijelentették, hogy ez műszaki nehézségekbe ütközik. Azt sem sikerült elérni, tette hozzá Bodó Barna, hogy a kongresszus a kollektív jogokkal és az autonómiával foglalkozzon. Mindezek miatt az RMDSZ FUEV-kapcsolattartója, Pillich László lemondott tisztségéről, és a kialakult helyzetért az RMDSZ vezetőségét hibáztatta. Christoph Pan FUEV-elnök megnyitójában Tőkés Lászlót az európai szabadság szimbólumának nevezte. Markó Béla magyarul, tolmács segítségével mondta el beszédét. Tőkés László püspök a román kisebbségpolitika eredményeit számadatokkal jelenítette meg: 1920-ban Erdély lakosságának 46 százaléka tartozott a nemzeti kisebbségekhez, jelenleg pedig ez az arány 20 százalékra esett. Egyedül a kisebbségi autonómia szavatolhatja jogainkat, hangsúlyozta a püspök. A román kormány tájékoztatási hivatala nyomtatott propagandaanyagokat és videokazettákat osztogatott, melyek "integrálódás vagy elszigetelődés" címen vázolták a romániai kisebbségek perspektíváit. Az RMDSZ is osztogatta nyomtatványait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./ Tőkés László hangsúlyozta, hogy kénytelen továbbra is kisebbségi jogfosztásról beszélni. Az asszimilációs politika az "egységes román nemzetállam" alkotmányos elve alapján az ország lakosságának homogenizálását tűzte ki. A pánromán politikai kurzus eredményeképpen 75 év alatt a magyar nemzeti közösség lélekszáma Erdélyben 1 663 ezer főről 1 603 ezer, aránya pedig 32 %-ról 21 %-ra csökkent, a közel 800 ezres német népcsoport alig 100 ezerre olvadt, miközben a román lakosság aránya az asszimilációs és a betelepítés következtében 2 829 ezerről 5 671 ezer főre ugrott, aránya 54 %-ról 74 %-ra nőtt. A román hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni külföld előtt, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. "szélsőséges" nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

1996. május 23.

Ismeretlen tettesek összetörték a Heltai Alapítvány angol nyelvű névtábláját, jelezte Pillich László, az alapítvány elnöke. /K. O.: Vandalizmus vagy megfélemlítés? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. november 27.

Az EMKE könyvtári szakosztályának háttereként működő Heltai Gáspár Alapítványt 1991-ben jegyezték be. Pillich László elnök szerint az intézmény ma már 80-85 %-ban önellátó. Anyagi szükségleteik 30 %-át nyelviskolájukkal teremtik elő, 50 %-át pedig nyomdatechnikai kellékek forgalmazását bonyolító kft-jük szolgáltatja. Kolozsvári székhelyükön működő Mikó Imre Közkönyvtár támogatja a tordai és zilahi fiókokat is, ezenkívül gyakorlóhelyül szolgál a könyvtárszakos egyetemisták részére. Állománya 21 ezer kötet, 71 %-a szépirodalom, olvasótáboruk 200 fős, közel fele egyetemista. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

1996. november 28.

Pillich László, a Szabadság független kolozsvári napilap kezdeményezője, társindítója, Orbán Ferenc főszerkesztősége idején főszerkesztő-helyettese nyilvánosan tiltakozott amiatt, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök Tibori Szabó Zoltánt, a Szabadság jelenlegi főszerkesztőjét kitüntette. Pillich emlékeztetett: Tibori Szabó Zoltán a leggyanúsabb körülmények között került a laphoz, főszerkesztőnek kiáltotta ki magát, Szabadság néven magánvállalkozást indított és a lapot csak az újságírók összefogása mentette meg attól, hogy beolvassza vállalkozásába. - Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségi főtitkára szükségesnek tartotta, hogy kommentárt fűzzön Pillich László tiltakozásához: az 1989 utáni romániai magyar sajtó nem produkált olyan teljesítményt, amit elismeréssel, keresztekkel érdemes lenne hitelesíteni, ugyanakkor Cseke Gábor "nagy hangú tiltakozásnak" nevezi Pillich nyilatkozatát, amelyben csúsztatások, vádaskodások vannak. /Cseke Gábor: Ki kaphatja a kiskereszteket, = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-145




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998