udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pintér Márta Zsuzsanna

2003. szeptember 18.

Magyarországon az iskolai színjátszásnak jóval nagyobb jelentősége volt, mint a hivatásos színtársulatokkal és színházakkal rendelkező Nyugat-Európában. Az első hivatásos színtársulat csak 1790-ben kezdte meg működését. Mégis, a majdnem 10 ezer előadási adat ellenére, mindössze körülbelül 200 magyar nyelvű szöveg maradt fönn. Ebből a 200 szövegből azonban 67 egyetlen kis erdélyi falu, Csíksomlyó ferences iskolájának könyvtárából került elő, egy olyan katolikus iskolából, ahol 1721 és 1782 között rendszeres volt a magyar anyanyelvű színjátszás.A csíksomlyói kolostor könyvtárában őrzött kézirategyüttest a II. világháború idején a templomban levő csodatevő Mária-szobor talapzata alá rejtették, és csak 1980-ban, a szobor javításakor került elő véletlenül egy 1300 oldalas kéziratos kötet és több mint 50 önálló drámakézirat. Ezt foglalta össze a most megjelent "Nap, hold és csillagok, velem zokogjatok". Csíksomlyói passiójátékok a 18. századból című kötet (szerkesztette Demeter Júlia, Pintér Márta Zsuzsanna és Kilián István), Argumentum Kiadó, Budapest. Ez a kötet 12 passiójátékot (ebből 10 közöletlen) tartalmaz. A kötetet kiadó munkacsoport évek óta dolgozik azon, hogy az összes magyar nyelvű csíksomlyói ferences dráma szövegének kritikai kiadását elkészítse, s ennek a munkának a keretében 2 kötetben hamarosan meg fog jelenni az összes (41) passiójáték, a harmadik kötetben pedig az egyéb magyar nyelvű csíksomlyói darabok kapnak majd helyet. /Pintér Márta Zsuzsanna: A csíksomlyói iskoladrámák. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

2005. március 9.

A magyar közszolgálati televízió egyik utóbbi, Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulója alkalmából bemutatott műsorban röppent fel a hír: Szatmárnémetiben eddig ismeretlen Csokonai verset fedeztek fel. Stier Gyula, a Szatmár megyei könyvtár osztályvezetője bevezette az újságírót az intézmény azon részlegére, ahol a régi könyveket és kéziratokat őrzik. A miskolci egyetem két kutatója, Demeter Júlia és Pintér Zsuzsánna, akik az utóbbi években rendszeresebben megfordultak a könyvtárban, a múlt nyáron egy kézirásos füzetben több verset, köztük egy eddig ismeretlen, legalábbis általuk annak vélt Csokonai verset találtak. A verset még sehol nem közölték, mert a megyei könyvtár országos felügyelete egyelőre nem adott engedélyt, hogy a kéziratról másolatot készítsenek. Romániában hosszadalmas az ilyen engedélyek megszerzése. /(Sike Lajos): Csokonai és a román nemzet biztonsága?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2006. július 18.

A Román és a Magyar Tudományos Akadémia egyezményének keretében az elmúlt években többször is a Szatmár Megyei Könyvtárban, annak régi kéziratokat őrző részlegén töltött néhány napot két budapesti irodalomkutató, Demeter Júlia és Pintér Márta Zsuzsanna. Két itteni szakember, Cordea Márta és Stier Gyula külön felhívta figyelmüket egy kéziratgyűjteményre. A gyűjtemény legérdekesebb darabja egy Csokonai-versekből álló kézirat volt. Az egyik vers semmilyen kiadásban nem szerepelt, az irodalomtörténészek sem írtak róla, ha úgy tetszik, ők sem vették „leltárba”. Azaz egy helyen feltűnt a címe: Egy vénasszonyról. Kiderült, hogy ezt a verset találták meg, s eredeti címe: Edgy Vén Asszonyról. A kutatók szerint (a pesti Irodalomtörténeti Közleményekben írják) a véncsúfoló vers még jóval a Dorottya előtt születhetett, s Csokonai egyik korai szerzeménye. A kézirat lefényképezését nem engedélyezték. /S. L.: Ismeretlen Csokonai-verset találtak Szatmárnémetiben! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2009. június 17.

Kettős könyvbemutatót tartottak nemrégiben a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudomományi karán A (dráma)szöveg metamorfózisa. Kontaktustörténetek című, június 4–7. között tartott nemzetközi tudományos tanácskozás keretében. A Dráma – múlt, színház – jelen. Tanulmányok a dráma- és színháztörténet köréből /Partium Kiadó–Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadó, Nagyvárad–Kolozsvár, 2009/ című kötetet (szerkesztette: Czibula Katalin–Emődi András–János-Szatmári Szabolcs) a veszprémi Pannon Egyetem professzora, Pintér Márta Zsuzsanna ismertette. Rámutatott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoportja 1988 óta (háromévente) rendez nemzetközi tudományos tanácskozásokat, a legtöbbször ezeknek Eger adott otthont, 2006 augusztusában a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem vállalkozott a szervezésre, és, mint a kötet harminc tanulmánya is mutatja, eredményesen. (A konferencia címe Késő barokk és klasszicizmus a magyar színpadon volt, a létrejött tanulmányok tematikus és időköre ennél nagyobb.) /Egyed Emese, Tar Gabriella Nóra: Új könyvek a dráma – és színháztudomány köréből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998