udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Plesa Vass Magda

1992. május 19.

Kolozsváron visszakerült a római katolikus egyház tulajdonába a Kálvária templom. Ismeretlenek garázdálkodtak a templomban, lefejezték a Madonna-szobrot. /Plesa Vass Magda: Lefejezték a Madonna szobrát a Kálvárián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

1996. augusztus 5.

Sokan azt mondják Máron Áron püspökről, hogy szent. Sokan azt, hogy: Igaz ember. Püspöki címerében egy fenyő áll. Egyenesen. Töretlenül. Könyvek jelentek meg életéről, ünnepélyes megemlékezések hangzanak el vele kapcsolatban. Ő már nem csupán a katolikusoké. Nem hallgatott akkor sem, mikor kényelmes lett volna a hallgatás. A Márton Áron év azért fontos, mert magunkévá kell tennünk az ő krisztusi és emberbaráti szeretetét, írta Plesa Vass Magda, aki ott volt a Szt. Mihály-templomban, amikor a katolikus egyház, az emberiség nevében tiltakozott a "deportálásra szánt zsidó testvéreink elhurcolása ellen." /Plesa Vass Magda: Márton Áron év. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

1996. augusztus 14.

Plesa Vass Magda kiáll Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője ellen, akinek joga van bírálni az MVSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321, 1331, 1347, 1377. sz. jegyzet

1996. augusztus 14.

Plesa Vass Magda kiáll Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője ellen, akinek joga van bírálni az MVSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321, 1331, 1347, 1377. sz. jegyzet

1997. május 10.

Plesa Vass Magda biztos benne, hogy lesz Bolyai Egyetem. Miért? "Mert elkerülhetetlen a kormány részéről tett ígéret teljesítése az egyetemet illetőleg." Szerinte Magyarország és Románia között a Bolyai Egyetem jelenti a "csúcs-kézfogást". /Plesa Vass Magda: Ígéretek és ígérgetések. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

1999. május 20.

Megjelent a második, bővített kiadás a Ferences Világi Rend történetéről. A kiadványt Reiner Margit Klára állította össze. A 21 közösség személyes megismerése, templomaik fényképezése, a testvérekkel való levelezés, adatgyűjtés évek munkáját igényelte. Az ajánlást Fr. Benedek Domokos tartományfőnök írta. /Plesa Vass Magda: Múlt és jelen Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2001. november 19.

Mivé lett a kincses város? - tűnődött Plesa Vass Magda. Politikusoknak, városi tanácsosoknak marhacsontot tegyenek asztalukra - a legsötétebb kommunista korszak is "halványodni" kezd a polgármester cselekedetei mellett. Funar minden magyar jellegű emléket szeretne a föld alá seperni. Bronztáblákra olyan hamis szövegeket íratott, melyekkel egymásra lehet uszítani a nemzetiségeket. Feltúratta a Főteret, hogy a megtalált kövekből felépítsék a "kontinuitás elméletet". A Fellegvárra keresztet állíttatott, melyet a nép "funár-keresztnek" becéz. Magyargyűlölő hazug feliratot is tétetett rá. - A városi rendőrparancsnok megállapíthatta az őt ért ütésekből a "funárhívők" nem kis agresszivitását. /Plesa Vass Magda: Mivé lett a kincses város? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2002. április 13.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte: "Mivel kapcsolatban álltunk az MSZP-vel és az SZDSZ-szel is az elmúlt években, ha ők kerülnek kormányra, akkor megvan a garanciája annak, hogy velük is megfelelően együttműködjünk". De ha szövetségünk tagjainak nagy-nagy többsége nem így látja, azért persze nem haragudhat meg Markó Béla úr és senki más a világon, jegyezte meg Plesa Vass Magda.?Nekünk nem mindegy, hogy a Fidesz keresztény módon kormányoz, vagy pedig a kommunisták diktálnak újból!? ?Nekünk egyetlen jelszavunk van, amit senki be nem tilthat és szívünkből ki nem téphet: velünk az Isten.? /Plesa Vass Magda: Velünk az Isten! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

2003. szeptember 19.

Aradon, a Tűzoltók terén már készen áll a talapzat, és várja a Szabadság-szobor újraavatását. Iliescu Budapesten úgy fogalmazott: "Nem akarjuk a románság indulatait felkorbácsolni". Tudták ezt előre, csak nem közölték a hiszékeny RMDSZ csúcsvezetéssel, hadd játszadozzanak el a gondolattal, hogy milyen ragyogó eredményeket érhet el Romániában egy párt, amely hűségesen kiszolgálja a kormányt. "Nekünk tűrni kell, de nem szó nélkül. Szólni kell arról, hogy milyen méreteket öltött itt a nacionalizmus - írta Plesa Vass Magda. Medgyessy miniszterelnök baráti levelezésbe kezdett kollégájával a szoborért. Azonban sem Iliescu, sem Nastase nem hatódott meg. Kovács László külügyminiszter néhány hete, amikor már úgy nézett ki, hogy nem engedik meg a szobor felállítását, azt nyilatkozta: "Nem kell kiabálni csak, amikor kifutott a tej"! Nos, ez megtörtént. Vajon az RMDSZ ebbe is belemegy?! /Plesa Vass Magda: Talapzat, szobor nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2003. szeptember 30.

A gyászos kimenetelű Medgyessy-Nastase találkozó kedvezménytörvényestől, szobrostól azt bizonyítja, hogy a kacsa-vadászat, amit Magyarországon megejtettek örömrivalgással, az Bukarestben ért véget erőltetett mosolyok és jókedvnek nem mondható vigyorgások között. , írta Plesa Vass Magda. Engedett a magyar fél, maradt az MSZP-SZDP-RMDSZ által szentesített, megcsonkított kedvezménytörvény. A Szabadság-szobor felállítása elsikkadt a találkozón, mert a román kormány előre döntött a sorsáról. Az RMDSZ állandó kompromisszumban él. Érdemes-e, illik-e vállalni a csicskás szerepét egy olyan SZDP mellett, ahol szabadon garázdálkodhat egy Paunescu a parlamentben, a tévében és mindenütt a médiában, aki állandóan támadja a magyarságot? /Plesa Vass Magda: Nagy fának nagy az árnyéka... Nagy szobornak még nagyobb... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2004. május 13.

Dr. Jakubinyi György érsek felhívására a templomokban gyűjtést rendeztek a dévai Szent Ferenc Alapítvány szovátai otthona javára. A Szent József Gyermekvédelmi Központ ugyanis leégett. /Plesa Vass Magda: Az újrakezdés művészete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2004. augusztus 19.

Az autonómia gondolata gyökeret ver az erdélyi magyarság nagy részének a lelkében, az RMDSZ vezetőségének fel kell vállalnia az autonómiát. Markó Béla sokszor hangsúlyozta, hogy az autonómiát tulajdonképpen akarják, csak nem éppen most, és nem pont így, hanem ha időszerű lesz. Az autonómia igénylése azért osztotta meg a magyarságot, mert az RMDSZ nem kezeli partnerként a Magyar Polgári Szövetséget, nem ül le vele közös asztalhoz, írta Plesa Vass Magda. Miért nem tud szót érteni Markó és az RMDSZ csúcsvezetése az MPSZ-szel? Jól megértik egymást Nastase pártjával, el egészen a baráti koccintásig, magyar földön, örömmel a magyar gyász évfordulója fölött. – Miért nem méretkezhet meg külön a Magyar Polgári Szövetség és külön az RMDSZ? Sok szó esik arról, hogy minek szólnak bele a romániai magyarság életébe a Fidesz politikusai, nevezetesen Orbán Viktor, aki most már az Európai Parlamentben is előreviheti az autonómia megvalósításának ügyét. Ezek az emberek nem háborogtak, mikor Medgyessy Péter együtt ünnepelt az RMDSZ csúcsvezetőségével, amikor utasításokat adott az itt élő magyaroknak arra, hogy legjobb "helyben maradni", itt kell keresni a boldogulást stb. /Plesa Vass Magda: "Aki szelet vet, vihart arat". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18., 19./

2004. december 2.

A "modern Káinok" Trianonban keresztre feszítették hazánkat, levágott testrészeit idegen bitorlóknak adták, írta Plesa Vass Magda. Mitterand francia államfő ezt írta: "ami Trianonban történt, az mocskos dolog volt". "Erélyes híve vagyok minden olyan lépésnek, amely felszabadítja Magyarországot annak az igazságtalanságnak elviselhetetlen terhe alól, amely alatt sínylődik" – vallja Edgar Wallace angol író is. A cikkíró Gyurcsány Ferencnek és csapatának, az anyaország posztkommunistáinak Lenint idézte: "… Trianonban útonállók, gyilkosok diktálták a békét". Most lesz a népszavazás a kettős állampolgárságról. Nem akarunk tehertétel lenni a megcsonkított Hazának, de lélekben oda akarunk tartozni, hangsúlyozta Plesa Vass Magda. A "Káin-lelkületű" magyaroknak, az MSZP meg az SZDSZ páholyában újból elhangzik az Úr szava: "Káin! Hol van a te testvéred, Ábel?" /Plesa Vass Magda: "Hol van a testvéred, Ábel?" = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2004. december 7.

  Nastase miniszterelnök azt mondta, hogy a magyarok nem kaphatnak kettős állampolgárságot. Azaz vagy román, vagy magyar állampolgárságunk lehet, de kettős nem. Románia közben megadta a Moldáviában élő románoknak a kettős állampolgárságot, minden felhajtás nélkül, a világ legtermészetesebb módján. Román testvéreikről volt szó, vérről a vérükből! Miért kellene ezen veszekedni a parlamentben? A magyar kormányban uralkodó kommunista szellemiség erre teljesen képtelennek bizonyult. Szégyen! – írta Plesa Vass Magda.   Nastase nem mondhatja ki, hogy: “Vagy egyik, vagy másik.”   A németeknek a román mellett joguk van a németre is. A szerbeknek máris felkínálta Szerbia az állampolgárságot. /Plesa Vass Magda: Nem vagy-vagy, hanem is-is! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./

2005. február 1.

Nem igaz, hogy a magyar nemzet bűnösebb a többinél, és kollektív bűnök sincsenek. A baj az elbutított, történelmét nem ismerő, istenhit és magyarságtudat nélkül, kommunista elveken felnevelkedett népben van. Ezeket nem elítélni, hanem segítni kell, írta Plesa Vass Magda. „Kormányuk élén egy olyan lárvalelkű miniszterelnök áll, akiből soha egy tiszta gondolat nem kapott még szárnyra, akiből dől a hazugság, akinek sikerült elhitetnie a néppel december 5-én, hogy mi majd elárasztjuk az országot mint a sáskák.” Megszületett a szabadkai „kis MÁÉRT”, a cikkíró reménykedik a politikusok helytállásában. Gyurcsány ne hangsúlyozza folyton, hogy „tizenötmillió magyar miniszterelnöke”. Bugár Béla hangsúlyozta, hogy: „Velünk egyeztetni kell. Nem a fejünk felett és mellettünk, hanem velünk”. Imádkozó, hitvalló magyarokra van szükség, mert Szent István országát több mint ezer éve Isten keze védi – írta Plesa Vass Magda /Plesa Vass Magda: Mindig voltak bátrak, akik mertek… = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2006. május 1.

Választások voltak Magyarországon, a baloldal győzött. A balliberálisok képesek megragadni egymás kezét, hogy legyőzzék a jobboldalt. A MIÉP a Jobbikkal szövetkezett, és állandó vita volt közöttük. A Fidesz nem fogta meg a kezüket. Csurka a második fordulóban arra biztatta az embereket, hogy ne menjenek szavazni, mert nem támogatta őket a Fidesz. A legkegyetlenebbül Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnök asszonya járt el a Fidesz ellen. Antal József nevét lobogtatva kampányolt a Fidesz ellen. Dávid Ibolya akkor is kitartott az Orbán elleni gyűlöletben, mikor Orbán Viktor visszalépett miniszterelnöki jelöltségéből, hogy ezzel is az ország érdekeit szolgálja.     Tőkés László püspök egy utolsó próbálkozást tett az Erdélyből küldött tiltakozó, kérő levéllel. Ez sem segített. Mi azt üzenjük: ne add fel, Fidesz! Hajrá, magyarok! – írta Plesa Vass Magda. /Plesa Vass Magda: Összefogásból elégtelen! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

2006. október 3.

Tordatúrban a római katolikus templom előtt áll a hatalmas kereszt.  A hatméteres keresztre hamarosan felteszik az Üdvözítő fából faragott alakját, Vincze János faragómester munkáját. Tordatúron rendezett a plébánia, ahol a turisták is örömmel szállnak meg, ahol lelkigyakorlatok vannak. Valaha magyar település volt, jelenleg 50 százaléknyi a magyarság. /Plesa Vass Magda: A hatméteres kereszt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./

2006. november 14.

Ünnepelni szeretett volna Budapest az 1956-os szabadságharc félévszázados évfordulóján, október 23-án. Nagy volt az előkészület, de a Gyurcsány-kormány félelme még nagyobb. Féltek a Kossuth téri tüntetőktől, féltek az egész jobboldaltól. A Kossuth teret a rendészet kisepertette. Hogy lehet mindazt, ami előttünk történt, amit saját szemünkkel láttunk, hogyan lehet titkosítani? A Fidesz nagygyűlése után bevetették a rendőrséget, hogy megleckéztesse az embereket. Titkosítani kell nyolcvan évre, hogy kik álltak bátorítólag a nekivadult agresszív rendőrök háta mögött.      A budapesti Keresztény Élet november 5-ei számában jelent meg, hogy Vértesaljai László jezsuita atyát alaposan megverték Gergényi főkapitány legényei. Vértesaljai 1996 és 2002 között a Vatikáni Rádió magyar szekciójának felelős szerkesztője volt. A Vatikáni Rádió az események után azonnal interjút kért az atyától. A magyar és székely himnusz eléneklése után rendőrök rohantak a hazaigyekvő tömegbe. „Mindenkit ütlegeltek – tanúsítja az atya. A jezsuita atya, miután talpra segítették, zászlóval a kezében elindult a rendőrök felé, megtudni, hogy miért verik az embereket. A rendőrök meg is magyarázták: „Húzd be a papot! Ragadd meg!” Berántották maguk közé, másodszor is agyba-főbe verték. A magyar zászlót megtaposták, rajta a lábuk nyoma. – A Fidesz mindent a teljes nyilvánosság elé akar tárni. Vértesaljai László szerint: „Minden felelős magyar embernek, különösképpen a keresztény lelkiismeretünknek nem szabad hallgatnia, jelen kell lennie ott, ahol a lelkiismerete arra szólítja, és soha, soha nem fogadjuk el a hazugságot.” /Plesa Vass Magda: A nyilvánvaló titkosítása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 14./

2007. szeptember 26.

A tordatúri templom 1842-ben épült, azóta sok idő telt el. A falak megrepedeztek, ezért elhatározták a felújítását. A szakemberek munkája, valamint a híveknek a plébánosukkal vállvetve végzett közmunkája csodát teremtett: az idei búcsúra, szeptember 16-ára ünnepi díszben állt a templom. A Keresztút 14 állomása. Jójárt András és neje ajándéka. Az ünnepen bevonult Kovács Sándor főesperes bevonult paptestvéreivel és köszöntötte a búcsúra összegyűlt híveket. /Plesa Vass Magda Felújított templomban a tordatúri búcsún. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 26./

2008. augusztus 19.

Szeretem olvasni Wass Albert könyveit, írta Plesa Vass Magda. Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa írta: „Aki szereti Wass Albert műveit, olvassa nyugodtan tovább azokat, végső soron nála rosszabb ponyvák is vezetik olykor az eladási listákat”. A „leponyvázás” érzékenyen érinti a Wass Albertet szerető, könyveit olvasó, szobrai mellett kiálló magyarságot. Megengedhetetlen, hogy Bogdán Tibor újságíró a Wass Albertről szóló vitában Vekov Károly professzort „pókerjátékosnak” meg blöffölőnek állítja be. Nagy szükség van Wass Alberthez hasonló írókra, mert kimondták az igazat. „Minket feldaraboltak, elnyomtak, a kommunizmus vérbe köpülte népünket, és ezek után érzékenynek sem szabad lennünk, mert mindig mások érzékenységét kell pátyolgatnunk. Így van ez a csonka Hazában, és az elszakított területeken élőkkel egyaránt”. /Plesa Vass Magda: Szeretem Wass Albert műveit. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998