udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 38 találat lapozás: 1-30 | 31-38
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Plugor Sándor

1990. április 27.

A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület ápr. 27-én tart ünnepi találkozót. Meghívott: Egyed Ákos történész, Kászoni Zoltán biológus, Plugor Sándor grafikus és Kisgyörgy Zoltán geológus. /Hírek rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

1991. január 18.

Mózsi Ferenc Chicagóban megjelenő Szivárvány című irodalmi, művészeti szemléjének tavaly júniusi /31./ száma hat hónapos utazás után jött meg. A folyóirattal együtt érkezett meg a folyóirat 10. évfordulója megünneplésére szóló meghívás. A 31. számban szereplő képzőművészeti válogatás teljes egészében az erdélyi magyarokra alapoz. Ennek magyarázata, hogy a Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében Philadelphiában, Pittsburgban és Washingtonban 18 erdélyi magyar művész alkotásaiból rendeztek kiállítást. A folyóiratban több erdélyi képzőművész /köztük Plugor Sándor, Kusztos Endre, Gáll András, Páll Lajos és Bardócz András/ munkái láthatók. Gazdag ennek a Szivárvány-számnak az irodalmi összeállítása is, emellett Ágoston Vilmos Markó Béla Talanítás című kötetét elemezte, Szathmáry Lajos Kettős siratója pedig Bözödi Györgytől és a szintén Erdélyből származó Teleki Bélától vett búcsút. /N. M.K. [Nagy Miklós Kund]: Az Óperencián túlról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

1995. január 14.

A Romániai Magyar PEN-Club, a Barabás Miklós Céh és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság felhívással fordult Európa művészeihez, támogassák azt a kérést, hogy a kolozsvári Mátyás szoborcsoport és a főtér épületegyüttesét nyilvánítsák nemzeközileg védett műkincsnek. Akik csatlakoznak a felhíváshoz, azok Plugor Sándornál aláírhatják, munkahelyén, Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

1996. október 17.

40 éves szünet után újra megkezdte kulturális tevékenységét a Barabás Miklós Céh. Okt. 8-án nyílt meg a kiállításuk Kolozsvárott, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Dávid Gyula mondta az ünnepélyes köszöntőt. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./ Negyvenkét képzőművész alkotásait láthatják az érkelődők, többek között Abodi Nagy Béla, Cs. Erdős Tibor, Incze János Dés, Kákonyi Csilla, Veress Pál festményeit, Benczédi Sándor, Bocskay Vince, Kós András, Vetró András szobrait, Csutak Levente, Deák Ferenc, Kusztos Endre, Muhi Sándor, Plugor Sándor grafikáit. /(németh): "Hogy legyen tető a fejünk fölött..." = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1999. február 20.

Febr. 20-án súlyos betegségben elhunyt Plugor Sándor /Sepsiszentgyörgy/ grafikus művész. Febr. 23-án temették el Kökösön, a református temetőben. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./ Plugor Sándor /sz. Kökös, 1940. márc. 4./ Kolozsváron végezte el a képzőművészeti főiskolát, majd rajztanár volt, 1970-től Sepsiszentgyörgyön a múzeum /Székely Nemzeti Múzeum/ munkatársa. Kiállításai voltak Magyarországon, az USÁ-ban, Németországban, Lengyelországban is. Csoportos kiállításon további országokban állította ki munkáit.

2000. március 3.

Egy éve, február 20-án hunyt el az erdélyi képzőművészet jeles napszámosa, Plugor Sándor, barátoknak, művészetek kedvelőinek Pösö. A sepsiszentgyörgyi Képtárban márc. 4-én nyitják meg emlékkiállítását. /Plugor Sándor emlékkiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./ Márc. 4-én megnyílt Sepsiszentgyörgyön Plugor Sándor emlékkiállítása. A művésznek életében ilyen méretű kiállítása Sepsiszentgyörgyön sohasem volt: 154 grafika, olajfestmény, metszet sorakozik a falakon. A tárlatmegnyitó befejezéseként Mátrai László színművész Csíki László Vázlatrajz P. S haláláról, Váta Lóránd pedig Plugor Magor Az írnok panasza című versét szavalta el. /Váry O. Péter: Plugor Sándor-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./ Plugor Sándor /Kökös, 1940. márc. 4. Sepsiszentgyörgy, 1999. febr. 20./ Kolozsváron végzett, a Képzőművészeti Akadémián. Festményeiben és rajzaiban mindvégig a háromszéki ember örömét, bánatát jelenítette meg. Kiállított erdélyi városokban és Budapesten, Bukarestben, Arlingtonban, Dortmundban és máshol is. Karcokat készített Illyés Gyula, Ady Endre, József Attila, Szilágyi Domokos és Farkas Árpád versei ürügyén. /Miklóssy Mária: Háromszék művésze, Plugor Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./ Az emlékkiállításra elkészült a Plugor Sándor munkáit, a munkásságát elemző írásokat tartalmazó Egy rajzoló az írók között alcímet viselő album, szerkesztője Jánó Mihály és P. Miklóssy Mária festőművész, Plugor Sándor özvegye. /Szatmári László: Egy rajzoló az írók között. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./

2000. július 3.

Jún. 30-án megnyílt Kolozsváron, Korunk Galériában Miklóssy Mária férje, Plugor Sándor grafikusművész emlékének szentelt kiállítása. Írott dokumentumok, megsárgult papírlapok, fényképek sorakoznak a művész nagyméretű önarcképe mellett. /Németh Júlia: Miklóssy Mária kiállítása a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2000. augusztus 11.

A nemrég indult Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóirat második számát veheti kézbe az érdeklődő. Szatmári László Plugor Sándorra, az 1999 februárjában elhunyt grafikusra emlékezett. Németh Júlia tanulmánya a Barabás Miklós Céh 1999-es kolozsvári kiállításáról szól. A festő, műkritikus, művészeti író, élsportoló, feltaláló stb. Vásárhelyi Ziegler Emilről Murádin Jenő írt hiánypótló tanulmányt. Ziegler 1945-ös Ausztráliába való emigrálása után teljesen feledésbe merült. /Erdélyi Művészet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

2001. augusztus 4.

Az 1999-ben, 59 évesen elhunyt Plugor Sándor grafikusművész munkáiból nyílt kiállítás júl. 26-án Budapesten, az V. kerületi Galériában. Miklóssy Mária, az özvegy és alkotótárs a Háromszék művészeként mutatja be Plugor Sándort. /Plugor Sándor grafikusművész alkotásai a Budapest Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2002. június 7.

Jún. 7-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a Plugor Sándor korai alkotásait bemutató kiállítás. /Rejtett kincsek közszemlén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

2004. január 9.

Szilágyi Domokos (1938-1976) erdélyi költő Plugor Sándor (1940-1999) grafikusművész rajzaival illusztrált Öregek könyve című, 1976-ban Bukarestben közreadott verseskönyvének a hasonmás kiadását jelentette meg a veszprémi Kollázs Kiadó, amely a magyar kultúra napja tiszteletére január 22-én Sepsiszentgyörgyön, Kolozsvárott, Budapesten és Veszprémben mutatja be a kötetet. – A kötet nem jelenhetett volna meg Horváth Balázs veszprémi országgyűlési képviselő támogatása nélkül – jelezte Nagy Károly, a könyvkiadó vezetője. /Szilágyi Domokos hasonmás–kötete a magyar kultúra napjára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./

2005. június 11.

Tíz romániai magyar grafikus, Baász Imre, Cseh Gusztáv, Feszt László, Gy. Szabó Béla, Haller József, Kusztos Endre, Nagy Pál, Plugor Sándor, Szabó Zoltán (Judoka) és Újvárossy László alkotásaiból nyílt tárlat május elején, a Római Magyar Akadémián. /Vécsi Nagy Zoltán: Romániai magyar grafikusok alkotásai Rómában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2006. március 4.

Január közepétől Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Képtárában újra látható a teljes panteon alapkiállítás, amely Székelyföldről származó vagy itt jelentőset alkotó klasszikusoknak állít emléket.  Barabás Miklós, Gyárfás Jenő, Nagy Albert művei mellett újra szerepnek Bene József (1903–1986) olajfestményei, Mattis Teutsch János (1884–1960) festett kisplaszikái, Baász Imre (1941–1991) grafikái, Plugor Sándor (1940–1999) grafikái és Varga Nándor Lajos (1895–1978) munkái. Gyárfás Jenőről, ,,a székelyek Munkácsyjáról” készül monográfia, amely az Erdélyből származó, Győrön élő Almásy Tibor művészettörténész munkája.  A Képtár előterében márciustól újra beindul a fiatal hivatásos művészeket bemutató kiállítás-sorozat, amelynek kurátora Madaras Péter szobrászművész, a Művészeti Líceum tanára. /Vargha Mihály: Újra teljes a panteon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2006. október 30.

Hármas ünnepre ült össze október 28-án Sepsiszentgyörgyön a művészeti oktatást, valamint Plugor Sándor képzőművész munkásságát értékelők tábora a Művészeti Líceum udvarán és kiállítótermében. Felavatták Plugor Sándor mellszobrát, Jecza Péter alkotását, iskolakeresztelőt tartottak, és emlékeztek a száz évvel ezelőtt kaput nyitó első sepsiszentgyörgyi állami elemi iskola megalakulására, a zenei oktatás 1968-as indítására, valamint a képzőművészeti, tánc- és drámaosztályok 1990 utáni alapítására. Akárhová mész és akárhol alkotsz, szűk közösségedet képviseled, eszerint kell élned és dolgoznod – ezzel az utókorra hagyott Plugor Sándor-i üzenettel nyitotta meg Ütő Gusztáv az emlékkiállítást az iskola dísztermében, amelynek anyagát a néhai művész felesége, Miklóssy Mária válogatta, majd a jelen lévő képzőművészek, művész tanárok Plugor emlékeztek egykori kollégájukra. /Fekete Réka: Dolgozz, míg tart a nap (Iskolát neveztek el Plugor Sándorról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

2006. november 4.

Incze László örömmel értesült arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a Művészeti Líceum felvette Plugor Sándor, az egyik legkiválóbb művész nevét. Több mint három évtizeddel ezelőtt, 1971-ben, a múzeum szervezése idején Sylvester Lajos gondolata volt: jelezzék egy plakáttal, hogy múzeum nyílik Kézdivásár­helyen. A plakát elkészítésére Plugor Sándort kérték föl. Sylvester Lajossal egy albumot is szerkesztettek, amelyben felidézték a város múltját, az 1848-49-es szabadságharcban vállalt szerepét, céhes hagyományait. A szép plakát kisebbített változata lett az album borítója. /Incze László, Kézdivásárhely: Névadó ünnepségre a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./

2007. február 13.

Tananyagon kívüli alkotómunkára ösztönözte a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum néhány pedagógusa az összes háromszéki diákot. A megyéből beérkezett száznyolcvan maszkot és rajzot kiállították a tanintézetben, zsűrizték, majd díjazták a munkákat. /Maszkok Szentgyörgyön és Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

2007. április 21.

Sepsiszentgyörgyön a Plugor Sándor Művészeti Líceumban működik az ország egyetlen magyar nyelvű középiskolai drámatagozata. A 2000-ben indult képzést eddig két évfolyam végezte el, jelenleg egy X. osztály működik, ősztől újabb IX. osztály indítását tervezi az iskola, ennek érdekében egy felkészítő sorozatot már megtartottak. A drámatagozatos diákoknak lehetőségük van színházi előadásokban is kipróbálni magukat. Így született meg 2002-ben a Jolika! című előadás, amely a Budapesti Magyar Művek Fesztiválján a legjobb előadásnak járó díjat nyerte el, illetve 2004-ben a Farsang, amely a Licart 2005 bukaresti Országos Diákszínjátszó Fesztiválon a legjobb csapatnak/előadásnak járó díjat érdemelte ki. Az iskola elvégzése után a diákok szakérettségit is tesznek, nagyobb eséllyel indulhatnak a színművészeti egyetemek színész, bábszínész, rendező, teatrológia szakára meghirdetett felvételin. /Fekete Réka: Erdély egyetlen magyar drámatagozata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

2007. május 11.

A hatvanas-hetvenes évek székelyföldi művészeti élete, a háromközpontú tájegység (Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy) gyakorlatilag átvette Kolozsvártól az erdélyi magyar képzőművészet modernizációjának megvalósítását. Kolozsvár maradt ugyan a mérce, a „hiteles hely”, de az alkotómunka új színhelyeiről származtak az impulzusok, amelyek meghatározták a nemzedék szemléletét, képzőművészeti nyelvét, stíluseszményeit. Sövér Elek – Gaál Andrással, Márton Árpáddal, Plugor Sándorral, Sükösd Ferenccel, Simon Endrével, Forró Antallal és másokkal együtt – ennek a nemzedéknek az egyik legtehetségesebb tagjaként a székely festőiskola harmadik hullámát képviselte, írta Banner Zoltán művészettörténész. A székely festőiskola alapítóinak – Márton Ferencnek, Nagy Istvánnak és zsögödi Nagy Imrének – a küldetése ennek az eddig ismeretlen szépségű tájnak, az általa meghatározott életformának festői felfedezésében rejlett. A második nemzedék – Bordi András, Bene József, Incze István, Hervai Zoltán, Piskolti Gábor, Barabás István – ezt a küldetést folytatta. Ebbe a tevékenységbe kapcsolódott be a tanítványok serege, a népes harmadik nemzedék, amely visszatelepedett a szülőföldjére –kisebb-nagyobb művészeti központok, máig működő hálózatát hozta létre. Ők nyitottak ablakot a kortárs európai művészetben végbemenő változásokra. A gyergyóalfalvi Sövér Elek a részletben az Egészet sugallta. 70 éve, 1937. július 25-én született, 25 éve, 1982. május 7-én hunyt el Sövér Elek festőművész. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó a kettős évforduló alkalmából Sövér Elek-albumot jelentet meg, Banner írása ebből való. /Banner Zoltán: Láva és hamu. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

2007. május 22.

Újra gimnáziumi drámaosztályt indítanak a következő tanévben a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnáziumban. A Fazakas Mihály színművész-tanszékvezető által irányítandó osztályt – az ország egyetlen magyar nyelvű drámaosztályát – húszfősre tervezik, s az ország egész területéről várják a színészmesterség alapjaival ismerkedni kívánókat. Fazakas Mihályt 2000-ben megkereste Kerezsi János, a sepsiszentgyörgyi művészeti líceum igazgatója, hogy el kellene indítani egy drámaosztályt. Fazekas akkor fejezte be Marosvásárhelyen a színiakadémiát, hazajött és elkezdték. 2001-ben indult a második osztály, majd kis szünet után, 2005-ben kezdett a harmadik osztály, és most lesz a negyedik. Úgy tervezik, hogy kétévente indítanak drámatagozatos osztályt. Fazakas jó kollégákat is talált, a művészi beszédet Molnár Gizella színművész tanítja, színháztörténetet Salamon András, bábképzést Nagy Kopeczky Kálmán, logopédus Antal Anita, a mozgást Bordás Attila oktatja. /Turoczki Emese: Értékrend önismeretből. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2007. július 24.

Bár tizenkét gyermeket felvettek, mégsem indulhat szeptembertől drámaosztály a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban. Keresztély Irma megyei tanfelügyelőnő közölte, a beiskolázási terv előkészítése minden évben októberben kezdődik. „Ez egy több mint két hónapos folyamat, s ezután, december végén kell benyújtani az osztályindítási kérelmet”. A drámaosztályt nem terjesztették elő, így a minisztérium felé nem is tudta december végén jóváhagyni a kérelmet. Kerezsi János, a líceum igazgatója szerint kezdetben nem volt meg az induló létszám. Fazakas Misi, a drámaosztály vezetője úgy érzi, mindent megtett annak érdekében, hogy az osztály elindulhasson. Ez az ország egyetlen középiskolai drámatagozata, ahol magyar nyelven folyik az oktatás, ezért fontos lenne, hogy létrejöhessen az új évfolyam. /Erdős Zsófia: Drámai drámaosztály-ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2007. október 8.

Sepsiszentgyörgyön a Plugor Sándor Művészeti Líceum zenekarának előadása tette ünnepi hangulatúvá az aradi vértanúkra való megemlékezést a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A rendezvényt Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere nyitotta meg. Cserey Zoltán történész a szabadságharc egyes eseményeit ecsetelte. /Farcádi Botond: Zenével és politikával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2007. november 29.

Jövő ősszel indulhat egy újabb magyar nyelvű drámaosztály Sepsiszentgyörgyön. Húsz diák kérelmezte ugyanis az indítását, ám idén ez mégis kudarcba fulladt, jelezte Fazakas Misi, a Plugor Sándor Művészeti Líceum dráma szakának vezetője. Idén szeptembertől nem indulhatott el a kilencedikes drámaosztály, mert a szükséges 15 helyett csak 12 diák kérvényezte azt. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint a beiskolázási terv elkészítésének folyamata során először az iskolának kell összegyűjtenie azokat a diákokat, akik aláírásukkal igazolják, hogy szeretnék a drámaosztály elindítását. /Erdős Zsófia: Vége a „drámának”? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2007. november 29.

November 28-án megnyílt Plugor Sándor kisméretű tollrajzaiból a kiállítás Sepsiszentgyörgyön, a Park Szálló különtermében. A művész özvegye, Miklóssy Mária festőművész által rendezett kiállítást Sylvester Lajos nyitotta meg. /Albert Levente: Plugor Sándor tusrajzai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

2007. december 12.

Sepsiszentgyörgyön a Míves Házban december 11-én Jakabfi Edit, a Plugor Sándor Művészeti Líceum tizenkettedikes tanulója mutatta be vizsgadolgozatát, melynek ihletői a Kőmíves Kelemen ballada, Jókai Aranyembere, de a zabolai Mikes-kastély és kúriák sora is. /Albert Levente: Líra és építészet a Míves Házban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

2008. január 22.

A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnázium dráma tanszékének és a Mikes Kelemen Gimnázium Osonó Diákszínházának közös produkciója nyerte a hét végén a Bukarestben zajló LicArt 2007 fesztivál nagydíját. Az országos diákszínjátszó fesztiválra idén 63 diákcsapat nevezett be. A szentgyörgyiek vitték el a pálmát a Fazakas Misi ötletére improvizált Részletek a bolyongás meséiből című előadással. Fazakas Misi, a színjátszó csapat vezetője elmondta: a díj visszaigazolta a következetes munkát, ami a színházműhelyben zajlik. A műhelymunkának hangsúlyos önismereti célja is van. /Kovács Zsolt: Sepsiszentgyörgyi a legjobb diákszínház. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2008. január 26.

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium Osonó diákszínjátszó társulatát az elmúlt években többször díjazták az erdélyi magyar diákszínjátszók fesztiválján, magyarországi meghívásoknak tettek eleget, majd kétszer (2005-ben és idén 2007-re) az ország legjobb diáktársulata címet érdemelték ki. Az Osonó alapítása Salamon András tanár nevéhez fűződik, jelenét pedig Fazakas Misi határozza meg, aki az egyetlen erdélyi magyar középiskolai drámatagozat elindítója, és jelenleg is tanít ezekben az osztályokban, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban. Fazakas Misi itt kezdte a színjátszást, majd színművészeti egyetemet végzett, és néhány év színházi kitérővel egykori csoportjába és iskolájába tért vissza. Az első igazi színházi bemutató 1993-ban volt, Salamon András rendezte a Magyar Elektrát. A nagy fordulat akkor következett be, amikor Sepsiszentgyörgyre szegődtek a gyergyószentmiklósi Figura társulat színészei. Jelenleg folyik az utánpótlás-nevelés is, nem csak Sepsiszentgyörgyön, hanem Erdély-szerte, havonta elmennek egy-egy városba, az ottani diákokkal közösen kísérleteznek, gyakorolnak. /Fekete Réka: Több, mint diákszínház (Tizenöt éves az Osonó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

2008. március 15.

A múlt hét végén Fazakas Misi és társulata, a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely fiataljai léptek fel a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskolában, bemutatták legfrissebb produkciójukat, amellyel a 2007-es Országos Licart Fesztiválon elnyerték a legjobb diákszínházi előadásnak és csapatnak járó rangos díjat. A 15 éves Osonó tagjai – a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnázium dráma tanszékének és a Mikes Kelemen Főgimnázium diákszínházának színjátszó válogatottja -, 2005-ben hasonló sikert értek el a Farsang című előadásukkal. Jelenlegi darabjuk címe: Részletek a bolyongás meséiből. Nem összefüggő történet, mozaikszerűen áll össze és tart tükröt a nézők elé. . /N. M. K. : Csendes bolyongás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

2008. április 22.

Április 21-én kezdődött az első, középiskolások számára kiírt országos szintű koreográfia és színművészeti tantárgyverseny Kolozsváron. A négynapos rendezvény újdonságnak számít, mivel a minisztérium programjában idén szerepel először a diákok színészi képességeit is felmérő verseny. A színművészet kategóriába kizárólag dráma tagozatos középiskolások jelentkezhettek. Romániában jelenleg mintegy tíz olyan középiskola van, ahol biztosítanak ilyen típusú oktatást. Az egyetlen magyar középiskolai dráma tagozat a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban működik, ahonnan két tanuló vesz részt az országos megmérettetésen. Az igazgató szerint a magyar diákok is egyenlő esélyekkel indulnak. /Bonczidai Éva: Zsűrizett improvizációk. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

2008. április 29.

Nem vehette át a neki ítélt díjat Kolozsváron, a dráma tagozatos középiskolások országos tantárgyversenyének gáláján Máthé Kincső, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tizenegyedik osztályos tanulója, azzal az indoklással, hogy nem jelentkezett be hivatalosan a versenybe. Marius Loga, a rendezvénynek otthont adó kolozsvári Octavian Stroia Koreográfia és Drámaművészeti Líceum igazgatója kijelentette: „Nem igaz, hogy elmaradt a magyar diákok bejelentkezése, egyszerűen csak annyi történt, hogy a bírálóbizottság számukra nem utalt ki díjat”. Fazakas Misi, a sepsiszentgyörgyi dráma tagozat vezető tanára elmondta, valótlan a vád, miszerint késve jelentette volna be a diákjait, pedig a beiratkozás nem volt zökkenőmentes. „Amikor felhívtam a versenyt szervező kolozsvári iskola titkárságát, azt mondták, szó sem lehet arról, hogy a két szentgyörgyi diák magyarul mondja el a repertoárjában szereplő szövegeket. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő és Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy egyáltalán fogadják a két magyar diákot” – tette hozzá Fazakas. /Bonczidai Éva: Elnapolt elismerés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

2008. május 27.

A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum drámatagozatának és a Mikes Kelemen Főgimnázium Osonó diákszínházának közös előadása nyerte a hét végén Brassóban tartott, a Fiatalok Színházi Fesztiválja EuroArt elnevezésű, interetnikai seregszemle nagydíját. A Fazakas Misi által rendezett, Részletek a bolyongás meséiből című előadás januárban is első díjat kapott a bukaresti LicArt diákszínjátszó fesztiválon. /Fekete Réka: Nagydíj diákszínjátszóinknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./


lapozás: 1-30 | 31-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998