udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Polgár Viktor

2004. szeptember 22.

A kormánynak szándékában áll egyeztetéseket tartani a kettős állampolgárság ügyében, hiszen annak esetleges bevezetése egy sor kérdést vet fel, amelyet újra kell gondolni és szabályozni – mondta Polgár Viktor külügyi szóvivő szept. 21-én Budapesten. Hozzátette: a szabályozás nyilvánvalóan nem lehet diszkriminatív és egy sor kérdés általános rendezését igényli. Kitért arra is, hogy sok esetben kétoldalú megállapodásokat is módosítani kell emiatt. Kovács László külügyminiszter a parlamentben beszélt azokról a tisztázatlan kérdésekről, amelyeket a népszavazás felvet, így arról, milyen jogosítványok járnak az így megadott állampolgársággal, vagy meglesz-e ebben a kérdésben a négy párt konszenzusa. /Kettős állampolgárság: egy sor kérdés tisztázatlan. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

2004. szeptember 29.

Öt határon túli magyar fiatal kezdte meg tanulmányait a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) a magyar külügyminisztérium ösztöndíjával. "A külügyi tárca és a CEU közötti tavaly decemberi együttműködési megállapodás alapján évente öt határon túli magyar fiatal szakirányú posztgraduális képzéséhez összesen húszmillió forint értékben biztosít ösztöndíjat a Külügyminisztérium" – mondta Polgár Viktor külügyi szóvivő. Az első öt határon túli magyar ösztöndíjas közül hárman Romániából érkeztek, egy-egy diák Szlovákiából és Ukrajnából. A fiatalok az egyetemen elsősorban Európa-politikai ismereteik mélyítésére kapnak lehetőséget. /Határon túliak tanulnak magyar külügyminisztériumi ösztöndíjjal. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

2004. december 4.

Adrian Nastase miniszterelnök továbbra is ellenzi a kettős állampolgárság megadását. A magyar külügyminisztérium sajnálattal értesült arról, hogy a román külügyi szaktárcánál nincs feljegyzés a kettős állampolgárság kizárásáról szóló, 1979-ben aláírt egyezmény felmondásáról – tájékoztatott Polgár Viktor, a tárca szóvivője. A magyar fél a román külügyminisztérium álláspontjára reagált, miszerint az egyezmény ma is érvényben van, mert a bukaresti minisztériumban nyoma sincs a felmondásról szóló dokumentumnak. Nastase dec. 3-án Kolozsváron is kifejtette, hogy ellenzi a kettős állampolgárságot, de ez nem jelenti azt, hogy a romániai magyarok nem kérhetik akár most is ezt a státust. Nastase emlékeztetett, hogy a magyar kormány sem támogatja a kérdésben kiírt népszavazást. Az RMDSZ-szel folytatott kormányalakítási tárgyalások kapcsán a SZDP elnöke elmondta: nem hiszi, hogy a két politikai alakulat viszonyában a kettős állampolgárság kérdése gondot okozna. Az autonómiával kapcsolatban Nastase újságírói kérdésre válaszolva elmondta: ő is a közigazgatási decentralizáció híve. Ez azt foglalja magába, hogy bizonyos jogokat a helyi hatóságokra ruháznak át, de semmiféleképpen nem jelent etnikai autonómiát. /Borbély Tamás: Nastase a kettős állampolgárságról és az autonómiáról beszélt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2005. február 7.

„Fazakas László jó viszonyt ápol Kósáné Kovács Magdával, a Magyar Szocialista Párt politikusával, így javasolhatták magyar állami kitüntetésre” – jelentette ki a Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese. Polgár Viktor magyar külügyi szóvivője szerint Fazakas egyházi munkásságával és költészetével hívta fel magára a figyelmet. „Dehogyis ajánlottuk, miféle különösebb egyházi szolgálatra lehettünk volna tekintettel?” – reagált az indoklásra Csűry. Hozzátette: megütközéssel fogadták a kitüntetés hírét, hiszen úgy tartják, Fazakas László máig nem tisztázta egyértelműen a Szekuritátéhoz fűződő korábbi viszonyát. Sántha Attilának, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) elnökének meglepetést okozott a lelkipásztor költői munkásságára való hivatkozás. Mint elmondta, az EMIL nevében már csak azért sem tehetett erre javaslatot, mert Fazakas nem tagja a szervezetnek, és ő mindeddig nem is találkozott a margittai lelkész költészetével. Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, az állami kitüntetéseket mindig felterjesztés alapján ítélik oda, Fazakas felterjesztését pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök is alkalmasnak találta és elfogadta. Az államtitkár elmondta, valamennyi külföldi kitüntetés a magyar külügyminisztériumon keresztül történik, így hát ennél a tárcánál tudhatnak többet róla. Polgár Viktor külügyi szóvivő viszont úgy vélte, „elvesztené a varázsát az elismerés”, ha a felterjesztő nevét is nyilvánosságra hoznák. Fazakas László elmondta, neki is kellemes meglepetés volt, amikor a kitüntetést átvenni hívták a kolozsvári főkonzulátusra. Fazakas Lászlóról 2000-ben az átvilágító-bizottság mondta ki: együttműködött a Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. A parlamenti képviselővé választott lelkész Markó Béla felszólítására lemondott mandátumáról. Az átvilágító-bizottság 2004-ben azonban megváltoztatta a besorolást. Levélben tudatta Fazakassal: „úgy ítéltük meg, nem végzett az 1999/187-es törvény értelmében vett politikai rendőrségi tevékenységet.” A bizottság magyar tagja, Csendes László értelmezésében a levél tulajdonképpen azt jelenti: a Szekuritátéval fenntartott kapcsolata nem volt politikai rendőrségi természetű. E levél birtokában a lelkész tavaly ősszel az egyházkerület püspöki székére és parlamenti képviselőségre is pályázott. Mindkét jelöltségről lemondott azonban, amikor a Krónika újabb adalékokat közölt tisztázatlan múltjával kapcsolatban. Fazakas a lap sokszori felkérésére sem kívánt igennel vagy nemmel válaszolni arra a kérdésre, hogy írt-e alá besúgói nyilatkozatot, és adott-e „Nota informativa” című, álnéven jegyzett besúgói jelentéseket. /Gazda Árpád: Megütközést keltett Fazakas László magyar állami kitüntetése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2005. május 4.

Hárommillió forint értékű humanitárius gyorssegélyt ajánlott fel a magyar kormány Románia árvíz sújtotta területei számára – közölte Polgár Viktor, a külügyi tárca szóvivője. A felajánlott gyorssegély kiegészíti azokat a támogatásokat, amelyeket felajánlottak magyar részről. /Hárommillió forintos humanitárius segély.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2005. november 14.

A magyar külügyminisztérium megpróbálja felvenni a kapcsolatot azzal a professzorral, aki egy lapinterjúban azt állította, mégis volt CIA-börtön Magyarországon, hogy megtudja, mire alapozta állítását a professzor; Magyarországon ugyanis nem volt, nincs és nem lesz ilyen tábor – közölte Polgár Viktor külügyi szóvivő. A Magyar Nemzet november 12-én beszámolt be arról, hogy az Il Manifesto című olasz kommunista napilapnak nyilatkozva Cheriff Bassiouni, az ENSZ afganisztáni raportőre tényként említette: Románia, Lengyelország és Magyarország területén titkos CIA-fogoly-táborokban kínzások történtek. /Az ENSZ egyik raportőre szerint: Volt CIA-börtön Magyarországon is. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

2005. november 23.

Továbbra sincs fejlemény a csíkszeredai főkonzulátus ügyében. A lap érdeklődésére Polgár Viktor magyar külügyi szóvivő úgy reagált, ha lesz valami fejlemény, közölni fogják. /Nincs még tető alatt a főkonzulátus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2005. december 10.

Jövő év január elsejétől igényelhetik Románia, Horvátország, Ukrajna, valamint Szerbia és Montenegró állampolgárai Magyarországon az újonnan bevezetett speciális tartózkodási vízumot, az úgynevezett nemzeti vízumot. Erről, illetve az új vízum bevezetésével kapcsolatos egyéb vonatkozásokról a magyar külügyminisztérium jegyzékben adott kiegészítő tájékoztatást a négy érintett ország budapesti nagykövetségének – közölte Polgár Viktor magyar külügyi szóvivő. /Nemzeti vízum. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

2006. január 11.

A határon túli magyarok részére a mai napig nem – vagy csak részben! – folyósították a magyar költségvetési támogatást. A pénzt az Illyés Közalapítványnak osztja ki a nyertes pályázóknak. 2005-ben a magyar költségvetés 1,02 milliárd forintot tervezett a határon túli nyertes pályázóknak. Az IKA a Kárpát-medencében háromezer pályázatot fogadott el. Ezek közül 1206 erdélyi. A július-augusztusi elbírálás után a nyerteseknek folyósítottak is némi pénzt, 583 milliót. Az IKA mintegy felét tudta kifizetni a pályázóknak, azután megállt a kifizetés. A közalapítvány 1990-től szá­mított történetében hasonló eset még nem fordult elő. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is, tájékoztatva a kialakult és érthetetlen helyzetről. Polgár Viktor, a külügyi tárca szóvivője szerint a pályázókat nem érhette azért teljesen váratlanul a kialakult sajnálatos helyzet, a kormánynak ugyanis előbb az ún. ,,takarékképzési kötelezettségeit” kellett ellátnia. Most végre 2006 januárjában, egy fél év után (ami alapjaiban rendítette meg a Szülőföldprogrammal bűvészkedő magyar kormány hitelességét) a külügyi tárca átutalta az összeget, de hogy ez mikor jut el az érintettekhez, nem tudni. /Bogdán László: Ajándék lónak ne nézd a fogát! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

2006. július 8.

Hivatalból eljárást indít a romániai Diszkriminációellenes Tanács a „Románok az űrben” nevű számítógépes program ügyében. A most készülő, szeptemberben az interneten megjelenő „Romanians in Space”, azaz a „Románok az űrben” ingyenes szoftver egyik fejezetében ugyanis magyar szabadságharcosokat öldöshetnek a román világuralomról álmodozó játékosok. A játék forgatókönyve már megjelent a 2 Bed Design temesvári cég honlapján. Eszerint Nicolae Ceausescu 1998-ban meghódítja az Amerikai Egyesült Államokat, majd tíz évvel később már az egész Földet uralja. A játékban a román a kiválasztott nép, amely feléli bolygónk energiatartalékait. A kilátástalannak tűnő helyzetben az új uralkodó, Traian Basescu (Románia jelenlegi államfője) megígéri, hogy meghódítja a csillagrendszert is. Így is tesz, de az intergalaktikus háborúban, „az egykori Magyar Köztársaság újjászületik egy bolygón, s kinyilvánítja függetlenségét”. Basescu ezért kiadja a parancsot: meg kell semmisíteni a magyar szeparatistákat. A fejlesztők szerint csak egy jó viccről van szó, mondja Alexandru Duta ötletgazda és cégvezető. Románokként nem is találhattunk volna ki más főellenséget, mint a magyarokat, magyarázta. A Magyar Nemzet megkérdezte az ügyről a magyar külügyminisztérium szóvivőjét, de Polgár Viktor nem kívánt nyilatkozni. Asztalos Csaba, a romániai Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke elmondta: diszkriminatívnak és uszítónak tűnik a Románok az űrben elnevezésű játék témaköre, emiatt az általa vezetett intézmény hivatalból eljárást indít az ügyben. Kovács Péter, a kormányon lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség ifjúsági kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke a diákcsíny kategóriába tartozó rossz viccnek nevezte a játékot. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke kijelentette: a játék egyértelműen gyűlölködő, és noha a virtuális térben játszódik, a nemzeti identitás elleni merényletnek számít. /Kristály Lehel – Rostás Szabolcs: Magyarirtó játék készül Romániában – Fölháborodást keltett Erdélyben a fiatal szoftverfejlesztők ötlete – Hallgat a külügyi szóvivő. = Magyar Nemzet, júl. 8./

2007. január 24.

Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter levélben tájékoztatta Göncz Kinga magyar külügyminisztert arról, hogy idén július 1-jén lép hatályba a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusának az a határozata, amely alapján magyar nyelvű táblákat lehet elhelyezni az intézetben. A múlt év végén Göncz Kinga szóvá tette a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a magyar feliratok ügyében kialakult helyzetet, a két magyar oktatóval szembeni eljárást, és román kollegája segítségét kérte az ügy megnyugtató rendezésében. A kolozsvári BBTE oktatói testületéből november végén zárták ki a magyar feliratok kifüggesztéséért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két vezetőjét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. A román külügyminiszter Göncz Kingának írt válaszlevelében közölte, hogy „a többnyelvű feliratok mellett magyar és német személyiségek mellszobrát is elhelyezik az egyetemen, továbbá az előadótermek egy részét a magyar és a német kultúra jeles képviselőiről tervezik elnevezni”. Polgár Viktor magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a román külügyminiszter levelében „hangsúlyozta, hogy az elbocsátott két magyar oktató ügyében az egyetem autonóm módon járt el. Magát a táblaügyet »sajnálatos félreértésnek«, nem elvi, hanem eljárási problémának minősítette”. A magyar álláspontot tolmácsolva Polgár Viktor kifejtette: Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátása az egyetem túlzó és indokolatlan intézkedése volt. A külügyi szóvivő szerint e méltánytalan eljárás nincs összhangban a Románia által vállalt európai normákkal, a multikulturalizmus szellemével. /Babes–Bolyai. Külügyminiszteri tájékoztatás a magyar feliratokról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./

2007. január 26.

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belül csupán jogi érvénnyel nem rendelkező határozattervezet létezik a magyar nyelvű feliratokkal kapcsolatosan, az 2007. július elsejétől életbe léphet, de csak akkor, ha az egyetem vezetése esetleg ilyen értelmű döntést hoz az ügyben – így pontosította január 25-én a román külügyminisztérium Mihai-Razvan Ungureanu tárcavezető e témában Göncz Kingához írt levelének tartalmát. Ez utóbbi levélről Polgár Viktor külügyi szóvivő két nappal ezelőtt adott tájékoztatást. „Ez év július 1-jén lép életbe a BBTE szenátusának az a határozata, amelynek alapján magyar nyelvű táblákat helyeznek el az intézetben. Erről Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter tájékoztatta Göncz Kingát abban a levélben, amellyel a magyar külügyminiszter tavaly decemberi levelére válaszolt” – fogalmazott a magyar szóvivő. A dokumentum szerint Ungureanu jelezte: a kolozsvári egyetemnek szándékában áll a gyakorlatban is felkarolni egy olyan átfogóbb jellegű kezdeményezést, amely az intézmény „multikulturális jelképrendszerének” a kidomborítását szolgálja. A román miniszter ugyanakkor rámutatott: az egyetem vezetősége nem a magyar nyelvű feliratok kifüggesztését ellenezte, hanem azt a módszert, ahogyan ezt a magyar oktatók tették – olvasható a nyilatkozatban. Ungureanu hangsúlyozta: kizárólag ennek a jó hírnevű intézménynek a szenátusa illetékes elemezni az egyetemen kialakult helyzetet. /Visszakozik a miniszter a BBTE-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

2007. február 13.

Az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa egyhangúan jóváhagyta, hogy az EU új moldovai különleges képviselője márciustól Mizsei Kálmán, Magyarország jelöltje legyen. Mizsei Kálmán kinevezésére Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tett javaslatot. A kinevezés a magyar külpolitika eredményességének elismerése – szögezte le Polgár Viktor külügyi szóvivő. Az EU első alkalommal nevezett ki az uniós külkapcsolati rendszeren belül kiemelten kezelt különleges képviselőjének magyar szakembert. A moldovai-ukrán határon állomásozó EU Határmegfigyelő Misszió vezetője szintén magyar szakember, Bánfi Ferenc rendőrtábornok. /Magyar szakember lett az EU új moldovai különleges képviselője. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998