udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 67 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pongrácz P. Mária

1992. április folyamán

Temesváron évtizedek óta működik a Franyó Zoltán Irodalmi Kör /kezdetben Ady Endre nevét viselte/, mint a város magyar művelődési életének egyik legfontosabb fóruma. Létezése, helytállása, a kör kiadványa, a Lépcsők antológia komoly kultúrpolitikai tett volt a diktatúra idején. Az elmúlt évtizedben Mandics György vezette ügyvivő elnökként a kört. Sokoldalú irodalmi munkássága miatt azonban 1990 szeptemberében lemondott, illetve átadta tisztét Illés Mihálynak. Illés Mihály /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, elbeszélései, regényei jelentek meg. A Franyó Zoltán Irodalmi Körnek kilenc írószövetségi tagja volt 1990 őszén /Anavi Ádám, Bárányiné László Ildikó, Bárányi Ferenc, Illés Mihály, Kiss András, Mandics György, Mandicsné Veress Zsuzsa /ő időközben elhunyt/, Oberten János és Pongrácz P. Mária. A későbbiekben az érdeklődés csökkent, kevesebben jöttek el a kör üléseire. Bárányi Ferenc politikai téren tevékenykedik, Bárányiné László Ildikót lefoglalja a szeretetszolgálatban betöltött munkája. Szükség lenne arra, hogy a fiatalok jelentkezzenek. A kör megindította az Ezredvég folyóiratot. Pénzhiány miatt azonban csak két számot sikerült megjelentetniük. /Boér Jenő: Hogyan tovább, Franyó-kör. = Művelődés (Kolozsvár), ápr./ Ezredvég /Irodalom, művészet, társadalom, Temesvár/ 1. szám: 1990 tavasz, 2. sz.: 1990 nyár Főszerkesztő: Szekernyés János, titkár: Boér Jenő.

1999. február 25.

Febr. 26-án, 90. születésnapján a temesvári Csiky Gergely Színház köszönti fel Anavi Ádám költőt. Az ünnepségen a költővel Pongrácz Mária újságíró, Graur János, a Heti Új Szó főszerkesztője, dr. Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke beszélget, majd bemutatják Anavi Ádám új verseskötetét. /Anavi Ádám 90 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

2000. február 24.

Febr. 25-én ünneplik a bánsági írók korelnökük, Anavi Ádám költő 91. születésnapját. A Temesváron megjelenő Orizont irodalmi folyóirat szerkesztőségében tartandó ünnepségre írótársai mellett meghívták az örökifjú közéleti személyiség tisztelőit is. Anavi Ádám munkásságát Pongrácz P. Mária méltatja. /A bánsági írók doyenje. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./ Zsúfolásig megtelt az Orizont folyóirat szerkesztőségének nagyterme, amikor a 91 éves Anavi Ádámot ünnepelték. Versei magyarul és Demeter András István tolmácsolásában románul hangzottak el. A pályatársak nevében Pongrácz P. Mária, Serban Foarta, Mandics György és Andreea Babeti köszöntötték a költőt, írót, műfordítót. Dr. Neumann Ernő főrabbi Anavi Ádámot a bánsági szellem élő megtestesítőjének nevezte. Anavi zsidónak született, a magyar kultúra gyarapítója, lefordított művei, valamint saját műfordításai révén kapocs a különböző nemzetiségek szellemi öröksége között, egész munkásságával a humanista eszmék terjesztését szolgálja. /Költőt ünnepelt Temesvár tollforgató társadalma. . = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./

2000. december 30.

Lőrincz György író megállapította: a romániai magyar irodalom legnagyobb gondja: nincs aki felvállalja, szervezze, amit meg kellene szervezni ebben az irodalomban. - Ahol van szervező, ott működik az írószövetség. Például a temesvári fiók hetente klubesteket tart, ezek egyben közönségtalálkozók is. E rendezvényekre pénzügyi fedezetet kapnak a Román Írószövetségtől. Pongrácz Mária /Temesvár/ elmondta, hogy Laurentiu Ulici, az országos szövetség elnöke (e beszélgetés egy nappal a román irodalomkritikus tragikus elhalálozása előtt készült) tájékoztatta őket: kijárták a kormánynál, hogy a kisnyugdíjas írók anyagi támogatást kaphassanak. Ha Kolozsváron nem működik az írószövetség, ennek az az oka, hogy a kolozsvári írók nem tudták megszervezni azt. És ugyanez érvényes Marosvásárhelyre is. Székelyudvarhelyről nézve olyan, mintha nem is működne az írószövetség. - Az írószövetség vezetőségébe két magyar nemzetiségű személyt választottak be, Gálfalvi Zsoltot és Balogh Józsefet. Ők terjesztik elő azoknak a könyveknek a címlistáját, amelyek érdemesek az írószövetség díjaira. Ezt Lőrincz György csak az újságból tudja. - Lőrincz György 1995-ben létrehozta a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt. Úgy látta, hogy a vidéken élő idősebbek kihulltak az erdélyi magyar írótársadalom figyelméből. Ezért ő arra gondolt, hogy ezeket az embereket mindenképpen méltányolni kell. - A múlt évben kisregénypályázatot hirdettek, amelyre száz pályamunka érkezett, azonban csupán hármat lehetett díjazni. Az alapítványt tavaly háromszázezer forinttal támogatta az Illyés Közalapítvány. Egy-egy millió lej nettó összeget kaptak a hetvenedik életévüket betöltő írók. - Az írók segélyre szorulnak, függetlenül életkoruktól. Lőrincz György azt javasolta Szabó Tibornak, a HTMH elnökének, hogy a könyvkiadást támogató pályázatot a könyv kaphassa meg, illetve, hogy az író tárgyalhasson a kiadóval. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a kiadók megkapták a megjelenést támogató összegeket, a szerzők pedig honoráriumként kaptak vagy húsz példányt a kötetből. - Lórincz szerint a kiadó dolga lenne, hogy a befolyt pénzből méltányos honoráriumot fizessen a szerzőnek. - Föl kell venni a kapcsolatot a Román Írószövetséggel, hogy a magyar írók is részesüljenek a költségvetési keretből. /Oláh István: Mire jó egy alapítvány? Beszélgetés Lőrincz György székelyudvarhelyi íróval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2001. február 2.

A 92 éves Anavi Ádám legújabb könyvét Temesváron mutatták be, a Csiky Gergely Színház Stúdió termében: Az esztenák asszonya című drámája az Írószövetség helyi vezetőinek jóvoltából jelenhetett meg. Anavi Ádám életéről és munkásságáról Pongrácz P. Mária, a pályatárs beszélt. A színház társulatának több tagja előadást rögtönzött a darabból. /Könyvbemutató telt ház előtt. A költő drámakötetet dedikált. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

2002. március 12.

Temesvári írók, barátok zsúfolásig megtöltötték a Romániai Írószövetség Temesvári Fiókjának gyűléstermét márc. 9-én, amikor Pongrácz Máriát ünnepelték két írótársa, Achimescu Ildikó és Eugen Dorcescu társaságában hatvanadik életévük betöltése alkalmából. Pongrácz Mária - 1965-1992 között újságírója, majd főszerkesztője a helyi, Szabad Szó című lapnak - felfedezte és kiadta Gozsdu Elek (1849-1919) jeles prózaíró ismeretlen kéziratát, Weisz Annához írt irodalmi leveleit. Az 1969-ben Anna levelek címen megjelenő kötet kedvéért Pongrácz Mária félretette majdnem kész első regényét, ami csak két évvel később látott napvilágot a temesvári Facla Könyvkiadónál Búcsú a szigetektől címmel. Sikerkönyv lett, jó kritikát kapott. Utolsó regénye a Virágok alkonya szintén jó fogadtatásban részesült, de igazi műfajának mégis a novellát tartja. Legkedveltebb könyve, az Elfűrészelt árnyék (1987) novelláskötete hozta a legtöbb elismerést, ezeket a novellákat fordították legtöbbször román és német nyelvre. Pongrácz Mária évekig vezetője volt az Ady Endre, később Franyó Zoltán nevét viselő temesvári irodalmi körnek. Olyan nagy alkotókkal dolgozott együtt irodalomszervezőként, mint Franyó Zoltán vagy Endre Károly. Pongrácz Mária 1992-1996 között a román nyelvű Agenda című lap rovatvezetője volt, ma is külső munkatársa. Ő maga fordítja román nyelvre munkáit, a kortárs román írókat magyarra, a jugoszláviai magyarokat pedig román nyelvre. Újra kiadta, most már teljes szöveggel Gozsdu Elek Anna leveleit terjedelmes bevezető tanulmánnyal ellátva Magyarországon, a Kortárs Kiadónál. /Szekernyés Irén: "Mindig szerettem írók között lenni". Pongrácz Mária köszöntése hatvanadik születésnapján. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

2002. október 1.

Harminc éves a lugosi irodalmi kör. Az emlékezést író Pongrácz P. Mária szintén jelen volt Anavi Ádámmal együtt 1972. jan. 30-án Lugoson, az alakuló ülésen. Ott volt többek között Berinde György tanár, Udvardy László mérnök-író, Graur János, a Szabad Szó lugosi tudósítója, Fülöp Lídia, gyári tisztviselő. Elnöknek Berinde György tanárt választotta meg az újonnan alakult irodalmi kör, mely József Attila nevét vette fel. Megfordult e körben Anavi Ádám, Banner Zoltán, Beke György, Dávid Gyula, Domokos Géza, Kántor Lajos és Kányádi Sándor is. 1976-ban Berinde György visszavonulása és Udvardy László Temesvárra költözését követően a kör vezetését Fülöp Lídia vette át, aki rövidesen megjelentette első verseskötetét Az én ibolyáim címmel. Fülöp Lídia a kör irányítója, gondnoka, lelki felelőse lett. Megpróbálták bevonni a tevékenységbe Lugos környéki települések, Bodófalva, Igazfalva, Facsád értelmiségét is. 1990. jan. 30-án a kör felvette a lugosi pap-költő, Szombati Szabó István nevét. 1997-ben az irodalmi kör negyedszázados fennállását ünnepelte, s ebből az alkalomból Lugosi krónika címmel könyvet adtak ki, mely a kör életének naplóját is magába foglalta. Fülöp Lídia több kötetes íróként, hetvenen túl, fiatalos lendülettel folytatja a munkát. /Pongrácz P. Mária: Szép szó a szívekben. Harminc éves a lugosi irodalmi kör. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2002. október 15.

Temesváron a helyi Ormós Zsigmond Társaság és a Református Nőszövetség szervezésében mutatták be okt. 12-én dr. Higyed István Szomorú, szerelmes igric című kötetét (Excelsior Könyvkiadó, Temesvár, 2002). Dr. Higyed István könyve lugosi papelődjéről, a kiváló költőről, Szombati Szabó Istvánról szól. Pongrácz P. Mária irodalomtörténeti igényességű könyvelemzésében kiemelte a szerző tárgyilagosságát, alapos dokumentációját. /Szekernyés Irén: Költő az őrtoronyban. A szerző könyvét dedikálja. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2002. november 14.

Pongrácz P. Mária felidézte a száz éve indított és 1940-ben megszűnt Temesvári Hírlapot, tisztelegve a lapalapítók, az egykori szerkesztők előtt. Ez volt Bánság és Erdély egyik legnagyobb és legrangosabb napilapja. Most a Nyugati Jelen vállalja e hagyomány éltetését. /P. M.: Megtartó üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14., Pongrácz P. Mária: Bánság és Erdély legnagyobb magyar napilapja. Fejezetek a Temesvári Hírlap történetéből. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ A szép emlékezésekből kimaradt az, hogy Temesváron 1994 végén megszűnt a magyar napilap /az akkori Temesvári Új Szó/. Annyira összeszűkült az olvasóközönség, hogy 1994 után már tudott eltartani magyar napilapot. 1994. dec. 29-től indult a Heti Új Szó.

2002. november 30.

November elején elhunyt Márki Zoltán /Temesvár. 1928. máj. 22. - Debrecen, 2002. nov./ költő, aki szülővárosában akart nyugodni. Megvásároltam a sírhelyemet Temesváron, mondta el barátainak. Több verseskötete jelent meg. Az Utunk, A Hét, majd nyugalomba vonulásáig az Előre munkatársa, közben 1978-1981 között a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója volt. Furcsa szokásait, kirobbanó indulatait egyre nehezebben viselte el a környezete. Emiatt kellett a széplelkű poétát a tébolyult lelkeket ápoló debreceni szanatóriumba vinni. /Pongrácz P. Mária: Márki Zoltán emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

2003. január 7.

Napvilágot látott Fülöp Lídia /Lugos/ tizedik kötete, a Titkok /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/. Naplójegyzet, riport, karcolat, lírai vallomás, levél - mindez megfér egyetlen kötetben. A szerző varrónő volt, majd gyári tisztviselő és végül nyugdíjas, kitartóan ostromolta az irodalom kapuit. /Pongrácz P. Mária: Fülöp Lídia tizedik kötetéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./

2003. április 11.

Temesváron a belvárosi református templom Újvárossy Ernő Gyülekezeti Termében az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL), a Nyugati Jelen és a Református Nőszövetség közös rendezésében ünnepelték meg a magyar költészet napjának előestéjét ápr. 10-én. Sipos János, a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségének vezetője beszédében felhívta a figyelmet Szabolcska Mihályra, a pap-költőre, aki e rendezvény helyszínén lakott. Pongrácz P. Mária, a Nyugati Jelen főmunkatársa után Anavi Ádám következett. A temesvári E-MIL-tagok közül a legifjabb költőnő, Nagyálmos Ildikó mutatkozott be elsőként verseivel, majd Simon Tünde, a temesvári színház művésznője Böszörményi Zoltán két költeményét olvasta fel. Eszteró István készülő kötetéből választott egy csokorra valót. /N. I.: "Sok költő termett ezen a vidéken" . = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

2003. június 3.

Matekovits György hatvanéves. Lehetett volna író is, humoreszkjeit, szellemes útijegyzeteit napilapokban és antológiákban jelentette meg. Ő a fogorvosi mesterséget és a tudományos kutatást választotta. Matek-enciklopédiának is lehetne nevezni, az ismereteket előadásaiban anyanyelvén adja tovább. Matekovits a temesvári Ormós Zsigmond Társaság vezető "mecénásaként", szellemi és anyagi áldozatok árán évtizedek óta tevékenykedik. /Pongrácz P. Mária : Matek-enciklopédia. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

2003. szeptember 23.

Temesváron az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság és a Református Nőszövetség szervezésében mutatták be Szombati Szabó István egykori lugosi lelkipásztor-költő verseit (Szombati-Szabó István: Összegyűjtött versek, Excelsior Art, 2003) szept. 19-én a Belvárosi Református Templom gyülekezeti termében. A könyv dr. Higyed István nyugalmazott lelkész harminc éve tartó kutató munkájának eredménye, és tartalmazza a 115 évvel ezelőtt született költő összes, nyomtatásban megjelent, valamint kéziratban fennmaradt költeményét. Utószóval is a kutató látta el a kötetet. Pongrácz P. Mária bevezetőjében nemcsak a versekről, hanem a korszakról is beszélt. /(Szekernyés): Verseivel is prédikált. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2003. október 24.

Az aradi születésű Böszörményi Zoltán kanadai állampolgárként visszatért szülőföldjére vállalatokat teremteni. Öt esztendeje adja ki a Nyugati Jelen című napilapot, mely a fejléc eligazító adatai szerint: "Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyében jelenik meg". Fáradozásainak köszönhetően megalakult az Aradi Magyar Színház, mely a laptulajdonos kezdeményezésére emelt Sajtóház dísztermében tartotta bemutatkozó előadásait. A magyar napilap Irodalmi Jelen címmel megjelenő mellékletének szerkesztői: Böszörményi Zoltán, Irházi János, Karácsonyi Zsolt, Orbán János Dénes, Pongrácz P. Mária. Az Irodalmi Jelen 7000 (!) példányban jelenik meg, minden hónap végén. Az idén osztotta ki harmadjára a Nyugati Jelen - nemzetközi birálóbizottság bevonásával - országos riportpályázatának díjait. Böszörményi 2003-ban Aradon magyar könyvkiadót alapított: az Irodalmi Jelen Könyvek égisze alatt nyomtatott munkákkal Böszöményi Zoltán és munkatársai könyves hídfőt teremtettek. Eddig az Irodalmi Jelen Könyvek munkaközössége nyolc kötetet hozott napvilágra. A próza terén az elfelejtett aradi Károly Sándor Az 500-ik emelete hívja magára a figyelmet. A hazai kortárs szépprózát Ferencz Zsuzsa Kik és Mik című mozaik- regénye képviseli. Vízumkényszer a Paradicsomba című riportkötetével a Váradon élő Szőke Mária-Magdolna a műfajt rehabilitálta. Az aradi rendőrnyomozó, Jankó András Bűnözők és áldozatok című munkája a tanulmány-esszé-cikk szerencsés ötvözete. G. Pataky András első verseskötetével /A tél acélkék lovai/ a kiadónál jelentkezett. A Romániai Írók Szövetségének Elsőkönyves díját 2002-ben az aradi születésű Karácsonyi Zsolt nyerte el verseskötetével, a Téli hadjárattal. Második könyve a Sárgapart megjelentetése közös vállalkozás: Erdélyi Híradó Kiadó, Irodalmi Jelen Könyvek és Fiatal Írók Szövetsége (Budapest) égisze alatt látott nyomdafestéket. Orbán János Dénes 30. születésnapja alkalmából került az olvasó asztalára a Teakönyv, mely az 1992-2003-as időszak "kötetlen írásait" tartalmazza. Szőcs Géza Az allegóriásabb ember című kötete is náluk jelent meg. /Balogh József: Műhelyteremtő Böszörményi Zoltán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2003. november 4.

Kristóf Márta Bevérzett igazgyöngyök /Solness Könyvkiadó, Temesvár, 2003/ című versgyűjteménye jelent meg a napokban. A költő nem érhette meg első kötetének kiadását, 2002 decemberében elhunyt. A könyvet tizenkilenc önzetlen támogató, barátok, barátnők (Temesvárról, Németországból, Magyarországról) költségén adták ki, három lelkes irodalombarát hozzájárulásával. Az ügyintéző Boér Jenő mellé Szekernyés Kurkó Irén tanárnő, újságíró és Szekernyés János irodalomtörténész zárkózott fel, így lehetett a kötetből kordokumentum, mely az idő sodrában mutatja be, miként ragyog fel egy ifjú tehetség, hogyan ível felfelé, majd csendesül el a poéta pályája a névtelenségbe merülve. Tizenhárom esztendős, amikor első versét, az Ave Maria című profán könyörgését a rangos temesvári napilap, a Déli Hírlap irodalmi-művészeti melléklete közölte. Az 1937-1948 között írott versei közül több is nyomdafestéket látott. Aztán fordult a történelem, de ő nem érzett belső indíttatást a hangváltásra. Az 1952-197l, valamint az 1993-2001 között született versei egyfajta lelkigyakorlatok, pillanatképek, múló hangulatok és megérzések keretében mozognak. Politikai fogolyként megismert börtönpokol és a tüdővész mardosta lét elmélyítette egyházi költészetét. Távol az irodalmi élet köztereitől, barátoknak és az asztalfióknak írta tovább verseit. /Pongrácz P. Mária: Író az idő sodrában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

2003. december 30.

Hans Matthias Just, azaz Juszt Mátyás János temesvári író Az illúziók zsibvására /Mirton Könyvkiadó, Temesvár/ című könyve jövő év első negyedében jelenik meg, méghozzá négy nyelven - németül, magyarul, románul és szerbül. Az elbeszéléskötet hőse Dagobert Stieglitz, a város polgára, a kishivatalnok és kultúraktivista, aki elmeséli élete történetét. Bemutatja a bürokrácia útvesztőit, a kiskirályként trónoló főnökök, pártaktivisták életvitelét. Az elmúlt három évtized története során felelevenednek Temesvár múltjának emlékképei is. Átkeresztelt utcák, lebontott műemlékek között bolyong a főhős. Régen Temesváron a gyermekek játszva, mondhatni az utcán tanulták meg az említett nyelveket. Hans Matthias Just német író, de magyar könyveket, magyar sajtót is olvas. /Pongrácz P. Mária: Illúziók zsibvására. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2004. január 6.

Díszkiadásban jelentette meg a temesvári Vest Könyvkiadó a nagy román költő, Mihai Eminescu Esticsillagát, mely a kötetben a román szöveg mellett magyarul és németül is olvasható, Franyó Zoltán fordításában. Franyó Zoltán több gyűjteményes kötetben adta ki Eminescu-fordításait. Az első háromnyelvű díszkiadás 1973-ban jelent meg. Franyó Zoltán halálának huszonötödik évfordulóján minisztériumi támogatással megjelent a Luceafarul – Der Abendstern – Az esticsillag című kötet, az 1973-as kiadás alapján. /Pongrácz P. Mária: “Csillag-vágyó álom...” = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2004. január 13.

Fülöp Lídia lugosi író elmondta, hogy még sok terve van. Felgyűltek benne az élmények. Negyed század telt el azóta, hogy első könyve, a Hosszú úton című verseskötete megjelent. Öt esztendővel ezelőtt jelentette meg a Végnélküli inasévek című önéletrajzi regényének első kötetét. Megszületett a folytatás, a második kötet, mely az 1945–1983 közötti időszakot mutatja be. Elkészült könyvét most javítgatja. /Pongrácz P. Mária: Megírom az életem. Fülöp Lídia műhelytitkaiból. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

2004. február 24.

Február 21-22-én Temesváron a helyi román Analog tévéadó Ötödik kerék című irodalmi adásának vendége volt Anavi Ádám. A költő 95. születésnapja előtt találkozott, a képernyő közvetítésével, a nézőkkel. Anavi visszaemlékezett élete fontosabb állomásaira. Két kötete román fordításban is megjelent, elhangzott néhány verse román fordításban. Anavi bevallotta, izgatottan várja a születésnapját, mert a legszebb ajándékot fogják átnyújtani neki: az aradi Irodalmi Jelen Könyvkiadó gondozásában megjelenő Válogatott versek kötetét. /Pongrácz P. Mária: Életműről a képernyőn. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2004. február 24.

Negyvenéves fennállásának megünneplésére készül Temesvár és a megye egyetlen női kamarakórusa, a Carmina Dacica. Tizennyolc esztendeje a karmesteri pálca Tóth Flóra kezében van, vezetésével a nemzetközi mezőnyben is sikereket ért el az együttes. Tóth Flóra 1972-ben, a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatórium végzőseként került Temesvárra, a zeneművészeti líceum tanárának. Kezdettől írt a helyi magyar napilapban. Előzőleg már néhány zenekritikája és novellája látott napvilágot az Utunk irodalmi hetilapban. Tóth Flóra azóta is a helyi zeneművészeti líceumban tanít és zenei asszisztens a Zenei Karon. Közben különböző együttesek kérik meg, hogy lépjen fel zongorakísérettel. Tóth Flóra kamarakórusa először 1990-ben lépett fel a debreceni nemzetközi Bartók Béla Fesztiválon, ahol egyes énekszámokat magyar nyelven szólaltattak meg. Felléptek már Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Szlovákiában, Ausztriában és többször meghívták őket Magyarországra is. Férje és fiai is zenészek. /Pongrácz P. Mária: Muzsikáló világ. Beszélgetés Tóth Flóra karnaggyal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2004. március 23.

Megjelent a románul író temesvári Szatmári Ildikó több mint három és fél évtizedes újságírói, írói munkásságából válogató kötet. A négyszáz oldalas könyv (Ca sticla, zidul, Augusta Könyvkiadó, Temesvár), melyet Achimescu Ildico néven jelentetett meg –férje után ugyanis ezt a nevet vette fel, és ezen a néven vált ismertté – a különböző temesvári lapokban megjelent írásaiból közölt bő válogatást. Az első írás Anavi Ádámról szól, az idős költőről. A könyvben román, magyar, német, szerb írókkal, művészekkel, kutatókkal találkozik az olvasó. Köztük van Balázs Attila színész, Demeter András István színművész-igazgató, Koczka György dramaturg és publicista, Fall Ilona színművész, Valkay Ferenc balett-táncos és koreográfus, Zsizsik Margit operaénekesnő vagy Kádár Ferenc volt operaház-igazgató és Kovács Zoltán, az Agenda sajtótröszt igazgatója. /Pongrácz P. Mária: Így jutunk be a Pantheonba. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23

2004. március 30.

Szekernyés Jánost több mint három évtizede (első monográfiája 1981-ben jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában) foglalkoztatja Jecza Péter szobrászművész művészi világa. A napokban megjelent monográfiája (Jecza Péter, Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely) ennek a “hosszú utazásnak” a dokumentuma. A tanulmányt negyvenkét fekete-fehér, illetve színes reprodukció bemutatása követi. /Pongrácz P. Mária: Fortuna kegyeltje. – Monográfia JECZA PÉTER szobrászművészről. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

2004. április 16.

Temesváron a szép versek kedvelői és szerzői találkoztak. Pongrácz P. Mária ünnepélyesnek és barátinak a költészetnapi rendezvényt. Anavi Ádám, Böszörményi Zoltán, Eszteró István, Kiss András és Nagyálmos Ildikó versei hangzottak el a költők előadásában. /(Szekernyés): Költészetnapi találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

2004. szeptember 13.

A hír, hogy Sinka Károly színművész, a Temesvári Csiky Gergely Színház egykori igazgatója rövidesen betölti hetvenedik életévét, Svédországból érkezett. Lakatos Júlia, aki 1972-től tizenöt éven át volt a színház titkárnője, míg Svédországba ki nem telepedett, összetelefonálta a fél világot, hogy készüljenek az ünnepre. Be is szerzett egy csokornyi köszöntőt, többek között a Németországban élő Kiss Erzsébet és Gáspár Marietta színművésznőktől. Színésztársai, ismerősei elhatározták, hazahívják Sinka Károlyt Szegedről, lépjen színpadra egy előadáson. Szept. 16-án így ismét tapsolhat neki a közönség. /Pongrácz P. Mária: Régi jó színészek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2004. szeptember 25.

Bánság – az európai kultúra tere címmel rendeztek háromnapos szimpóziumot Temesváron. Hazai és külföldi kutatók, irodalomtörténészek értekeztek a soknemzetiségű térség szellemi értékeiről. A német, illetve román nyelven elhangzott dolgozatokban magyar vonatkozásokat is említettek, bánsági magyar írókat idéztek. A tanácskozásról tudósító Pongrácz P. Mária feltette a kérdést, miért nem volt magyar a kezdeményezők, az előadók vagy a társszerzők között? /Pongrácz P. Mária: A térség szelleme. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

2004. október 12.

Megjelent Billédy Hrivnyák Ilona Könnyekből fakadt… /Solness Könyvkiadó, Temesvár/ című, rövid prózai írásokat, esszéket, vallomásokat tartalmazó könyve. A hazatérés, a hazagondolás újabb vallomása, hiszen a szerző már hosszú évek óta Temesvárról a németországi Karlsruhe városába költözött családjával. A hagyományok, a nyelv, az emberi tartás megőrzéséért emel szót. /Pongrácz P. Mária: Billédy Ilona új kötete. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

2005. február 8.

Az aradi Nyugati Jelen napilap irodalmi melléklete, az Irodalmi Jelen /IJ/ havonta megjelenő lap az erdélyi, illetve határon túli irodalomról is hírt ad, ugyanakkor kulturális eseményekről számol be, és nem utolsósorban recenziókat, kritikákat közöl. A folyóirat februári számában Parti-Nagy Lajossal készített interjú szerepel, Sarusi Mihály az új magyar irodalom nélküli könyvtárakra hívta fel a figyelmet. Az IJ és az E-MIL közös novellapályázata két különdíjasának – Balogh Róbert és Cseh Katalin – írását, valamint Pongrácz P. Mária novelláját közölte a mostani szám. A lapszámot Ferenczy József (1866–1925) marosvásárhelyi festőművész képeivel illusztrálták. /(bb): Egy irodalmi mellékletről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 8./

2005. február 26.

Február 26-án betölti kilencvenhatodik életévét Anavi Ádám költő. A hosszú életkor pedig csak akkor áldás, ha friss marad az alkotói lendület, mint Anavi Ádámban. /Pongrácz P. Mária: Nem születünk matuzsálemnek… = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./

2005. február 28.

Február 27-én Temesváron, a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségében kettős eseményre került sor: Anavi Ádám költő 96. születésnapjára gyűltek össze a barátok, ismerősök, egyúttal hivatalosan is megnyitották az Irodalmi Jelen Klubot, ahová ezentúl rendszeresen meghívnak írókat, költőket, politikusokat. A kitűnő szellemi és fizikai állapotban lévő Anavi Ádám tréfás beszólásokkal vidította a közönséget. A szerkesztőség részéről Pongrácz P. Mária és Pataky Lehel Zsolt mondott köszöntőt. Graur János, a Heti Új Szó főszerkesztője elárulta: hetente egy órát beszélget a gondolkodásban frissebb Anavival. Bodó Barna szerint Anavira még sokáig szükségünk van. /(nagyálmos): Anavi Ádám 96 éves. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998