udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Popa, Livia

2006. augusztus 1.

A Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett székelyföldi biciklitúra az autonómia népszerűsítését szolgálja. A több mint egy hete tartó túrán a bicikliseket általában rokonszenvvel fogadták, de Marosvásárhelyen a rendőrség megakadályozta, hogy a városban megálljanak, és szórólapokat osztogassanak. A kerekező ifjakat a közlekedésrendészet és a közösségi rendőrség illetékesei várták a város határában. megtiltották a szórólapok osztogatását. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy előzőleg nem kértek engedélyt a szórólapok osztogatására. A rendőrök becsomagoltatták az „Autonómiát!” feliratukat, amelyet rendszerint két kerékpározó kifeszítve vitt a településeken. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusában tartott sajtótájékoztató sem volt felhőtlen, a jelen lévő román sajtó részéről érzékelhető volt az ellenszenv. Sepsiszentgyörgyön Czimbalmos-Kozma Csaba RMDSZ-es alpolgármester, Antal Árpád RMDSZ-képviselő és Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke biciklizett együtt a MIT fiataljaival. A város bejáratánál mintegy 40 sepsiszentgyörgyi csatlakozott a kezdeményezőkhöz, majd „Autonómiát a Székelyföldnek!” kiáltásokkal vonultak végig a városon, és szórólapokat osztogattak a járókelőknek. Sándor Krisztina elmondta: erdélyi körútjuk során a legnépesebb és leglelkesebb fogadtatásban Sepsiszentgyörgyön részesültek. /Jánossy Alíz, Kovács Zsolt: Tiltott „autonómiabiciklizés”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./ A Maros megyei rendőrség szóvivője kijelentette: semmit nem tud az autonómiáért biciklizőkről. A közlekedésügyi osztályt vezető Viorel Cazan viszont elmondta: ő ragaszkodott a forgalmi szabályok betartatásához. – Zavarnák a forgalmat, nyilatkozta Cazan. /Szucher Ervin Livia Popa: A forgalmat zavarták a biciklisek? = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2008. január 16.

Január 12-én éjszaka rablótámadás áldozata lett a Népújság munkatársa, Benedek István. Benedek Istvánt hátulról megtámadták, többen bántalmazták, rugdosták és elvették maroktelefonját. Benedek István 17-18 napig tartó gyógykezelésre szorul – áll a látleletben. A Népújság érdeklődésére sem a marosvásárhelyi rendőrség vezetője, Damaschin Ioan, sem Popa Livia szóvivő nem volt hajlandó a legkisebb részletet sem elárulni a rendőrségi nyomozás eddigi eredményéről. /Antalfi Imola: Rablótámadás áldozata lett a Népújság munkatársa. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

2008. március 20.

Egy hónappal ezelőtt meggyalázták Marosvásárhelyen a Vár körüli Rákóczi Ferenc- és a Borsos Tamás-mellszobrokat. Március 20-a körül újabb magyarellenes falfirkák jelentek meg a város különböző pontjain. A Moarte bozgorilor! felirat a város szívében, az egykori Egressy Gábor utcából a volt Baross Gábor (ma Horea) utcába vezető átjáró falán jelent meg, egy másik, Fara bozgori a Ballada utca egyik házfalán. A jelenség a Marosvásárhely fekete márciusára való emlékezés előestéjén annál is inkább súlyosabb, mivel az 1990-es események is közvetlenül kapcsolódnak bizonyos feliratokhoz, még akkor is, ha ezek – a magyar közösség részéről teljesen jogos – kétnyelvűséget, anyanyelvhasználatot követeltek. Kincses Előd, aki egyike azoknak, akik akkor is kiálltak a magyarok ügyéért, a mostani falfirkákról elmondta: az ifjúság egy részének ez az ultranacionalista megnyilvánulása – amelynek az utóbbi napokban Kolozsváron és Bukarestben is tanúi voltunk, s amely oda vezetett, hogy egyre több fiatal ma már nyíltan Hitlerjugend-pólókat vesz fel, és tiltott fasiszta jelvényeket használ – a román oktatási rendszernek a bűne, annak a romantikus történelemszemléletnek, amelynek semmi köze a valósághoz. A nem túl intelligens fiatalok beveszik ezeket a szövegeket, és mindenkiben, aki nem román és nem ortodox, ellenséget látnak. Emlékeztetett: 1990. március 19-én vasvillával, botokkal felfegyverzett, leitatott Görgény-völgyi parasztokat hoztak be teherautókkal Marosvásárhelyre. A megvadult tömeg megtámadta és szétverte az RMDSZ székházát, és az ott tartózkodó Sütő Andrást mintegy 70 társával együtt előbb a padlásra szorította, majd a katonai vezetők és rendőrök szeme láttára megtámadta őket, és kiverte az azóta végképp eltávozott európai hírű író egyik szemét. „Megengedhetetlen, hogy az akkori véres eseményekért senki se feleljen” – hangsúlyozta a fekete március egyik főszereplője. – Erélyesen elítéli a falfeliratokat Csegzi Sándor alpolgármester is. Livia Popa rendőrségi szóvivő a Vásárhelyi Hírlaptól értesült a falfirkákról, s megígérte: megpróbálják minél hamarabb kézre keríteni a tetteseket, de az egy hónappal ezelőtti szoborrongálás kapcsán tett hasonló jellegű ígéretének sincs semmiféle kézzelfogható eredménye. /Bögözi Attila: A magyarellenes falfirkákban a fekete március szelleme kísért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./

2008. március 31.

A hatósági tiltás ellenére is népes tömeg gyűlt össze a Szalárd völgyében, ahol március 29-én forrást neveztek el Wass Albertről. Az ünnepély szervezői jobbnak látták más alkalomra halasztani a forrás nevét viselő márványtábla elhelyezését az odagördített hatalmas kőre. A tábla megáldását és a rövid ünnepi műsort a holtmarosi református templomban tartották. A kezdeményező, Bartha József református lelkész hangsúlyozta: nem akarta a távolról érkező résztvevőket kellemetlen helyzetbe hozni. Az előző napon a dédai önkormányzat jegyzője betiltotta a szalárdi rendezvény megszervezését. Amikor a pap arról kérdezte, hogy imádkozni összegyűlhetnek-e, a hatóság képviselője nemleges választ adott. Ismeretlen személyek obszcén szöveggel firkálták össze a forrás helyét jelző követ és a mögötte álló fenyőfa törzsét. A tettesek még azt a favályút is ellopták, amelyből a kristálytiszta víz csordogált, az azelőtt egy nappal ültetett parányi fenyőcsemetét pedig kitépték. /Szucher Ervin: Wass-forrás a Szalárd völgyében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./ Az esemény előtti napon a helyszínre látogató magyarországi vendégeket nem engedték fel a Szalárd völgyébe. Livia Popa, a rendőrség sajtószóvivője cáfolta, hogy a rendőrfőkapitány ellenezte volna a táblaállítást. Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke elutasította a szervezők meghívását. A felállítandó táblát Pakó Benedek szászrégeni plébános és Pető Mihály marosvécsi református lelkész áldották meg. /Vajda György: Templomba szorult a forrástábla-avató. Keresztbe tett a hatalom. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

2008. november 26.

Ismeretlen tettesek leverték a marosvásárhelyi Teleki Téka épületén található kétnyelvű táblát – számolt be a történtekről Spielmann Mihály, a közgyűjtemény igazgatója. Corina Teodor, a megyei könyvtár igazgatónője mélységesen felháborodott amiatt, hogy a tábla felől érdeklődött az újság. Ez „belső ügy, nem tudom, miért kell vele foglalkozni. Amikor lesz valami közölnivalónk ezzel kapcsolatban, akkor küldünk a sajtónak egy értesítést” – mondta az igazgatónő. Arra a kérdésre, hogy értesítette-e a rendőrséget, az igazgatónő válasza ez volt: „Egyelőre azzal foglalkozunk, hogy új feliratot helyezzünk el, szerintem ez a legfontosabb. ” A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség szóvivője, Livia Popa a Krónikától értesült a történtekről. /Máthé Éva: Felirat nélkül a Teleki Téka. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998