udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Portik Piroska

1996. október 17.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án Kolozsvárott tartott közgyűlésén elhangzottakról két hét múlva egy olvasói levél közléséből értesülhettünk. Patrubány Béla elnöki beszámolója után Kató Béla és Jakab Gábor alelnökök következtek. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke beszédében kitért arra, hogy eddig a magyarság legfontosabb gondolata a szabadság volt, mostantól a megmaradás. Minden kisebbségnek joga van a szuverenitáshoz, tehát az autonómiához is. Ha ez nem így van, akkor vannak magasabb rendű és alacsonyabb rendű nemzetek. Borbély Imre képviselő egy tudásközpontú nemzet és egy országhatárokon átvonuló gazdasági integráció szükségességéről beszélt. Tőkés László püspök Babits Mihályt idézte: "Ne mondj le semmiről, minden lemondás egy kis halál..." Az MVSZ az a szervezet, fejtette ki, amely nem mond le semmiről, mert "előbb megcsonkították a nemzetet, majd megcsonkult a nemzet a mi tudatunkban". Felszólaltak még : Czirják Árpád érseki helynök, Varga László református lelkész, Tempfli József római katolikus püspök, Dávid Gyula és Csávossy György. /Portik Piroska: VET-közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1996. október 27.

Okt. 27-én befejeződött a Magyarok Világszövetségének tisztújító közgyűlése. Újraválasztották Csoóri Sándort az MVSZ elnökének, elnökhelyettes Patrubány Miklós /Kolozsvár/ lett, aki eddig az MVSZ Erdélyi Társaságának elnöke volt. Az anyaországi régió elnöke Kurucz Gyula, a kárpát-medencei régió elnöke Dobos László, a nyugati régió elnöke Papp László. Az MVSZ tízpontos határozatot hozott, ebben szerepel - többek között - az, hogy az MVSZ támogatja Szűrös Mátyás képviselőnek a Benes-dekrétum eltörlésére vonatkozó országgyűlési indítványát és a határon túli magyarokra vonatkozó indítványát. Az MVSZ megkereséssel fordul az Országgyűléshez, hogy képviselője felszólalhasson a magyar-román alapszerződés vitájában. Az MVSZ Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét kéri fel a vitában való felszólalásra.- Az MVSZ indítványozza, hogy a határon túli nemzetrészek legitim képviselői az őket érintő kérdésekben megszólalhassanak az Országgyűlésben. Az MVSZ szorgalmazza, hogy a határon túli nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a magyar törvényhozásban. - A szomszéd népekkel való megbékélés céljából az MVSZ megalakítja az Igazság és Megbékélés Bizottságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ Megfigyelhető egyféle célzatosság a Sütő András lemondásáról szóló híradásokban, az író ugyanis újból elfogadta a tiszteletbeli elnöki tisztséget. - Ez csak a Romániai Magyar Szóban közölt olvasói levélből derül ki /Portik Piroska: Felhagyni a politikai babonával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ A szerkesztőség jelzi, hogy nem tudta pontosan kisilabizálni a faxon érkezett szöveget. - /

2003. július 22.

Portik Piroska, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának osztályvezetője a vele készült interjúban közölte: megszületett a döntés a moldvai csángómagyarok kulturális támogatására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által idén kiírt 100 millió forintos keret szétosztásáról. Eredetileg két részletben tervezték megpályáztatni a 100 milliós keretet: első körben 61 millió forintra, másodszorra a fennmaradó 39 millió forintra. Az első pályázati kiírásra azonban 211 millió forintos igény érkezett be. Rengeteg színvonalas pályázatot kénytelenek voltak elutasítani. Három nagy témakörre osztották a pályázatokat, kultúra, oktatás (ez zömében iskolán kívüli oktatást jelent) és kutatás. A kultúra témakör 20 millió forintjára közel 120 millió érkezett igény. De ugyanez volt az oktatás és a kutatás vonatkozásában is. Az oktatásra kiírt 36 millióra és a kutatásra kiírt 5 millió forint összegre. Idén is jelentős tétel volt a tárca által még 2000-ben megkezdett gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnázium bővítési munkálataira átutalt 16 millió forint. Ezzel az átutalással a tárca immár több mint 153 millió forinttal támogatta az iskola bővítését. Számos, a maga területén nagyon jelentős szervezet nyújtott be pályázatot: Kallós Zoltán Alapítvány, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, Romániai Iskolapolgár Alapítvány, Gyepűk Népe Alapítvány, Domokos Pál Péter Közművelődési Egyesület, Petrás Incze János Kulturális Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Csángómagyar Pedagógusok Testülete, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Participatio Alapítvány, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, Kriza János Néprajzi Társaság például. A Csángó Tanácsadó Testület - a tárca munkáját segítő, külső szakértőkből álló tanácsadó testület - már áprilisi ülésén igyekezett ennek fényében támogatást megítélni a program működtetésére. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke elmondta, tárgyalni készülnek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával és az Oktatási Minisztériummal annak érdekében, hogy tisztázzák: az Erdélyben tanuló csángómagyar gyerekek bentlakás-költségeit ki és milyen formában támogatja az elkövetkezőkben. A válasz az, hogy az ún. "csángómagyar keret" megnevezése egyértelműen a csángómagyar kultúra támogatását nevesíti, mint felhasználási lehetőséget. Ebbe pedig csupán az iskolán kívüli oktatás fér bele. Támogatják viszont gyermektáborok szervezését Magyarország és Románia területén egyaránt. Támogatják a moldvai, illetve gyimesi csángók falunapjait, néprajzi és történelmi táborait. /Guther M. Ilona: Célunk, hogy felkeltsük érdeklődésüket saját kultúrájuk, múltjuk iránt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

2003. november 8.

A Magyar Állandó Értekezlet kulturális szakértői bizottsága Budapesten tartott nov. 6-i ülésén beszámoló hangzott el a kedvezménytörvény végrehajtásának eddigi tapasztalatairól a kultúra területén (előadó Vass Lajos államtitkár), tájékoztató a NKÖM által kezelt határon túli támogatási keretek felhasználásáról, pályázati rendszeréről (Portik Piroska osztályvezető, NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya) és a készülő határon túli magyar kulturális intézményi kataszter jelenlegi állásáról (dr. Szarka László igazgató, Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézet). A Máért-on képviselt anyaországi és határon túli pártok, szervezetek küldöttei mellett részt vettek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának szakemberei, illetve egy-egy küldött a Miniszterelnöki Hivataltól és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól. Az RMDSZ részéről Márton Árpád képviselő volt jelen. Az ülést követő sajtótájékoztatón Vass Lajos, a bizottság elnöke kifejtette: tudják, mennyire szükség van a határon túli magyar közművelődési intézményrendszer minden tekintetben történő segítésére, különösen az anyagi támogatásra az anyaország részéről, de ez nem elég. Meg kell találni azokat a szükséges diplomáciai csatornákat is, melyek révén az adott ország az eddiginél jobban segítse a magyar kulturális élet jelenlétét. /(Guther M. Ilona): Támogatási prioritások a MÁÉRT kulturális szakbizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998