udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Potápi Árpád

2002. június 13.

A magyarságpolitikában a legszélesebb körű egyetértésre kell törekedni - hangoztatta Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) felügyelő politikai államtitkár a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának jún. 12-i ülésén, amelyre határon túli magyar politikusok is meghívást kaptak. Az államtitkár kijelentette: a magyarságpolitikában a rendszerváltás óta elért eredményekre — alapszerződések, magyar-magyar csúcs, Magyar Állandó Értekezlet, kedvezménytörvény — kell alapozni, és akkor létrejöhet a kérdésben a konszenzus. Elmondta: a Medgyessy-kormány minden, a határon túli magyarokat érintő kérdésben figyelembe fogja venni a határon túli magyar szervezetek véleményét. Kitért arra, hogy az európai uniós csatlakozás után is biztosítani kell az anyaország szerepvállalását a határon túli magyar közösségek támogatásában. Hozzátette: a gazdasági támogatást vállalkozások fejlesztésével, befektetésekkel, a magyar vállalkozóknak adható adókedvezményekkel kell erősíteni, mindezek hozzájárulhatnak a határon túli magyarok szülőföldön maradásához, az elvándorlás csökkenéséhez. Az RMDSZ részéről Nagy Zsolt, a területi szervezetekért felelős főosztály vezetője jelezte: az RMDSZ nem tarja szükségesnek a kedvezménytörvény módosítását, de a kedvezmények bővítését igen. Tabajdi Csaba (MSZP) hozzászólásában a határon túli magyarok szülőföldön maradásának fontosságáról beszélt. Ezzel kapcsolatosan fontosnak nevezte a gazdasági támogatások és kedvezmények bővítését, a magyar bankok megjelenését Erdélyben, Szlovákia magyarlakta területein és Kárpátalján. /Gazdasági támogatást ígér az új magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A Határon Túli Magyarok Hivatalának jövőbeni működéséről és a tevékenységi körére vonatkozó kormányzati elképzelésekről tájékoztatta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságát Szabó Vilmos. A hivatal új elnökének, Bálint-Pataki Józsefnek a meghallgatására egy későbbi időpontban, hivatalos kinevezését követően kerül sor. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, a Vajdasági Magyar Szövetséget Kasza József elnök, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját Bárdos Gyula frakcióvezető, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget pedig Brenzovics László alelnök képviselte. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke jelezte, hogy az elkövetkező időszakban a bizottság félévenként fog olyan gyűlést tartani, ahol a határon túli magyarok képviselői is részt vehetnek. Szabó Vilmos a magyarságpolitika legfontosabb alaptörekvésként jelölte meg a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra törekvést. Kijelentette, hogy mindent megtesz a HTMH tekintélyének és súlyának növekedése érdekében. Megjegyezte, hogy az eddigi gyakorlathoz képest a magyarságpolitikában lesznek markáns különbségek is. Itt utalt a jelenlegi magyar kormány külpolitikájának Kovács László külügyminiszter által is hangoztatott három fő célkitűzésre, melyeket — az euroatlanti integrációt, a szomszédokkal való kapcsolatok erősítését, bővítését és a határon túli magyarság támogatását, azaz az Európa- politikát, a Kárpát-medencében folytatott politikát és a nemzetpolitikát — egymással szoros összefüggésben kívánnak érvényesíteni. Ennek érdekében fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarság sajátos összekötő kapocsként működjön Magyarország és a szomszédos országok között. Kifejtette, hogy a határon túli magyarság helyzete tartósan és megnyugtató módon csak hosszú távon, az európai integráció keretei között nyerhet méltó megoldást, bár tisztában vannak azzal, hogy Magyarország számára a nemzet problémáit nem fogja automatikusan megoldani az EU-hoz való csatlakozás. A kisebbségi kérdés megoldásának garanciáit a kulturális, gazdasági és egyházi önszerveződésben, közösségépítésben, autonómiaformákban látják. Foglalkozni kívánnak a kisebbségekben élő magyarság pártjainak kormányzati szerepvállalásával is. Szabó Vilmos alapvető tényezőként jelölte meg, hogy a határon túli magyar kisebbségeket érintő minden egyes kérdésről csak szervezeteik és választott képviselőik véleményének meghallgatásával és figyelembe vételével döntsön a magyar állam. A támogatásokat meg kívánják őrizni a jelenlegi szinten, és növelni minden olyan területen, ahol erre lehetőséget látnak. Fontos a határon túl élő magyarság gazdálkodói és vállalkozói tevékenységének támogatása. Megemlítette, hogy ennek érdekében például adókedvezményekkel vagy más formában is ösztönözni kívánják a magyar befektetőket közös vállalkozások működtetésére. Szólt továbbá a vállalkozásfejlesztési irodák körének bővítéséről és a magyarországi vállalkozói ismeretek, információk, valamint a kapcsolati tőke átadásáról. Jelezte, hogy a HTMH-t beillesztik a közigazgatási államtitkári értekezletek rendjébe. Bejelentette, hogy az előző kormánynak azon határozatát, amely a különböző tárcák közötti koordinációs bizottság létrehozását irányozta elő, de amely nem került végrehajtásra, felvállalják, és igyekeznek minél hamarabb megvalósítani. Jobban oda kívánnak figyelni a HTMH funkcionális főosztályainak tevékenységére, és szó van ezek számának bővítéséről, például nyelv- és oktatáspolitikai vagy kulturális-egyházi főosztály létrehozásáról. Külső szakértői kutatói stábot kívánnak működtetni a HTMH elnökének közvetlen felügyelete mellett. Nem kívánnak legitim vezetéssel szembenálló csoportokat vagy személyeket sem támogatni. /(Guther M. Ilona): A HTMH elnökét később hallgatják meg. A Hivatal jövőjéről vitáztak a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A bizottság tagjai közül többen is rákérdeztek arra, milyen vonzatai lesznek a HTMH új strukturális besorolásának, áthelyezésének a Külügyminisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Többek között Gyürk Tamás képviselő (Fidesz) felvetette, hogy a hatalomkoncentráció miatt nem válik-e "mostohagyerekké" a MeH-ben a határon túli magyarok ügye? Megjegyezve, hogy a polgári kormány a minisztériumok számára kötelezővé tette a határon túli magyarok támogatását, feltette a kérdést: egyetért-e azzal az államtitkár, hogy ennek ott a helye minden minisztériumban? Surján László (Fidesz) arra várt választ, hogy az elkövetkezőkben a MÁÉRT kihez fog tartozni, illetve kihez lehet interpellálni olyan ügyekben, amelyek a határon túli magyarokra vonatkoznak? Szabó Vilmos kijelentette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal keretében nem fog kisebb figyelmet és jelentőséget kapni a határon túli magyarok ügye azért, mert ott több politikai államtitkár van, és véleménye szerint e struktúrában eredményesebben lehet megoldani a különböző tárcák ilyen irányú munkájának összehangolását. Döntően a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő Kiss Elemér minisztert kell interpellálni határon túli magyarság ügyében, és ő majd el fogja dönteni, adott esetben ki illetékes a válaszadásban. Megjegyezte, hogy a hatáskörök pontos behatárolása még hátravan. A felvetések zöme a kedvezménytörvénnyel, illetve a támogatásokkal kapcsolatban hangzott el. Többek között Potápi Árpád képviselő (Fidesz) firtatta, hogy a módosított költségvetésben biztosítják-e a kedvezménytörvény végrehajtásával járó irodák működtetéséhez, továbbá a magyar igazolványhoz, illetve a szülőföldön nyújtandó támogatásokhoz szükséges anyagi fedezet, valamint fenntartják-e az erdélyi egyetem működtetéséhez szükséges támogatásokat abban a formában, ahogy azt az előző kormányzati ciklusban elfogadták. Szabó Vilmos válasza: a módosító költségvetésben megjelennek azok az összegek, melyek biztosítják a kedvezménytörvény végrehajtásához szükséges anyagi hátteret, és továbbra is támogatni fogják az erdélyi egyetemet. Nagy Gábor Tamás képviselő (Fidesz) felvetette a csángókérdést, megjegyezve, hogy az előző kormány kiemelt támogatást biztosított számukra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának keretén belül. Az államtitkár válasza: a csángók esetében sem kívánják csökkenteni a támogatásokat. Fazekas Szabolcs képviselő (MSZP) a határon túli magyarokkal való gazdasági kapcsolatok erősítésére, Kozma József képviselő (MSZP) pedig az eurorégiós együttműködésekre vonatkozó konkrét elképzelésekre kérdezett rá. Az államtitkár elmondta, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése tekintetében eltökélt a magyar kormány, és nagyon fontosnak tartják az eurorégiós együttműködések fejlesztését is, viszont az eszközök tekintetében csak a későbbiekben tud konkrétumokat mondani. Az iránt is érdeklődött Nagy Gábor Tamás (Fidesz), hogy a kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatos, megnövekedett feladatok ellátására kiépült struktúrát érintetlenül hagyják-e, illetve terveznek-e leépítéseket a HTMH-ban? Szabó Vilmos kifejtette, nem tisztogatási szándékkal érkezett a hivatalhoz, de a struktúrát illetően el tud képzelni változásokat, így amit racionálisan jobbnak gondolnak, azt ki fogják próbálni. A HTMH az engedélyezett létszám keretein belül van, és nem lát okot ennek csökkentésére, viszont ez nem jelenti azt, hogy mindenki a helyén marad. Több fideszes képviselő is rákérdezett arra, mit gondol az új kormány a kedvezménytörvény módosításának kérdéséről. Szabó Vilmos ezzel kapcsolatban — előrebocsátva, hogy a kedvezménytörvényt az MSZP megszavazta, és fenn kívánja tartani — megismételte korábban is hangoztatott álláspontjukat, kiemelten a Kovács László külügyminiszter által megfogalmazott hármas követelményt. Hangsúlyozta továbbá a konzultációk és egyeztetések fontosságát minden érintett féllel, hozzátéve, hogy ezek folyamatban vannak. Németh Zsolt képviselő (Fidesz), a Külügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy a kedvezménytörvény említett módosítási tervezete, melyet az Orbán-kormány előkészített, csupán technikai elemeket tartalmaz. A javasolt technikai módosítások két részkérdésre vonatkoznak, melyek a végrehajtási rendeletek és a törvény között feszülő ellentétek feloldására irányulnak. Kérdésekre válaszolva Szabó Vilmos megerősítette: valóban úgy látja, az előző kormányzati ciklusban megbomlott az összhang a szomszédos országok irányába kifejtett magyar politika és a magyarságpolitika között. Megjegyezte, hogy szerinte a túlzott szeretet időnként ártalmas, és negatív hatást válthat ki. Az egyensúly megbomlásával kapcsolatban rámutatott, ezt a kedvezménytörvény tekintetben is szeretnék visszaállítani. A klientúrával és a támogatások átláthatóságának kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy még szükség van némi időre, amíg pontosan tájékozódni tudnak, mert ellenzékként nem tekinthettek be azokra a támogatási formákra, melyek ezen a területen működnek, de az bizonyos, hogy ez eddigi gyakorlathoz képest nagyobb átláthatóságra van szükség mind a parlament, mind a nyilvánosság, mind az érintett határon túli magyarok számára. /(Guther M. Ilona): A HTMH jövőjéről vitáztak. A túlzott szeretet időnként ártalmas lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ / Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2002. október 2.

A Népszabadság okt. 1-jei száma szerint közös megegyezéssel okt. 1-jén leköszön az Illyés Közalapítvány (IKA) eddig hivatalban levő kuratóriuma. Körülbelül két hét múlva ülhet legkorábban össze az új kuratórium. Az eddigi kuratórium egyik tekintélyes tagja, Pomogáts Béla lesz az új testület elnöke. Rajta kívül megőrzi mandátumát Laborczi Géza és az író lánya, Illyés Mária. Az új tagok között van Jászkuti László, Szarka László történész, kisebbségkutató. Az MSZP Géczi Józsefet, az MDF Herényi Károlyt, a Fidesz pedig Potápi Árpádot delegálta a testületbe. A korábbi kuratóriummal ellentétben a Külügyminisztérium - ahonnan az IKA felügyelete átkerült a MeH-be - nem delegálhatott képviselőt, helyét a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte (Bátai Tibor) vette át, megmaradt viszont az oktatási (Bretter Zoltán) és a kulturális tárca (Lakatos Mihály) egy-egy helye. Megszűnik az IKA budapesti irodavezetőjének, Veress Lászlónak a munkaviszonya is. Utóda a Népszabadság értesülése szerint Hadnagy Miklós, az MSZP kisebbségügyi szakértője lesz. Az új kuratórium át akarja világítani az IKA előző négy évét. Szabó Vilmos államtitkár szerint az IKA előző kuratóriumának tevékenysége nem kifogásolható, annál inkább az előző kormány politikailag inkorrekt eljárása. (A Népszabadság nyomán) /Leköszön a régi, jön az új Illyés-kuratórium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2002. október 9.

Okt. 7-én, az Illyés Közalapítvány (IKA) régi és új kuratóriumának együttes ülését követően Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kijelentette: reménye szerint a folytonosság érvényesül a közalapítvány munkájában. Céljuk, hogy a közalapítvány munkáját a jövőben elkerüljék a politikai csatározások és függetlenül, politikai befolyástól mentesen dolgozhasson a kuratórium. Szabó Vilmos hozzátette: a jövő évi költségvetésben biztosítják az előző évi keretet, valamint minden szükséges támogatást megadnak, amely a kedvezménytörvényből hárul a közalapítványra. A leköszönő kuratórium elnöke Halzl József elmondta: az IKA feladata nemcsak a pénzosztás. - Az elmúlt négy évben megpróbáltunk alkotó módon az alapítványon keresztül befolyással lenni a határon túli magyarság életére, amely a hosszú távú fennmaradásukat célozta meg - fűzte hozzá a leköszönő elnök. Pomogáts Béla irodalomtörténész, a kuratórium leendő elnöke elmondta: az új kuratórium célja azon kulturális támogatások előnyben részesítése, amelyek nemzetmegtartó erőt jelentenek. Az új elnök elképzelései között szerepel az alkuratóriumok önállóságának megerősítése úgy, hogy a központi kuratórium munkájában is megjelenjenek. Pomogáts Béla bejelentette azt is, az új kuratórium kezdeményezni fogja elődje munkájának átvilágítását. / Az Illyés Közalapítvány kuratóriumának ülése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./ Az új kuratóriumot Pomogáts Béla vezeti. A HTMH-t Bátai Tibor, az Oktatási Minisztériumot Bretter Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát Lakatos Mihály képviseli. A parlamenti pártok delegáltjai: Géczi József MSZP, Potápi Árpád FIDESZ, Herényi Károly MDF és Laborczi Géza SZDSZ, aki tagja volt a korábbinak is, az újnak titkára lesz. Kuratóriumi tag még Illyés Mária, aki jelképesen a névadót is képviseli, továbbá Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója és Jászkuti László, aki eddig 8 éven át volt kuratóriumi tag. A felügyelő bizottság elnöke Fitz Péter (MSZP) lesz, tagjai pedig Tóth József a Pénzügyminisztériumtól és Petróczi Sándor a Miniszterelnöki Hivataltól. Szabó Vilmos államtitkár a magyar kormány képviseletében biztosította a megalakuló kuratóriumot: függetlenül és mindenfajta politikai befolyás és nyomásgyakorlás nélkül dolgozhatnak. "Minden igyekezetemmel és minden erőmmel azon leszek, mint felügyelő politikai államtitkár, hogy a direkt politikai hatások, a pártpolitikai csatározások kerüljék el az Illyés Közalapítvány munkáját, tevékenységét, hiszen a feladatok nem lesznek kevesebbek és kisebbek az eddigieknél." Pomogáts Béla, az új kuratórium elnöke kijelentette: elszántan törekedni fog arra, hogy a közalapítvány és annak budapesti kuratóriuma ne legyen kitéve semmiféle politikai behatásnak. "Ha közvetlen politikai befolyásolási törekvést tapasztalok, felállok a helyemről és hazamegyek." Az alkuratóriumokban is érvényesíteni kívánja a politikamentességet. "Azt szeretném elérni, hogy olyan megnyugtató megoldások szülessenek, amelyek elhárítják azt a gyanút, hogy az alkuratórium valamilyen meghatározott politikai erő kezében van. Törekedni fogunk arra, hogy ilyen helyzet ne állhasson elő, mert az Illyés Közalapítvány nem a változó kormányok és a mögöttük álló politikai pártok intézménye, hanem a Magyar Köztársaságé, és ez a magyar nemzet intézménye." Jelezte, hogy mihamarabb szeretne találkozni minden alkuratóriummal. Halzl József elmondta, hogy a leköszönő kuratórium utolsó döntésként okt. 7-én az Erdélyből beérkezett oktatási-nevelési kérésekről határozott, és összesen 61 millió forintot ítéltek meg olyan pályázóknak, akiknek már megvan a magyarigazolványuk. A távozó kuratóriumot ért támadások kapcsán Szabó Vilmos kijelentette, álláspontjuk szerint az elmúlt négy évben a kuratórium lelkiismeretesen látta el a feladatát. Pomogáts Béla hangsúlyozta, hogy szolidáris a most távozó kuratórium minden tagjával, és külön méltatta Halzl József leköszönő elnök és Veress László irodaigazgató munkáját. Halzl József a leköszönő kuratórium nevében értékelte négy éves munkájukat, kiemelve a fontosabb megvalósításokat. /(Guther M. Ilona): Sajtótájékoztató az Illyés Közalapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2003. március 22.

Márc. 21-én a Határon Túli Magyarok Hivatalában, Budapesten sajtótájékoztatón mutatkozott be az Illyés Alapítvány új kuratóriuma. Tagjai: Illyés Mária, Bátai Tibor (HTMH), Bretter Zoltán (Oktatásügyi Minisztérium), Lakatos Mihály (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma), Géczi József Alajos (MSZP), Herényi Károly (MDF), Laborczi Géza, a kuratórium titkára (SZDSZ), Potápi Árpád (FIDESZ Polgári Párt), Szarka László, Jászkuti László, Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Kuratórium elnöke. A Felügyelő Bizottság tagjai: Fritz Péter, Petróczi Sándor (Miniszterelnöki Hivatal), Tóth József (Pénzügyminisztérium). A sajtótájékoztatót Iván Károly, a HTMH sajtófőnöke nyitotta meg, a házigazda, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára örömmel nyugtázta, hogy az illetékes bíróság jogerős döntése nyomán végre kialakultak a kuratórium felállásának feltételei, annak a lehetősége, hogy az Illyés Alapítvány folytassa munkáját. Káros volt a kényszerszünet, mondotta, hiszen számos, jogos határon túli igény teljesületlen maradt. Közölte, hogy idén az Alapítvány valamivel több mint egymilliárdot kap a költségvetésből. Pomogáts Béla elnök megvallotta, hogy aggodalommal figyelte a kuratórium felállása, törvényességének biztosítása körüli huzavonát. A korábbi kuratórium mandátuma ugyanis szeptemberben járt le - tehát majdnem hat hónap telt el, míg az új kuratórium mintegy jogainak birtokában hozhat végre új döntéseket. A késés igen rosszat tett az ügynek, amelyet az Alapítvány képvisel, szolgálni kíván - a szolidaritás jegyében, amelyet a Magyar Köztársaság érez és vall a szomszéd országokban kisebbségi körülmények között élő magyar közösségek iránt. Reméli, hogy az iroda új vezetője, Hadnagy Miklós és minden alkalmazottja átérzi a szolidaritásból eredő kötelezettségeket. A zavartalanul működő alkuratóriumok - a szlovákiai, a vajdasági, a szlovéniai, s a burgenlandi- tovább működnek augusztus végéig. A romániai, erdélyi alkuratórium felállt az elmúlt napokban. Az RMDSZ szervezetei, vezető testületei az úgynevezett szaktestületek szervezetét is kijelölték. A romániai alkuratórium vezetője továbbra is Markó Béla, az RMDSZ elnöke lesz. A kárpátaljai és horvátországi alkuratóriumok jogkörét azonban az Illyés Alapítvány kuratóriuma egy-két hónapra magához vonja, felépítésüket át kívánja szervezni, közben megkísérel egyezségre jutni az ottani magyar szervezetekkel. Az elmúlt esztendőkben ugyanis ezek esetében eltolódtak az erőviszonyok, némely szervezet túlságos befolyást szerzett, a civil szervezetek jobbára háttérbe szorultak. A valamivel több mint egymilliárdból mintegy 42-44 százalék marad Budapesten és a többit osztják el az alkuratóriumoknak, az ott élő magyarság létszámának megfelelő arányban. Pomogáts Béla búcsút mondott a leköszönt kuratóriumelnök, Halzl József. /Bodor Pál: Pomogáts Béla: Többet tenni - az egész nemzetért. Megtartotta első ülését az Illyés Alapítvány új kuratóriuma. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

2003. augusztus 19.

Az Illyés Közalapítvány értesítette a lap és a kiadó tulajdonosát, a Székelyudvarhelyen bejegyzett Pro Média Alapítványt, hogy az Erdélyi Napló megjelenését nem támogatja. A pályázatot első körben a romániai alkuratórium Sajtó Szaktestülete bírálta el, ennek tagjai: Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője (a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének javaslatára), Baranyai Attila, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke (az Alkuratórium javaslatára), Bartha Csaba, a temesvári rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára), Csép Sándor, a MÚRE elnöke (a MÚRE javaslatára), Fekete Vince, a Székelyföld és a Helikon szerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Hecser Zoltán, a Hargita Népe felelős kiadója (a MÚRE javaslatára), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke (a MÚRE javaslatára), László Ferenc zeneszakíró (az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa szakbizottságának javaslatára), Makkai János, a Népújság főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Márton Árpád képviselő (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Vincze Lóránd, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára). A szaktestület után az IKA Romániai Alkuratóriumát járta meg a pályázat, ennek összetétele: Markó Béla (RMDSZ-elnök, alkuratóriumi elnök), Béres András (rektor, volt RMDSZ-államtikár), Frunda György (RMDSZ-szenátor, SZKT-elnök), Kelemen Hunor (RMDSZ-képviselő, SZET-elnök), Kovács Péter (az RMDSZ ügyvezető alelnöke, MIÉRT-elnök), Kötő József (EMKE-főtitkár, volt RMDSZ-államtitkár), Takács Csaba (az RMDSZ ügyvezető elnöke). Utolsó körben a közalapítvány budapesti kuratóriuma döntött a lap támogatásának elutasításáról, a következő összetételben: (elnök), (titkár), Illyés Mária, Bátai Tibor, Bretter Zoltán, Géczi József Alajos, Herényi Károly, Jászkuti László, Lakatos Mihály, Potápi Árpád, Szarka László. Az IKA kuratóriumának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész megválasztása és beiktatás előtt, közben és után többször kijelentette: a közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálásakor minden politikai ingerenciát, ideológiai szempontot, pártos hátsó szándékot kiküszöbölnek, erre az ő személye a garancia... Kíváncsian várják a magyarországi közpénzből támogatásra ítélt romániai magyar sajtóorgánumok listájának közzétételét, egyelőre nagy a titkolózás ezen a téren. /Kik nem szeretnek minket? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

2003. november 6.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága okt. 5-én elfogadta azt a fideszes javaslatot, amelynek értelmében a jelenlegi kétmilliárdról hárommilliárd forintra emelnék a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem állami támogatását. /A 22 tagú testület ülésén öt ellenzéki és három kormánypárti honatya vett részt, az utóbbiak nem pártfogolták a Sapientia támogatásának növelését célzó ellenzéki indítványt.A finanszírozás növelésére csak akkor van esély, ha a képviselőház vitája során a kormánypárti politikusok is támogatják az indítványt. A javaslatot Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Potápi Árpád fideszes képviselő terjesztette elő. A bizottság ellenzéki többsége ugyancsak elfogadta azt a kormány képviselői által nem támogatott módosító indítványt, amelyek a Határon Túli Magyarok Házának létrehozására 250 millió forintot irányoz elő, továbbá azt, amely az Illyés Közalapítvány támogatását 500 millió forinttal növelné. Hárs Gábor szocialista képviselő szerint a bizottság által támogatott javaslatoknál figyelembe kell venni, hogy az ülésen a kormányoldal kisebbségben volt. Az EMTE-t működtető Sapientia Alapítvány már szeptember elején javaslatot tett a magyar kormánynak a Sapientia Egyetem támogatásának növelésére. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke szerint a 2004-2005-ös tanévre 3,1, az utána következőre pedig már 3,6 milliárd forintra lenne szükség az egyetem optimális működéséhez. /Rostás Szabolcs: Hárommilliárd forint a Sapientiának? = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

2004. június 30.

Arra szeretnénk rávenni a magyar kormányt, hogy tartalékalapjaiból finanszírozza a határon túli magyar lapok számára juttatott MTI-anyagokat – tájékoztatta a Krónikát Herényi Károly országgyűlési képviselő, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője, az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának tagja. A kuratórium ugyanis – a Draskovics-csomag megszorító intézkedéseire hivatkozva – az igényelt 41 millió forint helyett csak 30 milliót hagyott jóvá, ez pedig csupán szept. 30-ig biztosítja a lapok számára rendkívül fontos szolgáltatást. A megoldást Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumának elnöke abban látja, hogy a kuratórium három tagja – akik egyben parlamenti képviselők is – terjesszenek az Országgyűlés elé olyan indítványt, amelynek elfogadásával az MTI-támogatást közvetlenül a magyar állami költségvetésből lehetne folyósítani. A három képviselő – Herényi Károly (MDF), Géczy József (MSZP) és Potápi Árpád (Fidesz) – csupán a jövő évi költségvetésbe foglaltatná bele a támogatást, az idei összeget véleményük szerint a kormány tartalékalapjából kellene elkülöníteni. /L. J.: A tartalékalapra számítanak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

2004. július 7.

Az Illyés Közalapítvány közleménye szerint Géczi József Alajos (MSZP), Herényi Károly (MDF) és Potápi Árpád (FIDESZ) országgyűlési képviselők az Illyés Közalapítvány kuratóriumának tagjai Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel áttekintették a határon túli magyar lapok hírellátását biztosító MTI szolgáltatás további finanszírozásának kérdését. Megállapodtak abban, hogy az idén 42 millió forint összegű szolgáltatás szept. 30-ig történő finanszírozását az Illyés Közalapítvány vállalja, a negyedik negyedévre vonatkozó költségeket pedig a pénzügyminiszter más forrásából kívánja biztosítani. Draskovics Tibor jelezte, hogy a jövőben a határon túli magyar lapok hírellátásának finanszírozását a költségvetési törvény keretein belül kell rendezni. /Sikeres tárgyalás MTI ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2006. július 19.

Suceava városban a pártok, szervezetek házában már van RMDSZ-iroda is, ez a legújabb. A magyarok havonta itt találkoznak. A városban jól megférnek egymás mellett lengyelek, lipovánok, oroszok, bolgárok, szlovákok, zsidók, ukránok és a magyarok. A moldvai városban Adriana Happenciuc a helyi RMDSZ elnöke, Ladó Zoltán az alelnöke. 2006-ig nem volt itt RMDSZ-képviselet, a magyarok sem nagyon jártak össze. Nem tudják, hányan is vannak magyarok, egyikük 550-et mond, másikuk 490-et, de még sokan vannak olyanok, akik magyarul beszélnek. A 2002-es népszámláláskor Suceava megyében 368-an vallották magukat magyarnak, és közülük csupán 66-an éltek a megyeszékhelyen. Többnyire még a kommunizmus idején idehelyezett értelmiségiek. A Duna TV-t Suceaván nem tudják nézni, nincs a kábeltévé-csomagban, panaszolták többen, és szinte irigykedve tekintenek a dornavátraiakra, akik már a 90-es évek közepétől nézhetik a Dunát a helyi kábelhálózaton. A Kossuth Rádió még úgy-ahogy fogható. Évente érkeznek viszont magyarországi kirándulócsoportok szép számmal. Főleg Dél-Magyarországról, Bonyhád környékéről, ahol letelepedtek a bukovinai magyarok. Az ő leszármazottaik, valamint más magyarországi turisták rendszeresen visszatérnek Bukovinába – az itteniek szívesen emlegetik Potápi Árpádot, Bonyhád fideszes polgármesterét, aki szintén erről a vidékről származik. Benkő Lajos eredetileg sporttanár, székelyudvarhelyiként élt már Onesti-en, 1976 óta pedig Bukovinában. Övé a megye egyik legnagyobb kenyérgyára, emellett bútorgyárat üzemeltet, fuvarozócége van. Piron Katalint pedig Csíkból helyezték át Szucsávára. /Mihály László, Suceava: Saját vállalkozásaikban bíznak a bukovinai magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998