udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 36 találat lapozás: 1-30 | 31-36
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Potoczky László

2000. február 15.

A Partnerség a Környezetért Közép- és Kelet Európában Program 1991-ben indult a German Marshall Found, Charles Stuart Mott Foundation és a Rockefeller Brothers Foundation támogatásával. Románia 1999. november 1-én csatlakozott Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia mellé ehhez a programhoz, amelyet a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány irányít. A program célja a romániai környezetvédelem fellendítése az ökológiai mozgalom megerősítése és a civil szféra bevonása által - mondta Potoczky László, az alapítvány elnöke. Az év folyamán két alkalommal hirdetnek pályázatot. A program tevékenységi körei: hulladékgazdálkodás, közösségi ökológia, vízgazdálkodás, törvényharmonizáció és védett területekkel történő gazdálkodás. /Partnerség a Környezetért Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2000. február 29.

A Csíkszeredai Polgár Társ Alapítvány február 16-án találkozót hívott össze Gyergyószentmiklóson, a városi tanácsteremben, abból az alkalomból, hogy itt is beindítja Párbeszéd a polgárokért programját. Potoczky László, az alapítvány igazgatója ismertette a Polgár Társ Alapítványt, amely a The German Marshall Fund of Us, Usaid és a Charles Stewart Mott amerikai alapítványok támogatásával öt éve indította be a Párbeszéd programot Csíkszeredában, Focsani-ban és Szebenben, és célja a polgárok bevonása a demokratikus döntéshozatali mechanizmusba. Másik programja a Partnerség a környezetért, amely Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában már régebben működik, és 1999 novemberétől Romániában is beindult. E program célja az ökológiai mozgalom erősítése egy fenntartható társadalom kialakítása érdekében, és az ország 21 megyéjében, összesen 30 000 dollár értékben finanszíroz környezetvédelmi programokat. Gyergyószentmiklóson meg akarják indítani a tömbházlakók egyesületeinek megalakítását. /Párbeszéd Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

2003. november 22.

Nov. 21-én kezdődött a negyedik alkalommal megrendezett Székelyföldi Civil Fórum, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete és a Human Reform Alapítvány szervezésében.A hazai civil szervezetek lehetőségei és anyagi forrásai jóval szerényebbek, mint a környező országokban, mivel törvénykezési hiányosságok, gazdasági nehézségek is nehezítik munkájukat, hangzott el a fórumon. A fórumot ezúttal Homoródfürdőn tartották. Elekes Zoltán, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Caritas csíkszeredai ügyvezető igazgatója előadásában a bizalom témakörét elemezte, rámutatva, hogy az általános bizalomhiány a civil szervezetek munkáját is nehezíti. Telegdi Balázs, a Sapientia - EMTE szociológusa a társadalmi tőke kapcsán kiemelte, hogy az ide tartozó emberközi kapcsolatok leépülése egyúttal a társadalom leépülését is jelenti. Potozky László, a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány igazgatója a közép-kelet-európai civil szervezetek fenntarthatóságának módjait vázolta. Herczeg Ágnes tájépítész a tájban élő közösségekről szólva az alcsíki településeken elvégzett fürdőfelújításokat mutatta be, mint az ember és környezet hasznát szolgáló közösségi munkát. /Kovács Attila: IV. Székelyföldi Civil Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

2004. április 23.

A nyugati gondolkodás egyik köteléke a most felavatott első romániai borvízút – fogalmazott Michael Guest, az Egyesült Államok romániai nagykövete, aki részt vett a Borvízút avató ünnepségén. A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány által támogatott projektek keretében a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület (CSTTE) az elmúlt években több borvíz forrást, borvízfürdőt újított fel, és szintén az ő kivitelezésük a most felavatott borvízút, amely az Olt mentén lévő települések, források és fürdők között jelent összeköttetést. Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány elnöke emlékeztetett, a Borvízút ötlete három évvel ezelőtt született meg, a CSTTE tapasztalatát felhasználva készült el az út első szakasza. A Borvízút Csíkszereda, Zsögöd, Szeredai- fürdő, Borsfürdő, Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csatószeg, Verebes, Újtusnád, Tusnád, Sószékfürdő, Lázárfalva, Nádasfürdő és Nyírfürdő településeket, fürdőket érinti. A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány öt éve fejti ki tevékenységét a környezetért és a közösségért. /(Daczó Dénes): A Polgár-Társ Alapítvány ötödik születésnapján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2005. január 17.

Közép-európai Örökség Díjat vehetett át január 15-én Máréfalván az Artera Alapítvány részéről Lőrincz Zsuzsanna igazgatónő a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány igazgatójától, Potozky Lászlótól a 2004-es Mirákulum-projekt megvalósításáért, elismerésként a székelyudvarhelyi alapítvány hagyományteremtő munkájáért. A Partnerség a Környezetért konzorciumot alkotó 6 alapítvány Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában (Polgár-Társ Alapítvány) 2002-től pályázatot hirdet a Közép-európai Örökség Díj elnyerésére. 2003-ban a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület „A Nádas-fürdő ökológiai újjáépítése” projektért nyerte el a díjat. /Díj az Artera Alapítványnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./

2005. június 6.

Sikerült egymáshoz közelebb hozni Hargita megyében a vállalkozókat, illetve elmélyíteni a megyei önkormányzat és a vállalkozói érdekvédelmi szervezetek közötti kapcsolatokat – vonta meg a június 4-én tartott csíkszeredai vállalkozói konferencia mérlegét Potozky László, a szervező Csíki Magánvállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. A Vállalkozások az EU-csatlakozás küszöbén címmel megszervezett konferencián az önkormányzatok részéről komolyabb részvételre számítottak. /D. B. I.: Önkormányzati közömbösség a vállalkozói konferencián. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

2005. november 21.

A hét végén második alkalommal szervezték meg a Hargita Megyei Civil Konferenciát, amelyen a megyében működő fontos egyesületek, alapítványok, szövetségek képviselői vettek részt és folytattak párbeszédet a megyei, helyi és országos döntéshozók képviselőivel. – A megyei önkormányzat a civil szféra szereplőit elfogadja egyenlő partnernek, jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. A második konferencián már jóval nagyobb számban jelentek meg a nemkormányzati szervezetek képviselői. – Bátorságot kap a civil társadalom, és megérti azt, hogy próbálják elfogadni őt – mondta Potozky László, a Csíki Magánvállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Borboly Csaba szerint az Országos Ifjúsági Hatóságnak nincs elegendő forrása ahhoz, hogy a megyében létező táborokat felújítsa, így a civil szférából próbálnak bevonni forrásokat. Az Úz-völgyi tábor kapcsán megállapodás jött létre a Bákó megyei és a Hargita megyei Ifjúsági Hatóságok között, így megvan az esély arra, hogy a tábor tényleg visszakerüljön Hargita megyéhez. /A partnerségen a hangsúly. Civil konferenciát tartottak Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2006. március 3.

A gyerekeket és a fiatalokat szeretné bevonni a faültetést, a zöld területek létrehozását célzó új programba a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány, a Mol támogatásával. A programnak két része van – tájékoztatott a környezetvédelmi programok legnagyobb térségbeli finanszírozójaként számon tartott Polgár-Társ Alapítvány igazgatója, Potozky László. A faültetés mellett rajz- és kollázskészítési versenyt is szerveznek. /Iskolák a környezetért-program Székelyföldön Mol-támogatással. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2006. augusztus 14.

Az újjáépített, hajdani ún. „barátok feredőjét” avatták fel augusztus 13-án Csíksomlyón. A kalákában felújított, illetve zarándokok pihenőhelyévé átalakított helyen a munkálatok utolsó simításaival az önkéntesek még nem készültek el. Gergely István katolikus pap áldást mondott, majd felszentelte a megújult fürdőt, utána Potozky László, a Polgár Társ Alapítvány igazgatója és Antall Attila, Csíkszereda alpolgármestere mondtak köszönetet a munkában részt vállalt önkénteseknek. Kissé megtévesztő a „fürdő” név, ugyanis csak díszmedence lesz egy, a zarándokok számára kialakítandó pihenőhelyen. A Lobogóforrás közelében egy Szűz Máriát ábrázoló fűzfaágakból készült szobrot is állítanak. A „Borvíz útja” programnak ez a hetedik, egyben legnagyobb megvalósítása, jelezte Potozky László. /Horváth István: Fürdőavató Csíksomlyón. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2008. március 10.

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett Civil és közéleti iskola rendezvénysorozat utolsó állomásához érkezett a hét végén. A program 2007 októberében indult, keretében 12 erdélyi városban 12 konferenciát tartottak. A rendezvény célja az volt, hogy az erdélyi magyar középiskolás diákok, valamint az első és másodéves egyetemi hallgatók érdeklődését felkeltsék a civil szféra és közéleti kérdések iránt. A csíkszeredai rendezvényt a Sapientia Egyetem épületében tartották március 10-11-én. Potozky László, a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítávány elnöke után Kolumbán Gábor egyetemi tanár tartott előadást, illetve Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke beszélt a készülő tanügyi törvényről. Előadást tartott még Zsigmond Csilla egyetemi előadó Székelyföld – számokban címmel. Sándor Krisztina MIT-elnök kiemelte, hogy mind a 12 konferenciára sikerült a leghozzáértőbb személyeket felkérni az előadások megtartására. Az elhangzott előadások hanganyagai a www.civilsuli.ro honlapról letölthetők. /Szabó Katalin Noémi: Véget ért a Civilsuli. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

2008. október 2.

Erdély egyedi természeti és kulturális örökségének ápolása a célja a regionális Transylvania Authentica programnak. A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány (PTA) és az angliai The Prince’s Charities Alapítvány közös kezdeményezését sajtótájékoztatón ismertették. A jelenlegi program Erdély gazdag mezőgazdasági kultúrájának, hagyományos vendéglátóiparának és konyhájának, valamint sajátos kézművestermékeinek fennmaradását kívánja támogatni a jellegzetes helyi, kiváló minőségű termékek és szolgáltatások népszerűsítése révén – mondta Potozky László, a PTA igazgatója. Ezért alapítványuk a Román Találmányi és Védjegyi Hivatalnál bejegyeztette a Transylvania Authentica márkanevet. /Muszka Sándor: A minőség márkaneve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

2008. október 31.

Botrányos volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör október 27-i találkozója. A rendezvény meghívottja, dr. Lónay Gyula székesfehérvári jogász, a magyar nyelv rejtélyeiről szóló könyvét /A magyar nyelv misztériuma – A héthangra épülő ősnyelv/ szerette volna bemutatni. Előadását beszólásokkal szakította meg két nagyra becsült avantgárd irodalom-szakértő. A két fiatal üvöltözte észrevételeit, később annyira belemelegedtek, hogy a meghívott helyett ők tartották meg az előadást. Az egyik megfenyegette dr. Lónay Gyulát: ha nem hall azonnal értelmes dolgokat, nagyon elkezd kötekedni. Erre többen távoztak. Akik maradtak, hallhatták, hogy a két kötekedő kérdéseivel próbálta lehetetlenné tenni az előadót. /Potozky László: Merénylet a Bulgakov kávéházban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2008. november 6.

Böszörményi Zoltán volt a kolozsvári Bretter Kör meghívottja november 4-én. A jelenleg Monacóban élő szerző Az éj puha teste című legújabb regényét mutatta be. Az író és Bréda Ferenc véleménye megegyezett abban, hogy a bemutatott regény a szélesebb körökhöz szól. A szerző elmondta: egészen fiatal korában is próbálkozott írással, azonban a sors úgy hozta, hogy irodalmi pályája megszakadt üzleti elfoglaltságai miatt. Öt évvel ezelőtt döntött úgy, hogy folytatja félbeszakadt irodalmi tevékenységét: azóta a mostanival együtt két regénye és pár verseskötete jelent meg. Az éj puha teste nem önéletrajzi regény, de mint minden irodalmi műben, megtalálhatók benne a szerző személyiségének lenyomatai. /Potozky László: Az éj puha teste. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2008. november 7.

November 5-én Kolozsváron, a Tranzit-házban bemutatták a fiatal magyar erdélyi írók és költők műveinek válogatását, A meghajlás művészete című kötetet. Az utolsó, ehhez hasonló összeállítás 1998-ban jelent meg A Hétfejű zsákmány címmel, és olyan, ma már ismert alkotók műveit tartalmazta, mint Karácsonyi Zsolt és Farkas Wellmann Éva. Balázs Imre József elmondta, a mostani gyűjteményben szereplő írásokat a Korunkban megjelent, valamint újonnan született alkotásokból válogatta össze. A kötetben megjelent írások alkotóinak (Bálint Tamás, Bekő Jutka Tünde, Fülöp Orsolya, Horváth Előd Benjámin, Kósa Boróka, Láng Orsolya, László Szabolcs, Papp-Zakor Ilka, Szalma Réka, Váradi Nagy Pál, Visky Zsolt) tevékenysége nem csak a verselésből vagy prózaírásból áll: közülük többen alapítottak irodalmi köröket és működtetnek irodalommal foglalkozó internetes fórumokat. /Potozky László: Erdélyi fiatal-irodalom ünnepe a Tranzit-házban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2008. november 13.

Kolozsváron az Insomnia kávéházban megnyílt Márkus Barbarossa János Anti-Art elnevezésű tárlata. A kiállító elmondta, hogy a lehető legkülönlegesebb, „univerzális-hiperbolaid” alkotási forma megnyilvánulásában lesz része a közönségnek, majd felolvasta egy „anti-versét” is. /Potozky László: Az „anti-művészet” estje. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2008. november 15.

November 13-án Kolozsváron az Olaszországból érkezett örmény származású Antonia Arslan írónő Pacsirtavár (La Masseria delle Allodole) című regényét mutatták be. Kevés szerző mondhatja el, hogy első kötete már világhírűvé tette. Ő ugyanis a Pacsirtavárnak köszönhetően a világ számos országában vált nagyon rövid idő alatt ismertté. Regényét 14 nyelvre fordították le, játékfilm is készült a könyv alapján, és művével 19 irodalmi díjat nyert. A regény egy gazdag örmény család történetét mutatja be az 1900-as évek elején lezajlott, örmények ellen elkövetett népirtás viharában. A magyar nyelvű változat a legfrissebb fordítása a könyvnek, és a marosvásárhelyi székhelyű Mentor Kiadó gondozásában jelent meg, Király Kinga Júlia fordításában. A bemutatón megjelent a szerző, Antonia Arslan, hangsúlyozta: „A világban egyaránt jelen van a rossz és a jó, a rossz az, aki népeket írt ki, és jó az, akiben felébreszt valamit ez a könyv. ” /Potozky László: Pacsirtavár, avagy emberi sorsok a genocídium viharában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2008. november 19.

Demeter Ferenc bábszínész volt Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör meghívottja, aki felolvasta írásait. Bréda Ferenc kritizált: „Próza, de nem epika” – állította. Márkus Barbarossa János vette védelmébe a szerzőt. /Potozky László: Kísérletező próza a Bretter-körön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2008. november 22.

Nem mindennapi költői tehetség volt jelen Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör találkozóján. A huszonkét éves Kiss Nelli, a Pécsi Tudományegyetem jog és magyar szakos hallgatója, Erdélybe az ERASMUS, az egyetemek közötti áthallgatást támogató program révén került. Ma este költőt avatunk, jelentette be Farkas Wellmann Endre. /Potozky László: Költőavatás a Bretter-körön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2008. november 22.

November 20-án Dobai István két könyvéről tartottak előadást Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Imitatio Christi Kollokvium szervezésében. Dobai István /sz. Nagyvárad, 1924/ a Bolyai Tudományegyetemen tanult jogot, majd később mint tanársegéd tanított a jogi tanszéken. Nem volt hajlandó belépni a Kommunista Pártba, ezért megfosztották tanársegédi tisztségétől, majd 1957-ben letartóztatták. Az ország több börtönében megfordult, végül 1964-ben nyerte vissza szabadságát. Végh László, Debrecenből érkezett atomfizikus, egyetemi tanár elmondta: Dobai István legterjedelmesebb művének, a Tűnődések a történelemről /Püski, Budapest, 2005/ című könyvének /pontosan: Tűnődések a történelemről, azaz a Mérhetetlen Élet és az Ember viszonyáról, különös figyelemmel Európára és a magyarokra/ bemutatását azért vállalta el, mert a könyv óriási ismeretanyagot képvisel, és rengeteg kérdésre ad választ. A könyv az emberiség történelmét mutatja be, a jogász szempontjából vizsgálva, kiemelve Európa, és azon belül a magyarság múltját. A szerző vakon írta meg, tollba mondva a szöveget. „Erősen megérlelt mű”, „börtönelőadások eredményeit foglalja össze” – emelte ki Végh László. A szerző a köteten körülbelül három évtizeden keresztül dolgozott. A második könyvet, a Múlandó Szilágyságot /Regun Press, 2007/ Sipos Gábor, Dobai István jó barátja és egykori tanítványa mutatta be. A kötet művelődéstörténeti tárcadolgozatok gyűjteménye, amelyek a Szilágyság történetét az egyetemes magyar történelembe helyezik be. Varga László, nyugalmazott református lelkész végszóként elmondta: Dobai István élete során remélte a kommunizmus mielőbb bekövetkező bukását, ezért megőrizte méltóságát, belső tisztaságát egy olyan világban, amelyben sajnos nem volt szükség „tiszta” emberekre. /Potozky László: Eszmény és történelem. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2008. november 27.

Megnyílt Takács Gábor grafika-kiállítása Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban. A képeket pár évtizedes alkotómunka eredményéből válogatták össze. Takács számos kulturális-közéleti személyiség (Kós Károly, Márton Áron, Kányádi Sándor, Sütő András) portréját is elkészítette, emellett munkásságának jelentős részét képezik Nichita Stanescu, Szilágyi Domokos és más irodalmárok műveihez készített illusztrációk. Takács Gábor nem diplomás képzőművész, de olyan nagynevű alkotóktól tanult, mint Barcsay Jenő és Szabó Béla festőművészek. Takács Gábor képzőművészeti tevékenysége mellett szakirodalommal és kiállítás-szervezéssel is foglalkozik. /Potozky László: Egy életmű grafikákban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2008. december 2.

Balázs F. Attila Missa bestialis című verseskötetének a Limes Kiadó gondozásában megjelent román nyelvű fordítását mutatták be múlt héten Kolozsváron az Insomnia Kávéházban, a Román Írószövetség Kolozsvári Fiókjának közreműködésével. A kötetet fordító Adela Iancu elmondta: több esetben is akadtak nehézségei a kötet fordítása során. Egyes magyar szavaknak, kifejezéseknek nagyon nehéz megtalálni a román megfelelőjét. /Potozky László: Missa Bestialis: kapcsolatteremtési kísérlet ember és Isten között. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 10.

A Bécsben élő Péter Iván Chelu (művésznevén Jehan Calvus) író, bábszínész és festő Bumgártész /Kalligram Könyvkiadó, Pozsony/ című könyvét mutatták be Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban. A mű román nyelven látott napvilágot, majd 2004-ben megjelent a Bréda Ferenc által fordított magyar nyelvű változat. A Bumgártész szürrealisztikus, ezoterikus írás. Szilágyi Júlia, esszéíró, irodalomkritikus méltatta a könyvet. Elmondta, hogy a szerzőt fiatalkora óta ismeri, és mindig szabad emberként tartotta számon. A szerző régi magyar irodalmárokhoz hasonlóan választotta latinos művésznevét. Német–magyar–román származású, ezáltal „többszörös identitású, szerteágazó gyökerekkel rendelkező író” – mondta. Szilágyi Júlia szerint Péter Iván Chelu saját lelki világának és környezetének történéseit és átalakulását mutatja be művében. /Potozky László: Egy rendkívüli ember rendkívüli könyve. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Egy elképzelt claudiopolisi író följegyzései a kamaszkor éveiről, a barátságról, az álmokról és az elképzelésekről, az alkotásról és a hercegről – olvasható a Bumgartész című képes könyv nyitólapján. A Chelu Iván Péter néven 1955-ben Kolozsváron született bábművész, író, festő, az egykori romániai ellenzéki mozgalom ismert alakja jelenleg Bécsben él. /Bonczidai Éva: A játékok könyve. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

2008. december 13.

Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke méltatta Furu Árpád Kalotaszeg népi építészete című kötetét. A szerző fő szakterülete az erdélyi népi építészet. Furu Árpád elmondta, hogy kalotaszegi kutatómunka a Transylvania Trust Alapítvány és a Szentendrei Néprajzi Múzeum szakmai keretei között 1999-ben indult. A későbbiekben a szerzőnek sikerült a kutatást a vidék 90 falvának nagy részére kiterjeszteni. Elmondása szerint célszerű volt Kalotaszeg tájegységével foglalkozni, ugyanis sokat változott a 20. század elejétől, és ez utóbbi változások nem voltak dokumentálva. „Ma mást láthatunk, ahhoz képest, amit Kós Károly láthatott 100 évvel ezelőtt”, ugyanis Kalotaszeg hagyományos építészeti öröksége a 20. században nem hanyatlott, Erdély más vidékeihez hasonlóan, hanem dinamikusan fejlődött – jelentette ki. /Potozky László: Kalotaszeg népi építészete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2008. december 22.

Jövőre 20 éve, hogy sikeresen megbuktatták Nicolae Ceausescu önkényuralmát. A rendszerváltás nem kerül be a forradalmak nagykönyvébe az 1848-as vagy 1956-os megmozdulások mellé. A mai napig nem vonták felelősségre azokat a „terroristákat”, akik annyi ártatlan életet oltottak ki, és sikerült felszívódniuk a „forradalom” zűrzavarában. Tudható, ezek a gyilkosok az akkori román titkosszolgálat, a Szekuritáté emberei voltak, és a mai napig közöttünk járnak. Pár nap múlva új életet kezdtek, felhasználva régi kapcsolataikat. Manapság élik világukat, tehetős üzletemberek, cégvezetők, a merészebbek esetleg politikusok. Ion Iliescu, a veterán kommunista esete is figyelemre méltó. Iliescu különböző funkciókat betöltve, részt vett a PCR (Román Kommunista Párt) tevékenységében, és egészen a rendszerváltásig aktív tagja is maradt a szervezetnek. 1989 végén, a színfalak mögött mozgatva a szálakat, agyonlövette a diktátort meg becses nejét. Siettek, hogy a diktátort elhallgattassák, nehogy kibukjon a száján valami kompromittáló mondattöredék Románia „hős megmentőjének” rovására. A változás után Iliescu összesen tíz éven keresztül volt az ország elnöke. Ezalatt megannyi alkalommal bizonyította nagylelkűségét, több olyan katonatisztnek, rendőrnek adott amnesztiát, akiknek emberek tömegeinek halála szárad a lelkükön, vagy letartóztatott forradalmárokat kínoztak és vertek meg. Több jel utal arra, hogy ő vonható felelősségre az egyre jobban elharapózó korrupció kialakulásáért is. A mai napig aktív politikus, a Szociáldemokrata Párt (PSD) tiszteletbeli elnöke. Addig nem lesz változás, amíg az exkommunista sereg, a múlt rendszer oszlopos vezetői nem száműzetnek véglegesen a politika csatateréről, írta Potozky László. /Potozky László: A patkányirtás még várat magára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2009. január 19.

Beszélgetés a tükörrel címmel író-olvasó találkozó volt január 15-án Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székháza. Az EMI és az Alteregó csoport szervezte találkozó meghívottjával, Demény Péter íróval Kudor Viola beszélgetett. Demény Péter első könyve huszonkét éves korában jelent meg, de elmondása szerint csak a két legutóbb kiadott kötete avatta íróvá. Nemrég megjelent Visszaforgatás című regénye vallomás, amelyben a szerző tulajdon életét írja le. /Potozky László: Egy „csontig magába vágó” író. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

2009. február 20.

Felméri Cecília, a Sapinetia EMTE doktorandusa sokak szerint a legígéretesebb fiatal erdélyi filmes. Kolozsváron született /1978. nov. 30./ a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi szakát végezte, majd a Sapientia EMTE Fotó-film-média szakát, idéntől doktorátus. A jogi egyetem alatt felvételizett a Kolozsvári Bábszínház magyar tagozatára bábszínésznek. Egyik animációs filmje, a Bárányok halála elég sok díjat kapott. Az Argó Audiovizuális Egyesület jóvoltából Felméri Cecília megismerkedett a kisjátékfilm rendezéssel. Az Argo vezetősége, Lakatos Róbert és Szántai János jóvoltából megrendezhetett diplomafilmként egy forgatókönyvet. Felméri Cecília eddig összesen 14 díjat kapott, számára a legkedvesebb díjat a kolozsvári FFeST-en kapta. Eddigi legkiemelkedőbb alkotása a Kakukk című kisjátékfilm. Erdélyben szeretne maradni. /Potozky László: „Miért ne lehetne sikeres az erdélyi film?” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2009. február 23.

A kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum képzőművészeti tagozata által rendezett A Biblia világa című tárlatmegnyitónak adott otthont a Kolozsvár Társaság székháza február 21-én. A megjelenteket Kántor Lajos irodalomtörténész, a társaság elnöke köszöntötte. Elmondása szerint a tárlatmegnyitó a magyar nyelvterületen nemrég zárult Biblia Évéhez kapcsolódik, emellett fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Kolozsvár Társaság a múlt ápolása mellett a jövőt is igyekszik képviselni kulturális tevékenységek, képzőművészet és irodalom terén. Vörös Alpár, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója szerint fontos, hogy a líceum diákjai az iskolán kívül is bemutathassák alkotásaikat. /Potozky László: A szín és a vonalak költeményei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2009. március 4.

Székely Örs, a kolozsvári Református Gimnázium tizenegyedik osztályos diákja volt a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör meghívottja. Az irodalmi kör elnöke, Jancsó Noémi mutatta be a vendéget. A meghívott felolvasta a magával hozott lírai és prózai alkotásokat, amelyek leginkább a posztmodern stílusjegyeit hordozzák magukon. /Potozky László: Ígéretes tehetség bemutatkozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2009. március 20.

Író-olvasó találkozót rendezett a III. alkalmi Ars poetica-esten az Alterego Csoport Kolozsváron. Az est vendége Jancsó Noémi, a Bretter György Irodalmi Kör elnöke volt. A meghívott szerint az irodalom, az olvasás valóban háttérbe szorul, de egyáltalán nincsen még leáldozóban a napja. Bemutatták Jancsó Noémi első, Emotikon című kötetét. A szerző elmondása szerint a kötetben eddigi huszonegy éve alatt megélt tapasztalatai és fiktív elemek is helyet kapnak. /Potozky László: Emotikon, avagy messenger és irodalom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2009. március 27.

Kevés, magyar nyelvterületen alkotó író büszkélkedhet azzal, hogy egy művét több mint húsz nyelvre lefordították. Az irodalmárok e szerencsés csoportjához tartozik a marosvásárhelyi születésű, 1988-ban kivándorolt, Magyarországon élő Dragomán György. Az író A fehér király című remekművének román nyelvű változatát (Regele alb) mutatták be Kolozsváron. Balázs Imre József irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője elmondta: a nyolcvanas években a magyar irodalomba betört a posztmodernizmus. A kilencvenes évek végén azonban változás következett be: az írók egy része visszakanyarodott a hagyományosabb prózához. Ehhez a vonulathoz tartozik Dragomán György is, aki könyvében egyszerűen, hozzáférhetően, egy tizenegy éves fiú szemszögéből ír olyan „magas” témákról, mint a diktatúra és az egyén viszonya az ilyen jellegű kormányzati rendszerhez. Elismeréssel beszélt a regényről Ildikó Gabos-Foarta, a könyv fordítója. /Potozky László: Dragomán György remekműve románul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./


lapozás: 1-30 | 31-36




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998