udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 230 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-230
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Puskás Bálint Zoltán

1994. december 17.

Dec. 17-én tartotta Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki RMDSZ-szervezet tisztújító közgyűlését. A beszámolót Gazda István leköszönő elnök tartotta. Puskás Bálint jogászt választották elnöknek. /RMDSZ Tájékoztató 435. sz., dec. 19./

1995. január 19.

Puskás Bálint, az új Kovászna megyei RMDSZ elnök lendületesen látott munkához. Közelebb akarnak kerülni az emberekhez. Szeretnének felállítani az RMDSZ tevékenységéről tájékoztató irodát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1995. február 1.

Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának jan. 14-i megalakulása óta szakadatlanul áradnak a támadások az RMDSZ ellen. A sepsiszentgyörgyi román lapban megjelent kirohanásokra reagált Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök és Puskás Bálint, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a román és a magyar /Háromszék/ lapban is /Nem vagyunk haza- és nemzetárulók/, de a rágalomhadjárat nem csitult. - El kellett volna magyarázni az önkormányzati szabályzatot, véli Orbán Árpád, talán az eloszlatta volna a félreértéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./

1995. február 3.

Febr. 3-án ülésezett az RMDSZ Háromszéki Képviselőinek Tanácsa, Puskás Bálint megyei elnök vezetésével. Az ügyvezető elnökségben helyet kapott - többek között - Páll Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum igazgatója és Kiss Jenő, megyei könyvtár igazgatója. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

1995. február 14.

Alkotmány- és nemzetellenesnek tartja az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsát, nyilatkozta Adrian Casunean, Kovászna megye prefektusa, ha azt a gyakorlatba ültetik, javasolja a kormánynak az illető polgármesterek és tanácsosok menesztését. A prefektus törvénytelennek tartja márc. 15-e megünneplését, mert kitűzik a magyar zászlót és eléneklik a magyar himnuszt. A prefektus körlevelet adott ki: minden ünnepséget csak a helyi vezetők jóváhagyásával lehet megszervezni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Erre a nyilatkozatra reagált Puskás Bálint Zoltán jogász, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke: márc. 15-e ünneplését mindig az RMDSZ szervezi meg, arra nem kell engedélyt kérni. Nem törvényellenes, ha az ünnepségen megjelennek a polgármesterek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

1995. február 25.

Háromszék megyében a szociális és interetnikai feszültség fokozódásához vezethet, ha folytatódik a Vatra híveiként ismertek kinevezése. Puskás Bálint megyei RMDSZ-elnök kimutatása szerint az állami vállalatok és intézmények 43 %-a román nemzetiségű, most a menedzsereknek is románokat neveznek ki. Az 1992-es választáson az RMDSZ kapta a szavazatok 75 %-át. /B. Kovács András: Az igazgatócsinálás titka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./ Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a megye lakosságának 75 %-a magyar nemzetiségű.

1995. július 1.

Jún. 30-án és júl. 1-jén tartotta alakuló ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla tájékoztatót terjesztett elő a IV. kongresszus óta eltelt idő szervezeti eseményeiről, a bel- és külpolitikai fejleményekről. Titkos szavazással megválasztották az Állandó Bizottságot, elnöke Dézsi Zoltán, alelnökök: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt, titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ügyvezető elnöki tisztségében, hozzá tartozik a most megválasztott gazdasági igazgató, Birtalan József. A főosztályok élén álló ügyvezető alelnököket megerősítették tisztségükben. Az oktatásügyi törvény nyomán kialakult helyzetet is megvitatták, az SZKT 11 tagú válságstábot hozott létre, amely kidolgozza javaslatait. Az SZKT ülésén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott arra, hogy a tanügyi törvénnyel az asszimilációs politika folytatódik. Egy ellenállási és polgári engedetlenségi cselekvési program kidolgozását javasolta, ez lenne a Lármafa mozgalom. A román kormánynak az oktatási rendszer átalakításához nemzetközi pénzügyi támogatásra van szüksége, állapította meg Markó Béla RMDSZ-elnök, azért siettek a tanügyi törvénnyel. Azonban a megszületett törvény semmi támogatást nem érdemel. Az SZKT felhívást adott ki, kifejtve, hogy a romániai magyar nyelvű közösséget hetvenöt esztendeje az erőszakos asszimiláció legváltozatosabb módszereivel próbálják felszámolni. Ennek legújabb bizonyítéka a parlament által elfogadott oktatási törvény, amely megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a magyar szakoktatást, megtiltja önálló magyar egyetem és főiskola létesítését és az anyanyelvi felvételizést. Az SZKT felhívja Románia elnökét, kormányát, felelős politikai erőit, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, a román közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni, Magyarország kormányát, hogy "emelje fel szavát minden fórumon a minket sújtó elnyomás ellen", az Európa Tanácsot, az EBESZ-t s az ENSZ-et, hogy ne hagyják a helyzetet elmérgesedni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 565. sz./

1995. szeptember 8.

Ugyancsak ötezer ember gyűlt össze Sepsiszentgyörgy főterén, ahol Puskás Bálint, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke leszögezte: "Mi nem vagyunk sem bevándorlók, sem menekültek ezen a földön. Mi ezerszáz éve templomokat és iskolákat építettünk Erdély földjén, és azt akarjuk, hogy ezekben az iskolákban és templomban saját, magyar nyelvünkön, szabadon szólhassunk." Magyari Lajos szenátor mondott beszédet, kifejtve, hogy az új jogszabály nem tanügyi, hanem nyelvtörvény, mely az egyik törvényt a másik fölé helyezi, lefejezve egy 450 éves oktatási rendszert. Asztalos Ferenc képviselő, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke foglalta össze a törvénnyel kapcsolatos kifogásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Székelykeresztúron is volt tiltakozó gyűlés, továbbá Nagyváradon, Marosvásárhelyen ökumenikus istentiszteletet tartottak. /Magyar Nemzet, szept. 11./ Marosvásárhelyen szept. 8-án a Vártemplomban tartottak ökumenikus istentiszteletet, kiállva az anyanyelvi oktatás mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1996. február 19.

Febr. 18-án dr. Franz Pahlnak, a Dél-Tirol Autonóm Régió alelnökének meghívására nyolctagú RMDSZ-küldöttség utazik Dél-Tirolba. A Bolzanóba és Trentóba látogató delegációban részt vesznek Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke (a küldöttség vezetője), Seres Dénes szenátor, Tokay György és Varga Attila képviselők, Csiha Tamás, a nagybányai szervezet elnöke, Puskás Bálint, a háromszéki szervezet elnöke, Székely István, az Ügyvezető Elnökség referense és Vajda László, a szövetségi elnök politikai tanácsosa. Az ötnapos tanulmányút során az RMDSZ tisztségviselőinek alkalma nyílik közvetlenül tanulmányozni az autonóm intézmények működését, a működést szabályozó jogi normákat, valamint az autonóm intézmények és állami szervek közötti kapcsolatot, jogharmonizációt. A program szerint az RMDSZ küldöttsége találkozik a Dél-Tirol Autonóm Régió Tanácsának és Végrehajtó Bizottságának tisztségviselőivel, a bolzanói bíróság elnökével, az olasz kormány megbízottjával, a helyi önkormányzat és a helyi sajtó képviselőivel. /RMDSZ-küldöttség Dél-Tirolban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

1996. március 15.

Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot.

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. december 4.

Dec. 4-én a képviselőházban megalakultak a parlamenti bizottságok, az RMDSZ egy elnöki tisztséget nyert el /Vida Gyula a gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottság elnöke lett/, ezenkívül a következő posztokat: a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, élelmiszeripari szakbizottság alelnöke Elek Barna marosvásárhelyi, az oktatásügyi, tudományos, ifjúsági és sportbizottságé Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő lett, az ipar- és szolgáltatásügyi bizottság titkárává Antal István hargitai, az egészség- és családvédelmi bizottság titkárává Bárányi Ferenc temesvári képviselőt választották. A szenátus közigazgatási és területrendezési bizottságának elnöke Seres Dénes Szilágy megyei szenátor, a mezőgazdasági és területfejlesztési bizottság alelnöke Csapó József nagyváradi, a munkaügyi, népjóléti és a munkanélküliség problémáival foglalkozó bizottság alelnöke Hajdu Gábor hargitai szenátor lett. Frunda György marosvásárhelyi szenátor a jogi, kinevezési, fegyelmi, mentelmi jogi és mandátumvizsgáló bizottságban lett titkár, Puskás Bálint Zoltán kovásznai szenátor pedig a privatizációs bizottságban. /Megalakultak a parlamenti szakbizottságok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

1996. december 10.

Puskás Bálint Zoltán /sz. 1949, Szováta/ Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem jogi fakultását végezte, először tanár volt, majd Sepsiszentgyörgyön a kisipari szövetkezetek jogásza volt 1990-ig, ezzel párhuzamosan egyháztanácsos. A romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító tagja, több civil társadalmi szervezet megalakításának kezdeményezője. 1994-től a Kovászna megyei RMDSZ elnöke, 1995-től az SZKT alelnöke. A mostani választások eredményeképpen az RMDSZ Kovászna megyei szenátora. A szenátusban a privatizációs bizottság titkára. - Az ifjúságot be kell vonni az RMDSZ-be, mivel jó elgondolásaik vannak, csak nincs aki meghallgassa őket, vallja Puskás Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

1997. február 2.

Febr. 4-én megtartotta tisztújító ülését az RMDSZ szenátusi frakciója. A frakció új vezetősége a jelen törvényhozási ciklus - tavaszi - ülésszakára a következő: frakcióvezető - Verestóy Attila Hargita megyei szenátor; alelnök - Szabó Károly Szatmár megyei szenátor; titkár - Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor./RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 960. sz./

1997. február 3.

Febr. 3-án a szenátusban sor került az Állandó Büró újraválasztására. Az RMDSZ-t megillető titkári tisztségre 108 szavazattal 26 ellenében ismét Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátort választották.Ugyanezen az ülésen Puskás Bálint Kovászna megyei és Szabó Károly Szatmár megyei szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő. Puskás Bálint a hatnapos munkahét visszaállítását célzó, kormánykörökből is származó kezdeményezések ellen érvelve kifejtette, hogy egy ilyen intézkedésnek nem látnák hasznát sem a dolgozók, sem pedig a nemzetgazdaság. Szabó Károly azt az igényt fogalmazta meg, hogy az áramszolgáltató vállalat (RENEL) fizetési késedelem esetén mindaddig ne rójon ki késedelmi kamatot, amíg a megfelelő összeg fedezhető az előfizetőktől bevételezett biztonsági letétből. Amennyiben pedig ilyen késedelem nem áll elő, a szóban forgó letétért járó törvényes kamatot ne sajátítsa el – illetéktelenül – a RENEL, hanem utalják át azt az előfizető számlájára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4., 959. sz./

1997. február 15.

A Szenátus febr. 17-i ülésén a politikai nyilatkozatok során Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor a korábbi kormányzat által 1995-ben és 1996-ban az egyházaknak kiutalt összegekről és visszajuttatott földterületekről szólva méltánytalannak nevezte, hogy ezen intézkedések egyetlen haszonélvezője az ortodox egyház volt. Nehezményezte, hogy a kormány alkotmányellenes, vallási alapú megkülönböztetésben részesítette az összes többi egyházat, közöttük azokat, amelyektől a kommunista rendszer vagyonuk java részét elvette. Hozzátette, hogy a felekezetek hátrányos megkülönböztetése az ortodox egyházzal szemben az emberi jogok súlyos megsértésének tekinthető, aminek nem szabadna többé megtörténnie. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18., 969. sz./

1997. március 11.

A szenátus márc. 13-i ülésén, napirend előtti felszólalásában Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor méltatta a magyarság egyetemes ünnepe, március 15. jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy a múlt századi "népek tavaszának" magyar, román, német, francia forradalmárai egyaránt a polgári szabadságjogok, a demokratikus államrend eszméiért szálltak síkra. Reánk, mai utódokra hárul a feladat, hogy valóra váltsuk Európa népeinek egymásra találását, egyetlen nagy családba történő betagolódását, a román-magyar történelmi megbékélést ? mondotta, és hozzátette: 1997 tavasza mindannyiunk számára a demokrácia és a közös jövőbe vetett bizalom évszaka. Ugyanezen az ülésen tárgyalta a felsőház az igazságügyi miniszter indítványát Corneliu Vadim Tudor parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozóan. Hosszas és ellentmondásos ügyrendi vita eredményeként érdemi tárgyalásra nem is került sor. A kormánykoalíciós pártok szenátorai egyöntetűen azt javasolták, hogy mivel a múlt törvényhozási ciklus folyamán a Szenátus kétharmados szavazattöbbséggel már a mentelmi jog felfüggesztése mellett voksolt ugyanebben a bíróság által időközben le nem tárgyalt ügyben, a T. Ház ezúttal csupán e határozatnak az érvényességéről vagy érvénytelenségéről döntsön, éspedig a házszabálynak megfelelően immár egyszerű szavazattöbbséggel. Az SZDRP, az RNEP és a Nagy-Románia Párt szenátorai tiltakozásul kivonultak a teremből, távollétükben a Szenátus 74 szavazattal, 3 ellenszavazat mellett jóváhagyta a többrendbeli rágalmazásért beperelt C.V.Tudor mentelmi jogának a folyamatos felfüggesztését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 986. sz./ Corneliu Vadim Tudor szónoklatában rágalmazott mindenkit, még Iliescu volt elnököt is "hazaárulónak", "eloroszosodott cigánynak" nevezett, a legélesebben az RMDSZ-t, a kisebbségeket, a magyarokat és a zsidókat támadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

1997. április 9.

Ápr. 8-11. között a román parlament meghívására látogatást tesz Bukarestben a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége. A magyar parlamenti delegációt Eörsi Mátyás (SZDSZ), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vezeti, tagjai: Csóti György (MDF), Baráth Magdolna, Molnár Gyula (MSZP) és Németh Zsolt (FIDESZ). A magyar parlamenti delegáció április 8-án, kedden látogatást tett az RMDSZ székházában, ahol a vendégeket Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta, majd megbeszélésre került sor az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival. A találkozón az RMDSZ képviseletében részt vett Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint, a frakció titkára, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Eckstein Kovács Péter, Szilágyi Zsolt, a két ház külügyi bizottságainak tagjai, Mátis Jenő, továbbá a Tokay György kisebbségügyi miniszter és Borbély László területrendezési államtitkár. A megbeszélésen az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a megváltozott romániai politikai helyzetről, a két ország európai és euroatlanti integrációs törekvéseiről folyt eszmecsere. Ápr. 9-én a magyar parlamenti küldöttség a Szenátus épületében találkozott a két Ház külügyi bizottságainak tagjaival, a szenátusi frakcióvezetőkkel, majd délután a küldöttséget fogadta Gavrila Dejeu belügyminiszter és Tokay György kisebbségügyi miniszter. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz./

1997. április 22.

A múlt hét végén tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ kézdiszéki szervezete, amelyen meghívottként jelen volt Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke is. A korábbi elnök, Fekete Miklós zenetanár nem vállalt újabb jelölést, így a küldöttek ? Kézdivásárhely, illetve a felső-háromszéki falvak képviselői ? 74 szavazattal, négy ellenében Németh Csaba történelemtanárt választották meg elnöknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./

1997. május 7.

Máj. 7-én Kozsokár Gábor és Puskás Bálint szenátorok, illetve Birtalan Ákos és Márton Árpád képviselők felkeresték hivatalában Victor Ciorbea kormányfőt. A megbeszélés tárgya a Sepsiszentgyörgyön megkezdett csendőrlaktanya-építés vitatott ügye volt. A Kovászna megyei honatyáknak a környező lakótelepbe beékelődő építkezés leállítása mellett érvelő, dokumentumokkal alátámasztott előterjesztését a miniszterelnök megértéssel tudomásul vette. Tisztázódott, hogy jelenleg csupán állagmegőrző munkálatokat végeznek a helyszínen, ugyanakkor körvonalazódott egy kölcsönösen elfogadhatónak ígérkező kompromisszumos megoldás lehetősége. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 1021. sz./

1997. június 20.

Hét év után az RMDSZ végre kimutatta a foga fehérjét! Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ nem kötött szerződést Romániával. Valóban, végig az ország ellen dolgozott. Titkos szerződést kötött a húszmilliós románság ellen. Bebizonyította, hogy semmi köze ahhoz az országhoz, ahol zabál... - dörgött a szenátus ülésén Costica Ciurtin /RNEP/ szenátor. Gh. Dumitrascu szenátor pedig javasolta: elő kell venni a Har-Kov Jelentést, és kiegészíteni a magyarok által a románság rovására elkövetett újabb igazságtalanságokkal. Ez nem új javaslat, ugyanis 65 szenátor elkészítette a 948. számú beadványát az Állandó Bizottsághoz, amelyben szorgalmazzák egy különbizottság létrehozását a Hargita és Kovászna megyei román lakosság jogait sértő magyar cselekedetek kivizsgálására. A 65 szenátor közös irománya szerint: "Beadványunk jelentős számú lakossági jelzésen alapul, amelyet a két megye lakosai a szenátushoz intéztek. Ezekből a helyi hatóságok súlyos törvénytelenségeire és visszaéléseire derül fény. Abból a célból, hogy elkerüljük e tájegységek interetnikai feszültségeit, szükségesnek tartjuk egy, a szenátus teljes politikai spektrumát tükröző bizottság létrehozását, amely elemezze a jelzett jelenségeket, és megoldásokat javasoljon a feszültségek feloldására." Ez a beadvány még nem került nyilvánosságra. Megdöbbentő az aláírók névsora. A volt kormánypárt tagjai természetes, hogy aláírták, ugyanígy az RNEP és a Nagy-Románia Párt szenátorai. Azonban 16 mostani kormánypárti szenátor is az aláírók között van /12 parasztpárti közülük/. Puskás Bálint szenátor sorra kérdezte a 16 kormánypárti szenátort,a szövetségeseket, miért írták alá. Akikkel sikerült beszélni, azokról kiderült, hogy félrevezették őket. A szöveget nem mutatták meg, csupán annyit mondtak, hogy a csereháti árvaház ügyében kérnek vizsgálatot. Többen jelezték, hogy visszakozni fognak. Milyen szövetség az, tette fel a kérdést Puskás Bálint, amikor a koalíciós partner alákanyarintja kézjegyét és beáll a sorba egy olyan politikai ellenfél mellé, amely koalíciós társának nyílt, esküdt ellensége? /Brassói Lapok (Brassó), jún. 20.-26./

1997. szeptember 1.

Szept. 1-jén tartotta tisztújító ülését az RMDSZ parlamenti csoportja. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének újraválasztották Verestóy Attilát, alelnöknek ugyancsak Hajdú Gábort, a titkár Puskás Bálint lett, a szenátus titkárává Kozsokár Gábort választották. A képviselőházi csoport vezetőjét, Varga Attilát is újraválasztották, alelnökök: Asztalos Ferenc és Márton Árpád, a titkár Ráduly Róbert. A képviselőházi titkár Kovács Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

1997. szeptember 4.

Szept. 4-én Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan József gazdasági alelnök, Niculescu Antal kormányfőtitkár-helyettes, Kozsokár Gábor, Hajdú Gábor és Puskás Bálint szenátorok az RMDSZ bukaresti székházában fogadták Dr. Habsburg Ottót, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnökét és az Európa Parlament tagját, akit Romániába elkísér fia, Habsburg György főherceg is. Markó Béla ismertette a romániai demokrácia, ezen belül a kisebbségek helyzetének alakulását, a reform helyzetét és a jelenlegi kormánykoalíció erőfeszítéseit hazánk integrációja irányába. Az RMDSZ vezetői ugyanakkor kiemelték a külföldi befektetések fontosságát is. Dr. Habsburg Otto emlékeztette a jelenlevőket, hogy eddig következetesen kiállt az európai eszme mellett és ezért aktívan támogatja a közép-kelet-európai országok felzárkózását. A Páneurópai Unió elnöke szerint a novemberi változások óta állandóan javul Románia külföldi megítélése, ami alapfeltétele az integrációnak. "A demokratikus erők, köztük az RMDSZ kormányalakítása után teljes mértékben támogatom Románia integrációs törekvéseit. Sok még az előttünk álló feladat, de optimista vagyok" - mondta az Európa Parlament tagja, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az integrálódni kívánó országok megítélésében elsőrendű fontossággal bír a kisebbségi kérdés megfelelő kezelése is. Bukaresti látogatása során Dr. Habsburg Ottó találkozni fog Adrian Severin külügyminiszterrel, Alexandru Herlea integrációs miniszterrel, Tokay György kisebbségvédelmi miniszterrel, Victor Bostinaruval, a képviselőház külügyi bizottságának tagjával és a román parlament integrációs bizottságainak tagjaival. A találkozókon Habsburg György azt próbálja feltérképezni, hogyan segítheti konkrétan Románia európai integrációját. Otto von Habsburg, a politikai és társadalmi tudományok doktora, 1979 óta tagja az Európa Parlamentnek; a jelenleg kormányzó német Keresztényszociális Unió /CSU/ listáján választották meg. A Külpolitikai és Biztonsági, illetve a Költségvetési Bizottság tagja, a Közép-Kelet-Európa munkacsoport elnöke. 1936 óta küzd a közös Európáért a Páneurópai Unió keretében, melynek elnökévé 1973-ban választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 1997. augusztus 30. és szeptember 2. között került sor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Politikai Bizottságának soros ülésére, melyen a romániai delegáció képviseletében részt vett Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei képviselője is. A bizottság beszámolókat hallgatott meg a Szovjetunió utódállamainak demokratikus fejlődéséről, majd elfogadta az európai kisebbségek általános helyzetéről szóló jelentést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 1106. sz./

1997. szeptember 6.

Az Európai Idő munkatársa szerint vannak táborok az RMDSZ-ben. Két csoportosítását közreadott a hetilap. Az egyik szerint van Markó-párt, köztük van - többek között - Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Béres András, Borbély László, Csávossy György. Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kelemen Hunor, Kozsokár Gábor, Pécsi Ferenc, Puskás Bálint, Riedl Rudolf, Takács Csaba Tokay György és Verestóy Attila, van Tőkés-párt, köztük van Csapó József, Kónya Hamar Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt. A lap bizonytalanok közé sorolta azokat, akiket nem tudott besorolni, köztük van Birtalan Ákos, Kiss J. Botond, Ráduly Róbert, Tamás Sándor, Varga Attila és Vida Gyula. Az Európai Idő másik felosztása, arra az esetre, ha esetleg a Frunda-Verestóy pártot ütne. Akkor a Markó-párt tagjai között található Bárányi Ferenc, Béres András, Borbély László, Csávossy György. Eckstein Kovács Péter, Kelemen Hunor, Pécsi Ferenc, Puskás Bálint, Szabó Károly, Takács Csaba, a Frunda-Verestóy pártban pedig Asztalos Ferenc, Borbély László, Dézsi Zoltán, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Tokay György. /Kocsis Károly: Hány tábor van az RMDSZ-ben. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

1997. november 20.

Nov. 20-án folytatódott a szenátusban a tanügyi törvényt módosító 36/1997-es számú sürgősségi kormányrendelet általános vitája. A vitában Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila frakcióvezető és Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátor fejtette ki az RMDSZ álláspontját, és érvelt az eredeti szövegváltozat helyessége mellett, szakmai, lélektani és pedagógiai érveket is felsorakoztatva. Az RMDSZ álláspontját támogatta Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke, a Románia Alternatívája Párt szenátora. Laurentiu Ulici a bevándorlóktól markánsan elkülönítve határozta meg a nemzeti kisebbség fogalmát. El kell fogadnunk - mondotta - a romániai magyarságnak a kulturális önazonosság megőrzésére irányuló törekvését. Hangoztatta, hogy utóbbiba az anyanyelvi kultúra egésze, a történelmi és földrajzi ismeretek anyanyelven történő elsajátítása is természetszerűleg beletartozik. Analógiaként megemlítette, hogy Ukrajnában, Kárpátalján és Észak-Bukovinában a román kisebbséghez tartozó iskolások ma is románul tanulhatják a román tagozatú iskolákban a történelmet és a földrajzot. Ezer éve élnek magyarok Erdélyben, mely így az ő otthonuk is, hadd érezzék magukat otthon - mondotta -, ugyanakkor viszont minden módon oda kell hatni, hogy a magyar gyermekek minél tökéletesebben elsajátíthassák az iskolákban a román nyelvet. Markó Béla rámutatott arra, hogy határozott politikai akaratra van szükség a reformokat gátló akadályok elhárításához, ideértve a kisebbségpolitikai vonatkozásokat is. A romániai magyarság nemcsak saját, hanem az itt élő többi nemzetiség érdekében is fellép, amikor a kisebbségi jogok helyreállításáért száll síkra. Mert léteztek bizonyos jogok, melyeket az ötvenes évek végén, de méginkább a hatvanas években, a Ceausescu-korszakban vontak meg tőlünk, s ezekhez az állapotokhoz kell tulajdonképpen visszatérni. Az eddigi viták kizárólag a kisebbségi anyanyelvi oktatásra vonatkozó módosításokra koncentrálódtak, és a lényeget elkerülni látszanak. Holott a romániai közoktatás megfelelő költségvetési és strukturális kereteinek a biztosítását kellene mindenekfölött szem előtt tartani. A román gyermekek jogait semmiképpen sem sértő jogigényeinket hangoztatva, a jogkorlátozások eltörlését és ugyanakkor a román nyelv lehető legeredményesebb elsajátítását is célunknak tekintjük - szögezte le Markó Béla. Puskás Bálint szenátor emlékeztetett arra, hogy sok elítélő véleményt lehet hallani a pozitív diszkriminációról, miközben az RNEP a pozitív diszkriminációs intézkedések egész sorát követeli a Kovászna és Hargita megyei román lakosság javára. Azok, akik a két világháború közötti romániai előzményekre hivatkozva kardoskodnak a jogkorlátozó szabályozás bevezetése mellett, megfeledkeznek arról, hogy mekkorát változott a világ azóta mifelénk és Európában. Verestóy Attila frakcióvezető az előtte felszólaló nagy-romániás Florea Preda RMDSZ- és magyarellenes kirohanásaira gunyorosan reagálva megjegyezte, hogy a magyarság kiutasítására és inkriminálására vetemedett színes fantáziájú szónok csak azért érdemelhet elnézést, mert a parlamenti mentelmi jog védelme alatt áll. Sérelmezték itt az 1879-es magyar tanügyi törvényt, amely a román iskolák számára is kötelező tantárgyként vezette be a magyar nyelvet, de arra már nem tértek ki, hogy a múlt század második felében milyen is volt a tényleges számaránya a Kárpátokon inneni és túli román népiskoláknak, hogy hol is alakult ki a román szellemiség történetében oly fontos szerepet vivő Erdélyi Iskola. A romániai politikai pártok elfogadták a román-magyar alapszerződést, és itt mégis kilencszer hallottuk Magyarországot mint minden rossz kútfejét fölemlegetni. A sürgősségi kormányrendelet a kormánykoalíció közös akaratából fogalmazódott meg és alkalmazása a helyzet javulásához vezetett. A politikai egyezség valóra váltását az RMDSZ nem kényszerítheti ki, hiszen csak 11 szavazattal rendelkezik a szenátusban. Mi azoknak a szavazatára számítunk, akik hisznek az egyetértés szükségességében és nem kételkednek a mi jóhiszeműségünkben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 1159. sz., nov. 21., 1160. sz./

1997. november 23.

Nov. 23-án Sepsibükszádon Puskás Bálint szenátor, Márton Árpád képviselő és Balogh Gábor polgármester a földtörvény módosításáról, az új törvény rendelkezéseiben rejlő lehetőségekről beszélgetett az érdeklődőkkel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 25., 1162. sz./

1997. december 2.

Romániának kötelessége az Európa Tanács javaslatára az egyházi javak visszaadásának kérdését legkésőbb jövő év áprilisáig megoldani, jelentette ki Puskás Bálint RMDSZ-szenátor. Átfogó rendezés még nincs a láthatáron. Az RMDSZ többször kérte a kormánytól a vallásügyi államtitkárság átszervezését, eredménytelenül. Még az államfő is megerősítette, hogy a magyar történelmi egyházaknak "túl sok visszakapnivalójuk van". /Több szó, mint vagyon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./

1997. december 22.

Ádám Attila zabolai (Orbaiszék) polgármester meghívásának eleget téve Puskás Bálint szenátor, Tamás Sándor képviselő és Molnár Endre, a Kézdiszéki Területi Szervezet ügyvezető elnöke Székelytamásfalván és Szörcsén vettek részt falugyűlésen. A találkozók fő témája a földtörvény módosítása után kialakult helyzet értékelése, a felmerülő problémákra való válaszkeresés és megoldás volt. A jelentős számú részvevőt elsősorban az állami gazdaságok és a kísérleti állomások által használt földterület, valamint a közbirtokossági erdők sorsa érdekelte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 22., 1180. sz./

1998. január 8.

Jan. 8-án Puskás Bálint szenátor, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők Kovásznán találkoztak az Orbai széki községek polgármestereivel. A találkozón a földtörvény alkalmazásának aktuális kérdéseiről folyt tanácskozás. Ugyancsak jan. 8-án Puskás Bálint szenátor és Márton Árpád képviselő Egerpatakon, majd Rétyen találkozott a választópolgárokkal. E találkozókon a földtörvény alkalmazásáról, a családi orvos választására vonatkozó rendelkezésről, az RMDSZ helyzetéről, valamint szervezési kérdésekről folyt hasznos eszmecsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 9. - 1185. sz./

1998. január 9.

Jan. 9-én Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő Kézdivásárhelyen találkoztak a kézdiszéki községek polgármestereivel, akikkel a földtörvény végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről folytattak tanácskozást. Ugyancsak jan. 9-én privatizáció, beruházás, adózás témáról tanácskoztak Kézdivásárhelyen a bank- és részvénytársaságok igazgatói, valamint magánvállakozók. A Kézdiszéki Vállakozók Klubjának meghívására a rendezvényen részt vett Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 12. - 1186. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-230




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998