udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Puskás György

1992. április folyamán

Megjelent az Orvostudományi Értesítő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának közleményei ? 1991. Hatvenegyedik kötet. Szerkeszti: dr. Bérczes Judit, dr. Puskás György, dr. Rácz Gábor. A kötet az 1991. május 10-én Székelyudvarhelyen tartott tudományos ülés anyagát tartalmazza.

1990. augusztus 18.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a felvételi vizsgák eredményeképpen az általános orvosi kar 250 helyére sikeres vizsgájával bekerült 65 magyar nemzetiségű hallgató /a felvettek 26 %-a), a fogászati kar 40 helyére bekerült 9 magyar nemzetiségű hallgató /a felvettek 22,5 %-a), a gyógyszerészeti kar 76 helyére bekerült 24 magyar nemzetiségű hallgató /a felvettek 31,6 %-a). Az előző években több városból ide irányították a jelentkezőket, hogy minél nagyobb legyen a román hallgatók aránya, így érték el, hogy 1989 nyarán mindössze 5 százalékos volt a felvett magyar hallgatók aránya. Idén tudatosan terjesztették azt, hogy csak románul lehet felvételizni, emiatt kisebb volt a magyar jelentkezők aránya. /Prof. Dr. Puskás György: Az egyetemi felvételi vizsga tanulságai. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

1990. október 27.

Okt. 27-én Kolozsvárott megtartotta évi közgyűlését az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület, megválasztották a vezetőséget. Elnök: Jakó Zsigmond, alelnökök: Dóczi Pál, Benkő Samu, főtitkár: Kiss János, titkár: Sipos Gábor. A szakosztályok vezetőit is megválasztották. Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály elnöke Antal Árpád, titkára Kovács András, Természettudományok, Matematika Szakosztály elnöke Kékedy László, titkára Nagy Tóth Ferenc, Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományok Szakosztályának elnöke Nagy György, titkára Mócsy László, a Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke Jenei Dezső, titkára Jódal Endre. Az Orvostudományi Szakosztályt a végleges vezetőség megválasztásáig Puskás György vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., nov. 1./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén Jakó Zsigmond, az EME elnöke nagyívű előadásában felvázolta az erdélyi magyar tudományosság múltját és jelenét. 1946. nov. 8-án, az EME utolsó közgyűlésén számba vette az erdélyi magyar tudományosság feladatait. 1947-ben az EME választott vezetőségét önkényesen leváltották, élére intéző bizottságot állítottak, majd 1950-ben megszüntették az EMÉ-t. Hagyományokkal rendelkező közösség tevékenységét azonban nem lehet hatalmi szóval megszüntetni, mert a közösség tovább él egykori tagjainak szellemi teljesítményében. Így történt az EME esetében is. Példaként elegendő Szabó T. Attila munkásságára, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárra hivatkozni. Jakó Zsigmond visszatekintett a múltra, bemutatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetét, egyes fontos szakaszait. Jelenleg az EME kézikönyvtárának felállítása elengedhetetlen a szakosztályok tevékenységéhez. Máris többezer kötet várja a szakszerű feldolgozást. A magyar nyelvű egyetemi oktatás hiányában a szakosztályok munkája jelenti az egyetlen legális keretet a tudományművelés számára, akárcsak a két világháború közötti korszakban. A társadalom joggal várja el a mesterségesen elsorvasztott önismereti diszciplínák, így a magyar és erdélyi történelem, a magyar nyelv és irodalom, a néprajz, a szociológia és a nemzeti kisebbségek szempontjából lényeges jogtudomány, valamint a műszaki tudományok fejlesztését. Az EME sürgős teendőjének tartja Erdély népszerű történetének vagy helytörténeti lexikonának elkészítését. A korszerű tudományos kutatáshoz a kiegészítő kutatóintézeti háttér teljesen hiányzik. A végleges megoldást az újraindítandó magyar nyelvű felsőoktatás megfelelő tanszékeivel és intézeteivel szoros együttműködésben kell majd kimunkálni. A tudományos könyvkiadást is meg kell indítani. Indulásként az EME 1874-től kiadott központi folyóiratát, az Erdélyi Múzeumot akarják ismét megjelentetni. Ezt követik a szakosztályok évkönyvei. A nagy múltú Erdélyi Tudományos Füzetek folytatására is szükség van. Az EMÉ-nek szakcsoportokat kell létesítenie vidéki központokban. Lehetővé kell tenni, hogy az egyetemisták jelképes tagdíj fizetésével bekapcsolódhassanak az EME munkájába. /Jakó Zsigmond: Újjáéledt az erdélyi magyar tudományosság. = A Hét (Bukarest), nov. 8./

1991. június 9.

A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 13 professzora és tanára /közülük 11 magyar nemzetiségű/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. A 11 magyar közül hatan professzori, négyen előadótanári minősítéssel, László János pedig akadémiai tagsággal távozhat. A felmondólevelek magyar címzettjei: Bedő Károly professzor, a Közegészségtani és Táplálkozástani Tanszék vezetője, Cingudán Kornél traumatológiai professzor, Dienes Sándor professzor, a Munkaorvostani Tanszék vezetője, Fodor Ferenc professzor, a Szemészeti Klinika vezetője, Farkas Imre János előadótanár, a Szociálmedicínai Tanszék vezetője, Keresztessy Koszta Árpád előadótanár, sebész, László János akadémikus, mikrobiológus /volt rektor/, Lázár László előadótanár, az Anatómiai Tanszék vezetője, Mülfay László professzor, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika vezetője, Rákosfalvy Zoltán előadótanár, Szabó István professzor, az Élettani Tanszék vezetője. - Ezzel lefejezték a magyar professzori kart. Dienes Sándor 1957 óta van a tanszéken, Berlinben is volt vendégprofesszor. Fodor Ferenc professzornak hét olyan szakkönyve jelent meg, ahol elsőként szerepelt, és négymás könyvben volt társszerző. Egyik munkája Magyarországon látott napvilágot. Bedő Károlynak több mint 250 szakdolgozata jelent meg, egy részük akkor, amikor a német akadémia különböző részlegeinél dolgozott, Giessenben, Hamburgban és Berlinben. Puskás György nyugalmazott professzor, az egyetem egykori rektora tájékoztatott az egyetem múltjáról. Az egyetem 1945-ben létesült, mint magyar orvostudományi egyetem, része a Bolyai Tudományegyetemnek. 1949-től, amikor a Bolyai Tudományegyetem különvált, Marosvásárhelyen Orvostudományi Intézetként működtek. Az ötvenes évek közepéig magyar nyelven folyt az oktatás majd kétnyelvű lett az egyetem. Az egyetem rektora 1978-ig mindig magyar volt. László János professzor volt az utolsó rektor, most őt is nyugdíjazták. 1985-ig a magyar és román diákok fele-fele arányban voltak az egyetemen, azóta a magyar hallgatók aránya csökkent. Jelenleg a hallgatók 75 százaléka román. /Csáky Zoltán: A magyar professzori kar lefejezése. = Ring (Budapest), jún. 9./

1991. június 13.

Székelyudvarhelyen, május 10-11-én tartották meg az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának első tudományos ülését. A tanácskozást dr. Puskás György szakosztályi elnök, orvosprofesszor nyitotta meg. A jelenlevő 170-180 szakember összesen 48 előadást hallgatott meg. A résztvevők kézbe vehették az Infomed című referáló folyóirat első számát, amelyet a székelyudvarhelyi orvos-kollektíva ad ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

1992. március 4.

Az erdélyi magyar orvosok három szervezete /Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya elnöke dr. Puskás György, a Keresztény Orvosok Szövetsége elnöke dr. Bocskay István és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezete elnöke dr. Jung János./ együttműködést határozott el. Az erdélyi magyar orvosok vállalják a magyar nyelvű orvosképzés megindítását. Felhívást adtak ki, kérve az anyanemzet és a humanitárius szervezetek segítségét. Azt javasolják, hogy a támogatás a felsorolt három szervezeten keresztül történjen meg. /Erdélyi magyar orvosok felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1992. október 4.

Okt. 3-4-én tartották meg Dicsőszentmártonban Sipos Domokos centenáriumi rendezvény-sorozatát. A megnyitón felszólalt Popa Octavian, a város polgármestere, Tófalvi Zoltán, az EMKE országos alelnöke. Sipos Domokos /1892. aug. 4. - 1927. nov. 24./ földi maradványait az egykori sírból a temető központi részében kialakított új sírba helyezték és felavatták síremlékét is. A sírnál Oláh Tibor kritikus, a Kemény János Társaság /Marosvásárhely/ elnöke és Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala nevében mondott beszédet. Több szervezett koszorúzott a sírnál, köztük Kovács István, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke. Másnap, okt. 4-én az unitárius templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd felavatták Sipos Domokos mellszobrát. Beszédet mondott Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Markó Béla költő, RMDSZ-szenátor és Hunyadi László szobrászművész, a szobor alkotója. A rendezvény szóvivője Puskás György, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület elnöke volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1993. március 13.

Márc. 13-án tartotta Marosvásárhelyen évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztálya. Két önálló kiadványuk van, az Infomed szaklap és az Orvostudományi Értesítő, megjelentetésük nehézségekbe ütközik. Az eddig megbízott titkárt, dr. Péter H. Máriát megerősítették tisztségében, a szakosztály elnöke továbbra is dr. Puskás György. /Orvosk közgyűlése. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

1993. május 7.

Az 1990-benn újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület önállóan működő Orvostudományi Szakosztálya máj. 7-én Nagyváradon tartja meg III. tudományos ülésszakát. A szakosztály elnöke, dr. Puskás György elmondta, hogy 1990 tavaszán az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel együtt alakult újra szakoszályuk. A szakosztály központja Marosvásárhelyen van, ez a város az erdélyi magyar orvoslás fellegvára. Együttműködnek a szintén Marosvásárhely központú Keresztény Orvosok Szövetségével és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezetével. Az elmúlt évek kivándorlása a szakosztályt érzékenyen érintette. Az Orvostudományi Szakosztály tudományos ülésszakot tartott Székelyudvarhelyen /1991/ és Kézdivásárhelyen /1992/. A székelyudvarhelyi vándorgyűlésen elhangzott előadások anyagát kiadták az EME Orvostudományi Értesítő 64. számában. Nagyváradon a vándorgyűlést együtt tartják a Keresztény Orvosok Szövetségének közgyűlésével. Dr. Brassai Zoltán, a külkapcsolatokkal megbízott elnöki tag beszámolt arról, hogy az anyaország lehetőséget biztosít posztgraduális képzésre. /Dr. Ábrám Zoltán: Az EME Orvostudományi Szakosztályáról a III. tudományos ülésszak előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1994. február 12.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi központú Orvostudományi Szakosztályának négy éves tevékenyégéről számolt be dr. Puskás György elnök. Az egyesület 1948. évi felfüggesztése után 1990-ben alakulhatott újjá, illetve folytathatta 1859-ben megkezdett tevékenységét. A szakosztály 1990-es újraindulásában nagy szerepet játszott dr. Bérczes Judit tudományos főkutató. Akkor közel 50 fős létszámmal indultak, most 450 beiratkozott orvos és gyógyszerész tagjuk van. Évente tudományos ülésszakot szerveznek, eddig Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Nagyváradon és most Csíkszeredában tartották. A tudományos konferenciák anyagát az Orvostudományi Értesítő köteteiben adják ki. A továbbképzésben az anyaország segít, Oxfordban pedig dr. Somogyi magyar származású orvos támogatása teszi ezt lehetővé. Nehéz probléma az orvosok kivándorlása. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

1995. február 24.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ székhelye és mindegyik szakosztálya Kolozsváron van, kivéve az orvostudományit, amely Marosvásárhelyen működik. Munkájukról dr. Pap Zoltán egyetemi tanár, szakosztályi elnök és dr. Benedek István titkár számolt be. Szakmai továbbképzéssel foglalkoznak. A szakosztály elnöke 1990-től 1994 februárjáig Puskás György egyetemi tanár, titkára dr. Bérczes Judit volt, utóbbi lemondott, utóda 1994-ig dr. Péter H. Mária lett. Évente tartanak tudományos üléseket /1991: Székelyudvarhely, 1992: Kézdivásárhely, 1993: Nagyvárad, 1994: Csíkszereda, 1995 szeptemberében Marosvásárhelyen tervezik/. A tudományos üléseken felolvasott dolgozatokat a szakosztály Értesítő címen kiadja. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

1996. szeptember 20.

Pápai Judit ismerteti A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos-és gyógyszerészképzés 50 éve. Adatok, emlékezések /Teleki László Alapítvány, Budapest, Magyarságkutatás könyvtára sorozat XIII. kötete/ című munkát, melyet Barabás Béla, Péter Mihály és Péter H. Mária szerkesztett. Az előzményekről dr. Puskás György számol be a kötetben, aki maga is tevékeny részt vállalt az egyetem megmaradásában, s aki az egyetem prorektora 1956-1967 között, 1967-1976 között pedig rektora. Az egyetem utolsó magyar rektora László János volt, aki 1976-tól 1984-ig állt az egyetem élén. Rangos volt az egyetem kiadványa, az 1955-ben indult Orvosi Szemle, amely negyedévenként jelent meg, 1976-ban megszűnt az önálló magyar folyóirat, ettől kezdve Revista Medicala címen évente kétszer jelent meg román és magyar nyelven. 1990 óta a címlapon megjelenik a magyar elnevezés is. 1990 után nem javult a magyar oktatás helyzete, 1994-ben az egyetem 241 oktatójából mindössze 71 magyar, a hallgatóknak pedig csak 23 %-a magyar. /Pápai Judit: Lét vagy nemlét határán. = A Hét (Bukarest), szept. 20./

2000. május 15.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának székelyudvarhelyi tudományos ülésszakát, a jubileumi, X. ülésszakot máj. 11-13-a között tartották. Az eseményre 350-en érkeztek, s 175 színvonalas előadás hangzott el. Neves orvosok jöttek el nemcsak az országból, hanem az Egyesült Államokból, Magyarországról és Szerbiából is. A díszvendégek közt pedig ott volt Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Andrásofszki Barna professzor, a Magyar Egészségügyi Társulat elnöke és más jeles személyiségek. A jelenlévők 23 szekcióban hallgathattak orvostudományi és gyógyszerészeti előadásokat. Az ülésszak keretében került sor a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díjkiosztó ünnepségére is. Ez az alapítvány első ízben díjazott olyan orvosokat, akik kiváló szakmai és tudományos tevékenységet fejtettek ki. /Jubileumi tudományos ülésszak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Pápai Páriz Ferenc emlékérmet és oklevelet Csőgör Lajos, a marosvásárhelyi orvosegyetem első rektora, Csidey József neves gyermekgyógyász főorvos és post mortem Módy Jenő professzor kaptak. Az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának több mint 1100 tagja van. A közgyűlés Puskás György professzort, az újjáalakult szakosztály első elnökét az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjának javasolta. /Dr. Ábrám Zoltán: Az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának X. tudományos ülésszaka. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./ Az elhangzott előadásokat az EME kiadványa, az Orvostudományi Értesítő közölni fogja. /Orvoskonferencia Székelyudvarhelyen. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./

2000. október 11.

A dicsőszentmártoni Népszínház szept. 29-én Gyergyóditróban is előadta Csíky Gergely A nagymama című színművét. Dicsőszentmártonban már az 50-es évek elején jelentős műkedvelő színjátszás folyt. Ezt azonban 1964-ben önkényesen betiltották. Amikor 1970-ben újra engedélyezték, irányítója Vitális Ferenc lett, aki nemcsak a rendező, hanem a díszlet- és ruhatervező feladatát is magára vállalta. Ő volt a színjátszás lelke ebben a városban. Vitális Ferenc idén jan. 4-én elhunyt, Puskás György folytatta a rendező munkáját. A dicsőszentmártoni Népszínház három évtizede működik, ezalatt 27 színművet és 10 irodalmi műsort mutattak be, összesen 170 szereplőt foglalkoztattak, produkcióikat több mint 200 000 néző látta. Felléptek 62 romániai és 19 magyarországi helységben. 1996-ban és 1999-ben svédországi turnén is voltak. /Gergely Géza: Három évtizednyi színjátszás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

2000. november 27.

Nov. 25-én Kolozsváron tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Elöljáróban Kötő József ügyvezető elnök emlékeztetett arra, hogy rendhagyó rendezvényről lesz szó, amelyet a millenniumi ünnepségek jegyében és a konkrét tennivalók előrevetítésének szellemében bonyolítanak le. Kötő József elnöki jelentésében emlékeztetett a nemzettudat ezeréves múltjára, amelyet soha nem lehetett megtörni. Hangsúlyozta, hogy az önvédelem cselekvő korszakába léptek, a mai feltételek közepette lehetséges az új nemzeti kulturális integráció. A közgyűlés elfogadta a Magyar kultúra fóruma elnevezésű együttműködési megállapodást, melyet az EMKE a következő kulturális szervezetekkel kötött: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (CSEMADOK), Magyarok Székelyföldi Társasága, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Ennek értelmében közös célkitűzéseik az anyanyelv ápolása és megőrzése, a szülőföld magyar kulturális hagyományainak megóvása és átörökítése, a magyar kulturális élet szervezése és összehangolása, az egyetemes magyarság jeles személyiségei emlékének méltó ápolása. Az EMKE és a CSEMADOK már alá is írtak egy szerződést, melynek kivitelezésével a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt bízták meg. Pillich László ügyvezető igazgató ismertette ennek tartalmát: 2001. január 15-ig a két szervezet adatbázist hoz létre Erdélyben és a Felvidéken, január 31-ig, kölcsönös művész vendégfellépéssel, megrendezik Erdélyben a felvidéki magyar kultúra napját, Felvidéken pedig az erdélyi magyar kultúra napját, évente díjazzák a két közösség kulturális életét, pályázatokra épülő közös költségvetést vezetnek. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke a gazdasági előrelépést sürgette: enélkül nincs megmaradás! Az EMKE támogatja a csángó nap megszervezését és hagyományossá tételét. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertette ennek az Erdély-szerte megrendezésre kerülő rendezvénynek a lényegét, hogy ismertté tegyék a csángó kultúra kincseit és az otthonmaradást szorgalmazó üzleti terveikhez szponzorokat szerezzenek. Délután díjátadásokra került sor. Első ízben tiszteletdíjakat nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik oktatói, művelődési, tudós munkásságukkal életpéldával szolgáltak környezetüknek. Oklevelet kaptak: Abodi Nagy Béla, Egyed Ákos, Cs. Erdős Tibor, Guttman Mihály, Kallós Zoltán, Lőrincz Lajos, Vencel Árpád, Veress István. Utána tizenheten vehették át az idei EMKE-díjakat. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság szerkesztője Kacsó Sándor-díjban részesült. További kitüntetettek: Janovits Jenő-díj - Boros Zoltán (bukaresti tévé magyar adásának vezetése), Kacsó András-díj - Antal Miklós, post mortem (a Maros és Hargita Népi Együttesek vezetése), Bányai János-díj - Bálint Erzsébet és Bálint Ferenc (inaktelki tájház megteremtése, Gazda Klára); Kun Kocsárd-díj - Zahoránszki Ibolya (máramarosi szórványmagyar kultúra ápolása) és Kálóczy Katalin (határon túli magyarok kulturális életének szervezése), Nagy István-díj - dr. Angi István (zenepedagógia és zeneesztétika), Bánffy Miklós-díj - Ferenczi István (erdélyi magyar színjátszás), Kolozsvári testvérek-díj - Kolozsi Tibor (Bocskai István nagyszalontai köztéri szobra), Kovács György-díj - Szélyes Ferenc (folyamatosan megújuló színészetért), Poór Lili-díj - Fülöp Erzsébet (meggyőző erejű színészet), Kádár Imre-díj - Visky András (korszerű dramaturgia és színházi szakemberképzés), Monoki István-díj - Róth András Lajos (könyvtárosi és tudományos kutatói munka), Kemény János-díj - Figura társulat (a 10 éve megalapított gyergyószentmiklósi színházi tevékenység), Vámszer Géza-díj - Mihály Zita (muzeológus és műemlékvédő munka), Szentgyörgyi István-díj - Puskás György (dicsőszentmártoni öntevékeny színjátszás megszervezése). Az ünnepség a Házsongárdi temetőben a Bánffy-kripta falán elhelyezett Bánffy Miklós-emléktábla leleplezésével és megkoszorúzásával zárult. /Ördög I. Béla: Önvédelmünk cselekvő korszakába léptünk. Átadták a 2000. évi EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2001. július 5.

Júl. 4-én töltötte 90. életévét Puskás György egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott rektora. Az 1911. július 4-én Algyógyon született orvosprofesszort, aki 1945-82 között vezette a marosvásárhelyi gyermekklinikát, születésnapja alkalmából dr. Mikola István, a Magyar Köztársaság egészségügyi minisztere díszoklevéllel tüntette ki, több éven át végzett kiváló munkásságáért. A Magyar Egészségügyi Társaság elismerését baráti hangú levélben dr. Andrásofszky Barna, a társaság elnöke tolmácsolta. A díszoklevelet és a levelet a marosvásárhelyi kollégák, dr. Brassai Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, illetve dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár, mindketten a Magyar Tudományos Akadémia kültagjai, illetve dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanár, az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke adták át. /(bodolai): Rangos elismerés Puskás György professzornak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2001. december 24.

Dec. 23-án ünnepségen köszöntötte Marosvásárhelyen a kilencven, illetve nyolcvan évet megért professzorait az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége. A szenátus az intézmény tiszteletbeli professzora oklevéllel tüntette ki a nagy öregeket. A megtisztelő címmel járó oklevelet és emlékplakettet a 91 éves Dóczy Pál, a 90 éves Puskás György és a 90. életévébe lépő Horváth Endre, a 87 éves Kasza László, a 83 éves Kovács Endre valamint a 75 éves Simu George egyetemi tanárok vehették át. Tevékenységüket Sabau Marius egyetemi tanár, a MOGYE rektora, majd a rektor-helyettes, Nagy Örs professzor méltatta. "A belgyógyászat atyja, aki ritkán tapasztalt munkabírással végezte feladatát" - jellemezte többek között Dóczy professzort a rektor. /Tiszteletbeli professzorokat avattak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

2003. január 14.

Váratlanul meghalt Puskás György /Dicsőszentmárton, 1941. szept. 15. - Dicsőszentmárton, 2002. jan. 10./ népművelő. A Vegyikombinátban dolgozott 1997-es nyugdíjazásáig. Gazdag műkedvelői, közönségszervezői tevékenységet fejtett ki. A Dicsőszentmártoni Népszínház alapító tagja, Vitális Ferenc halála után elnöke, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület alapító tagja, elnöke (1990-1993), az RMDSZ dicsőszentmártoni városi választmányának tagja (1990--1993), EMKE-díjas színjátszó, rendező. /Bölöni Domokos: Puskás György (1941-2003). = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

2003. december 3.

Puskás György professzor a híradóból értesült arról, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szenátusa visszautasította a magyar tagozatról szóló javaslatot, és hogy Iliescu elnöke is egyetértett a visszautasítással, tekintettel arra, hogy az egyetem autonóm egység. Puskás György egyik megállapítással sem tud egyetérteni, több mint negyvenéves oktatói múltja alatt alkalma volt megismerni a francia, német és magyar egyetemek szervezési szabályait és autonómiáját. 1945 októberében az orvosi fakultást Kolozsvárról áthelyezték Marosvásárhelyre. Itt üres épületet találtak, majdnem teljesen hiányoztak azok az egészségügyi intézmények is, amelyek az orvosi oktatás lényegét képezték. Fejlődésük aránylag gyors volt és tíz év után az országban létező négy orvosi egyetem elismeréssel és szimpátiával követte működésüket. Rövid idő alatt korszerű laboratóriumok és kórházi osztályok létesültek. A diktatúra idején az 1970-es években kb. tíz évig megszűnt az oktatók megüresedett helyekre történő kinevezése, valamint a tudományos fokozatokat jelentő doktorátusi működés is. A rendszerváltás óta a helyzet lényegesen megváltozott. Az előbbi években hozott központi rendelkezés értelmében az oktatás kétnyelvűvé vált és csak részben magyarrá. Megváltozott a hallgatóság nemzeti összetétele és ugyanígy az oktatóké is. Politikai érdekekből a magyar nemzetiségű oktatók száma csökkent. A kisszámú magyar oktató mellett a magyar nemzetiségű hallgatók száma jelenleg 40% felett van. Az európai normáknak megfelelően természetes lenne, hogy az állam által fenntartott egyetemen magyar szekciók is létesülhessenek. /Prof. dr. Puskás György: Miért nem létesíthető magyar tagozat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./

2004. január 22.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg Romániában 1.4 millió magyar él, a tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz viszonyítva 200 ezerrel kevesebb. Dr. Puskás György professzor ezeket az adatokat csak részben tudja elfogadni, tekintettel arra, hogy a román sajtó számos terméke szerint is a közintézmények és hivatalok számadatai nem valósak. Egy közvélemény-kutatás szerint – román forrás – az itt élő magyarok 20-25%-a ki akar vándorolni az anyaországba. Egy másik megállapítás szerint a romániai magyaroknak több tízezres száma tavasztól késő őszig hivatalosan vagy nem, az anyaországban dolgozik. Puskás szerint az említett magyar csoportok az utolsó népszámláláson nem voltak itthon és így nem is kerültek be kimutatásba. A csángó népcsoportból vajon hányan vallották magukat románnak a félelem miatt? A janicsár neveléssel lett Rab Jánosból Robu Ioan katolikus püspök. Az RMDSZ egyezkedései, úgynevezett "protokollumai" és látványos kézfogásai nem sok eredménnyel járnak. A professzor így fejezte be eszmefuttatását: „Fogjunk össze úgy, hogy becsületes, tisztakezű magyarok maradjunk, és bizonyítsuk be, hogy nem revíziót akarunk, hanem önrendelkezést, emberi, egyéni és kollektív jogokat.” /Prof. dr. Puskás György: Gondolatok a romániai magyarság számának csökkenéséről és ennek következményeiről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

2004. május 26.

Dicsőszentmártonban két magyar ház van. És maroknyi magyarság. Ők is fogynak. Az úgynevezett régi magyar ház, a három történelmi magyar egyház által működtetett Sipos Domokos Művelődési Egyesület bérháza, próbaterem a Népszínháznak, a gondnok-könyvtáros Rencz András. Nincs érdeklődés, a kultúra már szinte senkit sem érdekel. A művelődési egyesület jelenleg már csak egy szakkörrel működik, a kórust, Vargancsik Wolf Katalin vezényli és Pálffi Gyula igazgatja. A váratlanul elhunyt Puskás György vezetése idején volt néprajzkör, történelem-, irodalom-, fotókör. Mind megszűntek. Nincs olyan ember, aki összefogná az érdeklődőket. A 34 éve működő népszínháznak nyolc tagja van. Most színjátszócsoport-szerűen működnek. Az Árva Bethlen Kata könyvtár húszezres állománnyal rendelkezik, 820 beiratkozott olvasójuk van, rendszeresen 100-120-an látogatják. Kiállításuk tavaly volt utoljára. A másik, az "új magyar ház" a volt zsinagóga. A szépen felújított épület most a Kis-Küküllő Alapítvány Közművelődési Központ nevet viseli, igazgatója Kakassy Sándor. Elmondása szerint van közönség. Stúdióelőadásokat, hangversenyeket, kiállításokat szerveznek. Pünkösd első napján jön a Háromszék Állami Népi Táncegyüttes. Az emeleti galériában Sz. Kovács Géza, segesvári képzőművész tárlata látható. Kóródi István klarinétmester vezetésével klarinét-mesterkurzus is lesz. Két magyar ház van Dicsőben. Az első szerint nincs érdeklődés, a második szerint van. A két ház közötti szakítás okairól nem akartak beszélni. /Nagy Botond: Két út áll előttem... Megállítható a szellemi élet hanyatlása? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2004. november 9.

A Marosvásárhelyi Fotóklub legtermékenyebb fotósa Puskás György, az unitárius egyházközség tanácstermében kiállította templomokat ábrázoló színes fotóit. /b. d.: Templomok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

2005. február 14.

Megjelent az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványa, az Erdélyi Múzeum 2004. 3–4. füzete. Az új számban olvasható többek között W. Kovács András A cegei Wass család története (16–20. század) című tanulmánya. Az erdélyi fejedelemség korának jogi nyelvéről Tamásné Szabó Csilla írt. Balázs Lajos Mit ér a népi kultúra a globalizáció korában? címen publikált. A periodika hírt adott egy 2001 októberében tartott freiburgi interdiszciplináris konferenciáról, melyet Milyen történelmi körülmények között kerültek a románok többségbe jelenlegi államuk területén címmel rendeztek. Néhány alcím: A kontinuitás kérdése, napjainkig és a jövőre nézve; Bizonyíték-e a kontinuitás ellenében a románok legősibb keresztény szókincse?; Transzhumálás és hegyi nomadizáció; Románok a Kárpátoktól keletre; Románok a Kárpátokon belül. Az In memoriam rovatban Csetri Elek a 2004-ben elhunyt Faragó József akadémikust, Benkő Samu Jenei Dezsőt, az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya pedig Puskás György professzort búcsúztatta. /(n): Lapról lapra. Erdélyi Múzeum/2004. 3–4. Füzet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2005. április 18.

A tízéves Napsugár néptáncosait ünnepelték április 15-én Marosvásárhelyen. Felléptek az ünnepeltek a vendég törökszentmiklósiakkal, marcaliakkal, soproniakkal, ürömiekkel. Füzesi Albert, Fazakas János munkatársi csoportja, egykori vagy mai táncosok irányították a picinyeket. Jelenleg 110 gyermek tanul a napsugaras oktatóktól anyanyelvi kultúrát, dalt, táncot, viseletet. Lukácsy Szilamér erdőcsanádi református lelkész kezdeményezte a kapcsolatot a „csanádosok” között, akik most eljöttek, hogy együtt hozzák tető alá szövetségüket: (egyelőre) Csanádalberti, Csanádapáca, Csanádpalota, Érsekcsanád, Magyarcsanád testvériesülését Erdőcsanáddal. A moldvai csángómagyarok oktatását segítő gyűjtés erdőcsinádi akciójának eredménye: 2,8 millió lej értékű téglajegy. Az ünnepségen mezőcsávási fúvósok és a marossárpataki huszárok mellett népviseleti felvonulás is volt. A kultúrházban 34 néptánc-csoport és együttes lépett fel, összesen 738 személy táncolt Erdőcsinádon. A megjelentek láthatták Puskás György népi ihletésű fotótárlatát is. Erdőcsinád 1989 előtt világvégi helynek számított, azóta egy lelkésznek és a terveit felkaroló közösségnek köszönhetően ifjúsági ház működik, csángómagyar gyermekek tanulják anyanyelvüket, régiós találkozók zajlanak, továbbá az eredeti néptánc olyan fórumává nőtte ki magát, amelyet a nemzetközi „folklórbörzén” is jegyeznek. Mindez néhai Szabó György Pál EMKE-elnök és özvegye, Szabó Éva konok, kitartó munkálkodásának a beérő gyümölcse is. /Bölöni Domokos: Táncos hétvége. Erdőcsinád – Erdőcsanád. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

2006. szeptember 22.

Az Unitárius Nők Országos Szövetsége idei, Nyárádszentmártonban megrendezett közgyűlése és konferenciája alkalmából a templom melletti felújított Unitárius Házban fotókiállítás nyílt: Puskás György marosvásárhelyi fotóművész Emberek, tájak, templomok című, félszáz alkotást felvonultató tárlata tekinthető meg. /Emberek, tájak, templomok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

2007. augusztus 27.

Augusztus 26-án, vasárnap ért véget az ötödik bolyais világtalálkozó Marosvásárhelyen. Az augusztus 24-i ünnepélyes megnyitót és címerleleplezést programok sokasága követte Volt tablókiállítás, emlékezés, a képzőművésszé, gyűjtőkké vált volt diákok tárlatnyitója (címerekkel Novák József, fotókkal Molnár Zoltán, képeslapokkal Csepreghy András, textilmunkákkal Lukács Katalin Judit, természetfotókkal Puskás György jelentkezett), Bolyai-kutatók előadásai is elhangzottak, kerekasztal-beszélgetés és emléktábla-avatás is szerepelt a programban. A Nemzeti Színház nagytermében Kincses Elemér rendező, öregdiák egymás után szólította színpadra öregdiák-társait: színésznőket és színészeket, rendezőket egyaránt. Többek között fellépett Csíky Csengele, Bodolai Balázs, Kilyén Ilka, Szalma Hajnalka, Kárp György, de szólt a közönséghez Kincses Réka, Bocsárdi László és Tompa Gábor is. /Nagy Botond: Véget ért a bolyais világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998