udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Puskás Tivadar

1991. július 12.

Háromszéken az idei 1750 kilencedikes helyből 1230 jut magyar tanulóknak, szigorúan betartva, hogy a nyolcadikosok fele kerülhet középiskolába. A krónikus tanítóhiányt sikerült enyhíteni, az idén 90-nel több hely lesz a tanítóképzőkben, így sok képesítés nélkül tanító is szakképesítést szerezhet. A minisztérium jóváhagyta a középiskolák magyar elnevezését, végre hivatalosan is felvehették Gábor Áron /Kézdivásárhely/, Kőrösi Csoma Sándor /Kovászna/, Mikes Kelemen /Sepsiszentgyörgy/, Baróti Szabó Dávid /Barót/, Bod Péter /Kézdivásárhely/, Nagy Mózes /Kézdivásárhely/, és Puskás Tivadar /Sepsiszentgyörgy/ nevét. Az a rendelet, hogy románul kell tanítani a történelmet és földrajzot, azt jelenti, hogy tovább folytatódik román tanárok betelepítése Székelyföldre. Ráadásul ez a minisztériumi határozat alkotmányellenes. Nekünk nincs történelmünk? tette fel a kérdést Kovács András, hozzátéve. "Csak annyit kérünk, amit a moldáviai oktatásügyi miniszter, aki az orosz és a román nép történelmének elválasztásáról beszélt. A Mihai Viteazul román tannyelvű líceum /Sepsiszentgyörgy/ öt kilencedik osztályt kapott, holott nincs annyi román gyermek. Ezek szerint tovább tart a más megyékbeliek behozatala. Magyar részről sérelmezik, hogy a szakoktatás az összes iskolában románul folyik. /Kovács András: Tanügyi kérdések Kovászna megyében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./

1995. szeptember 29.

A Honti Mária közigazgatási államtitkár vezette magyar küldöttség szept. 29-én Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol Vlad Casunean Kovászna megyei prefektus azzal fogadta őket, hogy a tanügyi törvény nem fenyegeti a magyar kisebbség etnikai, kulturális és nyelvi identitását. A küldöttség ennek ellenkezőjéről győződött meg. Találkoztak Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, majd a magyar pedagógusok képviselőivel. A sepsiszentgyörgyi iskolaigazgatók, Páll Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum, Magyari Erzsébet, a Perspektíva Szakközépiskola és Kotta László, a Puskás Tivadar Szaklíceum igazgatója részletes tájékoztatást adtak a törvény kisebbségeket sújtó előírásairól. A küldöttség Brassóba utazott, ahol Lengyel István, az Áprily Lajos Líceum igazgatója és az RMDSZ helyi képviselői fogadták őket. A látogatás alapvető célja a tanügyi törvény értékelése volt, nem annak alkalmazásáról beszéltek, hangsúlyozta Honti Mária államtitkár. A magyar küldöttség kifejtette a román partnernek a törvény kisebbségi jogokat korlátozó részeit, így azt is, hogy a szakmai képzés nem végezhető anyanyelven, a 8. utáni kötelező képesítési vizsga öt tárgya közül hármat románul kell letenni, ezenkívül a történelmet és földrajzot románul kell tanulni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1996. január 17.

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa jan. 16-án Brassóba látogatott, majd Sepsiszentgyörgyre érkezett, ahol a megyei prefektus az RMDSZ-t támadta, miközben a kisebbségek példa nélküli jogait emlegette, ezután Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök arról tájékoztatta a vendéget, hogy az oktatási törvény az anyanyelv elsorvasztását szolgálja és diszkriminatív. A főbiztos tárgyalt a megye RMDSZ-vezetőivel. A megbeszélésen jelen voltak az RMDSZ Brassó megyei vezetői is, akikkel a főbiztos Brassóban külön nem találkozott. A Brassó megyeiek szóvá tették a brassói Áprily Líceum ügyét is. Jan. 17-én Stoel a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolát kereste fel, Kézdivásárhelyen pedig a Gábor Áron Szakközépiskolát és a Nagy Mózes Líceumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2001. június 20.

Megdöbbenést váltott ki az, hogy Maria Peligrad mérnöktanárt kívánná a kormánypárti szervezet kineveztetni a Puskás Tivadar Szakközépiskola /Sepsiszentgyörgy/ aligazgatójává. Ravasz Erzsébet igazgatónő leszögezte. A két hónapja megtartott versenyvizsgán, melyet az aligazgatói állás betöltésére írtak ki, a tanárnő nem jelentkezett, tehát szándékában sem állhatott az aligazgatói munkakör vállalása. A két jelölt közül Újfalvi István tanár vizsgázott sikeresen, az ő kinevezése viszont két hónapja késik. Most már látható, hogy e hír és a késés között összefüggés lehet. Peligrad tanárnő munkáját nem végzi kielégítően, a munkaterveket fél év késéssel adja le, előfordult, hogy a hiányzásokat "hasból" igazolta. Pártelnöki tevékenységével - a nemzeti egységpárt megyei szervezetét vezeti - vajon összefér-e, hogy még intézményvezető is legyen? /(b. kovács): Ki legyen az aligazgató? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

2002. április 3.

Több ajándékot kapott a Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/. A békéscsabai önkormányzat képviselői egy nagy teljesítményű hangerősítőt hoztak. A már korábban az iskola céljaira felajánlott összeg kiegészült más önkormányzatok adományaival, és így 1 millió Ft. értékben a Csiky megvásárolhatja az egyik megszűnőben lévő budaörsi alapítványi iskola  felszerelését /tornateremhez szükséges öltözői bútorzat, fizika és kémia laboratóriumi felszerelés, iskolai bútorzat, illetve több ezer kötetes könyvtár/. A szállítási költségeket is felvállalják. A budaörsi iskola többi használatban lévő felszerelése a tanév végén szintén a Csikyhez kerül: többek között teljes informatikai laborfelszerelés, azaz 11 számítógép és jogtiszta szoftverek, bútorzat, audio-vizuális eszközök, térképek. A szintén Békés megyei Szarvasi Gimnázium 40 iskolapadot ajánlott fel. A budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum tapasztalatcserére meghívott egy autóbusznyi pedagógust a Csikyből, ápr. 19?21-e között. /P. P.: Örömteli ?csikys húsvét?. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

2002. április 18.

Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalásban tiltakoztak amiatt, hogy az állami alárendeltségű intézmények magyar ajkú vezetőit menesztik, újabb példa erre a megyei főtanfelügyelő leváltása körüli elvtelen politikai közjáték az SZDP és az RMDSZ közti egyezmény ,,ernyője" alatt. Kovászna megye középiskoláinak igazgatói és a pedagógustársadalom túlnyomó többsége nagyon jónak minősítette a tanfelügyelőség elmúlt négyévi munkáját, tehát nem állhat szakmai érv Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltása mellett. A cél a magyar nyelvű oktatás akadályoztatása. Az állásfoglalásban kiálltak Keresztély Irma főtanfelügyelő mandátumának megújítása mellett. Pál Ferenc igazgató, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Bokor Tibor igazgató, Nagy Mózes Elméleti Líceum, Dimény János igazgató, Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont, Biró Béla igazgató, Székely Mikó Kollégium, Kiss Imre igazgató, Kós Károly Iskolaközpont, Gazdag Ildikó igazgató, Kereskedelmi és Közigazgatási Iskolaközpont, Kerezsi János igazgató, Művészeti Líceum, Gábor Rezső igazgató, Gábor Áron Oktatási Központ, Bajcsi Ildikó igazgató, Bod Péter Tanítóképző, Dezső Vencel igazgató, Apor Péter Mezőgazdasági Iskolaközpont, Delne Ferenc igazgató, Mezőgazdasági Iskolacsoport, Becsek Ede igazgató, Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoport, Ravasz Erzsébet igazgató, Puskás Tivadar Iskolaközpont. /Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

2002. április 26.

A Ditróban tanuló 17 óradnai középiskolást és óradnai mentorukat, Bauerné Madarász Ilona tanárnőt felszólította a Puskás Tivadar Középiskola igazgatósága, hogy május 1-jéig fizessék ki a bentlakási és ellátási költségeket, különben kénytelenek felmondani a tanulóknak. Az eddig alapítványi ösztöndíjjal anyanyelven tanuló diákok kénytelenek lesznek átköltözni más iskolába, vagy egyszerűen visszamenni Óradnára, mert a megígért támogatás ? még ki nem derített okokból ? nem érkezett meg. Óradnán 1965-ben szűnt meg minden szinten az anyanyelvi oktatás. A rendszerváltás után a római katolikus egyház, valamint néhány lelkes önkéntes, élen a Bauer családdal, újraindította a magyar oktatást és civil szervezetek működését. Elkezdték a fakultatív magyar nyelvű oktatást az I?VIII. osztályosoknak, ami jelenleg is folytatódik. Mindez Bauerné Madarász Ilona tanárnő magánkezdeményezésének és önkéntes munkájának eredménye. 1999-ben megalakították 1999-ben a Reményik Sándor Művelődési és Nevelési Központot. Az épületet ugyanaz év májusában avatták fel. Az intézményes magyar nyelvű oktatás a 2000?2001-es tanévben indult be óvodai szinten, a római katolikus plébánia épületében. Az anyanyelvű fakultatív oktatás eredménye, hogy 1994-től az óradnai magyar családokból származó gyermekeket a tömbmagyarság oktatási központjaiba sikerült küldeni, ahol anyanyelven tanulhattak, az ellátásukhoz szükséges ösztöndíjakat alapítványok vagy külföldi magántámogatók jóvoltából biztosították. Jelenleg 48 óradnai diák tanul magyar tagozaton Gyulafehérváron, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Gyergyóditróban, Borszéken és Szászrégenben. - Közvetítve Bauerné Madarász Ilona kérését, felhívást intéztek az összes magyar civil szervezetekhez, találjanak minél előbb megoldást az ösztöndíjak folyósítására. ?Több mint tíz éve önkéntesen dolgozok a szórványmagyarság ügyéért. Nagy felelősséget vállaltam, amikor olyan magyar gyerekeket küldtem a Székelyföldre magyarul tanulni, akik alig tudtak anyanyelvükön beszélni. Ezek közül kettő már egyetemen tanul; a lányok közül többen a Székelyföldön mentek férjhez; az ott tanulók nagy része nem is akar hallani arról, hogy visszajöjjön, ezekből biztosan magyarok lesznek. Ne szakítsuk meg ezt a folyamatot bizonyos kuratóriumi elgondolások miatt. Vagy akkor mondják meg nyíltan, hogy nem érdekel a szórvány. Mi akkor sem állunk le, de kell tudnunk, hogy milyen felelősséget vállalunk" ? mondta Bauerné Madarász Ilona tanárnő. /Kresz Béla: Veszélyben a Ditróban magyarul tanuló 17 óradnai középiskolás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2002. június 7.

Háromszék kilenc tanintézményben már jún. 8-án megtartották a kicsengetést. Így a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Líceum, a Székely Mikó Kollégium, a Református Kollégium, a Mikes Kelemen Líceum, a Puskás Tivadar Iskolaközpont, a Mezőgazdasági Líceum, a Kereskedelmi Iskolaközpont, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont valamint az erdővidéki Baróti Szabó Dávid Líceum, a kézdivásárhelyi Református Kollégium végzősei már ballagtak. Jún. 14-én a Nagy Mózes Líceum, a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Iskolacsoport és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum szaktanulóit, valamint a bodzafordulói Nicolae Balcescu Líceum diákjait csengetik ki, 15-én pedig a sepsiszentgyörgyi Szövetkezeti Iskolaközpont, a Művészeti Líceum, a Kós Károly Iskolaközpont, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, az Apor Péter, és a Gábor Áron Líceumok, valamint a bányászváros Baróti Szabó Dávid Líceumának szaktanulóit búcsúztatják el diáktársaik, tanáraik. A megye középiskoláinak nappali tagozatain 1168 tanuló, az estiben 10 osztályban 245 diák, míg a 25 szakiskolai osztályban 530-an végez. A megyében összesen 3112 nyolcadikos végez az idén, 2173 magyar és 939 román diák. /Némethi Katalin: Ballagás 2002. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7./

2002. július 11.

Hat iskola diákjai érettségiztek Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Líceum vizsgáztató központjában: a Salamon Ernő Líceum, a Battyhány Ignác Iskolaközpont, a Gépgyártóipari Iskolaközpont, a román tannyelvű Sf. Nicolae Líceum, a ditrói Puskás Tivadar,és az alfalvi Sövér Elek Líceum diákjai. A vizsgára álló összesen 326 tanulóból 264-nek sikerültek az érettségi vizsgái. Lebontva, a Salamon Ernő líceum 123 diákjából 109-en vizsgáztak sikeresen, a Battyhány iskolának 80 diákjából 60-an, a Gépgyártóipari iskolában ez az arány 49-34, a Sf. Nikolae iskolában 36-35, a ditrói iskolában 19-15, míg Alfalu esetében 19-11. A 62 sikertelenül vizsgázó diákból 40-et román nyelv és irodalomból húztak el, 16-ot magyar nyelv és irodalomból, míg 6-ot valamely szaktantárgyból, s volt egyetlen olyan eset is, hogy a diák mindenből átmenő jegyet kapott, de az általános médiája kevesebb lett, mint 6-os. A román nyelv és irodalomnál a furcsa pontozási mód is hozzájárult a viszonylag nagy arányú sikertelenséghez: az írásbeli egyik feladata volt esszét írni Caragiale nyomán, s az elbírálási mód kikötötte, hogy ha a diák nem ír két oldalt, 20 pontot veszít, az esszé tartalmától függetlenül. A szóbeli vizsgán a diákok nem iskolák szerint, hanem ábécésorrendben léptek a bizottság elé, felváltva a román és a magyar tagozatról, ami szintén nem volt kedvező a magyar ajkú diákoknak, hiszen román nyelvtudásban nem vetekedhetnek a román anyanyelvűekkel. /Gál Éva Emese: Érettségi eredmények, kérdőjelekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2003. március 26.

Visszautasította a Puskás Tivadar Szakközépiskola /Sepsiszentgyörgy/ tantestülete Maria Peligradnak, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) volt megyei elnökének véleményezését az iskolaigazgatói versenyvizsgára. Peligrad azonban minisztériumi engedéllyel részt vesz a megmérettetésen, melynek vizsgáztatóbizottságát nagy körültekintéssel állította össze a tanfelügyelőség. Ravasz Erzsébet, a Puskás Tivadar Szakközépiskola igazgatójának négyéves mandátuma lejárt. Ravasz Erzsébet mellett jelentkezett az intézmény egyetlen román nemzetiségű mérnöktanára, Maria Peligrad is. Adrian Casunean-Vlad képviselő bejelentette, parlamenti interpellációban ítéli el az etnikai diszkriminációt. Horia Grama prefektus is etnikai ügynek nevezte a Puskás Tivadar Iskolaközpontban kirobbant botrányt, és kifejtette, felháborítja a tanári kar intoleranciája. Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő szintén helyteleníti a tanári kar döntését, hiszen bárkinek joga van versenyvizsgára állni, ha megfelel a követelményeknek. /Farkas Réka: Etnikai színezetű botrány? = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

2003. május 16.

Tájékozódó látogatásra Kovászna megyébe érkezett a budapesti Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI), a székesfehérvári Oktatási Központ és a Magyar Szakképzési Tanács négytagú küldöttsége. A vendégek a megyei szakoktatás-szakképzés helyzetéről, gondjairól és lehetőségeiről beszélgetett a helyi oktatás vezetőivel - Keresztély Irma főtanfelügyelővel, Korodi Hajnalkával, az RMPSZ megyei elnökével, Popescu Marius szakfelügyelővel -, ellátogatott a Kós Károly, a Puskás Tivadar, a kereskedelmi és a Gábor Áron Iskolaközpontokba, az Amőba Oktatási Központba, Kézdivásárhelyen meglátogatták a New Fashion nadrággyárat is.A vendégek felajánlották többek között a tanulók gyakorlati oktatásának csere révén történő biztosítását, a szükséges anyagi források előteremtéséhez pedig a közös pályázatkészítést./(korodi): Közélet: Nemzetközi együttműködés a szakoktatásban (Magyar küldöttség látogatott Kovászna megyébe). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

2003. augusztus 23.

A Beszterce-Naszód megyei Óradna és a közigazgatásilag hozzá tartozó színmagyar Radnaborberek az erdélyi magyarság valóságos végvárának számít - az itteni magyar élet legfőbb mozgatója Bauer Ilona magyartanárnő. A faluban működő magyar óvodában gondot jelent, hogy szakképzett óvónőt találjanak. A Bauer családot románok, magyarok egyaránt ismerik és tisztelik a környéken. Családi fészkük valóságos átjáróház, az erre járó magyarok egymás kezébe adják a kilincset. Szükségmegoldás, mondja Bauer Antal, addig tart, amíg sikerül befejezni a Magyar Házat, aztán lesz hova elszállásolni a vendégeket. A házat elsősorban az Illyés Alapítvány pénzéből és a helyiek adakozásából építették, ezelőtt négy évvel avatták. Azóta a teadélutánoktól a jótékonysági bálokig mindent itt szerveznek. A bevételt pedig szintén az óradnai magyarságra, mégpedig a gyermekekre fordítják. A 6200 fős Óradnán közel ezer magyar él, ha beleszámítjuk a közigazgatásilag ide tartozó színmagyar Radnaborbereket is. Óradna azon kevés erdélyi települések közé tartozik, ahol a magyarság száma nem apadt, azonban egyre kevesebben és gyengébben beszélik anyanyelvüket. Borbereken 1965-ben szüntették meg a magyar nyelvű oktatást, mindenkit átírattak a román tagozatra, ilyenformán megvetve az elmagyartalanodás melegágyát. A románosítási hullám Óradnát sem kerülte el. Ezelőtt huszonnyolc esztendővel az első hét osztályt még anyanyelven lehetett végezni. Ekkor azonban a magyar gyerekeket egyik napról a másikra szétszórták a négyre felduzzasztott, párhuzamosan működő román osztályokba.Bauer Ilona szeretett volna Óradnán magyar osztályt létrehozni, de nem sikerült. Rob Dániel valamikor egy szót nem tudott magyarul. Elkezdett a tanárnőnél magyarul tanulni, Rob Dániel Gyulafehérváron bejutott a teológiára. Jövőre szentelik pappá. Bauerné másik kitűnő tanítványa Debreczeni Károly, akit szintén "románból térített meg". A fiú jelenleg Budapesten, a teológián tanul egyháztörténetet. Óradnai gyerekek a csíkszeredai Segítő Mária Alapítvány iskolájában is tanulnak. A tanárnő Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Borszéken helyezte el diákjait. A tevékenységéért 1999-ben Julianus-díjjal kitüntetett Bauer Ilona minden idejét az egyre nehezedő harc emészti fel. Gyergyóditróban tizennégy fős óradnai különítmény jár a Puskás Tivadar Gimnáziumba. "Lehetne még több is, de ősztől senkit nem irányítok Ditróba, mert a tanév befejezése előtt két héttel, az anyagiak hiányára hivatkozva, az igazgatónő mind a tizennégy diákot hazaküldte. Azzal fenyegette meg a gyerekeket, hogy amíg nem hozzák a pénzt, nem zárja le őket. A következő tanévre az Illyés Alapítvány mindössze egy hónapra biztosítja a tizennégy diák bentlakását. Óradnán hetven magyar gyerek tanul román tagozaton. A misék is mindinkább kétnyelvűek, a papnak - ha meg akarja értetni magát - egyre többet kell románul beszélnie. Bauer Ilona elérte, hogy 2000-ben beindították a magyar óvodát. Az RMDSZ részéről érkezett sorozatos ígérgetések ellenére a kezdetben Marosvásárhelyről jött óvónő albérletének költségeit a szülők teremtették elő. /Szucher Ervin: Óradna: ahol az anyanyelv a legfontosabb. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

2003. december 13.

Csiky Napokat szervezett az aradi Csiky Gergely Gimnázium, illetve az EMKE Arad Megyei Szervezete. A rendezvényt dec. 12-én Bognár Levente alpolgármester, Király András megyei RMDSZ-elnök, Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes és Szakács Ferenc iskolaigazgató nyitotta meg. Négy márványtáblát helyeztek el az iskola folyosóján az Aradon köztiszteletnek örvendett néhai pedagógusok emlékére, amelyeket Szilvágyi Zsolt temesvári püspöki titkár, az iskola volt tanítványa szentelt meg. Megkoszorúzták Csiky Gergely mellszobrát. A Csiky Gergely Gimnázium testvériskoláinak - köztük a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium, a békéscsabai Kossuth Zsuzsa Kollégium, a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum, a brassói Áprily Lajos Gimnázium - képviselői is elhelyeztek egy-egy koszorút. Ezt követően osztották ki Az én Európám című pályázat díjait, majd az aradi és a meghívott pedagógusok bemutatták a Nemzet - nemzetiség - európaiság témával kapcsolatos dolgozataikat. Matekovitsné Korodi Mária és Korodi Hajnalka Környezet- és életmódnevelés 9-14 éveseknek című könyvét méltatta Ruja Ildikó magyartanár. A napot a Szabadság-szobor talapzata előtti tisztelgés, majd a Jelen Házban a nagyváradi Kiss Stúdió Színház Wass Albert - Üzenet az otthoni hegyeknek című színpadi játéka zárta. /Gujdár Gabriella: Táblaavató a Csiky Napokon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

2005. február 21.

Kiderült, hogy a Trianon-film erdélyi bemutatása kapcsán Sepsiszentgyörgyön is folyt vizsgálat. Nemes Elődöt, az Erdélyi Magyar Fiatalok városi szervezetének elnökét, a Puskás Tivadar Szakközépiskola fiatal tanárát január 17-én behívatták a rendőrség nemrég alakult ,,polgárközeli osztályára”, ahol elbeszélgettek vele. A kérdések egy része a szervezetre, annak tevékenységére vonatkozott. A fiatalembertől írásos nyilatkozatot kértek, mire ő arra hivatkozva, hogy előbb ügyvédjével kell beszélnie, halasztást kért. Másnap már a városi rendőrparancsnok jelenlétében folyt a beszélgetés. Nemes Előd végül megírta nyilatkozatát. /(b. kovács): Rendőrségi vizsgálat Trianon-ügyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

2005. március 8.

Március 7-én Budapesten újabb három határon túli magyar szervezet képviselőivel írtak alá szerződést internet-hozzáférési pontok, úgynevezett eMagyar-pontok létrehozásának támogatására. „A cél az, hogy az idei év végéig több mint 300 internet-hozzáférési pont jöjjön létre a határon túli magyarok számára” – mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. A szerződéseket a „Szülőföldön az információs társadalomba 1” pályázat lebonyolítója, a Puskás Tivadar Közalapítvány igazgatója, Kőhalmi Zsolt, valamint a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Jakab Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke Benzovics László és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke látta el kézjegyével. A közeljövőben újabb 28 eMagyar-pont létesül a szerződések alapján Horvátországban és Ukrajnában. Hasonló szerződéseket február végén írtak alá a szlovákiai Szövetség a Közös célokért, a Mécs László Társulás szervezetekkel, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanáccsal, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségével, és a Burgenlandi Magyar Kultúregyesülettel. Ezek alapján 55 eMagyar-pont telepítése kezdődött meg. További három szervezettel, az erdélyi Progress Alapítvánnyal, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségével, valamint az USA-ban működő Magyar Emberi Jogok Alapítvánnyal a tervek között március végén kötnek szerződést. /Újabb internet- hozzáférési pontok a határon túli magyaroknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

2005. április 4.

Az év végéig 300 közösségi hozzáférési pontot hoznak létre a magyarok által is lakott határon túli vidékeken az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával – közölte Kovács Kálmán miniszter. A magyar informatikai szaktárca vezetője április 1-jén Nagyváradra látogatott, ahol megbeszélést folytatott Nagy Zsolt romániai távközlési miniszterrel. A találkozó után szervezett sajtótájékoztatón Kőhalmi Zsolt, a Puskás Tivadar Közalapítvány igazgatója szerződést írt alá a Szülőföldön az információs társadalomba 1 nevű program romániai nyertesének, a Progress Alapítványnak a vezetőivel. Erdélyben a pályázat révén a Progress Alapítvány 89 ilyen pont létesítésére nyert jogot. Kovács Kálmán szerint az e-magyar pontok létrehozásának az az előnye, hogy a határon túli magyar közösségek is hozzáférhetnek a magyar országi oktatási tananyag és könyvtári anyag digitalizált változatához. A pályázat részeként a kolozsvári könyvtárban lévő mintegy 25 ezer könyvcímet is feldolgozzák. A két miniszter megállapodott, hogy az uniós informatikai szabályozás területén szerzett tapasztalatokat Magyarország megosztja Romániával. /E–magyar pontok Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2005. július 2.

Az Európai Unióval kapcsolatos tudnivalókat rendszerező és összegező portált /www.csatlakozas.ro/ indított az RMDSZ a Progress Alapítvány és a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány támogatásával. /B. T.: Magyar portál az EU-ról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2005. augusztus 22.

A Szapáryfalvi Napokon nyitották meg hivatalosan az e-Magyar pontot, a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány és a romániai Progress Alapítvány támogatásával létrehozott információs irodát. A falunapokat szervező Gróf Szapáry Péter Társaskör székhelyén, az ifjúsági klubban Erdődi Endre, az egyesület elnöke ismertette a helybéliekkel és a meghívottakkal az e-Magyar pontok lényegét. /P. L. Zs.: e-Magyar Pontot avattak a Szapáryfalvi Napokon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2005. szeptember 23.

Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere negyedévenként kíván találkozni az iskolaigazgatókkal. Az első megbeszélést megtartotta a polgármesteri hivatalban. Kérte az igazgatókat, hogy szeptember 30-ig állítsanak össze tájékoztatót, amelyből kiderül, hogy az általuk vezetett iskola milyen profillal és szakokkal működik, hány osztályuk van, oktatnak-e délután vagy este, mit javasolnak az étkezdék további működtetésére. A polgármester a kért információknak a birtokában, az igazgatókkal együtt kívánja megtervezni a jövőbeli iskolahálózatot Sepsiszentgyörgyön. Az alacsony tanulólétszám miatt jövőtől a Kiss Árpád Általános Iskola megszűnik, a Mezőgazdasági Iskolaközpontot pedig felszereltség, valamint a gyakorlati oktatáshoz szükséges infrastruktúra hiánya miatt átszervezik, esetleg egyes szakokat a Puskás Tivadar Iskolaközpontba helyeznek át. A nyáron elvégzett munkákkal az igazgatók nem mind elégedettek. Jancsó Árpád, a Mikes Kelemen Főgimnázium igazgatója szerint az Ördögh Kft. nagyon drágán és rossz minőségben dolgozott. /(fekete): A polgármester jelentést vár az iskoláktól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

2005. november 21.

November 19-én Pécskán ünnepi ülést rendezett a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület. Megkoszorúzták a 130 esztendővel ezelőtt Pécskán született, gróf Klebelsberg Kunó miniszter mellszobrát. A koszorúzók között volt Klebelsberg Éva, az egykori magyar oktatási miniszter unokahúga Ezt követte a közösségi, helyi, kisebbségi oktatásról szóló ünnepi ülés. Részlet hangzott el az eddigi egyetlen fennmaradt Klebelsberg-hangfelvételről. Nagy István bemutatta a kultuszminiszterről készült rövid diavetítést. Klebelsberg Kunó 1875-ben született Magyarpécskán, jogot tanult Budapesten, Berlinben és Münchenben, a Sorbonne-on pedig történelmet és közgazdaságtant is hallgatott. Először Kolozsvár, később Sopron, majd Szeged országgyűlési képviselője, 1922–31 között a konszolidációs Bethlen-kormány kultuszminisztere. Az iskolaépítő és iskolareformer, tudománypolitikus, egyetemépítő, a sportot is támogató Klebelsberg 1932-ben váratlanul, paratífusz következtében hunyt el, s a szegedi Fogadalmi templom kriptájában nyert örök nyugodalmat. Az ünnepi ülés hozzászólói közül Horváth László, a budapesti Puskás Tivadar Iskola igazgatója a magyarországi tehetséggondozó programról beszélt, Dóczi Tamás az önkormányzatok oktatási feladatait ismertette. Felolvasták Matekovits Mihály dolgozatát a magyar nyelvű oktatás helyéről és szerepéről. /Irházi János: Klebelsberg Nap Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

2005. november 24.

Sepsiszentgyörgyön a Kiss Árpád Általános Iskola felszámolásáról és a Mezőgazdasági Iskolaközpont egyes osztályainak a Puskás Tivadar Iskolaközpontba költöztetéséről döntött a megyei tanfelügyelőség. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint egyetlen tanár sem marad munka nélkül, egy tanítónő kivételével mindenkinek megvan már a helye, a kisegítő személyzet egy része helyben marad, másokat áthelyeznek. Albert Álmos polgármester hangsúlyozta, bár a gyermeklétszám csökkenése miatt valóban kérdéses a szemerjai iskola további léte, megszüntetéséről még nem született tanácshatározat. A szemerjai iskolában, jelenleg hetvenhárman tanulnak. A polgármester és az iskolaigazgatók találkozóján Albert Álmos cáfolta, hogy a polgármesteri hivatal alkalmazottai nagyobb fizetést kapnak, mint a tanügyiek. /Fekete Réka: Egy iskolát bezárnak, egyet átszerveznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./

2006. január 11.

December 22-én tartották az orotvai iskola egyik osztályának felújítás utáni avatóját. Képviseltette magát a gyergyószentmiklósi Szentmiklós Szervezet, Gyergyóditró Polgármesteri Hivatala, a Puskás Tivadar Iskolaközpont, az Orotva Egyesület, az RMDSZ, a szülői bizottság és az orotvai tantestület. Újjászületett az osztály: új parkett, a falak, ablakok újrafestése, új rakott kályha, két üvegtábla, új székek, színes tévé, valamint video- és DVD-lejátszó. Mindez az Orotva Egyesület jóvoltából, amely megnyerte a Szentmiklós Szervezet által meghirdetett pályázatot. Puskás Olga tanító néni, aki 19 éve tanít ebben az iskolában, könnyes szemmel vette át az osztályát. /Csibi B. András, Ditró: Igazi angyaljárás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

2006. március 6.

Egyelőre harmincezer könyvcímet tartalmaz a március 4-én Kolozsváron bemutatott Erdélyi Közös Katalógus (EKKA), amelynek célja a virtuális egységes erdélyi könyvtárkatalógus létrehozása. A projektet Nagy Zsolt távközlési miniszter jelenlétében ismertették. A www.konyvtar.ro internetes címen található virtuális katalógusból megtudható, hogy a keresett példány hol található meg, kölcsönözhető-e vagy csak a könyvtárban lehet olvasni. A Progress Alapítvány és a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány által hirdetett pályázat útján megvalósult rendszer azért is fontos, mert elősegíti, hogy az Erdélyben megjelent magyar kiadványok is megjelenjenek a közös magyar katalógusrendszerben. Főleg azon romániai magyar könyvek esetében fontos a katalógus, amelyekből az elmúlt évtizedekben nem küldtek kötelező példányt Magyarországra. A jövő héten a nyilvántartott kiadványok száma eléri a 60 ezret. Jelenleg a katalógusban megtalálhatóak a Bolyai Társaság, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Vallástanárképzőjének, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMT, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Gál Kelemen Területi Oktatási Központ, valamint a Romániai Magyar Közgazdász Társaság könyvtárában levő könyvek adatai. Nagy Zsolt beszámolt arról, hogy Erdélyben összesen 130 teleház – ebből 89 eMagyar pont – működik. Azt remélik, hogy 2006-ban az erdélyi teleházak száma meghaladja majd a 200-at. /Borbély Tamás: Egységes erdélyi könyvtárkatalógus. Világhálón az erdélyi magyar könyvtárak állománya. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2006. március 18.

Március 17-én újabb eMagyar pontokat avattak a Maros megyei Nyárádgálfalván és Erdőszentgyörgyön. Az internet-hozzáférési pontok annak a Maros Hálónak a részei, amely keretében eddig a Progress Alapítvány a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Puskás Tivadar Közalapítvány támogatásával nyolc nyilvános hozzáférési pontot hozott létre, és mintegy tíz további pont jön létre 2006 folyamán. – Leginkább azért van szükség ezekre a pontokra, hogy megszűnjön a vidék és város közötti ellentét úgy, hogy a lakosság egyúttal helyben maradjon. 2006-ban további 60 eMagyar Pont kerül kialakításra a magyarok által lakott régiókban – hangsúlyozta Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával 2004-ben 162 új számítógépet és 51 nyomtatót kaptak a nyertes pályázók, ezek közül 34 iskola részesült infrastrukturális támogatásban. Az internetes tartalomfejlesztés területén mintegy 40 erdélyi közérdekű portál nyert támogatást. Szintén a 2004-es IHM-támogatás révén jött létre a Hargita Háló, a Csíki-medence intranet-hálózata. A 2005-ös támogatás révén Erdélyben mintegy 90 eMagyar Pont jött létre, folytatódott a Hargita Háló kibővítése, elkezdődött a Bihar Háló és Maros Háló kiépítése. Megkezdődött az Erdélyi Közös Katalógus (www.konyvtar.ro) kialakítása, amely az erdélyi magyar könyvtárak kartotékrendszerének a digitalizálását és hálózatba kapcsolását teszi lehetővé. A március 4-én Kolozsváron megszervezett első Erdélyi eMagyar Pontok találkozóján a hálózattá fejlődött projekt jövőbeni feladatait beszélték meg. Szükséges a rendszer olyan jellegű alakítása, hogy ez 2007-től európai uniós támogatásban is részesülhessen. /Mészely Réka: Bővül a Maros Háló. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

2006. július 4.

Nem csak nevet, hanem profilt is vált szeptembertől az egykor traktoriskolaként emlegetett, jelenlegi sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági Iskolaközpont. Az új nevén Gámán János Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakközépiskolaként jegyzett tanintézmény egy középiskolai és három szakiskolai IX. magyar osztályba hirdetett idén felvételit. Háromszéken ez lesz az első olyan iskola, amely magyarországi testvérintézményével egyszerre veszi fel ugyanazt a nevet. Szeptember 1-jén Szabadkígyóson, tanévkezdéskor Sepsiszentgyörgyön tartanak névadó ünnepséget, amikor is a tanintézetet Gámán Jánosról, a múlt századi szabadkígyósi iskolaigazgatóról nevezik el, aki 1941-ben tért vissza Erdélybe, és elsőként szervezte meg a háromszéki mezőgazdasági oktatást. Ősztől létszámcsökkenéssel kell számolnia az iskolának, mert miközben élelmiszer-ipari tagozatát kívánja megerősíteni, meg kellett válnia mechanika és elektortechnika osztályaitól, amelyek a Puskás Tivadar Szakközépiskolában kezdik meg az új tanévet. Ha minden hely betelik, szeptemberben 425 diákkal kezdi meg az új tanévet a sepsiszentgyörgyi Gámán János Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakközépiskola. /(fekete): Új iskola a megyeszékhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2006. július 18.

Hat osztálynyi üres hely maradt a magyar nyelven tanulók és bő három osztálynyi az ősztől román nyelvű képzésre vágyó kisérettségizettek számára Háromszék líceumai­ban az első számítógépes elosztás szerint. A megyében meghirdetett 1596 líceumi, ezen belül 1092 magyar nyelvű kilencedik osztályban összesen 270 hely maradt üresen, ebből 172 a magyar tagozaton. Néhol már csak három-nyolc diákot várnak a teljes, 28 fős osztálylétszámhoz (a Mikó, Mikes, Bod Péter, Puskás Tivadar, Baróti Szabó Dávid líceumokban, a sepsiszentgyörgyi és kézdivásár­helyi református kollégiumokban), de olyan is van, ahol csak egy-hét beiratkozót tartanak számon: itt valószínűleg nem is indulnak osztályok. Kézdivásár­helyen a Gábor Áron Iskolacsoportban három osztályra összesen négy jelentkező volt, és népszerűtlennek bizonyult a két sepsiszentgyörgyi líceumban meghirdetett környezetvédelmi osztály is. Sokkal több kamasz hiányzik a szakiskolákból: a megyében jelenleg 538 hely üres a magyar képzésben és 308 hely a románban. /(demeter): Kilencosztálynyi líceumi hely maradt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

2006. szeptember 5.

Októberben elkezdődhet a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata campusának építése. Fazakas József, a főiskola igazgatója elmondta, a kormány elfogadta az előtanulmányt, így a szükséges engedélyek megszerzése után elkezdhetik a munkálatokat. A campus építésének terve hét évvel ezelőtt fogalmazódott meg először; a sepsiszentgyörgyi önkormányzat még abban az évben átadta a főiskolának a Váradi József Általános Iskola szomszédságában lévő 9600 négyzetméteres területet. Az állami támogatás hiánya miatt azonban az építkezés elkezdése mostanáig késett. A kihelyezett tagozat az intézmény megalakulásakor, 1997-ben a Mezőgazdasági Szakközépiskola néhány termében rendezkedett be, amely már akkor is szűkösnek bizonyult a hallgatók számára. A gondok a hallgatók számának növekedésével évről évre súlyosbodtak, a több mint ezer diák eddig négy terembe zsúfolódva hallgatta az előadásokat. A helyi önkormányzat ezért idén a Puskás Tivadar Szakközépiskolába költöztette a Mezőgazdasági Szakközépiskola osztályait, és az utóbbi intézmény épületét öt évre, ingyen átadta a főiskolának. Fazakas József kifejtette, a campus elkészültéig kénytelenek felújítani az ideiglenesen megkapott ingatlant, illetve átalakítani a termeket. A sepsiszentgyörgyi főiskola más településekről származó hallgatóit a középiskolák bentlakásaiban szállásolták el. A főiskolán meghirdetett helyekre másfélszeres a túljelentkezés. Fazakas József közölte, idén öt új tanárt szerződtetnek a főiskolán tanító 62 oktató mellé. /Kovács Zsolt: Campus épül Szentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

2006. október 10.

Hagyományos vendége Aradnak október 6. táján a Csiky Gergely Iskolacsoport budapesti testvériskolája, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum küldöttsége. Idén dr. Horváth László igazgató vezetésével a tantestület 26 tagja, valamint 12 diák érkezett a magyar fővárosból Aradra. 6-án rész vettek az emlékünnepségeken, megkoszorúzták a Szabadság-szobrot, majd Nagyszalontára és Nagyváradra látogattak, végül Ujj János idegenvezetésével Arad-Hegyalját, az ottani 1848–49-es emlékhelyeket keresték fel. Dr. Horváth László elmondta, hogy eddig tankönyvekkel és laboratóriumi felszerelésekkel segítették az aradi Csikyt. /(Kiss): Testvériskolai kapcsolat – uniós távlatban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

2007. március 24.

Az Európai Unió egyik alapítója, Jean Monnet (1888-1979) francia politikus, közgazdász nevét vette fel március 23-án ünnepélyes keretek között a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola uniós konferenciaterme. Az Európai Gazdasági Közösség létrehozását célzó római szerződés aláírásának ötvenedik évfordulója (március 25.) tiszteletére az ország ötven tanintézete kapott európai iskola megnevezést azáltal, hogy egy-egy EU-alapítóról nevezték el egy termét. A kormány stratégiai bizottsága azért választotta a Ravasz Erzsébet igazgatása alatt működő Puskás-iskolát Háromszékről, mert ez írta és nyerte a legtöbb pályázatot a megyéből, ami a műhelyektől az étkezdéig, a számítógépteremtől a különböző szaktermekig mindenütt meglátszik. /Fekete Réka: Háromszék első európai iskolája (Puskás Tivadar Szakközépiskola). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

2007. április 17.

A Magyar Szakképzési Társaság Kovászna Megyei Tagozatának szervezésében tartott szakmai találkozó keretében helyezték üzembe az elmúlt héten azt a hat és fél millió forintot érő számítógép-vezérlésű marógépet, amelyhez a szükséges összeget a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola az Apáczai Közalapítványhoz benyújtott pályázaton nyerte. A számítógépes vezérlés lehetővé teszi, hogy a tervezett végtermékről készített rajzot számítógép értelmezze, és készítsen programot, sőt, elvégezhető a végső művelet szimulálása is, ami az eddiginél pontosabbá teszi az új szerszámgépet. /(fekete): Csúcstechnológia a Puskás-iskolában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./


lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998