udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Puskás Zoltán

1996. december 10.

Puskás Bálint Zoltán /sz. 1949, Szováta/ Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem jogi fakultását végezte, először tanár volt, majd Sepsiszentgyörgyön a kisipari szövetkezetek jogásza volt 1990-ig, ezzel párhuzamosan egyháztanácsos. A romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító tagja, több civil társadalmi szervezet megalakításának kezdeményezője. 1994-től a Kovászna megyei RMDSZ elnöke, 1995-től az SZKT alelnöke. A mostani választások eredményeképpen az RMDSZ Kovászna megyei szenátora. A szenátusban a privatizációs bizottság titkára. - Az ifjúságot be kell vonni az RMDSZ-be, mivel jó elgondolásaik vannak, csak nincs aki meghallgassa őket, vallja Puskás Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2000. október 26.

Puskás Bálint Zoltán, Kovászna megye szenátora visszatekintett politikusi pályájára. Az 1990-es Nemzeti Megmentési Front titkára lett. A marosvásárhelyi események miatti csalódásában visszavonult, azután rájött: jobb, ha az ember az akaratát nyíltan próbálja révbe vinni. Kovászna megyei tanácsos volt 1992-től. 94-től a megyei RMDSZ elnöke lett, 95-ben megválasztották az SZKT alelnökének, és 96-ban szenátori mandátumot szerzett Kovászna megyében. 1998-ban a szenátus titkárának választották az RMDSZ-frakció javaslatára, és azóta is betölti e funkciót. - Nem nevezné kudarcnak az elmúlt négy évet. Pozitívnak tartja a tanügyi törvény megváltoztatását. Nem sikerült elérni a közigazgatási törvény megszavazását a képviselőházban. Meg kellett tanulni minden RMDSZ politikusnak a balkáni politikához viszonyulást. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának a halogatása nagy kudarc. A koalíció nem működött megfelelően. - Puskás Zoltánnak a nyugdíjtörvénynél 37 javaslata volt, amiből 36-ot elfogadtak. /Éltes Enikő: Beszélgetés Puskás Bálint Zoltán, Kovászna megyei szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2001. június 28.

Puskás Zoltán RMDSZ-szenátor jún. 27-én benyújtott törvénytervezete értelmében az országos levéltárat köteleznék arra, hogy visszaszolgáltassa az egyházaknak azokat a nyilvántartási listákat és (születésekre, keresztelőkre, házasságokra és elhalálozásra vonatkozó) iratokat amelyeket 1945. március 6-1989. december 22. között a kommunista rendszer törvénytelenül elkobzott. /Puskás: Vissza az egyházi irattárat! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2001. december 6.

A szenátus emberjogi bizottsága kedvezően véleményezte a Puskás Zoltán és Márton Árpád által kezdeményezett új ingatlantörvény tervezetet, amely az 1945. márc. 6-a után államosított egyházi ingatlanokra vonatkozik. Ennek értelmében az érintett ingatlanok természetes állagukban kerülnének vissza a tulajdonosokhoz, anélkül viszont, hogy a bérlőket azonnali kiköltözésre köteleznék. A törvénytervezet kártérítést ír elő arra az esetre, ha az ingatlant már lebontották. /Kedvező vélemény az egyházi ingatlantörvény tervezetéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2006. március 14.

Az RMDSZ a koalíció elé viszi az 1940-es években az „ellenséges vagyonokkal” kapcsolatban született törvények következményei orvoslásának ügyét. A CASBI (Casa de Administrare si Supraveghere a Bunurilor Inamice – Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Felügyelő Pénztár) néven ismert intézmény annak idején sok erdélyi magyar ember vagyonát is zár alá vonta, s ezekre a javakra az 1989-es változás után elfogadott restitúciós törvények mindmáig nem vonatkoznak. Markó Béla kormányfő-helyettes kijelentette, hogy az RMDSZ támogatja azt a tervezetet, amelyet erre vonatkozóan Puskás Zoltán szenátor dolgozott ki, s amely a szenátuson vita nélkül jutott át. Mihai Ungheanu nagy-romániás szenátor a múlt héten kifogásolta, hogy a szenátus hallgatólagosan elfogadta a jogszabályt. /Napirenden a CASBI-vagyonok sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2006. április 11.

1945-ben az ellenséges vagyon elnevezést kiterjesztették a háború alatt és után Magyarországra vagy más államokba elmenekült, tehát Románia határain kívülre került magyar és német nemzetiségű román állampolgárok tulajdonára is. Létrehozták az ellenséges vagyont kezelő pénztárt, a CASBI-t. Az ingóságokról és ingatlanokról készítettek egy leltárt, s ebben a magánépületek mellett bankokat, üzemeket, gyárakat, szövetkezeteket, magyar érdekeltségeket szerepeltettek. A párizsi békeszerződés hatályon kívül helyezte ezt a törvényt és előírta a vagyonok visszaszolgáltatását tulajdonosaiknak. Ez csak részlegesen történt meg, a CASBI felszámolása után nagyon sok vagyon maradt továbbra is az állam vagy más szervezetek kezelésében. Ez bújtatott államosítás volt. Puskás Zoltán szenátor tervezetet nyújtott be arról, hogy minden CASBI kezelte vagyont szolgáltassanak vissza a jog szerinti tulajdonosnak, vagy ha ez ma már nem lehetséges, akkor fizessenek érte kártérítést. Hallgatólagos elfogadással a szenátuson sikerült átvinni a törvénytervezetet. Azután átkerült a képviselőházba, de itt Puskás Zoltán szenátor leállíttatta, elhalasztatta a tárgyalását. Marosvásárhelyen ugyanis az erdészek elkezdtek a CASBI-vagyonok visszaadása ellen tiltakozni. Többen a Nagy-Románia Párthoz és más román pártokhoz fordultak, a törvényhozásban olyan hangulat keletkezett, amely a törvénytervezet elutasítását hozta volna. Ezért kérte a szenátor a megtárgyalás elhalasztását. A kormány sem helyesli a CASBI-vagyonok visszaadását. Puskás szerint azért, mert azt hiszik, hogy háborús bűnösök vagyonáról lenne szó. Ez nem igaz. Mindennek semmi köze a Gozsdu-vagyonhoz. A Gozsdu alapítványt két állam közötti megállapodás szabályozza, a CASBI-vagyon pedig a Románia határain kívülre menekültek magántulajdona, amelyet az állam csak kezelésre vett át. /Puskás Zoltán Bálint háromszéki szenátor szerint: A CASBI-vagyon visszajár! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 11./

2007. július 31.

Megújulva készül az új színházi évadra a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata. A meghirdetett művészeti vezetői állás betöltésére Csurulya Csongor rendező, a társulat egykori színésze bizonyult a legmegfelelőbbnek a versenyvizsgán. A színházi évad végén több színész is távozott a társulattól, a vezetőség tervei közt ezért szerepel még újabb színészek alkalmazása. Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója elmondta, az új évad előadásának próbái augusztusban fognak megkezdődni. A következő évad repertoárjában négy tervezett előadás szerepel: Euripidész: Elektra című műve Sorin Militaru rendezésében, a produkcióban az Udvarhely Néptáncműhely is szerepet vállal, John Kander–Foster Ebb: Kabaré című musical (rendező Puskás Zoltán), valamint a Federico Garcia Lorca: Yerma című tragikus költeménye (rendező Csurulya Csongor), végül a mesejáték, A császár új ruhája című produkció Andersen és Jevgenyij Svarc művei alapján, Béres László rendezésében. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Új tagok a Tomcsa társulatnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

2009. február 6.

Február 9-én, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vendégjátékával kezdetét veszi az Égtájak Iroda Határon túli színházi estek című népszerű sorozatának 22. szezonja. A „Vendégségben Budapesten” 11. évadának tavaszi idényét az évfordulók jegyében állították össze. Az idén 25 éve annak, hogy Bocsárdi László és barátai megalapították Románia első – és a rendszerváltásig egyetlen – alternatív színtársulatát. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió a magyarországi Anger Zsolt színész-rendező által színre-állított Figaro házassága vígjátékkal és a 3 tánc Beckettre című produkcióval jelentkezik. Januárban ünnepelte 35. születésnapját az Újvidéki Színház, amelyet 1974-ben azért alapítottak meg a Vajdaságban, hogy az akkori konzervatív, főként tájoló feladatokkal megbízott Szabadkai Népszínház mellett a délvidéki magyaroknak lehetőséget biztosítsanak másfajta színpadi igényekre, kísérletekre is. Márciusban a teátrum három előadással érkezik: Lorca Bernarda Alba háza című drámája Radoslav Milenkovics vendégrendezésében, Egressy Zoltán Portugálja az igazgató László Sándor színre állításában, a néhány évig Magyarországon élő Gyarmati Kata visszaszerződött Újvidékre: a Hét nap a világ című „játékát” vajdasági barátai vitték a közönség elé, Puskás Zoltán rendezésében. Áprilisban két előadással ünnepelik a Beregszászi Illyés Gyula Színház 15. születésnapját: Vidnyánszky Attila rendezésében Az ember tragédiája és Cervantes Don Quijote című műve Vidovszky György magyarországi vendégrendezésével. 15 éves a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház is, amelyet eredetileg a Népszínház időlegesen megszüntetett magyar tagozatát pótolandó hoztak létre. A szabadkai állandó társulat hamarosan újra működhetett, a Kosztolányi pedig a fiatalok kísérleti műhelyévé vált. Májusban, a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek keretében jelentkeznek. /Darvay Nagy Adrienne: Évfordulók idénye. Határon túli színházi estek Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2009. május 18.

Mindössze néhány percig tartó „kirakat”-versenyvizsgák után kihirdetett győztesekkel pótolják a kormánypártok Székelyföldön az intézmények éléről leváltott magyar igazgatókat – számoltak be a tisztséget ismét megpályázó menesztett igazgatók, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei politikusai. Korodi Attila képviselő elmondta: legutoljára ‘89 előtt történt ilyen mértékű személycsere a megyei intézmények élén. A háromszéki magyar ifjúsági szervezetek, tiltakozó akciókra készülnek, amelyekkel Tischler Ferenc, az Ifjúsági Igazgatóság leváltott vezetője mellett foglalnak állást. Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének elnöke szerint célzott leváltások történtek. A vizsgák „mímeléséről” számoltak be Háromszéken is, ahol a múlt héten szintén elkezdődött a korábban megszüntetett igazgatói tisztségek betöltése. Miközben zajlik az eddigi magyar intézményvezetők lecserélése, a két kormánypárt háromszéki vezetői sajtótájékoztatójukon úgy nyilatkoztak, hogy a leváltások nem etnikai-, hanem szakmai és politikai alapon történnek. A két kormánypárt helyi vezetője úgy nyilatkozott, hogy megtartják tisztségében Keresztély Irma főtanfelügyelőt, Deme Juditot, az Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét, Sikó Barabási Sándor főállatorvost, Puskás Zoltánt, a konkurenciahivatal vezetőjét és Mild Zoltánt, az építkezési felügyelőség igazgatóját, mert ők szakmailag megfelelnek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Mímelt versenyvizsgák. Tüntetést szervez az RMDSZ Székelyföldön a magyar igazgatók leváltása ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2009. május 19.

Háromszéken csak hat magyar intézményvezető marad tisztségben: Keresztély Irma főtanfelügyelő, Deme Judit, a Közegészségügyi, Sikó-Barabási Sándor, az Állategészségügyi, Bartók Botond, a Művelődési Igazgatóság, valamint Mild Zoltán építészeti főfelügyelő és Puskás Zoltán, a versenyhivatal területi igazgatója. Az igazgatói leváltások kapcsán Tamás Sándor megyei tanácselnök elmondta: „ilyen méretű tisztogatás még soha nem történt, gyakorlatilag oda jutottunk vissza, ahonnan húsz éve elindultunk”. /Kovács Zsolt: Háromszéken hatan élik túl a hivatalok „magyartalanítását”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2009. május 28.

Két-három tisztségben maradt magyar intézményvezető is jelezte, hogy belépne a Demokrata–Liberális Pártba (PD-L) állította sajtótájékoztatóján a párt háromszéki ifjúsági szervezetének elnöke. Dan Suciu kifejtette: több magyar igazgató jelezte, hogy belépne a pártba. Hozzátette: a párttagságot senki számára nem tették kötelezővé, így a 2-3 magyar igazgató önszántából jelentkezett. Háromszéken csak hat magyar intézményvezető maradt tisztségben: Keresztély Irma főtanfelügyelő, Deme Judit a Közegészségügyi, Sikó-Barabási Sándor, az Állat-egészségügyi, Bartók Botond, a Művelődési Igazgatóság vezetője, valamint Mild Zoltán építészeti főfelügyelő és Puskás Zoltán, a versenyhivatal területi igazgatója. /Pártot váltanak a tisztségben maradt magyar igazgatók? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998