udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 139 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-139
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Puskel Péter

2005. február folyamán

Az Arad Megyei Múzeum raktára valóságos kincsesbánya. Itt őrzik Feszty Árpád Krisztus temetése, más források szerint Krisztus levétele a keresztről című hármasképét. A tizenhárom méter hosszú és négy méter széles triptichon eredetileg a budapesti Nemzeti Múzeum tulajdona volt, onnan került át a Szépművészetibe, majd 1913-ban amikor Aradon felépült a kultúrpalota, benne a képtár, akkor került Aradra. Hosszú ideig a múzeum büszkesége volt Barabás, Lotz és Munkácsy képei mellett. A cikkíró is sokszor megcsodálhatta. A helyi pártvezetés által diktált átszervezés áldozata lett az aradi múzeumi 1848-as ereklyegyűjtemény, majd a Feszty-körkép. Először csak zsákvászonnal letakarták, később már spanyolfalat kellett felállítaniuk. Azután egy Ceausescu-látogatás után jött az utasítás, el kell távolítani a Feszty- triptichont. Bukarestből jött egy restaurátor, aki felcsavarta a festményt. Ugyanígy kellett felcsavarni Liezen-Mayer Sándor Mátyás hazahozatala Prágából című nagy méretű festményt. A múzeum új vezetője, dr. Peter Hügel igazgató nem zárkózik el a festmény restaurálásától, az aradi történelmi egyházakkal tárgyalna, hátha sikerülne megfelelő kiállítási helyet találni a festmény számára. /Puskel Péter: Feszty Árpád hármasképének kálváriája. Feltámadásra várva. = Irodalmi Jelen (Temesvár), febr./

1997. november 16.

Ady Endre születésének 120. évfordulóján Nagyváradon és Zilahon tartottak vándortanácskozást a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, a nagyváradi Ady Társaság és a Szilágy Társaság /Zilah/ rendezésében. A partiumi újságírással foglalkoztak, illetve annak jeles képviselője, Ady publicisztikájával. A résztvevők megkoszorúzták Érdmindszenten az Ady-szobrot. Nagyváradon, az Ady Társaság tanácskozásán /nov. 15-16-án/ Cseke Péter vezette, a kolozsvári egyetemi tanár, Kozma Dezső, továbbá Koczkás Sándor /Budapest/ és Kántor Lajos tartott előadást. A temesvári újságírás korabeli viszonyairól Szekernyés János, az aradi publicisztikáról pedig Puskel Péter beszélt. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője A hírlapírói attitűdök Ady apropóján címmel, Tóth János, a nagyváradi Ady Múzeum igazgatója pedig Ady-mítosz Váradon címmel tartott előadást. Az évforduló alkalmából jelent meg Élet /Litera, Nagyvárad/ címen Ady publicisztikai írásainak válogatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./

1998. január 8.

A Wieser Tibor Alap létrehozója, dr. Wieser Györgyi anyagi támogatásával olyan aradi riportkönyv jelent meg, amelyre hatvan éve nem volt precedens. Puskel Péter újságíró három évtized alatt született írásaiból válogatott, hogy bemutassa Arad városát Arad marad címmel. /Péterszabó Ilona: Új könyv Aradról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

1998. április 10.

1997 decemberében jelent meg a Szövétnek, egy új folyóirat első száma Aradon. A Szövétnek a régi aradi hagyományok ápolását tűzte ki célul. P. Csergő Ervin minorita szerzetes és Ujj János jegyzete indította a lapot. Puskel Péter újságíró az ötven éve megszűnt Vasárnap című katolikus hetilap emlékét idézte fel, dr. Kovách Géza A romániai magyar történetírás a II. világháború után című tanulmányával jelentkezett. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ A Szövétnek 2. száma februárban, a 3. áprilisban jelent meg, szerkeszti Régon József.

1998. október 11.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./

1999. október 20.

A Duna Televízió aradi tudósítóiból álló alkotó csoport (Puskel Tünde Emese, Puskel Péter, Huppert Mihaela, Huppert Sándor és Sándor István) Pro és contra című, a Szabadság-szobor körüli vitát feldolgozó videofilmje szép sikerrel szerepelt a hagyományos Kassai Filmfesztiválon, ahol évente Európa minden részéből a városi és a körzeti televíziók mutatják be a régió közérdekű problémáit feldolgozó legjobb filmjeiket. Az aradiak alkotása bekerült a döntőbe, ahol a zsűri angol elnöke külön gratulált a jelenlévő Sándor Istvánnak és Huppert Sándornak a csoport kiváló munkájáért. /Aradi tévések sikere a Kassai Filmfesztiválon. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 20./

2000. február 24.

Febr. 22-én a Csiky Gergely Iskolacsoportba /Arad/ kötetlen beszélgetésre hívta meg a Szövétnek munkatársait, barátait a kiadvány alapító-szerkesztője, Réhon József. A találkozó célja az immár negyedik éve Aradon megjelenő "időszakos kiadvány" szerkesztésének jobb megszervezése. Bevezetőjében Réhon József elmondotta: meggyőződése, hogy a Szövétneknek jól meghatározott helye van Arad megye magyarságát szolgáló sajtótermékek sorában a Nyugati Jelen, az ennek mellékleteként megjelenő Havi Szemle és a rapszodikusan megjelentetett A Hang mellett. Hangsúlyozta, hogy a kéthavonként 500 példányban kinyomtatott lap a támogatásokból eltartja magát és Aradon kívül eljut Kölnbe, Münchenbe, Kastlba (az ottani magyar gimnáziumba), Izraelbe, de Paksra is. Megítélése szerint a lapot inkább a lelkesedés lendíti előre, mint a szakértelem, hiszen állandó és alkalmi munkatársai a legcsekélyebb honorárium nélkül dolgoznak. A tavaly októberi Szövétnek kérdőívekkel próbálta felmérni az olvasói igényeket, elvárásokat, és a visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak. Megjelenésének negyedik évében a kéthavonként rendszeresen napvilágot látó Szövétneket túlzott szerénység "időszakos kiadványnak" nevezni. Több javaslat után a jelenlévők egyetértettek az "aradi kulturális szemle" elnevezéssel. Hasznos javaslatnak tűnt az is, hogy a Szövétnek minden számából küldjenek el néhány példányt a Széchényi Könyvtárba, illetve a kolozsvári Egyetemi Könyvtárba. A Szövétnek főbb rovatainak szerkesztését a Nyugati Jelen munkatársai vállalták el, köztük Jámbor Gyula, Pávai Gyula, Puskel Péter és Ujj János. /(P. P.) [Puskel Péter]: Jobbító szándékkal. A Szövétnek jellegéről, rovatairól. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

2000. február 29.

Kocsis Rudolf /Arad/ szobrászművész Kisjenőben született, Iasiban végezte a Képzőművészeti Akadémiát, jelenleg Temesvárott az egyetem képzőművészeti karán tanít. Több egyéni kiállítása volt hazai városokban, továbbá Magyarországon és Németországban. Számos nemzetközi kiállításon is láthatták munkáit, Tokiótól Clevelandig. Szobrai megtalálhatók belga, finn, olasz, svájci stb. magángyűjteményekben. Tavaly decemberben a Romániai Képzőművészek Szövetsége neki ítélte az évi szobrászati díjat. Néhány éve Aradon kiállította formabontó munkáit: két ósdi esernyőt, illetve egy pár bakancsot. Munkáiban a népi motívum meghatározó szerepet játszott és játszik manapság is. A szobrászatban ma a posztmodern kort éljük, amikor már mindent kipróbáltak, jegyezte meg a művész. /Puskel Péter: Országos szobrászati díjat kapott Kocsis Rudolf. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./

2000. március 21.

Márc. 15-én Dévai Nagy Kamilla budapesti művésznő megbetegedése miatt az általa alapított Krónikás Ének Zeneiskola hat növendéke mutatta be Aradon a Magyarok fénye című műsort. Az iskola menedzser-igazgatója, Szakács Dénesné elmondta, Dévai Nagy Kamilla Közép-Európa első énekes-gitáros előadóművész-képzőjét hozta létre, 1996-os súlyos autóbalesete után. Elsősorban határon túli fiatal magyar igricek, lantosok, énekmondók képzésével foglalkoznak. Erdélyből most vagy tíz tanulójuk van. Tizenegy tanár foglalkozik a közel félszáz növendékkel, akiknek életkora váltakozó. Beszédművészetet, hangképzést, verselemzést, zeneszerzést tanulnak. - Dévai Nagy Kamilla rengeteget turnézik, fellépései során szerzett tudomást tehetséges fiatalokról. A növendékek egy része különböző versenyek során nyerte el azt a jogot, hogy ebben az iskolában képezhesse magát. Nemcsak a Kárpát-medencéből vannak tanítványaink, hanem Amerikából és Brazíliából is. - A Krónikás Ének Zeneiskolának két zenekara van. A húsztagú Mistral jelenleg éppen az Amerikai Egyesült Államokban vendégszerepel. A Forus hangszeres modern zenét játszik és saját szerzeményeit adja elő. /Puskel Péter: Énekmondók a Kárpát régióból. Közép-Európa első énekes, gitáros előadóművész-képzője. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2000. május 5.

A MÚRE Ügyvezető Tanácsa április 28-án tartott ülésén ítélte oda a beküldött pályázatok alapján az 1999-es esztendő szakmai díjait: Gittai István - riport-díj; B. Nagy Veronika és Sántha Ádám - tévés-díj; Kulcsár Andrea - pályakezdő-díj; Simon Gábor - rádió - dicséret; Puskel Tünde Emese - tévériport - dicséret; Becze Zoltán - tévé-sporttudósítások - dicséret; Alexandru Nitescu - fotó - dicséret; PRO AMICITIA - Dan Pavel. A zsűri nem osztott díjat a publicisztika, illetve szerkesztők kategóriájában. /Múre-díjak 1999-re. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./ A tévériport kategóriában Puskel Tünde Emese szerkesztő-riporter, aki Puskel Péterrel (forgatókönyv) és Sándor Istvánnal (operatőr) a Szabadság-szobor kálváriájáról készített kisfilmet. Ennek a filmnek egy másik változata a télen részt vett a Kassai Nemzetközi Videófilm Fesztiválon, ahol mintegy 200 alkotás közül bejutott a döntőbe és csak hajszállal szorult le a dobogóról. /Aradi tévések szakmai elismerése. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

2000. május 31.

Ágyán Jókai Mór születésének 175. évfordulója előtt tisztelgett a magyartanárok módszertani köre és a 36 prózamondó. A verseny előtt Csanádi János zerindi tanár, a Körösmente Irodalmi Kör elnöke Jókai az aradi tájakon című előadása hangzott el. Pataki András színész-rendező, zsűrielnök elmondta: "Ágyán ma csoda történt. Ebben a számomra távoli kis magyar faluban a gyerekek megcsillogtatták a magyar nyelv szépségét." A rendezvény anyagi támogatói között van az Alma Mater Alapítvány, a Duna TV, az EMKE. /Puskel Péter: Megyei prózamondó verseny Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2000. június 28.

Kelen Ferenc fotóművész visszhangos sikereket németországi és magyarországi galériákban ért el. Az Aradi Fotóklub újjászervezője és egykori elnöke a napokban Kaposvárott mutatta be egyéni kiállítását. /Puskel Péter: Aradi fotóművész sikere Kaposvárott. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./

2000. július 4.

Matekovits Mihály helyettes-főtanfelügyelő hasznos kézikönyvet állított össze: Magyar nyelvű oktatás Arad megyében. Az összeállításban segítették: Csergő Ervin minorita atya, Király András tanár, az RMPSZ Arad megyei elnöke, Kiss Anna, a megyei tanítók pedagógiai körének vezetője és Fehér József iskolaigazgató. A könyvecskében megtalálhatók a statisztikai adatok az iskolákról, tagozatokról és a diáklétszámról, 358 pedagógus munkahelyéről. /Puskel Péter: Hézagpótló kiadvány. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

2000. szeptember 15.

Szept. 19-én Aradon a belvárosi református templomban a Magyar Dráma Napja tiszteletére a nagyváradi Kiss-Stúdió Színház bemutatja Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét Varga Vilmos rendezésében. A Varga Vilmos-Kiss Törék Ildikó művészházaspár magánkezdeményezéséből hat és fél évvel ezelőtt létrehozott Kiss-Stúdió Színház ma már a Kárpát-régió minden részén, sőt Ausztriában, Németországban és Svédországban is visszhangos szakmai sikereket aratott. Fennállása óta a Stúdió 510 előadását több mint 76 400 néző tapsolta meg. /Puskel Péter: A váradi Kiss-Stúdió előadása az arad-belvárosi református templomban. Az ember tragédiája. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

2000. szeptember 20.

A múlt héten kezdődött Aradon a román rádiósok világtalálkozója, melyet a Vajdahunyadon tartott szakmai megbeszélés után Szegeden, majd Gyulán folytatnak. Az egyik résztvevő Ion Stanica volt, párizsi RFI /Radio France International/ román nyelvű adásának szerkesztője. Elmondta, hogy Párizsban és környékén 60 ezer román él. A Kínai Rádiónak is van román nyelvű műsora. A margittai születésű Bihari László a Magyarországról sugárzott román nyelvű adásokról tájékoztatott. A Magyar Rádió külföldre irányuló adásának van egy közép-kelet-európai szerkesztősége. Orosz, ukrán, szlovák, szerb, horvát és román nyelven sugároznak rövidhullámon és a Duna TV hangcsatornáján. A Budapesti Rádiónak, sőt a Szegedi Körzeti Stúdiónak is van román nyelvű adása. A román adás minden munkatársa erdélyi származású. Schreiner Barják Csilla aradi, Havadi István pedig kolozsvári. A három állandó munkatárs mellett öt-nyolc külsős segíti munkánkat. /Puskel Péter: Európai és ázsiai román rádiósok műsoraikról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

2000. október 13.

Dr. Csávossy Györgyöt aligha lehet beskatulyázni: agrármérnök, tanár, kutató, borszakértő, szakíró, közéleti személyiség, RMDSZ-tisztségviselő, nem utolsósorban költő. Emellett kilenc színdarabját játszották már a színházak. Ezúttal a költő Csávossy György mutatkozik be Ilyenkor ősszel /Gazda Kiadó, Kolozsvár/ című verseskötetével. A könyv aradi bemutatóját, a szerző jelenlétében okt. 13-án tartják az RMDSZ székházában. /Puskel Péter: Ilyenkor ősszel. Dr. Csávossy György és új veseskötete Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

2000. október 19.

Okt. 18-án a Nyugati Jelen meghívására Aradra látogatott Kányádi Sándor Kossuth- és Herder-díjas erdélyi költő, műfordító, szerkesztő, a kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakja. Három különböző helyen találkozott az olvasókkal. A Vlaicu úti 21-es iskolában több mint 200 gyermek (ide hozták el tanítóik, tanáraik a 10-es, a 12-es és a 13-as iskolákból is a növendékeiket!) volt kíváncsi a költőre. A Kópé diáklap "szerkesztői" készítettek interjút a vendéggel. Ezután Kányádi Sándor a Csiky Gergely Iskolacsoport és az 1-es iskola tanulóival és tanáraival találkozott. A költő pár hete ért haza londoni és oxfordi útjáról. Kányádi Sándor elmondta, hogy a70-es években a néhai Znorovszky Attila vezette Periszkóp Népszínház mutatta be kétszemélyes színdarabját, amelyet a hivatásos színházak nem játszhattak. A költő válogatott műfordításainak kötete Csipkebokor az alkonyatban címmel hatezres példányszámban jelent meg, a Valaki jár a fák hegyén című verseskötete, amely több utánnyomást ért meg, már 29 ezer megjelent példánynál tart. Kányádi Sándor kisiratosi olvasóival is találkozott. Okt. 19-én Temesvárra látogat, délután pedig Kisjenő és Zerind irodalombarátainak vendége lesz. /Puskel Péter: Kányádi Sándor találkozott aradi diákolvasóival. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

2000. október 24.

Okt. 20-án Aradon, a belvárosi református templomban a Szövétnek mintegy 80 olvasója, barátja gyűlt össze az első találkozóra Arad magyar nyelvű kulturális szemléjének szerkesztőivel. Négy éve, 1997 karácsonyán indította el Réhon József a köréje sereglett értelmiségiek egy kis csoportjával az akkor időszakosnak nevezett kiadványt. A két világháború közötti időszakban, de 1990 után is a hasonló próbálkozások rövidesen kudarcba fulladtak. A Szövétneket állandó és alkalmi munkatársai önzetlenül, honorárium nélkül írják, szerkesztik, terjesztik. Réhon úgy látja, hogy tovább nem tudja vállalni ezt a sokrétű munkát. A folytonosságot egyik közeli munkatársa és tanár kollégája, Ilona János képviseli. /Puskel Péter: Az első Szövétnek-olvasó találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

2000. november 29.

Jelentős munka dr. Enyedi Sándor erdélyi származású, Budapesten élő színháztörténész Rivalda nélkül, a határon túli színjátszás lexikona /Teleki László Alapítvány, Budapest/. A mostani lexikon 1994-ben kiadott elődje ötvenesztendős volt. /Puskel Péter: Kevesebb művelődéstörténeti fehér folt. A határon túli magyar színjátszás lexikona. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

2001. március 1.

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör legutóbbi ülésén Puskel Péter újságíró Szántó Györgyről és aradi kapcsolatairól tartott előadást. Szabó György Aradon szerkesztette irodalomtörténeti jelentőségű művelődési szemléjét, a Periszkopot /öt számából négy Nagyváradon látott napvilágot, csak az utolsót adták ki Aradon/ és húsznál több regényt írt. Szántó György 28 évesen, szinte teljesen vakon költözött Aradra. A műépítésznek készülő fiatalember végül a festészet és grafika mellett döntött. Betegsége miatt le kellett mondania a képzőművészetről. Cikkeit, regényeit feleségének mondta tollba. Szántó György később Budapestre költözött. /Tóth Árpád Irodalmi Kör. Szántó György és Arad. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

2001. április 3.

Márc. 30-án ünnepelte meg fennállásának tizedik évfordulóját az Aradi 1-es Iskola Fesztiválkórus minősítésű Vox Juventutis énekkara. Jelen volt dr. Kötő József egyetemi tanár, az EMKE országos főjegyzője, Guttmann Mihály, a Románia Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Major László elnök és László Attila alelnök is. Köszöntötték Horváth Tünde Jagamas János-díjas karnagyot. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, aki ez alkalomra műsorfüzetet is összeállított, nyitotta meg a köszöntők hosszú sorát. A Horváth Tünde karnagy által megzenésített Dalárok énekét a közönség együtt énekelte a kórussal. /Puskel Péter: A Vox Juventutis gyermekkar tizedik születésnapja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

2001. július 20.

Aradon az 1-es Iskola esetében megtörtént a költözés és a vagyonelosztás, megkezdődött a padok, a bútorzat és a tanfelszerelések, szemléltető eszközök elszállítása. A Csiky Gergely Iskolacsoportban is igyekeztek minden feltételt biztosítani a befogadáshoz. Végre visszakaptuk saját épületünket - mondta Éder Ottó, a Csiky igazgatója. A román iskolában húzzák, halogatják a költözést, az egy fedél alatt eltöltött évek során minden ingóságot saját leltárukba vettek. A tanárok, szülők többségének egyik szeme sír, a másik meg nevet. Örülnek annak, hogy sikerült visszakapni az egykori Katolikus Gimnáziumot, mások viszont fájó szívvel gondolnak arra, hogy az 1-es Iskolában viszont több mint száz év után megszűnik a magyar szó. Maga Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, aki a leghatározottabban kardoskodott a Csikybe költöztetés ésszerűsége mellett, sajnálja azt az iskolát, amelynek tanára, aligazgatója, igazgatója volt annyi éven át. /Puskel Péter: Az aradi magyar oktatás erős fellegvára lesz ez az iskola. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2001. augusztus 14.

A Majláti Hétvége /aug. 10-12/ utcákon végigvonuló zenekaros, lovas hívogatóval kezdődött. Másnap reggel az iskolaudvaron találkoztak fél évszázad végzősei. Az iskolának jelenleg 86 tanulója van, Bányai Eliza iskolaigazgató elmondotta, az a vágyuk, hogy ez a falu boldog magyar sziget legyen, ahonnan a fiatalság nem fog elvágyódni. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő azokat az időket idézte fel, amikor csak egy hajszálon múlott, hogy megszüntessék az iskolát. Dr. Kovách Géza hónapok óta dolgozik a falu történetének összeállításán. Dobszó a címe a majlátiak erre az alkalomra nyomtatott időszakos kiadványának, amellyel meglepték a vendégeket, s érzékelték, hogy a szórványban is megkezdődött a szellemi építkezés. A szentmisén közreműködött a majláti gyermekek kórusa. Az esti műsor a megyei hagyományőrzés valóságos seregszemléje volt. Az erdőhegyi Bokréta csoportja nyitotta meg a műsort, követték a majláti iskolások. A Khell Levente vezette pécskai Búzavirág után a pécskai iskolások következtek. /Puskel Péter: Majláti Hétvége 2001. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2001. augusztus 17.

Az Arad megyei Angyalkút és Szépfalu határa már a XIX. században felkeltette az archeológusok figyelmét. Az Arad Megyei Múzeum régészei 1982-ben ásatásokat végeztek a vidéken, de akkor nem kaptak anyagi támogatást a folytatáshoz. Idén augusztus elején újra megnyitották a régészeti tábort. Az ásatásokat a George Pascu Hurezan múzeumigazgató, Mircea Barbu osztályvezető és Hügel Péter régészekből álló csapat irányítja. Az Arad Megyei Múzeum szeretné feltérképezni a megye területén fellelhető középkori emlékhelyeket. A régészeti tábor munkatársai szenzációs leletekre bukkantak: egy templom falaira, 11 sírhelyre és a jórészt épségben maradt török kútra. Az itteni, minden bizonnyal benedekrendi kolostor feltehetően a XVI. századig állt, amikor is áldozatul esett a törökdúlásnak. - A múzeum legsikeresebb kezdeményezéseinek egyike a mostani szépfalusi régészeti feltárás. /Puskel Péter: Szenzációs régészeti leletek Szépfalu közelében. Középkori apátság romjaira bukkantak a régészek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

2002. január 12.

Aradon a minorita terem melletti helyiség rövidesen ismét a magyar oktatást fogja szolgálni. Itt rendezi be a pedagógusszövetség módszertani és pedagógiai könyvtárát. Korábban jó pár éven át a krónikus tanteremhiánnyal küszködő Csiky Gergely Líceum bérelte és "kihelyezett" osztályként használta. Khell Levente tanító kimustrált laboratóriumi asztalokból nem csekély leleményességgel praktikus könyvespolcokat barkácsolt, s néhány szék és asztal, akárcsak a könyvállomány törzsanyaga a költözéskor az 1-es iskolából került át ide. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, aki most a megyei RMPSZ elnöki tisztét is betölti, elmondotta, hogy több cég besegített a meglehetősen lepusztult terem felújításába. Sok hasznos tan-, és segédkönyv, módszertani füzet, didaktikai anyagként használható hanglemez gyűlt össze és érkezik folyamatosan a pedagógusokhoz. Az Erdélyi Tankönyvkiadó az ország valamennyi magyar tannyelvű iskolájába a használatban lévő tankönyvek mindenik változatából elküld egy példányt. Az Apáczai Alapítványtól egy fénymásolót és üres kazettákat kaptak. Február közepén szeretnének nyitni. /Puskel Péter: Saját módszertani központ, könyvtár. A magyar oktatás szolgálatában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

2002. március 15.

Márc. 15-én leplezik le Arad egyetlen Petőfi domborművét a Csiky Gergely Iskolacsoport épületében. A fehér márványból készült alkotás töredékeire véletlenül bukkant lomtalanítás közben az iskola padlásán Éder Ottó igazgató, Cziszter Kálmán és Kallós Csaba mérnök. A dombormű alkotója Aradi Zsigmond, a XIX. században élt szobrászművész. Éder Ottó felkérte Szívós László simonyifalvi kőfaragót, aki pár nap alatt teljes egészében összerakta, megtisztította a műalkotást. A dombormű restaurálásával Kocsis Rudolf aradi szobrászművészt bízták meg. /Puskel Péter: Petőfi dombormű a Csikyben!

2002. március 27.

Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport padlásáról előkerült és az előcsarnok félemeleti falán március 15-én elhelyezett Petőfi dombormű alkotója Aradi Zsigmond volt. A Petőfi dombormű restaurálását Kocsis Rudolf aradi szobrászművész vállalta el. Néhány nap alatt elkészül a helyrehozott Petőfi-dombormű. /Puskel Péter: Műkincs a Csikyben. Restaurálják a Petőfi domborművet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

2002. április 9.

Ápr. 8-án Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban leleplezték Hajós Imre festőművész-tanár (1905?1977) emléktábláját, halálának 25. évfordulóján. Ez az elsőt abból a sorozatból, amelynek célja: megörökíteni a mai és a holnapi diáknemzedékek számára az iskola jeles tanárait. Hajós Imre életpályáját Ujj János tanár elevenítette fel. /Puskel Péter: ?Ne felejtsétek el volt tanáraitokat!? Emléktábla-avatás a Csiky Gergely Iskolacsoportban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

2002. május 27.

Az Aradi Tavasz, a virág- és könyvfesztivál eseménye volt a Duna-Maros- Körös-Tisza Eurorégió /DKMT Eurorégió/ íróinak első találkozása. Román, magyar, szerb tollforgatók ültek egy asztalhoz. A házigazda aradiakon kívül itt voltak temesvári, nagyváradi, kolozsvári román írók, Nagybecskerekről szerb és a Békés megyéből magyar írók: Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka irodalmi, művészeti, társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője és munkatársai, Szenti Tibor, Kiss Ottó, illetve Grecskó Krisztián. Kiderült, hogy a határ túloldalán szinte semmit se tudnak egymásról. Elfogadták a javaslatot a találkozások rendszeresítésére, eurorégiós lap megjelentetése, egy háromnyelvű adást sugárzó rádióadás beindítására, német és szlovák tollforgatók bevonására (a magyarokról egyetlen szót sem ejtettek). Egyetlen aradi magyar tollfogatót se hívtak meg. /Puskel Péter: Román, magyar, szerb bánat... Három ország íróinak találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2002. május 29.

Első alkalommal rendezte meg a magyartanárok pedagógiai köre Aradon, a Jelen Házban a megyei prózamondók versenyét. Szántó Györgyről, a két világháború közötti időszakban hosszú ideig Aradon élt regényíróról, a Periszkop avantgárd folyóirat szerkesztőjéről nevezték el a versenyt. A verseny második részében a zsűri elnöke, Meleg Vilmos színművész lépett a pódiumra Csokonai Vitéz Mihály költeményeiből válogatott Vitéz Mihály ébresztése című összeállítással. /Puskel Péter: Szántó György megyei prózamondó verseny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-139




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998