udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pusztai János

1990. szeptember 5.

Nagybányán áprilisban új szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóira indult, az Erdélyi Féniks, azóta már a harmadik száma is napvilágot látott. Az új lapról nyilatkozott Csoma György, a folyóirat értelmi szerzője, aki Kalcsmányi Sándor és Pusztai János író mellett a lap egyik szerkesztője. Csoma 1978-tól szerkesztette az akkori Bányavidéki Fáklya kulturális rovatát. 1989 decembere óta a sok politika háttérbe szorította a kulturális témát, ezért is érezték, hogy szükség van egy folyóiratra. Nagybányától néhány kilométerre van Misztótfalu, innen indult Misztótfalusi Kis Miklós, az egyetemes magyarság főnixe /patinásabban: fénikse/. Régen terveztek egy sorozatot híre máramarosiakról. Az Erdélyi Féniks első száma Misztótfalusi Kis Miklós, a második Tersánszky Józsi Jenő, a harmadik Németh László életművét taglalja. Az egyházak örömmel fogadták és támogatják a folyóiratot. /Farkas Zoltán: Fényben újjászülető erdélyi féniksmadár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1991. január 23.

Marosvásárhelyen lezajlott a Független Magyar Párt V. országos konferenciája. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a magyarság politikai pártjai lépjenek koalícióba. Megerősítették országos elnöki tisztségében dr. Sófalvi György /Szatmárnémeti/ orvost, társelnök: Kiss Kálmán tanár /Marosvásárhely/. Az elnökség tagjai: Kollár József /Temesvár/, Enyedi Miklós /Marosvásárhely/, Kiss József /Szatmárnémeti/. Az országos konferencia előtt tisztújítás volt két megyében. Máramaros megyében a párt új elnöke Pusztai János író, Szatmár megyében pedig Soós Angéla színésznő. A vezetőség tagjai: dr. Bálintfy Imre, Kiss József, Badzay Chila Gábor és Menyhárt János. Az Erdélyi Futár szerkesztésével Badzay Gábort bízták meg. /Tisztújítások a Független Magyar Pártban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1991. május 20.

P. M. Bacanu, a Romania Libera szerkesztője sajtóértekezleten számolt be a nagymennyiségű, földbetemetett Securitate-ügyirat sorsáról. 1990. június 22-én harminc tonnányi iratot szállított az SRI Berevoiesti falu határába, ahol agyaggal földelték el az iratokat. Bemutatott néhány megtalált ügyiratot, köztük több magyar nemzetiségű személlyel kapcsolatos anyagot. Az utóbbiról a Valóság hetilap közölt több folytatásban ismertetőt. Szerepel többek között Tőkés László, Cseke Éva (Cs. Gyimesi Éva), Domokos Géza, Király Károly, Pusztai János, Tőrös Gábor, Jakab Gábor katolikus pap, Zsuffa Kálmán /akit többször gumibottal vertek/, Kuthy Lajos brassói tanár, aki aláírásokat gyűjtött több magyar osztály létesítéséért, ezért a Securitate emberei 1976-ban őrizetbe vették, bántalmazták, ezt követően agyonlőve találták meg Brassó mellett, az erdőben, Szikszay Jenő brassói tanár, akit 1977-ben tiltakozott a magyar iskolák megszüntetése ellen. Letartóztatták és kegyetlenül ütlegelték, egyik kihallgatása után öngyilkos lett. - Az iratokból az is kiderül, hogy a politikai foglyoknak tilos volt magyarul beszélni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23. , Valóság (Bukarest), 21, 22 23. sz./

1993. augusztus 31.

Pusztai János író emlékeztetett: 1991. máj. 20-án Berevoiesti község mellett újságírók hatalmas mennyiségű kidobált, elföldelt Securitate-iratra bukkantak. Ezeket a szekus anyagokat titokban el akarták tüntetni. A dossziélból előkerült egy magyar neveket tartalmazó lista is. Domokos Géza, Király Károly, Cs. Gyimesi Éva, Tőkés László, Török László újságíró, Veress Dániel író, Nagy Béla színházi titkár, Tőrös Gábor szobrászművész, Újvári Ferenc ügyvéd, Jakab Gábor római katolikus pap, Bencze Gyula kelmefestő, Bartha Levente lakatos és Kecseti Imre körorvos társaságában az ő neve is szerepelt ezen a listán. Pusztai János megdöbbent, amikor olvasta Nagy Béla kétrészes fejtegetését /Volt egyszer egy Berevoiesti, Romániai Magyar Szó, júl. 28., 29./, abból ugyanis kiderült, hogy a felsorolt emberekkel a román titkosrendőrség 1990 januárjában akart leszámolni. Pusztai Jánosnál először 1965. decemberében tartott házkutatást a szeku. Azután rendszeresen előfordult, hogy kihallgatták, fenyegették. Ez így ment egészen 1989 végéig. Pusztai János úgy érzi, hogy a magyarság fenyegetettsége nem szűnt meg. /Pusztai János: A gödör fenekén. = Világszövetség (Budapest), aug. 31./

1995. október 7.

Okt. 6-7-én Székelyudvarhelyen találkoztak a romániai magyar írók, folytatva a nyáron, Marosvécsen tartott összejövetelt. Jelen volt Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Szőcs Géza költő, lapkiadó, továbbá a romániai magyar irodalmi kiadványok főszerkesztői. Sütő András Japánban tett útja miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson. Ferenczy Ferenc polgármester megnyitója után Kántor Lajos, Cs. Gyimesi Éva, Visky András és Dávid Gyula tartott előadást. Az előadásokat vita követte, amelyen felvázolták az erdélyi magyar irodalom helyzetét és gondjait. A felszólalók rámutattak a könyvkiadás nehéz helyzetére, a közlési lehetőségek szűkülésére. A megjelentek "Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány" létrehozását határozták el, továbbá "Tiltakozás és kéznyújtás" címmel állásfoglalást fogadtak el a Közép-Európában, illetve Romániában folyó nyelvi háború ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ Kántor Lajos előadásában /Irodalom és politika/ arról szólt, hogy a politika és az irodalom egymástól függetlenül is létrehozhat maradandó értékeket. Egy biztos, hogy adott időszakban az Írószövetség politikai jelentőséggel bír. Cs. Gyimesi Éva azt hangsúlyozta Az irodalom mint önérték című előadásában, hogy az irodalom nem közösséggé kovácsoló szerszám, hanem a személyes létezés kifejezésének lehetősége. A kisebbségi sors ábrázolása csak egy, és nem is a legcsábítóbb írói kötelesség. Szerinte az irodalom tehát nem feladat, hanem találkozás a kimondhatatlannal. Legfontosabb tennivalók egyike: visszatalálni az irodalom lényegéhez. Visky András azt fejtegette, hogy az erdélyi magyar irodalom nem egységes /Egységes-e az erdélyi magyar irodalom, s ha nem, miért nem?/, végül Dávid Gyula Irodalmunk és közössége témával foglalkozó előadása hangzott el. Az irodalom létkérdése az író és olvasó közötti kapcsolat, állapította meg, amikor ez megromlik, annak az irodalom és az olvasó egyaránt kárát látja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./ Létezik már Romániai Magyar Könyves Céh, a kiadók érdekvédelmi szervezete, szólt hozzá Káli Király István. A fiókokban találhatók kéziratok, neki is négy van, fűzte hozzá Pusztai János. - Számítógépes nyilvántartásba veszik az utóbbi három év Erdélyben megjelent magyar nyelvű könyveit, hangzott el a tanácskozáson. - Lőrincz György /Székelyudvarhely/ ismertette az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány tervét, amely segítené a magyar írókat. Tőzsér József egymillió lejes támogatás ajánlott föl a Pallas-Akadémia Kiadó részéről, amennyiben idén bejegyzik ezt az alapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ Nagy visszaesés tapasztalható a könyvkiadásban, annak ellenére, hogy mintegy 60 magyar kiadó vehető számba. Kántor Lajos jelezte, hogy erőteljesen jelentkezik egy fiatal nemzedék, velük együtt másfélszázra becsülhető a romániai magyar írók tábora, az irodalom művelői súlyos anyagi gondokkal küszködnek, mivel a honoráriumlehetőségek igen szűkösek. A román művelődési minisztérium 50 %-kal csökkenti a jövőben az irodalmi folyóiratok támogatását. /Új Magyarország, okt. 9./

1999. június 2.

Megjelent Pusztai János Önéletrajz. Három kötet egy könyvben /Püski Kiadó, Budapest, 1999/ című terjedelmes (909 nagyformátumú oldalnyi) munkája. A szatmárnémeti születésű, nagybányai prózaíró súlyos szövésű, realista elbeszéléseivel, kisregényeivel robbant be a romániai magyar irodalomba a hatvanas évek elején. Széles sodrású, modern, társadalomelemző regénysorozattal állt elő (Zsé birtoka, Csapda, A sereg), majd szülővárosának múltjához kötődő történelmi trilógiával (Tatárjárás). Pusztai János a mai magyar elbeszélő literatúra egyik legeredetibb és legmegbecsültebb alkotó személyisége. /(kereskényi): Megjelent Pusztai János Önéletrajza. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 2./

1999. június 5.

A 70. születésnapját ünneplő magyar könyvhetet hagyományosan idén is a budapesti Vörösmarty téren rendezték meg június 3-7 között. A magyarországi kiadók mellett külön standon jelentkezett a Romániai Könyves Céh, közvetlen szomszédságában pedig a Pallas- Akadémia Kiadó-Corvina könyvesház-Pro Print nyomda. A legnagyobb esemény Markó Béla dedikálása volt, az író-politikus frissen megjelent, Az erdélyi macska című, prózai írásokat tartalmazó kötetét vásárolhatták meg az érdeklődők. A dedikálás nem keltett különösebb feltűnést: az 1750 Ft-os könyvet mindössze 7 ember vásárolta meg a szerző jelenlétében, ebből egyikük a Duna TV stábja volt... /Könyvheti ízelítő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Idén hatvan kiadó tíz híján másfélszáz kiadvánnyal jelentkezett. Az új könyvek között volt a Kossuth Kiadó Rt. Magyar Kódex című sorozatának első kötete; Az Árpádok világa, mely a magyar művelődéstörténetet öleli fel a kezdetektől a XIV. század elejéig, 1301-ig; a többi öt kötet 2001 októberéig fog megjelenni. Ezer forint alatti kiadvány alig volt, ezért több volt az érdeklődő, mint a vásárló. Vajon mennyibe fog kerülni a Himnusz és a Szózat tervezett kiadása egy kötetben, kottával, 16 nyelven, köztük románul és héberül is a Zrínyi Nyomda Rt. kiadásában? A Püski Kiadó újabb kiadványai között szerepelt Balázs Ferenc két könyve: Bejárom a kerek világot és A rög alatt; Dsida Jenő Légy már legenda! (Összes versei és műfordításai), Pusztai János Önéletrajz című könyve, Szervátiusz Tibor szobrászművész albuma, László Gyula Múltunkról utódainknak címmel két kötetbe foglalt néhány műve őstörténetünkről. Az erdélyi magyarság történetéről és hagyományairól szóló, idén tavasszal Romániában megjelent tankönyv is volt a standon /Fejér László: 70. Ünnepi Könyvhét Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./ A könyvheti újdonságok között van a Thassy Jenő Hátraarc /Balassi Kiadó, Budapest, 1999/ című önéletrajzi könyve. Az 1951 óta New Yorkban élő szerző a könyv bemutatójára Budapestre érkezett. Ez a kötet az előző, a Veszélyes vizeken című folytatása. Abban a második világháború alatti időkről szól, a mostani pedig az 1945-46-os évekről. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

1999. július 10.

Demény Péter, a Kriterion szerkesztője beszámolt a kiadó 1999. évi tevékenységéről, a megjelent kötetekről és könyvtervekről. Az első félév sikeres volt. Kiemelkedő Hervay Gizella: Az idő körei című, a Romániai Magyar Írók sorozatban megjelent kötete, mely a költőnő összegyűjtött verseit tartalmazza, valamint Benkő József Transsylvania specialis című műve. Ez a Fehér Könyvek sorozatban megjelent könyv aprólékosságig menő leírása a tizennyolcadik századi Erdélynek, Orbán Balázs A Székelyföld leírása elődjének is tekinthető. A Romániai Magyar Írók sorozatban - mely olyan írók műveit közli, ahol az életmű már lezárult -, megemlíthető Székely János Semmi - soha, valamint Páskándi Géza: Erdélyi triptichon című kötete. A Téka sorozatban Kis András levéltáros összeállításában a Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák című kötet jelent meg, mely a XVI-XIX. század boszorkánypereivel foglalkozik. A középiskolásoknak és egyetemistáknak szánt Kincses Könyvtár sorozatban látott napvilágot Dienes István: A honfoglaló magyarok. Megjelent még Murvai László: Bárd Oszkár monográfia, Fodor Sándor: Bimbi tábornok, Pusztai János: Csapdában, Tüdős S. Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán, Benkő József: Ószékely népballadák. A közeljövőben a Történelmi Regények sorozatban hozzák ki Makkai Sándor: Sárga vihar című kötetét, a másik a Gordiusz sorozat, melyben V. András János fordításában Lucian Boia román történész egy művét jelentetik meg. - Az anyagi fedezetet többnyire pályázatok útján sikerül előteremteniük, elsősorban a román, illetve a magyar művelődési minisztériumtól, valamint a Soros Alapítványtól (bár ez utóbbi kezdi felfüggeszteni könyvprogramját, egyre szűkebb keretek között támogatja a könyvkiadást). Olykor önköltségen is adunk ki köteteket (pl. Egyed Emese: Mesék, Lászlóffy Csaba: Hosszú galopp Liliputban). A budapesti Magyar Könyvklubbal közösen jelentették meg Szilágyi Domokos: Leltár az évszakokról című kötetét. /Kriterion 1999 - első félév. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

1999. december 14.

A Kolozsvári Írók Társasága dec. 13-án tizenöt írót díjazott 1998-ban megjelent köteteiért. A kolozsvári magyar írók közül Pusztai János Csapdában (regény, Kriterion Könyvkiadó), Kiss János Pillangó az esőben (novellák, Dacia Könyvkiadó), Szántai János Az igazi meg a márványelefánt (gyermekversek, Tinivár Kiadó) részesült a Kolozsvári Írók Társasága díjában. /Díjakat osztott a Kolozsvári Írók Társasága. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2001. november 24.

Pusztai János Önéletrajz, Csapdában és Nagy álomkönyv (I.-II.) című, a Püski Kiadónál megjelent önéletrajzi köteteit Szörényi László ismertette a Magyar Írószövetség klubjában, nov. 5-én. /Pusztai János könyvei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2003. augusztus 29.

Pusztai János, jelenleg Budapesten élő író a vele készült interjúban felvázolta életét. 1934. jún. 19-én született Szatmárnémetiben. Itt éltem 1942 nyaráig. Ekkor családja Nagybányára költözött. Négy évet töltöttek Nagybányán, majd visszamentek Szatmárnémetibe. Itt élt 1958-ig, amikor Nagybányára került mint újságíró. Szatmárnémeti, a szülőföld meghatározta létét. Munkáiban a szatmári motívumok, az itt élő emberek kerültek előtérbe. Első trilógiája a tatárjárásról szólt, megírta Szatmárt az első nagy tatárjárás ürügyén (Futótűz, Hamu, Parázs). Ezután önéletírásba kezdett, 1940-től 1990-ig bezárólag korképet festett arról az ötven évről, amit Szatmáron átélt. Ez egy újabb trilógia lett. Három trilógiát írtam: a Zs-trilógiát, a Tatárjárás-trilógiát és az Önéletrajz-trilógiát. Az Önéletrajz-trilógiát követte a Nagy álomkönyv, 1995-től 2000. december 31-ig tart ez az álomsorozat. /Elek György: "Műveimben mindig a szatmári motívumok, az itt élő emberek kerültek előtérbe" - Beszélgetés Pusztai János íróval. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 29./

2003. szeptember 1.

Aug. 30-án Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban lezajlott író-olvasó találkozón, Pusztai János író mellett részt vett Pomogáts Béla irodalomtörténész, aki a Szatmárnémetiben született író életművét elemezte, s helyezte el azt a XX-XXI. század magyar irodalmába. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség vezetőségi tagja bejelentette, hogy a testület e heti ülésén javasolni fogja, hogy Pusztai Jánost terjesszék elő a Kossuth-díjra, amit ő maga személyesen is megtesz, mivel Széchenyi-díjasként megvan ez a jogosítványa. /Pusztai Jánost Kossuth-díjra javasolják. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 1./

2003. október 24.

Pusztai János 1957 tavaszán látta először Gellért Sándort egy író-olvasó találkozón , felolvasása vastapsot kapott. 1963-ban már újságíróként kereste meg Mikolában az írót. A magyarok háborúja című eposzát kéziratban lapozgathatta a szalmafedeles háza tisztaszobájában. A magyarságunk tartott össze bennünket, írta róla Pusztai. Mindenkinek ajánlja Gellért Sándor Vejnemöjnen fakóján című finnországi útinaplóját. /Pusztai János Gellért Sándorról és finnországi útinaplójáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 24./

2005. február 3.

Magas rangú magyar állami kitüntetést vett át február 2-án Kolozsváron négy erdélyi magyar közéleti személyiség Magyarország bukaresti nagykövetétől. Terényi János nagykövet Haáz Sándor néprajzkutatónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Pusztai János írónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, Muzsnay Árpád újságírónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Fazakas László lelkésznek pedig a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjét adományozta. Farkas Árpád költő visszautasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. Haáz Sándor jelentősen gazdagította a magyar néprajztudomány erdélyi vonatkozású ismereteit, és hozzájárult ezek széleskörű megismertetéséhez. Pusztai János írói munkásságával vívta ki a közösség elismerését. Széleskörű irodalmi elismertsége 1978-ban A sereg című regényével vette kezdetét. Muzsnay Árpád az EMKE alelnökeként számtalan helyi, regionális és határon átnyúló rendezvény főszervezője. Fazakas László a református egyház lelkészeként és teológusként a társadalmi igazságosság és megbékélés érdekében végzi munkáját. Farkas Árpád költő a visszautasítást megindokló levelében úgy fogalmazott, hogy másfél milliónyi sorstársával több mint ötven éve küzdelemre kényszerült egyetlen emberi és nemzeti önazonosságának megőrzésére, 2004. december 5-e után azonban „nevetségesnek érezné egy kitüntetés örvén kiemelkedni közülük, fölmagasztalódván e tudathasadásos igényhez”. Terényi János elmondta: sajnálattal vették tudomásul Farkas Árpád döntését. /B. T.: Magyar állami kitüntetést osztottak. Farkas Árpád visszautasította az érdemrendet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2005. május 14.

Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában köszöntötték a 65 éves Kocsis István írót. Zsúfolásig megtelt a klubhelyiség, Kalász Márton elnök megjegyezte: évek óta nem jöttek itt össze ennyien. Az Erdélyből áttelepült Kocsis István köszöntésén sok erdélyi volt jelen, a szintén Budapestre települt Beke György, Pusztai János, Bartis Ferenc, Bágyoni Szabó István, Paizs Tibor mellett Toró Tibor (atomfizikus), Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos. Kalász Márton Kocsis sokoldalúságát és nagy történelmi tudását emelte ki. Beke György úgy látja, hogy nemcsak az író, de a történész Kocsis szavára is nagyon sokan figyelnek, emellett a monodráma legsikeresebb művelőjének tartja. Sike Lajos újságíró kifejtette, rendszerint nagyon szomorúak, amikor a legjobb értelmiségiek áttelepülnek. Eddig keveseknek bocsátottak meg, de Kocsis István közéjük tartozik, mert az utóbbi években a nemzeti önbecsülés szempontjából olyan fontos műveket tett az asztalra, amelyek hosszabb anyaországi tartózkodás és kutatás nélkül nem születhettek volna meg. Ilyenek A Szent Korona misztériuma, Magyarország Szent Koronája vagy Széchenyi, a magyarságtudat regénye című könyvei. Negyedszázada Kocsis István a szatmári színház háziszerzője (volt). Az első hat-hét színművének, monodrámájának, mint a Nagy játékos (Martinovics), A korona aranyból van (Stuart Mária), Árva Bethlen Kata, Játék a hajón (Magellán) ősbemutatóját itt tartották. Azóta az egész magyar nyelvterületen, de még Finnországban és Amerikában is játszották darabjait. A múlt évben a Bolyai Jánosról írt, A Tér című új monodrámáját vitték színre Zalaegerszegen. /Sike Lajos: Találkozás Kocsis István íróval, születésnapján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2006. május 22.

Május 19-én Az 1956–os forradalom és Erdély művelődési élete címmel rendezte meg a már hagyománnyá vált Páskándi Géza–megemlékezést és az 56–os magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából esedékes tanácskozást Szatmárnémetiben az EMKE, a helyi Kölcsey Kör, valamint a Páskándi Géza Baráti Társaság. Muzsnay Árpád EMKE–alelnök és Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatójának megnyitó beszédei után Gál Elemér jelenleg Egerben élő tanár és közíró vallott az 56–os forradalom szatmári „kárvallott szemlélőiről”, Páskándi Gézáról őrzött személyes emlékeit is beleszőve. Láng Gusztáv erre az alkalomra Szombathelyről hazalátogató egyetemi tanár Az erkölcsi ellenzék címen tartott előadást. Egyfajta nyelvi cinkosság alakult ki, melynek következtében Páskándi Géza, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Pusztai János, Bodor Ádám, Sütő András írásaiban saját hétköznapjainak igazságaiból sokkal többet látott meg az akkori, mint a mai olvasó, fejtette ki Láng Gusztáv. Dávid Gyula tanácskozásvezető szerint minden nemzedék megszenvedi a saját élettapasztalatait, kevesen lévén képesek az előttük járókénak tanulságait leszűrni, ennek ellenére a harmincas éveiben járó Balázs Imre József kolozsvári adjunktus Pályakezdő prózaírók emberképe az 1956 körüli időszakban című előadásában lényegében az előtte szóló gondolatait fejtegette tovább. Péter Miklós kolozsvári egyetemi docens, egykori 56–os elítélt börtönévei alatt és azóta írt verseit olvasta fel. Bikfalvy György tasnádi könyvkereskedő politikai elítéltként Páskándi Gézához kötődő emlékeiről, börtönélményeiről vallott. Koczka György temesvári újságíró – egykor szintén Páskándi rabtársa – Van, amin nevetni kéne címmel a forradalmat követő korszak abszurd ellentmondásaira emlékezett. Beszélt az elítéltek megsemmisítésének szándékát nyíltan hangoztató pribékekről, akiknek mostani nyugdíjuk is sokszorosa egykori áldozataik jövedelmének. Mózes Árpád nagykárolyi ny. evangélikus püspök a magyarországi eseményeket követő önfeledt örömről, valamint az ezért elszenvedett megtorlásokról beszélt. Csiha Kálmán ny. református püspök Téli méhek balladája című lírai vallomásában az 56–os erdélyi értelmiségét a kaptár népének túlélését ezer veszély és viszontagság között biztosító „téli méhekhez” hasonlította, akiket végül megöl az annyira várt tavasz. A „börtönbe zárt Erdélyről” szólt Péter Miklós és Dávid Gyula is, és azoknak a talán még nehezebb életéről, akik kint maradtak. Dávid Gyula összefoglalójában párhuzamot vont az 1848–as és 1956–os forradalmak jelentősége és utólagos megítélése között. Az utóbbi résztvevői és hozzátartozóik még most is félnek a megtorlástól. /Báthory Éva: Páskándi–megemlékezés – másként. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./

2006. július 6.

Nemrég újabb oktatási központnak alkalmas házat vásárolt a Csángó Magyarok Szövetsége. A moldvai Csík (Ciucani) falu központjában immár három ingatlan áll rendelkezésre az iskolai tanórákon kívüli magyartanításra. Az 1200 négyzetméteres telket és a házakat az úgynevezett keresztszülő program révén vásárolták. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy bárki jelképesen keresztgyermekévé fogadjon csángó magyar gyermekeket, és ennek fejében anyagilag támogassa anyanyelvi oktatásukat. Sokan vélik úgy, hogy nincs esély a csángó identitás megtartására Moldvában. A helyzetet nem látja ilyen sötéten Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető elnöke, aki immár hosszú évek óta a helyszínen is tapasztalatokat szerez a csángó magyarok helyzetéről. Legutóbb június elején az alapítvány szervezésében Bákóban és Pusztinán tartottak csángókonferenciát. Diószegi László Pusztai János nyelvészprofesszor előadását idézte fel. A professzor emlékeztetett arra, hogy a világon beszélt mintegy öt-hatezer nyelvből ötezret beszélnek százezernél kevesebben és háromezret tízezernél kevesebben. Ma már az Európai Tanácsban is téma e veszélyeztetett népcsoportok megmentése, s erre a kutatók és politikusok látnak is esélyt. Diószegi szerint a Kárpát-medencei tizenhárommilliós magyarsághoz viszonyítva sem elhanyagolható a több mint hatvanezres magyarul beszélő csángó népcsoport létszáma. Hangsúlyozta, a csángóknál nincs demográfiai probléma, ma sem ritka a hét-nyolc gyermekes család. A nyári konferencián meglepetésszerűen hatott a fiatal csángó magyar értelmiségiek és a vélük társuló erdélyi, anyaországi fiatalok tudományos felkészültsége. Vladimir Peterca a kolozsvári Krónikának nyilatkozva elmondta, „lehet, hogy még éveknek kell eltelniük a magyar nyelvű misék ügyének megoldásáig, de egy-két hónapon belül is megtörténhet az áttörés”. Petru Gherghel iasi püspök álproblémának tartja az egész csángókérdést. /Pataky István: Esély a moldvai csángók megmaradására – Jók a demográfiai mutatók, kialakult egy fiatal értelmiségi réteg. = Magyar Nemzet, júl. 6./

2006. november 6.

A Szatmár Megyei Múzeum november és december folyamán több, érdekfeszítő művelődéstörténeti rendezvényt kínál. A rendezvények szervezője, Kereskényi Sándor ezek között említette: A történelem értelmezésének kisebbségi nézőpontja. Előadó: Veress Károly, a BBTE tanszékvezető filozófia–professzora (nov. 16.). Az európai szabadság–eszme átváltozásai a 20. században. Előadó: Egyed Péter, jelenleg Rómában tevékenykedő kolozsvári filozófus (nov. 24.). Gellért Sándor tudományos emlékülés. (dec. 2.). Pusztai János irodalmi est. Előadó: Balázs Imre József irodalomtörténész, BTTE, Kolozsvár (dec. 8.). /Izgalmas év végi rendezvények a múzeumban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 6./

2009. január 23.

Az erdélyi magyar irodalmi vonatkozású weboldalak általában a fiatalokat célozzák meg. A Krónika bemutatta a kolozsvári kötődésű Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholyt, a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány honlapját és az aradi Nyugati Jelen napilap irodalmi mellékletének elektronikus változatát, valamint a Benedek Elek emlékére létrehozott portált. Az Előretolt Helyőrség Alkotói Műhely tizenöt évvel ezelőtt alakult, 1995–2000 között működtette az Előretolt Helyőrség szépirodalmi folyóiratot, az Erdélyi Híradó Kiadónál pedig 1995 óta jelenik meg az Előretolt Helyőrség Könyvek sorozat, eddig több mint ötven kötet látott napvilágot. A műhely tagjai 2006 novemberében az anyagi okokból megszűnt folyóirat utódjaként, Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy néven, kísérleti jelleggel internetes portált hoztak létre. „Egy évtized alatt a Helyőrségből irodalmi legenda vált. Bízvást állíthatjuk, hogy megváltoztatta az erdélyi magyar irodalmat, de még az anyaországira is hatással volt. ” „A mostani formára jobban talál a páholy kifejezés, ezért kereszteltük át. ” Egy alapítvány biztosít számukra jogi keretet, árulta el a felelős kiadó, Orbán János Dénes. A www.irodalom.org/eloretolthelyorseg/ címen elérhető portál Vita, Vers, Próza, Esszé, tanulmány, Interpretátor és Fajtalan című rovataiban biztosít közlési lehetőséget az irodalmároknak, a felület főszerkesztője, Páll Zita irodalomkritikus. A nagy mesemondó születésének 150., halálának 80. évfordulója alkalmából Benedek Elek-emlékévet rendez a Kovászna Megyei Tanács, ebből az alkalomból a Bod Péter Megyei Könyvtár szakmai segítségével létrehozták a benedekelek.ro címen elérhető weboldalt. Az 1995-ben Lőrincz György író kezdeményezésére Székelyudvarhelyen megalakult Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány www.emia.go.ro oldalon elérhető honlapja közlési lehetőséget biztosít az alkotóknak. „Úgy éreztem, 1990 után teljesen összeomlott az irodalmi élet, és az volt az elképzelésem, hogy Marosvécs szellemében hozzunk létre egy tömörülést, amely átfogja az egész erdélyi magyar irodalmat. ” „Az alapítvány létrejöttekor megjelent Székelyudvarhelyen mindenki, aki irodalommal foglalkozott: Bálint Tibortól kezdve Pusztai Jánosig, Markó Bélától Szőcs Gézáig” – mesélte Lőrincz György, az alapítvány elnöke. Az alapítvány 1995 óta rendszeresen pályázatot hirdet regény, novella és kritika műfajban, a közlési lehetőséget is biztosító weboldalt pedig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület támogatja. Négyoldalas ajánlóvá zsugorodott az addig harminckét oldalas, hét éve megjelenő magyar irodalmi lap, az aradi Irodalmi Jelen, a Nyugati Jelen napilap melléklete. Böszörményi Zoltán író, költő, üzletember, kiadó- és laptulajdonos kísérletnek szánta az átalakulást, ugyanis úgy vélte, hogy az elektronikus lapkiadás /www.irodalmijelen.hu/ célszerűbb, mert hozzáférhetőbb, mint az újságárusoknál vásárolható lap. „A szerkesztőségi tagok közül Bege Magda marad lapszerkesztőnek, Szőcs Géza próza- és versszerkesztőnek, Weiner Sennyey Tibor pedig a fiatalokkal fog foglalkozni – főként vers, próza és esszé műfajban” – mondta Böszörményi. /Bonczidai Éva: Literatúra egérkattintás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998