udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rácz Éva

1997. október 7.

Mezősámsondon megünnepelték a 150 éves református templom felújítását, egyúttal bemutatták a helyi értelmiségiek /Baloghné Rácz Éva, Csibi Szabolcs, Fekete Gyula, Nagy Rózsa, Pánczél János, Pánczél Vilmos, Szász Mária/ szerkesztésében, Nagy Pál irodalomkritikus segítségével megjelent falumonográfiát: Mezősámsond - múlt és jelen /Impress Kiadó, Marosvásárhely/. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

1999. március 12.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója /RIF/ márc. 5-7-e között Torockón, a Tóbiás Ifjúsági Házban megrendezte az I. Ifjú Közgazdász Találkozót. Megválasztották a RIF vezetőségét is. Elnök: Vass Attila /Kolozsvár/. /Rácz Éva: A közgazdászok szeretik Torockót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

1999. július 19.

Az oktatási reform lehetővé tette, hogy azok is továbbtanuljanak, akik a tizenkettediket elvégezték ugyan, de az érettségi vizsgájuk nem sikerült. Ilyen lehetőséget nyújt az a posztliceális iskola, amely Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégium épületében működik. Turisztikai szolgáltatásokra szakosodott technikusokat képeznek itt, akik majd utazási irodákban, szállodákban dolgozhatnak, vagy elhelyezkedhetnek idegenvezetőként is. Állami, de önfenntartó intézmény. Önfenntartó, ami azt jelenti, hogy a diákok finanszírozzák. Az oktatás nyelve a magyar. Ilyen oktatás anyanyelven nincs máshol az országban. Felvették a kapcsolatot hasonló magyarországi intézményekkel. Tőlük könyveket és programot is kaptak. A képzés kétéves, nappali, de az órákat délután tartják, mert diákjaik egy része dolgozik. Szeptemberben egy csoportot indítanak, huszonöt hellyel. Az évi tandíj nem lesz a tavalyi másfél milliónál sokkal több. /Rácz Éva: Szatmárnémeti. Állami, de önfenntartó posztliceális iskola. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 19./

1999. október 14.

Az egyetemisták elégedetlenek az ösztöndíjakkal és a bentlakásban uralkodó állapotokkal. A diákok mintegy hetven százaléka tiltakozásul kész azonnal sztrájkba lépni. /Rácz Éva: Sztrájkra készül a BBTE Diákligája is. Tarthatatlan a helyzet a bentlakásokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ A tárgyalás után sem tudtak eredményt elérni, mert az ösztöndíjakról csak okt. 18-án fog dönteni az egyetem szenátusa - nyilatkozta Szilágyi Pál ideiglenes rektor. - A diákok a tavaly is amellett döntöttek, hogy inkább kevesebb legyen az ösztöndíj, de több egyetemistának jusson. Így 700 000 lej helyett 450-500 ezer lejt irányítanak a diákok bankszámlájára. Ami a bentlakások helyzetét illeti - folytatta Szilágyi Pál -, összesen 5000 hely van, többet nincs honnan előteremteni. A Diákliga okt. 13-án elfogadott közleménye értelmében okt. 14-én reggel 8-10 között figyelmeztető sztrájkot tartanak. /Gáspár Miklós: Szilágyi Pál ideiglenes rektor: Nincs honnan előteremteni több pénzt és bentlakást. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2000. január 8.

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a kari és egyetemi szintű választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az egyetemen működő 18-ból 13 karon, ami 40 szakot jelent, magyar nyelven is folyik tanítás. Ezért az egyetem vezetőségébe kötelezően magyar tanárok is bekerülnek. A belső szabályzat biztosítja, hogy minden vezetőségi szervben arányos képviselettel rendelkezzenek, és a képviselőket maguk választják meg. A tanszékvezetői tisztségeket általában román tanárok töltik be, emellett mindenhol van egy magyar tanár, aki a magyar oktatás felelőse a tanszéken. A kari tanácsokon belül is biztosított az arányos képviselet, és ahol a dékán nem magyar (és ez az általánosabb, hiszen jelenleg csak a református és a katolikus teológiai karok dékánja magyar), két személy pályázhat a dékán-helyettesi posztra. A szenátusban minden karról magyar tanár is képviseli a tagozatot, beleértve a tanítóképző kollégiumokat is, melyek Kolozsváron kívül Szatmárnémetiben, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen működnek. A szenátus tagjai választanak egy magyar rektor-helyettest is. Szilágyi reméli, hogy a második félévtől a jogi és közgazdasági karon is beindul a magyar oktatás. Fontos lenne, hogy a tervezett öt magyar kar létrejöjjön, és ez irányítsa a teljes magyar oktatást. Bármikor be tudják indítani a matematika-természettudományi, humán tudományi, politikatudományi-jogi-közgazdasági, református teológiai és katolikus teológiai karokat, összesen mintegy ötven szakkal, melyek felölelnék a jelenlegi magyar oktatást. Tehát az egyetem készen áll: minden tanszéken különválasztották a román, magyar és német oktatói állásokat, ezenkívül mindenhol alkalmaztak egy magyar titkárnőt, aki a magyar tagozat adminisztratív munkáját elvégzi. Rektori szinten Hauer Melinda, mint a magyar rektor-helyettes titkárnője a magyar tagozat ügyeit intézi. A magyar tagozat év közben is önállósulni tudna, az egyetemen belül. /Rácz Éva: Készen állnak az önálló magyar tagozat létrehozására. Választások zajlanak a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2000. február 5.

A magyar tagozat bármikor kész az önállósodásra, jelentette ki Szilágyi Pál, a BBTE rektor-helyettese. A magyar csoportok indításához minden csoportban legalább 10 magyar diáknak kell lennie. Azonban a közgazdaságin eddig rekordnak könyvelhető el az a csoport, ahol összesen nyolcan vannak magyarok. Az egész közgazdasági karon, - a négy évfolyamon összesen - mintegy 250 magyar diák tanul. A KMDSZ Közgazdasági Klubjának (KGK) nyilvántartása 150 embert ismer. A magyar tagozat önállósodását nagyon sok diák fenntartással kezeli, mert nem lenne tanár. Van két magyar tanár az egyetemen, de harminc éve románul adnak elő. Ebben a tanévben indítottak el egy programot, amelynek az a célja, hogy az egyetem mellett magyar nyelven biztosítsanak szakképzést a diákoknak. Ez a Közgazdászok Szakkollégiuma, és magyarországi vendégtanárok tanítják az érdeklődőket. Novemberben és decemberben összesen három hét végén tartottak intenzív előadásokat. /Gáspár Miklós, Rácz Éva: Nem kell nekem.Nem! Kell! (Nekem). = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2000. április 4.

Márc. 31-én Kolozsváron, a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform szervezésében gazdasági tanácskozás zajlott. Témája: a pénzügypolitika szerepe a gazdasági stratégiában, hatása a gazdasági növekedésre. Bauer Tamás, magyarországi országgyűlési képviselő (Szabad Demokraták Szövetsége) a magyar gazdaságpolitika tapasztalatairól és teendőiről beszélt. Paul Mitroi, a Nemzeti Liberális Párt helyettes államtitkára az adórendszert mint fékező vagy serkentő tényezőt ismertette, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke pedig arról beszélt, milyen szerepet töltenek be a külföldi beruházások a középtávú stratégia megvalósításában. A tanácskozásról Péter Pál, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke, a Szabadelvű Kör alelnöke elmondta, hogy az RMDSZ gazdasági programja közel áll a liberális gazdaságpolitikai elgondolásokhoz. Magyarországon a gazdaság területén sikerült kialakítani egy olyan konszenzust, amely ahhoz vezetett, hogy például az adótörvénykezés '93 óta nem változott. Végrehajtották a privatizációt. Romániában ez nem történt meg. A bizonytalan törvénykezési és gazdasági helyzet miatt a külföldi befektetők nem érzik jól magukat Romániában. /Rácz Éva: A barátságos környezet fontos a befektetők számára - nyilatkozta lapunknak Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2000. április 10.

Ápr. 8-án tartotta a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) az első Kolozsvári Magyar Állásbörzét. Magyarországról is jelentkeztek résztvevők. Főleg az informatikai és közgazdasági képzettséggel rendelkezők számára volt sok ajánlat, de kerestek építész- és könnyűipari mérnököket, sőt művészettörténészt és fényképészt is. A hallgatók által kitöltött jelentkezési ívek alapján összeállítanak egy adatbázist, melyet eljuttatnak az állásbörzén részt vett cégekhez, és minden olyan vállalathoz, amely ezt igényli majd. /Rácz Éva: Az első Kolozsvári Magyar Állásbörze. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2000. április 12.

A tanítóképzőket nemrég vonták be a felsőfokú oktatás kereteibe, most ismét változás előtt állnak a kollégiumok. Ezúttal önállósodásukról szóló hírek terjedtek el. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) körüli újdonságokról dr. Kása Zoltánt, a BBTE rektor-helyettese számolt be. A kollégiumok önállósodása csupán pénzügyi, a tanárok ezután is az egyetemről járnak majd le előadásokat tartani. A helyi önkormányzatok - egy új rendelet értelmében - támogathatják a felsőoktatási intézményeket. A karok vezetősége most dolgozza ki azokat a javaslatokat, amelyeknek alapján a következő tanévtől beindulhatna a kettős szakosodás az egyetemen. Egyes karokon belül most is léteznek kettős szakok - például a matematika-informatika - ezek megmaradnak változatlanul, de mi azt szeretnénk elérni, hogy bármilyen szak mellé bármi mást lehessen választani. Az egyetemi charta várhatóan a májusi egyetemi szenátusi ülésen döntenek. A jelenlegi charta régi, még 1995-ből származik. Azóta rengeteg újdonság jött be, például a kreditrendszer. Kása kifejtette: nemcsak azt kell belefoglalni, hogy az egyetemen az oktatás három nyelven folyik, hanem azt is, hogy ennek a három nyelvnek mi a szerepe az oktatásban, valamint azt, hogy a magyar és a német nyelv oktatása milyen formában folyik. - Új egyetem beindítását a parlament hagyja jóvá, tehát az ő döntésük alapján hozható létre a Petőfi-Schiller-egyetem is. Ezen a magyar-német egyetemen olyan szakokat terveznek beindítani, amelyek a BBTE-en nincsenek. A BBTE magyar tagozatának önállósodásáról tárgyalásokat folytatnak a román kollégákkal. /Rácz Éva: Kettős egyetemi szakosodás? A Petőfi-Schiller-egyetem nem befolyásolná a magyar tagozat önállósodását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2000. június 22.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem jún. 21-i szenátusi ülésén semmilyen döntés nem született. A magyar oktatási vonal szenátorai a szenátus minden tagjához eljuttatták azt a felhívást, melyben támogatásukat kérik az oktatási vonalak önállósításához. Ennek ellenére a javaslatot nem sikerült elfogadtatni. Kása Zoltán rektor-helyettes elmondta, hogy a magyar oktatási vonal önállósodásának javaslatát leszavazták. A magyar oktatók másik javaslata volt, hogy egyetemi karokat a kari tanács hozhat létre. Ezt nem sikerült elfogadtatni, mivel ebben nyilvánvalóan az önállósodást látják. A vitát júl. 10-én folytatják. /Rácz Éva: Eredménytelen vita a BBTE-n. Nincs döntés az alapszabályzat módosításában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

0. október 1.

Szept. 30-án a felsőoktatási intézmények megnyitották kapuikat. A 2002-2003-as tanévben Kolozsváron mintegy 60 ezer diákot számlálnak, ebből 43 ezret csupán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). A BBTE is megünnepli idén Bolyai János halálának kétszázadik évfordulóját, ez szept. 30-án kezdődött, amit a matematikus életművének szentelt tudományos ülésszakkal és életéről szóló kiállítással tesz emlékezetessé. Andrei Marga, a BBTE rektora leszögezte: továbbra is tiltakozik a Bukarestből irányított egyetemi autonómia fejlődését akadályozó törekvések ellen. Marga kijelentette, idén is folytatni fogják a modernizációs folyamatot, valamint a kreditrendszer is teljes mértékű alkalmazást kap a nyugati egyetemekkel való együttműködés érdekében. Marga beszédében a nagy múltú kolozsvári felsőoktatás hagyományaira hívta fel a jelenlévők figyelmét, megemlítve az 1581-ben Báthory István által alapított jezsuita kollégiumot. Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem (EMTE) Természettudomány Kara is elkezdte működését húsz hallgatóval. Tonk Sándor, az EMTE rektora bejelentette: sajnos nincs végleges tanári karuk, mert a két nemzedék kiesése nagy érvágást jelentett a magyar nyelvű felsőoktatás számára. A megnyitón felszólalt még Berki Anna, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) képviselője, majd Mócsy Ildikó, a környezettudományi tanszék vezetője rövid környezetvédelmi előadást tartott. /Borbély Tamás, Rácz Éva: Új tanév a kolozsvári felsőoktatásban. Bolyai Jánosra emlékeznek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2000. november 3.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) tízéves fennállását ünnepelte szeptemberben, a gyilkostói vándorgyűlésen. A 13 helyi szervezetnek ma mintegy 500 magyar közgazdász tagja van. Az aktív tagság egyre nagyobb része a fiatalok köréből kerül ki. Az új elnök, Somai József, a társaság alapító tagja és 1995 óta ügyvezető alelnöke. Somai kifejtette: a társaság már az első időszakban felvállalta a felnőttképzést. Komoly támogatást kaptak a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemtől. Később az ifjúság képzése lett központi kérdésükké. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány (az RMKT hozta létre) keretében sikerült először egy két és fél éves képzést megvalósítani Magyarországon, 24 fiatal számára, majd más 36 fiatal számára héthetes szakmai képzést biztosítottak, a Budapesti Közgazdasági Tudományegyetemmel együttműködve. Tervezik, hogy a képzést kihelyezik a helyi szervezetekhez, mert ott van a tagság, a közgazdászok. Az ifjúság az utóbbi években nagyobb létszámban vesz részt az RMKT programjain. Az ifjúsági frakció (RIF) mostanra igen aktívan működő szervezet lett. Ma már saját vándorgyűléseiket tartják. Most végre beindult a magyar nyelvű közgazdasági oktatás Kolozsváron (Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy után), és nemsokára beindul Csíkszeredában és Udvarhelyen is. A fiókszervezetek részére is szakkönyvtárat akarnak létrehozni. Az RMKT szeretne kutatással is foglalkozni, érdekében létrehoztak hány szakmai szekciót. Ki kellene dolgozni az erdélyi régió gazdaságfejlesztési tervét. Az RMKT tartja a kapcsolatot a 17 létező vállalkozásfejlesztő központtal. Új színt jelentett a társaság életében a már közel három éve megjelenő KÖZGAZDÁSZ FÓRUM. /Rácz Éva: Hogyan tovább, közgazdászok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2001. január 24.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem szabályzata kimondja: felfüggeszthető tisztségéből az a vezetőségi tag, akit bármely párt helyi, területi vagy országos elnökévé választanak. A fogalmazás nem egyértelmű, és a napokban Andrei Marga rektort a Kereszténydemokrata Parasztpárt elnökévé választották. A tisztségek bármelyike teljes embert követel, így most mindenki a rektor-pártelnök döntésére vár. Andrei Marga a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektoraként lett tanügyminiszter, majd, mivel a két tisztség a BBTE szabályzata szerint összeférhetetlen, miniszteri rendelettel ideiglenesen felfüggesztette saját magát a rektori tisztségből. Miniszteri megbízatásának lejárta után pedig visszatért a rektori székbe. A kialakult helyzetről dr. Kása Zoltán, a BBTE magyar oktatási vonalért felelős rektor-helyettese szerint van lehetőség arra, hogy Marga megtartsa a rektori és pártelnöki funkcióját egyaránt. /Rácz Éva: Rektor vagy pártelnök? Andrei Marga ismét két tisztségben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2001. január 25.

Az új tanügyminiszter a felvételi rendszer újraértékelését helyezte kilátásba, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége kitart eddigi elképzelése mellett: a hangsúlyt inkább a középiskolai eredményekre kívánják helyezni. Ennek megfelelően egyre több szakon nem lesz írásbeli felvételi vizsga, és egyre nagyobb százalékban számítják be az érettségi és középiskolai jegyeket. Idén 17 egyetemi karon hirdetnek felvételt 104 román, 47 magyar és 13 német nyelvű szakon. A beiskolázási szám a tavalyihoz képest nem változott, összesítésben nappali tagozaton 5556 államilag támogatott (térítésmentes), 5915 tandíjköteles hely várja a jelentkezőket, ezenkívül 617 helyre licencvizsgával rendelkezőket vesznek fel, és további 2140 diák részesülhet távoktatásban - amennyiben a tanügyminisztérium a kérést jóváhagyja. A magyar tagozat vonatkozásában a számok így alakulnak: 1076 térítésmentes, 732 tandíjköteles, 400 távoktatási és 115 a végzettek számára. Kollégiumi képzésben 14 magyar szak működik. A Távoktatási és Továbbképzési Központ kínálata is bővült. Azoknak, akik nem tudnak nappali tagozaton tanulni, magyar nyelven egyetemi fokú képzés indul a következő szakokon: történelem, filozófia, szociológia, szociális munkás, pszichológia, főiskolai képzésre pedig a kézdivásárhelyi, udvarhelyi és szatmárnémeti tanítóképzőben nyílik lehetőség. /Rácz Éva: A BBTE kitart a reform mellett. Kevés változás a magyar szakokon. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2001. március 24.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Szakosztálya hatodik éve rendezi meg a Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát Kolozsváron. Az idei rendezvény márc. 23-án kezdődött. Dr. Gyenge Csaba, a tudományos bizottság elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Idén a doktorandusok és a fiatal kutatók több mint 35 tudományos dolgozattal jelentkeztek, amelyeket négy szekcióban mutattak be. Az EME alelnöke, dr. Tonk Sándor az egyesület múltját idézte fel. /Rácz Éva: Biztosított a műszaki kutatók utánpótlása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2001. március 30.

Márc. 29-én a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdasági karának és a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak (RMKT) a meghívására Kolozsváron járt a Budapesti Közigazgatási és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) rektora, dr. Chikán Attila. Dr. Chikán Attila "A magyar gazdasági átalakulás tapasztalatai és tanulságai" címmel tartott előadást. A közgazdasági kar dékán-helyettese, dr. Vincze Mária elmondta, februárban a BBTE vezetősége keretszerződést írt alá magyarországi egyetemek rektoraival, köztük a BKÁE-val is. A mostani látogatás ennek a megállapodásnak a gyakorlati megvalósítása, célja pedig a kapcsolat elmélyítése. Ez az első alkalom, amikor magyarországi rektor tart előadást a közgazdasági karon, és első alkalom, amikor a BBTE közgazdasági karán magyar nyelven tanuló diákok (is) hallgatják az előadást. /Rácz Éva: Kapcsolatépítés közgazdászoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2001. május 10.

A Bánffy-palotában megrendezett tavaszi könyvszalon lehetőséget teremtett a könyvkiadóknak arra, hogy bemutatkozzanak Kolozsvár közönsége előtt. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója úgy látja, hogy az erdélyi magyar könyvkiadás nehéz helyzetben van, ahogyan a román is. Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója megállapította, hogy egyre kevesebb pénzük van az embereknek könyvet vásárolni. A magyarországi könyvkiadóknak igyekeznek meghódítani az erdélyi könyvpiacot, ezzel még nagyobb a konkurencia, mint eddig. Az erdélyi piac gyakorlatilag támogatásokból él. A Gloria kiadó igazgatója, Hoch Sándor közölte, hogy főleg a katolikus egyházon belül terjesztik kiadványaikat. Legnagyobb sikerük Botár Edit Kolozsvár-albuma volt, amelynek második kiadását mutatták most be. Hasonlóan terjeszti kiadványait a nyolc éves múltra visszatekintő református Koinónia Kiadó, nyilatkozta Dósa Pál, a kiadó gazdasági igazgatója. Többnyire egyházi személyek munkáiról van szó: teológiai művek, 17-18. századbeli fordítások. Ugyanakkor ökumenikus szellemben román nyelven is kiadnak teológiai munkákat. /Rácz Éva, Sándor Boglárka: Könyvpiac-gazdaság. Magyar kiadók a könyvvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2001. május 19.

Máj. 18-án Kolozsváron fiatalokkal találkozott Markó Béla szövetségi elnök. A találkozón nem vettek részt a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői. A MIT legutóbbi küldöttgyűlésén ugyanis közleményt fogalmazott meg, amelyben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának összetételét kifogásolták, valamint arra kérték az RMDSZ vezetőségét, hogy "tegye nyilvánossá a romániai állami költségvetésből az erdélyi magyar nemzeti közösségnek szánt alapok szétosztását". A MIT felhívása szerint: "a 2001. évi erdélyi keret sorsáról három ember döntött, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ-nek túl nagy hatásköre van az erdélyi magyar nemzeti közösség Illyés Közalapítvány általi támogatásának meghatározásában is." A MIT javasolta, hogy az alapítvány "vizsgálja felül az alkuratórium összetételét, és módosítsa azt a civil és közéleti szféra méltányos egyensúlya irányába". - Jakab Istvánt, a MIT elnöke leszögezte, hogy az erdélyi magyarság támogatására érkező összegek sorsa teljesen átláthatatlan. Jelen pillanatban a romániai alkuratórium RMDSZ-tisztségviselőkből áll: Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető és Kelemen Hunor SZET-elnök. - A MIT azt szeretné, hogy azok döntsenek, akik nem foglalkoznak politikával. /Rácz Éva: MIT: Eluralkodott a politikum a civil szféra felett. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2001. június 2.

Máj. 31-én tartották a Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társaságának első vitaestjét. A rendezvény meghívottai Székely István, a Magyar Kisebbség felelős szerkesztője, Bakk Miklós politikai elemző és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár. Bakk Miklós szerint a román politikusok többsége veszélyes nemzetkoncepció megvalósításának tekinti a státustörvényt, amely a kihalóban lévő etnicizált nemzetszemléletet hozza vissza. Székely István elmondta: a határon túli magyaroknak nyújtott támogatás rendszere kaotikus, átláthatatlan. Ezt szabályozná az új törvény, amelynek szövegén a Magyar Állandó Értekezlet integrációs bizottsága évek óta dolgozik. A törvény lényege, hogy létrejöjjön egy jogi keret, egy rács, amelyen "el lehet helyezni" a következő törvényeket. Bodó Barna elmondta: a német állam a magyaroknál sokkal nagyobb kedvezményeket nyújt a külhoni németeknek (köztük a romániai németeknek is), ezt mégsem tekinti senki veszélyesnek. Olaszország választójogot adott a húszmillió külföldön élő olasznak, Németország segíti a németek beutazását, Szlovákia korlátlan munkavállalási lehetőséget adtak a külföldön élő szlovákoknak, Lengyelország pedig most készíti saját törvénytervezetét. Nem beszélve arról, hogy az 1998/150-es román törvény Moldova sajátos státusáról rendelkezik, és oktatási kedvezményeket biztosít a határon túli románoknak. Bodó Barna szerint nincs mit egyeztetni, a törvényt a magyar kormánynak magának kell kidolgoznia. /Rácz Éva: Státusunk vitatható. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2001. szeptember 8.

Szept. 7-én és 8-án nemzetközi történészkonferencia színhelye Kolozsvár. Az előadók hazai, magyarországi, brit és lengyel szakemberek. A Kelet-Közép-Európa középkori történelmével foglalkozó kutatók 1983 óta rendeznek konferenciákat Kolozsváron. Az első két találkozó a nemzetiség és vallás témájával foglalkozott, majd a kört egyre szűkítették. Az idei téma Egyházi rendek: klerikális szónoklat és kegyességi modellek Kelet-Közép-Európában a XIV-XVIII században. Az eddigi konferenciák előadásai könyv formájában is megjelentek, a legutóbbi kettőt várhatóan Nagy-Britanniában adják ki. /Rácz Éva: Középkori történelmi tanácskozás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2001. november 27.

Andrei Marga rektor elmondta: a következő tanévben románul 115, magyarul 52, németül 12, angolul pedig 2 szakon indítanak teljes képzést. Ezenkívül két szakon a héber nyelvvel kapcsolatos oktatást indítanak, a romák számára pedig 20 szakon biztosítanak helyeket. Új szakok is indulnak: kulturális antropológia (európai tanulmányok karon), összehasonlító irodalom (bölcsészkaron) és levéltártan (történelmen). /Rácz Éva: Elkészült a BBTE felvételi tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2002. január 23.

Székelyudvarhelyen a városi tanács január 11-i ülésén, az idei költségvetésben majdnem felére csökkentette a város kulturális intézményeinek fenntartására szánt összeget. A döntés legsúlyosabban a Székelyudvarhelyi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát (SZINFO) érintette: ők semmi költségvetési támogatást nem kapnak. A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/, mint az országos ifjúsági szervezetek ernyőszervezete, nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen. Jakab István, a szervezet elnöke elmondta: a csökkentett költségvetési támogatás a helyi múzeum, színház és könyvtár számára csupán az alkalmazottak fizetését fedezi, nincs lehetőségük javítások elvégzésére vagy egyéb beruházásokra. A SZINFO számára pedig gyakorlatilag az iroda megszűnését jelenti. A SZINFO irodában önkéntesek dolgoznak, működési költségeiket a Megyei Tanács támogatásából fedezik. Munkanélkülieknek munkahelyekről, felvételire készülőknek pedig egyetemekről nyújtanak felvilágosítást. Szolgáltatásukat eddig mintegy 23 000-en vették igénybe. Az elnök szerint a döntés az RMDSZ által az ifjúsági és civil szféra irányába indított támadás. Az egység megbontása a cél. A nyilatkozat kiadásával szeretnék az RMDSZ helyi önkormányzati képviselőit "jobb belátásra bírni". Jakab István szerint a támogatás megvonásának köze van a MIT és az RMDSZ között másfél éve fennálló feszült helyzethez. /Rácz Éva: Támadás az ifjúsági és civil szféra ellen. A MIT az RMDSZ-t vádolja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2002. június 3.

Jubileumot ünnepelt jún. 1-jén a magyar újságírás a Babes–Bolyai Tudományegyetemen: 10 éve, főleg dr. Cseke Péter kezdeményezésére indult be a szak, a hatodik végzős évfolyam 13 fős. /Somogyi Botond, Nagy Vajda Zsuzsa, Nagy Ildikó, Kolozsvári Emese, Csurulya Szidónia, Sándor Boglárka Ágnes, Balázsi-Pál Előd, Szilágyi Erzsébet, Forrai Réka Szerénke, Kiskasza Kinga, Rácz Éva, Orbán R. Katalin és Kiss Olivér - mindegyikük közölt már a Szabadságban/. A negyedéves újságírók ballagásán dr. Cseke Péter, a kar dékánhelyettese a pálya nehézségéről és szépségéről beszélt, Csép Sándor, a MÚRE elnöke a tanintézmény fontosságára tért ki. /Póka János András: Tizenhárom újságíró búcsúzott a diákévektől. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2003. szeptember 22.

Szept. 19-20-án Gyergyószárhegyen tartotta idei közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Csép Sándor, a MÚRE elnöke a transzszilvanizmusról szólt a sajtó tükrében, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja pedig vitával egybekötött előadásában a romániai magyar média "gyámoltalanságáról" fejtette ki véleményét, arra keresve a választ, hogy a romániai magyar újságíró mennyire van a helyzet magaslatán az úgynevezett kényes témák felgöngyölítése, feltárása terén. Számos hozzászólás az újságírók új etikai kódexének a kidolgozása kapcsán a sajtó emberének etikai, morális hozzáállását feszegette. Makkai János, a Népújság főszerkesztője bemutatta a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapok Egyesületét. Többen szóvá tették, hogy a Nagyváradon vagy Kolozsváron frissen végzett magyar újságírók román nyelvtudása gyenge, ami érvényesülési lehetőségüket kérdőjelezi meg az erdélyi lapoknál. Az idei nívódíjak kitüntetettjei: Gálfalvi Zsolt (Bukarest) életműdíj, Makkai János (Népújság, Marosvásárhely) írott sajtó nívódíj, Zilahi Csaba (Kolozsvári Rádió) rádiós nívódíj, Borbély Zoltán (Marosvásárhelyi Rádió) rádiós nívódíj, Koczka György (Bukarest) televíziós nívódíj. Tomcsányi Emlékdíjat kapott Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, és Sebesi Imre Emlékdíjjal tüntették ki Maksay Magdolnát, szintén a Kolozsvári Rádiótól. /(m. j.): Újságíróképzés, sajtóetika és nívódíjak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2004. május 24.

Máj. 21-22-én Szovátán tartotta közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), melyen tisztújításra is sor került. A MÚRE új elnöke, hároméves mandátumra Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, ügyvezetője ismét Karácsonyi Zsigmond, a Népújság újságírója lett. A sajtóetikai kérdésekben legfelsőbb döntéshozó testületnek, a Becsületbíróságnak az elnöki tisztét a Szatmári Friss Újság olvasószerkesztője, Ágopcsa Marianna tölti be egy újabb mandátum idejére. A Szatmár megyei szervezet területi felelőse és igazgatótanácsi tagja Túrós Lóránd, a Szatmári Friss Újság munkatársa. /(ba): Tisztújítás az újságíró egyesületben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./ Az írott sajtóért felelős alelnök a következő három évre az elnökké választott Ambrus Attila helyett Szűcs László (Erdélyi Riport) lesz, míg az audiovizuális szakosztályt vezető alelnökké az elnöki tisztségért folyó versenyben alulmaradt Csép Sándort választották. A szakbizottságok élére Hecser Zoltán (jogi), Bálint Zsombor (gazdasági), László Edit (szociális), Rácz Éva (oktatási) és Kacsó Sándor (médiastratégia) került. A MÚRE-közgyűlésre ellátogatott Markó Béla RMDSZ-elnök is, aki a politikum–sajtó-kapcsolatrendszerről kijelentette: „Az RMDSZ nem teheti meg, hogy megpróbálja lekötelezni a sajtót, mint ahogyan másoknak sem engedheti meg, hogy ezt megtegye”. /S. M. L.: Ambrus Attilát választották a MÚRE elnökévé. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az Illyés Közalapítvány alkuratóriumának elnökeként, a Látó főszerkesztőjeként, MÚRE-tagként, illetve a Communitas Alapítványban betöltött tisztsége révén szólalt föl a MÚRE Közgyűlésén, Szovátán. Hangsúlyozta: nem szabad a sajtót olyan helyzetbe hozni, hogy választásra kényszerüljön egyik, vagy másik politikai oldal mellett. Kijelentette, hogy az RMDSZ-nek kötelessége ennek érdekében cselekedni és a rendelkezésére álló befolyásolási eszközöket így használnia. Elismerte azt is, „ez nem jelenti azt, hogy nem szeretné, hogy minden újságíró RMDSZ-párti legyen. De olyan RMDSZ-t szeretne, amelyben mindenki megtalálja a helyét". /A sajtót nem kell választásra kényszeríteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2004. szeptember 15.

Befejeződött a POLITEIA – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület – által szervezett harmadik Torockói Diáktábor, amely a jövendőbeli jogászok, politológusok és újságírók szakmai műhelyének számít. A kolozsvári és temesvári politológián, jogon és újságírói szakon tanuló diákoknak egyetemi tanárok, lapszerkesztők, írók, jogászok, közgazdászok fejtették ki gondolataikat a regionalizmusról. A táborban négy lapot is bemutattak, a regionalizmussal, önrendelkezéssel, föderalizmussal foglalkozó Altera és Provincia lapokat, az ismeretterjesztő és tudományos Korunkat, valamint a Magyarországon megjelenő Tér és Társadalom című lapot. Megjelent Bodó Barna, a BBTE egyetemi adjunktusa a Politeia Alapítvány elnökeként a tábor egyik szervezője, Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, egyetemi oktató, Pomogáts Béla, Veress Emőd jogász és egyetemi tanár, Szokoly Elek, az Altera lap szerkesztője, a Pro Europa Liga elnöke, Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató, Balázs Imre József író, a Korunk szerkesztője, Neményi József Nándor egyetemi tanár, helyettes államtitkár, Hajdó Csaba, a Civitas tagja, vállalkozó, Bíró Béla egyetemi tanár, publicista és Szász Alpár Zoltán politológus, egyetemi oktató. /Ladányi Emese Kinga: Torockó. Zárt a POLITEIA harmadik diáktábora. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2006. július 18.

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2008. április 7.

Miután a másik két aspiráns, Günthner Tibor és Kovács Máté visszaléptek a Szatmár megyei tanácselnök-jelöltségtől, Csehi Árpád száll majd az elnökségért az esély. Április 5-én a Szatmár megyei választmányi ülésen kialakult a megyei tanácsosjelölti RMDSZ–NDF–lista végső formája is. Az RMDSZ megyei elnöke, Csehi Árpád bejelentette a Német Demokrata Fórum megyei vezetőségével folytatott tárgyalások végkifejletét: ismét közös megyei tanácsosjelölti listával indul a két szervezet. A jelöltek bemutatkozása előtt valóságos visszalépés–sorozat történt. Elnézést kért az a Szatmár Megyei Tanács volt elnöke, Szabó István, azért, mert a tavaly váratlanul lemondott a tisztségről. Elmondta, azért döntött így, mert nem bírta idegileg a nyomást. Szerinte a többi párt részéről lejáratási kampány indult az RMDSZ–es tisztségviselők ellen. Csehi Árpád közgazdász és jogász végzettségű fiatalember. A listát hivatalból Csehi Árpád vezeti, a többi jelöltre való szavazás nyomán az alábbi sorrend alakult ki: Günthner Tibor, Riedl Rudolf, Rácz Éva, Draveczky Károly, első NDF– es jelölt, Kónya László, Kovács Máté, Nagy Sándor, Stier Péter, második NDF–es jelölt, Várna Levente, Véron András, Muzsnay Árpád, harmadik NDF–es jelölt, Veres István, Antal István, Kánya László, Molnár Csaba, Balvinszky Sándor, Stiebli Arnold és Gábor József. /Fodor István: Csehi Árpád a megyei tanácselnökjelölt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 7./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998