udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rácz Emese

2005. április 28.

Április 15-17-én tartották Marosvásárhelyen a tavaszi Országos Katolikus Egyetemisták Találkozóját /OKET/, melynek most a Marosvásárhelyi Egyetemista Lelkészség volt a házigazdája. A vártnál több, összesen 259 hallgató gyűlt össze. /Rácz Emese: OKET 2005. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

2009. július 8.

Rácz Emese, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár munkatársa, a nagyenyedi Bethlen-könyvtár alkalmazottjaként, négy éves kitartó munka eredményeképpen felleltározta és tanulmányozta az intézmény minorita könyvtárának állományát. A Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei sorozat 3. köteteként napvilágot látott Az egykori nagyenyedi Minorita Rendház könyvtárának régi állománya /Országos Széchényi Könyvtár, Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár, Budapest-Kolozsvár, 2009/ címen. A könyv előszavában a szerző bemutatta a minoriták nagyenyedi letelepedésének történetét, felsorolta az ott szolgáló 172 házfőnök és plébános nevét 1332-től 1985-ig, a rend megszűnéséig, feltüntetve enyedi szolgálatuk idejét is. Ezután a rendház könyvtárának anyagáról, történetéről szólva kiemelte a gyűjtemény legértékesebb darabjait, fennmaradt katalógusait (1729-től 1980-ig). Az értékes gyűjtemény egy részét 1948-ban a román állam lefoglalta, és az ugyanakkor államosított, később a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár fiókkönyvtáraként működő nagyenyedi Bethlen-könyvtárban helyezték el. Itt őrizték a mindenkori könyvtárosok az állományt 2005-ig, amikor az Erdélyi Református Egyházkerület visszakapta az értékes egykori református kollégiumi könyvtárat. Az 1948 után beleltározott könyvek azonban, így a minorita könyvtár anyaga is a Központi Egyetemi Könyvtár tulajdonában maradtak, és Kolozsvárra szállították azokat. A kiadvány 836 könyv részletes leírását tartalmazza. /Józsa Miklós: Az egykori nagyenyedi Minorita Rendház könyvtárának régi állománya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2009. november 10.

Második alkalommal rendeztek Magyar Napokat november 6-8-a között Nagyenyeden. A szervező Dr. Szász Pál Egyesület az első napon a Magyar Közösségi Ház névadójára emlékezett. Arra a két világháború közötti erdélyi magyar politikusra, közéleti emberre, aki hatalmas áldozatot vállalt azért, hogy közösségként is megmaradhassunk, méltatta tevékenységét a cikkíró. Dr. Szász Pál (1881–1954) 55 éve halt éhhalált a börtönben. Rácz Levente, a dr. Szász Pál Egyesület elnöke a hagyományteremtés nemes szándékáról beszélt, majd dr. Szász Pálról, aki többek között 1948-ban utolsó főgondnoka volt a kollégiumnak, és létrehozta a Csombordi Téli Mezőgazdasági Iskolát. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul a mérföldkövekről szólt. A húsz év leltárába több megvalósítás is szerepel, többek között a Mindszenty József-szobor Budapesten, vagy a Márton Áron szobor Kolozsváron és az 56-os emlékmű a Sétatéren. Dr. Benkő Samu akadémikus dr. Szász Pál egyéniségéről értekezett. Márton Áron püspök köré csoportosult felekezeti hozzátartozástól függetlenül a magyar ellenállás, a hasonlóan gondolkodók csoportja. Innen kerültek aztán a vádlottak padjára azok a magyar vezetők, akiknek volt bátorságuk tenni is valamit. Dr. Vekov Károly a Márton Áron per és Szász Pál életének összefüggéseiről tartott előadást. 1946-ban volt egy terv, miszerint mindenképpen meg kell törni a magyar közösség erejét. 198 névből álló listát szerkesztettek, amelyen ott volt Márton Áron, dr. Szász Pál és Balogh Edgár neve is. Kónya-Hamar Sándor Demeter Béla, a kiváló újságíró életéről ismertetett részleteket, aki szintén börtönben halt meg 1951-ben. Másnap a hallgatóság egy része Vetési László kolozsvári református lelkész vezetésével egy egész napos Hunyad megyei kirándulásra indult, megemlékeztek Sipos Pál matematikus, lelkész és filozófus munkásságáról. Este Kelemen Hunor elnökjelölt tartott sajtóértekezletet, majd szüreti bál következett. Rácz Levente eddigi munkásságáért megkapta a Szórványmagyarságért díjat, amit Kelemen Hunor elnökjelölt nyújtott át neki. A harmadik nap a római katolikus egyházé volt. A szentmise után dr. Marton József egyetemi tanár Az Erdélyi Római Katolikus Püspökség ezer éve címen tartott előadást. Dr. Csávossy György könyvét (Hív a harang, Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2009.) Jakab Gábor mutatta be. Többek között kifejtette, hogy ebben a munkájában a szerző-költőtárs „harangozásra”, illetve az „igehirdetés” nem könnyű feladatára vállalkozott. Rácz Emese kolozsvári könyvtáros könyvét /Az egykori Nagyenyedi Minorita Rendház könyvtárának régi állománya, Országos Széchényi Könyvtár, Biblioteca Centrala Universitara Lucian Blaga, Budapest–Cluj-Napoca (Kolozsvár, 2009)/ dr. Gábor Csilla egyetemi tanár ismertette. /Bakó Botond: Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998