udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 66 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ráduly János

1995. június folyamán

A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/

1992. november 10.

A Magyar Narancs után a Magyar Hírlap is megtámadta Tőkés Lászlót: "az utóbbi időben egyre többen és többször fejezik ki rosszallásukat amiatt, hogy Tőkés László különböző témák kapcsán beleszól a magyar belpolitikai ügyekbe." /S. Ráduly János: Tőkés Lászlóért... = Magyar Hírlap, nov. 10. - Kocsis L. Mihály tiltakozott ezen sértő cikk miatt /Magyar Hírlap, nov. 13. - A szerkesztőség mossa a kezét /Kocsis L. Mihály hozzászólásának közlése után: a vélemény szabad.../ Magyar Narancs cikke: okt. 22-i jegyzet.

1995. július 28.

Ráduly János kibédi tanár, író és néprajzi gyűjtő most megjelent könyvében a rovásírásról, a legújabb kutatások eredményeiről közölt összefoglalót: Rovásíró őseink /Hazanéző könyvek, Infopress Kiadó, Székelyudvarhely/. A Hazanéző könyvek sorozatot Ambrus Lajos szerkeszti, ez a sorozat hetedik kötete. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

1996. október 11.

Eörsi Mátyás okt. 11-én az RMDSZ Szabadelvű Körének és a Babes-Bolyai Egyetem politológiai és újságírói karának meghívására Kolozsvárra látogatott. Előadást tartott az alapszerződésről és elmondta, meg akarta ismerni az ottaniak véleményét az alapszerződésről. Magyar László Nándor ismertette az általa végzett közvélemény-kutatás eredményét: a megkérdezettek 44 %-a szerint az alapszerződés kismértékben javít helyzetükön. Balázs Sándor egyetemi tanár a garanciákat hiányolta az alapszerződésből. Kötő József úgy vélte, hogy minden kéréssel Budapestre szaladunk, onnan várjuk a segítséget, ennek véget kell vetni. /S. Ráduly János: Nem kell mindig Budapestre futni - mondja az RMDSZ ügyvezető alelnöke. /Népszabadság, okt. 14./

1996. december 17.

Ráduly Jánost úgy ismerik, mint a Kis-Küküllő menti, főképpen a kibédi folklór kutatóját, gyűjtőjét, aki mesét is ír, fordít, újabban a rovásírásos emlékeket kutatja. Legújabb, tizenötödik kötetében új műfajjal mutatkozott be, verseskötetével: Fény és gondolat /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/. /Udvarhelyi Híradó (Székely-udvarhely), dec. 17./

1997. január 29.

A szovátai Bernády György Közművelődési Egyesület 1997-es terveit ismertette Mester Zoltán, az egyesület elnöke. Febr. 1-jén a Márton Levente vezette néptáncegyüttes lép fel. Meghívják Ráduly János néprajzkutatót, márc. 15-re emlékműsort készítenek elő, de lesz Káli Dénes emléknap is. Káli Dénes lelkész 1961-ig volt Szováta református papja, művészember volt, faragott, prózát írt, festett. Áprilisban kiállítják Mester Zoltán gyökérszobrait. Hazanéző-estet is terveznek a Sóvidéken élő szerzőkkel. Két jeles személyiséget köszöntenek, mindketten idén töltik be hatvanadik életévüket: Márton Béla tanár, nyelvjáráskutató, néprajzi író, nyelvművelő 1937. márc. 25-én született, Ráduly János kibédi néprajztudós, gyűjtő és kutató pedig 1937. okt. 27-én. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./ A Hazanéző Korondon jelenik meg 1990 óta, a Firtos Közművelődési Egyesület kiadványa.

1997. április 5.

Ápr. 4-5-én Parajdon megemlékeztek Áprily Lajos születésének 110. évfordulójáról. A költő Parajdon járt elemi iskolába. Az évforduló nov. 14-én van, magyarázta Csíki Zoltán magyartanár, az Áprily-napok lelkes szervezője, de a tavaszi vakáció alkalmasabb az ünneplésre. Az 1991-ben bejegyezett helyi Áprily Lajos Közművelődési Egyesület szervezte az ünneplést. Csíki Zoltán tartott előadást Áprily költészetéről, Kovács András Ferenc Kötő a költőről című esszéjét olvasta fel, majd bemutatták Kovács András Ferenc Halálpatak című kötetét. Szavaló és Ki mit tud? verseny is volt. Ápr. 5-én író-olvasó találkozót tartottak a Parajdról elszármazott, Sepsiszentgyörgyön élő Bene László, Ráduly János /Kibéd/ és Kovács András Ferenc részvételével. A rendezvény támogatói között volt a Határon Túli Magyarok Hivatala is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 10./

1997. június 1.

A Kriza János Néprajzi Társaság máj. 31-én és jún. 1-jén Nyárádszeredában tartotta meg vándorgyűlését Tavaszi népszokások címmel. Pozsony Ferenc elnök, egyetemi előadó megnyitója után kezdődtek az előadások, melyen anyaországiak is szerepeltek, köztük Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa. A résztvevők kiránduláson ismerkedhettek meg a környék nevezetességeivel. Berekkeresztúron a református templomot tekintették meg, a tornya vakolatába vésett, 1580 körüli rovásírásos feljegyzéssel, melyet Ráduly János, e téma kutatója mutatott be. Nyárárdszentmártonban a hétszáz éves templomot láthatták és az 1673-ban készült székely kaput, Mikházán az 1678-ban elkészült templomot, Nyárádremetén a templomban őrzött, fából faragott híres feszületet, amely az 1500-as években került ide eredeti helyéről, Marosvásárhelyről, a Vártemplomból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1999. április 17.

A romániai magyar néprajztudomány évek óta számon tartja a Vadasdon élő Székely Ferenc nevét, aki több kitűnő tanulmány után könyvvel állt elő: Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/. Munkájában arra is kiért, hogy az egyes szokások elmaradásának milyen társadalmi okai vannak. /Ráduly János: Székely Ferenc néprajzkötete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./

1999. június 1.

Kibéd faluban készülődnek a település első írásos említése 500. évének, Seprődi János születése 125. évfordulójának megünneplésére. A faluünnep lassan közüggyé válik. A közösség emléket állít, tárgyi és szellemi emléket. A szellemi emlék egy könyv lesz, benne a faluban született, ott dolgozott vagy népükhöz, annak kultúrájához munkásságukkal kötődő személyiségekre emlékeznek. Kibéd szellemi hagyatékának feltérképezéséből nem maradhat ki Ráduly János munkássága. A tanár, folklorista, költő, műfordító, rovásíráskutató gazdag tevékenysége; akinek úgyszólván életművévé vált Kibéd. /Közügy lett belőle. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

1999. július 24.

Elkészült a füzet Kibédről /Szellemi örökségünk - KIBÉD, 1499-1999, Impress, Marosvásárhely/, amelyet Borbély Emma válogatott és Ráduly János szerkesztett. "Készült a falu első írásos említésének 500., Seprődi János születésének 125. évfordulója alkalmából." Kibédről bizonyára megszületik a nagymonográfia is. /(bölöni) [Bölöni Domokos]: Kibéd szellemi öröksége. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

1999. augusztus 30.

Kibéd a falu első írásos említésének 500. évfordulója alkalmából aug. 28-29-án ünnepséget rendezett. Kibéd azért is maradhatott meg az évszázadok folyamán, mert itt nem hódított az egyke, mint a Küküllő alsó folyásán élő magyarok körében, állapította meg beszédében Székely András balavásári lelkész. Az évfordulóra két kiadvány látott napvilágot (Szellemi örökségünk, KIBÉD 1499-1999, Impress Kiadó, Marosvásárhely 1999, és Péterfy László: Kibéd és egyháza, Infopress Székelyudvarhely, 1999). Ráduly János a 125 éve született Seprődi Jánosra emlékezett, aki azért dolgozott, hogy felmutassa szülőfaluja sajátos értékeit, és hogy azokat egyetemessé emelje. A megjelentek megkoszorúzták az emlékplakettet annak az épületnek a falán, ahol egykor a Seprődi János szülőháza állt. Fellépett a parajdi fúvószenekar. Leleplezték az emlékművet, melyet úgy képeztek ki, hogy egyben alapot kínáljon egy szobornak, amely Kibéd valamelyik híres szülöttét örökíti majd kőbe vagy bronzba. A kibédi származású kolozsvári magyar főkonzul, Bitay Károly megállapíthatta, hogy Kibéd magára talált. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének nevében dr. Kelemen Atilla országgyűlési képviselő köszöntötte az ünneplőket. Az újonnan berendezett tájház udvarán állították fel azt a kopjafát, ifj. Bódi László alkotását, amelyen olvashatók Kibéd nagyjainak nevei. Aug. 29-én az istentisztelet után a sport meg a kikapcsolódás került előtérbe. /Bölöni Domokos: Kibéd értékei. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2000. március 24.

Beke Sándor a semmiből teremtette meg Székelyudvarhelyen az Erdélyi Gondolat Könyvkiadót, 1991-ben Az indulás évétől, 1991-től 1999 végéig 59 könyvet jelentetett meg, ebből 37-et már saját nyomdában nyomtak. A néprajzi munkák dominálnak, de jelentek meg memoár-kötetek, esszék, nyelvművelő írások, gyermekirodalmi és szépirodalmi munkák, monográfiák, tanulmányok is. A kiadónál rendszeresen közlő szerzők között van Nagy Olga (öt kötettel), Cseke Péter, Kozma Dezső, Lászlóffy Csaba, Murádin László kolozsváriak, de vannak jeles székelyföldi szerzőik is, mint Ráduly János. A jelenlegi helyzetben nem kifizetődő vállalkozás a könyvkiadás. A papír- és nyomdaköltségek olyan magasak, hogy támogatás nélkül eladhatatlanok lennének a könyvek. Az Erdélyi Gondolat 1997 óta saját korszerű nyomdával és a nyomdai előkészítéshez szükséges felszereléssel rendelkezik. A nagyobb könyvforgalmazó cégek révén kiadványaik valamennyi erdélyi nagyvárosban megvásárolhatók a könyvesboltokban. Ezenkívül postán is lehet vásárolni. A postán rendelt könyvekből kirajzolódott olvasótáboruk megyénkénti megoszlása. Százalékokban kifejezve Háromszék - 31,5, Maros - 22,36, Bihar - 9,61, Hargita - 7,81, Szatmár - 6,8, Brassó - 5,4, Kolozs - 4,24, Beszterce-Naszód - 3,99, Szilágy - 3,45, Szeben - 2,82, Hunyad - 1,58, Arad - 0,14, Temes - 0,12. Erdélyi Gondolatnál a néprajzi munkák mellett más értékes kiadványok is megjelentek, mint M. Hubbes Éva Székelyudvarhely egykori nyomdái és kiadványaik, vagy Ferenczi István Besenyő szállások a Nagy-Szamos - Sajó mentén című tanulmánykötete. - A kiadó a Székely Útkereső kulturális lapból nőtte ki magát. Most már az irodalmi és művelődési folyóirat, illetve a folyóirat vonzáskörébe tartozó kiadványok is az Erdélyi Gondolat gondozásában jelennek meg. /Sarány István: Erdélyi gondolat. Könyvműhely Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2000. június 15.

Megjelent Ráduly János meseíró, költő újabb kötete, a Jóságvilágom /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/, amely 52 versét tartalmazza. /Ráduly János könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2000. július 13.

Tudományos emlékülést szerveznek július 15-16-án a Maros megyei Kibéden, Mátyus István neves XVIII. századi orvosfizikus születésének 275. évfordulója alkalmából. A meghívó szerint: "a magyar Millennium 2000. mérföldkő... Mint millenniumi múltidéző tekintsünk vissza a XVIII. századba, és szóljunk Kibéd nagy fiáról, az enciklopédista kibédi Mátyus István orvosdoktortól, a Diaetetica, az Ó és Új Diaetetica megírójáról, aki a közjó szolgálatában, másoknak világítva, a magyar nyelvet szakadatlan ápolva, féltve, elfogyott, mint gyertya... A mi jövőnkben, kezünkben múltunk ezen gyertyafényei, mécsesei - legyenek a fényt adó, világosságot mutató fáklyáink" - zárul a meghívó felvezető része. Az alkalomból Falka Zoltán lelkész, Péterfy László író, monográfus, Gerendás Lajos történész, Ráduly János író, folklorista. Sebestyén Mihály kutató, a marosvásárhelyi Teleki Téka kutatója, Róth András Lajos székelyudvarhelyi kutató, dr. Rácz Ernő Lajos tart előadást, illetve a Mátyus-orvosős orvosutódai: dr. Mátyus András, dr. Mátyus Gyula, ifj. Mátyus Gyula, Mátyus Katalin és Mátyus Ilona. Július 16-án emléktáblát helyeznek el, majd istentisztelet következik a kibédi református templomban. /Mátyusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2001. január 11.

A ″balladás″ Kibéden lakó Ráduly Jánosnak negyed évszázad alatt huszonkét kötete jelent meg. Legutóbbi munkái: újabb meséskönyv (Gyöngyvirág királyfi), Jóságvilág címmel pedig második verskötete jelent meg, mindkettő az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál /Székelyudvarhely/. A korondi születésű szerzőnek két balladagyűjteménye, versei, gyermekversei, Eminescu-fordítása, néprajzi tanulmányai, irodalmi anekdotái, találós kérdései jelentek meg, nyolc kötetben több mint kétszáz népmesét közölt, és foglalkozott vidéke rovásírásos emlékeivel is. Eminescu Luceafarul c. költeménye fordításáért állami kitüntetést kapott. Negyed évszázaddal azelőtt jelent meg Kibédi népballadák című első kötete. A Magyar Írószövetség az elmúlt évben tagjává választotta, eddigi munkássága elismeréséül. - Ősszel a marosvásárhelyi Népújsághoz beküldött anekdotáival nyert különdíjat. /P. Buzogány Árpád: Állami díj az Eminescu-fordításért. Ezredvégi látogatás a kibédi Ráduly Jánosnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./

2001. december 14.

A Kibéden élő, elsősorban népmesegyűjteményei, saját meséi, rovásírás-kutatása és fordításai alapján ismert Ráduly János most gyermekverskötettel /Verstánc/ rukkolt elő. A kötetet Molnos Zoltán illusztrálta. /Zsidó Ferenc: Verstánc. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./

2002. január 28.

Sóvárad közelében van a hajdani Csombod vára, a hozzá kapcsolódó gazdag mondaanyag egy részét Ráduly János közölte (Vetettem gyöngyöt. Népköltészeti tanulmányok. Székelyudvarhely. 1997). Ráduly 1998 nyarán járt arra, amikor néhány olyan kőtömbre (sztélére) figyelte föl, amelyek "emberfejesek", azaz emberfő alakúak. Ezek között egy "írott" kő is előbukkant, amelyen két vésett jel látható, mind a kettő besorolható a székely (magyar) rovásírás ábécérendszerébe. A két jel Ráduly szerint monogramot takar, család- és keresztnév rövidítései lehetnek. Kéréses a jelek kőbe vésésének az ideje. Ráduly János szerint nem kizárt, hogy a két jelet a XV-XVII. században "írták". Ezzel Sóvárad is felsorakozott a rovásírást megőrző Kis-Küküllő menti falvak közé. Ezek a következők: Kibéd, Makfalva, Szolokma, Erdőszentgyörgy és Bonyha. /Ráduly János: Rovásjeles kő Sóváradon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

2002. február 21.

Ráduly János néprajzos, meseíró 1998. szeptembere óta nyugdíjas, de tovább dolgozik könyvein. Húsz könyve látott napvilágot, ebből tizenegy népköltési gyűjtemény, a többi verskönyv, fordítások románból. A rovásírás témájában eddig három könyve jelent meg: Rovásíró őseink (1995, Korond), Rovásírás vonzásában (1998, Korond), és Nemzeti kincsünk: a rovásírás (1998, Székelyudvarhely). A Szitakötőtánc gyermekverskötete Székelyudvarhelyen jelent meg az Erdélyi Gondolatnál. /Oláh István: Kibédi mesefa ágán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

2002. április 17.

Székelyudvarhelyről új könyvkiadó jelentkezett: az Erdélyi Pegazus. A 2002-ben alakult könyvműhely szerkesztőbizottsága Beke Sándorból, Csire Gabriellából, Gábor Dénesből, Murádin Lászlóból, Németh Júliából és Ráduly Jánosból áll. Első kiadványuk verseskötet, amely Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános Jancsik Pál által szerkesztett Köt a gyökér című gyűjteményét tartalmazza. /Új kiadó a láthatáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2002. június 19.

A frissen megalapított Erdélyi Pegazus Könyvkiadó /Székelyudvarhely/ egy első kötetes költőt közölt elsőként. A kiadót a székelyudvarhelyi Beke Sándor hozta létre, és az Erdélyi Gondolat Kiadóval párhuzamosan működteti, szerkesztőbizottságában pedig olyan nevek találhatók, mint Csire Gabriella, Gábor Dénes, Murádin László, Németh Júlia és Ráduly János. Az Erdélyi Pegazusnál elsősorban a szépirodalmi (de nem kizárólag) könyvek jelennek meg. Az első kötet Baricz Lajos /marosszentgyörgyi egyházközség plébánosa/ verseskötete: Köt a gyökér. /Zsidó Ferenc: Dalköltészet magyaros ritmussal, könnyed zenével. Új könyvkiadó, új szerző. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./

2002. július 9.

Tizenkilencedik alkalommal szervezik meg a Hazanéző irodalom- és folklórtábort Korondon, a Firtos Művelődési Egylet szervezésében. A részt vevő csapatok Győrből, Biharkeresztesről, Kiskunfélegyházáról, Szovátáról, Csíkszeredából, valamint Felvidékről és Kárpátaljáról érkeznek. A megnyitót júl. 14-én, vasárnap tartják. A megjelentek találkoznak Ráduly János folklórkutatóval, majd részt vesznek a Hazanéző című lap estjén. Lesz irodalmi kirándulás, dr. Faragó József akadémikus tart előadást, majd a fiatalok népdal- és népballada-gyűjtésen vesznek részt a község területén. /Hazanéző Tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2002. július 19.

Júl. 14-én megnyílt Korondon a Hazanéző irodalmi tábor, melyen magyarországi, felvidéki diákok mellett csíkszeredai és szovátai tanulók is részt vesznek. Ambrus Lajos, a Hazanéző című folyóirat főszerkesztője üdvözölte a fiatalokat, majd a Firtos Művelődési Egylet szavalói, valamint az egylet Antal Ibolya vezette Üvegharang vers- és énekmondó csoportja lépett fel. Júl. 15-én "Korondi napot" tartottak. Ambrus Lajos tartotta a lapbemutatót, Ráduly János néprajzi, népköltészeti gyűjtőmunkájáról szólt; Nagy Pál a székelyudvarhelyi humorista, Tomcsa Sándor pályáját és a szerkesztésében nemrég megjelent kötetét ismertette. Tófalvi Zoltán értékelte többek között a Korond című honismereti tankönyvet, majd a falu népművészetéről, szellemi potenciáljáról ejtett szót. /Hazanéző tábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2002. július 27.

Júl. 28-án, vasárnap kezdődnek a Nyárádszeredai Vásárnapok, ekkor nyílik meg a marosvásárhelyi Bandi Katalin textil-iparművészeti kiállítása. Az egyik napon a tábortűz mellett találkozhatnak az érdeklődők Ráduly János tanárral, néprajzi gyűjtővel. Megtartják a Nyárád Kistérség és a Nyárád Mente Kisrégió találkozóját is. /b.d.: Nyárádszeredai Vásárnapok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

2002. október 25.

Okt. 27-én lesz 65 éves Ráduly János, a Kibéden élő néprajzkutató, műfordító, költő és rovásírás-szakértő. Nevéhez tíznél több kötet fűződik, népköltészeti tanulmányok, népmesegyűjtések, versek, műfordítások, rovásírás-tanulmányok. Születésnapja alkalmából a székelyudvarhelyi Erdélyi Pegazus Könyvkiadó, mely az Erdélyi Gondolat Kiadó szellemtársa, megjelentette a szerző új verseit A hiányérzet ölében címmel. /(Zs. F.): Ráduly János 65 éves. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 25./

2002. november 1.

Ráduly János /sz. 1937. okt. 27./ 65 éves. Költő, műfordító, meseíró, néprajzkutató, gyűjtő, tanár. Neve egybeforrt Kibéddel, munkássága, életműve a település életével, kultúrájával. Ráduly Jánost munkahelyén, a kibédi általános iskolában köszöntötték a diákok, szülők és a kollégák. /(bölöni): Ráduly János 65 éves. A vers és a mese megszállottja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1/

2003. január 11.

Napvilágot látott Bölöni Domokos A próféták elhallgattak (Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2002) című novelláskötete. Bölöni vallja: "Meghatározó élményeim ma is a falu világához kapcsolódnak... A falu elidegenült." Hozzátette: "Felszámolódott élményeim háttérvilága." A kötetben egymást érik a hitelesebbnél hitelesebb szokásleírások, népköltészeti utalások. Bölöni Domokos visszahozza a tárcanovellát. /Ráduly János: Bölöni rövid történetei. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./

2003. március 1.

A népballadakutató Faragó József az utóbbi időben két monumentális balladáskönyvvel lepte meg a szakkutatást. 1998-ban jelent meg az Ószékely népballadák, 2002-ben pedig a Csángómagyar népballadák. Mind a kettő összesítő válogatás Faragó József gondozásában, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel. A kötetek a Kriterion Könyvkiadónál láttak napvilágot. Faragó a napokban tölti 81. életévét. A Csángómagyar népballadák valójában az első kísérlet "a csángó balladák együttes megismerésére". Egyik fő cél a műfaj költői értékeinek tudatosítása. Faragó idézte a 18. században élt Zöld Péter történelmi adatát: "Urunk 1420-dik esztendejében (mint álló híre vagyon a moldvai magyaroknál) Erdélyországból sok szász és székely méne által Moldovába". És "ménének" a madéfalvi veszedelem (1764) előtt és után is, s vitték magukkal hagyományos erdélyi kultúrájukat, amit aztán az új körülmények között - már csak titokban - tudtak éltetni, de máig ható kisugárzással. Népköltészetünk "legarchaikusabb rétegeit" itt találhatja meg a kutató, hiszen a szóbeliség állapotában jobban megőrződtek a patinás szövegek, dallamok. /Ráduly János: Csángómagyar népballadák. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2003. július 9.

Napvilágot látott a kibédi Ráduly János Fekete szőnyeg a sátor című néprajzi tanulmánykötete, ez az 1997-ben megjelent Vetettem gyöngyöt. Népköltészeti tanulmányok, közlések c. könyvének folytatása. Nem csupán népköltészeti alkotásokról van szó. A kötet tanulmányainak nagy része "folklórfogantatású". Újdonsága a Ráduly János-Nagy Olga levelezés is, mely szorosan kapcsolódik a témához. /(Szente B.Levente): Ráduly János: Fekete szőnyeg a sátor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2004. február 13.

Napvilágot látott Ráduly János Siratóim lesznek az égi madarak (Székely népballadák), /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című könyve. A korondi születésű, több mint négy évtized óta Kibéden élő folklorista a nagyközség (és a vidék) népköltészetének gyűjtőjeként vált ismertté. A közel harminc kötetes Ráduly ismét olyan könyvet tett le az olvasó asztalára, amely méltán tart számot érdeklődésre a magyar nyelvterületen. /pbá: Új népballadáskönyv. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998