udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ráduly József

1996. november 23.

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében nov. 23-án megtartotta éves közgyűlését az EMKE. A tanácskozás napirendjén a magyar kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája szerepelt. Dávid Gyula EMKE-elnök megnyitó beszéde után Kötő József helyzetfeltáró előterjesztése a közművelődési állapotokat jellemezte, megállapítva, hogy a kulturális intézmények állami támogatása 0,7 százalékos, szégyenletesen alacsony, hiszen a Cotroceni palota felügyeletére a költségvetés 0,8 százalékát fordították. Nincs kulturális autonómia, így csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar kulturális intézmények megkapják a számarányos részesedést az állami támogatásból. Kovászna és Hargita megyén kívül a magyar kulturális intézmények diszkriminatív módon nem kapnak semmiféle támogatást, még Maros megyében sem, ahol a lakosság fele magyar. - Pozitív tény, hogy az EMKE és társegyesületei tevékenységének köszönhetően megindult az intézményesedés, több mint négyszáz alapítvány és egyesület létesült. Az EMKE az 1997-es évet magyar kultúrcentrumok alapítási éveként jelölte meg. Ezután a megyei tagszervezetek képviselői tartottak beszámolót. A háromszékiek kiemelték, hogy jövő év májusában adják át a felújított és átépített Mikes-kastélyt Zágonban, egyúttal leleplezik a Mikes Kelemen portré-szobrot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Megünnepelték a 75 éves Romániai Magyar Dalosszövetséget. A dalosszövetség múltjáról dr. Benkő András és Kostyák Imre, az újjáalakult szövetségről pedig László Attila szólt. Fellépett a Kovács András vezette marosvásárhelyi Nagy István Kórus. Kiosztották az EMKE-díjakat: Kovács András és Kelemen Antal Nagy István-díjat, Németh Ildikó Kacsó Sándor díjat, Kovács Ferenc Janovics Jenő díjat, Molnár István Szolnay Sándor díjat, Hunyadi László Kovács György díjat, Tompa Miklós /post mortem/ Kemény János díjat, Hary Béla Erkel díjat, Fülöp Géza Monoki István díjat, a Csiporka Játszó-ház nevében Ráduly József Vámszer Géza díjat, Forrai Tibor és Szabó Szende Szentgyörgyi István díjat, Bács Lajos Rónai Antal díjat, Nisztor Ilona Seprődi János díjat és Geréd Vilmos Zsizsmann Rezső díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2004. január 24.

Csíkszeredában január 24-én temetik a gyimesközéploki Paradis diszkóban december 28-án megvert Szentes Szilárdot. Az elkövetők szabadlábon vannak, noha a romániai joggyakorlat szerint már rég őrizetbe kellett volna venni őket. Az állították, hogy a rendőrség hiába keresi őket, elsősorban a környéken Suba Jánosként ismert vállalkozót. Suba János és Görbe Imre verte félholtra Szentes Szilárd lemezlovast. A fiatalember belehalt sérüléseibe. Vizsgálat folyik a Suba-klán két másik áldozata, Hajnal Róbert és Ráduly József ügyében is. Hangsúlyozta azonban, csak e vizsgálatok lezárulta után állapíthatják meg, hogy az ügyek összefüggésben állnak-e egymással. /Gazda Árpád: Még szabadlábon az elkövetők. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2005. november 10.

A Hargita Megyei Törvényszék visszaküldte a nyomozati szakaszba a halált okozó testi sértéssel vádolt Ioan Barsan dossziéját. A Suba Jánosként ismert gyimesbükki vállalkozónak esélye nyílik arra, hogy börtönbüntetés nélkül megússza a gyimesközéploki Paradis diszkó lemezlovasának halálra verését. A diszkóverekedés áldozatának, Szentes Szilárdnak az édesanyja elmondta, az ügyvéd felvetette, hogy lépjenek vissza, mert lehetetlen egy egész rendszerrel szemben pert nyerni. A Krónika tavaly januárban tényfeltáró riportban fedte fel a Gyimesek völgyét rettegésben tartó Suba-klán féléves botránykrónikáját. 2003. június 4-én Suba Viorel (Viorel Barsan) fényes nappal a nyílt utcán tépte ki autójából, és verte el a csíkszeredai Albert Ernőt úgy, hogy az áldozat koponyatörést szenvedett. Bő két héttel később Hajnal Andrást, az ügy szemtanúját hívta ki a diszkóból volt osztálytársa, Suba Bokor (Bucur Barsan), hogy a folyosón leüssék. A Subák három héttel később Antal Andrást gázolták el, és hagyták magatehetetlenül az út szélén. Augusztus 3-án az egyik Suba unokatestvér, Petru Neagu a sorkatonai szolgálatból hazalátogató Ráduly József fején tört szét egy üveget. A fiatalembert a marosvásárhelyi idegsebészeten elvégzett két agyműtét között hónapokig nem tudott megszólalni. Egy szeptember 28-i lakodalmon a vőlegény öccsét késelték meg, karácsony második napján pedig Főcze Lászlónak törtek szét üveget a fején. A felsorolt ügyek egyike miatt sem vonták felelősségre a tetteseket. A diszkóverekedés áldozata belehalt a sérüléseibe. Suba Jánost csak március derekán vették őrizetbe. Az alapfokon eljáró Hargita Megyei Törvényszéknek másfél év sem volt elég hogy pontot tegyen az ügy végére. Az eltelt idő alatt pedig Suba aratta győzelmeit. Ez év júniusában Bukarestben a legmagasabb szintű törvényszéki orvosi tanács enyhítő körülményeket fogalmazott meg. Megerősítette ugyan, hogy a halál erőszakos volt, és ok-okozati viszony áll fenn az áldozat sérülései és a halál között, de arra a következtetésre jutott, hogy ehhez nagyobb mértékben járult hozzá a fiatalember súlyos cukorbetegsége. Június közepén a Hargita Megyei Törvényszék elmulasztotta az előzetes letartóztatás meghosszabbítását kérni, ezért az üzletembert a marosvásárhelyi táblabíróság szabadlábra helyezte. /Gazda Árpád: Subát szolgálja a hatóság? = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998