udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 43 találat lapozás: 1-30 | 31-43
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rákóczi Lajos

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1993. február 18.

Rákóczi Lajos képviselő, a tanügyi bizottság tagja nyilatkozott az oktatásban történő átszervezésről. Liviu Maior miniszter sem ért egyet a törvénytervezet túlzott centralizálásával. A Demokratikus Konvenció /DK/ tanügyi tervezete is centralizált. A nemzetiségi oktatással kapcsolatban is szeretnének változtatni a DK tervezetén. /Rais István: Újabb tanügyi törvénytervezet. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 18./

1993. június 18.

Az oktatási bizottságban dolgozó RMDSZ-képviselők - Nagy Benedek, Németh János, Rákóczi Lajos és Asztalos Ferenc képviselő, valamint Magyari Lajos szenátor - munkalátogatáson voltak Budapesten. Találkoztak az Országgyűlés oktatási bizottságával. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az oktatási törvénytervezetről. Az RMDSZ küldöttségének tagjai elmondták, jól jött a magyar kormány részéről érkező anyagi, szellemi és erkölcsi támogatás az erdélyi magyar iskolarendszer talpraállítására. /Abafái R. István: Nemzetiség ? katedrán és iskolapadban. Asztalos Ferenc képviselő magyarországi útjáról. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./

1993. június 25.

Rákóczi Lajos néhány hónapja az RMDSZ parlamenti képviselő, a tanügyi bizottság tagjaként részt vett a tanügyi törvénytervezet vitájában. A román ellenzék sem áll melléjük ezekben a kérdésekben. A minisztérium még az utolsó sem adta meg a beiskolázási számokat. Bihar megyében érezhetően vissza akarják fejleszteni a magyar iskolarendszert. Megszüntetnek nagy hagyománnyal rendelkező iskolákat, mint a Művészeti Iskola Nagyváradon, ahol jövőre nem indítanak magyar osztályt. Egyre késik az oktatási törvény, kormányhatározatokkal irányítanak. Ez a magyarság számára kedvezőtlen. Rákóczi Lajos többször tárgyalt Liviu Maior miniszterrel, tiltakozott a magyar igazgatók sorozatos leváltása miatt. A megbeszéléseken a miniszter mindent megígér és magyarázkodik, hogy nagy a pártok nyomása, de a helyzet nem változik. Rákóczi Lajos többször interpellált, így például Wilhelm Sándor székelyhídi iskolaigazgató leváltása miatt. /Román Győző: Miként "tisztogatják" a romániai iskolákat a magyar igazgatóktól. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 25./

1993. november 19.

A parlamenti tanügyi szakbizottság magyar tagjai /Asztalos Ferenc, Nagy Benedek, Németh János, Rákóczi Lajos/ tiltakozásul kivonultak a bizottsági ülésről. Nyilatkozatukban kifejtették: az oktatási törvény tervezetéből kérték annak törlését, hogy a történelmet és a földrajzot csak román nyelven lehet tanítani. Erre a bizottság nem volt hajlandó. Az ellenzéki képviselők sem álltak az RMDSZ javaslata mellé, tette hozzá Asztalos Ferenc képviselő. /Cseke Gábor: Fele-fele.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

1994. március 14.

Székelyhídon márc. 14-én avatják fel a Petőfi-emléktáblát, amelyet László János polgármester leplez le, majd Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő szól az egybegyűltekhez, Tőkés László és Tempfli József püspökök is megjelennek. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 11./

1995. október 15.

A nagyváradi Ady Társaság háromnapos emlékünnepséget rendezett okt. 13-15-e között Nagyváradon, Szentjóbon és Ottományban a kufsteini várban mártírhalált halt Szentjóbi Szabó László jakobinus költő halálának 200. évfordulója alkalmából. Az okt. 14-i szentjóbi emléktábla-avatás Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő és Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök jelenlétében zajlott le. Ugyanezeken a napokon rendezték meg másodízben Székelyhídon a Szüret az Érmelléken fesztivált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 18., 642. sz./

1995. november 26.

Nov. 26-án Margittán tartották a hagyományos Ady-emlékünnepséget. Sokan jöttek össze, a meghívott vendégek között volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Csapó József szenátor, Rákóczi Lajos és Szilágyi Zsolt képviselők és Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. A résztvevőkhöz időközben csatlakozott Tőkés László püspök is. Markó Béla sajnálatának adott hangot, hogy ritkán tud eljutni a tagsághoz. Közelednek a választások, várhatóan erősödni fog a szervezetre nehezedő nyomás, igyekeznek majd megfélemlíteni bennünket. Tőkés László figyelmeztetett: nem szabad elcsüggedni. "Csak az összefogás menthet meg bennünket. A beolvasztó kohót szorgalmasan fűtik ellenségeink..." "Isten óvjon bennünket a megosztottságtól, az egyetlen megoldás, mely megakadályozza a beolvadást, az összefogás." /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./

1996. június 19.

Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő jún. 19-én találkozott Liviu Maior oktatási miniszterrel és kifejtette, hogy a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatójának, Kapalay Józsefnek és aligazgatójának, Nagy Zoltánnak a leváltása minden törvényes alapot nélkülöz. A miniszter nem tudott egyéb vádat felhozni ellenük, mint azt, hogy tiszteletlenül beszéltek a főtanfelügyelővel, végül kijelentette, hogy már nem ragaszkodik az elbocsátásukhoz, sőt: elrendelte, hogy a tanfelügyelőségnek ezt a határozatát ne foganatosítsák. A két vezető tehát a helyén marad. Liviu Maior a nagy ígérgető, figyelmeztetett az eseményről hírt adó Zsehránszky István. Székelyhíd iskolájában pedig a szülők azt kérik a minisztertől, hogy váltsa le az igazgatót, akinek igazgatása alatt lezüllött az iskola, nagy a feszültség. Rákóczi Lajos képviselő ebben az ügyben is ígéretet kapott a minisztertől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1997. április 17.

Ápr. 17-én a két ház együttes ülésén megkezdődött a társadalombiztosítási állami költségvetésről szóló törvénytervezet általános vitája. Az RMDSZ parlamenti csoportjának álláspontját Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő ismertette. Hozzászólásában rámutatott arra, hogy a beterjesztett költségvetési törvénytervezet a rövid távú kormányprogram és a társadalmi előrejelzés leképezése. Az RMDSZ-képviselő a társadalombiztosítás általános reformját sürgette, kiemelve az egészségügyi biztosítási törvény, valamint az új nyugdíjtörvény elfogadásának fontosságát és sürgősségét, annak érdekében, hogy már a jövő évtől lehessen alkalmazni és a jövő évi társadalombiztosítási költségvetés tervezésénél lehessen figyelembe venni e szabályozásokat. A törvénytervezetet a Parlament a megszavazta. Ugyancsak április 17-én a Képviselőház védelmi, közbiztonsági és nemzetbiztonsági bizottsága találkozott a Norvég Munkáspárt küldöttjével. A találkozó keretében Rákóczi Lajos Bihar megyei képviselő kifejtette az RMDSZ álláspontját a NATO-integrációról. Rámutatott arra, hogy egyrészt Románia geopolitikai helyzete, másrészt hagyományai is szükségessé teszik hazánk felvételét, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ teljes mértékben támogatja a jelenlegi kormány integrációs törekvéseit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 18., 1011. sz./

1997. május 27.

Máj. 27-én a Magyar Honvédség Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének küldöttsége dr. Nagy László mérnök ezredes, a hadtudományok kandidátusa, igazgatóhelyettes és dr. Ujj András ezredes, vezető kutató látogatást tett az RMDSZ képviselőházi frakciójának irodájában. A magyar katonai küldöttséget elkísérte Keresztes Tamás alezredes, a Magyar Köztársaság bukaresti katonai és légügyi attaséja. A vendégek megtekintették a Parlamenti Palotát, majd a frakció részéről fogadta őket Rákóczi Lajos, a Képviselőház védelmi, nemzetbiztonsági és közbiztonsági bizottságának tagja. A megbeszélésen kölcsönös tájékoztatásra került sor a két ország fegyveres erőinek korszerűsítési törekvéseiről, aktuális katonapolitikai kérdésekről, különös tekintettel a NATO-integrációra. Szó esett a romániai fegyveres erők albániai és boszniai küldetéséről, valamint a Magyar Honvédség által foganatosított létszámcsökkentésről és más intézkedésekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1036. sz./

1997. június 17.

Jún. 17-én, a napirend előtti felszólalások során Rákóczi Lajos Bihar megyei képviselő beszédében a múlt hét végén bekövetkezett Bihar megyei árvízről tájékoztatta a T. Házat. Az RMDSZ-képviselő sürgős és határozott lépéseket követelt a kormánytól, mindenekelőtt pedig kérte az érintett területek katasztrófa sújtotta övezetté való nyilvánítását. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18., 1051.sz./

1997. július 4.

Júl. 4-én az Érmellék-vidéki polgármesterek és alpolgármesterek immár rendszeressé váló találkozóján, Bihardiószegen, Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Jakabffy László, az Országos Önkormányzati Tanács alelnöke megkülönböztetett hangsúllyal hívták fel a jelenlévő tisztségviselők figyelmét a helyhatósági törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet mihamarabbi alkalmazásának szükségességére. Rámutattak arra, hogy ha e közösségünk számára kiemelkedő fontosságú szabályozás előírásainak nem szereznek érvényt, ez voltaképpen az RMDSZ programjának be nem tartását jelenti. A találkozón jelen lévő dr. Csapó József szenátor és Rákóczi Lajos képviselő révén a tanácskozás részvevői megismerkedhettek az RMDSZ álláspontjával a földtörvény, illetve a tanügyi törvény módosításának vonatkozásában is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 1065. sz./

1997. szeptember 2.

Nem történt számottevő előrehaladás a kétnyelvű útjelző táblák felállítása ügyében, ezért a Bihar megyei RMDSZ választmányi ülésén Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök éles hangon bírálta az érintetteket: "elképzelhetetlen és elfogadhatatlan, hogy a magyarság ne merje vállalni jogait." Varga Gábor azt javasolta, hogy az RMDSZ vonja meg a bizalmát mindazoktól a polgármesterektől, akik nem tettek lépéseket a táblák ügyében. Erről a javaslatról a döntést a következő ülésre halasztották. Rákóczi Lajos képviselő elismerte, hogy az RMDSZ által szorgalmazott intézkedések végrehajtása lassan halad. Béres András oktatási államtitkár hatáskörét a kormány még mindig nem határozta meg, ezenfelül máig nem kapott feladatot. /Szeghalmi Örs: "Becsületbeli ügy". = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./

1998. szeptember 12.

Szept. 8-án végül a képviselőház elfogadta az RMDSZ indítványát, hogy a Hivatalos Közlöny magyar nyelven is megjelenjen. Sürgetni szeretnék a Securitate dossziéinak hozzáférhetőségéről szóló Ticu Dumitrescu-féle parlamenti tárgyalását, közölte Rákóczi Lajos képviselő. Nem tudja elfogadni azt a szenátusi változatot, hogy a szekus dossziékat továbbra is a titkosrendőrségnél, az SRI-nél tárolják. /Dérer Ferenc: Törvényhozási munka belülről. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12-13./ Képviselőház szept. 8-án elfogadta a Hivatalos Közlöny szervezéséről és működéséről szóló törvényt. A lapok szerint igen éles vitát váltott ki a 18. cikkely tárgyalása, amely a közlöny első részének magyar nyelvre való fordítását írja elő. A lapok többsége idézi Petre Turleat, Kovászna megyei Nemzeti Egységpárti képviselőjét, aki a román nyelv hivatalos nyelvi státusának megsértését látja a törvényben, alkotmányellenesnek nevezvén azt. Ioan Gavra azért ellenezte a cikkelyt, mivel a fordítás folyamata igen költséges lenne. A Cronica Romana Marcu Tudor véleményét idézi, aki úgy látja, a törvény elfogadásával az RMDSZ egy lépéssel "közelebb került az ország föderalizálához". A vita folyamán felmerült az a javaslat is, miszerint a többi, nem magyar kisebbségek nyelvére is fordítsák le a közlönyt. Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek (nem magyar) frakciójának vezetője elutasította a javaslatot, úgy vélekedve, hogy "a mi a nemzeti kisebbségeink ismerik a román nyelvet", "feltalálják magukat", "nincs szükség a fordításra" - írják a lapok. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 12./

1999. április 10.

A Romania Libera napilap munkatársa azt vizsgálta meg, hogy 1996 óta melyik képviselő hányszor szólalt fel. Az RMDSZ 25 képviselője összesen 464 alkalommal kért szót. Közülük egyetlen képviselő soha sem szólalt fel: Vajda Ferenc Attila. Hat magyar képviselő 1-5 alkalommal járult a szószékhez: Böndi Gyöngyike /2/, Kakassy Sándor /2/, Kelemen Attila /1/, Nagy István /3/, Pécsi Ferenc /1/, Rákóczi Lajos /1/, Tokay György /5/. Utóbbi miniszterként nyilván már nem gyarapíthatta képviselői hozzászólásainak számát. Ugyanakkor a Román Nemzeti Egységpárt 15 képviselője szólalt fel a legtöbbször, összesen 710 alkalommal, közülük nincs olyan, aki csak 1-5-ször kért szót. /Némán lapulók. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

1999. október 21.

Október 21-én, tartotta szokásos heti sajtóértekezletét Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában. Markó Béla kitért az aradi polgármesteri találkozóra, amelyet az RMDSZ helyhatósági választásokra való előkészületeinek sorába beilleszkedő eseményként értékelt, majd a lakosságot közvetlenül érintő súlyos szociális problémáról, a lakások fűtésének és a melegvíz-szolgáltatásnak a megoldatlanságáról szólva megállapította, hogy a kormány, az illetékes minisztériumok és hivatalok súlyos hibát követtek el. A szekusdossziék átvilágítására vonatkozó törvény elfogadásáról szólva rámutatott arra, hogy bár ellentmondásosnak és sok tekintetben hatástalannak tartja, az RMDSZ mégis megszavazta a törvényt. Demeter János kormányfőtitkár-helyettes beszámolt a romániai magyar polgármesterek harmadik aradi találkozójáról. Borbély László, a Közmunkálatügyi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára kifejtette, hogy a pénzügyminiszterrel ellentétben az RMDSZ támogatja azt a javaslatot, hogy a helyi tanácsok azokat a pénzösszegeket is megkapják a pótköltségvetésből, amelyekből magáncégektől vásároltak fűtőanyagot, és nem az Országos Petróleum Társaságtól. Rákóczi Lajos az átvilágítási törvényről elmondta: nemcsak a parlament tagjai, miniszterek, államtitkárok múltja vizsgálható, hanem a polgármesterek, megyei tanácsosok, iskolaigazgatók, papok, orvosok, telefonközpont-igazgatók múltbeli tevékenysége is. Szabó Károly, a szenátus mezőgazdasági bizottságának alelnöke kifejtette, hogy gyenge a fegyelem a koalíciós pártokon belül, mindezek ellenére az RMDSZ továbbra is bízik a koalíciós pártok elkötelezettségében a földtörvény mielőbbi elfogadását illetően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21. 1584. sz./

1999. október 22.

Okt. 21-én tartotta az RMDSZ heti sajtóértekezletét bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök az országszerte tapasztalható fűtési gondokról beszélt, kijelentve, megengedhetetlen, hogy a lakosság az 1989 előttihez hasonló helyzetben találja magát. Szégyen, hogy politikusok egy csoportja (ti. a két ház oktatási bizottságaiban működő ellenzéki honatyák és néhány román koalíciós is) megpróbál beleszólni a szakemberek, a történészek dolgába, tehát abba, hogy a XII-es alternatív román történelemkönyv milyen, s javasolja a kiadásához adott minisztériumi engedély visszavonását. Borbély László, a közmunkálatok és területrendezési tárcánál dolgozó államtitkár a fűtési gondokról elmondta: az RMDSZ már augusztus óta sürgette a kormány illetékeseit és elsősorban a pénzügyminisztert, hogy találjanak megoldásokat. Az államtitkár kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a legutóbbi kormányülésen véglegesített rendelet révén a helyzet megoldódhat. Rákóczi Lajos képviselő kiszámította, hogy ha olyan ütemben folyik majd az átvilágítás, mint ahogyan azt a hírszerző szolgálat vezetője jósolta, akkor is 11 évre lesz szükség a dolgok tisztázásához. /Wagner István: Tájékoztató a bukaresti RMDSZ-székházban. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./

1999. november 19.

A képviselőházban Rákóczi Lajos RMDSZ-es képviselő napirend előtti felszólalásában szorgalmazta, hogy a diktatúra évtizedeiben az egyházaktól elorzott kegytárgyakat az állam mihamarabb szolgáltassa vissza jogos tulajdonosainak. Az állami intézmények akkori reprezentánsai sok esetben csak egy-egy kiállításon való bemutatás idejére "kértek el" kegytárgyakat papoktól, s noha aláírásukkal vállalták azok visszaadását, , de arra nem került sor. Az egyházfők ezt már többször kérték az állami vezetőktől. /Tartalmat nyerhetnek a karácsonyi jókívánságok? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 19./

1999. november 23.

Margittán nov. 21-én emlékeztek Ady Endrére, születésének 122. évfordulója alkalmából. A rendezvény vendége volt Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, továbbá Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, valamint Rákóczi Lajos parlamenti képviselő. Isten megsegített bennünket, s most itt vagyunk együtt örülni, együtt ünnepelni Margitta magyarságával - fejtette ki beszédében Dudás Károly. A margittai középiskolások és a Szabadka melletti kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület rövid műsorral idézte a költőóriás emlékét. /Ady Endrére emlékeztek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./

2000. január 31.

A határ mindkét oldaláról érkezett bihari polgármesterek, önkormányzati tisztségviselők vettek részt a hétvégén Biharkeresztesen azon a felkészülési tréningen, melynek célja közös részvétel európai uniós programokban. A megjelenteket Fülöp Mihály polgármester, a Határ Menti Bihari Települések Településfejlesztési Társulásának az elnöke üdvözölte. Jelen volt Bihar, Csatár, Bihardiószeg, Érmihályfalva, Szalárd, valamint Bors polgármestere. Rákóczi Lajos, az RMDSZ parlamenti képviselője emlékeztetett, hogy Románia azon országok közé tartozik, melyek hátrányos helyzete a PHARE-támogatások kapcsán is jelentkezik. Tavaly 300 millió USD értékű megítélt pályázati összeget nem tudtak felhasználni. A képviselő elmondta, hogy a román-magyar szakaszon 2004. december 1-jéig 11 új határátkelőt nyitnak meg. Ennek részeként 2001 végéig Érmihályfalvánál megnyílik a teljes körű személy- és kisteherforgalom, míg Székelyhídnál csupán 2004-re várható a határátkelő megnyitása. /Szűcs László: Bihariak párbeszéde határok nélkül. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./

2000. január 31.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) felismerte, hogy az ország számára jelenleg az egyik legnagyobb veszélyt a gazdasági csőd és a lakosság körében eluralkodott elkeseredettség jelenti - hangsúlyozta Rákóczi Lajos, az RMDSZ parlamenti képviselője, a titkosszolgálatok munkáját felügyelő képviselőházi bizottság tagja. A képviselő a Brassói Lapok legutóbbi számában kommentálta azt a változást, amely a SRI elmúlt években közzétett jelentéseiben tapasztalható. "A gazdasági csőd és a lakosság elkeseredettsége magában hordozza azt a veszélyt, hogy a lakosság könnyen manipulálhatóvá válik. Emellett a gazdaság működésképtelensége miatt példátlanul elszaporodtak az alvilági struktúrák. Az RMDSZ képviselője szerint az államapparátus képtelen ellenőrzés alatt tartani a társadalom különböző struktúráit behálózó káros összefonódásokat. A korrupció Romániában hétköznapi jelenséggé vált. Átfogja az egész gazdaságot, és vannak információk arról, hogy valamilyen formában a politikai szférába is behatolt már. "A korrupció egyik formája az információkkal való manipulálás" - hangsúlyozta Rákóczi Lajos, aki emlékeztetett arra, hogy egyes politológiai tanulmányok kimutatták: Romániában a volt kommunista titkosszolgálatok káderei a kommunista rendszer bukása után a sajtóba és a politikába "szívódtak fel". /Az ország fölött leselkedő veszély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2000. január 31.

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ bizonyos Alexa nevezetű tisztje Bárányi Ferenc doktor, az RMDSZ jelenlegi képviselője, egykori egészségügyi miniszter szekusdossziéjából néhány oldalt a sajtóban megjelentetett. A felettesei akkor kijelentették, hogy Alexa törvényt szegett e tettével. - Most érkezett a hír, hogy Alexát ezért a cselekedetéért éppen csak megintették, s a törvényszéki döntés értelmében visszatérhet az SRI-hez. Alexa az SRI-ben a magyarok után szimatolt, úgy látszik, megint szükség lehet erre. "Ez tipikus román eljárás - nyilatkozta Rákóczi Lajos, a képviselőház nemzetvédelmi bizottságának tagja. - Ez a tiszt megsértette a szolgálati szabályzatot, olyan titkokat hozott nyilvánosságra, amit a román törvények értelmében nem lett volna szabad és e cselekedetéért büntetés járt volna. Ez az elnéző megintés nem tesz jót senkinek, de főleg a polgárok biztonságérzetének nem. Balkáni politizálásról van szó, amely, amint észlelhetjük, továbbra is dívik Romániában. Egyébként senki számára nem tiszta ez az ügy és valószínűleg olyan információk is vannak ennek a tisztnek a birtokában, melyek a döntés megváltoztatására bírják esetleg azokat, akik ezt meghozták. Azért szorgalmaztam jómagam is a Ticu-törvény mielőbbi elfogadását, hogy ne történjenek igazságtalan címkézések, - mert jelenleg ez még mindig megtörténhet -, s ugyanakkor itt az ideje, hogy világos képet kaphassunk a politikus társadalomról, ezek ne lehessenek zsarolhatók. Az Alexáknak pedig kikerül egy eszköz a kezükből." /Magyar Balázs: Alexa visszatér. ...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2000. március 22.

A parlament szakbizottságai kivizsgálást kezdeményeztek az elmúlt napokban kirobbant, és Zavtragate néven ismertté vált üggyel kapcsolatban. A Cotidianul bukaresti napilap ismertette a Zavtra című orosz hetilap cikkét, amely szerint Románia és Oroszország között egyeztetések folytak egy titkos telefonvonal kiépítése érdekében, amely összekötötte volna a Kremlt a Cotroceni-val. Az orosz hetilap kommentárja szerint amennyiben Romániában ismét a baloldal kerül hatalomra, Oroszország növelheti befolyását a Balkánon. Újabb "szenzáció" járta be a sajtót: az Evenimentul Zilei idézte Nicolae Plesita tábornokot, aki szerint Ion Ratiu, a KDNPP néhány hónapja elhunyt alelnöke "a magyar irredentizmus elleni harcban" együttműködött a Szekuritáté külföldi hírszerzési részlegével. - Teodor Melescanu volt külügyminiszter cáfolja, hogy Cotroceni és Kreml között egyeztetések folytak volna egy "forró vonal" bevezetése érdekében. Az RTDP a parlament szakbizottságait az ügy sürgős kivizsgálására szólítja fel, mivel szerintük ez kizárólag az RTDP és annak elnöke, Ion Iliescu ellen irányul. Rákóczi Lajos képviselő elmondta: 1958-ban kormányközi egyezmény született Románia és Szovjetunió között a speciális telefonvonal bevezetéséről. Ezt követte az 1969-ben elfogadott egyezmény, amely a különleges távirati vonalakról rendelkezett. Ez a két jogi norma működött 1989-ig, amelynek értelmében speciális telefonvonallal összekapcsolták a volt KGST-országokat. 1990-ben nem tárgyalták újra a kérdést. 1991-ben az orosz föderáció levélben fordult a román Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz, amelyben a kapcsolatok újraértékelését, illetve az ilyen jellegű szolgáltatásokról szóló új egyezmény megkötését javasolta. Az orosz és a román fél azonban nem tudott megegyezni. 1994-ben azután aláírtak egy technikai egyezményt anélkül, hogy konzultáltak volna a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal és a külügyminisztériummal. Úgy néz ki, hogy a javaslat Ion Iliescu volt államfő köréből jött. - Az információk zavarosak, a jövő héten is folytatják a meghallgatást. 1997-1998-ban a külügyminisztérium utasítást adott ki, amelyben elrendeli, hogy az összes ilyen jellegű telefonkapcsolatot meg kell szüntetni. Így 1998-ban megszűnt Csehországgal, 1999-ben Magyarországgal, 2000-ben Bulgáriával, idén, március 20-án némították el az orosz-román telefonvonalat is - tájékoztatott a képviselő. /Papp Annamária: Tovább bonyolódik a "Zavtragate" Inkább az állami intézmények közt kellene "hot-line" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2000. március 23.

A képviselőház honvédelmi, belügyi és nemzetbiztonsági bizottsága márc. 22-én folytatta a "Zavtragate" ügy kivizsgálását. Rákóczi Lajos Bihar megyei képviselő, a bizottság tagja elmondta: úgy döntöttek, nem hoznak létre külön kivizsgáló bizottságot, amely kizárólag ennek a kérdésnek a tisztázásával foglalkozzon. Márc. 21-én a parlament több illetékes bizottsága is tárgyalta a "forró drót" néven ismertté vált ügyet. A nemzetvédelmi bizottság tagjainak közlése szerint a román és az orosz elnöki hivatal között soha nem működött úgynevezett "forró drót". 1994-ben technikai megállapodás született a két államfő közti közvetlen telefonkapcsolat megteremtéséről, de ezt soha nem hajtották végre, a Moszkvából küldött berendezéseket máig nem szerelték fel. Működött ugyan egy kódolt, magas frekvenciájú telefonvonal, amely az egykori KGST-országokat kötötte össze. Ezt a napokban, március 20-án némították el. Iliescu cáfolta a forró drót létezését. /"Zavtragate": Nem alakul különleges kivizsgáló bizottság. Jövő héten folytatják a meghallgatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2000. április 21.

A parlament a napokban tárgyalta az ún. államtitok törvényt, amelynek jónéhány cikkelye heves vitát váltott ki. Rákóczi Lajos képviselő, az alsóház nemzetvédelmi bizottsága tagja elmondta, hogy Ceausescu irányítottságú jogszabály lenne, ha a szenátusi változatot fogadná el a törvényhozás. A képviselőház a tervezeten módosított, de még így sem megfelelő. Rákóczi Lajos elmondta, hogy nem hoztak egyhangú döntést. A tervezet szerint az államtitok védelme hazafias kötelesség. Rákóczi és néhány társa ezt nem akarta a törvénybe belevenni. Egy másik cikkely alpontja szerint amíg az államelnökség, katonaság és más fegyveres erők saját belső rendszert dolgoznak ki az államtitok védelmére, a parlament részére a titkok őrzését a hírszerző szolgálat biztosítja. A tervezetnek ezt a részét nem sikerült megváltoztatniuk. A harmadik cikkely, amelyben nem egyeztek meg, kimondta, hogy minden állampolgárnak kötelessége a hozzá eljutott titkokat a Román Hírszerző Szolgálathoz /SRI/, a képviselőházi változat szerint az intézmény vezetőjéhez továbbítani, aki eljuttatná azt a titkosszolgálathoz. Mindez visszaállítaná azt az informátori rendszert, amely Romániában a diktatúra alatt működött. Nem sikerült elérniük azt, hogy ezt a kitételt elvessék. A vita idején a kereszténydemokrata parasztpárt, amely ellenzéki korában tiltakozott e cikkelyek ellen, most megszavazta azokat. - A törvény végső megszavazása elmaradt. Arról döntöttek, hogy a kormánykoalíció pártjai tárgyalják meg e cikkelyeket és határozzanak felőlük. - A tervezet szerint a titkok három kategóriája: szigorúan titkosak, titkosak és szolgálati titkok. A törvény értelmében minden intézetvezető készít egy rangsorolást a cégénél lévő titkos dokumentumokról, ezt beküldi a kormányhoz, ahol ezt ismét rangsorolják. Ezt kétévenként meg kell ismételni. Az ilyen titkokat aztán nem lehet közölni, sugározni, beszélni sem lehet róluk. Akinek ilyen titok a tudomására jut, annak kötelessége erről a hírszerzőket értesíteni. - A parasztpártiak szerint mindezt a NATO kérte. Egyébként Romániában mindig azzal áltatják az adófizető polgárt, ha neki nem tetsző intézkedést akarnak bevezetni, hogy ezt a nyugat kéri. /Magyar Balázs: Besúgni kötelesség? Beszélgetés Rákóczi Lajos képviselővel, az alsóház nemzetvédelmi bizottsága tagjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2000. szeptember 4.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlése szept. 2-i ülésén szavazott arról, hogy a parlamenti funkciót megcélzott tíz jelölt milyen sorrendben szerepeljen majd a hivatalos választási listákon. A szenátori lista első helyén Pete István szerepel majd, a képviselői lista élén pedig a sorrend: Szilágyi Zsolt, Fazakas László és Székely Ervin. Két jelenlegi RMDSZ-es honatya, Csapó I. József szenátor és Rákóczi Lajos képviselő az eredményhirdetés után azt kérték, hogy nevük ne szerepeljen majd a választási listán. A tíz jelölt öt-öt percben ismertette programját. Csapó I. József szenátor, agrármérnök, Fazakas László margittai református lelkész, Kovács Zoltán érmihályfalvi gépészmérnök, Pete István közgazdász, mezőgazdasági államtitkár, Rákóczi Lajos képviselő, érköbölkúti tanár, Sarkady Zsolt jogász, Székely Ervin képviselő, jogász, Szilágyi Zsolt képviselő, politikus és Varga Gábor vegyészmérnök, író, államtitkári rangú vezérigazgató összefoglalták, hogy mit szeretnének tenni, ha a román parlamentben képviselhetik a bihari, tágabb értelemben pedig az erdélyi magyarság érdekeit. Modok Gusztáv jogász, közgazdász, helyettes kormányfőtitkár betegsége miatt nem tudott megjelenni az ülésen, azt üzente a küldöttgyűlésnek, hogy "gondoskodjon tartalékmegoldásról". A szavazás eredménye: Pete István 176, Szilágyi Zsolt 166, Fazakas László 132, Székely Ervin 113, Csapó I. József 88, Kovács Zoltán 80, Sarkady Zsolt 76, Rákóczi Lajos 52, Varga Gábor 44, Modok Gusztáv 21 szavazat. - Szilágyi Zsolt megdöbbenéssel szólt arról, hogy az elkövetkezendő négy évben a parlamentben nem dolgozhat együtt Csapó Józseffel. Csapó szenátor megköszönte a bihari magyarságnak, hogy tíz évig szolgálhatta a nemzeti közösség ügyét, elmondta, hogy tudomásul veszi a rangsorolás eredményét, s kérte, hogy töröljék a választási listáról. Varga Gábor megígérte, hogy hűséges katonája marad az RMDSZ-nek, és kifejtette: tudomásul kell venni, hogy azt a középutat, amelyet ő következetesen képvisel, a megyei szervezetben ma nem értékelik. A volt területi elnök közölte, hogy számára nem szégyen a szenátori lista második helyén szerepelni. /Wagner István: A megyei RMDSZ jelöltjei a választásokra. Megtörtént a rangsorolás. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./

2000. október 9.

Okt. 7-én, vasárnap Székelyhíd községben felavatták az eredeti állapotába visszaállított millenniumi emlékművet, a turulmadárral. Az emlékművet az ezeréves Kárpát-medencei jelenlétünk emlékére emelték 1896-ban. A turult azóta többször eltávolították, utoljára a '40-es években. Az ünnepi eseményen ott voltak - többek között - Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök, Rákóczi Lajos és Székely Ervin parlamenti képviselők, Dukrét Géza és Balogh Ferenc műemlékvédők. Magyarországról a Határon Túli Magyarok Hivatalát Bálint-Pataki József képviselte, s az anyaországból érkezett az ünnepélyes emlékműavatásra Dévai Nagy Kamilla művésznő is. /(dérer): /Székelyhíd. Újra áll a millenniumi emlékmű. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

2000. november 1.

Okt. 31-én benyújtotta lemondását Mircea Chelaru hadtesttábornok, a hadsereg vezérkari főnöke. A lemondást Emil Constantinescu államfő elfogadta, és Chelaru utódává a szárazföldi erők eddigi vezérkari főnökét, Mihai Popescu hadtesttábornokot nevezte ki, egyúttal hadseregtábornokká léptette elő. Chelaru lemondása időben gyakorlatilag egybeesett azzal, hogy Bukarestben megalakult a Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége. A szövetség létrehozását a hadsereg, a belügyminisztérium, a titkosszolgálatok és a nemzetbiztonság kérdéseivel foglalkozó szervezetek 28 aktív, illetve nyugállományú tábornoka kezdeményezte. Az alapítók között volt Mircea Chelaru tábornok is. A Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége többek között a társadalom és a nemzet elleni támadások megelőzését tűzte ki céljaként. A katonák "nem nézhetik tétlenül a nemzeti értékek megalázását" - hangsúlyozta a szövetség alapító okirata. Mircea Chelaru tábornok a bolgár hadsereg vezérkari főnökével tartott találkozó után nyilatkozott a sajtónak arról, hogy maffia típusú szervezetek fenyegetik Románia védelmi képességét, ezért a hadseregnek speciális alakulatokat kell létrehoznia ennek elhárítására. Chelaru kijelentette: egyre többet beszélnek "az autonomizálásról és helyi kormányzatokról Dobrudzsában és Olténia déli részén, ahol állítólag már egy enklávé létrehozását is emlegetik". Hozzátette, hogy erről szó volt az ország legfelsőbb védelmi tanácsában, Chelaru beszélt róluk az államfővel és a védelmi miniszterrel. - Az államfői hivatal közleményében tagadta, hogy a román állam egységét és biztonságát veszély fenyegetné, és cáfolta azt is, hogy az ország legfelsőbb védelmi tanácsa az idén foglalkozott volna a nem szokásos típusú fenyegetésekkel, illetve az enklávék létrehozására, valamint a román állam tekintélyének lejáratására irányuló törekvésekkel. /Lemondott a hadsereg vezérkari főnöke. Chelaru Románia külső fenyegetettségével rémítgetett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ Mircea Chelaru hadtesttábornok az 1990-es marosvásárhelyi események idején főszerepet vállalt az összetűzésekben. Közvetlenül azután az új hírszerző szolgálat megalakításával bízták meg, ő hozta létre az úgynevezett antiirredenta csoportot, aminek feladata a magyarveszélyre való figyelmeztetés, az ország föderalizálása elleni védelem. 1990 végétől 1993-ig Jordániában katonai attasé volt. Visszatérése után végigjárt több katonai rendfokozatot, míg Victor Babiuc leváltását követően, idén vezérkari főnökké nevezték ki. Az esemény hátteréről Rákóczi Lajos képviselőt, az alsóház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja adott tájékoztatást. Amikor kinevezték vezérkari főnöknek, a képviselőház védelmi bizottsága meghallgatta Chelaru tábornokot, aki már akkor is keményen nyilatkozott a politikusok ellen, az RMDSZ-ről pedig egyszerűen elmondta: nincs keresnivalója a román politikai életben. Rákóczi Lajos ekkor tiltakozott, majd elhagyta a termet. Chelaru állította: a katonaságnak át kell alakítania a parlamentet úgy, hogy a szenátus katonatisztekből és papi méltóságokból álljon, a képviselőház pedig választott képviselőkből. Ez sokkolta a bizottság egyes tagjait, de voltak az ellenzék soraiból olyanok, akik támogatták elképzeléseit. - Chelar Sepsiszentgyörgyön járt, ahol helytelenítette, hogy Hargitában és Kovásznában a helyi tanácsok, úgymond, megakadályozzák a tiszti lakások, illetve csendőrlaktanyák és más védelmi objektumok létesítését. Ennek kapcsán mondta el, hogy információi vannak, miszerint Olténia déli részén és Dobrudzsában enklávék létesítése képzelhető el. - Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége megnyitó ülésére hivatalos volt Mircea Chelaru és Sorin Frunzaverde védelmi miniszter is. Mindketten bejelentették részvételüket, de mégsem mentek el. Ezen az alakuló ülésen aktív tisztek is megjelentek. Iliescu pártja,az RTDP benne van ebben a szerveződésben, ezt mutatja, hogy megjelent Adrian Constantin nyugalmazott, a képviselőház ipari bizottságának szakértője. /Salamon Márton László: Az RTDP áll a katonatisztek politikai szervezkedése mögött. Interjú Rákóczi Lajos képviselővel, a védelmi bizottság tagjával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./


lapozás: 1-30 | 31-43




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998