udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rákóczi Zsigmond

2007. május 31.

Garda Dezső nem ért egyet azzal, hogy Gyergyószentmiklós várossá nyilvánításának századik évfordulóját ünnepeljék, mert jóval korábban történt a várossá avatás. A százéves évfordulót és megünneplését Minier Gábor tanácsos fogalmazta meg. A történész-konferencia megszervezését vállalta Gazda Dezső. Az idei történész-konferenciára is az Eötvös Loránd Tudományegyetem előadótanárait, a Budapesti Történeti Intézet nemzetközileg elismert kutatóit hívta meg, de itt lesz Balogh Judit a Miskolci Tudományegyetemről, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről pedig Rüsz Fogarasi Enikő. Az előadók között lesz továbbá Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, valamint Demény Lajos akadémikus, a Bukaresti Nicolae Iorga Történeti Intézet főkutatója, Pál Antal Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott levéltáros is, továbbá bemutatkozik két fiatal történész is, Csergő Tibor múzeumigazgató és Magyari Levente. Csukovics Enikő a középkori magyar városfejlődést, Tringli István pedig a piac és a vásár jelentőségét fogja bemutatni a középkori Magyarországon. Horn Ildikó Rákóczi Zsigmond fejedelemnek az életét fogja ismertetni. /Dr. B. Garda Dezső, országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész-konferencia Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 31. – 22. sz. /

2007. június 7.

Az V. Unicornis Diákkonferenciára került sor az elmúlt héten Gyergyószentmiklóson. A Gépgyártó Iskolaközpont felújított díszterme adott otthont, az immár ötödik éve működő Unicornis Diákkör rendezvényének. A dolgozatok Gyergyószentmiklós, a négyszáz éves mezőváros témáról szóltak. András Szabolcs történelemtanár elmondta az idei 100. évfordulós rendezvényekből hiányzik a négyszáz éves évfordulóra való megemlékezés: „úgy értékeljük, hogy a négyszáz éves évforduló is van annyira fontos, mint a 100 éves, ezért hiánypótlónak szántuk ezt a diákkonferenciát. ” Elekes Levente A mezőváros, sajátos magyar településforma címmel tartott előadást. Gyergyószentmiklós 400 éve, 1607-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem uralkodása alatt kapta meg a mezővárosi címet. András Hunor Az erdélyi fejedelemség a XVII. század elején témában olvasta fel dolgozatát. Portik Izolda bemutatta, hogyan kapta meg Gyergyószentmiklós a XVII. század elején a mezővárosi címet, miként fejlődött. Laczkó Nándor a Both-vára, a mezővárosunk legfontosabb épülete témát dolgozta fel. Az Unicornis Diákkör elmúlt öt évét Lukács Endre, az eddigi elnök foglalta össze. Tisztújításra is sor került; az új elnök Laczkó Nándor, titkár András Hunor lett. /Baricz-Tamás Imola: Gyergyószentmiklós, a négyszáz éves mezőváros. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 7. – 23. sz. /

2007. június 8.

Június 7-én kezdődött Gyergyószentmiklóson a történészek konferenciája. Pap József polgármester megköszönte Garda Dezső több évtizedes szervezői tevékenységét. Vásárjog, mezővárosi státus és városjog Gyergyószentmiklós történetében – ez volt a téma. Az előadók között volt Csukovits Enikő, Tringli István, Horn Ildikó, Rüsz Fogarasi Enikő, majd Garda Dezső a Rákóczi Zsigmond által adományozott vásárjogtól indulva az 1920-as évek Gyergyószentmiklósáig kalauzolta hallgatóit. /Bajna György: Történészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

2007. június 14.

Értékes, érdekes előadások hangzottak el Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére tartott Nemzetközi Történész Konferencián június 7-én és 8-án. A korábban évente, majd kétévente dr. Garda Dezső országgyűlési képviselő által szervezett ünnepi rendezvényen az első napon háromszázan, második napon közel kétszázan hallgatták az előadásokat. A Nemzetközi Történész Konferencia a vásárjog 400 éves évfordulójának, illetve a városjog 100 éves évfordulójának megszerzése szellemében tajlott. Csukovits Enikő a budapesti Akadémiai Történeti Intézet történésze a magyar városfejlődés általános jellemzőit mutatta be, Tringli István a piac és a vásár működési mechanizmusát érzékeltette a középkori Magyarországon. Horn Ildikó, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője előadása Rákóczi Zsigmondról szólt, aki rövid fejedelemsége idején vásárjogot adott Gyergyószentmiklósnak. Garda Dezső, a város történésze bemutatta Gyergyószentmiklós jogi, közigazgatási, katonai és igazságszolgáltatási feladatkörének az alakulását. Szabó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára által, illetve B. Szabó János, a Zrinyi Miklós Honvédelmi Egyetem tanára II. Rákóczi Ferencről beszélt. Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója a múzeum rövid történetét ismertette, Magyari Levente Gyergyó közéletéből 1899-ben címen értekezett. Pál Antal Sándor ny. levéltáros Az 1956-os évi magyarországi forradalom és szabadságharc hatása és következményei Gyergyóban című munkája erőt ad azoknak, akik félnek, még mindig nem beszélnek a történtekről. A rendezvény végén a gyergyószárhegyi Ferencz Hedvig néni mondott köszönetet dr. Garda Dezsőnek a konferenciáért, a székelységért folytatott küzdelméért, és erőt kívánt a további harchoz. Garda Dezső az újságíró kérdésére elmondta, hogy 1977-től kezdődően szervezett tudományos ülésszakokat kolozsvári egyetemi előadótanárok részvételével, melyek 1990-től kezdődően a magyarországi történészek előadásaival Nemzetközi Történész Konferenciákká váltak. A mostani alkalommal Demény Lajos és Egyed Ákos betegsége miatt nem tudott eljönni Gyergyószentmiklósra, R. Várkonyi Ágnes akadémikus asszony a szervezés időpontjában nagyon beteg volt. /Kedves-Tamás Gyopár: Ünnepi történész-konferencia. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 14. – 24. sz. /

2007. június 14.

Az 1332-es, az 1333-as illetve az 1334-es évi pápai tízed jegyzékek mind Gyergyó, mind pedig Gyergyószentmiklós történetében az első okleveles említéseket jelképezik. Az 1581-es évi gyergyószentmiklósi falutörvény megfogalmazása a helyi közösség által, településünket azon három közösség tagjai közé sorolja, melyek az okiratok alapján első három településként fogalmaztak meg communitásaik számára olyan jogi normákat, melyek meghatározták a határrendtartást, és döntő módon befolyásolták az egyén és közösség viszonyát a földművelés, állattartás, az egyéni irtás és a székely örökség rendszere tekintetében. A XVI–XVII. századi forrásaink a legnépesebb településként mutatták be a korabeli Gyergyószentmiklóst. Az 1614-es évi Bethlen lustrában ugyanis 209 családot írtak össze a Békény-parti településen. Ugyanebben a katonai összeírásban Sepsiszetgyörgyön 128, Kézdivásárhelyen 155, Ilyefalván 138, Székelyudvarhelyen 174 családfőt jegyeztek fel. Ez a népesség településünkön huszonkilenc esztendő múlva megkétszereződött. Az 1643-as évi, I. Rákóczi György által szervezett összeírás szerint Gyergyószentmiklós népességét 472 család alkotta. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem 1607-ben vásárjogot adományozott Gyergyószentmiklósnak. A vásártartás joga döntő módon hozzájárult az örmények gyergyószentmiklósi letelepedéséhez. Gyergyószentmiklós közigazgatási-jogi szempontból is a gyergyói térség központját jelentette. Itt tartották ugyanis az alszék gyűléseit, a széki hatóságoknak pedig igazságszolgáltatási feladatköre is volt. 1763-ban az első székely határőrezredet, a székely határőrség gyergyói központját Gyergyószentmiklóson hozták létre. Benkő József leírása mellett az 1721-es, az 1750-es, az 1785-ös, valamint az 1820-as évi összeírások is úgy mutatják be Gyergyószentmiklóst, mint a Gyergyói-medence gazdasági, közigazgatási, jogi és katonai központját. A köztudat szerint Orel Dezső polgármester nevéhez kötődik a városi jog megszerzése. Az utókor megfeledkezett arról, akinek döntő szerepe volt a városjog kiharcolásában: Gyergyószentmiklós korabeli jegyzőjéről, Puskás Adolfról van szó. /Dr. Garda Dezső: Vásárjog, mezővárosi státus és városjog Gyergyószentmiklós történetében. Az Orel-korszak = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 14. – 24. sz. /

2008. szeptember 22.

Szeptember 19-én a hideg ellenére a hagyományőrzés jegyében ünnepeltek a marossárpatakiak. A főszerep ismét a huszároknak jutott, akik Miholcsa József őrnaggyal, szobrászművésszel az élen már évek óta a község egyik büszkeségévé váltak. Huszárokkal népesült be a pálya, a huszárok lovasbemutatókkal, huszárnótákkal és verbunkkal örvendeztették meg a közönséget. Huszárbálokat már évek óta szerveznek Marossárpatakon, azonban huszárfesztiválra most került először sor. Miholcsa József, a sárpataki Mátyás huszárezred vezetője elmondta, a meghívásnak több huszárcsapat is eleget tett, így gyergyószentmiklósi, szentegyházi, kápolnásfalui, udvarhelyi, szovátai és torboszlói csapatok is ellátogattak Sárpatakra. A kultúrotthonban Sajgó Ilona textilművész hagyományőrző munkáiból álló kiállítást nyitották meg. Délután a huszárfelvonulást követően a vajdaszentiványi, gernyeszegi, holtmarosi és marossárpataki néptánccsoportok léptek színpadra, majd felavatták Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem mellszobrát, Miholcsa József szobrászművész alkotását. A kultúrotthonnal szembeni "szoborpark" újabb alkotással gazdagodott. Az a cél, hogy mindegyik erdélyi fejedelem szobrát felállítsák a faluban, jelezte Berekméri Edmond szervező. /Menyhárt Borbála: Mert a huszár a nyeregbe… = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998