udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 69 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rédai Attila

2000. június 8.

Öt Hargita megyei civil szervezet környezetvédelmi pályázatára ítélt támogatást a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány, a Partnerség a környezetért elnevezésű program romániai adminisztrátora. A German Marshall Fund of US, a Charles Stuart Mott Foundation és a Rockefeller Brothers Fund közös támogatásával működő program négy közép-európai országban már tíz éve, Romániában tavaly óta működik. A jún. 7-én tartott eredményhirdetésen összesen 70 ezer dollárt, mintegy 1,4 milliárd lejt ítéltek meg. Hargita megyéből a csíkszeredai Biotop Alapítvány az erdők kiirtásának megelőzéséért nyújtott be programtervezetet, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület a Mohos tőzegláp megmentésére, a Hegyalja Kistérségi Társulás (Zetelaka) a Küküllő felső folyásánál található patakokat szeretné megtisztítani, a gyergyószentmiklósi Naturland Alapítvány és a parajdi Halit Öko Klub már elkezdett programjaik folytatásához kapott támogatást. /Rédai Attila: Civil szervezetek a környezetért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

2000. június 12.

A Duna Televízió hetedszer, tehát gyakorlatilag fennállása óta minden évben közvetítette a csíksomlyói búcsút. Csíksomlyó megszűnt kizárólag katolikus ünnepnek lenni, a nemzeti együvé tartozás és a nemzeti kultúra mondott vagy ki nem mondott, titkos vagy ismert fellegvárává vált. Látjuk, hogy a világ minden tájáról, külföldről és az anyaországból ezrek meg ezrek jönnek minden esztendőben. A mostani élő közvetítés egy órával hosszabbá is vált azzal, hogy a mise sugárzása előtt a környéken, a csángó vidéken vagy itt, a Csíki-medencében forgatottak. /Rédai Attila: Hetedszer televíziós közvetítésben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

2000. június 22.

Jún. 21-én átadták Újszékelyen a hidat, most már át tudnak járni a Küküllőn, meg tudják közelíteni a folyó túloldalán található mezőgazdasági területeiket. 1975-ben árvíz mosta el az újszékelyiek hídját. Rendbehozták az Újszékelyt Fiatfalvával összekötő utat is. /Rédai Attila: Új híd a Küküllő felett. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

2000. június 29.

Dr. Veress Albert hosszú évek óta foglalkozik az öngyilkosságok problémájával. Az év első öt hónapjában Hargita megyében 44 öngyilkosság történt. Az áldozatok között minden korosztályt fellelhető, azonban a lajstromon csupán 7 női nevet lehet látni. Sokkal több öngyilkost temettek falun, mint városon. Hargita megye évek óta élen jár a száz főre jutó öngyilkosságok országos statisztikájában. Az európai statisztikákban hosszú ideig Magyarország vezetett, felmerül a kérdés: az öngyilkosságok ilyen gyakorisága talán magyar sajátosság? Hargita megyében például 2,42-szer gyakoribb az öngyilkosság a magyarok, mint a románok körében. Nincs szó arról, hogy öngyilkos nemzet lennénk, szögezte le dr. Veress Albert. Az okokat inkább a társadalmi, kulturális és történelmi gyökerekben kell keresni. Napjainkban a konfliktusok megoldásának nehézsége tűnik a legfontosabb kiváltó tényezőnek. Az öngyilkossági halálozás sokkal nagyobb falun, ahol nemigen fordulnak segítségért az emberek, és a férfiak körében, akiknél ugye nem divat, hogy lelki bajaikat mással megosszák (négyszer több férfi lett öngyilkos, mint nő). A férfiak inkább az alkoholba fojtják problémáikat, ami lassú öngyilkosság. Az elkövetett öngyilkosságok 64 százalékában játszott szerepet az alkohol. - Dr. Veress Albert társadalmi összefogásban látja a megoldást, amelyben szerepet kapna az egészségügy, illetve azok a társadalmi, kormányzati szervezetek, intézmények, amelyeknek fontosak a demográfiai mutatók. 1997-től ugyanakkor, Magyarországhoz hasonlóan, folyamatosan csökken az esetek gyakorisága a megyében is. Így tehát ezt a tendenciát kellene valahogy megerősíteni. /Rédai Attila: Öngyilkossági tendenciák Hargita megyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

2000. szeptember 22.

Csíkszeredán negyedik éve rendszeresen megrendezik az Erdélyi Orvosnapokat. Idén a tudományos konferencia témája a klinikai neuropatológia volt. Szept. 21-én kezdődött a konferencia dr. Kelemen József főszervező, dr. Majtényi Katalin társszervező /a budapesti Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet osztályvezetője/, dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester és Sarca Mihai alprefektus köszöntői után két szekcióban rögtön nekiláttak a munkának. Este a csíksomlyói orgonakoncert hasznos kikapcsolódást nyújtott a vendégeknek. /Rédai Attila: IV. Erdélyi Orvosnapok Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./

2001. május 10.

Balánbányán a független román polgármester ledöntette az RMDSZ hirdetményeinek kiragasztására szolgáló táblát. A máj. 2-i rendkívüli tanácsülésen az RMDSZ-többségű testület a PDSR-s kollégák egyetértésével eldöntötte, hogy haladéktalanul vissza kell állítani az RMDSZ hirdetményeinek kiragasztására szolgáló táblát. Mihai Meres polgármester azonban nem hajtotta végre a határozatot, ezért a balánbányai RMDSZ-szervezet máj. 8-i ülésén tiltakozó közleményt fogalmazott meg. A közlemény szerint a polgármester kicsinyesnek nevezte az RMDSZ-t, tanácsosait pedig a "fasiszták, nácik és neonácik" jelzőkkel illette. Brezovszky György alpolgármester leszögzte: Mi nem akarunk különösebb cirkuszt, de valahogy figyelmeztetnünk kell a polgármestert, hogy változtasson modorán. Meres Mihai a lapnak nyilatkozva elmondta, nem éppen úgy hangzott el az a kijelentés, ahogy a közlemény állítja. "Úgy fogalmaztam, hogy az RMDSZ tanácsosai viselkedésük alapján fasiszta és náci eszméket képviselnek" - emlékezett. E mondattal a polgármester az RMDSZ-esek olyan értelmű kijelentésére válaszolt, amely szerint meg kellene tanulnia magyarul. /Rédai Attila: Puskaporos hangulat. RMDSZ-es tanácsosokkal vitázik a balánbányai polgármester. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

2001. május 31.

Feszült hangulatban zajlott a csíkszeredai önkormányzat idei költségvetést elfogadó máj. 30-i ülése. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök nem tudta lebeszélni Csíkszereda város képviselőit arról, hogy beperelik a megyét, ha nem kapják meg a szerintük nekik járó 7,5 milliárdot. Az önkormányzat végül az előterjesztett változatban szavazta meg a város költségvetését, ezzel párhuzamosan eldöntötték az is, hogy törvényszék elé kell vinni a vitát, már csak azért is, hogy kiderüljön, kinek van igaza. /Rédai Attila: Pereskednek barátsággal. Nem enged a csíkszeredai önkormányzat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

2001. június 4.

Jún. 2-án Csíksomlyón több százezer zarándok gyűlt össze a hagyományos pünkösdszombati búcsún. Az érkező zarándokokat a kegyhely őrzői, a helyi ferences szerzetesek üdvözölték. "Jogunk van ahhoz, hogy keresztény hitünket nemzeti színekben, anyanyelvünkön ünnepeljük meg" - hangsúlyozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a hagyományos csíksomlyói búcsúra érkezett több százezernyi zarándokot köszöntő beszédében. A Szent István által alapított erdélyi főegyházmegye érseke Krisztus példájára hivatkozott, aki anyanyelvén, nem a liturgia nyelvén imádkozta a zsoltárt. Mint mondta, ha valaki vállalja a kereszténységet, akkor a kereszténység beletestesül abba a népbe, nemzetbe és kultúrába, amelybe Isten teremtette. - Ezért mi büszkén valljuk magunkat egyszerre kereszténynek és magyarnak, s anyanyelven dicsőítjük Istent, adunk hálát a boldogságos Szűzanyának. Mindezt megtehetjük, mert ez keresztény szent hitünknek is a tanítása - mondta az érsek. - A kegytemplomhoz hajnaltól érkeztek a zarándokcsoportok, a "keresztaljak", majd az ünnepi szentmise helyszínére a két Somlyó hegye közötti Nyeregbe mentek. Az egyházi személyiségeket a körmenetben a szerzetesrendek, lovagrendek képviselői követték, majd a világi méltóságok. A körmenetet a gyergyóalfalui keresztalja vezette, annak emlékére, hogy 1567-ben a Csíkszereda melletti nagyerdei ütközetben a gyergyóalfalui katolikusok vonultak először harcba a térítő szándékkal érkező protestáns fejedelem csapatai ellen. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Bíró László kalocsai segédpüspök, a központi szeminárium rektora volt. Prédikációjában kiemelte: az igaz értékek iránti szüntelen vágy hozta a csíksomlyói kegyhelyre, a nyugati kereszténység legkeletibb búcsújáró helyére a zarándokokat. - Keressük a gyökereket, félünk, hogy asszimilálódik nyelvünk, felszívódik kultúránk, és kihűl a hitünk - mondta. Illyés Gyulát idézve hangsúlyozta: a szél kihívására a fa gyökereivel válaszol, a kegyhely pedig e gyökerekhez visz vissza. A jégeső, majd a hullámokban ismétlődő zivatar dacára a több százezernyi zarándok áhítattal követte végig az ünnepi szentmisét. A zarándokok között volt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke, Semlyén Zsolt vallásügyi államtitkár, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete, Habsburg Ottó családja kíséretében, valamint az erdélyi magyar közélet számos szereplője. Zarándokcsoportok érkeztek a Székelyföld minden részéről, de sokan voltak Erdély más vidékeiről, Magyarországról, az utódállamokból, Nyugat-Európából és a tengeren túlról. Délután a csángók számára csángómisét tartottak a somlyói plébániatemplomban, este pedig passiójátékot mutatott be a Csíksomlyói Passiójátékok Testülete. /Több százezer zarándok Csíksomlyón. Jégesőben is keresztények és magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ "Öröm látni azt, hogy e széttöredezett világban ennyien vállalkoztak arra, hogy a zarándokok fárasztó útján eljöjjenek a csíksomlyói segítő Szűz Máriához" - kezdte prédikációját Bíró László kalocsai-kecskeméti segédpüspök. "Mi vonzott minket ide? Keressük a forrást, keressük a gyökereket, keressük az igaz értékeket" - folytatta. A másság ténye önmagában még nem pozitívum: "Az anyagyilkos, a nemzetpusztító másságát is tisztelnem kell, csak azért mert más? - kérdezte. - "Érdemes elgondolkodnunk a kortárs elmélkedő szavain, aki azt mondja: a XVI. század hitt az Istenben, a XVII., XVIII. század hitt az Istenben és az emberben, a XIX. század hitt az emberben. A XX. század nem hitt sem Istenben, sem emberben. A XXI. század vagy nem hisz és elpusztul, vagy újra hisz Istenben, és akkor remélhet jövőt" - szólt a prédikáció legemlékezetesebb gondolata. /Rédai Attila: "...A fák gyökerükkel válaszolnak" = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

2001. július 9.

A csíkszeredai Regionális Központ A Bíró A. Zoltán vezetésével a Csíki-medence jelenlegi társadalmi helyzetéről készített tanulmányt. A kutatási részeredményekről megoszlik a régió elöljáróinak véleménye. A kutatás részeredményei arra engednek következtetni, hogy a térség társadalmi krízishelyzetben található: a családok többsége egyik napról a másikra, előretekintés, tervezés nélkül él, az embereknek nincs jövőképük, ezért a kilátástalanság hangulata uralkodik a régióban. Papp Előd csíkszeredai alpolgármester egyáltalán nem látja olyan tragikusnak a helyzetet. Madéfalva polgármestere, Blága Béni megjegyezte, hogy a falusi ember az adózások miatti félelmében mindig kevesebbet vall be mindabból, amilye van. Madéfalván például 2800 hektár megművelt földterület található, de ebből csupán ezer hektár szerepel a gazdasági nyilvántartóban. A polgármester úgy látja, a madéfalviak évről évre jobban odafigyelnek terményeik minőségére, vegyszerezésükre, ápolásukra, szántóik pedig a környéken a legszebbek. Csíkszentmárton elöljárója ellenben igazat adott a regionális központ kutatóinak. Ábrahám Lajos szerint a lakosság mindössze tíz százalékát teszik ki azok, akik jó körülmények között élnek, 65 százalékuk az átlagosnál gyengébben, a többiek pedig annál rosszabbul. Kiutat is kellene javasolni a társadalom számára" - fejtette ki Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő. /Rédai Attila: Saját kézbe venni sorsunkat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

2001. szeptember 14.

Nincs jelentős késés a csíkszeredai Hargita Szálló átalakításában, október 1-jén megnyithatják a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem campusát. A bejárattól nem messze cukrászda, kávézó kap helyet, mellette lesz egy egészségügyi részleg elkülönítővel, orvosi rendelővel, kezelővel és az ezek részét képező mellékhelyiségekkel. Ugyancsak a földszinten alakítanak ki három előadótermet, a nagyobbik aula, mellette a kisebbik amfiteátrum lesz. A félemeleten még öt előadóterem, az étkezde, konyha és egy informatikai szakterem kivitelezésén dolgoznak. Az első emeleten rendezik be az irodákat, a második és a hatodik szint között pedig bentlakás lesz: négy emeleten a diákoknak, az utolsó szinten pedig a tanároknak. A meglévő, elavult hőközpont mellé beszerelnek egy újat, az alsó három szinten lecserélik a csövezetet és a fűtőtesteket is. /Rédai Attila: Októberben nyitja kapuit az egyetem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

2001. november 28.

Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke hevesen bírálta a hírszerző szolgálat jelentését. Veszélyben van a PSD-RMDSZ együttműködés folytatása - jelentette ki. Kelemen Hunor képviselő Csíkszeredában tartott tájékoztatóján hozta nyilvánosságra az RMDSZ álláspontját a titkosszolgálatnak /SRI/ a Székelyföldet érintő jelentésével kapcsolatban. Szerinte a dokumentum a SRI konzervatív erőinek a műve, amelyeknek nem áll érdekükben sem a nemzetiségek közötti párbeszéd folytatása, sem az ország euroatlanti integrációja. "Ez a támadás, amelyet nem csak a székelyföldi, hanem az egész magyar közösség ellen intéztek, megalapozatlan és veszélyes" - fogalmazott Kelemen. A SRI-jelentés megállapításai valótlanok, konkrétumokkal nem igazolhatóak. Az RMDSZ fontolgatja annak a lehetőségét, hogy felkérje az Európa Tanácsot a két megye monitorizálására. A kialakult helyzet tisztázása érdekében várják az államfő, a miniszterelnök és a kormányzó párt mihamarabbi, világos és határozott állásfoglalását. - Horia Grama, Kovászna megye prefektusa a Krónika kérdésére úgy értékelte, az általa vezetett intézmény hatalmát és tekintélyét is megerősítette az elmúlt időszakban. A prefektusnak ezért az a véleménye, a SRI által nyilvánosságra hozott jelentés nem vonatkozik a prefektúrára, de úgy látja, más központosítás alól kikerült megyei intézményre sem, mert jelentősen javult tevékenységük, és nőtt tekintélyük. Kifogást egyedül a tanfelügyelőség ellen fogalmazott meg Grama, a tankönyvbotrányra és a képességvizsgák nagyon gyenge eredményeire hivatkozva, valamint arra, hogy meglátása szerint Keresztély Irma főtanfelügyelő nem hajtotta végre elég gyorsan és határozottan a szaktárcától érkező utasításokat. /Rédai Attila: Veszélyben a paktum? = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2002. február 7.

Harmincmillió lejre büntette a Hargita megyei prefektúra Csíkszentmárton önkormányzatát azért, mert nem tűzte ki az ország lobogóját és címerét a kormányhatározat által előírt helyekre, ráadásul a polgármester irodájában egy Nagy-Magyarország térképet is találtak. Mindezért a községházát 30 millió lejjel büntették. A községvezető tagadta a térképre vonatkozó vádakat, és nem ismerte el a bírság jogosságát sem. Ábrahám Lajos csíkszentmártoni polgármester felháborodással utasította vissza a tanácsadó állításait. A homlokzaton ugyanis volt egy kopottabb lobogó, amit a szél véletlenül éppen felcsavart, ezért nem látszott rendesen. Ami pedig a Nagy-Magyarország térképéről szóló vádat illeti, Ábrahám szerint ez szemenszedett hazugság, ugyanis az ő irodájában egy román és magyar nyelvű Hargita megyetérkép, illetve egy háromnyelvű, különböző turisztikai látványosságokat megjelölő Európa-térkép található. A polgármesternek nem áll szándékában kifizetni a bírságot, ezért óvást nyújtott be a kormányhivatalhoz. /Rédai Attila: Nagy-Magyarország a megyetérképen. Büntettek Csíkban a hiányzó trikolórokért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2002. február 21.

Eltűnik a Sapientia-EMTE csíkszeredai szakáról a vidékfejlesztési szak, mert a szakminisztérium 2002-től érvényes lajstromában nem szerepel ez a szakosítás. A kar vezetősége hosszas vita után úgy döntött, hogy helyette alkalmazott szociológiára iratkozhatnak be a diákok. Tonk Sándor rektor szerint a kényszerű intézkedés nem változtatja meg lényegesen a tantervet. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai kar dékánja megerősítette a Krónika értesüléseit, miszerint a kari tanács ülésén szoros eredmény született: öten szavaztak az új szak beindítása mellett, négyen ellene. A kari tanács döntéséről megoszlanak a vélemények. Papp Előd, Csíkszereda alpolgármestere kifejtette: semmi értelme, hogy Csíkszereda is kitermeljen évi ötven szociológust, hiszen azok is alig találnak állást, akik jelenleg Kolozsváron végeznek. Kolumbán Gábor dékánhelyettes szerint az új környezetmérnöki szak indításával nem tűnne el közgazdász vidékfejlesztők képesítése. Tonk Sándor, a Sapientia-EMTE rektora kifejtette: nem tartja méltányosnak az engedélyezett szakok listájának állandó megváltoztatását, és a szaktárca döntése ellen több felsőoktatási intézmény is tiltakozott. További változás, hogy jövőre az egyetemen az agrárgazdaságtan szakból környezetgazdaságtan szak lesz. /Rédai Attila, Salamon Márton László: Vidékfejlesztés helyett szociológia. Vitát szült az EMTE csíki karának döntése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

2002. március 6.

Együttműködési tárgyalásokat folytat a Pro TV a Kaho Kft. vezetőségével, amely az országos kereskedelmi televízió helyi hírműsorának elindítását célozza. Hízó Zoltán, a Pro TV helyi megbízottja elmondta, reményeik szerint hamarosan a Csíki TV jelenlegi csapatával és stúdiójában a Pro TV-től megszokott stílusú és tartalmú helyi híradót sugároznak majd élőben. A Pro TV már régóta szeretett volna betörni a csíki televíziós piacra. Az indulás után a csíkszeredai és környékbeli nézők a Pro Tv megszokott frekvenciáján követhetik figyelemmel az adást, román nyelven 17 órától 10 perces hírműsort, míg magyar nyelven 22 óra körül hosszabb, 15-20 perces összeállítást. A csapatot egyelőre a Csíki TV jelenlegi hírszerkesztőségének stábjából állítják össze – ami az eddigi híradó megszűnését vonja maga után –, hiányozni fog belőle a főszerkesztő, Székedi Ferenc, aki a továbbiakban csupán a Csíki TV vezetője lesz. A Csíki Tv akkor vesztette el az élő műsorok sugárzási engedélyét, amikor a Kaho Kft. eladta az Astral Telecomnak a tulajdonában levő kábeltelevíziós hálózatot – tájékoztatta a Krónikát Szabó Gyula, a Kaho igazgatója. /Rédai Attila: Megszűnhet a Csíki TV híradója. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

2002. március 26.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének márc. 23-án, Marosvásárhelyen megtartott vezetőségi ülésén döntöttek a MÚRE 2000. évi díjairól. Az ügyvezető tanács döntése értelmében Balázs Bencze, a Szabadság munkatársa pályakezdő díjat kapott, megosztva Rédai Attilával, a Krónika munkatársával. A díjátadásra máj. 25-én, Szovátán kerül sor, a MÚRE közgyűlésén. A vezetőség további hét újságíró-díj odaítéléséről döntött. /(m. j.): Pályakezdő díjas Balázs Bence. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

2002. május 20.

Máj. 18-án, pünkösd szombatján volt a csíksomlyói búcsú, melyen – hasonlóan az előző évekhez közel 300 ezer ember vesz részt. Az idei, 435. csíksomlyói pünkösdi búcsú jelmondata: Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet! A híveket a kegyhelyeket őrző erdélyi ferencesek tartományfőnöke, Pál Leó fráter és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek köszöntötte. Jakubinyi érsek emlékeztetett arra, hogy Szent István király volt az első, aki népét és országát Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Az érsek a búcsú céljaként azt fogalmazta meg, hogy meg kell őrizni a hitet, hűnek kell maradni a szülőföldhöz, vállalni kell a hit és az anyanyelv művelését. Csató Béla kanonok mondta a szentbeszédet. A csíksomlyói ünnepi szentmisét közvetítette a Duna Televízió, és az idén először az interneten keresztül a világ bármely pontján is élőben volt hallható. Ezt követően passiójáték volt a két hegy, a Nagy-Somlyó és a Kis-Somlyó alkotta nyeregben, majd csángó misét tartottak a plébániatemplomban. 21 órakor a nyeregben tartották a Szent Kinga gyűrűje című előadást. Éjjel virrasztás volt a kegytemplomban és az ifjúság számára a plébániatemplomban. /A béke kötelékével a lelki egységért. Háromszázezren zarándokoltak az idén Csíksomlyóra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ Csató Béla pápai kanonok prédikációjában a keresztény értékek fontossága mellett foglalt állást, elítélve a néha terrorizmusba torkolló szabadosság eszméit. A Buenos Aires-i magyar kolóniát három zarándok képviselte, de eljöttek Ausztráliából is. A csíksomlyói ferencesek 400 ezer szentostyát készítettek elő a szentmise utáni szentáldozásra, a mise közbeni gyóntatást ötven pap végezte. Dávid Ibolya miniszter, az MDF elnöke minden évben részt vesz a zarándoklaton. "Itt hosszú időre megkapom azt a muníciót, amely elegendő ahhoz, hogy hittel, lélekkel, alázattal dolgozzam" – fejtette ki a leköszönő miniszter asszony. Pokorni Zoltán, a FIDESZ-MPP elnöke először volt a zarándoklaton. Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, református lelkész annak ellenére, hogy protestáns vallású, minden évben elmegy a búcsúra, s ezt természetesnek tartja. /Lukács János, Rédai Attila: "Lelki egységet a béke kötelékével". = Krónika (Kolozsvár), 2002. máj. 20./ Az ünnepi mise előtt tíz perccel a búcsú résztvevői csodával határos jelenségnek lehettek tanúi: a felhőtlen égbolton a napot glóriaszerű fénykoszorú vette körül. A jelenségre az oltár mikrofonjától hívták fel a figyelmet: ,,Magyarok, nézzetek az égre, Isten áldása rajtunk van" — hangzott a mikrofontól, s így több százezren láthatták a csodálatos jelenséget. ,,A nap rózsát szór reánk, mert a Boldogságos Szűzanya örvend, hogy itt vagyunk" — magyarázta mellettünk az egyik csángó asszony a kis unokájának. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György celebrálta, aki a híveket üdvözölve elmondta: ,,Ha nem a csodálkozás, hanem a hit hozott el benneteket a búcsúra, akkor csodálatos találkozás fog történni a lelketekben". A jelenlevők az Illyés Közalapítvány jóvoltából egy óriás videokivetítőn követhették a liturgiát. /Bodor János: Pünkösdi búcsú Csíksomlyón. Isten áldása a magyarokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

2002. május 27.

Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2002. június 12.

Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának dékánja közölte, az Akkreditációs Bizottság jún. 10-én két újabb szak, a kertészmérnöki mellett a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szak indítására is engedélyt adott. /A meglevő szakok: informatika, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, valamint a szociálpedagógia/. A kertészmérnöki szakra a tervek szerint 50 hallgatót vesznek fel, ebből 25 tandíjmentesen végezheti tanulmányait. A kertészeti szakon a felsőbb éveken választhatnak az agroinformatika, biotechnológia, dísznövénytermesztés és dendrológia, genetika és növénynemesítés, gyógynövénytermesztés, környezetgazdálkodás, menedzsment és marketing, növényvédelem, szőlőtermesztés, talajtan és agrokémia, zöldségtermesztés szakirányok között. A társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra 40 hallgatót (20 tandíjmentes, 20 tandíjköteles helyre) vennének fel. A képzés célja sajtóreferensek, sajtószóvivők, reklámasszisztensek, médiamendzserek, kommunikációs szakreferensek, műsorvezetők, közösségi mediátorok, újságírók, hírszerkesztők képzése lenne. /(bodolai): Két új szakot engedélyeztek a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./ Megkapta a működési engedélyt az EMTE csíkszeredai karának élelmiszeripari mérnöki, környezetmérnöki és általános közgazdaságtani, valamint a marosvásárhelyi kar kommunikációs képesítése. Tonk Sándor, az egyetem rektora megerősítette, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy a marosvásárhelyi kommunikációs képesítés két szakirányából csupán egy, a közkapcsolatok-kommunikáció kapott jóváhagyást. Ugyanakkor neheztelnek a bizottságra azért, mert a Kolozsvárra tervezett környezettudományi szak ügycsomója, a kapott magyarázat szerint feledékenységből, nem került az ülés napirendjére. Tonk kifejtette, az eredeti tervektől eltérően szerepelt az engedélyeztetések között a csíkszeredai általános közgazdaságtani szak, mert korábbi elképzeléseiket az új hivatalos szakjegyzékhez kellett igazítani, és szükségesnek érezték, hogy megerősítsék Székelyföldön a közgazdaságtani oktatást. Egyetlen gond, hogy a kuratórium döntése értelmében ősztől csak akkor lehet beindítani ezt a szakot, ha lesz rá elegendő anyagi fedezet, de Tonk reményét fejezte ki, hogy ezt sikerül előteremteni. A Krónika információi szerint az EMTE oktatási helyszínei között néha feszültséget okoz, hogy a különböző karokon néha hasonló profilú szakok beindítását tervezik, mintegy versenyhelyzetbe állítva a városokat. Tonk Sándor azonban úgy véli, nincs ok a nézeteltérésre, hiszen megpróbálták jól behatárolni és megkülönböztetni a szakokat, és mindegyik oktatási helyszínnek meglesz a maga sajátos jellege. /Rédai Attila: Erősödő közgazdasági képzés. Négy új szakot hagytak jóvá az EMTE-n. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2002. június 27.

Indulatok közepette zajlik Hargita megyében az Ifjúsági Alapítvány újjászervezése. Ezeket a megyei közalapítványokat az egykori Kommunista Ifjak Szövetsége (KISZ) jogutódjaként egy meg nem született jogszabály szerint kellene talpra állítani. Hargita megyében az alapítvány 1995 óta nem működik. Az újjáélesztésre nemrég két ifjúsági szervezet tett kísérletet: az RMDSZ-közeli Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a szövetséggel hosszú ideje vitában álló Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), amelyek egyébként egymással sem ápolnak gyümölcsöző kapcsolatokat. Külön-külön hívott össze ülést Csíkszeredában június 12-én és 13-án két kezdeményező csoport annak érdekében, hogy előkészítsék a Hargita megyei Ifjúsági Alapítvány újjászervezését. Az előbbit Nagy Pál, a Magyar Ifjúsági Tanács tagszervezetének, az Udvarhelyi Fiatal Fórumnak (UFF) az elnöke kezdeményezte, az utóbbit pedig Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlethez tartozó Csík Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) vezetője. Mint ismeretes, a MIT tavaly megszakította kapcsolatát az RMDSZ-szel, így a szövetség által létrehozott MIÉRT és a MIT nincsenek kapcsolatban. Nagy Pál UFF-elnök szerint a feszültséget politikai érdekek gerjesztik, mivel az RMDSZ-közeli ifjúsági szervezetek – maguk mögé állítva néhány "mit sem tudó" kisebb egyesületet – egy még nem létező törvény alapján próbálják megszerezni az egykori KISZ-vagyont. Borboly Csaba, a CSTIT és az alapítvány tagszervezeteként elismert Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME) elnöke szerint a találkozó nem érte el kitűzött célját, hiszen nem tisztázták a tagszervezetek státusát, nem választottak új vezetőséget. /Rédai Attila: Hargita megyei harc a KISZ-vagyonért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

2002. június 28.

Jún. 27-én Kovászna és Hargita megyében járt jún. 27-én Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Csíkszeredában keményen bírálta a két megye polgármestereit a birtoklevelek kiállításának késése miatt. Sepsiszentgyörgyön zárt ajtók mögött tárgyalt az RMDSZ és a PSD vezetőivel. A megyei konzultatív bizottság ülésén Demeter János tanácselnök megfogalmazta, hogy költségvetés-kiegészítésként 114 milliárdra van szüksége Háromszéknek, jövőre pedig az idei büdzsé 60 százalékos emelése lenne elegendő, illetve az útalapból 90 milliárdot kellene átutalni a szaktárcának a megkezdett munkálatok folytatására. Cozmanca tárgyalásokat ígért. A közvagyonleltár, a Lábas Ház, a sepsiszentgyörgyi atlétikapálya, a Keleti-Kárpátok Múzeumának székhelye, a baróti ipari parknak szánt területek, illetve az állami vállalatok ingatlanátadásáról szóló kormányhatározatok mielőbbi elfogadását a miniszter támogatja. Csíkszeredában az ülésen Zsombori Vilmos megemlítette, hogy az elmúlt harminc évben a megye egyetlen komoly beruházásban sem részesült. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kitért arra, hogy több intézmény továbbra sem annak a településnek fizeti az alkalmazottak béradóját, ahol ezek dolgoznak. /Farkas Réka, Rédai Attila: Sárga lap az elöljáróknak. Székelyföldön járt Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

2002. június 29.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai oktatási színhelyén kihelyezett ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága. A jún. 28-án befejeződött kétnapos ülés keretében felsőoktatás-politikai fórumot is tartottak. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságát azzal a céllal hozta létre az MTA, hogy integrálják a határon kívüli magyar tudományosságot a hazai tudományos életbe - hangsúlyozta Berényi Dénes akadémikus, a testület elnöke. - Eljött az ideje annak, hogy ne beszéljünk külön határon belüli és határon túli magyar tudományról, mivel egységes magyar tudományosság létezik - szögezte le Tonk Sándor professzor, a Sapientia Egyetem rektora. Felsőoktatási intézményrendszerünk a tudomány évezredében címmel fórumot rendeztek az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. Az érdeklődők első alkalommal az interneten élőben követhették a kétnapos konferencia munkáját. /MTA bizottsági ülés Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./ Tizenkét magyar akadémikus tartott előadást Csíkszeredában a tudomány különböző területeiről az MTA és a Sapientia közötti kapcsolatnak köszönhetően. Átadták az EMTE csíkszeredai épületének laboratóriumi szárnyát. Felsőoktatási stratégiát próbáltak felvázolni. Lányi Zsolt dékán szerint arra van szükség, hogy "közös képet lássunk arról, ami évek múltán a gyerekeinkre vár". Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: "Itt az ideje, hogy a stratégiát szembesítsük a valósággal, hiszen egyetlen akkori egyetemi központunk mellé több város beépült. A valóság módosította elképzeléseinket, de a lényegen nem változtatott: szükség van a magyar oktatás teljes vertikumára és az oktatók döntésképességére". A tervek szerint a rendezvény egy záródokumentum elfogadásával ért véget, amelyet az aláírók széleskörű vitára kívánnak bocsátani a tökéletesítés céljából. /Rédai Attila: Felsőoktatási stratégiát vázoltak. Kétnapos tudományos konferenciát tartottak a csíkszeredai EMTE-n. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

2002. július 5.

Egyenruhás tiszt kereste fel nemrég a csíkszeredai József Attila Általános Iskolát, ahol az évek folyamán beiskolázott csángómagyar diákokról szóló dokumentumokat vette szemügyre. A megyében nem ez az első hasonló eset, ám a megyei rendőrparancsnoknak egyetlen ilyen akcióról sincs tudomása. Veress Emőke igazgató elmondta, az udvariasan, de határozottan fellépő férfi dokumentumok tömkelegét kérte ki az iskola archívumából, majd ezeket megvizsgálva továbbállt, közölve, hogy minden rendben van. A tiszt fénymásolatokat kért a megvizsgált dokumentumokról, amelyekért aztán utólag nem jött el. Az akciónak köze lehet a Bákó megyei Desteptarea című megyei napilap által elindított sajtókampányhoz: azzal vádolják a csángómagyar szövetséget, hogy tanulmányaikat be nem fejezett oktatókat foglalkoztat. Néhány, Moldvából Csíkszeredába átiratkozott diák esetében ugyanis szülőfalujuk iskolájának anyakönyvi kivonatába "iskolai cserbenhagyást" jegyeztek be. A bákói napilap azt állítja, legkevesebb húsz hasonló "cserbenhagyásról" tud, akik mind a diószéni iskola volt tanulói. Az iskola igazgatója, Eugenia Baciu a napilap egyik, ez év eleji cikkében közölte, hogy a gyerekek "valószínűleg egy Hargita megyei iskolában fejezték be a nyolc általánost". Említést sem tesz azonban arról a számtalan hivatalos átiratról, amelyek a József Attila Iskolából, mindegyik tanuló esetében külön, névre szólóan érkezett Diószénre, kérve az anyakönyvi kivonatok átküldését. Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai iskola egykori igazgatója kifejtette, hogy vezetése idején 171 csángómagyar gyerek fordult meg az iskolában. Közülük 164-en tudták folytatni tanulmányaikat a székelyföldi középiskolákban, huszonhatan pedig valamely felsőfokú oktatási intézményben. Borbáth Erzsébet hangsúlyozta, egyedül a diószéni iskola nem reagált átirataikra, hiszen Pusztinából és Rekecsinből végül megérkeztek az anyakönyvi kivonatok. Ezért két diószéni diáklány, Füstös Gabriella és Farkas Mónika anyakönyvét, akik a tanítóképzőbe felvételiztek, hiányosan küldték át a középiskolába. A dokumentumok csak a hatodik, illetve a hetedik osztálytól, a József Attilába való átigazolásuktól volt kitöltve, hiszen az I-V., valamint az I-VI. osztályra vonatkozó adatok, a többszöri felkérés ellenére, nem érkeztek meg. Az iskolába látogató rendőrtiszt Borbáth Erzsébet véleménye szerint arra volt kíváncsi, hogy Csíkszeredában kitöltötték-e a hiányzó rubrikákat az anyakönyvben a diószéni adatok hiányában, mert amennyiben ezt megtették volna, okirat-hamisítást követtek volna el. Látván azonban, hogy erről szó sincs, távozott, és ezért nem tért vissza a fénymásolatokért sem. Ioan Negrusa dandártábornok, Hargita megye rendőrparancsnoka közölte: "a rendőrségnek nincs joga semmiféle etnikai érintettségű vizsgálatot végezni. Gazdasági ellenőrzéseket tarthatunk, de jelen esetben nem tudok ilyesmiről, amely a József Attila Iskolában zajlott volna". Bartha Csaba, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke nem tartja kizártnak, hogy valójában a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ folytat nyomozást az ügyben. /Rédai Attila: Bartha a SRI-re is gyanakszik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

2002. július 20.

A meghirdetett helyek alig több, mint felét töltötték be a júliusi felvételin a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain. Habár a jelentkezők száma önmagában elég lett volna a helyek betöltésére, sok felvételiző nem érte el a bejutáshoz szükséges érdemjegyet. Lányi Szabolcs, az EMTE csíkszeredai karainak dékánja közölte: 385-en felvételiztek a meghirdetett 325 helyre, 105 hely mégis betöltetlen maradt, mert a felvételizők közel felét a vizsgák után elégtelen teljesítményük miatt elutasították. A három gazdasági szak, a könyvelés és gazdasági informatika, az általános közgazdaság és az élelmiszeripari gazdaság 150 helyéből 55 üresen maradt, a román-angol szak 50 helyéből 9, a két mérnöki képesítés, az élelmiszer-, valamint a környezetmérnökin a 100-ból 41 hely maradt betöltetlen. Az egyetlen szak, ahová már nem lehet felvételizni a szeptemberben most már biztosan megtartandó pótfelvételin, az a vidékfejlesztési szakirányú szociológia, ahol mind a 25 hely megtelt. Lányi emlékeztetett: hosszú hónapokon keresztül bizonytalanság volt az egyetem körül, késett a román kormánynak az intézmény működését, illetve a szakok indítását engedélyező rendelete. A diákok képzettségének visszaesését eredményezi a romániai középiskolás oktatási rendszer alulfinanszírozása és motiválatlansága. A dékán hangsúlyozta, a Sapientián nem elitképzés folyik, hanem jó szakemberek formálása abból a humán erőforrásból, ami rendelkezésre áll. Jövőre azt tervezik, hogy a székelyföldi középiskolákkal és pedagógusaikkal közösen éves felkészítősorozatot indítanak. /Rédai Attila: Középszerű jegyek. A helyek fele betöltetlen az EMTE-n. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

2002. augusztus 13.

A csíkszeredai csendőrök egy csoportja aug. 10-én éjjel a 25. Korondi Fazekasvásáron megrendezett szabadtéri táncos mulatságon különös kegyetlenséggel megverte a hangosító cég tulajdonosát és Dézsy Károly lemezlovast. A megvert Dézsy Károly törvényszéki orvoshoz fordul. - Hivatalos formában kérek magyarázatot a megyei csendőrparancsnokságtól - jelentette ki Katona Mihály korondi polgármester. Katona Mihály szerint a Korond főutcáján vasárnap újból megjelent fekete ruhás csendőröket senki sem hívta a fazekasvásárra. A polgármester megengedhetetlennek tartja, hogy a csendőrség nem tájékoztatta semmiről, ezért írásban kér magyarázatot Roman Ioan Hargita megyei csendőrparancsnoktól. Aug. 11-én Korondon tájékozódott az ügyről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő is. Asztalos azt nyilatkozta, hogy ha a megyei csendőrparancsnok nem szolgál magyarázattal a korondi incidensről, a belügyminiszterhez fordul az ügyben. A csendőrparancsnokság aug. 12-én folytatta a nyomozást a korondi incidensek ügyében, s ezek összegzéséig Ioan Roman ezredes nem nyilatkozott. /Rédai Attila, Zilahi Imre: Dézsy Károly nem hagyja annyiban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

2002. szeptember 19.

A Népművészet Mestere címmel jutalmazták a lészpedi Demeter Antalné Jánó Anna balladaénekest, a díjat szept. 24-én adják át a bukaresti magyar nagykövetség részéről, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és az RMDSZ szervezésében Bákóban, a Moldova Szálló konferenciatermében. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató méltatja majd Anna néni hozzájárulását az egyetemes magyar kultúra értékeihez. A 76 éves néni jelenleg egy lészpedi házikóban él, egészségi állapota nagyon megromlott. Balladái olyannyira híressé tették, hogy szinte egymást érték az ajtóban a vendégek. A legtöbben Magyarországról jöttek, magnót, videokamerát hoztak, hogy megörökítsék a dalokat. /Rédai Attila: Énekelni szeretett a legjobban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2002. október 2.

Megszűnt a Csíki TV név - a csíkszeredai kábeltévés csatorna ezentúl Astral TV néven sugároz. Székedi Ferenc főszerkesztő jogszabályi kötelezettséggel magyarázta a változás okát. A kábelhálózat korábbi gazdája, a Kaho Kft. már korábban eladta tulajdonát az Astral Telecomnak, ezúttal az adónak miatt nevet is kellett változtatnia. Az Astral rendelkezik a műholdas adók továbbítási, valamint helyi szerkesztésű konzervműsorok kábelen való sugárzási engedélyével. A televízió szerkesztősége az utóbbi időben átalakult szolgáltató stúdióvá, a Pro TV helyi adója számára gyárt kereskedelmi jellegű híradókat. Emiatt a szerkesztőség elvesztette a város életében elfoglalt közéleti szerepét. A Csíki TV korábbi híradójának sávján ezentúl este negyed nyolctól, Csíkszereda közelképben címmel közéleti magazinműsort sugároznak. /Rédai Attila: Csík közelképben. Ezentúl Astral TV néven sugároznak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2002. október 11.

Okt. 10-én felavatták Csíkszentmártonban a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat támogatásával létrehozott gyermekközpontot. Az ingatlanban öt tantermes óvodát, számítógépközpontot, leányanya-segélyzőt és egy koraszülött csecsemő-fejlesztőközpontot fognak fenntartani. Eddig mintegy 2,2 millió dollárba került a létesítmény, legnagyobb támogatójuknak, az OTP Bank Rt.-nek köszönhetően. /Rédai Attila: Átadták a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat segítségével létrehozott csíkszentmártoni gyermekotthont. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

2002. november 11.

Csíkszeredai fiatalok, Lázár Csaba és Günther Ottó internetes újságot indított Erdély hírportáljaként. Az oldal két hónapja működik. A fiatal csapat saját tudósítókat foglalkoztat Erdély több városában. Így a Kolozsváron, Szatmáron, Nagyváradon, Brassóban, Aradon, Udvarhelyen és Csíkszeredában történtekről adnak tájékoztatást. A hirek.ro csapata: Rédai Attila, főszerkesztő, Csata Orsolya, Fodor István, Jakab Árpád, Kiss Edit, Lepedus Péter, Tóásó Áron Zoltán, Tóth Hajnalka tudósítók megpróbálnak gyors és objektív tájékoztatást nyújtani. Naponta mintegy húsz új hír kerül a portálra. Azokra is gondoltak, akiknek nincs állandó internet hozzáférési lehetőségük, éppen ezért napi hírlevelet is szerkesztenek. Eddig 98-an igényelték az ingyenes hírlevelet. Internetes rádiót is működtetnek, Erdély Rádió néven. /Daczó Dénes: Erdély hírportálja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2002. november 12.

Félsikernek számítanak az elmúlt hétvégén Hargita megyében lebonyolított időközi helyhatósági választások. Az öt településből két helyen kell megismételni a szavazást, mert a részvételi arány nem érte el az ötven százalék plusz egyet. Maroshévízen sem sikerült polgármestert választani, mert a lakosság 41,49 százalék járult az urnák elé, így érvénytelen volt a szavazás. Érvénytelen volt a polgármester-választás Csíkmadarason is, ahol ugyan egyetlen jelölt szállt versenybe, az RMDSZ-es Miklós Géza, de csak 471 érvényes szavazat volt, s 909-nek kellett volna lennie, hogy meglegyen a szükséges arány. Miklós Gézának újra meg kell méretkeznie jövő vasárnap saját magával. Csíkkozmáson Bodó Dávid megszerezte a szükséges szavatot. Csíkszentsimonban az RMDSZ-es Fábián László lett a polgármester. A Kolozs megyei Feketetón meg kell ismételni választást. A Máramaros megyei Izasajón sem sikerült polgármestert választani. A település a nyáron vált le Rozália községtől. /Rédai Attila: Félsiker a vasárnapi választásokon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2002. december 3.

Dec. 2-án ifjúságkutatási konferenciát tartottak Csíkszeredában, melyen Ocsovai Tamás, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára bejelentette, hogy százmillió forintról 136 millióra növelik 2003-ban a határon túli magyar ifjúsági szervezeteknek juttatott normatív támogatás összegét. Új szakaszába érkezett a budapesti Nemzeti Ifjúságkutatási Intézet által tavasszal kezdeményezett, a Kárpát-medencei magyar fiatalok élethelyzetéről, értékítéleteiről és céljairól szóló, Mozaik 2001 kutatási program. A tervezet első részeredményeit kötetbe foglalták. Az eredményeket most ismertették először a nyilvánossággal. Ocsovai államtitkár szerint dicséretes, hogy a kutatás eredménye szerint a székelyföldi magyar fiatalok értékítéletében központi szerepet kapott a családszeretet, a vallásosság, de gond van az olyan világias értékekkel, mint a továbbtanulás, az egészség, a sport. Az első részletes összehasonlító eredmények közzététele 2003 tavaszára várható. A kutatás során Magyarországon, Kárpátalján, Felvidéken, a Vajdaságban, valamint Belső-Erdélyben és a Székelyföldön végeztek felmérést. /Rédai Attila: Ocsovai: nő a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3/


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998