udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Répássy Róbert

2003. november 18.

Ifj. Hegedüs Lóránd MIÉP-es politikus közösség elleni izgatás vádja alóli felmentése után a rendszerváltozás óta nem tapasztalt politikai támadások kereszttüzébe kerültek a magyar bíróságok. A MIÉP egykori képviselője azért került az igazságszolgáltatás elé, mert a magyarországi zsidó kisebbség önérzetét sértő cikket írt pár éve egy kis kerületi lapba. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős felmentő ítélete után Kovács László MSZP-elnök, külügyminiszter közleményében tudatta: megdöbbenéssel vette tudomásul a bíróság döntését. Újhelyi István, a szocialisták médiapolitikusa hangsúlyozta: a maga részéről "büntetendőnek" tartja Hegedüs kijelentését. Répássy Róbert (Fidesz) képviselő azt a hangnemet tartja "megdöbbentőnek", amellyel a hatalmon lévő politikusok "nekimentek a bíróságoknak". Hozzátette: egy jogállamban kormánypárti politikus nem engedheti meg magának, hogy a független bíróságok ítéleteit bármilyen módon kommentálja. A Magyar Hírlapban Tamás Gáspár Miklós Erdélyből áttelepült filozófus antiszemitizmussal vádolta meg a Hegedüs ügyében ítélkező bírót. Állítása szerint "a bírák jelentős része ahhoz a fölső középosztályhoz tartozik, amely cigányellenes, nőellenes, homofób, idegengyűlölő, antiszemita és mélyen lenézi a kitaszított szegényeket". Ezt követte a balliberális értelmiség egy részének akciója: országos napilapokban fizetett hirdetés formájában fejezte ki nemtetszését a felmentés miatt. A hirdetés szövege szerint az ítélet "azt üzeni a magyar társadalomnak, hogy a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus és az antiszemitizmus legitim, összeegyeztethető eleme a hazai közéletnek". Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke visszautasította a magyar igazságszolgáltatást ért támadásokat. Egyben felkérte a köztársasági elnököt, a kormányt és az Országgyűlést, hogy ítélje el a bírák alkotmányos jogait sértő megnyilvánulásokat. Az elmúlt időszak jelenségeinek "burkolt célja lehet a bírák megfélemlítése és az ítélkezési gyakorlat befolyásolása. Ez egy jogállamban megengedhetetlen" - jelentette ki a főbíró. /Sz. Á.: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./

2004. november 16.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nov. 15-én napirend előtt az Országgyűlésben azt mondta: az elmúlt 15 évben a kormányok és az Országgyűlés folyamatos erőfeszítéseket tettek a határon túl élők gondjainak enyhítésére, és arra kérte a Fideszt, nyújtsa be azt a törvényjavaslatot, amellyel megoldhatónak véli a kettős állampolgárság kérdését. Ugyancsak nov. 15-én az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kormánypárti képviselői támogatták azt a javaslatot, amely tájékoztató kampányra kérné a kormányt a kettős állampolgárságról. Répássy Róbert, a testület fideszes alelnöke kijelentette: a szocialista kezdeményezők nyitott kapukat döngetnek, hiszen a múlt heti kormányszóvivői tájékoztatón jelentették be, hogy 50 millió forintot költenek a tájékoztatásra. Hozzátette: nem kell felkérni a kormányt arra, amit magától is megtesz, az Országgyűlés ezzel csak legitimálná a kormány programját, amellyel a kettős állampolgárság elutasítására buzdítja az embereket. Gyimesi József (Fidesz) azt mondta, hogy a kabinetnek biztosítania kellene 50 millió forintot azoknak is, akik a kettős állampolgárság mellett kampányolnak. Herényi Károly (MDF) pedig azt kezdeményezte, hogy a kampány csak a mozgósításról szóljon. /Széleskörű MSZP-kampány a népszavazásról. Fidesz: ne csak az ellenzőket finanszírozzák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint "sikerült olyan kérdéssel szembesíteni magunkat, amely az aktív állampolgárok körében indulatot és jelentős elbizonytalanodást vált ki", és láthatóan nem egyesíti a nemzetet, hanem szétszakítja, ez ennek a kérdésnek a csapdája. Csapody Miklós (MDF) közölte: a népszavazásra feltett kérdés nem jó. Mint mondta "a politikai elitet, az országot, az ország szavazóit, a választókat, az egész lakosságot, sőt a határon túli magyarságot is beleértve, akadt valaki, aki mindnyájunkat felültetett egy hullámvasútra". Lendvai Ildikó (MSZP) is úgy vélekedett, hogy egy rosszul feltett kérdésről van szó. /Gyurcsány a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./

2005. augusztus 23.

Elkészült a magyarországi polgári titkosszolgálatok éves jelentése, amelyet az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságával is ismertettek. Ennek kapcsán szó volt egy kémtörténetről, amely a Határon Túli Magyarok Hivatalához és Erdélyhez kapcsolódik. – A nemzetbiztonsági szolgálatok a törvény betűjéhez és szelleméhez ragaszkodva végzik munkájukat, ennek konkrét részletei azonban államtitoknak minősülnek – közölte Tóth András, a magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár az MTI-vel, akit a Magyar Nemzetben megjelent kémtörténettel kapcsolatban keresett meg a hírügynökség. A Magyar Nemzet augusztus 22-én beszámolt arról, hogy az NBH tavaly kiszorított Magyarországról egy házaspárt, mivel a titkosszolgálat gyanúja szerint a román hírszerzésnek dolgoztak. A Magyar Nemzet szerint a házaspár nőtagja, Sz. I. korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalánál (HTMH) dolgozott, és itt „intim kapcsolatba került” a hivatal azóta már leköszönt vezetőjével, valamint „ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével”. Tóth Károly elfogadhatatlannak tartja, hogy „Magyarországon lassan dicsőség lett valós, vagy nem valós államtitkokat, az állam érdekeit semmibe véve a nyilvánosságnak kiszivárogtatni”. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke megdöbbentőnek és felháborítónak tartja, határozottan visszautasította, hogy a napilap összefüggésbe hozta őt egy kémtörténettel. Bálint-Pataki József, akit egészségügyi okok miatt, saját kérésére, július elsején mentett fel elnöki tisztéből a külügyminiszter, az MTI-nek elmondta: elkeseredett, hogy ilyen színvonalú koholmányok, képtelenségek jelenhetnek meg egy országos napilapban. Leszögezte: elnöksége alatt, azaz 2002 júliusa és 2005 júliusa között a hivatal egyetlen munkatársával szemben sem merült fel nemzetbiztonsági jellegű probléma. /”Kémbotrány” a HTMH-ban? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Az Index című internetes portál úgy tudja, Szatmári Tiborról és feleségéről van szó, az Sz. I. monogram Szatmári Ildikót takarja, aki egyebek mellett a budapesti oktatási tárca főtanácsosa is volt, férje pedig nem más, mint Szatmári Tibor, az RMDSZ egykori budapesti irodavezetője. Szatmári Ildikó egyébként a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) mellett idén áprilisig kuratóriumi tag volt az Apáczai Közalapítványban, Szatmári Tibor pedig idén januárig intézte az RMDSZ anyaországi kapcsolatait. Szatmári Ildikó a magyar titkosszolgálatok információi szerint intim kapcsolatba került a HTMH időközben leköszönt vezetőjével, Bálint-Pataki Józseffel, továbbá ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével. Ezt a lap szerint számos más információn kívül telefonlehallgatási jegyzőkönyvek tanúsítják. Szatmári Tibor az Index megkeresésére tagadta, hogy kapcsolatban álltak a román hírszerzéssel. „Régi szokása az RMDSZ-t kritizáló erdélyi és magyarországi radikálisoknak, hogy a Szekuritátéval és annak utódszervezeteivel hozzák kapcsolatba az RMDSZ vezetőit és azok munkatársait” – magyarázta Szatmári Tibor, aki RMDSZ-es állásának megszűnését azzal indokolta, hogy a szövetség kormányra kerülése után a diplomácia szabályainak mondott volna ellent, ha Markó Béla kormányfő-helyettes tanácsosaként egy másik országban dolgozna. Szatmári jelezte, felesége még tavaly tavasszal átesett, a HTMH-ban kötelező C típusú vizsgálaton, továbbá neje az új támogatáspolitikai főosztály vezetéséről maga mondott le, mert „ebben a minőségben már nem csak oktatási kérdésekkel kellett volna foglalkoznia”. Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak az Indexnek elmondta, augusztus 22-én szerzett tudomást a Szatmári-ügyről, viszont az RMDSZ már december–január folyamán megszakította a kapcsolatot budapesti képviselőjével. „Mondjuk úgy, hogy nem tartottunk igényt a munkájára” – fogalmazott Markó. Répássy Róbert, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja – részletek említése nélkül – azt nyilatkozta, hogy a titkosszolgálatok éves beszámolójában mások mellett szerepelt a román hírszerzés magyarországi tevékenysége is. /Besúgó az RMDSZ volt tanácsosa? = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./ A Magyar Nemzet cikke: Villányi Károly: Kormányzati érintettek a kémtörténetben /aug. 22./.

2005. augusztus 25.

A Magyar Nemzet augusztus 24-i számában visszatér a témára, a cikk szerint a Szatmári házaspár „aktív kémtevékenységet” folytatott. A szerzők úgy vélik: ennek tulajdoníthatóan Romániába és Ukrajnába kijutott az összes magyarigazolvány-tulajdonos személyi adata. A lap ugyancsak Szatmáriék számlájára írja azt, hogy Romániában folyó pereken előkerültek olyan okiratok (nem nyilvános kuratóriumi jegyzőkönyvek, magyar közalapítványi leltári ívek), amelyeket csak Magyarországon lehet beszerezni. Ezen okmányok segítségével állítólag a román hatóságok eljárásokat indítottak magyar civil szervezetek ellen. A magyarországi Reggel című lap augusztus 23-i száma olyan képpel illusztrálja cikkét, amelyen Szatmári Ildikó és Hiller István volt kulturális miniszter együtt látható – mintegy alátámasztásul azoknak a spekulációknak, amelyek szerint Hiller, a Magyar Szocialista Párt jelenlegi elnöke lenne az egyik, akivel a kémkedéssel gyanúsított hölgy „intim kapcsolatot létesített volna”. Ugyancsak augusztus 23-án a TV2 magyarországi kereskedelmi tévéadó Mokka című műsorában Tóth András magyar nemzetbiztonsági államtitkár kijelentette: „nincs olyan adat, amely a kép által megfogalmazott sugalmazásokat alátámasztaná”. Az MSZP sajtóosztályán nem kívántak nyilatkozni az ügyről. A HVG /Heti Világgazdaság/ hetilap azt feltételezi, hogy a pár csak a román titkosszolgálat szervezésében kötött házasságot, és eleve meghatározott céllal jött Magyarországra. Amikor lebuktak, megállapodtak a magyar hatóságokkal, hogy itt maradhatnak, ha hallgatnak az ügyről – állítják. A román újságok közül az Adevarul de Cluj A magyarok, a szex és a kémkedés című cikke szerint az egész kémbotrány a magyar titkosszolgálatok és jobboldali politikai körök akciója a Magyar Nemzeten keresztül, amelynek az a célja, hogy Románia hitelét rontsa. A központi román lapok kevés teret szenteltek a témának, egy kivétellel: az Evenimentul Zilei arról számolt be, hogy Szatmári Ildikó, tevékenysége során „magyar nyelvet is oktató romániai egyetemek felé irányította a pénzalapokat”. A magyar politikai osztály szereplői közül mindössze Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság tagja szólalt meg bővebben. Szerinte az egyetlen bizonyíték, amire a cikkben utaltak, egy telefon-lehallgatás jegyzőkönyve, márpedig egy valamirevaló kém nem beszél egyértelműen ezekről a tevékenységekről telefonon. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Visszhangzik a „kémbotrány” = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2006. június 3.

Gyurcsány Ferenc Molnár Lajost egészségügyi miniszternek, Gráf Józsefet földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, Kóka Jánost a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére, Szekeres Imrét a Honvédelmi Minisztérium, Petrétei Józsefet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Persányi Miklóst a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Göncz Kingát a Külügyminisztérium, Hiller Istvánt az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Lamperth Mónikát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Veres Jánost a Pénzügyminisztérium és Kiss Pétert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének jelöli. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterjelölt Szilvásy György – jelentette be a kijelölt miniszterelnök június 1-jén. Kiss Péter lesz a miniszterelnök politikai helyettese, és a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal egyben ellátja a miniszterelnök kabinetjének feladatait is. /Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./ Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója úgy fogalmazott: ,,Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít”. Formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényleges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: ,,az MSZP nem képes megújulni. Reformkormányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc.”    /Ugyanazok kormányoznak, akik miatt nagy a baj (Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2008. szeptember 30.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese megtette a feljelentést a Legfőbb Ügyészségen Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter ellen az adatgyűjtési ügyben, hivatali visszaélés és „hivatalos személy által, közmegbízatás felhasználásával elkövetett személyes adattal visszaélés” miatt, mert Szilvásy György törvényes felhatalmazás, illetve az érintett személyek, Kövér László és Demeter Ervin hozzájárulása nélkül kezelte a Nemzetbiztonsági Hivataltól származó titkos információgyűjtéssel beszerzett, lehallgatott telefonbeszélgetéseket. Szerinte a kormány politikai célokra használta fel a titkosszolgálatokat; minden törvényes indok nélkül hallgattak le ellenzéki országgyűlési képviselőket, a beszélgetéseket pedig törvényellenesen, politikai vádak igazolására használták fel. /A Fidesz feljelentette Szilvásy Györgyöt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

2009. november 16.

A Fidesz szerint azért nem nevezte meg eddig az MSZP Mesterházy Attilát a párt miniszterelnök-jelöltjének, mert megvárják jövő heti, tanúkénti kihallgatását a Zuschlag-ügyben. Répássy Róbert Fidesz-frakcióigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy Mesterházy Attilára nézve súlyosan terhelő állításokat tett az Ifjúsági és Sportminisztérium több korábbi alkalmazottja, elsősorban Ocsovai Tamás és Topolánszky Ákos egykori helyettes államtitkárok. Topolánszky Ákos azt állította, hogy őt leggyakrabban Mesterházy Attila, a tárca akkori politikai államtitkára utasította. Répássy Róbert szerint Mesterházy Attila személyével „újra támad a Gyurcsány-Bajnai-korszak”. (MTI) /Fidesz: van miről beszélnie Mesterházynak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998