udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Róth Miksa

2006. február 11.

Marosvásárhely főterén áll a lenyűgöző Kultúrpalota. Maradandó élményt nyújt a Tükörterem és a Kisterem üvegablaka és bútorzata is. Az épületről hiányzik egy olyan márványtábla, mely ismertetné azoknak a szakembereknek a nevét, akik részt vettek a Kultúrpalota megalkotásában. Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864–1932) műépítészek a tervezők. Komor Marcell tervezte meg a bolgár cár nyári palotáját, a szabadkai városházát és a zsinagógát, valamint a pozsonyi és a nagyváradi vigadó épületét is. Körösfői-Kriesch Aladár (1862–1920) festőművész dekorációja díszíti a Kultúrpalota homlokzatát és az előcsarnokot. Ő tervezte a Tükörterem üvegablakainak a képeit is, amit Nagy Sándor (1868–1910) festő- iparművésszel kiviteleztetett. Róth Miksa (1865–1944) üvegfestő a palota üvegképeit, Sidló Ferenc (1882–1953) és Kollár Ede (1866–1980) a homlokzatán lévő domborműveket kivitelezte. A budapesti Grünwald testvérek és a Schiffer cég a palota felépítésében vállaltak jelentős szerepet. Szükséges lenne a főbejáratnál az utólag elhelyezett, politikai felhangokkal megfogalmazott táblákat újakkal felcserélni, melyek román és magyar nyelven hirdetnék, hogy a Kultúrpalota 1911–1913 között épült, dr. Bernády György polgármesterségének az idején, Marosvásárhely város lakosságának a támogatásával. /Fodor Sándor S.: Adósai vagyunk az igazságnak . = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

2006. május 13.

Róth Miksát nem kell bemutatni Marosvásárhelyen, hiszen az ő munkái a holland királyi palotában, a mexikóvárosi Nemzeti Színházban vagy a budapesti Parlamentben éppúgy láthatóak, mint a Kultúrpalotában – vélekedett Fényi Tibor, a budapesti Róth Miksa Múzeum igazgatója. Marosvásárhely a világ egyik leggazdagabb városa az üvegfestészet szempontjából, a Kultúrpalota mellett ott áll a Városháza, ahol a szintén Róth Miksa által tervezett és festett üvegablakok láthatók a főbejáratnál, a lépcsőházban és a tanácsteremben is. Ez utóbbiaknak csak a kerete van meg, de még így is gyönyörűek, akárcsak a Petru Maior Egyetemen, a közegészségügyi igazgatóság Dózsa György utcai épületében vagy a vízművek szivattyúházában lévő Róth-alkotások. Az üvegfestészet szempontjából Marosvásárhelynek két testvérvárosa van, Kecskemét és Szabadka. Mindhárom településen részben ugyanazok az építészek dolgoztak, és mindháromban nagyon sok Róth-alkotás található. A kecskeméti és a szabadkai városháza nagytermét is, ugyanúgy, mint a marosvásárhelyit, festett ablakokkal díszítették. Szabadkán a II. világháború után az ablakok közepéről a magyar történelmi személyiségeket ábrázoló részeket kivették és levitték a pincébe. A hetvenes évek azután visszakerültek a képek a helyükre. Igaz ugyan, hogy a neveket tartalmazó üvegdarabokat nem „találták meg”, de bárki láthatja, hogy Könyves Kálmánról, Szent Istvánról vagy Szent László királyról van szó. Marosvásárhelyen a Városháza üvegablakai továbbra is hiányosak. A Kultúrpalota mellett Marosvásárhelyen a többi Róth-üvegablak sürgős védelemre, restaurálásra szorul. Elképzelhető, hogy Szabadkához hasonlóan, valahol egy pincében a Városházát díszítő üvegek is megmaradtak. Temesváron például a volt papi szeminárium épületének nyolc gyönyörű üvegablakát, mivel azok egyházi személyiségeket, például Szent Ferencet, Szent Gellértet ábrázolták, a kommunista uralom idején kiszedték, s ládákba rejtették. A rendszerváltást követően, a ’90-es évek közepén német segítséggel helyreállították a Nagy Sándor által tervezett és Róth Miksa által kivitelezett ablakokat, s azok most a város büszkeségei. Valóban a régi Városházáról hiányzó ablakbetétek egy része a megyei múzeum raktárából előkerült. Megmaradtak Róth-alkotások Kolozsváron a Karolina-kórház egykori ravatalozójában, ami ma ortodox imaház, az ugyancsak kolozsvári vérközpontban és a kolozsvári Gyógyszerészeti Múzeumban is, a főtér sarkán. Gyergyóditróban és a Temesvárhoz közeli Detta katolikus templomában is vannak Róth-alkotások, de ilyen a dési ferences rendház homlokzati mozaikja is. /Bodolai Gyöngyi: Az üvegfestészet „Mona Lisája”. Hogyan sáfárkodunk az örökséggel? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

2008. május 22.

Május 22-én rendkívüli kiállítást nyílik a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Marosvásárhely építőjének, dr. Bernády György volt polgármesternek az emlékszobája melletti teremben a város szecessziós művészetét idézik fel, többek közt azokkal a restaurált ólomüveg ablakokkal, amelyeket politikai okok miatt vettek ki eredeti helyükről évtizedekkel ezelőtt. A Bethlen Gábort, II. Rákóczi Ferencet, Kossuth Lajost, Deák Ferencet és Ferenc József császárt ábrázoló ablakok a hajdani Városháza, mostani megyeháza nagy gyűléstermét díszítették. A festett üvegablakok a Kultúrpalota pincéjébe rejtve több mint 80 évig, a palota nagyterme bejárata fölötti domborművel együtt vártak a megújulásra. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnökének kezdeményezésére a budapesti Róth Miksa Emlékház szakemberei több hónapon keresztül restaurálták a szecessziós műalkotásokat, a budapesti főpolgármesteri hivatal mintegy 5 millió forintos támogatásával. Az üvegablakokat a megyei tanács visszatette volna eredeti helyére, azonban az épület tulajdonosa, a főispáni hivatal, Ciprian Dobre prefektus s diszkriminatív döntésével nem engedélyezte ezt. Az állandó kiállítást a Kultúrpalotában a megyei tanács támogatásának köszönhetően rendezhették be a szakemberek. /Róth Miksa remekei előkerültek a süllyesztőből. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

2008. július 17.

Marosvásárhelyen bemutatták A marosvásárhelyi Városháza és Kultúrpalota megmentett épülettartozékai /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008/ című munkát. A kiadvánnyal a múzeum és a kiadó a korán elhunyt Bónis Johanna múzeumigazgatónak /Misztótfalu, 1950. jún. 21. – Marosvásárhely, 2006. aug. 22./ állított emléket. Bónis Johannát a betegsége sem akadályozta meg abban, hogy a festett vitrálokat megmentse, restauráltassa és tudományos munkájában feldolgozza. Nemcsak a dolgozat bemutatását de az üvegablakok helyreálltásának befejezését sem érhette már meg. Tervei mégis megvalósultak: a megsemmisülésre ítélt ritka darabokat a Maros megyei tanács, a Budapest önkormányzata és a Róth Miksa Emlékház támogatásával sikerült régi szépségében újból közkinccsé tenni. /Antal Erika: Kiadvány a festett üvegablakokról. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998