udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rüsz Károly

2001. június 7.

Nagykenden befejeződött a kultúrotthon felújítása. Jún. 2-án tartották a kultúrotthon névadását, mostantól Petőfi Sándor Kultúrotthon a neve. Az ünnepségen a falu asszonyai közül néhányan előadtak egy darabot, amely leginkább egy hagyományos fonóra emlékeztetett, majd a falu versmondója, Rüsz Károly következett. Rüsz Teréz tanárnő Petőfiről tartott előadást, az ünnepséget a falu dalárdájának szereplése zárta. Ugyanaznap este a helyi fiatalok megtartották első előadásukat. /Korondi Kinga: Ünnep Nagykenden. Művelődési otthont avattak. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2002. február 22.

Febr. 21-én Nyárádszeredában megkezdődtek a hét végéig tartó Bocskai-napok. A Bocskai szobornál történelmi megemlékezés, majd zenés-verses összeállítás hangzott el és koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatánál. Febr. 22-én az általános iskola tanulóinak ünnepköszöntő műsora után Rüsz Károly szavalóestje következik. Febr. 23-án lesz a Szép beszéd irodalmi vetélkedő, majd megkezdődik a kispályás labdarúgó- bajnokság. Febr. 24-én Kerekes Károly a szociális hálóról tart előadást, este Erőss Attila: A zenélő kút című művét mutatja be az erdőszentgyörgyi Bodor Péter színjátszókör. /Vajda György: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

2005. május 6.

Április 28-30. között zajlott a Budapest melletti Veresegyházon a XV. Anyám fekete rózsa elnevezésű vers- és prózamondó verseny. A háromfordulós vetélkedő döntőjébe 87 versenyző jutott, Erdélyből 14-en. Közülük gyermek kategóriában első lett a gyergyóditrói Kolozsi Zsófia, második Szebeni Hunor Csíkszenttamásról. Az ifjúsági korcsoportban a sepsiszentgyörgyi Balogh Attila, a felnőttek közül a zetelaki Gagyi Ella és a csíkszeredai Turós Eszter különdíjat érdemelt. A szépkorúak korcsoportjában harmadik helyre került a nagybányai Asztalos Gábor, és első díjjal tért haza Kiskend közismert versmondója: Rüsz Károly. /B. D.: „Szívem a szíveddel lüktetett”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

2005. május 17.

Kiskenden május 15-én felavatták az egészségügyi központot, melyet svájci és holland segítséggel sikerült megvalósítani. Pál András kiskendi református lelkész, a Providentia Alapítvány elnöke ott bábáskodott a központ születésénél. Rüsz Károly részt vállalt egyházi és kulturális rendezvények megszervezésében, kórustagként, színjátszóként és versmondóként támogatta a magyar kultúrát, önálló versműsorával szerepelt már a megye számos településén. A közösségért tett munkájáért átvehette a község díszpolgári címét. Nemrég tért haza az Anyám fekete rózsa nevet viselő, Veresegyházon megszervezett nemzetközi versmondó versenyről, ahol a tavalyi második, a tavalyelőtti első díj után ismét első helyen végzett. A Petőfi Sándor Kultúrotthonban a Vadrózsa csoport fellépésével zárult az ünnepség. /Mészely Réka: Egészségügyi központot avattak Kiskenden. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

2005. szeptember 2.

Kiskenden Rüsz Károly versmondó, helyi EMKE-elnök elmondta, hogy nagy-nagy erőfeszítés árán sikerült létrehozni falumúzeumot, amely a könyvtárnak is helyet adna. 1995-ben felavatták a múzeumot és a könyvtárat. Elég gazdag anyagot sikerült összegyűjteniük. A múzeum a nagykendi óvoda udvarán, a tanítói házban található, amely mára rossz állapotúvá vált. Nem lehet befűteni, ki kellene cserélni az ablakokat és felújítani az egész épületet. A másik gond az, hogy a múzeum nem rendelkezik külön bejárattal, hiszen egy család költözött a tanítói ház szabadon álló részébe, így a lakáson is keresztül kell mennie a látogatónak. Ilyen körülmények között nem tudják népszerűsíteni a múzeumot. /Nagy Botond: Falumúzeum, csak éppen kinek? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2005. december 13.

December első napjaiban zajlott Szatmárnémetiben a Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny, amelyet idén tizenhatodszorra szerveztek meg. Oda mindig nagy szeretettel megyek, jelezte Rüsz Károly versmondó. Megkoszorúzták Gellért Sándor sírját. A Kölcsey Kollégiumban szállásolták el őket, Dsida Jenő is lakott diákkorában. A ház falán Dsida-emléktábla áll, ezt is megkoszorúzták december 4-én. /b.d.: A versmondás öröméről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2006. május 17.

Páratlan az erdélyi műkedvelő versmondók közt Rüsz Károly állhatatossága. A Nagykenden élő nyugdíjas háromszor lett első, egyszer második díjas a szépkorúak kategóriájában Veresegyházon, ahol immár 16. alkalommal tartották az Anyám fekete rózsa, Csoóri Sándor versének címét viselő vers- és prózamondó találkozót. Anyám fekete rózsa – a Kárpát-medence rendezvénye. Május 5-7-e között gazdag rendezvénysorozat várta az érdeklődőket Veresegyházon. A verseny elődöntőjén több mint 1200-an vettek részt, 103-an kerültek a döntőbe, közöttük szép számmal erdélyiek. Több erdélyi volt eredményes, például a székelyudvarhelyi Kotár Dániel, a korondi Kovács Jácinta, a temesvári Lehócz Zsuzsa, vagy a második díjat elnyert kászonújfalui Nagy Szeréna. Karcsi bácsi (Rüsz Károlyt mindenki így hívja) mesélte: az ünnepséget Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese nyitotta meg, volt számos képzőművészeti esemény és színházi előadás is. Rüsz Károly Veresegyházról utazott tovább Nagykanizsára, a Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny döntőjére – ott dicséretet nyert. /b.d.: Szívnek a vers, tüdőnek az oxigén. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

2006. november 15.

Rüsz Karcsi bácsi falusi versmondó, műkedvelő szavaló. Az ő pódiuma a mindenkori erdélyi falu virtuális tornáca. Október 7–14. között tartották a Kaleidoszkóp Versfesztivált Budapesten, a Merlin Színházban. Ennek keretében 12-én mutatta be Rüsz Károly harmincöt perces műsorát Van olyan föld – Vannak vidékek címmel, a színház kamaratermében. Magyari Lajos, Farkas Árpád, Kányádi Sándor, Székely János és Gellért Sándor tizenhat versét adta elő. A Vigyél hírt a csodáról című vers- és prózamondó verseny döntőjét október 21-én tartották a budapesti Magyar Művelődési Intézetben. Rüsz Károly díja néhány szép könyv volt (1956 emlékére – fotóalbum, Csoóri Sándor: Futás a ködben; Kortársaink – válogatás kortárs költők verseiből). Debrecenben megrendezték a dr. Kardos Albert (1861-1945) nevével fémjelzett nemzetközi vers- és prózamondó versenyt október 27-29. között. Ezen a felnőtt kategória első helyezését érte el Rüsz Károly. November 4-6. között Karcsi bácsi részt vett az Illyés Gyula III. nemzetközi vers- és prózamondó versenyen is, mégpedig Ozorán, a nagy költő szülőhelyén. Rüsz Károly két különdíjat kapott, Illyés Gyula lányának, Máriának a különdíja a költő Táviratok című kötetének számozott példánya, a Nap Kiadó különdíját pedig az igazgatója, Sebestyén Ilona nyújtotta át. A csomagban Illyés Gyula Nem menekülhetsz című kötete és a nemrég távozott Domokos Mátyás irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő három könyve: A porlepte énekes (Weöres Sándorról), Írósors (Németh Lászlóról), Szembesülés írókkal, művekkel. /b.d.: „Valakinek állni kell a tornác küszöbére”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2006. december 4.

A Szent–Györgyi Albert Társaság, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés, a Szatmárnémeti MADISZ, a Harag György Társulat, valamint a Szatmárnémeti Szentlélek Plébánia szervezésében zajlott december 2-3-án a XVII. Gellért Sándor vers– és prózamondó verseny Szatmárnémetiben. Magyarországi résztvevői is voltak a versenynek. Megjelent a nyugdíjas Rüsz Károly Kiskendről, aki eddig mindegyik Gellért szavalóversenyen részt vett. /Bodnár Gyöngyi: XVII. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 4./ December 2-án Szatmárnémetiben a református temetőben adóztak Gellért Sándor költő emlékének. Másnap a szatmárnémeti Dsida Jenő utcán található Dsida Jenő költő emléktáblájánál is koszorút helyeztek el a szavalóversenyen résztvevők. /(bodnár): Megkoszorúzták Gellért Sándor sírját és Dsida Jenő emléktábláját. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 4./

2007. november 6.

Rüsz Károlynak versmondó körökben annyira ismert a neve, hogy természetszerűen érte a meghívás: vegyen részt a Rokon Népek Költészete VII., október 13-i budapesti fesztiválján, melynek szervezője a Magyar Versmondásért Alapítvány. A jelentkezőknek az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek irodalmából kellett felkészülniük egy nép- és egy műköltészeti alkotással (vers vagy próza). Rüsz Károly dicsérő oklevelét nem kisebb tekintély írta alá zsűrielnökként, mint Bánffy György színművész. Rüsz Károly /sz. Nagykend, 1937. ápr. 27./ népművelő, közösségszervező egészségügyi technikumot végzett, majd asszisztensként dolgozott 1962-től nyugdíjazásáig szülőfalujában. Gyermekkora óta szerepel egyházi, templomi rendezvényeken, országos és nemzetközi szavalóversenyeken. Az EMKE helyi népkönyvtára és a falumúzeum egyik alapítója. Feleségével, Rüsz Terézia tanárnővel színdarabokat rendeznek és mutatnak be a helyi műkedvelőkkel. Szegedre is elutazott, ahol október 21-22-én zajlott a IX. Dr. Kardos Albert nemzetközi vers- és prózamondó verseny. Ott a szépkorúak kategóriájában első díjat nyert. November 18-án a Súrlott Grádics nyárádszeredai könyvbemutatóján működik közre, Székely-Benczédi Endre verseit szavalja. December 1–2-án Szatmárnémetiben a Gellért Sándor költő emlékét idéző versünnepen lép fel, 15-én pedig a Mensáros László színművész nevével fémjelzett, negyedik vers- és prózamondó verseny élmezőnyébe jutás a cél. Hetvenedik születésnapján senki hivatalosság nem köszöntötte. Ehelyett a magyar kulturális életet sok év óta figyelemmel követő Bölöni Domokos írt róla elismeréssel, szeretettel, pótolva a köszöntést. /Bölöni Domokos: Kéretlen laudáció. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

2007. december 3.

A hét végén zajlott a XVIII. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntője Szatmárnémetiben. A versenyt a helyi Szent-Györgyi Albert Társaság, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés, a szatmárnémeti Szentlélek Plébánia, valamint a Harag György Társulat szervezte, főszervezője pedig Csirák Csaba volt. November 30-án a Debrecenben született, Dabolcon nevelkedett, majd később Szatmárnémetiben és Mikolában élő és tanító költő, Gellért Sándor sírjánál helyeztek el koszorút. Lovas János egyetemi adjunktus röviden bemutatta Gellért Sándor költészetét. András Gyula színművész, valamint a Kiskendről érkezett Rüsz Károly versenyző, aki eddig az összes Gellért Sándor-versenyen részt vett, a költő egy-egy művét adták elő. Másnap, december 1-jén, a döntő megkezdése előtt, megkoszorúzták Dsida Jenő emléktábláját is. /Három különböző ország versenyzője lett az első három helyezett. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 3./

2008. október 29.

Az Illyés Gyula IV. nemzeti vers- és prózamondó verseny budapesti válogatóján vett részt október 5-én Rüsz Károly. Illyés Gyula Menedék című versének elmondásáért kiemelt dicséretben részesítették. A verseny döntője november 8–9-én lesz Ozorán. Pár napja Debrecenben járt a 71 éves Rüsz Károly, a negykendi versmondó: a X. dr. Kardos Albert-szavalóversenyen nyolcadik alkalommal lépett fel. Az első négy alkalommal különdíjat kapott, az ötödiken harmadik lett, utána háromszor első díjasként térhetett haza, mindannyiszor a szépkorúak kategóriájában – akárcsak most is. /(b. d.): Élete a versmondás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2009. május 12.

Április 4-én tartották az erdélyi elődöntőt Erdőszentgyörgyön, tizenketten jutottak ki a Veresegyházán immár 19. alkalommal szervezett vers- és prózamondó versenyre, amely Csoóri Sándor emlékezetes versének metaforáját kölcsönözte címéül: Anyám fekete rózsa. Május első három napján zajlott a döntő, fővédnökei Markó Béla és Hiller István voltak. A versünnepet dr. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke nyitotta meg, majd Markó Béla lírai esszéjét olvasta fel. A gálán felléptek a legjobbnak bizonyult versmondók, köztük néhányan Erdélyből is: Ambrus Mónika Szentegyházáról, a harmadik díjas Madaras Beáta Szovátáról, a különdíjat nyert Győri Réka Székelykeresztúrról (mindhárman ifjúsági kategóriában szerepeltek), valamint a szépkorúak között idén is első díjas Rüsz Károly Kiskendről. Karcsi bácsi visszatérő vendége a veresegyházi vetélkedőknek: ez idáig négyszer érdemelte a legjobbnak járó elismerést korcsoportjában. /Bölöni Domokos: A versmondó vetélkedők kiskendi bajnoka. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

2009. június 4.

Kiskenden a régi kultúrházat az összeomlás veszélye fenyegette, ezért 2002-ben lebontották. Az új építése 2003-ban kezdődött a régi helyén. A munkálatokat idén sikerült befejezni. Az ünnepségen, a hálaadó istentiszteleten Kendről elszármazott lelkészek hirdetik az igét, majd helybeli szavalók (köztük Rüsz Károly), versszerzők (Fülöp Kálmán) közreműködésével, népművészeti tárlat nyílik kendi népművészek (Koncz István, Magyarosi Kálmán), szatyorfonók (Nagy Margit) munkáiból, új kötetének (Akiket fog a figura) ajánlásaképpen előadást tart Barabás László néprajzkutató. Az új kultúrház Sütő András nevét veszi fel. /(bölöni): Sütő András nevét veszi fel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2009. augusztus 11.

Meghalt Rüsz Károly népművelő, közösségszervező, versmondó (1937. ápr. 27 – 2009. augusztus 7.), hosszú szenvedést követően. Temetése augusztus 9-én volt a nagykendi református temetőben. Megszerezte az egészségügyi asszisztensi oklevelet. 1962-től szolgálta az egymással vetélkedő két összenőtt szülő-település, Nagykend és Kiskend népét, rászoruló betegeit. Eközben élete nagy szenvedélye a költészet és a versmondás volt. Rüsz Károlyék hozták létre, a református egyházközség támogatásával, a nagykendi kis falumúzeumot. 1995-ben népkönyvtárat létesítettek. Nagy elődje a drága emlékezetű György Dénes szavalóművész volt (1887. jan. 9 – 1983. augusztus 8.). A versmondó vetélkedők kiskendi bajnoka rendszeres résztvevője volt a rendezvényeknek. A Veresegyházán szervezett vers- és prózamondó versenyen, amely Csoóri Sándor emlékezetes versének metaforáját kölcsönözte címéül (Anyám fekete rózsa), a szépkorúak között gyakran Rüsz Károly volt a kitüntetett. Visszatérő vendége a vetélkedőknek: négyszer érdemelte a legjobbnak járó elismerést korcsoportjában. Amikor megismerte, az volt az érzése, hogy örök időktől barátok, írta Bölöni Domokos. Rüsz Károly saját költségén bonyolította benevezéseit. Banner Zoltán előadóművész szerint Rüsz Károly „már-már hivatásos a műkedvelők között”. /Bölöni Domokos: „Ejtőernyőt nyit a vadkapor” (Rüsz Károly emlékére). = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998