udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Radics Géza

2005. augusztus 16.

Érdekes volt tapasztalni azt a fordulatot, ami az EMI (Erdélyi Magyar Fiatalok)-táborozók hangulatában következett be vasárnap az ökumenikus istentisztelet után – mondták a szervezők. (Ősz Előd református tiszteletes és Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes hirdetett igét, illetve tartott szentbeszédet.) Pósa Zsolt (Délvidékről) értékelte a gazdag, színes, színvonalas rendezvényeket. Sós Sándor, az EMI elnöke kifejtette, vasárnap este már túllépte az ezret a résztvevők száma. Az előadók, köztük a műsorlapon nem szereplő Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke és Radics Géza amerikai történész, illetve a beszélgetésekbe bekapcsolódók színvonalas hozzáállása több volt mint biztató a jövő augusztusi – szintén Gyergyószentmiklósra tervezett – II. EMI- táborozásra, jelezte. Megjegyezte, hogy a hatalom képviselői, akik túlbuzgón próbáltak félelmet kelteni, megértették: az EMI-táborban nem provokációra készülők csapatai edzenek. Pozitív értelmű nemzettudat, a tenni akarás, a jó dolgok előnyben részesítésének az óhaja hozta össze a tábor lakóit, köztük Toró Tibor és dr. Garda Dezső képviselőket. Bagoly Zsolt alelnök is elégedett volt. /Bajna György: Elégedett szervezők, hálás résztvevők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./ A nemzetben, a nemzeti értékek, hagyományok ápolásában gondolkodó magyar fiatalok négynapos találkozóhelye volt a Gyergyószentmiklós melletti kemping, itt rendezte meg első nyári táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság. Több mint ezer látogatót fogadott I. EMI-tábor. A román rendőrség, a csendőrség és a titkosszolgálat (SRI) emberei gyakorlatilag állandó megfigyelés és zaklatás alatt tartották a tábort: a fiatalokat többször is igazoltatták, a titkosszolgálat megbízottjai több előadásról videofelvételt készítettek. A rendőrök több ízben megfenyegették a szervezőket, hogy ha a magyar zászlók nem tűnnek el a tábor területéről, tízmillió lejes büntetést rónak ki rájuk. A nemzettörténet főbb állomásairól szóló előadások, viták a trianoni trauma utáni magyar történelem taglalásában csúcsosodtak ki. Az erdélyi, illetve a kárpát-medencei magyarság önrendelkezési törekvéseinek a lehetőségeiről is szóltak előadások. Nagy érdeklődést váltott ki Raffay Ernő, Vekov Károly és Sántha Attila előadása Wass Albertről. Magyarországon a balliberális irodalomszemlélet, a hivatalos magyar irodalomkritika továbbra is száműzi a jeles erdélyi magyar írót a magyar irodalomkönyvekből. Koltay Gábor filmrendező a Trianon-film erdélyi vetítésének történetét ismertette. Mint mondta, nemzeti tudattal rendelkező népek számára nehezen érthető vagy éppenséggel érthetetlen a hivatalos magyar magatartás a magyar nemzet történelméről szóló műalkotások, filmek iránt. Úgy látja, teljességgel hiányzik az a nemzeti, magyar háttér, amely az ilyen alkotást megóvhatná a környező utódállamoktól már sokszor megtapasztalt, hisztériás kirohanások ellen. Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Sántha Imre, Gazda Zoltán, Borbély Zsolt Attila előadásai bemutatták az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek fontos stációit, amelyeket az RMDSZ rendre feladott. Borbély Zsolt Attila kifejtette: a romániai magyarság számára az volna a legjobb, ha az RMDSZ négy évre kibukna a törvényhozásból, hogy helyébe új alapokon nyugvó érdekvédelmet lehessen tető alá hozni. Szilágyi Zsolt fölvetette, el kéne dönteni, hogy az erdélyi magyaroknak mi a fontosabb: az, hogy a székelyudvarhelyi szenátor /Verestóy Attila/ rendezze a faexportját érdekvédelem címén a román kormánnyal, vagy az, hogy autonómiát kérjenek. Ennyire elkötelezett sajtóorgánumokra ugyanis aligha van igény Erdélyben. /Makkay József: I. EMI-tábor Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 16./

2007. május 16.

Orbán Éva ismét meglepte olvasóit. Az 50. évfordulóra megjelent könyve, Amit ‘56-ról mindenkinek tudnia kell /Gloria Victis, Budapest, 2006/ sikere után ismét aktuális történelmi témával jelentkezett. Új könyvének címe: Amit az Árpád-sávos zászlóról illik tudnunk. A könyv három részből tevődik össze. Az első rész az Árpád-sávos zászló hiteles történetével foglalkozik, megfelelő dokumentumokkal illusztrálva. A második rész a nyilasok zászlóhasználatáról szól, régi fotók és könyvek képanyagának felhasználásával. a harmadik részben nemzetközi szaktekintélyekkel, a témát legjobban ismerő egyetemi tanárokkal készített interjút. „Sajnos van egy törpe kisebbség, akiket kimondottan bánt a magyar történelmi múlt, annak hagyományai és jelképei. Hol a Szent Koronával, hol a Turullal, hol az Árpád-sávos zászlóval van bajuk. ” – írta Orbán Éva. Radics Géza kutató szerint „a legősibb zászlónk a XI. századból való. Nagy a valószínűsége annak, hogy az Árpád-sávos zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetség központi zászlaja volt, amelyet Vérszövetséggel szentesítettek”. Imre király az 1202-es Aranybulláját olyan pecséttel hitelesítette, amelyen háromszögű pajzsban vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező látható. II. András király 1222-es Aranybulláján a pecsét szintén hétszer vágott, az Árpád-sávos mezőn 7 oroszlán látható. Mátyás király nagypecsétjének hátsó lapján, a főhelyen a hétszer vágott Árpád-sáv szerepel a pajzson. Az Árpád-sávos történelmi zászló nem nyilas zászló, és a nyilas zászlót a hozzákapcsolt sávok nem teszik Árpád-házi zászlóvá. A történelmi Árpád-sávos zászló és a nyilaskeresztes zászló két külön zászló. A Magyar Köztársaság hivatalos államcímerében is láthatók az Árpád-sávok. Címerpajzsunk fele a hétszer vágott Árpád-sávos címer és zászló, az Árpád-házi királyi család szimbóluma. Dr. Bertényi Iván, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke szerint téves és rossz felfogás összemosni a nyilas zászlót a történelmi Árpád-sávos zászlóval. /Frigyesy Ágnes: Amit az Árpád-sávos zászlóról illik tudnunk. Megjelent Orbán Éva legújabb kötete. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 16./

2007. augusztus 9.

Augusztus 8-án mintegy hétszáz résztvevővel harmadszor kezdődött a ,,nemzeti gondolkodású fiatalok” tábora a Gyergyószentmiklós melletti 4-es Motel környékén. Az előadások sorát Ludányi Horváth Attila közgazdász, nyugalmazott diplomata kezdte meg. Jelenleg azért nincs önbecsülésünk, mert nincs elég önismeretünk, ezért fogy népünk száma és tartása egyaránt ― szögezte le Ludányi. Radics Géza, Egyesült Államokban élő történész a tengerentúli magyarság életéről beszélt, majd a Tismaneanu-jelentésről vitázott Nagy Mihály, Vekov Károly és Vincze Gábor történész. Raffay Ernő történész Horthy Miklósról tartott előadást. /Ferencz Csaba: Rajt, harmadszor (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

2008. szeptember 18.

A finn-magyar rokonság cáfolatára vállalkozott Radics Géza amerikai magyarságkutató a Nagyváradon szeptember 17-én megtartott előadása során. Az 1956-ban emigránsként az új hazába telepedett előadónak a témával kapcsolatban több publikációja is megjelent, 1988-ban írta első nagyobb tanulmányát Eredetünk és őshazánk címmel. Az elődadó a sumér-magyar rokonság bizonyítására vállalkozott. /D. Mészáros Elek Több ezer éves jelenlét a Kárpátokban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2009. október 8.

Két történelmi témájú könyvet bocsát ingyen a megye tanárai, diákjai, valamint könyvtárai rendelkezésére a Szatmári Híd Egyesület. Mindkettő szerzője Radics Géza történész, aki az 1956-os forradalmat követően menekült Magyarországról Amerikába. Az egyik kötetben nemzeti jelképeinket mutatja be, ugyanakkor elmagyarázza ezek jelentéseit /A magyar Szent Korona fényében/. A másik az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szól, ismertetve az események előzményeit /Őseink és hőseink emlékére/. Krakkó Rudolf, a Szatmári Híd Egyesület elnöke elmondta, a köteteket a szerző bocsátotta az egyesület rendelkezésére. /Könyvek nemzetünk múltjáról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 8./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998