udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Stan, Radu

2001. szeptember 17.

Gyergyószentmiklóson szept. 16-án véget ért az újjászületett nemzetiségi színházi fesztivál. A vendéglátó és főszervező Figura Stúdió színház ereje teljéből mindent megtett, hogy a kisváros méltó keretet nyújtson a tháliás seregszemlének. A találkozótól távol maradt a Tompa Miklós Társulat /Marosvásárhely/. /n. m. k.: Véget ért a Kisebbségi Színházak Kollokviuma. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./ A gyergyószentmiklósi Kisebbségi Színházak Kollokviuma tizennégy romániai nemzeti kisebbségi színház találkozását tette lehetővé. A helyi Figura Stúdió Színház produkciója mellett jelen voltak: Kiss Stúdió Színház /Nagyvárad/, Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, Csíky Gergely Színház /Temesvár/, Tomcsa Sándor Színház /Székelyudvarhely/, a Radu Stanca Színház /Nagyszeben/ német tagozata, a Bukaresti Állami Zsidó Színház, a marosvásárhelyi Arteast Alapítvány Underground Társulata, a Háromszék Táncegyüttes /Sepsiszentgyörgy/, Állami Magyar Színház /Kolozsvár/, Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ és az Andrei Muresanu Színház/ Sepsiszentgyörgy/ produkciói. A szakmai kiértékelők mellett a kollokviumi sajtókiadványból, a Fesztivál Függönyből is tájékozódni lehetett a megtekintett előadásokról. Az A4-es formátumú, nyolcoldalas lapot Bodó A. Ottó színikritikus - a kolozsvári BBTE bölcsészkara teatrológia-dramaturgia szakának tanára - vezetésével, Valádi István és Zsigmond Andrea közölte a látottak azonnali "feldolgozását". /Gergely Edit: Összművészeti jelleget kíván. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

2005. június 3.

Nagyszebenben 1944 után nem hangozhatott el német szó a nagyszebeni színpadon, azután 1956-tól létrejöhetett és azóta folyamatosan dolgozik a német társulat. A Radu Stanca Színházban két társulat működik, egy román és egy német. Renate Müller-Nica, a német társulat vezetője ismertette helyzetüket: tíz állandó és két vendégművésszel dolgoznak. Az egyik legnagyobb gondjuk, hogy a szászok kivándorlása miatt egyre nehezebb német színészeket találniuk. A nagyszebeni egyetemen 1997-től évente két helyet tartanak fenn német színész szakos hallgatóknak. A német társulat évadonként négy-öt bemutatóval lép a közönség elé. Nem csak németül beszélőket várnak az előadásokra, amelyeket mintegy másfél éve szinkrontolmács-berendezéssel tesznek hozzáférhetővé a más anyanyelvűek számára. /Kulcsár Andrea és Turoczki Emese: Másféle együttélés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2006. március 11.

A Marosvásárhelyen zajló interetnikai fesztivál alkalmából főiskolai hallgatók az erdélyi kisebbségi színházakat vették számba. Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi magyar színházi társulat. Jelenleg repertoárszínházként működik, Tompa Gábor vezetésével. Az előadások nagy részét szinkronfordítással a román közönség is megtekintheti. A Temesvári Csiky Gergely Állami Színház egy épületben működik a román és német nyelvű színházzal, valamint a Román Operával. A magyar társulatnak néhány hete új igazgatója van Szász Enikő személyében. A színháznak két játéktere is van, nyáron pedig a Ferencesek Udvara nyújt lehetőséget a szabadtéri előadásokra. A színészet Nagyváradon is régi hagyományokra tekint vissza. Az államosítást követő években is erős társulat működött Nagyváradon, melynek hatása mind a mai napig érződik. A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatát Meleg Vilmos vezeti. A Szatmárnémeti Északi Színháznak két társulata van: a román társulat és a Harag György Társulat, a magyar, az utóbbinak Lőrincz Ágnes az igazgatója. A színházhoz tartozik még egy 100 férőhelyes stúdióterem is. A Harag György Társulat az elmúlt években nagyon sok fiatal színészt szerződtetett. A sepsiszentgyörgyi színházat állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven 1948-ban hozták létre. 1987-től román tagozat is működik. 1992-ben a két tagozat különvált, s a Tamási Áron Állami Magyar Színház és az Andrei Muresanu nevét viselő román nyelvű színház közös székhelyen ugyan, de jogi és költségvetési szempontból egymástól független művészeti intézményként működik. 1998-tól a színház neve Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, azóta Bocsárdi László vezeti a magyar társulatot. A csíkszeredai székhelyű Csíki Játékszín 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit, Parászka Miklós vezetésével. A Csíki Játékszín befogadó színházként is tevékenykedik, így olykor Csíkszeredában több társulat előadását lehet megnézni, mint más erdélyi városokban, de nem csupán egyszeri alkalommal, hanem előadás-sorozatokban. 2004. március 4-én nyitották meg stúdiószínházi termüket, a Hunyadi László színművészről elnevezett kamaratermet. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az erdélyi magyar színházak nem hagyományos törekvéseket képviselő társulata, az egyetlen, amely hangsúlyozottan alternatív színházi programmal tevékenykedik. 1984–1990 között amatőr kísérleti színházként működött, Bocsárdi László vezetésével; 1990. szeptember 1-jétől kapott intézményesített formát Figura Stúdió Színház néven. Jelenleg Béres László az igazgató. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház – mint a városi művelődési ház hivatásos tagozata – az önkormányzat támogatásával 1998. november 6-án tartotta színházmegnyitó előadását, Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az önálló jogi státusz elérésének érdekében több lépést is tettek, eddig g eredménytelenül. Repertoárszínházként (népszínházi hagyományokat követnek) működik, de kísérleti jellegű előadásoknak is helyet ad. Romániában működik két német nyelvű hivatásos társulat és egy zsidó színház. 1876-ban Jászvárosban (Iasi) Avram Goldfaden művész és író a saját társulatával bemutatott előadásaival a világ első hivatásos zsidó színházának alapjait fektette le. A második világháború után 1948-ban a bukaresti Zsidó Színház állami intézmény lett. Az Állami Zsidó Színház számos nemzetközi turnén vett részt, ugyanakkor szervezője a jiddis nyelvű színházak fesztiváljának (1991, 1996, 2000). Az erdélyi szász kultúra a temesvári és a nagyszebeni német társulatoknak köszönhetően jelen van a színházi életben is. A Temesvári Állami Német Színházat 1953-ban hozták létre és a mai napig működik. Nagyszebenben 1788-ban épül fel Dél-kelet-Európa első kőszínháza, amelyben német nyelvű előadásokat tartottak. A kommunizmus idején több évig nem hangozhatott el német szó a nagyszebeni színpadon, azután 1956-tól folyamatosan dolgozik a Radu Stanca Színház német társulata. 1992-től Temesváron, 1997-től Nagyszebenben képeznek német nyelvű. /Turoczki Emese, Madaras Orsolya, Kádár-Dombi Katalin és Papp Ida Júlia, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói: Színházak, társulatok.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

2006. április 27.

Kolumbia után Szarajevóba és Szentpétervárra készül a kolozsvári színház. Kolumbiában a nyolcszáz férőhelyes színházban szinte minden előadáson közel ezren voltak, elevenítette fel a nemrégiben lezajlott, kétévente megrendezésre kerülő X. Latin-Amerikai Színházi Fesztiválon való fellépésüket, mondta Dimény Áron, a kolozsvári Állami Magyar Színház tagja. A Pantagruel sógornője (Hommage a Rabelais) című, Silviu Purcarete rendezte nagyprodukcióval a kolumbiai fővárosban, Bogotában vendégszerepelt a társulat. Az előadást a kolozsvári színház a szebeni Radu Stanca Színházzal és a lyoni társulattal közösen hozta létre. Tompa Gábor igazgató-rendező hangsúlyozta: a Pantagruel sógornője kolozsvári fogantatású produkció, nagy része itt is jött létre. A 2003-as bemutató után nagyon sok helyre hívták meg az előadást, Párizsba, Bordeaux-ba, kétszer szerepelt az Európai Színházi Unió fesztiválján is. Tompa Gábor jelezte, szeptember elején Szarajevóba, szeptember végén pedig a szentpétervári színházi fesztiválra kapott a Pantagruel meghívást. /Debreczeni Hajnal: Pantagruel bogotai sógornője. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2006. május 2.

A Harag György Emléknapok tíznapos rendezvénye zsúfolt, tájékoztatott Tompa Gábor kolozsvári színházigazgató. Május 4. és 13. között tizenegy előadást tekinthet meg a közönség. A kolozsvári társulat előadásai mellett (Az elveszett levél, Tanítványok, Oidipusz király, Woyzeck) itt lesz a bukaresti Odeon Színház Dorian Gray arcképével, az Újvidéki Színház két előadással, Euripidész nyomán a Médeia-körökkel és a Pogánytánccal. Becket Godot-ra várva című darabját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház előadásában is meg lehet tekinteni. Vetítések is lesznek, Harag György három legendás rendezését idézik fel majd a felvételek. Könyvbemutatók, beszélgetések, kiállítások szerepelnek még az emléknapok műsorában. /Debreczeni Hajnal: Maraton két Godot-val. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2007. december 12.

Telt házzal játszották a kolozsvári Interferenciák fesztivál valamennyi előadását. Tizenkét előadás tizenegy nap alatt, hatezerötszáz nézővel – a Kolozsváron hétfőn este véget ért Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál elsősorban a közönség tekintetében hozott meglepetést. Kolozsváron több évvel ezelőtt a színház vezetősége és a hagyományokkal szakító színházszemlélet ellen fellázadt a közönség egy része, most viszont minden este telt házzal játszották az előadásokat. A legnagyobb ováció a budapesti Katona József Színház és a spanyol Teatro de la Abadía produkcióját jutalmazta – az Ascher Tamás rendezte Ivanovot és az Ana Vallés rendezte Emlékezni fogok mindnyájatokra című előadás színészeit állva tapsolták vissza több ízben is. A kolozsvári magyar színház megalapításának 215. évfordulójára szervezett fesztivált hétfőn este Csehov A sirály című drámája zárta, a nagyszebeni Radu Stanca Színház előadásában. Az újabb kutatások szerint 1792. december 17-én tartotta első előadását Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság – írta Darvay Nagy Adrienne A mesebeli szentmadár című monográfiájában. Kótsi Patkó János színész és rendező 1793-tól 1808-ig igazgatta a társaságot. Az erdélyi színjátszók Kolozsváron kívül Nagyváradon, Debrecenben, Marosvásárhelyen és más városokban is valóságos kultuszát teremtették meg a világirodalmi klasszikusok – Shakespeare, Schiller vagy Molière – műveinek. /Rostás-Péter Emese: Jelzések a közönségből. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2008. május 15.

Véget ért Brassóban a IV. Interetnikai Színházi Fesztivál. Megrázó volt a felismerése annak, hogy egy közönség, amely színház nélkül él másfél évtizedig, s a turnézó társulatok is rendre elkerülik, hogyan esik szét. Tizennégy néző volt a fesztiválnyitó előadáson, és tíz napnak kellett eltelnie, míg az utolsó előadásra már megtelt a terem. Ma a sikerkönyvek kevesebb mint ötszáz példányban kelnek el, egyetlen filmszínház sem működik Brassó megyében. A szappanoperák nyerésre állnak a színházakkal, operákkal folytatott egyenlőtlen küzdelemben. A Szebeni Radu Stanca Állami Színház német társulata kitűnő előadásának tizenhét magyar nézője volt, német néző egy sem jött el. Előrevetítve azt, mi történik, ha a közösség atomizálódása feltartóztathatatlanul folytatódik. /Ambrus Attila: Az Elitek és a közönséges közösség. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2009. február 3.

Ígéretet kapott az RMDSZ a kormánypártokkal folytatott múlt heti tárgyaláson a Demokrata–Liberális Párttól (PD-L) és a Szociáldemokrata Párttól (PSD), hogy a decentralizált intézmények vezetőinek kinevezésénél egyeztetésre hívják majd az érdekvédelmi szervezet képviselőit is – számolt be a csíkszeredai RMDSZ-es megbeszélést követően Gyerkó László szenátor. Gyerkó azt is elmondta, hogy az igazgatóknak már csak azért is maradniuk kell, mert a jelenlegi gazdasági válságban megengedhetetlen az a legalább féléves pangás, ami egy-egy intézményvezető lecserélésével, illetve az ezzel járó átszervezéssel telik. Korodi Attila képviselő rámutatott, hogy a Hargita megyei közigazgatás 18 éves történetében lassan már hagyomány, hogy magyar a prefektus, illetve az alprefektus, ehhez a továbbiakban is ragaszkodik a szövetség. A mintegy 55 Hargita megyei közintézményből csak 25-nek van magyar vezetője, ami kevesebb, mint 50 százalék. Ez a szám jóval alatta van a megyében élő magyarok több mint nyolcvanszázalékos arányának. A prefektusok leváltásának ügyében ugyancsak február 2-án ült össze az RMDSZ alsó- és felső-háromszéki szervezeteinek operatív tanácsa, és közös nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben tiltakozott amiatt, hogy a kormányintézmények élére kizárólag román nemzetiségű vezetők kerüljenek. Beiktatták Codrin Munteanut, Kovászna megye új prefektusát, aki eddig Bukarest alprefektusa volt. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a kormány magyar alprefektust nevez ki a megyébe, mivel a lakosság 75 százaléka magyar nemzetiségű. Kovászna megye új prefektusa, a PSD által jelölt Codrin Munteanu, letette a hivatali esküjét Radu Stancu belügyi államtitkár és háromszéki intézményvezetők jelenlétében. Kovászna megye új prefektusa 33 éves, jogász végzettségű, és tavaly nevezték ki Bukarest alprefektusává. Elődjét, az RMDSZ által támogatott György Ervint múlt héten a mobilitás elvére hivatkozva mozdították el és nevezték ki kormányfelügyelőnek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Román ígéretek, magyar aggályok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Eltávolították Kovászna megye lobogóját és a székely zászlót is a prefektúra terméből Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor. Kovászna megye zászlaját előzőleg rendeletben ismerte el a kormány és a megyei tanács is elfogadta a megye jelképének. A beiktatás után Tamás Sándor azt nyilatkozta: elégedetlenséggel tölti el a két zászló eltávolítása. /Eltávolították Kovászna megye zászlaját az új prefektus beiktatására. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998