udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tinu, Radu

1991. február 9.

Ítéletet hirdettek a temesvári perben: Coman Iont 25, Balan Radut 23, Cornel Pacostét 20 évre, számos vádlottat 18 évre ítéltek, tizenhat vádlottat felmentettek, köztük van Ilie Matei egykori KB-titkár és Radu Tinut, a "Tőkés-ügy" felelőse. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1991. október 24.

A román parlament két háza okt. 24-én vitatta meg az ún. elüldözött románokról szóló jelentést, amelyet okt. 17-én olvastak fel. A tendenciózus jelentés a két megye lakosságát gyakorlatilag kollektív bűnösként igyekszik beállítani. Radu Ceontea szenátor, a Vatra egyik vezetője a rendőrség "létének érezhetővé válását" követelt. Ceontea kiállt a szekusok /Securitate/ mellett, védelmébe vette őket, mint hazafiakat. Felolvasta Radu Tinu, a Temes megyei szeku helyettes parancsnokának a börtönben írt, Tőkés László elleni levelét, felkiáltva: "A vétlenek börtönben élnek, a vétkesek pedig kint vannak!" A szocdem csoport nevében Vasile Radulescu követelte az RMDSZ-vezetők elítélését, a magyarok ünnepségeinek betiltását, a hadsereg bevetését, a magyarok számára a határok lezárását. Az ülésen szót kaphatott az RMDSZ is, de ezt az ülést nem közvetítette a televízió, csak késő éjszaka adott összefoglalót. Tokay György, az RMDSZ parlamenti csoportjának alelnöke felszólalásában figyelmeztetett: itt nemcsak az RMDSZ-szel való leszámolásról van szó, hanem a másként gondolkodással való leszámolással is. Ion Diacinescu parasztpárti képviselő szerint "Erdély román marad, de meg kell adni a nemzetiségeknek is a jogokat." Ioan Gavra RNEP-képviselő megfenyegette az RMDSZ-es honatyákat: nemcsak azokat ítéli el a törvényszék, akik elűzték a románokat, hanem azokat is, akik őket védelmükbe veszik. Gavra 18 pontos javaslattal állt elő, ezek között szerepelt a "románellenes és soviniszta" egyesületek betiltása, az utóbbi években létrehozott magyar iskolák felszámolása, a magyar ünnepek betiltása, a fegyverek összegyűjtése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./ Szőcs Géza szenátor elmondta: a jelentésre jellemző, hogy két nemzetről, a magyarról és a székelyről szól. Az elüldözöttek listáján a legtöbb milicista és szekus. Több nevet többször is feltüntettek. Az egész akció RMDSZ-ellenes, egyben merénylet a demokrácia ellen. /Román Győző: Jelentéstételtől a börtönlevél felolvasásáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./ Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke elmondta az MTI-nek, hogy az RMDSZ 1500 oldalas dokumentumot gyűjtöttek össze, amely mondatról mondatra cáfolja a jelentést. Meg kellett volna várni, hogy elkészüljön az RMDSZ saját jelentése és csak azután lett volna helyes megtartani a parlamenti vitát. Csak egy példa az RMDSZ jelentéséből: az úgymond elüldözött 120 személyből több mint 70 belügyi tiszt vagy tiszthelyettes volt. /MTI/

1991. november 1.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében beszámolt arról, hogy Tőkés László püspök személye és családja ellen felújult a névtelen levél- és telefonkampány. Halállal fenyegetik, gyermekei ellen merényletet jósolnak. Féktelen uszító-kampány folyik a magyarság és Tőkés László ellen a parlamentben. A temesvári Securitate volt főnökhelyettesének, a letartóztatásban levő Radu Tinunak a gyalázkodó, Tőkés Lászlót rágalmazó levele elhangozhatott a parlamentben okt. 24-én. A nagyváradi Phoenix lap "fasisztának" nevezte Tőkés Lászlót. A Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete bűnvádi eljárást kezdeményezett - többek között - Tőkés László ellen is. Tőkés László önvédelemből feljelentést tett a névtelen levelek tárgyában, az Azi és a Phoenix lapok ellen, kéri az RMDSZ-t, hogy interpelláljon tiszteletbeli elnöke védelmében a parlamentben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1991. november 22.

A televízióban felolvasták a börtönbüntetését töltő Radu Tinu Securitate-tiszt levelét, aki súlyos vádakkal illette Tőkés Lászlót és a püspök államellenes tevékenységének kivizsgálását követelte. Tömeggyilkosságért elítélt ember levelét közölte a televízió és erre a levélre a parlamentben is hivatkoztak. Ezt az eljárást Románia lejáratásának minősítette és ez ellen tiltakozott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

1991. december 9.

Ítéletet hirdettek a temesvári perben: Coman Iont 25, Balan Radut 23, Cornel Pacostét 20 évre, számos vádlottat 18 évre ítéltek, tizenhat vádlottat felmentettek, köztük van Ilie Matei egykori KB-titkár és Radu Tinut, a "Tőkés-ügy" felelőse. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1992. január 9.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jan.7-én kelt Tiltakozom címmel juttatta el nyílt levelét a bel-és külföldi nyilvánossághoz. Ebben tiltakozott Király Károlynak a szenátusból történt önkényes kizárása, Héjja Dezső, Orbán Daniela és Paizs Ottó önkényes letartóztatása, továbbá Radu Tinu és titkosrendőr társai felmentése ellen. Ez a felmentés a visszarendeződés megnyilvánulása. Kéri továbbá, hogy az 1990. jan. 4-i amnesztia-rendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi diszkriminatív ítéleteket. Tiltakozik a népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Kéri a kisebbségi egyházakat, az RMDSZ-t, hogy többségi szövetségeseikkel együtt - vagy akár nélkülük - vegyék igénybe a törvényes politikai harc minden eszközét a felsorolt demokráciaellenes megnyilvánulások, sérelmek ellen. /Tiltakozom! = Új Magyarország, jan. 9., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1992. január 11.

Tőkés László püspök a folyamatos fenyegetettség állapotában él, ezt nyílt levélben ismertette. Pontokba szedte az utóbbi negyedév megfélemlítő és fenyegető megnyilvánulásait. Ezek között szerepelt az, hogy házukat ismeretlenek ellenséges feliratokkal látják el, bemocskolják, ugyanúgy, ahogy 1989-ben tették Temesváron. A nagyváradi Phoenix című szennylap fasisztának titulálta a püspököt, és szóról szóra a régi Securitate "adatait" ismételte. Hasonló a hangvétele a román szélsőséges sajtónak /Romania Mare, Renasterea Banateana, Totusi Iubiera, Europa./. Az opportunizmusra hajló ellenzéki sajtó egy része is ellenségesen írt róla, például a bukaresti Expres Magazin Ceusescu-barátnak nevezte a püspököt. Névtelen levelekben megfenyegették. Tőkés László úgy értesült, hogy Theodor Salajan szekus őrnagy foglalkozik hazai likvidálásával, de külföldön is egy egész román ügynökhálózatnak ez a feladata. Legveszélyesebb ellenfelei a vatrás és a Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó román parlamenti képviselők. A székely-magyarság kollektív bűnösségét megfogalmazó Hargita-Kovászna jelentés készítői gyűlölködő kirohanásaik közben őt is támadták. Némelyikük Tőkés László perbefogását, letartóztatását sürgette, hasonlóan járt el a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete. Radu Ceontea szenátor a börtönben sínylődőket nemzeti hősöknek nevezte, Tőkés Lászlót és az ellenzékieket pedig hazaárulóknak. A televízióban felolvasták Radu Tinu tömeggyilkossággal vádolt szekusfőnök levelét, amelyben Tőkés Lászlót hazaárulással vádolta. Azóta a temesvári per vádlottainak többségét szabadon bocsátották, köztük Radu Tinut is. Legutóbb pedig több megye képviseletében működő román "népbíróság" halálra ítélte. - Tőkés Lászlónak oka van a félelemre, félteni családját, a megnyomorított társadalmat és az ugyanezen erők által fenyegetett népét. /Tovább él és működik a Securitate. Tőkés László nyílt levele. = Új Magyarország, jan. 11./

1992. február 12.

Abszolút védelemről soha sem beszélhetünk, felelte Tőkés László püspök arra a kérdésre, hogy az életveszélyes fenyegetésekkel szemben biztosítják-e a védelmét. Romániában még nem alakult ki az intézményes védelem és önvédelem. A Securitate pedig tovább dolgozik. Az egyetlen eszköz a nyilvánosság. A diktatúra idején Tőkés Lászlót üldöző Radu Tinu mint elítélt, a börtönből megtehette, hogy felolvassa a levelét a televízióban, melyben a püspököt hazaárulással vádolta. Radu Tinut azóta szabadon engedték. /Toldi Éva. A nyilvánosság: védelem. = Új Magyarország, febr. 12./

1995. május 8.

A temesvári rendőrség letartóztatási parancsot kért Radu Tinu volt szekus /Securitate/ vezető ellen, akit társaival együtt benzincsempészettel vádolnak. Az ügyészség másképp döntött: Radu Tinu és társai szabadlábon védekezhetnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1996. december 23.

A temesvári ünnepség alkalmával sem Emil Constantinescu elnök, sem kísérte egyetlen mondatban nem emlékezett meg a forradalom kirobbantásában Tőkés László szerepéről, sőt találkozni sem óhajtottak vele. Az agyonhallgatás politikáját folytatták, ezen túl nem akadályozták meg, hogy az Antenna 1 Televízióban Radu Tinu volt szekus tiszt minden bizonyíték nélkül azt állította, hogy Tőkés László püspök a magyarországi kémszolgálat ügynöke volt és Ceausescu tudtával tevékenykedett. Erre ráduplázott Sergiu Nicolae szenátor, amikor a püspök tevékenységét a forradalom kirobbantásában történelemhamisításnak nevezte. Jellemző volt, hogy Marius Mioc cáfolni igyekezett ezeket a vádakat, de nem engedték szóhoz jutni. A cikkíró feltette a kérdést: "a kormány RMDSZ-tagjai meddig engedik még, hogy tiszteletbeli elnökünket így gyalázzák"? "Mikor fog az RMDSZ vezetősége és parlamenti frakciója ebből ügyet csinálni?" Meg kell érteni, hogy a Tőkés László elleni támadás "egy jól összehangolt propaganda részét képezi". Ez a támadás "mindnyájunk, az erdélyi magyarság ellen irányul." A cáfolatokat románul, az RTV 1 csatornáján kellene közölni. /Kocsis István: Még meddig? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

1998. december 17.

Megjelent Radu Tinu volt szekust tiszt Temesvár - no comment című könyve, melynek témája az 1989-es temesvári forradalom. Radu Tinu 1989-ben a temesvári Securitate második embere volt, hatáskörébe tartozott a Tőkés László elleni akciósorozat végrehajtása. A könyv vitát váltott ki. Costel Bursuc, a Forradalomban Letartóztatottak Egyesületének /ALTAR/ elnöke szerint "Radu Tinu könyve nemcsak bennünket, az 1000 letartóztatottat próbálja becsapni, hanem mintegy 200 000 temesvárit is." Az ALTAR tagjai elsősorban az ellen tiltakoznak, hogy az akkor letartóztatottak zöme tolvaj volt. A valóságban 57 letartóztatottnál találtak lopott holmit. Radu Tinu elfelejtette leírni, hogy személyesen verte az elfogottakat. /Pataki Zoltán: Szekus-könyv a temesvári forradalomról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2004. december 16.

Tizenöt évvel a temesvári forradalom kirobbanása után sem lehet pontosan tudni, ki hozta meg 1989 decemberében a Tőkés Lászlóval kapcsolatos döntéseket. A püspök feltételezi, hogy a vallásügyi hatóságok és a Szekuritáté közös „kupaktanácsa” döntött. A Krónika lap megkeresésére mind az egykori vallásügyi inspektor, mind a Szekuritáté illetékesei a másikra mutogattak. Az egyházügyi államtitkárságon hoztak meg minden döntést Tőkéssel kapcsolatban” – jelentette ki a Krónikának Traian Sima, a Temes Megyei Szekuritáté egykori parancsnoka. Simát 1990-ben a temesvári vérengzések fővádlottjai között állították bíróság elé. Húszévi börtönbüntetésre ítélték, ezt azonban 1997-ben 15 évre csökkentették. Előrehaladott életkora és jó magaviselete következtében öt év és tíz hónap letöltése után szabadult. Traian Sima hangsúlyozta: a Szekuritáténak csak megfigyelési feladatai voltak a Tőkés-ügyben. E megfigyelés alapján tudja, hogy a lelkész mind az amerikai, mind a magyar titkosszolgálatnak a beépített embere volt. A vallásügyi államtitkár hivatalát Temes megyében 1989-ben Mihai Teperdel inspektor képviselte. Amikor a Tőkés-ügyről kérdezte Gazda Árpád, a lap munkatársa, azonnal bezárkózott. „Én nem voltam beavatva ebbe” – jelentette ki. Az inspektor szerint a Tőkés Lászlóval kapcsolatos döntések a Szekuritáté berkeiben születtek. Radu Tinu, a Temes megyei Szekuritáté egykori parancsnok-helyettese azelőtt sokszor nyilatkozta, személyesen felelt egykor a Szekuritáténál a Tőkés-ügyért. Noha ő is a vádlottak padján ült a temesvári forradalom perében, kétévi vizsgálati fogság után szabadult a rácsok mögül. Most az Asirom biztosítótársaság Temes megyei kirendeltségét vezeti. Radu Tinu kijelentette, neki semmi köze sem volt a kilakoltatásához. Ő csak annyit tett, hogy szólt a szilágysági kollégáknak: Tőkés Lászlóék odaérkezése előtt szereljék be a lehallgatókat a szilágymenyői lelkészi lakásba. Radu Tinu nem válaszol arra, hogy ki hozta a döntéseket. Szerinte vélhetően Tudor Postelnicu belügyminiszter döntötte el, hogy 17-én hajnalban kilakoltatták a Tőkés családot. /Gazda Árpád: Ki dirigált 1989-ben Temesváron? = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

2009. december 12.

A romániai forradalom huszadik évfordulóján, 2009. december 15-én mutatja be a Duna Televízió a Drakula árnyéka – A romániai forradalom kitörésének valódi története című filmet. A Duna Televízió támogatásával készült dokumentumfilmben az 1989-es események óta első ízben sikerült megszólaltatni a romániai forradalmat kiváltó titkos küldetés valamennyi szereplőjét. A szeku folyamatosan figyelte Tőkés László református lelkészt, aki a ‘80-as években az állami és egyházi hatóságokkal szembeni ellenállásával hívta fel magára a figyelmet. 1989 márciusában egy kanadai filmes stáb készített interjút az akkor Temesváron élő református lelkésszel. A felvétel Romániából való kicsempészése és magyarországi sugárzása miatt Tőkés László még inkább magára vonta a hatalom haragját, megfosztották szószékétől és kilakoltatták. A filmben megszólaló Radu Tinu volt Securitate-ezredes azt is elmondja, hogyan kísérték figyelemmel a külföldi ügynökök tevékenységét, hogyan folyt a román titkosügynökök kiképzése és milyen eszközöket vetett be a titkosrendőrség Tőkés László elhallgattatására. A Duna Televízió december 14-én, 15-én tematikus sorozatot vetít Volt egyszer egy SZEKU… címmel. /Drakula árnyéka. Televíziós ősbemutató a Duna Tévében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2009. december 16.

„Hátborzongató hidegháborús történet a véres romániai forradalom 1989. december 15-i kitöréséről, amikor Tőkés László akkori temesvári lelkész hívei a templom köré csoportosultak, hogy védelmet nyújtsanak számára a katonaság és a román titkosrendőrség, a Szekuritáté ellen” – Szőczi Árpád rendező így foglalta össze A Drakula árnyéka – A romániai forradalom kitörésének valódi története című filmjét, amelynek december 15-én Temesváron, a romániai forradalom kitörésének huszadik évfordulójának napján tartották az ősbemutatóját, 16-án pedig Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban díszbemutató keretében vetítik a közönségnek. „A filmben megszólaltatom Radu Tinut, Temesvár második legrangosabb szekus tisztjét, aki kulcsfontosságú szerepet játszott a Tőkéssel és a temesvári forradalommal kapcsolatos eseményekben” – mondta el a rendező. Szőczi elmondta: ha nincs a Panoráma (1989 nyarán kanadai csoport készített interjút Tőkés Lászlóval, amelynek a Magyar Televízió Panoráma című műsorában való sugárzása gyakorlatilag elindította a Tőkés elleni retorziót) minden bizonnyal másképp alakultak voltak a temesvári vagy akár a bukaresti események. /Farkas István: Megrázó kordokumentum. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998