udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rakovszky Zsuzsa

1997. február 13.

Febr. 13-án Budapesten, a Katona József Színházban átadták a Soros Alapítvány 1996. évi díjait. Életműdíjat kapott Eörsi István író, Orbán György költő, Petri György költő, Poszler György irodalomtörténész, Rakovszky Zsuzsa költő, műfordító és Sigmond István /Kolozsvár/ író. Az Ady Endre díjat a pozsonyi Grendel Lajos nyerte el. /Népszabadság, febr. 14./

1997. május 1.

A csíkszeredai Hargita Népe ápr. 22-i számában Borbély László főszerkesztő Pontosít az ÉS címen arról tudósított, hogy a Soros Alapítvány kiket részesített alkotói díjban /720 ezer forintban/, köztük van Cs. Gyimesi Éva, Tamás Gáspár Miklós, Radnóti Sándor, Thomka Beáta, Lengyel Péter. Mentesülve az anyagi gondoktól, könnyebb lesz számukra az alkotói munka. "Véleményt nyilváníthatnak például a Bolyai Egyetem újraindításáról. Hogy nem kell sietni." Székedi Ferenc eddig idézi a cikket, majd hozzáfűzi: Borbély László ezzel azt sugallja: Cs. Gyimesi Évának azért más a véleménye a Bolyai Egyetem ügyében, mert lefizették. Borbély nem ír arról, tette hozzá Székedi, hogy az egyetemi tanárnő féltette a meglevő európai kapcsolatokat. - Székedi végigkísérte az egyetemmel kapcsolatos vitát, az egyértelmű végkövetkeztetés: a Bolyai Egyetem ügye nem az egyetem szenátusának, nem magyar tanárainak és magyar diákjainak, nem az RMDSZ-nek az ügye, hanem az egész erdélyi magyarság ügye, Cs. Gyimesi Éváék alighanem tévednek, ha csupán egyetemi kritériumokban gondolkodnak. - Székedi leszögezte: a szakma becsülete miatt írta mindezt, Borbély László ugyanis a lejártás szándékával "most egybe az alapítványi díjazás tényét az egyetem körüli vitákkal." /Székedi Ferenc: Hétszázhúszezer forint és a Bolyai Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./ Az Élet és Irodalom közölte az 1996. évi alkotói díjazottak listáját /mindegyik 720 ezer forint/: Petri György, dr. Poszler György, Orbán Ottó, Sigmond István /Kolozsvár/, Rakovszky Zsuzsa, az 1995-től folytatódó alkotói díjak /szintén 720 ezer forint/ között van Cs. Gyimesi Éva, Radnóti Sándor, Tamás Gáspárt Miklós, Géher István, Thomka Beáta. Az 1994-től folytatódó alkotói díjak: Kornis Mihály, Mészöly Miklós, Réz Pál. /Élet és Irodalom, ápr. 11./

1998. szeptember 3.

Először Digitális Halhatatlanoknak nevezték azt a kezdeményezést, hogy a kortárs Kossuth-díjas írók munkái Internetre kerüljenek. Jelenleg Digitális Irodalmi Akadémia a neve, 1999 januárjára már mindegyikükről lesz anyag a világhálón. A következő írók munkái kerülnek Internetre: három erdélyi, Sütő András, Kányádi Sándor és Lászlóffy Aladár, egy felvidéki, Dobos László, két nyugati magyar író, Határ Győző és Méray Tibor, továbbá: Gyurkó László, Csoóri Sándor, Rákos Sándor, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Hubay Miklós, Bertók László, Orbán Ottó, Fejes Endre, Tandori Dezső, Lázár Ervin, Szabó Magda, Lakatos István, Petri György, Esterházy Péter, Nádas Péter, Faludy György /Kanadából hazatért/, Bodor Ádám, Spiró György, Takáts Gyula, Kuczka Péter, Gyurkovics Tibor, Mészöly Miklós, Moldova György, Ágh István, Sánta Ferenc, Konrád György, Somlyó György, Kertész Imre, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa. - Megállapodtak az elhunytak műveinek gondozásáról és Internetre juttatásáról: jelenleg tárgyalnak Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Pilinszky János, Mándy Iván és Weöres Sándor hagyatékának megvásárlásáról. /Magyar Hírlap, szept. 3./ Gyurkó László a kommunista rendszerben Kádár János életrajzot, Petri György pedig a rendszerváltás után hírhedt vallásgyalázó verset írt.

2001. május 10.

Máj. 8-án marosvásárhelyi olvasóival találkozott az Egyesült Államokban illetve Magyarországon élő Bitó László professzor, aki szépíróként jött erdélyi körútra. Marosvásárhelyen Nagy Miklós Kund szerkesztő mutatta be a professzort, a szépírót, az Ábrahám és Izsák című híres könyvét. Bitó Lászlót /sz. Budapest, 1934/ az ötvenes években családjával kitelepítették, munkaszolgálatos volt a komlói szénbányában, 1956 őszén Ausztriába, onnan az Egyesült Államokba menekült. 1964-ben élettanból a Columbia Egyetemen doktorált, később a szemfiziológia professzora. A kutatómunkásságából származó szemcseppet, a glaukómás vakság megelőzésére hivatott Xalatant világszerte forgalmazzák. Az 1994-es budapesti Könyvhétre megjelent Istenjárás c. regénye, angolból Göncz Árpád kezdte fordítani. Rá két évre jött Az ötödik lovas című regénye, majd a Magyar Könyvklubnál megjelent és két utánnyomást ér meg az Ábrahám és Izsák c. bibliai metafora-regénye az emberi kegyetlenség természetéről és genéziséről. "E regényben - írja a szerző - azt igyekeztem kipuhatolni, mi késztette Ábrahámot Ismáel elűzésére, Izsák feláldozására, és hogyan határozta meg Izsák életét, prófétaságát apja (Isten sugallta?) kegyetlensége." Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szerint a könyv mondhatni: kalandos bűnügyi családregény. "Az egész regény egy intellektuális kaland. A regény csodálatos, lebilincselő, olvasmányos, mégsem könnyű." Bitó László szerint a katolikus egyház és általában a keresztény egyházak elfogadják, hogy a teremtéstörténet egy metafora, a kiűzetés metaforájának modern, újszerű értelmezése is csak idő kérdése. Bitó professzor könyvét már lefordították orosz, német, szlovák, spanyol nyelvre, készül a román átültetés is, Anamaria Pop fordításában. Az eredetileg angol nyelven megjelent könyvet Rakovszky Zsuzsa fordította magyarra. /Bitó László Marosvásárhelyen. Ábrahám és Izsák - intellektuális kaland. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10/

2003. január 23.

Jan. 22-én Görgey Gábor kulturális miniszter a magyar kultúra napja alkalmából Márai Sándor-díjakat és - első ízben - Csokonai Vitéz Mihályról elnevezett alkotói, illetve közösségi elismeréseket adott át az Iparművészeti Múzeumban. Márai Sándor-díjat kapott Bordás Győző újvidéki író, folyóirat-szerkesztő, kiadóvezető magas szintű prózájáért, szülőfalujáról írt trilógiájának első két kötetéért, Rakovszky Zsuzsa költő, műfordító és Szilágyi István Kolozsvárott élő Kossuth-díjas író, A kő hull apadó kútba és a Holló idő című regények szerzője. /Díjátadás a Magyar Kultúra Napján. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998