udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sabanovic, Refik

2003. augusztus 6.

Markó Béla szerint ma is érvényes a magyar állampolgárság iránti erdélyi igény.Nem sértené a román gyakorlatot, ha Magyarország állampolgárságot adna az erdélyi magyaroknak. Románia tudniillik elfogadta a bánsági horvátok horvát állampolgárságát, és román állampolgárságot ajánlott fel a besszarábiai románoknak. A kettős állampolgárságot kérő, 2000 szeptemberében gyűjtött aláírásokat az RMDSZ azóta sem összesítette, hogy továbbíthassa a magyar kormánynak. Markó Béla hangsúlyozta, az RMDSZ álláspontja nem most alakult ki, hanem évekkel ezelőtt, amikor az RMDSZ aláírás-gyűjtési akciót is indított a Magyarok Világszövetsége által javasolt külhoni állampolgárság ügyében. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az akkori magyar kormány vezetői egyértelműen azt válaszolták: nem időszerű a kettős állampolgárság felvetése. "Ha az új magyar kormány ki tud alakítani egy megfelelő megoldást az EU-val és a szomszédos országokkal, mi azt jó néven vennénk - jelentette ki az elnök. - Szívesen részt veszünk a tárgyalásokon is, amennyiben szükséges. Hangsúlyozom azonban, hogy ez a magyar kormányon múlik." Kovács László azon kijelentésére, miszerint az EU-ban nem adnak kollektív alapon kettős állampolgárságot, Markó Béla elmondta: a magyar kormány ismeri legjobban azokat a feltételeket, amelyeket Magyarország kialakított az EU-val a tárgyalások folyamán. Hangsúlyozta, az állampolgárságot így is egyéneknek adják. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónika 2002. szeptember 27-i számában nyilvánosan is bocsánatot kért amiatt, hogy a Szövetségi Operatív Tanács által 2000 szeptemberében kezdeményezett aláírásgyűjtés végül is elhalt. Közleményében azt is hangsúlyozta, hogy nem szabad az aláírásgyűjtést a határon túli magyarok jogállásáról éppen akkor szövegezett törvénnyel szembehelyezni. Mintegy ötvenezer aláírás gyűlt össze. Patrubány Miklós MVSZ-elnök viszont arról számolt be akkor, hogy a Világszövetség Erdélyi Társasága kolozsvári irodájában valamivel több mint százezer aláírást őriznek. Azt is elmondta, az RMDSZ szervezetektől összegyűjtött információkból úgy tudják, összesen 214 ezer aláírás gyűlt össze. Amint konkrét esetekkel is igazoltuk, az eltérés abból fakad, hogy egyes RMDSZ-szervezeteknél ott porosodtak az aláírásokat tartalmazó ívek. A jelenlegi román törvények nem tiltják a kettős állampolgárságot, de korlátozzák a kettős állampolgárok jogait. A képviselők által elfogadott szöveg csak a román állampolgárság és a romániai állandó lakhely követelményét hagyta meg, a román állampolgárság kizárólagosságáról már nem rendelkezik. Az 1992-es és 2002-es népszámlálási adatok szerint tíz év alatt 4085-ről 6786-ra nőtt a magukat horvátnak vallók lélekszáma. A gyarapodáshoz minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy Horvátország 1993-ban valamennyi határon túli horvátnak megadta a horvát állampolgársághoz való jogot. A horvát okmány helyzeti előnybe hozta a Resicabánya környéki horvát közösséget, ugyanis már a kezdetektől vízummentes beutazást biztosított az Európai Unió államaiba. Románia csak 2001 decemberében került le a vízumköteles országok listájáról. Refik Sabanovic, a bukaresti horvát nagykövetség első titkára a Krónikának korábban elmondta, a horvát állampolgárság megítélésekor a hatóságok csak a vér szerinti horvát származást veszik figyelembe. A konzulátus arra kér bizonyítékot, hogy az igénylő, vagy valamelyik felmenője valamikor horvátnak vallotta magát. A törvény nem szab határt a rokonsági fokra. Férfiak számára a katonakönyv a legjobb bizonyíték; 1989 előtt tudniillik ebbe a vállalt nemzetiséget is bevezették 2000 januárjában a román hatóságok azt is jóváhagyták, hogy a bánsági horvátok saját falujukban vehessenek részt a horvátországi parlamenti választásokon. Két horvát faluban állítottak fel szavazófülkéket. Az 1991/21-es román állampolgársági törvény 11. cikkelye kimondja, hogy a külföldi állandó lakhely megőrzése mellett is megszerezhetik a román állampolgárságot azok a személyek, akik egykor Románia állampolgárai voltak, viselkedésükkel a román állam és nép iránti elkötelezettségről tesznek tanúbizonyságot, betöltötték a 18. évüket, és büntetlen előéletűek. A törvény 39. cikkelye szerint mindazok, akik megszerezték az állampolgárságot, ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a született román állampolgárok. Noha a törvényben nem szerepel utalás az egykori román állampolgárok leszármazottaira, az elmúlt kormányzati ciklus idején a jogszabályt rájuk is vonatkoztatták. 2000. március 15-étől Moldovai Köztársaság állampolgárait a bukaresti ügyintézéstől is megkímélték. A Belügyminisztérium rendeletére a moldovai határ közeli kilenc megye rendőrkapitányságán folyamodhattak a román okmányokért. Szilágyi Zsolt képviselő egy fórumon egymillióra becsülte a román állampolgárságot szerzett moldovaiak számát. Az ezzel kapcsolatos román titkolózás azzal is összefügg, hogy ez év júniusáig Moldovában az alkotmány tiltotta a kettős állampolgárságot. Iliescu és Voronin múlt heti találkozóján a két államfő egyetértett abban, hogy nem lenne szerencsés, ha elüzletiesedne a román okmány iránti moldovai igény./Gazda Árpád: Kettős állampolgárság - román gyakorlat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998