udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 77 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-77
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Reiner Antal

1998. november 5.

Nov. 5-én Bukarestben a bíróság újabb tárgyalási napot tartott az Agache-ügyben. 1989. decemberében a népharag végzett Agache milicistával, özvegye pert indított. Akkor a többi helyi milicistának haja szála sem görbült, csak Agachénak, aki pisztollyal a kezében fordult a tüntetők ellen. Jellemző, hogy nyolc éven át az ügyészség nem is tudott előállítani tetteseket. - A tárgyaláson megjelent Petre Turlea képviselő, a hírhedt magyarellenes Har-Kov ügy egyik szószólója. A két vádlottat, Paizs Ottó és Reiner Antal kézdivásárhelyi lakosokat Frunda György és Fazekas Csilla védi. Fazekas Csilla elmondta, hogy az akkori tömegből önkényesen kiragadott két embert nem lehet elítélni. Frunda György elmondta, hogy ilyen hamis, célzatosan összeállított vádiratot még nem látott, emellett az ügyész nem tisztázta, hogy a harmadik vádlott, Konrád János mit cselekedett. A két védőügyvéd újabb tanúk beidézését kérte, köztük van Agache egykori főnöke, aki hajlandó ismertetni Agache viselt dolgait. /Béres Katalin: Az Agache ügy a fővárosi bíróságon. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 13./Előzmény: Brassói Lapok (Brassó), okt. 16.

1999. február 15.

Háromszori halasztás után febr. 15-én a bukaresti táblabíróság ítéletet hirdetett az Agache-perben: Filip Orbán Daniela hét év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó négy év, Reiner Anton három év, Konrád Jánost felmentették. A négy elítélt összesen tízmillió lejt köteles fizetni Agache Ileanának, az özvegynek a temetés és a síremlék költségeire, ötvenmilliót az özvegynek és külön ötven-ötven milliót az elhunyt négy gyermekének, továbbá meg kell fizetniük a perköltséget is. Frunda György védőügyvéd hangsúlyozta, hogy az ítélet igazságtalan, a tárgyaláson is elmondta: az ártatlanul megvádoltak esetében szó sincs bűncselekményről. Markó Béla kifejtette: "számomra egyértelmű, hogy az ügy hátterében politikai szándékok húzódnak meg. Az eljárásnak "van politikai, de etnikai jellege is." /Béres Katalin: Az ítélet. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 19./ Előzmény: 1989. decemberében a népharag végzett Agache milicistával Kézdivásárhelyen, özvegye pert indított. Jellemző, hogy nyolc éven át az ügyészség nem is tudott előállítani tetteseket. /Brassói Lapok (Brassó), 1998. nov. 13./

1999. március 16.

Dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő számos dokumentummal nyújtott tájékoztatás az Agache-ügyről. Ebből közölt összeállítást a napilap. 1989 óta Oroszhegy és Zetelaka mellett. Kézdivásárhely is a "bűnös" székelyföldi települések lajstromában szerepel. Kézdivásárhelyen 1989. dec. 22-én meglincselték Aurel Agache őrnagyot, a gazdasági rendőrség hírhedt vezetőjét. Agache rettegésben tartotta lakosságot, visszaéléseit többen is jelentették a milícián, végül az ügyészség "büntetésből" áthelyezte Agachét Kézdivásárhelyről Barótra, ahonnan ismét "büntetésből" visszahelyezték Kézdivásárhelyre. Az ügyvédek kérésére az áldozatok sorra vallomást tettek arról, hogy mit művelt Agache, törvénytelen házkutatásokat tartott, aranyat vett el az emberektől, egyeseket megvert. 1993-ban Iliescu államfő elnöki rendelettel forradalmi mártírhőssé nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot is kapott. Bákóban utca viseli a nevét. 1991. nov. 26-án őrizetbe vették Héjja Dezsőt, 29-én Filip Orbán Daniella tanárnőt, dec. 4-én pedig Paizs Ottó borbélyt. Mindhármuknak egy hónapig vizsgálati fogságban tartották. - Agache özvegyének kérésére újból foglalkozni kezdtek az üggyel, 1997. okt. 14-én kihallgatták Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, Filip Orbán Daniella nem jelent meg a kihallgatáson. Kiss Alexandru ügyvéd 1997. dec. 15-én elkészítette a vádiratot, melyben a fenti három személy vádlottként szerepel. 1998. febr. 9-én tartották meg az első tárgyalást, febr. 15-én ítéletet hirdettek: Filip Orbán Daniela hét év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó négy év, Reiner Anton három év /felfüggesztett/, Konrád Jánost felmentették. A négy elítéltnek összesen 260 millió lejt /kb. 20 ezer dollár/ kártérítést köteles fizetni, továbbá meg kell fizetniük a perköltséget is. A bíróság elrendelte a vádlottak letartóztatását. Az ügyvédek fellebbeztek, a rendőrség nem kapott letartóztatási parancsot. Az RMDSZ kézdiszéki és kézdivásárhelyi szervezete febr. 19-én, az RMDSZ legfelső fóruma, az SZKT febr. 27-én, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform márc. 6-án tiltakozott az igazságtalan ítélet ellen. A vádlottak hozzátartozói és ismerősei éhségsztrájkot kezdtek tiltakozásul. Ezt a tiltakozási formát aláírásgyűjtési akció váltotta fel. /Oroszhegy és Zetelaka után... Kézdivásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16., 17./

1999. október 30.

A bukaresti táblabíróság jövő héten tárgyalja másodfokon a tíz évvel ezelőtti forradalom alatt, Kézdivásárhely főterén történt lincselés ügyét, amelyben elsőfokon már több személyt börtönbüntetésre ítéltek - közölte Fazakas Csilla, a vádlottak ügyvédje okt. 29-én Budapesten, a Magyarok Házában tartott sajtótájékoztatón. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke szerint etnikai alapú, koncepciós perről van szó, amelynek célja a székelyföldi magyarok megleckéztetése. 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén a népharag végzett Aurel Agachéval, aki több ártatlan embert hurcolt meg és bántalmazott működése alatt. A volt rendőrfőnököt 1993-ban Ion Iliescu mártírhősnek nyilvánította, majd ez a döntés üldözések sorozatát indította el Romániában, hét évvel a történtek után pedig vádat emeltek a Kézdivásárhelyen történtek ügyében. Az idén februárban Sepsiszentgyörgyön kihirdetett ítéletben több évi börtön- és pénzbüntetésre ítélték Paizs Ottót, Filip Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezső Gyulát, és felfüggesztett szabadságvesztésre Reiner Antont. /Sajtótájékoztató a Magyarok Világszövetségénél. Agache-ügy. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

1999. november 23.

Vége felé közeledik az a kirakatper, amelyben öt magyar nemzetiségű állampolgárt állítottak bíróság elé, az elhíresült Agache-ügyben. 1989 decemberében az akkori eseményeknek egyetlen háromszéki áldozata Aurel Agache őrnagy volt, akit a tömeg meglincselt. 1997-ben a sepsiszentgyörgyi bíróságon eljárást indítottak Filip-Orbán Daniella Kamilla, Pajzs Ottó, Héjja Dezső Gyula, Reiner Antal és Konrád János ellen, az elhunyt rendőr hozzátartozói pedig egymilliárd lej kártérítést is követeltek. Az elsőfokú bírósági ítélet Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezső Gyulát és Pajzs Ottót négy-négy évi börtönbüntetésre, Reiner Antalt három évi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, Konrád Jánost pedig felmentették. A négy elítéltet összesen 260 millió lej kártérítés kifizetésére, valamint 6 millió lej perköltség megtérítésére is kötelezték. - Aurel Agache őrnagyot túlkapásai és brutális viselkedése miatt Kézdivásárhelyről 1986-ban Barótra helyezték, majd 1989 tavaszán, ugyancsak büntetésből visszahelyezték Kézdivásárhelyre, a gazdasági osztály élére. Túlkapásai miatt hírhedté vált, és a város réme lett, bekövetkezett végzetéig. 1993-ban Iliescu elnök "mártírhőssé" nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot adományozva neki. November 18-án újból ítéletet hirdettek, ezúttal a bukaresti Táblabíróságon - tájékoztatott Frunda György szenátor, védőügyvéd. Az ügyészség fellebbezését hagyta jóvá a táblabíróság, így a Magyarországon élő Konrád Jánost is elítélték három évre, a többiekre vonatkozó ítéletet pedig megerősítették. /Fülöp D. Dénes: Megerősítették az ítéletet az Agache-perben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./

2000. április 17.

A bukaresti Legfelsőbb Bíróság végre napirendre tűzte a védőügyvédek által az Agache-kirakatperben kért tárgyalást, miután Frunda György ügyvéd-szenátor és Farkas Ferenc sepsiszentgyörgyi ügyvéd múlt év november 24-én, illetve 25-én benyújtotta a fellebbezést. A három itthon tartózkodó vádlott - Paizs Ottó, Héjja Dezső és Reiner Anton - ápr. 15-én kapta meg a május 30-ára szóló idézést. Az öt vádlott közül kettő - Filip Orbán Daniella Kamilla és ifj. Konrád János - külföldön él, magyar állampolgár. Mint ismeretes, a bukaresti táblabíróságon 1999. november 18-án másodfokon hirdettek ítéletet a vádlottak és az ügyészség által benyújtott kettős fellebbezésben. A fellebbviteli bíróság Filip Orbán Daniella Kamillát 7, Héjja Dezsőt és Paizs Ottót 4-4, ifj. Konrád Jánost és Reiner Antont 3-3 év börtönre ítélte. Az Agache-kirakatper tárgyalását éppen négy nappal a helyhatósági választások elé időzítették. /(Iochom): Agache-kirakatper. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

2000. szeptember 13.

A bukaresti Legfelsőbb Bíróság december 5-ére halasztotta az Agache-ügy vádlottjainak tárgyalását - tájékoztatott Frunda György, a kézdivásárhelyi vádlottak ügyvédje. A védelem az 1989 decemberében meglincselt kézdivásárhelyi milicista meggyilkolásával vádolt Paizs Ottó és Héjja Dezső egészségügyi állapotára hivatkozva kért halasztást. A szept. 12-i tárgyaláson ismét jelen volt az Agache család meghívottjaként Petre Turlea képviselő. Tavaly február 15-én alapfokon elítélték a kézdivásárhelyieket, a november 18-i középfokú ítélet pedig a következőképpen hangzott: Filip Orbán Daniella Kamilla hét év börtönbüntetést, Paizs Ottó és Héjja Dezső négy-négy évet, Reiner Anton három évet és az eredetileg felmentett ifj. Konrád János szintén három évet kap. /Kedvező döntés az Agache-perben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2001. február 7.

Febr. 6-án rendkívül feszült légkörben zajlott le az Agache-ügy tárgyalása a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon - tájékoztatott a kézdivásárhelyi vádlottak védőügyvédje, Frunda György. Az ügyvéd-szenátor elmondta, fenntartotta védencei fellebbezési folyamodványát, és kérte a bíróságot, mentse fel az érintetteket a halált okozó ütlegelések vádja alól. Mint ismeretes, a kézdivásárhelyi Aurel Agache milicistával a népharag végzett 1989 decemberében. Frunda azzal érvelt, hogy védencei 1989 decemberében forradalmi tettet követtek el, így elfogadhatatlan az 1999 novemberében hozott ítélet. Akkor hét év börtönbüntetésre ítélték Filip Orbán Daniela Kamillát, négy-négy évre Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott Reiner Anton, és három évre ítélték az alapfokon felmentett Konrád Jánost is. Frunda György fellebbezésük alátámasztásaként a bíróságon kifejtette, nem adatott meg a védelem joga sem törvényszéki, sem táblabírósági szinten. Nem fogadták el a kérésüket, melyben bizonyították, hogy Aurel Agache milicista Kézdivásárhelyen a Ceausescu-diktatúra megtorlásainak jelképe volt, és a népharag végzett vele 1989. december 22-én. Az ügyvéd azt is kifejtette, az ítélet ellentmond az Európai Emberjogi Egyezmény 5-ös és 14-es pontjának. A 14-es pont betiltja az etnikai diszkriminációt, míg az 5-ös pont értelmében elfogadható időn belül kell egy ügyet tárgyalni, a végzetes decemberi események óta pedig 11 év telt el. Frunda György kiemelte azt a tényt is, hogy csak a kézdivásárhelyiek ügyében született eddig ítélet, pedig az ország más városaiban is történt milicistagyilkosság 1989 decemberében. Az ügyvéd elfogadhatatlannak tartja, hogy több százas lélekszámú tömegből emelték ki azt a hat embert, akiket elítéltek. Egyikük az évek során meghalt, Filip Orbán Daniella és Konrád János Magyarországon kért és kapott politikai menedékjogot, Héjja Dezső évek óta ágyhoz kötött beteg, Paizs Ottó és Reiner Anton pedig nem vallotta bűnösnek magát. Frunda György szerint az ítélet diszkriminatív és magyarellenes, hiszen nemcsak az ügyben közvetlenül érintett hat személyt büntette a bíróság, hanem Kézdivásárhely magyar lakosságát nyilvánították bűnösnek. Az ügyvéd beszámolt arról is, hogy az ügyész kérte, a halált okozó ütlegelések vádját minősítsék át különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság vádjára. Javaslatát az Agache család ügyvédje, a Nagy-Románia párti Varzaru is elfogadta. A bíró meghallgatta a védelmet és a vádat, majd visszavonult. /Farkas Réka: A vád súlyosbítását kérték. Felsőfokon tárgyalták az Agache-ügyet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2001. március 27.

Márc. 26-án háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt a román legfelsőbb bíróság öt kézdivásárhelyi személyt egy volt kézdivásárhelyi rendőr őrnagy 1989. decemberében történt haláláért. Filip-Orbán Daniela Kamillát hét, Héjja Dezsőt és Paizs Octaviant (Ottót) 4-4, Reiner Antont és Konrád Jánost pedig 3-3 évi börtönre ítélték halált okozó ütlegelésért. A vád szerint Aurel Agache rendőr őrnagyot egy, 1989. decemberében a kézdivásárhelyi pártszékház előtt a kommunista rendszer és Nicolae Ceausescu ellen tüntető csoport tagjai ölték meg. A néhai tiszt családtagjainak kérésére indított vizsgálat során hét tettest azonosítottak, mint olyanokat, akik agyonverték Agachét. (Az 1990-ben közúti balesetben elhalálozott Kanabé Sándor István esetében az ügyészség beszüntette a vizsgálatot.) A Legfelsőbb Bíróság tulajdonképpen megerősítette a bukaresti táblabíróság által másodfokon hozott ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság ítélete végleges jellegű és végrehajtása kötelező. Frunda György, az RMDSZ szenátora, a vádlottak védőügyvédje kijelentette: az elítéltek nevében a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulva kéri a felmentésüket. /Ítélet született az Agache-perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Az 1989-es forradalom hevületének több mint ezer áldozata közül épp a Székelyföldön: Kézdivásárhelyen, Oroszhegyen és Zetelakán megölt rendőrök lincselőire sújtott le a legnagyobb szigorral a bíróság. A forradalmi tömegekbe lövető katonatisztek zöme az utóbbi években is szépen araszolt fölfelé a ranglétrán. A Temesváron 1989. dec. 22-e előtt kioltott 72 emberéletért elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen hozott ítéletet az elmúlt hetekben felfüggesztette a legfőbb ügyész, perújrafelvételt követelve. /Gazda Árpád: Iustitia szeme. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

2001. augusztus 9.

Esztelneken aug. 7-én őrizetbe vették Reiner Antalt, akit az úgynevezett Agache-ügyben három évi börtönbüntetésre ítéltek. Reiner korábban Magyarországon tartózkodott és sok jel utal arra, hogy valaki gyorsan értesítette a rendőrséget hazaérkezéséről. Reinert Csíkszeredába szállították, büntetése letöltése végett. Úgyszólván a letartóztatással együtt terjedt el az az értesülés is, hogy a rendszerváltás zűrzavarában meglincselt milicista őrnagy fia, aki az édesapja ügyében hozott ítélettel elégedetlenkedve egyenesen Strasbourgban kíván fellebbezni. Most viszont álláspontját hirtelen megváltoztatva, egyszerre úgy vélekedik, hogy amennyiben az elítéltek elismerik bűnösségüket, kérni fogja, hogy megkegyelmezzenek nekik. /(Flóra Gábor): Valakik "súgtak"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2001. augusztus 9.

Romániában 2001 nyarán nemcsak volt politikai foglyokról lehet beszélni. Az Agache-ügy két áldozata, Héjja Dezső és Reiner Antal a csíkszeredai börtönben tölti büntetését. Sógor Csaba szenátor meglátogatta Héjja Dezsőt a csíkszeredai börtönben, a Hargita Népe munkatársát azonban nem engedték be, arra hivatkozva, hogy az elítélt előzetes írásos engedélye is szükséges ehhez. Sógor Csaba szenátor elmondta: Héjja Dezső kijelentette, nem bántották, nem nyúltak hozzá. Lelkileg nagyon megviselte a helyzete, újból elmondta, hogy Agachenek a közelében sem járt, ártatlannak tartja magát. Héjja Dezső négyéves börtönbüntetést kapott, az 54 éves férfi mankóval jár, pár évvel ezelőtt eltört lába nem gyógyult be rendesen. Reiner Antal öt év börtönbüntetést kapott, őt pár napja tartóztatták le, amikor hazajött Magyarországról. A kegyetlensége miatt különösen gyűlölt Agachet 1989 decemberében Kézdivásárhelyen meglincselte a felháborodott tömeg. Az igazságszolgáltatás gépezete utólag a tömegből kiemelt pár embert, ezek súlyos börtönbüntetéseket kaptak. "Ezek az elítéltek eleve amnesztia alá estek volna, ha az államelnök odahat, hogy az általa 1990 január elején kibocsátott rendeletet érvényesítsék is" - hangsúlyozta Sógor Csaba szenátor. /Szondy Zoltán: Politikai elítéltek a csíkszeredai börtönben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./

2001. szeptember 1.

Aug. 31-én Ivácson József jogász, a szenátus emberi jogi bizottságának tanácsadója Románia elnöki hivatalánál iktattatta Héjja Dezső, Paizs Ottó és Reiner Antal egyéni kegyelmi kérését. A másik két elítélt - Filip Orbán Daniella Kamilla és ifj. Konrád János - magyar állampolgár, ezért számukra nem kértek kegyelmet. Az Agache család tagjai, özvegye és a néhai őrnagy négy gyermeke - Agache Andrei Ovidiu, az ötödik gyermek nem óhajtott ebben részt venni - június 14-én iktattatták az elnöki hivatalnál a család Románia elnökéhez, a politikai osztályhoz és a civil társadalomhoz címzett nyílt levelét, amelyben az esetleges elnöki kegyelem ellen tiltakoznak. Tamás Sándor parlamenti képviselő közölte: az orvosszakértői intézet csak augusztus 30-án küldte el a Héjja Dezső egészségi állapotának felülvizsgálatához szükséges iratát a törvényszékhez, és az csak jövő héten kerülhet a csíkszeredai börtön parancsnokságához. Csíkszeredából Bukarestbe csak hetente egyszer, szerdai nap szállítanak rabokat, és nem biztos, hogy a következő tárgyalás időpontjáig, szept. 20-ig sikerül Héjja Dezsőt megvizsgálni. /Agache-ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2001. szeptember 4.

Többen kérték, hogy a mozgássérült Héjja Dezső mellett figyeljen oda az RMDSZ a letartóztatott Reiner Antal sorsára is. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője szerint a kézdivásárhelyieket "valamennyiünk megalázására és a román-magyar közeledés akadályozásának nyilvánvaló szándékával ítéltek el Bukarestben." Kiszabadításuk érdekében az általa vezetett Emberséget! Alapítvány levelet intézett Markó Béla szövetségi elnökhöz és Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkárhoz. Alapítványa igyekszik anyagilag is segíteni az elmúlt évtized magyar áldozatait, az 1990. márciusi pogromban életüket vesztett nagyernyei, sáromberkei, mezőújfalui férfiak családjait. A lap megjegyezte, Frunda György szenátor, a kézdivásárhelyiek védőügyvédje világosan leszögezte: mind a hat elítélt, tehát Reiner Antal ügyében is a legfelső ügyészhez, illetve később a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul. /Figyeljünk Reiner sorsára is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2001. szeptember 12.

Frunda György szenátor, a kézdivásárhelyi elítéltek ügyvédje benyújtotta Héjja Dezső, Reiner Antal, Paizs Ottó és Konrád János jogorvoslási kérelmét az APODOR-CH Helsinki Bizottságnak, mely az ügyet a strasbourgi emberjogi bizottságnak közvetíti. A szenátor ezzel párhuzamosan az elítélt egészségi állapotára hivatkozva a Bukaresti Törvényszék elé terjesztette Héjja Dezső börtönbüntetésének felfüggesztési kérelmét. Frunda augusztus 31-én Ion Iliescu államelnöknél benyújtotta a Héjja Dezső, Reiner Antal és Paizs Ottó kegyelmi kérését, szept. 11-én Konrád János kegyelmi kérését is az államelnök elé terjesztette. /Az APODOR-CH Helsinki Bizottság előtt a kézdivásárhelyi elítéltek ügye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./ A héten letartóztatták - ezúttal Békéscsabán - Paizs Ottót is. A hivatalos verzió szerint az elítélt lánya általi lakáseladás juttatta Paizs Ottó magyarországi címének birtokába a kézdivásárhelyi rendőrséget. Az Agache-család ügyét képviselő legnagyobb fiú, Dionisie - a sepsiszentgyörgyi román lap szerint - mindent megmozgat annak érdekében, hogy az államelnök ne gyakoroljon kegyelmet az elítélteknek, közvetítésre kérve a kormánypárt színeiben megválasztott Vlad Casuneanu képviselőt is. /(Flóra Gábor): Mégis súgtak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

2001. szeptember 13.

Paizs Ottót, aki Békéscsabán tartózkodott, szept. 10-én őrizetbe vették. A helyszínre utazó feleségének és fiának nem engedélyezték, hogy találkozhassanak vele. A bíróságon döntenek arról, hogy kiadják-e vagy sem az Agache-perben négy év börtönbüntetésre ítélt Paizs Ottót. Tamás Sándor parlamenti képviselő elmondta: tekintettel arra, hogy Paizs Ottónak tartózkodási és letelepedési engedélye van - és magyar állampolgárságot is kérvényezett - koncepciós perről lévén szó, bízik abban, hogy a magyar hatóságok nem fogják kiadni Paizs Ottót. /(Iochom): Kiadja-e Budapest Paizs Ottót? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./ Paizs Ottó ügyét Budapesten a bíróság szept. 13-án tárgyalta. Az ítélethozó testület, miután értesült a per fejleményeiről, azt a döntést hozta, hogy egészségügyi okok miatt elutasítja a román hatóságok kiadatási kérését, és szabadlábra helyezte Paizs Ottót. Ezután a román igazságügy-minisztérium kérheti Paizs kiadatását a magyar igazságügy-minisztériumtól, amit az meg is tagadhat. Egyelőre Paizs Ottó ismét szabad, és várja, hogy megkapja a magyar állampolgárságot. A másik két elítélt, Orbán Filip Daniella Kamilla és ifj. Konrád János magyar állampolgár, s a magyar állam a Párizsban 1947. február 10-én megkötött békeszerződés értelmében nem engedélyezi magyar állampolgárok kiadatását. /(Iochom): Agache-ügy. Magyarország nem adja ki Paizs Ottót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./ Paizs Ottó nem kerül a román igazságszolgáltatás kezére, döntött egy budapesti bíróság. A román fél bizonyára megpróbálkozik minden lehetséges megoldással. Paizs esete azt bizonyítja, hogy a még szabadlábon lévő, illetve elnöki kegyelemre váró elítéltek állandó fenyegetettség közepette lesznek kénytelenek leélni további életüket. A súlyos beteg Héjja Dezső kálváriája, Reiner Antal elővigyázatlanságból fakadó letartóztatása, Paizs Ottó legutóbbi esete azt üzenik, hogy a román szervek presztízskérdésként kezelik az Agache-ügyet, állapította meg Csinta Samu. /Csinta Samu: Gyilkosok és áldozatok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

2001. szeptember 20.

A Magyarok Székelyföldi Társasága két állásfoglalást adott ki. Az egyikben a társaság elnöksége "együttérzését fejezi ki a jogtalanul elítélt Héjja Dezső és Reiner Anton csíkszeredai börtönben fogva tartott székely testvéreink iránt", "nemzeti közösségünk elleni támadás" újabb megnyilvánulásának nevezve bebörtönzésüket. "Felkérjük székely honfitársainkat, hogy vállaljanak erkölcsi közösséget az elítéltekkel." A testület másik állásfoglalása "aggodalommal veszi tudomásul a státustörvény körül kialakult helyzetet". "Nem tartjuk demokratikus eljárásnak, hogy az általunk is megválasztott kormány a romániai magyarság megkérdezése nélkül dönt a bennünket érintő sorskérdésekben" - áll a dokumentumban. A Magyarok Székelyföldi Társasága felhívja a magyar történelmi egyházak és a "magyarságunkat képviselő" valamennyi civil szervezet figyelmét, hogy "megfelelőképpen képviseljék népünk álláspontját ebben a kérdésben, és hassanak oda, hogy mindezek érvényesüljenek az egyeztetés során". /Erkölcsi közösség vállalása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

2001. október 11.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke a legutóbbi SZKT-n kifogásolta Frunda Györgynek az 1989-es decemberi rendőrgyilkosságok ürügyén elítélt kézdivásárhelyi magyarok védőügyvédjeként nyújtott teljesítményét. Mint köztudott, 1989. december 22-én az ország sok más településéhez hasonlóan Kézdivásárhelyen is a népharag áldozata lett a kommunista rezsim egyik pribékje, Aurel Agache milicista. Az őrnagyot nem egyetlen személy gyilkolta meg a város főterén, hanem lincselés áldozata lett. Köztudomású, hogy 1990. január 4-én Ion Iliescu közkegyelmet adott "a forradalom" napján, december 22-én erőszakcselekményeket elkövetők számára. Az elnöki amnesztiarendeletet az ország minden részében alkalmazták, leszámítva Székelykeresztúrt, Zetelakát, Oroszhegyet és Kézdivásárhelyt. - Magyarellenes koncepciós perre került sor Kézdivásárhelyen is - nyilatkozta Katona Ádám. Héjja Dezső és Reiner Antal Csíkszeredán töltik büntetésüket. Katona Ádám 1998 júliusától több alkalommal megkereste az Agache-ügyben megvádolt szerencsétlen magyar emberek érdekében az RMDSZ jelenlegi elnökségét. Katona szerint Frunda György döntő jelentőségű tárgyalásokon nem vett részt, amelyeken például nem hallgatták ki a védelem tanúit! A Legfelsőbb Bíróságon kimondott ítélet kihirdetése, sőt a két magyar férfi letartóztatása után sem Frunda György, mint védőügyvéd, de sem az RMDSZ elnöksége nem fordult Ion Iliescuhoz elnöki kegyelemért. (A strasbourgi esetleges "jogorvoslatra" olykor 4-5 évet kell várni, addig ülhet Héjja meg Reiner a börtönben.) Frunda szenátornak bőven lett volna ideje a két súlyosan beteg magyar férfi feltételes szabadlábra helyezése érdekében az illetékes csíkszeredai törvényszékhez folyamodnia. Frunda Györgynek a Héjja Dezső nevében iktatott kérvénye mellől éppen a megfelelő orvosi igazolvány hiányzik, tehát érvénytelen, Reiner Antal érdekében pedig az SZKT-ig még csak egy két soros kérvényt sem adott be Frunda a törvényszékre. Héjjának a nyáron újra kellett volna műteni a lábát. Közlése szerint az a veszély fenyegeti, hogy egész életére nyomorék marad, Reinernek pedig az életveszélyesen magas vérnyomását kellene szabadlábon, megfelelő szakorvos felügyelete alatt gyógyíttatnia. Most, okt. 10-én az Emberséget! Alapítvány fölkérésére Hajdu Dezső csíkszeredai ügyvéd pótolva Frunda dr. mulasztását, végre beiktatta a Reiner Antal feltételes szabadonbocsátása érdekében készített kérvényt. Szeptember 4-én az Országgyűlés foglalkozott a Csíkszeredában raboskodó Héjja Dezső meg Reiner Antal ügyével is /Bogdán Emil képviselő interpellált és Németh Zsolt külpolitikai államtitkár válaszolt./ Ennek szövegét Katona átadta a sajtónak. Az erdélyi sajtó ennek ellenére nem vett máig tudomást erről az anyaországi gesztusról. /Máté Erzsébet: Az Agache-ügy ártatlan áldozatai. Katona Ádám elégedetlen Frunda György ügyvédi teljesítményével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2001. október 11.

A marosvásárhelyi SZKT állásfoglalást adott ki az Agache-ügyben, amely etnikai diszkriminációs jellegű, hiszen 1989 decemberében Kézdivásárhelyen sem történt más, mint Románia sok más városában és falvában. A bírósági eljárás arra vall, hogy elrettentő példának szánták, a romániai magyarság megfélemlítésére. Az SZKT elítéli ezt az eljárást, teljes együttérzést vállal az elítéltekkel és ezek családjaival, és felkéri az RMDSZ vezetőségét, hogy továbbra is tegyen meg mindent az elítéltek érdekében, ugyanakkor kéri Ion Iliescu elnököt, hogy gyakoroljon kegyelmet Héjja Dezső és Reiner Antal, súlyos betegségük ellenére börtönbe zárt áldozatok részére. /A marosvásárhelyi SZKT állásfoglalása az Agache-ügyben. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 11./

2001. október 24.

Székelyudvarhelyi értelmiségiek egy csoportja 1991. febr. 20-án hozta létre az apolitikus, humánus eszméket valló emberbaráti Emberséget!-Alapítványt. Az Emberséget!-Alapítvány több mint 10 esztendeje többtucatnyi ártatlanul szenvedő és anyagilag rászoruló sorsát igyekezett megkönnyíteni önkéntes adományok gyűjtése és célba juttatása révén. Az alapítvány támogatottjai közül a legismertebbek az 1989. december 22-i események ürügyén koncepciós perekben elítélt oroszhegyi meg zetelaki magyarok, illetve a marosvásárhelyi 1990. márciusi pogrom áldozatainak (Nagyernye, Sáromberke, Mezőújfalu) nélkülöző családjai és hátramaradottai, valamint a börtönbe zárt Cseresnyés Pál Marosvásárhelyről. Az új évezredben megint kopogtat, megint jelentkezik az Emberséget!-Alapítvány, hogy támogassa egy magyarellenes koncepciós per áldozatait: HÉJJA DEZSŐT, akit az 1989. december 22-i kézdivásárhelyi rendőrlincselés ürügyén 4 évi raboskodásra ítéltek, és aki néhány hete a csíkszeredai börtönben raboskodik, illetve a 3 évi börtönbüntetéssel sújtott REINER ANTALT, akit augusztus 4-én tartóztattak le. Ugyanakkor ideje elindítani azon oroszhegyi meg zetelaki magyarok teljes rehabilitálási folyamatát, akik a romániai magyar nemzeti közösség, illetve anyaországunk és a nyugati világ magyarsága példás szolidaritása eredményeként többévi szenvedés után Ion Iliescu elnöki kegyelmével szabadultak ki börtöneikből. /Újra kopogtat, újra jelentkezik az Emberséget!-Alapítvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

2001. október 29.

Frunda György szenátor okt. 25-én a csíkszeredai börtönben meglátogatta Reiner Antalt, akit Kézdivásárhelyen az 1989-es decemberi eseményekért törvénytelenül elítéltek. A szenátor okt. 26-án a marosvásárhelyi börtönben Héjja Dezsőt látogatta meg, akit a csíkszeredai börtönből szakorvosi kivizsgálásra helyeztek át Marosvásárhelyre. Miután biztosította a két elítéltet arról, hogy a 11 évig elhúzódó tárgyalások alatt mindent megtett felmentésük érdekében, Frunda György kifejezte, hogy úgy, ahogy a Cseresznyés Pál szabadlábra helyezéséért is évekig küzdött, továbbra is a két elítélt mellett áll. A két elítélt írásban is megerősítette a szenátornak adott megbízását, hogy a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság előtt képviselje őket. /Frunda György meglátogatta Rainer Antalt és Héjja Dezsőt. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 29., 2068. sz./

2001. november 5.

Amerikai látogatását (október 30.-november 2.) megelőzően Adrian Nastase miniszterelnök informális csatornákon keresztül azt az óhaját juttatta el a Magyar Emberi Jogok Alapítványhoz /HHRF/, hogy útja során találkozni kíván az amerikai magyarság képviselőivel. Emiatt Hámos László, az alapítvány elnöke budapesti látogatását félbeszakítva, a Magyar Állandó Értekezleten való részvétele után visszautazott New Yorkba. A román miniszterelnök szándéka időközben megváltozott, mert a kapcsolattartásra kijelölt személyek a legkevesebb hajlandóságot sem mutatták az egyeztetésre, s a találkozó az alapítvány munkatársainak minden erőfeszítése ellenére sem jött létre. Ezért mindazt, amit az erdélyi magyar közösség legégetőbb gondjaival kapcsolatban szerettek volna felvetni Románia miniszterelnökének, egy memorandumban összefoglalva írásban továbbították neki. A dokumentumba foglalt információkat a HHRF háttértájékoztatásként eljuttatta Nastase miniszterelnök több tucat lehetséges tárgyalópartnerének is. /Ami Adrian Nastase amerikai programjából kimaradt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ A memorandumban ismertették az alapítvány munkáját /huszonöt éve alakult azzal a céllal, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet az emberi jogok durva megsértésére és a magyar kisebbség üldözésére a Ceausescu-kormányzat idején./A nemzeti kisebbségek ügyében 1989 után Romániában alig tapasztalható előrelépés. Ennek a helyzetnek a teljes körű orvoslása nélkül erősen kétséges, hogy az Egyesült Államok szenátusában létrejön a Románia NATO-tagságának ratifikálásához szükséges kétharmados többség. A román kormány továbbra is megtagadja a magyar egyházaktól a kommunizmus idején elkobzott 1 593 ingatlannak a visszaszolgáltatását. Romániában érdembeni előrelépés szükséges a következőkben: 1. Az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosaiknak. Az elfogadott, az ingatlanok visszaadásáról rendelkező törvény explicit módon kizárta a közösségi és egyházi ingatlanokat a törvény érvényességi köréből azzal az ígérettel, hogy ezek visszaszolgáltatását majd egy külön törvény szabályozza. 2. A kétnyelvűség megvalósítása. 3. A kolozsvári önálló állami magyar egyetem helyreállítása. 4. A hatósági zaklatás és megfélemlítés megszüntetése: részesítsék elnöki kegyelemben azt az öt magyart - Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezsőt, Konrád Jánost, Paizs Ottót és Reiner Antalt -, akiket az elnyomó hatalom helyi képviselőjének, Aurel Agache rendőr őrnagynak 1989. december 22-én, Kézdivásárhelyen bekövetkezett halála miatt ítéltek el. /Memorandum Adrian Nastase Miniszterelnök Úr részére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2001. november 22.

Nem született döntés a Hargita megyei törvényszéken a kézdivásárhelyi Agache-per két elítéltje ügyében. Héjja Dezsőt Marosvásárhelyen orvosszakértők újra kivizsgálták, miután csíkszeredai orvosok úgy találták, hogy betegsége nem indokolja a börtönbüntetés felfüggesztését. A következő tárgyalás december 15-én lesz Csíkszeredában. Reiner Antal szívbetegsége miatt kérte büntetése felfüggesztését, de a csíkszeredai orvosszakértők még nem vizsgálták ki. /Tovább húzzák Héjja Dezsőék ügyét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2001. december 5.

Dec. 3-án tárgyalta a Kovászna megyei törvényszék az Agache-család ama beadványát, melyben az elítéltekre kiszabott kártérítés kényszer-végrehajtási ítéletének kimondását kérték. A súlyos börtönbüntetés mellett ugyanis az öt elítéltet ötven-ötven millió lej kártérítés kifizetésére kötelezték. A tárgyalásra a börtönből Sepsiszentgyörgyre szállították Reiner Antalt és Héjja Dezsőt. Az ügy kapcsán tárgyalták Reiner Antal fellebbezési kérelmét is, amelyben a kényszer-végrehajtás elengedését igényelte, ártatlanságára és arra hivatkozva, hogy anyagi körülményei nem teszik lehetővé a megítélt összeg kifizetését. A tárgyalás során Héjja Dezső kemény szavakkal vádolta a felperest, utalva a meglincselt őrnagy cselekedeteire. Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy egyik fia ismét "felajánlotta" a kártérítésről való lemondást, ha az elítéltek elismerik bűnösségüket, s egyben Héjját újabb perrel fenyegette meg állásfoglalásáért. A törvényszék ezután kimondta a kényszervégrehajtási ítéletet és egyben elutasította Reiner folyamodványát. /(Flóra Gábor): Kényszer-végrehajtási ítélet az Agache-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

2001. december 27.

A napokban nemcsak szabadságvesztésre, hanem vagyonelkobzásra is ítélték az úgynevezett Agache-per vádlottjait. Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő tájékoztatott a jelenlegi helyzetről. Héjja Dezső és Reiner Antal a csíkszeredai börtönben raboskodik, Filip Orbán Daniella Kamilla, Konrád János és Paizs Ottó nem tartózkodnak Romániában, az első kettő már magyar állampolgár, a harmadik ebbéli kérését beadta. Az Agache család kérésére - állítólag - a három ismeretlen lakhelyű elítéltet az Interpollal kerestetik, illetve kiadatásukat kérik. Továbbra is igazságtalannak és méltánytalannak tartják a román bíróságok döntéseit, hangsúlyozta a képviselő. Politikai nyomásra hoztak ellenük ítéletet, egyfajta példát akartak statuálni vele a székely megyékben, megfélemlíteni az itt lakó magyarokat. - Ami az Agache-fiú támadásait illeti, ahhoz már hozzászokott. A Román Nemzeti Egységpárt annak idején éppen az Agache-ügyben vádoltak védelme miatt akart eljárást indítani Tamás Sándor ellen. Nem sikerült nekik, s a párt is eltűnt azóta a süllyesztőben. - Az ügyben kézdivásárhelyi magyarok is vallottak Paizs Ottóék ellen. Erről nehéz beszélni, de el kell mondani, hogy egyes helybéliekben nem volt meg az igazság mellett kiállók iránti szolidaritás. A kegyelmi kérésüket Frunda György szenátor az államelnöki hivatalban beiktatta. Amikor Ion Iliescu találkozott az RMDSZ vezetőségével, esett erről is szó. /Román Győző: Nincs kegyelem?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./

2002. január 24.

A csíkszeredai fegyházban raboskodik immár hat hónapja Reiner Antal. Az Agache-család által meghirdetett bosszúhadjárat egyik áldozata, aki ellen 1997-ben kezdték meg a bűnügyi eljárást. Több éves pereskedés és ítélethozatal után Reinert hat hónappal ezelőtt tartóztatták le. Mint mondotta, többször elment Magyarországra, ám nem tudott sokáig ott sem maradni, hiszen szíve hazahívta. Az anyaországban politikai menedékjogot is kapott, de amint meghallotta, hogy Héjja Dezsőt börtönbe zárták, úgy döntött, beadja a kérelmet a politkai menedékjog visszavonására és hazajön. Egyetlen éjszakát tölthetett otthon, Esztelneken: másnap reggel a rendőrség elvitte. Családja jelenleg Magyarországon él. Huszonhárom évi házasság után elváltak feleségétől, a huszonnyolc éves lánya és húszéves fia is Magyarországon lakik. A hat hónap alatt látogatói között volt Ráduly Róbert képviselő, Frunda György szenátor és több alkalommal Katona Ádám, aki csomagot küldött. Távol a családtól, nehezen viseli a börtönt Reiner. A többéves pereskedés miatt szívbetegsége súlyosbodott. A börtönkörülményeiről nem szívesen mesél. Annyi azért kiderül, gyógyszert kap, a betegszobába azonban nem viszik, mert nincs elég hely. /(Daczó Dénes): A szabadság utáni vágy. Reiner Antal menedékjog helyett a börtönt választotta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2002. március 22.

Márc. 18-án elnöki kegyelemet kapott Héjja Dezső, akit Ioan Aurel Agache milicista őrnagy 1989 december 22-én történt meglincselésének vádjával a román bíróságok börtönbüntetésre ítéltek. Az eseményről több román napilap büszkén hirdette címlapján, hogy Iliescu elnöki kegyelemben részesítette egy "forradalmi hős" gyilkosát. A több mint egy évtizede tartó perről nyilatkozott Héjja védőügyvédje, Frunda György szenátor. Az elhíresült Agache-ügyben elítélt öt kézdivásárhelyi személy közül Héjja Dezsőt és Reiner Antalt börtönbe zártak, Reiner ma is börtönbüntetését tölti, a többiek Magyarországon tartózkodnak. A bírósági ítélet igazságtalan. A bíróság öt embert elítélt, kiragadva őket abból a tömegből, amely 1989. dec. 22-én halálra ütlegelte az egykori milicista őrnagyot. Népharagról volt szó és nem etnikai gyilkosságról. Ioan Aurel Agache őrnagy még 1989 dec. 22-én is pisztollyal kezében próbálta védeni a Ceausescu-rendszert, de azelőtt is közismert volt agresszivitásáról, embereket bántalmazott, jogtalanul elkobzott javakat, egy fiatalembert öngyilkosságba kergetett, nőket zaklatott szexuálisan. Amikor az ítélet véglegessé vált, Frunda egyrészt személyi kegyelmet kért az államfőtől mindegyik elítélt - nyomatékkal a két bebörtönzött – javára. Héjja Dezsőt 2002. március 18-án szabadlábra helyezték. Ez pozitív lépésnek minősíthető. Héjja Dezső súlyos beteg, egyik lábára nem tud ráállni, többször műtötték, és újabb műtétek elé néz. A múlt évben a román bíróságok által hozott döntéseket Frunda megtámadta a Strassbourgi Bíróságon. Beadványát iktatták, tehát megindul a strassbourgi eljárás. Reiner Antal egészségi állapota is rossz, Funda az ő részére is megpróbálja kieszközölni az elnöki kegyelmet. Iliescu kegyelmi rendeletét sokan visszásnak minősítették, mert ugyanő 1991-ben post-mortem Forradalmi Hős címmel tüntette ki a kézdivásárhelyi milicistát, ezredesi rangra emelve őt. Frunda leszögezte: nem érthet egyet Agache őrnagy forradalmi hőssé nyilvánításával. /(Szász Attila): Nyilatkozik Héjja Dezső védőügyvédje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2002. március 27.

A Moldvai Magyarság februári számában található, többek között: Nyílt levél a bukaresti nunciushoz; Általános európai ügy a csángóké; Klézse (Halász Péter falutörténeti írása); Életemben nem volt büntetésem, csak szabadszájú voltam a nincstelenség miatt... (Oláh-Gál Elvira riportja az Agache-perben elítélt Reiner Antallal); Klézse belterületi helynevei; Szent László fája Klézsén; Zöld Péter Batthyány Ignác püspökhöz írt jelentése; A nyomorúság útjai (Ferencz Imre mementója). /Moldvai Magyarság/február. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2002. július 5.

Az Emberséget! Alapítvány kéri, hogy támogassák az igazságtalanul elítélt és súlyosan beteg Reiner Antalt, aki a csíkszeredai börtönben raboskodik, meg az ortopédiai műtétek előtt álló Héjja Dezsőt. Székelyudvarhelyi értelmiségiek egy csoportja 1991. február 20-án hozta létre, a helyi bíróság az év március 21-én pedig bejegyezte az apolitikus, Emberséget! Alapítványt. Az Emberséget! Alapítvány több mint tíz esztendeje több tucatnyi ártatlanul szenvedő és anyagilag rászoruló ember sorsát igyekezett megkönnyíteni önkéntes adományok gyűjtése és célba juttatása révén. Az alapítvány támogatottjai közül a legismertebbek az 1989. december 22-i események ürügyén koncepciós perekben elítélt oroszhegyi meg zetelaki magyarok, illetve a marosvásárhelyi 1990. márciusi pogrom áldozatainak (Nagyernye, Sáromberke, Mezőújfalu) nélkülöző családjai és hátramaradottai, valamint a börtönbe zárt Cseresznyés Pál Marosvásárhelyről. Reiner Antal és Héjja Dezső helyzetéről, egészségi állapotukról részletesebb beszámolót ad a www.nexus.hu/erdelyimagyarkezdemenyezes honlapon. /Az Emberséget! Alapítvány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./

2002. július 5.

Az Aurel Agache milicista őrnagy 1989. decemberi 22-i meglincselésének vádjával elítélt kézdivásárhelyiek közül eddig csak Héjja Dezső Gyula kapott elnöki kegyelmet, Reiner Antal jelenleg hároméves börtönbüntetését tölti Csíkszeredában. A háromszéki kisvárosban kegyetlenkedéseiről hírhedt Agachéval a népharag végzett, az elkövetők esetében is alkalmazni kellett volna az amnesztiarendeletet. Ennek ellenére a tömegből kiragadtak hat személyt és vád alá helyezték őket (időközben Kanabé Sándor István autóbalesetben életét vesztette, így ellene megszüntették az eljárást). A koncepciós kirakatperekre emlékeztető eljárás során 1999 novemberében, egy hónappal az elévülési határidő előtt hoztak ítéletet ügyükben, amelyet tavaly márciusban emelt jogerőre a Legfelsőbb Bíróság. Frunda György ügyvéd, RMDSZ-es szenátor, aki az érdemi perben képviselte a kézdiszékieket, törvényellenesnek minősítette az ítéletet s az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, 2001. augusztus 31-én pedig kegyelmi kérést nyújtott be Ion Iliescu államfőhöz. A három évre ítélt Reiner Antal szívproblémáira hivatkozva kérte az ítéletvégrehajtás felfüggesztését, de tavaly decemberben visszavonta ezt az ebben a keresetben őt képviselő Hajdú Dezső csíkszeredai ügyvéd tanácsára. "A gyógyszereit a börtönben is megkaphatja, így felesleges lett volna a huzavona. Mivel büntetlen előéletű, a büntetését harmadolni fogják, így valószínűleg jövő ilyenkor helyezik szabadlábra, hacsak közben nem kap elnöki kegyelmet" - nyilatkozta az ügyvéd. Arra, hogy eddig miért csak Héjja kegyelmi kérvényét bírálták el pozitívan, Frunda György szolgált magyarázattal: az amnesztiatörvény nem kollektív, hanem személyes jog, mondta az ügyvéd-szenátor. /P. L. Zs.: Reiner Antal kegyelmi kérvénye az államfő előtt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./

2002. augusztus 17.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke Ion Iliescu államelnökhöz írt nyílt levelében azt kérte, hogy Reiner Antalt részesítse elnöki kegyelemben. Nem először fordult az elnökhöz vérlázító ügyekben: "az 1989. decemberi székelyföldi milicista-gyilkosságok ürügyén hozott magyarellenes és törvénytelen törvényszéki ítéletek, azaz a romániai magyarság megfélemlítése és megalázása szándékával hozott koncepciós törvényszéki ítéletek ügyeiben." Reiner Antal ártatlan és súlyosan beteg embernek kér kegyelmet. 1990 elején Iliescu aláírásával nyilvánosságra hozott elnöki dokumentum alapján mellőzték a milicista-lincselések valódi elkövetőinek, mindazon román személyeknek elítélését és börtönbe zárását, akik 15 román településen bizonyíthatóan elkövették a gyilkosságot. Katona Ádám az oroszhegyi és a zetelaki - Reiner Antalhoz hasonlóan - etnikai koncepciós perben elítélt, börtönbe zárt magyarok érdekében fordult Iliescuhoz. Iliescu elnök néhány napja "humanitárius okokra hivatkozva" elnöki kegyelemben részesítette azokat a szadista gyilkos, román katonatiszteket, Constantin Rotariut, Ion Paunut, Gheorghe Constantint, akikre egyértelműen rábizonyosodott, hogy 89 decemberében az ország több településén halomra lövették és lőtték az igazi forradalmárokat. /Katona Ádám, az EMK elnöke: Elnöki kegyelmet Reiner Antalnak! = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-77




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998