udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 54 találat lapozás: 1-30 | 31-54
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Opris, Remus

1996. december 9.

Parlamenti bemutatkozása előtt, dec. 9-én Victor Ciorbea megbízott miniszterelnök közzétette kormánylistáját és kormányprogramját. Két RMDSZ-politikus helyet kapott a kormányban: Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Tokay György a miniszterelnök mellé rendelt, a kisebbségi ügyeket felügyelő tárca nélküli miniszter. A kormányt a Demokratikus Konvenció legerősebb tömörülése, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ uralja hét miniszteri és több miniszteri rangú államtitkári poszttal, a Szociáldemokrata Unió hat tárcát kapott, köztük van a védelmi és külügyi. A kinevezettek között van Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási -, Ion Caramitru művelődési miniszter. A kormány főtitkára Remus Opris /KDNPP/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11., Magyar Nemzet, dec. 10./

1997. február 28.

Márc. 1-jén Kolozsváron találkoztak az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai és az RMDSZ prefektusai, alprefektusai és prefektúrai főigazgatói. A tanácskozás napirendjén szerepeltek az ügyvezető elnök tájékoztatója az országos koalíciós egyeztetésekkel kapcsolatban; a megyék kormánymegbízottainak beszámolói a koalíció gazdasági-szociális reformprogamja végrehajtásának menetéről, a minisztériumok megyei kirendeltségei élén történő változások folyamatáról, valamint a megyei korrupcióellenes bizottságok tevékenységéről. A tanácskozás részvevői megállapították, hogy e változások megfelelnek a választások után érvényre jutott új szemléletmódnak, a lakosság részéről támogatásra találnak, azonban bizonyos esetekben a szükséges kormányzati lépések ütemét gyorsítani kell. A jelenlévők elhatározták, hogy emlékeztetőt fogalmaznak meg Victor Ciorbea miniszterelnök és Remus Opris kormányfőtitkár számára, amelyben javaslatokat tesznek a kormányprogram hatékonyabb végrehajtását szolgáló gyakorlati intézkedésekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 3., 978. sz./

1997. május 12.

Az Adevarul máj. 12-i száma jelentős teret szentel az RMDSZ-t lejárató cikkeknek. Az RMDSZ-szel való együttműködés gyümölcsei; a kormány magyar egyetemmé alakítja egy árvaház épületét című cikke szerint Remus Opris, a kormány főtitkára a kabinet tagjainak tudta nélkül lopott be a múlt héten egy kormányrendeletet a reformra vonatkozó törvénycsomagba. A rendelet egy, még a Vacaroiu-kormány idején kiadott kormányrendeletet érvénytelenítené, mely a görög katolikus egyháznak utalt ki Székelyudvarhelyen telket árvaház építése céljából. A lap szerint Opris már márciusban "kevesebb mint egy héttel a marosvásárhelyi véres események évfordulója előtt" meg akarta ezt tenni. A lap azt állítja, hogy a székelyudvarhelyi városi tanács két éve küzd az árvák és az apácák ellen, hogy megszerezze az épületet, amely külföldi támogatással épült. "Szász János székely-udvarhelyi polgármester valóra válthatja választási kampányi ígéreteit, miszerint aulát csinál a kápolnából és tantermeket a gyerekek hálószobáiból" - írja az Adevarul, majd hozzáteszi, hogy a tanácsosok 100 fogyatékos inváziója ellen biztosítják be magukat, attól félve, hogy azok megbontanák az etnikai egyensúlyt. A lap úgy véli, hogy ez rontja Románia image-et, mivel a külföldiek nem tesznek különbséget a magyar tanácsosok és a hálátlan románok között, akik megakadályozzák egy árvaház működését. A lap szerint a kormány főtitkára még mindig nem indokolta meg tettét. Valeriu Stoica igazságügyminiszter állítólag kijelentette, hogy Vacaroiu rendelete betartja a törvényes kereteket. Az intézkedés ellentétes Constantinescu államfő azon kijelentésével is, melyben szorgalmazta az árvák védelmének fokozását - áll az Adevarulban, mely azt sejteti, hogy az intézkedés meghozatala az RMDSZ-nek tett olyan engedmény, mely a reformintézkedések elfogadásához nélkülözhetetlen parlamenti többség megszerzéséhez szükséges. A lap közöl egy olvasói levelet, melynek szerzője úgy véli, hogy az RMDSZ az oktatási törvény módosításával el akarja magyarosítani a román nyelvet, és Erdélyben etnikai alapú autonómiát akar megvalósítani. Az olvasó végül felteszi a kérdést, hogy a világon melyik országban fogalmaz meg egy együtt élő nemzetiség ennyi követelést, amit el is fogadnak. Egy másik cikkben, melynek címe Mindenáron kétnyelvű feliratokat ismerteti a Máramaros megyei Kővárremete község polgármesterének levelét, miszerint a községhez tartozó Kővárremete faluban az 1.150 lakosból csak 4 magyar nemzetiségű és nem 14,5%, mint ahogy azt az RMDSZ állította. A Cronica Romana ismerteti az RNEP elnökének, Valeriu Tabaranak Iasi-ban tett kijelentését, melyben az a kolozsvári polgármester múlt heti kijelentéséhez hasonlóan nyilatkozott. Valeriu Tabara elmondta, hogy Göncz Árpád részéről bocsánatkérést kéne igényelni, azért amit Erdély, múlt és jövő című könyvében írt. A lap megemlíti, hogy Gheorghe Funar rendkívüli ülésre hívta össze a Kolozs megyei tanácsot, melyen "a tanácsosok úgy döntöttek, hogy Göncz Árpád csak akkor léphet be Kolozsvárra, ha elismeri az 1918-as egyesülést, ha visszavonja említett könyvét, valamint bocsánatot kér a román néptől". A lap szerint a megyei tanács felhatalmazta Funart, hogy nyilvános gyűléseket és tiltakozó megmozdulásokat szervezzen azon szervezetekkel együtt, melyek védik a román nép érdekeit. Valeriu Tabara Iasi-ban kifejtette meggyőződését, hogy Románia nem csatlakozik az elsők között a NATO-hoz, valamint hogy második csatlakozási hullám nem fog létezni. "A NATO határának tőlünk nyugatra való megállapítása, Magyarország és Románia között, nagy gondokat fog okozni nekünk, legfőbbképpen Erdély miatt, köztudomású lévén, hogy Magyarország akárhányszor a háta mögött tudott egy nagyhatalmat rendkívül agresszív politikát folytatott" jelentette ki az RNEP elnöke. A Cronica Romana beszámolójából megtudjuk, hogy a Funar által összehívott tanácsülésre csak május 14-én kerül sor. A lap ismerteti a polgármester tervezetét, melyben feltételekhez köti a magyar államfő látogatását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 12., 86. sz./

1997. június 18.

Jún. 18-án Bukarestben a képviselőház emberjogi bizottsága meghallgatta Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, Dézsi Zoltánt, Hargita megye prefektusát és Egyed Árpád megyei főjegyzőt a csereháti ügyben. Elsőnek Remus Opris kormányfőtitkárt hallhatták meg, aki kijelentette, hogy homály fedi a csereháti beruházás hétterét. Szerinte gyanús az adományozás. A svájci Bürger azt mondta, hogy árvaházról van szó és szerinte az apácáké az épület. Az apácák ragaszkodnak az épülethez. Arról nem beszéltek, hogy jelenleg székházuk sincs. Szász Jenő kifejtette, hogy a terület egyértelműen a városé /többen úgy tudták, hogy az államé a terület/. Remus Opris szerint a terület maradjon továbbra is Székelyudvarhely tulajdona. Az emberjogi bizottság egyelőre nem foglalt állást. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./

1997. június 19.

A Remus Opris vezette kormányküldöttség Székelyudvarhelyre látogatott. A felek megegyeztek, hogy a kormány közvetítésével tovább folynak a tárgyalások. "Nagy eredménye a tárgyalásnak az, hogy amíg egyszerűsödik a tulajdonjogi képlet, addig nincs költözés" - olvasható a lap beszámolójában. Ennek ellenére az Adevarul tovább folytatja a magyarellenes uszító kampányát és ismét első oldalas cikkben foglalkozik azzal, hogy most már a magyar történelmi egyházak is társultak a görög katolikusok üldöztetéséhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1997. június 30.

1997. június 30-án, hétfőn Victor Ciorbea miniszterelnök kérésére Remus Opris kormányfőtitkár és Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a Kormány épületében fogadta Marosvásárhely polgármesterét, Fodor Imrét és Maros megye prefektusát, Dorin Floreát. A találkozón a módosított közigazgatási törvény végrehajtása kapcsán felmerült problémákat vitatták meg, és megállapították: a törvény egyértelműen a polgármester hatáskörébe utalja a kétnyelvű feliratok kihelyezését, anélkül, hogy erről a helyi tanácsnak határoznia kellene. Ekképpen beigazolódott és végleg tisztázódott, hogy Fodor Imre teljesen jogszerűen járt el, amikor felállíttatta a város nevét jelző kétnyelvű táblákat Marosvásárhely be-, illetve kijáratainál. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./ Előzőleg az Adevarulban Dorin Suciu cikkének címében így minősített: Fodor Imre magyar polgármester törvénytelenül kicserélte a Marosvásárhely bejáratánál található román nyelvű táblákat. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

1997. július 3.

Júl. 3-án újabb tárgyalás volt Bukarestben a csereháti létesítmény körüli vita tisztázására. A találkozóra nem jött el Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, távolmaradásáról nem küldött értesítést. A svájci alapítvány képviselője merev álláspontra helyezkedett, szerinte az épület a bukaresti apácáké, nem ismeri el a Ferenczy Ferenc által létrehozott székelyudvarhelyi alapítványt. Niculescu Antal kormányszakértő arról beszélt, hogy a létesítmény új munkahelyeket teremt. A kormány képviselői sem fogadták el a svájci javaslatot, a helyi szervek kizárásának gondolatát. Remus Opris kormányfőtitkár azt szeretné, ha minél előbb működhetne a létesítmény. Júl. 9-én új tárgyalás lesz. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./

1997. július 9.

Júl. 9-én Bukarestben ismét megbeszélést tartottak a Cserehát ügyében. Jelen volt Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke, a svájci Basel Hilf Alapítvány képviselője, a görög katolikus egyház képviselője és Remus Opris kormányfőtitkár. A kormányközlemény szerint a megbeszélés eredménytelenül végződött. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal közleménye szerint a tárgyalások azért akadtak el, mert a svájci alapítvány képviselője kérte: változtassák meg az épület rendeltetését, a kisegítő iskolából legyen árvaház. Ebbe a székelyudvarhelyi önkormányzat nem egyezett bele. /Ismét Cserehát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

1997. július 13.

Victor Ciorbea miniszterelnök júl. 14-én kelt rendeletével kinevezte Niculescu Antalt a kormány főtitkárának helyettesévé, államtitkári rangban. Niculescu Antal hatáskörébe tartozik a Remus Opris által vezetett kormányfőtitkárságon, illetve a helyi közigazgatási szerveket koordináló kormányhivatalon belül három igazgatóság: a minisztériumok főtitkárainak munkáját irányító igazgatóság, a protokoll-igazgatóság és a jogszabályok alkalmazását felügyelő igazgatóság. Niculescu Antal kinevezésével az RMDSZ megkapta az 1996. novemberi választási eredmények alapján kialakult algoritmus, illetve a koalíciós egyeztetés szerint a szövetséget megillető nyolcadik államtitkári tisztséget. Niculescu Antal 1964. május 6-án született Marosvásárhelyen. A bukaresti Ady Endre Matematika-Fizika Líceumban érettségizett 1982-ben, majd vegyészmérnöki diplomát szerzett Bukarestben, a Műszaki Egyetem ipari vegyészeti karán, 1991-ben. Szerkesztőként /Valóság, Bukarest, 1990-1991/, majd 1991-1993 között a Friedrich Naumann Stiftung /német liberális alapítvány/ politikai tanácsosaként dolgozott, 1993-tól pedig az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának politikai tanácsosa, Markó Béla kabinetfőnöke volt 1996. májusáig. Közben Frunda György államelnökjelölt szóvivőjeként és választási kampányfőnökeként, 1996. májusától pedig mostani kinevezéséig a Ciorbea-kormány szakértőjeként dolgozott. Alapító tagja és első elnöke volt a bukaresti MADISZ-nak /1989-1990/, tagja a MISZSZ elnökségének /1990-1992/, illetve SZKT-képviselő /1993. január ? 1995. májusa között/. A berlini Berghof Válságkezelő Központ kutatási ösztöndíjasaként etnikumközi válságkezelő tanfolyamot végzett 1994. júniusa és augusztusa között, illetve 1992-1995 között a KSZE Consult /Németország/ szervezésében etnikumközi válságkezelési tanfolyamot vezetett. Több belföldi és külföldi nemzetközi rendezvényen, értekezleten (ENSZ, EBESZ) képviselte az RMDSZ-t Budapesten, Genfben, Varsóban, részt vett a PHARE Democracy Program keretében szervezett politikai tanulmányutakon Nagy-Britanniában, Belgiumban, Németországban, továbbá az EU meghívására Dániában és Spanyolországban, illetve az amerikai kormány meghívására egyhónapos politikai tanulmányúton az Egyesült Államokban. Nős, felesége: Niculescu (Dezső) Olga, a Gallup bukaresti fiókintézetének vezetője. A magyar és román nyelv anyanyelvi szintű ismerete mellett angolul felsőfokon, németül középfokon ír és beszél, franciául alapfokon beszél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./

1997. július 24.

A Maros megyei prefektúrának címzett júl. 24-i levelében Remus Opris kormányfőtitkár eloszlatta a helyi adminisztráció törvényét módosító 22/1997 számú kormányrendelet alkalmazásával kapcsolatos kételyeket. Mint írja, helyi szinten valóban a tanácsok a döntéshozó testületek, de polgármesteri hivatalnak ? az alkotmány értelmében ? kötelessége nemcsak a helyi döntések kivitelezése, hanem a törvények betartásának biztosítása is. Mivel a kormányrendelet kimondja, hogy "azokon a településeken, melyeken a lakosság legalább 20% egy nemzeti kisebbséghez tartozik, a helyi hatóságok biztosítani fogják a helységnévtáblák, a közintézmények, valamint a közérdekű hirdetések kiírását az illető nemzeti kisebbség nyelvén is", a polgármesteri hivatalnak kötelessége tudomásul venni, hogy az 1992-es népszámlálás adatai alapján a helység lakosainak legalább húsz százaléka egy nemzeti kisebbséghez tartozik és biztosítani a kisebbség nyelvén történő feliratozást. "Következésképen, nincs szükség a helyi tanács jóváhagyására a módosított 69-es törvény 58. szakasza 2 bekezdésének alkalmazásához" ? fejezte be a Maros megyei prefektúrának írt levelét a kormány főtitkára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 25., 1079. sz./

1997. augusztus 6.

Aug. 6-án Tordaszentlászlón üléseztek Kolozs megye RMDSZ-polgármesterei és alpolgármesterei. A tanácskozáson részt vettek Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kovács István önkormányzati alelnök, Pálfi Károly, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke, Boldizsár-Zeyk Imre megyei tanácsos, valamint Tordaszentlászló község tanácsosai. Az ülésen Boros János ismertette a 22/1997 sz. sürgősségi kormányrendelet végrehajtási előírásait, Remus Opris kormányfőtitkár vonatkozó átiratát, és dokumentációval látta el a polgármestereket a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztésével kapcsolatban. A vita során pontosították a helységnévtáblákkal kapcsolatos jogi, pénzügyi, műszaki-kivitelezési problémákat. Döntés született arról, hogy egy hónapon belül kétnyelvű helységnévtáblák kerülnek azokra a településekre, ahol RMDSZ-polgármester és RMDSZ többségű tanács van, és szorgalmazták a kétnyelvű táblák felállítását azon községek esetében is, ahol az RMDSZ csak alpolgármesteri szinten van képviselve. Aug. 8-án, pénteken hasonló tanácskozásra került sor azoknak az önkormányzatoknak a képviselőivel is, ahol csak tanácsosaink vannak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088. sz./

1997. november 21.

Nov. 21-én Szegeden aláírták a Duna-Maros-Tisza Eurorégió alapító okmányát. Az alapító tagok magyar részről Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, Jugoszláviából a Vajdaság, román részről Arad és Temes megyék. Krassó-Szörény és Hunyad megyék is csatlakozni szeretnének. Az együttműködés a helyi önkormányzatok között, illetve a gazdasági, kulturális és tudományos terülten bővül. Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára levélben üdvözölte az új régió megalakulását. A térség gazdasági-kulturális és turisztikai együttműködését előmozdítani hivatott eurorégió fontosságáról beszédesen vall két számszerű adat: a régió területe 77.243 négyzetkilométer, összlakossága pedig megközelíti a hatmilliót. Az eseményen a román kormány nevében Remus Opris kormányfőtitkár mondott köszöntőt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 26., 1163. sz./

1997. november 27.

A Cserehát ügy, a székelyudvarhelyi árvaházzal kapcsolatos fejlemény: a szenátus emberjogi bizottsága megállapodott abban, hogy a bizottság összes tagja részt vesz az ügy kivizsgálásában, mely egy hónapot fog tartani. A székelyudvarhelyiek védőügyvédje, Eckstein-Kovács Péter ezt afféle »nyomásgyakorlás«-nak minősítette, melynek szándéka a helybeliek meghátráltatása. Eckstein-Kovács szerint Remus Opris kormányfőtitkár kérése, hogy Hargita megye alprefektusa készítsen jelentést Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester tevékenységéről, tulajdonképpen a polgármester lejáratását és felfüggesztését célozza. Opris megígérte a Szeplőtlen Szív apácarend és az árvaház építését pénzelő Aris Rt. képviselőinek, hogy "a kormány mindent megtesz, hogy folytathassák az árvaház felépítését". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

1997. december 8.

Dec. 8-án reggel Székelyudvarhelyre népes küldöttség élén érkezett Remus Opris, a román kormány főtitkára, hogy a helyszínen sürgessen megoldást az úgynevezett csereháti ingatlan kérdésére. A miniszteri rangú politikus, akinek kíséretében apácák is érkeztek a helyszínre, délelőtt az épületnél tárgyalt Szász Jenő polgármesterrel, délután a megbeszélések a városházán folytatódtak. Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának utasítására reggel levették a pecsétet a jogvita tárgyát képező úgynevezett csereháti ingatlanról és oda behatoltak a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend tagjai, akik teherautókkal bútorokat, ruhaneműt és nagy mennyiségű élelmiszert hoztak magukkal. Megérkeztek a magyarellenes sajtó tudósítói, többek között az Adevarul munkatársa is. A székelyudvarhelyi önkormányzat tagjai tiltakoztak az apácák bekötözése ellen. Órákig tartó vita kezdődött Oprissal, de ő nem engedett. Erre az önkormányzat tagjai elhatározták, hogy tiltakozásul testületileg lemondanak, ha az apácák nem hagyják el az épületet. Oprist meglepte az ez egységes fellépés. Többször telefonált Bukarestbe. Este 21 órakor Szász Jenő polgármester bejelentette, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök utasítására az apácáknak el kell hagyniuk az épületet. Az apácák azonban nem tettek eleget a felszólításnak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 9./

1997. december 8.

Az RMDSZ vezetői Victor Ciorbea miniszterelnökhöz fordultak dec. 8-án, azt követően, hogy Székelyudvarhelyen Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának utasítására reggel levették a pecsétet a jogvita tárgyát képező úgynevezett csereháti ingatlanról és oda behatoltak a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend tagjai, akiknek ezt a jogát vitatja a helyi önkormányzat - közölte hétfőn este az MTI tudósítójával Verestóy Attila, Székelyudvarhely szenátora. Bár a legfrissebb, még meg nem erősített értesülések szerint egész napos tárgyalás után este jegyzőkönyv született egy megoldásról, a helyzet feszült, mivel az esti órákban számos ember gyülekezett a város fölötti csereháti platón, ahol a vitatott létesítmény áll. Este a román állami televízió állami csatornája indítóanyagként sugározta székelyudvarhelyi riportját, amelyben a kormány főtitkára azzal vádolta Szász Jenő polgármestert, hogy magatartása "minősíthetetlen zsarolás", s hogy megakadályozta a Basel Hilft 500 ezer dollár értékű bútoradományának átadását. Remus Opris sajtójelentések szerint már hetekkel ezelőtt ígéretet tett az apácarendnek, mindent megtesz beköltözésük elősegítésére. A bútorokat, mutatta a riport, teherautó-karaván hozta a lepecsételt épülethez, ahová nem sokkal korábban érkeztek meg dec. 8-án reggel az apácák és a kormány főtitkára. A tévériport beállítása szerint Remus Opris "hiába próbált közvetíteni a konfliktus feloldása érdekében". Az épületnél előbb több órás vita zajlott le a helyszínre siető polgármester és a kormány miniszteri rangú főtitkára között, közölte a riporter. /MTI/ Az MTI tudósítójának nyilatkozva Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 8-án este kijelentette: nem tartja véletlennek, hogy éppen az oktatási törvényrendelet vitájának döntő szakasza és az RMDSZ "belső parlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végén esedékes, a szövetség kormányzati részvételéről tárgyaló ülése előtt került sor a csereháti lépésekre. A szövetségi elnök szerint a cél akár a koalíciós együttműködés megbontása is lehet, annak elérése, hogy az RMDSZ kiváljon a kormánykoalícióból. Előzőleg Verestóy Attila szenátor elmondta az MTI tudósítójának: az RMDSZ vezetőinek délelőtt jutott tudomására, hogy Remus Opris kormányfőtitkárral nagyjából egyidőben a csereháti épülethez érkezett az ARIS építőcég számos járműve egy bútor-adománnyal, s a Csereháton megjelentek a Szeplőtlen Szív apácarend tagjai is, majd Remus Opris bevitte az apácákat az épületbe. "Neki ehhez úgy látszik hatásköre van, habár én ezt kétlem" - fogalmazott Verestóy. "Mi felvettük a kapcsolatot a miniszterelnökkel, többször beszéltünk vele. Megérkezett Markó Béla, hárman voltunk jelen, amikor a kormányfő azt javasolta Remus Oprisnak, hogy az épületet hagyja el mindenki és pecsételjék le. Jómagam is többször beszéltem délután telefonon Remus Oprissal, aki azt mondta, megpróbálja ezt a megoldást, de most úgy tűnik, hogy nem tudja megértetni az apácákkal a helyzetet". Verestóy Attila elmondta, hogy a megbeszéléseken jelen volt Sarca hargitai alprefektus /Dézsi Zoltán prefektus más források szerint kórházi kezelésen volt távol, és ugyancsak más források szerint Niculescu Antalt, a kormány főtitkárának helyettesét, aki tagja a csereháti ügyet vizsgáló kormánybizottságnak, Opris nem is tájékoztatta székelyudvarhelyi kiszállásáról/. Szász Jenő polgármester délután úgy nyilatkozott a romániai magyar sajtó helyszíni tudósítóinak, hogy véleménye szerint "Bukarestben előkészített forgatókönyv szerint történt minden". Eckstein Kovács Péter, a város ügyvédje "magánlaksértésnek" minősítette a történteket, ugyanis csak a kormány képviselői kértek és kaptak engedélyt az épületbe való belépésre, de az apácák is bementek és nem hajlandók távozni. /MTI/

1997. december 8.

A Pro Europa Liga december 8-i keltezéssel levelet intézett Victor Ciorbea miniszterelnökhöz. Az 1989. december 30-án az elsők között létrehozott civil szervezet, amely a többpárti demokrácia értékeinek szorgalmazásával és az emberi jogok tiszteletben tartásának monitorizálásával Románia európai integrációs törekvéseinek támogatását tűzte ki céljául, e levélben elégedetlenségét fejezi ki Románia kormányának ama határozatával kapcsolatban, amellyel az állami költségvetésből 1,17 milliárd lejt utaltak ki a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség számára templomok építésére és renoválására. E pozitív diszkriminációra valló határozat kétessé teszi a kormány pártatlanságát és semlegességét a felekezetekkel szemben - mutat rá a Liga, és három kérdésre kér választ a miniszterelnöktől: 1. Milyen költségvetési fejezetből származik az 1,17 milliárd lej, az ortodox egyháznak az 1997. esztendőre előirányzott összegből, vagy az összes felekezetek számára 1997-re előirányzott összegből? 2. Kidolgoztak-e ezt megelőzően valamilyen tanulmányt a súlyosan romos állapotban lévő és hasonlóképpen sürgős beavatkozást igénylő templomok, imaházak helyzetéről? 3. Folyósított-e a román kormány hasonló támogatásokat, kinek és milyen költségvetésből? A dokumentum ugyanakkor megállapítja, hogy Remus Opris kormányfőtitkárnak az egyik fél melletti pártoskodása a csereháti jogi természetű vitában azzal a veszéllyel jár, hogy egy tulajdonjogi vitát etnikumközi konfliktussá alakít, továbbá, hogy a kormány beavatkozása egy olyan privát ügyben, amelyben az igazságszolgáltatásnak kell kimondania a döntő szót, sérti a hatalmi szférák szétválasztásának alkotmányos elvét. Végezetül a Pro Europa Liga abbeli véleményének ad kifejezést, hogy a miniszterelnök megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a Kormány határozatai ne az euroatlanti integrációt ellenző erők nyomása alatt szülessenek meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171.sz./

1997. december 9.

Dec. 9-re virradó éjszaka tovább éleződött a székelyudvarhelyi helyzet: meghiúsult a kísérlet a vitatott csereháti ingatlan körül kialakult helyzet tárgyalásos megoldására és Remus Opris, a kormány főtitkára csendőri és rendőri erőket vezényelt a városba. A csereháti épületet rendőri erők vették körül. A rendőrök biztosították az apácák zavartalan beköltözését, a bútorok, konyhafelszerelések behordását, a székelyudvarhelyieket viszont felszólították, hogy távozzanak. Opris bírálta a lakosság "provokáló" türelmetlenségét és pontatlannak nevezte a miniszterelnök utasítását. Mindez "egy nagyon jól kiagyalt forgatókönyv szerint terve szerint következett be, a kormányfőtitkár látogatásának leple alatt, mindvégig azt a látszatot keltve, hogy igazságos rendezés történik." - állapította meg a lap munkatársa. /Fülöp G. Dénes: Kompromisszumról szó sem lehet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 11./ A Székelyudvarhelyen tartózkodó Remus Oprissal folytatott éjszakai telefon-megbeszélések mindazonáltal eredménytelenek maradtak. A helyszínről érkezett jelentés szerint a csereháti épület köré és a városba 50 rendőrt és 200 csendőrt vezényelt a kormány főtitkára. - A székelyudvarhelyi események és a körülöttük máris nagy hangerővel kibontakozó nacionalista hangulatkeltés a kisebbségi anyanyelvű oktatás esélyei szempontjából nyilvánvalóan negatívan befolyásolják a szenátusban dec. 9-én, kedden reggel folytatódott vitát a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletről. Az e tekintetben legfontosabb előírásokról a nap során kerülhet sor a szavazásra. Az Antena 1 televízió éjszakai műsorában vendégszereplő Ciorbea miniszterelnököt élesen támadták az üggyel kapcsolatban az őt meginterjúvoló újságírók, akik percre friss információkkal szembesítették a kormányfőt, és a "magyar szélsőségeseket" tették felelőssé az események alakulásáért.A bukaresti Adevarul, amelynek egyedül volt helyszíni tudósítója dec. 8-án Székelyudvarhelyen, láthatólag jól előkészített, fényképekkel illusztrált elsőoldalas indulóanyagban számolt be dec. 9-i számában - a maga módján - a székelyudvarhelyi eseményekről. A lap fekete alapra fehér betűkkel nyomtatott négyhasábos főcíme: "Székelyudvarhely - az első város Erdélyben, amely már nem tartozik Romániához". Az ugyancsak fekete alapon sorakozó alcímek: "A magyar szélsőségesek megakadályozzák 10 görög katolikus apáca belépését az árvaházba a segélyadománnyal - A kormány főtitkárát, Remus Oprist megalázzák a helyi hatóságok - Eckstein (Kovács Péter) RMDSZ-szenátor támogatja az etnikai tisztogatásra bujtogatókat - A helyi rádió és televízió úgy közvetíti az eseményeket, mintha ostromállapot lenne, hiszterizálva a lakosságot". E felcímek alatt két fotó látható: az egyiken a görög katolikus nővérek (a képaláírás szerint) "kezükben Krisztussal remélik, hogy lecsendesíthetik a szélsőségesek dühét", a másikon Remus Opris égnek emelt tekintettel "a gondviseléshez fohászkodik". Val Valciu, a lap tudósítója így kezdi cikkét: "A kormány tegnap Székelyudvarhelyen meggyőződhetett arról, hogy elvesztette az ellenőrzést a Hargita megyei helyzet fölött". A szerző szerint Opris azért utazott a városba, mert a helyi vezetők különböző ürügyekkel kitértek a Victoria palotával való párbeszéd elől. A lap beszámolója szélsőséges politikusnak állítja be Szász Jenő polgármestert, az őt támogató tanácsosokat, akik rögtönzött ülést tartottak beszámolója szerint a vitatott árvaházi épületben, és úgy tünteti fel, mintha a jelenleg is peres eljárás tárgyát képező épülettel kapcsolatban a bíróság már döntött volna. Egyetértőleg ismerteti az épületből májusban a helyiek által egyszer már kivezetett apácák nyilatkozatát, hogy ezúttal semmiképpen sem hagyják el az épületet, vállalnak minden szenvedést /a májusvégi esetről annak idején ugyancsak az Adevarul számolt be elsőként, hasonló beállításban a román lapok közül/. A tudósító szerint a polgármester "a helyi tanács közös lemondásának lehetőségével zsarolta" a kormány főtitkárát, aki kijelentette: "Az apácák akciója nem kapcsolódik látogatásunkhoz. Ők az épület birtokosai és mi nem diktálhatjuk nekik, mit csináljanak". A Remus Oprist elkísérő jogászok szerint az apácák rendelkeznek csak tulajdonosi okmánnyal és amíg a bíróság másként nem dönt, az épületben kifejthetik az adományozási okmánynak megfelelő tevékenységüket. A polgármester és Eckstein Kovács Péter szenátor, a városháza ügyvédje viszont totálisan elutasította ezt a megközelítést - írta az Adevarul. /MTI/

1997. december 9.

Remus Opris kormányfőtitkár "rajtaütésszerű" látogatást tett Csereháton. A lap szerint a látogatás "egyedüli célja az volt, hogy visszaköltöztessék a Szeplőtlen Szív görög katolikus rendhez tartozó apácákat a jelenleg is még vitatott tulajdonú csereháti ingatlanba". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

1997. december 10.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége dec. 9-i ülésén a székelyudvarhelyi Csereháton 1997. december 8-9-én lezajlott eseményekkel kapcsolatban a következő álláspontot fogadta el és hozza nyilvánosságra: Az ingatlannal kapcsolatos - folyamatban levő - perek bírósági döntéseinek hiányában, valamint az érvényben lévő, Remus Opris kormányfőtitkár által mediált és a felek által aláírt jún. 17-i protokollum megszegésével, a jogállam alapintézményeinek és működési elvének mellőzésével éppen Románia kormányának miniszteri rangú főtitkára sértette meg erőszakosan az alkotmányos előírásokat. A helyi tanácsnak, Székelyudvarhely és környéke polgári lakosságának a karhatalmi erők általi zaklatására bevetett eszközök ellentétesek a vitás kérdések tárgyalásos, jogi úton történő megoldásának demokratikus gyakorlatával. Az RMDSZ mint Románia kormányának politikai tényezője és felelős tagja - ragaszkodva a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvéhez - visszautasítja ezt az eljárást, és elhatárolja magát tőle. Az RMDSZ éppen következetes álláspontjának érvényesítése érdekében vonta vissza bizalmát egyik tanácsosától, aki szövetségünk demokratikus magatartásától távol álló, elfogadhatatlan eszközök alkalmazásával próbált érvényt szerezni egy egyébként jogos igénynek. Ugyanezen elv alapján az RMDSZ súlyos politikai hibának tartja a Remus Opris kormányfőtitkár vezette székelyudvarhelyi akciót, kéri az ügy kivizsgálását és az érintettre vonatkozó megfelelő kormányzati döntés meghozatalát. Az RMDSZ a csereháti ingatlan ügyében élni fog a jogorvoslat összes lehetőségeivel. A román-magyar kapcsolatok esetleges megromlásáért, az RMDSZ kormánykoalíciós részvételének ellehetetlenítéséért, az ebből fakadó belpolitikai instabilitás kialakulásáért, az általános reform szélsőséges nacionalisták általi akadályoztatásáért és ennek következtében a lakosságot érintő gazdasági és szociális terhek növekedéséért, a nemzetközi elszigetelődést eredményező következményekért a demokrácia alapelveit sértő ellenzéki, antidemokratikus erőket és az őket támogató egyes ismert koalíciós politikusokat tesszük felelőssé. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a történteket a tanügyi törvény szenátusi vitájára időzített politikai akcióként ítéli meg, amelynek célja megakadályozni a kormányprogram valóra váltását, a Románia által is aláírt nemzetközi dokumentumokban foglalt kötelezettségek teljesítését, kiszorítani az RMDSZ-t a koalícióból, hitelteleníteni a reformot és a demokratizálódást felvállaló Ciorbea-kormányt. Sajnálatos, hogy abban a küzdelemben és közös erőfeszítésben, amelyet a választások után a reformokért, Románia európai integrációjáért felvállaltunk, azok a nacionalista erők látszanak felülkerekedni, amelyek az integráció ellenében, a román nép érdekei ellen cselekedve a felzárkózást akadályozzák. Ezek az erők szítják a magyarellenes hangulatot a Hargita és Kovászna megyei románság állítólagos veszélyeztetettsége kapcsán, és ezek az erők jeleskedtek a tanügyi törvény szenátusi módosítása alkalmával, valamint a csereháti események során tapasztalt magyarellenes hangulatkeltésben, szélsőséges nacionalista megnyilatkozásokban. Reményünket fejezzük ki, hogy Románia államelnöke, Emil Constantinescu, az alkotmányos jogok tiszteletben tartásának szavatolója állást foglal a romániai jogállamiság elveinek érvényesülése mellett. E kérdés rendezését – a kialakult helyzetben – már nem csupán az RMDSZ koalícióban való részvételének ügye teszi szükségessé, hanem a romániai magyar nemzeti közösség tagjainak etnikai hovatartozásából származó hátrányos megkülönböztetése, a magyarellenes kampányból és intézkedésekből fakadó fenyegetettsége. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10., 1172. sz./

1997. december 10.

A Szabadság tájékoztatott a székelyudvarhelyi ingatlan körül kialakult helyzet további fejleményeiről. Szász Jenő polgármester dec. 9-én reggel arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az épületet csendőrök vették körül. Remus Opris a kormány főtitkára nem fogadta el a helyi tanács javaslatát, amelyik - a miniszterelnökhöz hasonlóan - indítványozta, hogy mindenki hagyja el az épületet. Felszólította a székelyudvarhelyieket, hogy távozzanak, de "az ultimátum nem szólt az apácáknak is". Az RMDSZ vezetői megoldást keresve érintkezésbe léptek Ciorbeaval, és más politikai vezetőkkel, és felhívták a figyelmet a helyzetben rejlő politikai kockázatokra. A Remus Oprissal folytatott megbeszélések eredménytelenek maradtak. Az MTI-nek nyilatkozva Markó Béla kijelentette, nem tartja véletlennek, hogy éppen az oktatási törvényrendelet vitájának döntő szakasza és a Szövetségi Képviselők Tanácsa hét végi, a szövetség kormányzati részvételéről tárgyaló ülése előtt került sor a csereháti lépésekre. Szerinte a cél akár a koalíciós együttműködés megbontása, az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból való kiválása lehet. Verestóy Attila szenátor kijelentette: az RMDSZ vezetőinek csak dec. 8-án jutott tudomására, hogy a kormányfőtitkár Cserehátra indult. Ciorbea miniszterelnök azt javasolta Oprisnak, hogy mindenki hagyja el az épületet és pecsételjék le. A kormányfőtitkár azt válaszolta: hiába próbálkozik ezzel a megoldással, úgy tűnik, hogy nem tudja megértetni az apácákkal a helyzetet - számolt be Verestóy szenátor. Eckstein-Kovács Péter, a székelyudvarhelyi önkormányzat ügyvédje "magánlaksértésnek" minősítette a történteket, ugyanis csak a kormány képviselői kértek és kaptak engedélyt az épületbe való belépésre, az apácák pedig nem. Sófalvi László székelyudvarhelyi alpolgármester elmondta, tegnap az apácarend és az Aris Industries Rt. képviselői írásban kérte a helyi bíróságot, hogy vonja vissza döntését, és távolíttassák el az épületet lezáró pecséteket. A bíróság helyt adott a kérésnek. A Szabadság tájékoztat, hogy lapzártáig a csendőrség és a rendőrség visszavonult, az apácák pedig megkezdték az otthon berendezését. /Csendőrök Csereháton. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

1997. december 11.

A székelyudvarhelyi tanács dec. 9-én a lakosság kérésére úgy döntött, hogy nem mond le, noha korábban a tiltakozás ezen formáját helyezte kilátásba. A polgármesteri hivatal szóvivője cáfolta a kormányfőtitkár azon sajtónyilatkozatát, mely szerint Szász Jenő polgármester végül hozzájárult az apácarend beköltözéséhez a vitatott épületbe. Verestóy Attila szenátor Ciorbea miniszterelnökhöz fordult azzal kapcsolatban, hogy a kormány főtitkára Székelyudvarhelyen beavatkozott egy bírósági ügybe. A lap megemlíti, hogy Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke banális vitának nevezte az ügyet, és kijelentette, hogy támogatja Remus Opris eljárását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1997. december 11.

Oláh István "Békét csináltak a kommandósokkal – Remus Opris magánakciója?" című cikkében úgy véli, hogy a csereháti eseményeket percnyi pontossággal időzítették. "A sajtó, az egész társaság, egy nagy műgonddal, menetrendszerűen megszerkesztett forgatókönyv szerint élt, mozgott és viselkedett Székelyudvarhelyen" – állapította meg a cikk szerzője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1997. december 11.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levelükben arra szólították fel a görög katolikus egyház elöljáróit, hogy vállaljanak közvetítő szerepet a kötelékükbe tartozó Szeplőtlen Szív apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között a Csereháton épített gyermekmenhellyel kapcsolatban és ehhez felajánlották "békességteremtő szolgálatukat". Levelükben a főpapok leszögezték, hogy hosszú ideje mélységes aggodalommal követik figyelemmel a bonyodalmakat és aggasztó fordulatnak tekintik, hogy Remus Opris kormányfőtitkár közreműködésével, "bármely törvényes alap nélkül, karhatalmi erők segédletével apácák hatoltak be" a vitatott menhely épületébe és "rajtaütésszerű, erőszakos módon önhatalmúlag birtokba vették azt". "Egyházaink nem nézhetik szó nélkül a hazai etnikai és felekezetközi békét fenyegető" fejleményeket, hangoztatják az aláírók, ezzel indokolva kérésüket a közvetítésre. Levelükben felkérik a testvéregyház elöljáróit, hogy velük együtt ítéljék el és utasítsák el a karhatalmi erők bárminemű beavatkozását a csereháti konfliktusos helyzetbe. "Határozottan visszautasítjuk, hogy vitás egyházi és polgári ügyeket hatósági erőszakkal intézzenek. Mi a törvényes és békés megoldás elkötelezett hívei vagyunk" - szögezik le a főpapok dec. 9-i keltezésű üzenetükben. A levelet többek között Jakubinyi György érsek és Tempfli József püspök írta alá a katolikus, Tőkés László és Csiha Kálmán püspök a református, Szabó Árpád az unitárius és Mózes Árpád püspök az evangélikus egyház részéről. Az írást Lucian Muresan érseknek, Alexandru Todea bíboros érseknek, továbbá a görög katolikusok öt püspökének címezték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14./ Az MTI tudósítójához dec. 11-én faxon juttatták el ezt a levelet. /MTI/

1997. december 11.

A székelyudvarhelyi városi önkormányzat dec. 11-i ülésén Szász Jenő polgármester ismertette az államfő hivatala által elküldött közleményt, amely tartalmazta Emil Constantinescu elnök véleményét, amelyet az államfő az RMDSZ vezetőivel szerdán folytatott megbeszélésén fejtett ki. A tanácsülésen elhatározták, hogy memorandumot küldenek az elnöknek, amelyben összegezik a történeteket és közbenjárását kérik a megfelelő megoldáshoz. A testület ezenkívül tervbe vette, hogy a jogi helyzet pontos leírásával részletesen tájékoztatja a román és a nemzetközi közvéleményt. Ezt az Internet útján is terjeszteni kívánják. Az önkormányzat meg kívánja hívni Basel polgármesterét, hogy tájékoztassa a tényekről, arról, hogy miért perelik a Basel Hilft szervezet finanszírozásával felhúzott épülettel kapcsolatos adományozási aktust. Komoróczy György, a városháza szóvivője közölte: az önkormányzati ülésen arról is határoztak, hogy beperelik Remus Opris kormányfőtitkárt a csereháti ügyben alkalmazott módszerei miatt. /MTI/

1997. december 14.

Kolozsváron tartotta dec. 11-13-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa és az erdélyi magyar egyházak, a romániai-magyar értelmiség és civil társadalom képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács nagy fontosságú együttes ülését, amely dönteni hivatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla szövetségi elnök beszédével megkezdődött a tanácskozás, aki a kormányzati részvétel kérdésében meghozandó döntésének alapos mérlegelésére, az alternatívák megfontolt, felelős elemzésére szólította fel az RMDSZ szövetségi képviselőit és az erdélyi magyar társadalom reprezentánsait. Markó Béla két időszakot különböztetett meg a koalíció működésében: az elsőt "viszonylag harmonikus együttlét" jellemezte, beleértve a kisebbségi kérdés megoldására tett lépéseket. Ekkor született a két sürgősségi kormányrendelet az oktatás és a helyi közigazgatás kérdésében, amelyek most parlamenti jóváhagyásra várnak. A második időszakra, amely a madridi NATO-döntés utáni hónapokra esik, az első periódusban, többek között a két sürgősségi kormányrendelet előírásai révén megfogalmazott eredmények megkérdőjelezése, a nacionalizmus felerősödése a jellemző. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az elemzésben egyaránt figyelembe kell venni belső és külső tényezőket. . Az ellenzék számára jelenleg semmilyen más hatékony eszköz nem áll rendelkezésre a koalíció ellen, mint a magyar kérdés, és ugyanakkor ez a téma a koalíció legérzékenyebb pontja is. Szintén belső tényezőként jelentkeznek igények a jelenlegi koalíció olyan átrendezésére, hogy abból kimaradjon az RMDSZ. Ezekre a kísérletekre a koalíciós partnerek egy része is fogékony. Bár a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSZ-szel - mondta Markó - a pártokban vannak olyan személyiségek és csoportok, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. A koalíció ellen irányuló külső érdekekről szólva a szövetségi elnök kifejtette: léteznek olyan erők, amelyek a térség euroatlanti integrációját lassítani, akadályozni akarják. Markó Béla a továbbiakban értékelő megjegyzések kíséretében összefoglalta az utóbbi időszak eseményeit két témában, az oktatási vita és a csereháti ügy tekintetében. Az előbbivel kapcsolatban kiemelte, hogy már a sürgősségi kormányrendelet is kompromisszum eredménye volt, de annak szövege biztosította a kisebbségekre vonatkozó korábbi korlátozások feloldását. Ezt torpedózta meg Pruteanu parasztpárti politikus a szenátusi szakbizottságban. - A csereháti ügyről szólva súlyos politikai hibának nevezte Markó Remus Opris kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. - A mindezek következtében kialakult koalíciós válság - mondta Markó Béla - mindeddig nem oldódott fel. Az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a kormányban, de ezt követően is folytatta a megoldás keresését, és több ígéretet kapott mind a koalíciós pártoktól, mind az államfőtől, akik a további törvényhozási folyamatban a sürgősségi kormányrendelet legutóbb megszavazott formájának megváltoztatását ígérték, bizonyos garanciákat kínáltak a vitás kérdésekben. A szövetségi elnök beszéde után a rendkívüli közös tanácskozás zárt ajtók mögött folytatódott. A zárt ajtók mögött folyó tanácskozáson a kiszivárgott hírek szerint felelősségteljes légkörben tekintették át az elmúlt időszak eseményeit. A vita e szakaszában nem hangzottak el olyan értelmű javaslatok, hogy az RMDSZ azonnal lépjen ki a koalícióból, viszont többen is hangsúlyozták, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László püspök a tanácskozás egyik szünetében a sajtónak azt mondotta, hogy a "nagy baj összebékíti az embereket". Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése zárt ajtók mögött tanácskozott, időközben több politikus is nyilatkozott a sajtónak. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: a résztvevők általában egyetértettek abban, hogy még nem lehet megítélni tartósan milyen irányban alakul a román politika, pillanatnyi hullámvölgy-e a nacionalista kampány, vagy tartós változást jelez. Ezért a kialakulóban lévő konszenzus elsősorban az elvárások pontos meghatározására vonatkozik. Tőkés László tiszteletbeli elnök jelezte ugyan, hogy elvárta volna, hogy 44 SZKT-tag által támogatott javaslatának megfelelően a képviselő tanács előbb, és rendkívüli ülést tartson, előre leszögezve a tanügyi követelményeket, a jelenleg kialakult kész helyzetben szerinte is hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalista erőknek tenne szívességet. A püspök szerint gyakorlati lépésekkel kellene szaván fogni a partnereket, például meg kellene kezdeni egy önálló magyar egyetem szervezését. Még Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője a kormányzati részvétel rendszeres bírálója is úgy vélekedett, hogy a "kormányból kihátrálni is nehéz" és nem a mostani a megfelelő pillanat. Balázs Sándor, a Szövetségi Egyeztető Tanács tagja, a Bolyai Társaság alelnöke, annak fontosságát emelte ki, hogy a meglehetősen korlátozott hatáskörű Szövetségi Egyeztető Tanács ezúttal az összevont ülés teljes jogú résztvevőjeként hallathatja hangját egy alapvető kérdésben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 14-én, vasárnap reggel sajtóértekezleten jelentette be, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kolozsvári tanácskozása nagy többséggel olyan határozatot fogadott el, amely a további koalíciós együttműködés feltételeit fogalmazza meg. Széles körű egyetértés alakult ki. Ennek lényege az - mint Markó Béla megfogalmazta -, hogy az RMDSZ kilépése a koalícióból sem az RMDSZ, sem a romániai magyarság, sem a román társadalom egésze számára nem lenne hasznos a jelenlegi helyzetben, amikor az egész romániai társadalomnak össze kell fognia az európai és euroatlanti integrálódás érdekében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke visszautasította azt a román sajtóban gyakran olvasható beállítást, hogy az RMDSZ zsarolja partnereit. Dec. 14-én Kolozsváron - az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa (SZKT) és az Egyeztető Tanács dec. 13-i együttes ülése után - az SZKT külön folytatta munkáját, majd kora délután ez a tanácskozás is befejeződött. A szervezeti élettel kapcsolatos kérdések szerepeltek napirenden. A testület a két hónapja lezajlott marosvásárhelyi kongresszus határozatainak teljesítését áttekintve többek között elfogadta Kónya Hamar Sándor képviselő javaslatát, és határozatban szögezte le, hogy az 1996 nyarán elkezdett magyar-magyar csúcstalálkozó folytatását az új körülmények között is, amikor az RMDSZ kormányzati felelősséget vállalt, fontosnak tartja. Az SZKT az ügyvezető elnökséget bízta meg az újabb csúcstalálkozó előkészítéséhez szükséges konkrét lépések megtételével. Takács Csaba ügyvezető elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi választások előtti időszak nem tekinthető alkalmasnak egy ilyen csúcstalálkozó megtartására, ezért a magyarországi választásokig az ügyvezető elnökség csak az előkészítésen kíván dolgozni. Borbély Zsolt Attila szövetségi képviselő ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy mivel az RMDSZ az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő EDU és a kereszténydemokrata EUCD tagja, éppenséggel szorgalmaznia kellene a csúcs megtartását még a választások előtt, mert ez a választási kampányban az MDF pozícióit erősítené anélkül, hogy beavatkozást jelentene. Ezt a megközelítést Markó Béla szövetségi elnök visszautasította. Az RMDSZ vezetője megerősítette, hogy a szövetség "az egyenlő közelség" elvét kívánja követni a magyarországi politikai erők irányában. Az, hogy a keretében ideológiai alapon szerveződött politikai platformok eredője, súlya alapján az RMDSZ közép vagy jobbközép minősítést kaphat, még nem jelenti, hogy a magyar politikai pártok között ennek alapján kívánnak különbséget tenni. A szövetség egészét mint a romániai magyarság képviseletét, az anyaországgal a nyelv, a kultúra, a hagyományok, a történelem, a kölcsönös érdekek közössége fűzi össze, a politikai-ideológiai meggondolások az ilyen szempontok alapján szerveződő RMDSZ-platformok magyarországi partnereinek megválasztásában játszhatnak csak szerepet. Ugyanígy az RMDSZ a mindenkori magyar kormánnyal is együtt kíván működni - mutatott rá Markó Béla, és megjegyezte, hogy a magyarországi politikai erőktől hasonló megközelítést igényel az RMDSZ iránti viszonyban. A kérdésről nem folyt további vita. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta az SZKT-t, hogy a kongresszus határozata alapján az RMDSZ ellenőrző testülete jelentést készített a Szőcs Géza volt politikai alelnök által kezelt adományokkal kapcsolatos vizsgálat megállapításairól. Az ügyvezető elnök közölte, hogy a jelentést elfogadta, és ezzel a vizsgálatot lezártnak tekinti. Takács nem közölt konkrét számot, csak annyit jegyzett meg, hogy a kérdéssel kapcsolatban egy korábbi RMDSZ-tanácskozásról kiszivárgott adatok eltúlzottak voltak. Szőcs Géza a két hónappal ezelőtti kongresszuson úgy nyilatkozott, hogy az általa benyújtott új adatok nyomán a vita már "csak" mintegy 6,5 millió forintról folyik. Takács Csaba felolvasta a főügyészhez írt levelét, amelyben az 1946 utáni politikai elítéltek vagyonelkobzásáról szóló rendelet megsemmisítését kérte. A tanácskozás záróepizódjaként Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény nemzeti platform vezetője módosító javaslatokat terjesztett elő az előző este az SZKT és SZET által közösen elfogadott határozatokhoz, és ezekről pontonkénti szavazást követelt. Javaslatainak értelmében az RMDSZ-nek például a belső önrendelkezés alapján megvalósuló autonómia biztosítása, vagy az ortodox egyház "államvallási" szerepének megszüntetése, illetve más radikális követelések teljesítése igényével újra kellene tárgyalnia koalíciós részvételének feltételeit. A javaslatot Dézsi Zoltán, a Képviselő Tanács elnöke nem bocsátotta szavazásra. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

1997. december 14.

A román kormány főtitkára, Remus Opris dec. 14-én cáfolta az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsának állásfoglalását a koalíción belüli sovén nacionalista jelenségekről, a csereháti konfliktusról és az RMDSZ-től eltérően értelmezi az egyházi vagyon visszaadására vonatkozó magyar követeléseket. Remus Opris türelmetlenséggel, elfogultsággal és törvénytelen fellépéssel vádolta meg a székelyudvarhelyi polgármester és más erdélyi magyar helyi közigazgatási képviselőket. Egy magántelevíziónak nyilatkozva Opris azt mondta: várható volt, hogy az RMDSZ nem lép ki a kormánykoalícióból, hiszen a szövetségnek "nem állhatott érdekében kiválni egy olyan kormányból, amely gyakorlatilag érvényesítette a kisebbségi jogokat". A politikus leszögezte: a kisebbségi jogok érvényesítésére irányuló romániai politikában "nem az RMDSZ a Ciorbea-kormány mozdonya". A mostani kormányt alkotó valamennyi politikai alakulat feladatának tekinti e jogok érvényesítését, összhangban az ország nemzetközi kötelezettségvállalásával és az Európai Tanács ajánlásaival - mondotta a román kormány főtitkára, aki úgy vélekedett, hogy az RMDSZ "nemcsak ezeknek a jogoknak az érvényesítéséért van velünk, hanem a kormányzási program valamennyi pontjának megoldása érdekében".Remus Opris tagadta, hogy "nacionalista kurzus érvényesülne" a koalícióban. Ezzel szemben leszögezte, hogy számos parlamenti képviselő a szavazókörzetek, "különösen egyes erdélyi helységek választópolgáraival történő kapcsolatfelvétele során egész sor visszaélést tapasztalt, amelyeket az RMDSZ és a magyar lakosság helyi közigazgatási képviselői követtek el". A román kormány főtitkára tagadta, hogy hatásköri kihágást követett volna el vagy törvényt sértett volna a csereháti konfliktus ügyében. Ezzel szemben "intoleranciával" és a törvényes rendelkezések megsértésével vádolta meg a székelyudvarhelyi polgármestert, aki szerinte hibásan értelmezi a helyi közigazgatási autonómiát. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

1997. december 14.

Korrekt és realista döntésnek" nevezte Radu Vasile szenátor, a román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára azt, hogy az RMDSZ nem válik ki a kormánykoalícióból. A párt dec. 15-i hétfői sajtóértekezletén ugyanakkor bírálta azt, hogy a szervezet ezzel kapcsolatban feltételeket fogalmazott meg hétvégi tanácskozásán. Elismerve, hogy az RMDSZ-nek joga van megkövetelni minden koalíciós partnerétől a kormányprogram tiszteletben tartását, helytelenítette, hogy a szövetség "minduntalan olyan megállapodásokra hivatkozik, amelyeket, úgy tűnik, nem mindenki ismer". Megfogalmazása szerint "az RMDSZ úgy rángatja elő ezeket a megállapodásokat a kabátujjából, hogy annak semmi köze a demokrácia szabályaihoz". (Radu Vasile ezzel a saját pártjának elnöke által is aláírt december 3-i egyezményre utalt, amelyet az egy héttel későbbi szenátusi szavazáson a parasztpárti szenátorok jó része megszegett). A szenátor helyeselte, hogy a képviselőházban legyen nyílt a szavazás az oktatási törvényről, ugyanakkor kifejtette, hogy a történelem és a földrajz tanításának (román) nyelvéről nincs mit tárgyalni, viszont ami a magyar egyetemeket illeti, az már elnyert jog és a képviselőházban szentesíteni fogják. - Gabriel Tepelea akadémikus, a Parasztpárt alelnöke "elvárt és ésszerű politikai gesztusként" jellemezte az RMDSZ szenátorainak és minisztereinek visszatérését a törvényhozásba, illetve a kormány üléseire, viszont ő is bírálta az RMDSZ által megfogalmazott feltételeket. Szerinte mindkét félnek átfogóan kell elvetnie a "hipernacionalizmust", a helyes politikai magatartást közös munkával, az egymáshoz való közeledés és kölcsönös megismerés révén, "politikai és nem etnikumpárti nyilatkozatok, az Európára való nyitás és a korszerűség jegyében kell kialakítani". Az RMDSZ által Pruteanu szenátorral és Remus Opris kormányfőtitkárral szemben megfogalmazott bírálatokkal, felelősségre vonási igényekkel kapcsolatban Ion Diaconescu pártelnök kifejtette: hibának tartja, ha az RMDSZ belső parasztpárti ügyekben foglal állást, ezt a kérdést még nem tárgyalták meg a párton belül. Ugyanakkor mind Ion Diaconescu pártelnök, mind Ratiu alelnök visszautasította Pruteanu dec. 14-i nyilatkozatát, amely szerint a pártvezetés döntése nem kötelezi a képviselők állásfoglalását. Ha valaki önálló véleményt akar képviselni, miért nem indul függetlenként? - kérdezte Diaconescu, Ratiu pedig a brit parlament gyakorlatára hivatkozott. (MTI)

1997. december 15.

Dec. 15-én Székelyudvarhelyre, a csereháti ingatlanba látogatott George Pruteanu, a kormány vezető erejét alkotó Parasztpárt szenátora, a szenátus oktatási bizottságának elnöke. Pruteanu "több órán át hallgatta a leleplezéseket arról a nyomásról és azon eseményekről, amelyeknek az apácák tanúi voltak", majd a hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a történtek "egész egyszerűen megrázták, feldúlták", olyan "brutálisak és vulgárisak" voltak és "túltesznek még azon is, hogy egyes apácákat szégyenletes módon erős férfiak távolítottak el az épületből" tavasszal. Véleménye szerint Remus Opris, a román kormány egyik főtisztviselője "még kellemetlenebb dolgokon ment át" székelyudvarhelyi látogatásán, mint ő maga korábban Hargita és Kovászna megyei útján. Mint kifejtette, ezért is látogatott erre a területre, ahol "úgy tűnik, olyan a levegő, mintha nem lenne már a román állam joghatósága alatt". "Hozzá akarok járulni hozzáértésemmel és tekintélyemmel ahhoz, hogy ezen a földdarabon is visszaállítsam országunk törvényeit és emberségét" - fejtette ki a szenátor. Kijelentette még, hogy elítéli az etnikai arányok megőrzésének elvét, ami szerinte alkotmány- és törvényellenes, ő sohasem fogja megérteni, ha bármely román nem telepedhet le az ország bármely pontján. A Rompres jelentése szerint Pruteanu éppen távozni készült, amikor a helyszínre érkeztek a romániai Helsinki Bizottság és a marosvásárhelyi Pro Europa Liga képviselői, akik szintén meg akarták ismerni a helyzetet, és kerekasztal-megbeszélést javasoltak a városháza és az apácarend tagjaival. A vitán részt vesz Gabriel Andreescu és Renate Weber a Helsinki Bizottság, Smaranda Enache és Szokoly Elek a Pro Europa Liga, Dan Oprescu a román kormány kisebbségvédelmi hivatala részéről, a Szeplőtlen Szív apácarend több tagja, a hargitai prefektusi hivatal képviselője, továbbá Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester és Ciryll Bürgel, a csereháti épületet finanszírozó Basel Hilft alapítvány elnöke, és Pruteanu. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

1997. december 15.

A csereháti ingatlan ügye volt az egyik témája a román televízió magyar nyelvű adásának is, amely dec. 15-én délután helyszínen készült filmriportot mutatott be a múlt hétfői és keddi /dec. 8-i és9-i/ eseményekről, majd Verestóy Attilával, a város szenátorával készült beszélgetést sugárzott. Verestóy élesen bírálta Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának eljárását, aki anélkül utazott dec. 15-én "békéltetni" Székelyudvarhelyre, hogy erről a város szenátorát vagy képviselőit tájékoztatta volna. Éppen egy, a múlt hétre a kérdésben tervezett koalíciós tárgyalást előzött meg közbelépésével, amely az egyik fél javára változtatta meg a helyzetet egy bírósági tárgyalás előtt. Verestóy megerősítette, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök az ő és Markó Béla jelenlétében mondotta telefonon a helyszínen lévő Oprisnak, hogy hagyják el az épületet az emberek és pecsételjék le - maga Opris, amikor az egy hete készült helyszíni riportban Verestóynak a miniszterelnöki felszólítást ismertető aznapi rádiónyilatkozatáról kérdezték, csak azt felelte: "ezt Verestóy szenátor mondta, nem én". Az RMDSZ frakcióvezetője kijelentette: a maga részéről ő ezért Opris felmentését követeli, de nem az RMDSZ dönt erről. A szenátor megerősítette, hogy a megoldást az otthon ügyében az államfő és az RMDSZ vezetői között múlt szerdán sorra került megbeszélésen körvonalazott és az államfő közleményébe foglalt elvek alapján lehet kialakítani, biztosítva, hogy az intézmény felügyelő tanácsában a helyi közösség is hallathassa szavát. /MTI/

1997. december 16.

Az RMDSZ hét végi döntését követően, amelynek értelmében bent marad a koalícióban, de a nacionalista kampány leállítását várja, az ellenzék és a szélsőséges sajtó csak fokozta támadásait a szövetség ellen, a koalíciós partnerek pedig továbbra sem változtattak felemás magatartásukon - állapítható meg a dec. 15-i és dec. 16-i politikai események, nyilatkozatok, sajtóvisszhangok alapján. A szenátusban, mint az MTI jelentette, dec. 16-án a koalícióhoz tartozó számos szenátor a titkos szavazás leple alatt lényegében ugyanolyan többséget biztosított az ellenzékkel összefogva a tanügyi rendeletet a kisebbségekre hátrányosan módosító szövegnek, mint egy hete, bár már senki sem hivatkozhatott arra, hogy nem ismeri a koalíciós pártok vezetőinek megállapodását - kivéve Pruteanu szenátort, aki továbbra is azt hajtogatta, mit sem tud nézeteitől eltérő parasztpárti vagy koalíciós álláspontról. Pruteanu "huncutságnak" nevezte azt az RMDSZ-nek tulajdonított törekvést, hogy őt eltávolítsák a szenátus oktatási bizottságának éléről, míg Markó Béla jelezte: az RMDSZ ilyen értelmű hivatalos követelést nem terjesztett elő, de a Parasztpárt és az egész koalíció számára károsnak tartja, hogy ilyen nézeteket képviselő politikus állít a koalíció vezető pártja a bizottság élére. Pruteanu szenátor mellett zajosan kiállt minden nacionalista, ellenzéki párt, Iliescu volt államfő "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte a Remus Opris kormányfőtitkár székelyudvarhelyi fellépésével kapcsolatos vizsgálat gondolatát is s nacionalista, elkülönítő, szeparatista fellépéssel vádolta az RMDSZ-t. Ugyanakkor a Parasztpárt vezetői, ha nem is vitatják, hogy Pruteanu eltért programjuktól, elutasítják az RMDSZ által vele és Remus Opris kormányfőtitkárral szemben a székelyudvarhelyi fellépése nyomán hangoztatott bírálatokat, azokat "lélektani hibának" minősítették. Tepelea parasztpárti első alelnök kifejtette: Pruteanut a szenátorok választották négy évre bizottsági elnökké, csak ők válthatják le. A nacionalizmustól való elhatárolódásra vonatkozó RMDSZ-felhívásra Ion Diaconescu és Gabriel Tepelea, a Parasztpárt elnöke és alelnöke azzal felelnek, hogy az RMDSZ-nek is "észre kell vennie saját szemében a gerendát" és Radu Vasile, a párt főtitkára azokat a lapokat idézte, amelyek szerint az RMDSZ fellépése "zsarolás". (Az RMDSZ vezetői hiába ismételik újra és újra: nem új követelésekkel léptek fel, hanem az eddigi megállapodások betartását várják el partnereiktől). A Demokrata Párt részéről Radu Berceanu alelnök azt fejtegette, hogy az RMDSZ "túloz egy kicsit", "többet kér, mint amit valóban el akar érni, hogy legalább azt megszerezze" és a luxemburgi döntésre való tekintettel is nyomást gyakorolt - és ez váltotta ki szerinte a Pruteanu-típusú reagálást. A Parasztpárt Pruteanu révén kettős játékot folytat - jegyezte meg ugyanakkor Berceanu, aki óvott a nemzeti probléma tekintetében bármiféle túlzástól. Konklúziója az, hogy sem az RMDSz nem jár el helyesen, amikor - szerinte - csak a magyar lakosság gondjainak megoldása céljából lépett be a kormányba, sem a Parasztpárt, amely elfogadott valamit és nem tartotta be a szavát. Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentette, hogy az ő formációja teljesítette az RMDSZ-nek tett ígéretét, amely liberális elveinek is megfelel, de nem helyesli az RMDSZ fellépését Pruteanuval és Remus Oprissal szemben. Ezt szerinte "radikális szárnyának" befolyására tette az RMDSZ. Az NLP arra fogja szólítani az RMDSZ vezetőit, hagyjanak fel ezzel a magatartással - fejtette ki a koalíciós politikus. A médiában továbbra is folytatódik a magyarellenes hangulatkeltés, amellyel az RMDSZ illetékesei egymaguk kénytelenek szembeszállni. Az egyik magántelevízióban keddre virradóra például négyórás szópárbajt vívott Pruteanu szenátorral és az annak pártjára kelő műsorvezetővel Verestóy Attila, a szenátusi RMDSZ-frakció vezetője. A székelyudvarhelyi konfliktusban, mint az MTI jelentette, hétfőn a Helsinki bizottság és a Pro Europa Liga ismert emberjogi harcosai, Gabriel Andreescu, Renate Weber, Smaranda Enache próbáltak közvetíteni és egyezséget létrehozni. A befolyásos Adevarul, amelynek a tudósítóját nem engedték be a bizonyos részeredményeket hozó tanácskozásra, a nemzetközileg ismert román személyiségeket "a külföld kerítőinek" nevezte keddi elsőoldalas címében. /MTI/


lapozás: 1-30 | 31-54




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998