udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rezi Elek

1990. július folyamán

Erdély egyik legrégibb egyházi lapjának új folyama indult. 1888-tól 1948-ig jelent meg az Unitárius Közlöny. A kiadvány hosszú szünet után most újból jelentkezett. A szerkesztő- bizottság: dr. Szabó Árpád, Molnos Lajos, dr. Rezi Elek, Gál Mária. - A folyóirat hírt adott arról, hogy 1990. febr. 22-én a Dávid Ferenc Unitárius Nőszövetség kolozsvári tagozata - több mint 40 éves szünet után - megkezdte tevékenységét. /Unitárius Közlöny - A Keresztény Magvető melléklete (Kolozsvár), júl./

1996. december 14.

Székelyudvarhelyen ülésezett az unitárius püspökválasztó zsinat, dec. 14-én püspökké választotta dr. Szabó Árpád teológiai tanárt /sz. 1935. ápr. 15./, aki az elhunyt dr. Erdő János utóda lett. Dr. Szabó Árpád 1990 és 1994 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora volt /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./, emellett segédpüspök. A zsinaton segédpüspökké választották dr. Rezi Eleket, az egyházi főgondnokok pedig Balogh Ferenc és dr. Kis György Árpád lettek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 17./

2000. október 9.

Kolozsváron okt. 6-án a Szent Mihály plébániatemplomban ökumenikus istentiszteletet tartottak a magyar forradalom és szabadságharc aradi tizenhárom vértanújának emlékére. Dr. Czirják Árpád érseki-helynök, Jakab Gábor plébános, a Keresztény Szó főszerkesztője, dr. Csiha Kálmán református püspök, Mózes Árpád zsinatpresbiteri evangélikus-lutheránus püspök, dr. Rezi Elek, unitárius főjegyző, Mikes Sámuel, baptista főlelkész és Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke mondott beszédet. /Ökumenikus istentisztelet a Szent Mihály plébániatemplomban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2002. március 16.

A március 15-e alkalmából szervezett kolozsvári ünnepségek délben kezdődtek a főtéri Szent Mihály templomban, amely zsúfolásig megtelt kokárdát viselő magyarsággal. Az ökumenikus istentisztelet kezdetén Czirják Árpád érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, dr. Rezi Elek unitárius püspökhelyettes, Mózes Árpád, Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője beszélt. Ezek után Alföldi László főkonzul a magyar kormány nevében megköszönte Czirják Árpádnak, hogy évről évre megszervezi és helyet ad a március 15-i ünnepségeknek, felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. Az ökumenikus istentisztelet áldással, majd a Szózat és a Himnusz eléneklésével zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi magyarok hazájában. Megyeszerte megünnepelték Március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A hagyományokhoz híven az ökumenikus istentisztelet befejeztével Kolozsvár magyarsága a Biasini szállónál folytatta az emlékünnepséget. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez, az ünnepi beszédet Eckstein-Kovács Péter szenátor tartotta meg. Szabó László, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) részéről, a mai erdélyi magyar fiatalság tizenkét pontját tette közzé. A MIT által a tömegben osztogatott szórólapokon a következő állt: 1. Magyarságunk bátor vállalását — a küszöbön álló kulcsfontosságú népszámlálás alkalmával is. 2. "Restitutio in integrum"-ot: az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását. 3. Önálló állami magyar egyetemet. 4. Erdélyi magyar bankot. 5. A Csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését. 6. Alternatív katonaság bevezetését. 7. A politikai foglyok szabadon bocsátását és rehabilitációját (lásd Agache-ügy). 8. Államfői kegyelmet Bardóczy Csabának, Eva Maria Barki "persona non grata" minősítésének visszavonását. 9. Az RMDSZ térjen vissza eredeti programjához és a Kolozsvári Nyilatkozathoz. 10. Az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesülését, az ifjúság megosztásának beszüntetését. 11. A Communitas Alapítvány közpénzeivel való nyilvános elszámolást. 12. Össznemzetben gondolkodó és cselekvő magyarországi kormányt. Végül megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. /Ördög I. Béla: Méltósággal ünnepelte 1848 emlékét Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ 6/ A márc. 15-i ünnepségek Marosvásárhelyen, a Bernády téren elhelyezett Bem emléktáblánál kezdődtek. Balla Loránd, a Vártemplom lelkészének köszöntő beszéde után a marosvásárhelyi Kántortanító- képző Főiskola diákjai mutattak be rövid műsort, amit koszorúzás követett. Az ünnepség Petőfi Sándor szobránál folytatódott. Az ünnepség a Szózat, a nemzeti himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Megemlékezés az összefogás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen márc. 15-én délután közel tízezer ember ajkáról csendült fel a Himnusz a Székely Vértanúk emlékművénél. Lobogott egymás mellett a román, a magyar és az Európai Unió zászlója. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Silvia Ciornei, a kis- és középvállalatokért felelős miniszter tolmácsolta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Polonyi Géza követségi titkár olvasta fel. Frunda György szenátor beszédében figyelmeztetett: ki kell harcolni a kolozsvári állami magyar egyetemet, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozatot és a színtiszta magyar Bolyai Farkas Líceumot. Beszédet mondott még Borbély László képviselő, Lakatos Péter református lelkész, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Kiss Annamária, a marosvásárhelyi MADISZ elnöke és Keresztesi Péter, a MAKOSZ elnöke. /Mózes Edith: Ünnepelt Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

2003. január 14.

Jan. 13-án Székelykeresztúron megemlékeztek az 1568-as /jan. 6-13. között tartott/ tordai országgyűlésen kimondott vallásszabadságról: a világon első ízben mondták ki, hogy mindenki azt a vallást gyakorolhatja, amely felfogásával és lelkiismeretével megegyezik. Ezen az országgyűlésen törvényesítették az unitarizmust. Az unitárius templomban tartott istentiszteleten jelen volt dr. Szabó Árpád unitárius püspök, dr. Rezi Elek főjegyző, Benyovszki Lajos, Székelykeresztúr polgármestere, Asztalos Ferenc képviselő, valamint más közéleti és egyházi személyiségek. Az istentisztelet után dr. Szabó Árpád püspök beszélt a 435 éve elfogadott és törvénybe iktatott vallásszabadság jelentőségéről. /Takács Éva: A confessio miatt senki ne bántassék. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

2005. január 20.

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyházi magánegyetem, fenntartását nem állami költségvetés, hanem az egyházak biztosítják, a hívők önkéntes adományaiból. A Protestáns Teológiai Intézetben zajló oktatói-nevelői munkát súlyosan megzavarták a Trianon filmmel kapcsolatos, az intézet vezetőit ért zaklatások. A gazdasági rendőrség, az ügyészség által küldött bűnügyi nyomozóhatóság jár az intézetben – az ügyet figyelemmel kísérő újságírók és tévések seregével együtt –, ami a diákság körében olyan feszültséget és félelmet keltett, amely a kommunista diktatúra éveiben tapasztaltakhoz hasonlít, olvasható Tőkés László és dr. Pap Géza református, dr. Szabó Árpád unitárius és Adorjáni Dezső evangélikus-lutheránus püspök, továbbá dr. Juhász Tamás rektor és dr. Rezi Elek dékán közös nyilatkozatában. A fentiek a hatósági nyomozást, faggatást és a törvénysértés gyanújába hozást az egyházak életébe való beleszólásnak tekintik, s e beleszólás ellen a leghatározottabban tiltakoznak. /Egyházi nyilatkozat a Trianon filmről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2007. május 2.

Erdő János unitárius püspökre emlékeztek április 28-án Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium zsúfolásig megtelt dísztermében, az Erdő János emlékezete című kötet bemutatása alkalmával. Molnár-Bodrogi Lehel ismertette Erdő János életútját. Az 1913. április 28-án Kézdivásárhelyen született Erdő János 1930-ban került a kolozsvári Unitárius Teológiai Akadémiára, ennek elvégzése után Budapesten és Angliában képezte tovább magát, majd Kolozsváron teológiai tanár, dékán és rektor lett. Az 1956-os magyar forradalommal való kiállása miatt perbe fogták, és elítélték. Többéves börtönéveiről, átélt szenvedéseiről soha nem nyilatkozott. 1963 februárjában szabadult, különböző egyházi tisztségeket töltött be, később pedig visszakerült a teológiára. 1978–1982 között újra az intézet rektora lett. 1982-es nyugdíjazása után folytatta oktatói tevékenységét. 1994-től haláláig, 1996. július 27-ig töltötte be a püspöki tisztséget. Erdő János egyházépítői tevékenységéről Szabó Árpád püspök, írásaiból körvonalazódó szellemi arcéléről Rezi Elek beszélt, végül Kovács Sándor ismertette a Szabó Árpád püspök által szerkesztett, 15 tanulmányt tartalmazó emlékkötetet. /Nagy-Hintós Diana: Isten és ember szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2007. szeptember 24.

A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium fennállásának 450. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségek során hármas könyvbemutató volt. Dr. Fazakas István Erdély nagy pedagógusai neveléstörténeti antológiája /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ hét híres személyiséget – Kereszturi Pál, Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Kovásznai Sándor, Köteles Sámuel, Bolyai Farkas és Brassai Sámuel – mutat be. A másik két kötet, dr. Rezi Elek Teológia és népszolgálat című könyve és Sánta Ferenc Isten a szekéren című novelláskötete az Erdélyi Unitárius Egyház kiadásában jelent meg Kolozsváron. A Teológia és népszolgálat Ferencz József unitárius püspök életét és teológiai munkásságát mutatja be. Sánta Ferenc műveit több mint húsz nyelvre fordították le, „de a legnehezebben erdélyi magyar nyelvre, mivel az Isten a szekéren című novelláskötet az első Erdélyben megjelenő alkotása” – mondta Krajnik Nagy Károly, a kötet méltatója. /Valkai Krisztina: Az Unitárius Kollégium szélesre tárja a kapuit, és beengedi a történelmet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2008. február 21.

Remélhetőleg idén tavasszal lezárul a több évszázados múltra tekintő Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet akkreditációs folyamata. Ez nem csak az intézmény jogi státusát helyezné biztos alapokra, hanem a végzősök helyzetét is jelentősen javítaná. Eddig a teológia végzősei előtt akadályok voltak, amennyiben más egyetemen – például a BBTE-n – kívántak magiszteri képzést folytatni. Rezi Elek, a teológia rektora bizakodó a helyzetet illetően. Két fiatal lelkész – mindketten a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet végzettjei – a Babes-Bolyai Tudományegyetem mesteri tagozatán szerették volna folytatni tanulmányaikat. Azt a választ kapták, hogy a teológia nem tartozik az akkreditált felsőoktatási intézmények közé, s a törvényes előírások értelmében, amennyiben tényleg ott kívánják megszerezni a mesteri fokozatot, újból kell államvizsgázniuk, amihez elég tetemes vizsgadíjat kell kifizetniük. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese megerősítette ezt: ő is az államvizsga újbóli letételét javasolta. Ugyanakkor kifejtette: „A Gyulafehérvári Római-katolikus Hittudományi Főiskola az akkreditáció azon formáját választotta, hogy egy már akkreditált felsőoktatási intézménybe lépett be tavaly májusban úgy, hogy megőrizte hagyományos struktúráját és önállóságát, így az első évesek már hozzánk tartoznak”. Rezi Elek, a teológia rektora kifejtette, a felsőoktatási intézmények minőségét ellenőrző testület (ARACIS) honlapján akkreditált intézményként szerepelnek. Ezt azzal indokolják, hogy ez a tanintézet 1989 előtt is létezett. Ezzel ellentétben egy 2005-ös kormányhatározat szerint a teológia csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. Ugyanakkor megtarthatták a doktori képzés lefolytatásához szükséges jogot. A helyzet tisztázása céljából a teológia 2007-ben elindította az akkreditálás folyamatát. /Nagy-Hintós Diana: Idén befejeződik a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet akkreditálása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2008. augusztus 8.

Néhány könyvújdonságra hívták fel a figyelmet Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban. Boros Judit – Szűcs György: A nagybányai művésztelep /Litera – Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című kötetben tanulmányokat, képeket, képelemzéseket, illetve életrajzokat találhat az olvasó. Erdélyi kastélyok és várak: Kolozs megye címmel magyar–román, illetve román–angol albumot adott ki a Kolozs Megyei Tanács. További újdonságok: Kányádi Sándor Jövendőmondás, Válogatott versek /Corvin Kiadó/, Rezi Elek: Unitárius erkölcstan című kötete. /(k): Újdonságok a Phoenix könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

2008. november 17.

Az erdélyi unitárius egyház megalakulásának, valamint az 1568-as tordai országgyűlésen elfogadott vallásszabadsági törvény kihirdetésének 440. évfordulójára emlékeztek a hét végén Kolozsváron. November 14-én tudományos konferenciát tartottak, majd az ünnepi évfordulóhoz kapcsolódó kiadványokat mutattak be. Másnap a belvárosi unitárius templomban az ünnepi istentiszteleten Rezi Elek főjegyző – a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora – és Szabó Árpád püspök mondott emlékbeszédet. Ezt követően szót kaptak az eseményen részt vevő külföldi lelkipásztorok. Az ünnepi esemény zenés-irodalmi összeállítással zárult. Rezi Elek kifejtette, a magyar történelmi egyházak közti viszony a kölcsönös tiszteleten alapszik. „Az ortodox testvérekkel a kapcsolat fordított: a személyes kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, de intézményi szinten nem akarnak részt venni a megoldásra váró gondokban. Elvárjuk, hogy a többségi egyház segítse a kisebbségekben levő egyházakat. ” „A román ortodox egyház előnyöket élvez a többi egyházzal szemben. Köztudott: nekünk hét-nyolc évre van szükségünk ahhoz, hogy felépítsünk egy-egy templomot. Ortodox testvéreinknek ez általában egy év alatt sikerül, mivel komoly anyagi segítséget kapnak az államtól. ” /Nagy-Hintós Diana: Főhajtás a vallásszabadság kihirdetésének 440. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2008. december 2.

Az Erdélyi Unitárius Egyház december 4–6. között püspök-választással egybekötött főtanácsosi és zsinati ülést szervez Fehéregyházán. A leköszönő Szabó Árpád unitárius püspök helyére választanak egyházi elöljárót, a szabályzat szerint ugyanis mandátuma lejártával Szabó Árpádot nem lehet újraválasztani. Az unitárius püspöki tisztségre idén ketten pályáznak: Bálint-Benczédi Ferenc belvárosi unitárius lelkész és Rezi Elek püspök-helyettes. Szabó Árpád püspököt 1996 decemberében választották meg az unitárius egyház élére, 1997. március 8-án került sor az ünnepélyes beiktatására a kolozsvári belvárosi templomban. 2002 decemberében újraválasztotta addigi püspökét az unitárius zsinat, így Szabó Árpád tizenkét évig tölthette be ezt a tisztséget. /D. I. : Új püspököt választanak az unitáriusok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 4.

Fehéregyházán ül össze az Erdélyi Unitárius Egyház zsinata, az egyház legfőbb törvényhozó szerve, december 4. és 6. között, főtisztségviselőt választani. A zsinatot hatévente az egyházi főtanács ülése előzi meg, ahol főgondnokokat, főjegyzőt, közügyigazgatót, felügyelő gondnokokat, képviselő tanácsi tagokat választanak, egyúttal lelkészeket is szentelnek. Bálint-Benczédi Ferenc, Kolozsvár-belvárosi lelkész és Rezi Elek teológiai tanár, a Protestáns Teológiai Intézet rektora közül választ püspököt az unitárius egyház zsinata. Szabó Árpád leköszönő püspök úgy érzi, egyház a megtett 18 év alatt nem csak kereste, de megtalálta azt az utat, amely a jövőépítést jelenti. Rezi Elek elképzelései középpontjában a megújulás áll. Szerinte elérkezett a belső építkezés ideje is. Szükség van a lelkész, vallástanár, kántor továbbképzők megszervezésére. Emellett javasolná a szórványmunka megszervezését, a felnőttoktatás beindítását. Fontosnak tartja az egyházi sajtószolgálat javítását. Bálint Benczédi Ferenc hat évvel ezelőtt is pályázott a püspöki tisztségre, szerinte a püspöknek az egyház kovászának szerepét kell betöltenie. Összejöveteleket, kulturális programokat kell szervezni. Programjában szerepel a lelkészek és egyházközségek közti viszony jogi keretbe foglalása, továbbképző tanfolyamok szervezése, a teológiai irodalom és más szakírások művelése, az átvilágítási folyamat kiteljesítése és történész-kutatócsoport létrehozása. /Dézsi Ildikó: Új vezetőket választanak az Erdélyi Unitárius Egyház élére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Bálint Benczédi Ferenc 1952-ben született Segesváron, családja 1961-ben Székelyudvarhelyre költözött, ott végezte tanulmányait, 1975-ben pedig a Protestáns Teológia unitárius karán diplomázott. 1994-től Kolozsváron a belvárosi egyházközség lelkésze. /Bálint Benczédi Ferenc, Kolozsvár-belvárosi lelkész. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Rezi Elek /sz. Székelykeresztúr, 1954/ külföldi tanulmányokat folyatott, 1986 óta Protestáns Teológia unitárius kara teológiai tanára, 2006-ban négy évre rektornak választották, az egyház főjegyzője. Tudományos munkásságának eredménye: hat önálló könyv, száznál több tanulmány, cikk, írás hazai és nemzetközi folyóiratokban, könyvekben, újságokban. 1997 óta az Unitárius Közlöny főszerkesztője, köztestületi tagja a Magyar Tudományos Akadémiának és az MTA kolozsvári bizottságának tagja. /Rezi Elek jelenlegi főjegyző, az egyetemi fokú Protestáns Teológia rektora és tanára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998