udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 80 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Riedl Rudolf

1992. október 8.

Új jótékonysági szervezet jött létre, a Szatmárnémetiben megalakult Lazarus Alapítvány. Célja a nyugdíjasok, hajléktalanok, testi és szellemi fogyatékosok, munkanélküliek szervezett formában való támogatása. Pallai Béla görög katolikus esperes az alapítvány elnöke, Rusz János mérnök az ügyvezető igazgatója. Riedl Rudolf vállalkozó is támogatja az alapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1996. május 1.

Az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásokra Románia 16 megyéjében 254 polgármester-jelöltet, 257 alpolgármester-jelöltet, 6412 helyi tanácsos-jelöltet és 594 megyei tanácsos-jelöltet indít, közölték az RMDSZ vezetőinek bukaresti sajtóértekezletükön. Az RMDSZ az 1992. évi helyzettől eltérően, amikor a Demokratikus Konvenció pártjaival szövetségben indult a helyhatósági választásokon, idén nem tagja semmilyen országos szövetségnek, de helyi szervezetei továbbra is nyitottak elsősorban a demokratikus ellenzék pártjaival való együttműködésre. Csak a három magyarellenes programot hirdető szélsőséges párttal utasítja el eleve az RMDSZ a helyi összefogás lehetőségét. Az RMDSZ az eddigi polgármestert jelölte Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos, Székelyudvarhelyen Ferenczy Ferenc, Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán személyében, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen viszont új jelöltje Buzás László, illetve Fodor Imre. Saját jelöltje indul továbbá Szatmáron Riedl Rudolf, Besztercén Bot Katalin, Brassóban Török Ernő, valamint Nagyváradon Csapó József és Aradon Hosszú Zoltán szenátorok személyében. /Az RMDSZ helyhatósági kampánya. Bukaresti sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

1996. június 18.

Nagykároly megválasztott polgármestere Kovács Jenő vállalkozó, aki az Új Demokrácia Párt képviselője, aki Reiszler János /RMDSZ / ellenében győzött. Szatmárnémetiben Horea Andreco lett a polgármester, Riedl Rudolfra 27 ezren szavaztak, 6 ezerrel többen, mint az első fordulóban. Amennyiben az első menetben szavaztak volna rá ennyien, ő lehetett volna a város polgármestere. Kézdivásárhelyen Szigethy István független jelölt /1995-ben még a város RMDSZ-elnöke volt/ lett a polgármester /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1997. január 6.

Az elmúlt esztendő utolsó napjaiban lezajlott kormánykoalíciós tárgyalások eredményeként az RMDSZ jelöltjei közül a kormány két prefektust és nyolc alprefektust iktatott be. Hargita megyében Dézsi Zoltán, 50 éves tanár, Gyergyószentmiklós polgármestere kapott prefektusi kinevezést, Szatmár megyében pedig Riedl Rudolf 52 éves mérnök foglalta el a prefektusi széket. A nyolc kinevezett és beiktatott alprefektus:- Arad megyében Bognár Levente, 40 éves, mérnök, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke; - Bihar megyében Modok Gusztáv, 52 éves, jogász-közgazdász;

1997. február 6.

Febr. 10-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében került sor az RMDSZ-vezetők, frakcióvezetők és a szövetség kormányzati tisztségviselőinek rendszeressé vált heti konzultációs találkozójára. A tanácskozáson ezúttal a kormányprogram gazdasági reformra vonatkozó kérdéseiről, az RMDSZ-nek mint kormánykoalíciós partnernek az elkerülhetetlen, várhatóan népszerűtlen intézkedésekkel kapcsolatos felelősségéről folyt eszmecsere. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy a reformintézkedésekből eredő konkrét tennivalók és feladatok meghatározására minden hétfőn a szokásos konzultációs tanácskozás előtt egy órával pénzügyi, gazdasági kérdéseket tisztázó szakmai megbeszélésre kerül sor az illetékes gazdasági tárcák tisztségviselőinek bevonásával. Markó Béla szövetségi elnök bemutatta a kormányzati tisztségviselőknek új kollégájukat, a múlt héten hivatalosan kinevezett művelődési minisztériumi államtitkárt, Kelemen Hunort, az ország legfiatalabb államtitkárát, továbbá a tanácskozáson első ízben jelen lévő Riedl Rudolf Szatmár megyei prefektust. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./

1997. április 21.

Magyar-román történészkonferenciát rendeztek Szatmárnémetiben, a téma Erdély történelme, ezen belül az erdélyi román nemesség volt. Fontos, hogy jó viszony alakuljon ki a történészek között, mondta dr. Engel Pál történész /Budapest/. Riedl Rudolf prefektus mondott üdvözlő beszédet. Ciurbota Viorel házigazda, a helyi múzeum igazgatója az egymásra utaltságot hangsúlyozta. Jelen voltak még: Ioan Aurel Pop /Kolozsvár/ professzor, Ioan Dragan történelmi kutató, dr. Pandula Attila /Budapest/ történész, Érszegi Géza kutató, dr. Németh Péter /Nyíregyháza/, a Jósa András Múzeum igazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1997. május 6.

Máj. 1-3-a között tartották meg Szatmárnémetiben az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának - az újjászervezés óta immár hetedik - tudományos ülésszakát. A szervezést dr. Nagy Béla nőgyógyász vezetésével a város magyar orvosai vállalták magukra. A megnyitón Pap Zoltán professzor, szakosztályi elnök és Riedl Rudolf prefektus mondott beszédet. A 833 tagot számláló szakosztályból 250-en jelentek meg, 112 dolgozatot küldtek be. Öt orvoskutató tartott előadást, majd a szakelőadások a katolikus püspökség pasztorációs központjában folytatódtak. Az ülésszakon kapható volt az Orvostudományi Értesítő legújabb, 1996-os évjelzést viselő, 69. kötete, amely a tavalyi sepsiszentgyörgyi tudományos ülésszak 75 dolgozatát közölte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1997. május 9.

Az ellene folyó ügyészségi eljárás okán felfüggesztette tisztségéből Alexandru Cuc szatmárhegyi SZDRP-s polgármestert Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa. Mint ismeretes, Alexandru Cuc szatmárnémeti és Szatmár megyei egykori és mai hatalmasságoknak jogtalanul, hivatali visszaélés és csalás útján utalt ki telkeket, amelyeken mesés paloták épültek fel. Az RMDSZ-es prefektus szerint a szatmárhegyi telekügyek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, sokkal nagyobb korrupciós ügyek vannak vizsgálat alatt, és becslése szerint két héten belül minden a felszínre kerül. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 9., 1023. sz./

1997. május 31.

Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban ünnepelték az oktatás négyszáznegyven éves évfordulóját és azt, hogy az iskola negyven éve vette fel mai nevét. Dr. Székely József igazgató üdvözölte a megjelenteket, majd Riedl Rudolf prefektus, Ilyés Gyula alpolgármester mondott beszédet. Leleplezték az udvaron elhelyezett emléktáblát, amely az egykori tanároknak és diákoknak állított emléket. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 2./

1997. július 5.

A Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ helyi vezetői feszültségkeltő akciókra akarják felhasználni azt, hogy Erdélyben több településen máris alkalmazzák a helyi közigazgatási törvénynek a kisebbségi anyanyelv használatát lehetővé tevő egyes előírásait. A Nagy-Románia Párt Marosvásárhelyen tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy a városban 10 ezer aláírást gyűjtött az oktatási és a helyi közigazgatási törvény módosítása ellen, és 5 ezret arra a javaslatra, hogy váltsák le Fodor Imre polgármestert. Adrian Moisiu, a párt helyi vezetője nem zárta ki az "erőszakos fellépést a helyzet normalizálása érdekében" a felállított kétnyelvű helységnévtábla miatt. Szatmárnémetiben az RNEP követelte Riedl Rudolf prefektus leváltását, amiért a prefektúra épületére kétnyelvű táblát tett ki. /Lázítanak a kétnyelvű táblák ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

1997. szeptember 6.

Az Európai Idő munkatársa szerint vannak táborok az RMDSZ-ben. Két csoportosítását közreadott a hetilap. Az egyik szerint van Markó-párt, köztük van - többek között - Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Béres András, Borbély László, Csávossy György. Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kelemen Hunor, Kozsokár Gábor, Pécsi Ferenc, Puskás Bálint, Riedl Rudolf, Takács Csaba Tokay György és Verestóy Attila, van Tőkés-párt, köztük van Csapó József, Kónya Hamar Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt. A lap bizonytalanok közé sorolta azokat, akiket nem tudott besorolni, köztük van Birtalan Ákos, Kiss J. Botond, Ráduly Róbert, Tamás Sándor, Varga Attila és Vida Gyula. Az Európai Idő másik felosztása, arra az esetre, ha esetleg a Frunda-Verestóy pártot ütne. Akkor a Markó-párt tagjai között található Bárányi Ferenc, Béres András, Borbély László, Csávossy György. Eckstein Kovács Péter, Kelemen Hunor, Pécsi Ferenc, Puskás Bálint, Szabó Károly, Takács Csaba, a Frunda-Verestóy pártban pedig Asztalos Ferenc, Borbély László, Dézsi Zoltán, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Tokay György. /Kocsis Károly: Hány tábor van az RMDSZ-ben. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

1997. szeptember 18.

Riedl Rudolf Szatmár megyei prefektus közlése szerint Szatmár megyében - a módosított helyhatósági törvény értelmében - 116 helységben kell kitenni kétnyelvű névtáblát. Ebből 107 helységben magyar, 7-ben német, kettőben pedig cigány nyelven is ki kell írni a település nevét. Sajtóértesülések szerint Riedl Rudolf kiküldte az értesítést az érintett települések polgármesteri hivatalaiba. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 1116. sz./

1997. november 21.

Nov. 21-én tartották meg Szatmárnémetiben az Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem címmel tartották meg az idei Kárpát-medencei vetélkedőt. Az Ady Endre születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett versenyen középiskolásokból álló csapatok versenyeztek. A 18 résztvevő csapat a szomszédos országok magyarlakta területeiről érkezett. Varga Domokos budapesti író, a zsűri elnöke magas színvonalúnak értékelte a versenyt. Első helyen a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ csapata végzett. A rendezvényen jelen volt Tabajdi Csaba államtitkár, Bitay Károly kolozsvári főkonzul és Riedl Rudolf prefektus is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság, nov. 24./

1997. november 22.

Nov. 22-én sokan elzarándokoltak Adyfalvára, azaz Érdmindszentre, a költő szülőfalujába, hogy tisztelegjelek emléke előtt, halálának 120. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medence minden részéből érkeztek, Pozsonytól Nagybecskerekig, Kassától Aradig, Pápától Kézdivásárhelyig. Az ünnepség szervezői között volt a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/. A korábbi emlékezésektől eltérően most istentisztelet vezette be az ünnepséget. A vendégek alig negyede fért be a kis református templomban ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke nyitotta meg, majd Gheorghe Buhoi, a falu polgármestere üdvözölte a megjelenteket. Beszédet mondott Riedl Rudolf prefektus, Tabajdi Csaba államtitkár, George Vulturescu költő is hitet tett Ady Endre életműve mellett, majd Tőkés László, és Riedl Rudolf prefektus, Dobos László, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei elnöke, Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök és Varga Domokos budapesti író. A koszorúzók között volt, többek között,.Bitay Károly kolozsvári főkonzul is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ Nov. 22-én Nagykárolyban, Ady egykori iskolájánál koszorúztak. Visnyai Csaba, a helybeli RMDSZ-elnök, Oprea Dorei, Nagykároly polgármestere és Végh Balázs Béla tanár, a Nagykároly és Vidéke szerkesztője mondott beszédet. A koszorúzók között voltak a két helyi társaság /Kaffka Margit Művelődési Társaság és Pietas Keresztény Kulturális Egyesület/ képviselő is. /Szatmári Friss Újság, nov. 24./

1998. január 19.

Riedl Rudolf Szatmár megyei RMDSZ-es prefektusról kezdetben a helyi román sajtó ellenségesen szólt, ma már nem egyszer elismeréssel írnak róla. A prefektus szerint a legtöbb gond, törvénytelenség a földtörvény alkalmazásával kapcsolatban tapasztalható. A korrupcióellenes kampány eddigi eredménytelensége azzal magyarázható, hogy a korrupció akkor szorítható vissza, ha a törvényeket megfelelően módosítják. Az eddigi törvényekkel "alig megyünk valamire, hisz még az a szó sincs bennük, hogy korrupció, s a legnagyobb ügyeket is át lehet minősíteni" - mondta Riedl Rudolf. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1998. július 27.

Az árvízkárosultak megsegítésére 6,7 millió forint anyagi támogatást adott át júl. 27-én Németh Zsolt külügyi államtitkár Szatmárnémetiben a magyar kormány és a vöröskereszt nevében. Az átadás alkalmából találkozott a megye vezetőivel, Riedl Rudolf prefektussal, Gheorghe Miklaus megyei tanácselnökkel, Szabó István alelnökkel és másokkal. Az átadást követő sajtóértekezleten Németh Zsolt válaszolt az újságírók kérdéseire. Elmondta, hogy a román kormány vezetőivel való találkozáson egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatait a szavak és nyilatkozatok helyett a tények jellemezzék. Az új magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia állampolgárai vízum nélkül utazzanak az EU országaiba. Nem lehet jó szomszédságról beszélni olyan országgal, amelyik rosszul bánik kisebbségeivel. A magyar kormány nem fog olyan döntést hozni, amellyel az RMDSZ nem ért egyet, olvasható Sike Lajos tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ Németh Zsolt államtitkár Szatmárnémetiben találkozott az RMDSZ és a történelmi egyházak képviselőivel. Elmondta, hogy a kormány még idén szeretné megrendezni a magyar-magyar csúcstalálkozót. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

1998. augusztus 7.

Markó Béla Szatmárnémetiben közösségi fórumon találkozott a megye lakosaival. A fórumon ott volt többek között Riedl Rudolf, a megye prefektusa, Varga Attila, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Erdei Líviusz megyei főtanfelügyelő-helyettese, Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere. Markó Béla elmondta, hogy a jelenlegi román politikai elit gyermeteg, nem tekinthető minden esetben tárgyalóképes partnernek. Az RMDSZ kormányban való részvételével szólásszabadságát és külföldi mozgáslehetőségét is korlátozta. Nagykároly polgármestere a határátkelők ügyét hozta szóba, kitérve a forgalomtól elzárt Nagykároly-Mátészalka vasútvonalra is. A kettős állampolgárságról felesleges beszélni, mert magyar részről ezt nem kínálták fel. Markó Béla élesen bírálta azokat a pártvezetőket, akikkel egyszer már sikerült egyezségre jutni, de ezek álláspontjukat nem érvényesítik pártjukban. Ezzel a tanügyi megállapodásra utalt, melyet sorra megszegnek a koalíciós társak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1998. szeptember 22.

Az RMDSZ kormány-tisztségviselői a következő szövegű nyílt levélben kértek magyarázatot Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől: "A magyarországi Demokrata c. hetilap 1998. augusztus 6-i számában, a "Kilenc éve tart a lebontásom" című interjúban Ön a következőt nyilatkozta: Riporter: "Hogyan léptek be?" (Megj. - a kormányba). Tőkés László: "A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptemberi, kolozsvári ülésén mind a szövetségi elnök, mind a kisebbségvédelmi miniszter beszámolójában említést tett erről a számunkra (és az RMDSZ kormányzási tevékenységére nézve) mélyen sértő kijelentésről, a gyűlés során nem kaptunk semmilyen választ a lapban megjelent nyilatkozatra. Ezért kénytelenek vagyunk nyílt levélben felkérni Önt, hogy záros határidőn belül nyilvánosan indokolja meg az említett interjúban elhangzottakat, vagy vonja vissza a fent idézett minősítést. Aláírók: Tokay György miniszter, Hajdu Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula államtitkár, Birtalan József államtitkár, Borbély László államtitkár, Demeter János államtitkár, Erős Viktor államtitkár, Kelemen Hunor államtitkár, Kötő József államtitkár, Lányi Szabolcs államtitkár, Niculescu Antal államtitkár, Pete István államtitkár, Varga Gábor államtitkár, Dézsi Zoltán prefektus, Riedl Rudolf prefektus, Bognár Levente alprefektus, Buchwald Péter alprefektus, Burkhardt Árpád alprefektus, Czédly József alprefektus, Fekete-Szabó András Levente alprefektus, Gazda László alprefektus, Modok Gusztáv alprefektus, Segesvári Miklós alprefektus. /Tőkés László legazemberezte az RMDSZ kormánytisztségviselőit. Az érintettek nyílt levélben kérnek magyarázatot a tiszteletbeli elnöktől. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. szeptember 30.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt az RMDSZ kormánytiszt-ségviselőinek hozzá írt nyílt levelére. Rendkívül sajnálja, írta, hogy a hivatkozott interjúból idézett minősítést /a legazemberezést/ Hajdú Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula, Birtalan József, Demeter János, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kötő József, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal, Pete István és Varga Gábor államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, valamint Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhardt Árpád, Czédly József, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv és Segesvári Miklós alprefektusok magukra vették. "Mivel interjúmban nevesítést nem alkalmaztam, népies egyszerűséggel mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy »Akinek nem inge, ne vegye magára«. A nyílt levél aláírói idézett kijelentését szövegösszefüggéséből kiragadva, tévesen vonatkoztatták magukra. Az inkriminált szöveg, a megfelelő kiegészítéssel, így hangzik: "Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is azt vetettem fel, hogy ha már annak idején nem volt stratégiánk arról, hogy miként lépjünk be a kormányba, most talán kidolgozhatnánk egy stratégiát arra nézve, hogy hogyan lépjünk ki belőle. - Hogyan léptek be? - A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." (Kiemelések tőlem — T. L.) A bővítve idézett szövegrészből értelemszerűen kiolvasható, hogy minősítésem nem a kormányzati tisztségek viselőinek szól, hiszen ezen tisztségeiket valamennyien csak a kormánybalépés után nyerték el, tehát a kormányzati szerepvállalásért, illetve annak mikéntjéért őket nem lehet okunk bírálni." Tőkés László sajnálja hogy "olyan, általam nagyra becsült, jeles közéleti személyiségek sorakoztak fel velem szemben, akiknek nagy többségével soha semmi bajom nem volt, vagy éppenséggel jó viszonyban vagyunk egymással." Ugyanakkor furcsának tartotta, hogy az augusztus 6-i interjúra a nevezettek csupán másfél hónap múltán, szeptember 21-én reagáltak. A nyílt levél - időzítését tekintve, közvetett módon - inkább az alsócsernátoni fórumnak szól. "Ezt támasztja alá Borbély László államtitkár azon, szeptember 22-i nyilatkozata is, mely szerint az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa szeptember 19-i, marosvásárhelyi ülésén "egybehangzó vélemény volt", hogy a Székelyföldi Fórumot "nem lehet másként értelmezni, mint megosztási kísérletet" (kiemelés tőlem - T. L.). Márpedig a vásárhelyi megbeszélésen a szövetség alulíró kormánytisztviselői, az RMDSZ prefektusai és alprefektusai is részt vettek. Az alsócsernátoni fórum, az ott elhangzott építő jellegű bírálatokkal együtt, felelős módon őrködött az RMDSZ egységén. Nagyon remélem, hogy az interjúmmal kapcsolatos félreértések tisztázásával ez az egység továbbra is fennmarad és tovább erősödik." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./ A felsorolásból Tőkés László kihagyta Tokay György minisztert és Borbély László államtitkárt, tehát tőlük nem kért elnézést. Előzmény: Szabadság (Kolozsvár), szept. 22.

1998. október 9.

Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa a vele készült interjúban felsorolta azokat a problémákat, melyeket sikerült megoldani: a tanügyben három nemzetiségi líceumnak önálló épületet biztosítottak, magyar csoportok indultak; a szegényes költségvetés ellenére megjavították a megyei utakat; az érintett helységek 90 százalékánál sikerült háromnyelvű táblát kitétetni. Riedl kijelentette: "valahol elvesztettük a prioritás iránti érzékenységünket". Szerinte előnyt kellene hogy élvezzenek a mezőgazdaság és a vele összefüggő ágazatok, a gazdasági kérdések /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1998. november 27.

Nov. 26-án háromnapos nemzetközi történelmi szimpózium kezdődött Szatmárnémetiben A román-ukrán kapcsolatok - múlt és jelen címmel. A munkálatokat Riedl Rudolf prefektus nyitotta meg. Neves román, ukrán, magyar és nyugat-európai történészek tartanak előadást az etnoregionális kapcsolatok historikumáról. /Nemzetközi szimpózium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

1999. május 7.

Az idősebb nemzedékből ma is elég szép számmal él még olyan szatmári román, aki szinte úgy beszél magyarul, mint mi. Azok a tisztviselők, akik a közhivatalokban még a köszönésre se tudnak vagy nem akarnak magyarul válaszolni, többségükben nem itteni születésűek. A Mócvidékről, Moldovából, Olténiából hozta őket ide Ceausescu iparosítása és beolvasztó politikája. Amióta az RMDSZ kormányzati tényező, amióta Szatmár megyében magyar prefektus(Riedl Rudolf), magyar megyei önkormányzati alelnök (Szabó István), magyar alpolgármester (Ilyés Gyula) van, s néhány állami intézmény élén magyar igazgató vagy aligazgató áll, mint dr. György Ágoston az egészségügy, Bartos Bertalan a munkaügy és Székely Ernő a mezőgazdaság élén, ezekben az intézményekben, hivatalokban azóta gyakoribb a magyar szó, s mintha bátrabban is beszélnénk valamivel a mi nyelvünket, mint korábban. Szatmár megyében a statisztika szerint a lakosság 37 százaléka magyar, a köztisztviselők közt még 10 százaléknyi magyar sincs! A szatmárnémeti polgármesteri hivatalnál még az átlagnál is rosszabb a helyzet. Riedl Rudolf csak egy hosszabb folyamatban látja a javulást, erőltetni nem lehet, mert az feszültségeket kelt. /Sike Lajos. Száz köztisztviselő közül jó, ha nyolc-tíz magyar! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1999. július 21.

Támogatókat keres az egy esztendeje létrejött Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese. Az együttes két vezetője, Fábián Elemér és Pethő Béla elmondta, hogy a hatósági támogatás késik. A támogatás reményében választották a közönség által inkább kedvelt Szatmári Magyar Népi Együttes megnevezés helyett a jelenlegit. Hiába volt mindez. - Az 1989-es fordulat után többen kezdeményezték, hogy a színpompás román folklórfesztiválok ellensúlyozására, legyen a magyar táncnak is egy ünnepe Szatmár megyében. S megszületett a Bogdándi Nemzetiségi Tánctalálkozó. Akkor Sipos László, a bogdándi közművelődés vezetője, néprajzkutató úgy gondolta, jobb a fesztiválra a nemzetiségi, mint a magyar megnevezés! Ez tévedés volt. Adnak rá pénzt, támogatást a megyei kultúrbizottságtól, de messze nem azt kapja, amit a román fesztivál. - Az együttes most Csengerbe készül, ahol július 31-én nemzetközi táncfesztivál lesz. - Kelemen Hunor államtitkár segítségével hamar megkapja az együttes a hivatalos jóváhagyást, ha úgy tetszik a működési engedélyt. Riedl Rudolf prefektus megígérte nekik: segíti őket, hogy hozzájussanak egy próbateremhez, amolyan székházféleséghez. /Magyar volna, de másképpen kell nevezni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

1999. augusztus 5.

Sződemeteren aug. 6-án Kölcsey-ünnepséget szervez a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, a tasnádi és a szilágypéri RMDSZ, valamint az EMKE. Köszöntőt mond Varga Sándor sződemeteri református lelkipásztor és Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke. Beszédet mondanak: Bosák Nándor debreceni római katolikus püspök, Hamar Péter, a fehérgyarmati Kölcsey Társaság titkára, Kötő József oktatásügyi államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke, Mészáros István miskolci református püspök, Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa, Tabajdi Csaba magyarországi országgyűlési képviselő, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Vulturescu George, Szatmár megye művelődésügyi főtanácsosa. Ez alkalommal két évfordulóra emlékezik a sződemeteri református magyar közösség: idén tizedik alkalommal emlékezhetnek templomukban Kölcsey Ferencre születésnapján, és öt éve avatták fel a cinteremben elhelyezett Kölcsey-szobrot, Kő Pál művét. /Gáspár Attila: Augusztus 6-án Kölcsey-ünnepség Sződemeteren. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./ Sződemeteren a magyarul még jól-rosszul beszélők száma nem éri el a negyvenet. - A helybeli görög katolikus lelkész plébániáján, a hajdani nemesi úrilakon 1890-ben elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy itt született Kölcsey Ferenc. Két évtizede felső parancsra le kellett volna szedni a feliratot, de az akkor még ortodox hitű sződemeteriek nem engedelmeskedtek a pártutasításnak: bevakolva mentették meg a márványtáblát. 1989 után, az első szabad évforduló nyomán a kúria külső falára helyezett kétnyelvű emléktábla eltűnt, s a másodikat is leverték ismeretlen tettesek, de a lelkész biztosította a szülőházban tisztelgőket arról, hogy a Kölcsey emlékét megörökítő felirat rövidesen a helyére kerül, méghozzá véglegesen. /Szilágyi Aladár: A tizedik Kölcsey-ünnep Sződemeteren. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 9./

1999. augusztus 12.

A magyar nőnevelés egyik úttörője, Teleki Blanka a 48-as szabadságharc bukása után másfél esztendőt a Szatmár megyei Pálfalván töltött. Aug. 7-én bensőséges ünnepség keretében avatták fel Pálfalván azt a márványból készült domborművet, amely Teleki Blankának és francia származású férjének, De Gerando Ágostnak állítottak. A domborművet a település szülötte, Balogh Gáspár István készítette. Az ünnepségen jelen volt és beszédet mondott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Külön előadást tartott Ábrám Lídia tiszteletes asszony, a pálfalvi Teleki Blanka hagyományok egyik feltárója. Jelen volt és koszorúzott Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor, Varga Attila és Pécsi Ferenc parlamenti képviselő. Az ünnepség keretében leplezték le a II. világháború hőseinek emlékére állított táblát és a 48-49-es szabadságharcra emlékeztető kopjafát. /Sike Lajos: Pálfalvi főhajtás Teleki Blanka előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1999. november 22.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke román újságíróknak tett nyilatkozatában az állította, hogy az RMDSZ-re a kommunista pártok reflexei jellemzőek, Markó Béla pedig kommunista típusú pártvezér, aki hatalmát a körülötte kialakult, kialakított klikk segítségével gyakorolja stb. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője körkérdést intézett az RMDSZ vezetőségének tagjaihoz, állami tisztségviselőihez, létezik-e egy Markó-klikk. Gyarmath János neveket említett, a teljesség igénye nélkül: Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és elődje, Tokay György, Birtalan Ákos egykori turisztikai miniszter, Demeter János, a kormány főtitkárhelyettese, Bara Gyula, a kormány tanácsosa, volt államtitkár, Kötő József, Borbély László, Kelemen Hunor, Pete István államtitkárok, Lányi Szabolcs egykori államtitkár, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség elnöke, Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke, Erőss Viktor, az ÁVA alelnöke, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegy Hivatal igazgatója, Neményi József államtitkár, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, Czédly József, Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhárdt Árpád, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv, Winkler Gyula alprefektusok, Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Péter Elek, Reisz Péter, Antal István János országos társasági, illetve egyedárusági, Tőkés Elek kultuszigazgatósági, Reman Domokos György mezőgazdasági minisztériumi, Markó Attila igazgatók, Nagy Ágnes, az RNB igazgatótanácsi tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a számvevőszék tanácsosai, Kozsokár Gábor, az alkotmánybíróság bírája, Gálfalvi Zsolt és Boros Zoltán, a tévé-, illetve a rádiótársaság igazgatótanácsának tagjai, Magyari Lajos, az Országos Audiovizuális Tanács igazgatója. Gyarmath az említetteknek kérdéseket tett fel: egy kommunista típusú párt tagjainak érzik magukat, mivel érdemelték ki tisztségüket, talán a Markó-klikk tagjai? Mit tudtak megvalósítani? /Gyarmath János: RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

1999. december 14.

Dec. 12-én Bem-emlékszobát rendeztek be Szamoskrassón, a Darvay-kúria egyik szobájában, Sipos Miklós helyi lelkész és a szatmárnémeti Szent István Kör kezdeményezésére. A megjelentek között volt Sipos Ilona kolozsvári konzul asszony, Egyed Ákos kolozsvári professzor, Riedl Rudolf, Szatmár megye "főispánja" is. /BEM APÓ AZT ÜZENTE: TARTSUNK ÖSSZE! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2000. január 7.

Szatmárnémeti legnagyobb példányszámú helyi román lapja, az Informatia Zilei a város lakói közül az év emberét és az évtized emberét is megjelölte első januári számában. Az évtized kilenc embere közt csak két magyar van, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, aki a magánszektor fejlesztésében és Szabó István, a megyei önkormányzat alelnöke, aki a megyei költségvetés egyensúlytartásában szerzett valóban elismerésre méltó érdemeket. De a kilenc közt ott van Vasile Mois is, aki szélsőséges nézeteivel a románok többsége számára sem szimpatikus. A listát Virgil Magureanu, a SRI volt igazgatója vezeti, azzal az indoklással, hogy Szatmár megyéből származik, az elmúlt évtizedben innen ő jutott legmagasabb közjogi funkcióba, és leváltása után ide tért vissza. A lapnak az év emberéről készült listáján a húsz személy közt mindössze három magyar van: Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor és Varga Attila parlamenti képviselő. - Vitatható a lap névsora, hiszen helyet kaphatott volna Reizer Pál megyéspüspök, Schupler Tibor, a Caritas igazgatója, Ilyés Gyula alpolgármester, Szilágyi Ferenc vállalkozó, aki a köz(színház stb.) érdekében megmozgatta a privát szektort, vagy Kovács Jenő nagykárolyi polgármester. /Pécsi Ferenc és Szabó István az évtized szatmári emberei közt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2000. február 18.

A pápa látogatása előtt pár órával kiadott sürgőségi kormányrendelettel a Nagykárolyban levő katolikus konviktus épületét visszaadták eredeti tulajdonosának, az egyháznak. Visnai Csaba, a nagykárolyi Katolikus Gimnázium igazgatója elmondta, hogy ez nesze semmi, fogd meg jól-szerű visszaadás. Ide kellene beköltöznie, mint végleges otthonba, az eddig ide-oda dobált Katolikus Gimnáziumnak. Költözne is azonnal, ha az épület nem lenne valóságos romhalmaz, és a megyei tanfelügyelőség hajlandó volna kiengedni jogköréből. Ráadásul négyszázmillió lej kártérítést kér tőlük a tanügy, mely összeget állítólag felújításként költött rá nemrég. Rossz állapotban van az épület, egy részét lebontották, a téglát elvitték, az emelet és földszint közti plafont kiverték, a megmaradt ajtókat és ablakokat elhordták a szegények. Az épület ma életveszélyes! Ennek ellenére követelnek az egyháztól négyszázmillió lejt. - Riedl Rudolf prefektus kifejtette: nálunk a törvény szándéka és a végrehajtás akarata messze esik egymástól. /Sike Lajos: A végrehajtás akarata fabatkát ér! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

2000. május 9.

Máj. 6-7-én Szatmárnémetiben tartotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet Nyelv és Történettudományi szakosztálya vándorgyűlését, melynek témája az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója. Riedl Rudolf, Szatmár Megye prefektusa nagy eredményként említette az elmúlt tíz év változásait, hiszen 1989 előtt nem lehetett ilyen tanácskozásokat "legális formába önteni". /Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A tanácskozás helyszíne a Scheffer János Lelkipásztori Központ volt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy az EME első ilyen gyűlését 1906-ban Marosvásárhelyen tartották. A helyi lakosok számára talán a legérdekesebb dolgozatot (Szatmár és Németi az államalapítás korában) Bura László mutatta be. Számos külföldi és belföldi előadót meghívtak a szervezők: Németi Jánost (Szatmár vármegye településtörténete az Árpádkorban), Szőts Pétert (Az ákosi református templomra vonatkozó régészeti adatok), Radics Kálmánt (Erdélyi fejedelmek oklevelei a Hajdú-Bihari Megyei Levéltárban), Henzsel Ágotát (II. Rákóczi György és Szatmár megye), Pál Juditot (Az örmények szerepe Erdély gazdasági életébe), Egyed Ákost (Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848-ban), Balogh Gézát (A krasznacégényi Árpád-kori református templom), Erős Gábort (Manumissio és jobbágynemesítés Szatmár vármegyében, 17-18 század), Sipos Gábort (Egyháztörténeti előadás), Balogh Bélát (A máramarosszigeti Református Líceum szerepe a térség művelődésének alakításában), Gazdag Istvánt (Debrecen és Hajdú megye felkészül az ezredforduló megünneplésére), Kiss Andrást (A Szatmár vármegyei nótárius Kölcsey Ferenc). A vándorgyűlést május 7-én kirándulás zárta, melynek során az érdeklődők megtekinthették a megye műemlékeit. /Ilonczai Tamás: Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Egyed Ákos, az EME Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának az elnöke a szatmárnémeti vándorgyűlésről leszögezte: ezek mindig megnyilatkozási fórumok, ugyanakkor lehetőséget adnak helyi tudományos műhelyek bemutatkozására is. Hozzátette: büszkék lehetünk a történelmünkre! Nagyon fontos, hogy az elhangzott előadások egytől egyig forrásfeldolgozáson alapultak. Ez emeli a rendezvény jelentőségét, tudományos rangját. /Kereskényi Sándor: Egyed Ákos akadémikus: "Büszkék lehetünk a történelmünkre!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998