udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rimler Károly

2007. december 12.

Az RMDSZ–PNL–PSD-paktum ellenére sem választották meg Nagyvárad alpolgármesterévé Bíró Rozáliát, helyette Mihai Grozát választotta meg december 11-én a helyi tanács. A demokrata párti alpolgármester egyetlen szavazattal kapott többet, mint az RMDSZ-es Bíró Rozália. A 2002-es népszámláláskor a 206 614 nagyváradi közül 56 985, a lakosság 27,58 százaléka vallotta magát magyarnak. 1973 óta nincs magyar polgármester a városban. Nagyváradot a polgári közigazgatás 1848-ban történt bevezetése óta irányítja polgármester, a most megválasztott ideiglenes városvezető az 50. – közölte Fleisz János nagyváradi történész. Hozzátette: a 49 polgármester közül 23 magyar, 26 pedig román nemzetiségű volt. 1848 és 1920 között magyar elöljárók vezették a várost, közülük Lukács György és Sall Ferenc ismertebb, róluk utcát is elneveztek. Bulyovszky József idejében indult fejlődésnek a város, munkáját a legsikeresebb nagyváradi elöljárónak tartott Rimler Károly folytatta. Polgármestersége idején (1901–1920) fejlődésnek indult a város, megépültek a legjelentősebb műemléképületek (a színház, a városháza, a Fekete Sas-palota stb.), és Nagyvárad az akkori Magyarország negyedik legjelentősebb városa lett. A trianoni döntéstől 1940-ig a román nemzetiségűek vették át a hatalmat. Ezután ismét a magyarokon volt a sor, Soós István 1944 márciusáig volt a Körös-parti város polgármestere, majd következett a kommunista hatalomátvétel. „Érdekes, hogy 1945 és 1973 között egyetlen román polgármestere volt Nagyváradnak” – hangsúlyozta a történész. Mint mondta, 1960 körül fordult meg az etnikai arány a városban, többségbe kerültek a románok, de 1973-ig nem volt jelentős számbeli különbség a két közösség között. A látványos változás az iparosodással következik be, amikor az utolsó magyar polgármester, Szántó István (1968–1973) vezette a várost, aki Fleisz szerint ma Amerikában él. /Pap Melinda: Átverték az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./ Demokrata párti alpolgármestere lett Nagyváradnak, miután a tanácsosok egy szavazatkülönbséggel a Brüsszelbe távozó Petru Filip helyére párttársát, Mihai Grozát támogatták kihívója, az RMDSZ-es alpolgármester Bíró Rozália ellenében. Heves vita volt, akkora hangzavarral, hogy alig lehetett érteni, mit mond egyik-másik tanácsos. „Új kapcsolatot kell kiépítenünk, és hogy milyen lesz az együttműködés az új polgármesterrel, még eldől. Mindenesetre minket azért választottak meg, hogy a város problémáit megoldjuk, és nem hogy gyarapítsuk” – mondta Bíró Rozália. /Both Abigél, Mihály László: Árulás Bíró Rozália ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998