udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Priboi, Ristea

2001. február 14.

Ristea Priboi RTDP-képviselőt nemrég a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság elnökévé választották, de ezt követően olyan sajtóhírek jelentek meg, miszerint Priboi a 89 előtti kémelhárító egység kollaboránsa volt, akinek a Szabad Európa Rádió munkatársainak megfigyelése volt a feladata. A Szekuritáté irattárát tanulmányozó bizottság újraindítja a vizsgálatot Ristea Priboi ügyében. A Legfelsőbb Védelmi Tanács febr. 12-én határozott: Gheorghe Fulga lesz a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója. /Priboi, a pribék? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ A Legfelsőbb Védelmi Tanács kinevezte a STS (Serviciul de Telecomunicatii Speciale) élére Tudor Tanaset, a volt Securitate külügyi hírszolgálatának (DIE) tisztjét - írta az Adevarul. Tudor Tanase generális ranggal, tartalékos tiszt. /RMDSZ Sajtófigyelő (Bukarest), febr. 14. - 29. sz./

2001. február 21.

Bepereli a Szekuritáté irattárának tanulmányozására kinevezett bizottságot Gabriel Andreescu, a Társadalmi Párbeszéd Csoport elnöke. Febr. 20-i sajtóértekezletén Andreescu kifejtette: az átvilágító bizottság megsértette a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségét szabályozó törvényt. A bizottsághoz a múlt évben benyújtott, saját dossziéja megtekintésére vonatkozó kérvényére mind a mai napig nem kapott választ. A bizottság megtagadta a volt Szekuritáté és az Ortodox Egyházi Zsinat tagjainak esetleges együttműködésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalát. Szerinte a bizottság az egész nemzetet érintő kárt okozott a Ristea Priboi esetének "kezelésével". Elképzelhetetlen, mondta, hogy 11 évvel a forradalom után egy volt kémelhárító tiszt kerüljön a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság élére. Andreescu nem fogadta el, hogy Ion Iliescu "tisztának találtatott", jóllehet az államfő közismerten RKP-első titkár volt a Ceausescu-diktatúra alatt. /Andreescu bepereli az átvilágító bizottságot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/

2001. március 12.

Az egykori kommunista funkcionáriusok romániai visszatéréséről írt a The Washington Times márc. 10-i számában Ion Pacepa, aki Nicolae Ceausescu uralma idején a román hírszerzés vezetőjeként Nyugatra szökött. A cikk szerint Romániában újra felütötte fejét az antiszemitizmus. Utalt egyebek közt arra, hogy amerikai zsidó szervezetek kérték Ion Iliescu államfőt, vessen véget a náci korszakbeli vezetők rehabilitálásának. Pacepa megjegyezte: teljesen összeegyeztethetetlen lenne Románia jelenlegi soros EBESZ-elnöki funkciójával, ha tisztelegne a hírhedt Ion Antonescu marsall emléke előtt. "Az új antiszemiták nem mások, mint a régi kommunisták, akik ismét többségben vannak a parlamentben" - írta Ion Pacepa. A volt kémfőnök írásában sorra vett néhány "nacionalistává átkeresztelkedett kommunistát". A törvényhozásban jelen lévők közül kiemelte Corneliu Vadim Tudort, a Ceausescu család egykori "udvari költőjét", a Nagy-Románia Párt mostani vezetőjét, Gheorghe Buzatu volt kommunista történészt, aki újabban a vasgárdistákról szóló írásaival igyekszik rehabilitálni az egykori fasisztákat, valamint Constantin Florescut, a Ceausescu-féle "kulturális miniforradalom" egyik értelmi szerzőjét, aki antiszemita és magyarellenes aktivistává "képezte át magát". Pacepa élesen bírálta Bill Clinton volt amerikai elnököt, amiért tavaly decemberben támogató hangvételű levelet küldött Bukarestbe a hatalomba visszatért kommunistáknak. Kifejezte reményét, hogy George Bush, az új republikánus elnök "hozzásegíti majd a románokat annak meglátásához, milyen csúnya az új kormányzatuk ábrázata". /Pacepa: Romániában kiújult a zsidóellenesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./ Pacepa két egykori beosztottjának a karrierjére is felhívta a figyelmet: Ristea Priboi lett annak a törvényhozási bizottságnak az elnöke, amely a hírszerzés fölött gyakorol felügyeletet, Tudor Tanase nyugalmazott tábornokot pedig megbízták az elektronikus megfigyelő rendszerek részlegének irányításával. /A kommunista vezetők visszatérnek. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 16./

2001. március 14.

Adrian Nastase kormányfő márc. 13-án kijelentette: módosítani kell a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvényt oly módon, hogy ez csak a legsúlyosabb esetekre vonatkozzon. Csak a legsúlyosabb esetekben kellene a jogszabályt alkalmazni, nem kellene kiterjeszteni mind a 23 millió román állampolgárra, ennek ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek - jelentette ki Nastase. Helytelenítette az az egyházfők múltjára kiterjedő vizsgálatot: még csak az hiányozna, hogy az egyház is elveszítse hitelét. Mircea Dinescu, a CNSAS egyik tagja a miniszterelnök kijelentésére válaszolva azt hangsúlyozta: Adrian Nastase akkor fogalmazta meg kifogásait az intézménnyel szemben, amikor az egyik volt közeli tanácsadójának, Ristea Priboinak az ügyével kezdtek foglalkozni. Priboi RTDP-képviselő, akit nemrég a külföldi hírszerzést (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság élére választottak, 1989 előtt a Szekuritáté külföldi hírszerzéssel foglalkozó tisztje volt, s az a vád fogalmazódott meg ellene, hogy komoly szerepet játszott annak idején a Szabad Európa Rádiónál dolgozó román ellenzékiek ellen elkövetett merényletekben. - A miniszterelnöki bírálat elhangzásával egy időben fogadta Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke a NATO parlamenti közgyűlésének küldöttségét. A NATO-képviselők érdeklődtek az egykori Szekuritátéval kapcsolatos jelenlegi helyzetről. Dorneanu a kérdésekre válaszolva leszögezte: Romániában létezik az átvilágítási törvény, és egy független intézmény, a CNSAS vizsgálja az állami tisztségviselők múltját. /Nastase: Módosítani kell az átvilágítási törvényt A kormányfő szerint nem kell a múltat piszkálni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2001. április 12.

Az International Republican Institute meghívására márc. 25. és ápr. 8. között 12 tagú romániai küldöttség továbbképzőn vett részt az Amerikai Egyesült Államokban. A küldöttségben az RMDSZ-t Boros János, Kolozsvár alpolgármestere és Seres Dénes Szilágy megyei szenátor képviselte. Boros János beszámolt amerikai élményeiről. Az egyhetes washingtoni tartózkodás során elsősorban szövetségi kormánytisztségviselőkkel találkoztak. Az amerikaiak nehezményezték, hogy a román kormányhivatalokban olyan személyeket neveztek ki, akik KGB-ügynökök voltak. Külön kitértek Ristea Priboi esetére, akit a Román Külügyi Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság élére neveztek ki. - Az amerikai üzletembereknek negatív a Romániáról alkotott véleménye. Tudják, hogy nehézkes, bonyolult, folyton változó a törvénykezés. Több közhivatalnok megerősítette, Amerikában nincs hivatalos nyelv. Floridában jelentős számú spanyol anyanyelvű polgár él, sok helyen kizárólag spanyol nyelvű feliratok vannak. /Kiss Olivér: Amerikában nincs hivatalos nyelv. Boros János alpolgármester továbbképzésen vett részt az Egyesült Államokban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2001. április 20.

Lemondott a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ ellenőrző parlamenti bizottság éléről Ristea Priboi. Úgy ítélte meg, hogy sötét belpolitikai ármány áldozata. Az 1989 előtt kémelhárítóként tevékenykedő Priboi kinevezése az említett bizottság élére hangos tiltakozást váltott ki mind a politikusok, mind pedig a civil szféra részéről. Priboi visszautasított mindenféle vádat múltjával kapcsolatban, cáfolta, hogy köze lett volna a Szabad Európa Rádió román munkatársainak meghurcolásában. /Lemondott Priboi. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2001. április 24.

Az RTDP Ristea Priboi helyére Constantin Nicolescu szenátort javasolja a Külföldi Hírszerző Szolgálatot /SIE/ ellenőrző parlamenti bizottságának elnöki tisztségébe - jelentette be ápr. 23-án Adrian Nastase miniszterelnök. Mint ismeretes, Priboi RTDP-s képviselő a személyét ért támadások nyomán lemondott. /Priboi helyébe Nicolescu. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2002. november 11.

Ristea Priboi brassói kormánypárti képviselő elmebetegnek nevezte azt a férfit, aki benne felismerte az 1987. nov. 15-i brassói munkástüntetés utáni megtorlás egyik kegyetlen kínzóját. A szocialista tömb egykori országainak mindennapjaira jellemző a kommunista rezsimek kiszolgálóinak a rendszerváltást követő politikai pozíciókba jutása. Romániában a kommunista rezsim pribékjei magabiztosan uralják nemcsak a titkosszolgálatokat, hanem a két legnépszerűbb parlamenti pártot - köztük a kormánypártot - is. Az 1989. decemberi eszmények hordozói a társadalom peremére kerültek, miközben kínzóik javarésze röpke hónapok alatt kiszabadult a börtönből, sőt - akárcsak Ristea Priboit - magas állami és pártfunkciókba kerültek. /Salamon Márton László: Ristea Priboi, a brassói pribék. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./ A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Ristea Priboi kormánypárti képviselő leváltását követeli, azzal vádolva a szóban forgó honatyát, hogy egyike azon szekusoknak, akik részt vettek az 1987-es brassói munkástüntetés szétverésében, illetve a letartóztatott személyek kínzásában. Priboi képviselőt jelenleg Adrian Nastase miniszterelnök közeli, megbízható emberei közé sorolják. Ristea Priboi kétes múltjáról egy brassói munkás tett említést a nemrégiben megjelent Brassó, 1987. november 15. A felejthetetlen nap című emlékkötetben. A könyv több, jelenleg hatalomban lévő személyről állítja - tanúk megszólaltatásával -, hogy felelősek a brassói megtorlásért. /Incze Ferenc: Újabb szekusbotrány. Kik verték a brassói munkásokat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./ A Román Kémelhárító Szolgálatot /SIE/ felügyelő parlamenti bizottság - amelynek Priboi is tagja - kénytelen volt kivizsgálást kérni Ristea Priboi ügyében - nyilatkozta Constantin Nicolescu SZDP-s szenátor, a bizottság elnöke. /Kivizsgálják Ristea Priboi képviselő múltját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2002. november 15.

Ion Iliescu államfő nov. 14-én elnöki üzenetben idézte fel a brassói munkások 1987. nov. 15-i lázadásának emlékét. A Zsil-völgyi bányászok 1977. évi sztrájkja mellett a brassói munkások tizenöt évvel ezelőtti lázadása előkészítette az 1989. decemberét, a Ceausescu-féle totalitarizmus és a román kommunizmus megdöntését- mutatott rá az elnöki üzenet. 1987-ben a sok tízezer tiltakozó elözönlötte a város főterét és megrohamozta a megyei pártszékházat, ahonnét kidobálták és elégették a diktátor képeit, szétverték az önkényuralmat jelképező épület berendezéseit. "Ugyanolyan szegények, kisemmizettek és félrevezetettek vagyunk, mint akkor voltunk. Az elmúlt 15 évben csak arra voltunk jók, hogy csúfot űzzenek belőlünk azok, akik akkor meghurcoltak, kínoztak és elítéltek bennünket, mert ők időközben még a parlamentbe is beültek" - idézte Florin Postolachinak, az 1987. november 15. Egyesület elnökének szavait a legjelentősebb politikai napilap, az Adevarul nov. 14-i száma. A román lapok megírták: a brassói lázadás megtorlásában annak idején számos mai román közméltóság, politikus és rendőrtiszt is részt vett. A sajtójelentések szerint Ristea Priboi, Adrian Nastase kormányfő egykori tanácsosa, a külföldi hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság volt elnöke, a jelenlegi kormánypárt (PSD) egyik képviselőházi tagja, valamint Alexandru Ionas, mai rendőrtábornok, nemrég még a szervezett bűnözés elleni harcra bukaresti székhellyel létrehozott délkelet-európai SECI-központ egyik volt vezetője annak idején személyesen is részt vett a brassói tüntetők meghurcolásában és bántalmazásában. /A brassói lázadás évfordulója. Ion Iliescu üzenete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./

2002. december 3.

Minden jel arra mutat, hogy még magát a népnyomorító politikai rendőrség múltját átvilágítani hivatott testületet is a régi Securitate mai utódai ellenőrzik. Csakis az kerülhet napvilágra, amit a régi és az új rezsim titkosszolgálatai akarnak. A valahai szekusok (fizetett kémek, verőlegények, ügynökök, besúgók stb.) mindenütt jelen vannak. Van, akiből nagyhatalmú politikus lett, mások újgazdag vállalkozókká váltak, de közülük sokan a mostani a kormányberkekben, állami intézmények vezetőségeiben ténykednek. Sok volt szekus üzletet nyitott, vállalkozást, bankot, export-import céget alapított. Mint Hristea Priboi szekustiszt, aki a brassói munkások 1987-es kommunistaellenes felkelésének leverésekor vallató volt, most a képviselőház és a kormánypárt oszlopos tagja. Vagy Dumitru Jude, akinek az Amerikába menekült kémfőnök Ion Mihai Pacepát kellett volna eltennie láb alól, jelenleg pedig ismert cégvezető. Volt úgy, hogy a román főváros üzleti negyedében szinte csak kvietált tisztek voltak a cégtulajdonosok. Ők tudták, hogy milyen számlákon vannak a fegyverkereskedelemből származó valutaösszegek, hol vannak elrejtve a különböző titkos vagyonok, párt- és állami pénzek: el is osztogatták szépen egymás közt. Mind a mai napig nem tudja senki, hogy mennyi volt és hova lett az RKP, a KISZ, a szakszervezetek vagyona meg a különböző titkos és féltitkos számlákról a pénz. Romániában nem számolnak el az újsütetű multimilliárdosok. A Securitatéhoz valaha igencsak közel álltak a Paunescu-fivérek. Kétséges Sorin Ovidiu Vantu vagy Viorel Catarama vagyona is. Sokan állítják, hogy a kormánypárttal összefonódva haladó Román Humanista Párt nevű szervezet vezére, Dan Voiculescu sem keresztényi módon hozta össze a vagyonát. Végig kell futni a száz leggazdagabb romániai közkézen forgó listáján. Az első Iosif Constantin Dragan, a valahai vasgárdista. Ilie Ilascu szenátor, akit egy köztörvényes bűnözőknek fenntartott transznisztriai börtönből importált Románia a honatyai székbe, azért nem kaphat vízumot az Egyesült Államokba, mert a szovjet Vörös Hadsereg tisztjeként a robbanóanyagok gyártására és bevetésére szakosodott. A román közigazgatás kiskirálya, Octav Cozmanca valamikor a Ceausescu családot szolgálta. A kilencvenes évek elején Petre Roman miniszterelnök megkérdezte: ki ez a fickó? Cozmanca, Nicu Ceusescu volt fullajtára - jött a válasz. Azonnal menesszék! - zengte a kormányfő. Nem lehet, replikáztak a tanácsadói, ő ismeri a kódokat, telefonszámokat és irodakulcsokat. Hát akkor maradjon, de semmi tisztsége ne legyen - egyezett bele a miniszterelnök. És Cozmanca maradt. Annyira, hogy Petre Roman mára nincs sehol, Cozmanca viszont teljhatalmú miniszterként uralkodik. Romániát meghívták a NATO-ba. Egy olyan országot, amelyben virágzik a korrupció, a kulcspozíciókban pedig a diktatúra második vonalából jövő "pártkáderek" és egykori szekusok ülnek. /Román Győző: Szekusék a NATO-ban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

2005. március 18.

Ristea Priboi elvesztette azt a pert, amelyet egy idős ember ellen indított, aki azt állította, hogy a diktatúra idején Priboi megkínozta őt, írta a bukaresti Adevarul című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Ristea Priboi parlamenti képviselő volt.

2005. április 23.

Basescu elnök kijelentette: „Nem váltom le egyelőre a titkosszolgálatok főnökeit. Sikerült hatékony információkat nyújtaniuk az újságírókat fogva tartó csoportról.” Az Irakban elrabolt román újságírókról van szó. Hozzátette: „A SRI tonnányi súlyos vádakat tartalmazó információkat szerzett, és továbbított Hayssam üzelmeiről – 7 éve már. De az ország vezetői semmibe vették. Tisztázni fogjuk, miért mellőzték a bizonyítékokat.”. Eltelt 14 nap Hayssam letartóztatása óta, az elnöki hivatal ismételgeti: „Hayssamnak kapcsolata van az újságírórablással”. Az ügyészség viszont jelezte, hogy csak gazdasági jellegű bűncselekménnyel vádolják. Bányai Péter úgy látja, hogy Basescu kénytelen ellenfeleit „elkülöníteni”, egyesekkel összefogni a többi ellen folytatott küzdelemben: Basescu fő ellenségének a volt kormánypártot, az SZDP-t tartja, a Szekuritate utódait viszont kíméli e harc sikerének érdekében. A „Szeku utódai” nemcsak a titkosrendőrségek /SRI, a SIE, a katonai hírszerzés stb./, hanem a rendőrség, ügyészség, bíróság kulcsszereplői is. Az SZDP ragaszkodott Ristea Priboihoz és társaihoz. A mostani kormány most léptette elő saját Priboiát: Silvian Ionescut, a Környezetvédelmi Gárda komisszárja lett, ahol a másik szekust, Silinescu tábornokot váltotta fel. Ezek szerint volt Szekuritáté tábornokoknak van beleszólásuk a környezetvédelmi kérdésekbe. Elég a verespataki aranybánya tétjére gondolni. A pártvezéreket a szekusokkal az anyagi érdekek kötik össze. Bányai kifejtette, hogy nem az SZDP jelenti a főveszélyt, hanem a szeku. Ha szétkergetnék őket, összeomlana a maffia állam. Radu Timofte maradt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ főnöke, Gheorghe Fulga pedig a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatója. – Az RMDSZ nagyon nehezen szállt ki az SZDP hajójából. Az RMDSZ legjobb „SZDP-s barátja” (és üzlettársa) az arab maffiózók legjobb barátja (és üzlettársa) is: Hrebenciuc. Amerika támogatta a SZDP-t, még erősebben Radu Timoftét. Két és fél éve úgy tűnt, hogy a SZDP Nastase-szárnya leváltja Timofte SRI igazgatót, de az amerikai kormány közbelépett. Magas rangú kitüntetéssel jelezte: Timofte marad. Molnár Gusztáv hívta fel a figyelmet arra, hogy Amerika hosszú időn át a posztkommunista pártokra támaszkodott, az antikommunista pártokat nacionalizmusuk miatt megbízhatatlanoknak vélte. Ez változóban van. Az elmúlt években az amerikai külpolitikának köszönhetően erősödött a feszültség Amerika és Európa (EU) között. Amerika érdeke a volt kommunista országok távoltartása a közös Európától. Ezért Amerika számára hasznosabbá váltak az antikommunista, nacionalista pártok. Az amerikaiak számára a „megbízható régi összekötők” jó része volt szekus. Bányai Péter bemutatta a romániai arab maffia erős jelenlétét, titkosszolgálati kapcsolattal is rendelkeznek. A sajtóban elképesztő mennyiségű információ van róluk. 1997-ben jelent meg egy könyv: Szervezett bűnözés – a harmadik világháború. Ebben hosszú fejezet szól az arab maffiáról. A könyv szerint: „Az összes arab maffiózó, Zaher Iskandarani, Omar Hayssam szoros kapcsolatban állt az SZDP vezetőivel, elsősorban Viorel Hrebenciuckal tartották a kapcsolatot, illetve Hrebenciuc tanácsosával, Kemal Kaderrel.” (Hrebenciuc ekkor kormányfőtitkár volt.) Kadera a ’90-es évek közepén elhagyta Romániát, Arafat szoros munkatársa lett. A könyv szerzője Pitulescu rendőr-tábornok, aki 1995–1997 között a román rendőrség főnöke volt. Évekkel ezelőtt házkutatást rendeltek el Hayssamnál. Kiderült: külföldön van, Iliescut kíséri egy fontos körúton. Újabb házkutatás, de román rendőrség akkori főnöke, Dumitru Sorescu leállította az ügyet. A rendőrfőnök fia Oyssam üzleti partnere… Sorescu rendőrfőnök 1989 decemberében verte a tüntetőket, majd a Temesváron meggyilkoltak holttesteinek elégetését szervezte. Nastase embere, a hírhedt szekus Priboi. A brassói munkáslázadás megbosszulása volt a feladata, majd a Szabad Európa Rádió román adása néhány munkatársának megverését, meggyilkolását szervezte. Priboi Hayssam üzleti partnere. /Bányai Péter, politikai elemző: Újabb esély a „Szeku utódainak”? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22., folyt.: 23./

2006. március 29.

Werner Sommerauer brassói forradalmárt, az 1987-es kommunistaellenes munkástüntetés résztvevőjét és Marius Oprea történészt 2002-ben perelte be becsületsértésért Ristea Priboi volt képviselő. Priboi volt szekustiszt március 28-i fellebbezésének helyt adva az ügyet újratárgyalják. Marius Oprea történész és Stejarel Olaru könyve az 1987-es brassói eseményekről 2002-ben jelent meg. Ebben Werner Sommerauer arról nyilatkozott, hogy Ristea Priboi szociáldemokrata párti képviselőben ráismert hajdani kínzójára. Sommerauer állítását több brassói forradalmár is megerősítette. Priboi ezután lemondott a Külföldi Hírszerző Szolgálat parlamenti bizottságának elnöki tisztségéről. Később Sommerauert és Opreát becsületsértés vádjával beperelte. Bukarest 1. kerületének törvényszéke alapfokon felmentette a vádlottakat, az ügy átkerült Ploiesti-re, ahol március 28-án újratárgyalást rendeltek el. „Számomra világos, hogy ez a per megrendezett színjáték. Meghurcoltak, ráment az egészségem és a családom nyugalma is” – mondotta Werner Sommerauer. Florin Postolachi, a brassói November 15. Egyesület elnöke szerint az ügy azt bizonyítja, hogy a hazai igazságszolgáltatás működésképtelen. /Bartha Réka: Ristea Priboi diadala. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2006. május 9.

Daniel Morar, a Korrupcióellenes Ügyészség vezetője jelen pillanatban tizenegy, nagyvadnak tartott politikust vizsgál: Emilian Cuteant, az SZDP-kormány forradalmárok ügyével megbízott államtitkárát, Adrian Nastase volt miniszterelnököt, Ion Dumitrut, a Romsilva egykori igazgatóját, Miron Mitreát, Ristea Priboi volt szekustisztet és képviselőt, akinek kézre kerítéséért nemzetközi körözést adtak ki, George Copos jelenlegi miniszterelnök-helyettest, Serban Mihailescu volt minisztert, jelenlegi SZDP-szenátort, Traian Panait egykori államtitkárt, a CFR több vezetőjét, az igazságügy-minisztérium több alkalmazottját, egyes kórházigazgatókat hűtlen kezelés miatt s nem utolsósorban Gigi Becalit adócsalásért, írta a Romania Libera című bukaresti napilap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

2006. augusztus 23.

Adrian Nastase kormányában Ristea Priboion kívül Serban Mihailescuról is köztudott, hogy a Szekuritáté munkatársa volt. Mint ismeretes, Priboi Dubaiba menekült, Serbanescut pedig eltűnt a világ szeme elől, olvasható a Romania Libera című lapban. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

2007. október 29.

A meghurcoltak máig nem kaptak sem elégtételt, sem kárpótlást, az egykori verőlegények pedig parlamenti képviselők vagy jól menő vállalkozók – hangzott el azon a kolozsvári találkozón, amelyen az 1987. november 15-i brassói zendülésre emlékeztek a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem kara Oral History Intézete, valamint a Memoria Alapítvány kincses városi fiókja szervezésében. A zendülés két szereplője, Florin Postolachi – a brassói 1987. November 15-e Egyesület elnöke – és Dan Iacob elmondták: Romániában nincs politikai akarat arra, hogy a húsz évvel ezelőtti spontán lázadás utáni brutális megtorlás verőlegényeit, illetve a 61 elítélt munkás iratcsomóját összeállító ügyészeket és bírákat nevükön nevezzék. „Előfordult, hogy a nyilvánosság előtt kimondtuk az egyik szekus nevét, és háromévi rágalmazási per lett a következménye. Amíg az egykori, vadállatoknak sem nevezhető szekusok és pártaktivisták a parlament padsoraiban ülnek, vagy jól menő üzletemberek, addig nem is számíthatunk a társadalom megtisztulására. Ez van, ilyen országban élünk” – részletezte Florin Postolachi. Példaként említette: az őket egykor heteken át vallató szekus, Ristea Priboi a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője lett, és Adrian Nastase volt kormányfő egyik legközelebbi munkatársává vált, majd az elszámoltatás elől külföldön eltűnt. Dan Iacob hozzátette: „A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság birtokában semmilyen dokumentum nincs a brassói zendülésre vonatkozóan. ”1987. november 15-én Brassóban tízezrek tüntettek a Román Kommunista Párt székháza előtt. A munkások elindultak a pártszékház felé. Dél körül már harmincezres tömeg tüntetett. A tömeg rohammal bevette a pártszékházat, ahol –nemzetgyűlési választási nap lévén – soha nem látott finomságokkal gazdagon terített asztalokat találtak, ezen felbőszülve pedig Ceausescu-portrékat és pártzászlókat dobáltak ki az ablakon, és égettek el. „Egy alig tizennyolc éves munkatársunkat később velünk együtt azért ítéltek el, mert evett a főelvtársak kenyeréből, és megivott egy üveg Pepsit” – ecsetelte az embertelen időket Florin Postolachi. A kolozsvári megemlékezésen jelen volt az akkor egyetemi hallgató, Catalin Bia mérnök, valamint Leontin Iuhas mérnök, aki édesanyjával, Doina Cornea emberjogi harcossal néhány nappal a Brassóban történtek után nyilvánosan tiltakozott a brassói zendülés utáni tömeges letartóztatások és kínzások ellen. /Benkő Levente: A megtorlók köztünk élnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./; Előzmény: Ristea Priboi képviselőt nemrég a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság elnökévé választották, de ezt követően olyan sajtóhírek jelentek meg, miszerint Priboi a ‘89 előtti kémelhárító egység kollaboránsa volt, akinek a Szabad Európa Rádió munkatársainak megfigyelése volt a feladata. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság újraindítja a vizsgálatot Ristea Priboi ügyében. A Legfelsőbb Védelmi Tanács február 12-én határozott: Gheorghe Fulga lesz a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatója. /Priboi, a pribék? = Szabadság (Kolozsvár), 2001. febr. 14.


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998