udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 76 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Fico, Robert

2004. március 2.

Magyarországon felháborodást váltott ki az ellenzékből és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjából, hogy Kovács László, az MSZP elnöke február 25-én Budapesten fogadta a szlovák soviniszta Robert Ficót, az ellenzéki Smer párt elnökét. Robert Fico azért lobbizott Kovács Lászlónál, a Szocialista Internacionálé alelnökénél, hogy a magyar szocialisták támogassák a Smer csatlakozását az Európai Szocialisták Pártjához és a Szocialista Internacionáléhoz. Sajátos színezetet ad mindennek, hogy a szlovák kormánykoalíció részét képező Magyar Koalíció Pártja nevében Duka Zólyomi Árpád kijelentette: a találkozó létrejötte nem volt szerencsés, s hogy óva intették az MSZP-t annak megszervezésétől. Az MKP-nyilatkozatot az MSZP nem kívánta kommentálni. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./

2006. június 16.

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke tizenhat éve akadálytalanul uszít a magyarok ellen. Fellépéseinek eddig semmilyen jogi következménye nem volt, és okkal lehet attól tartani, hogy nem is lesz, különösképpen akkor nem, ha Slota pártja a választások után ismét parlamenti párt lesz.  A ,,korcs lovaikon betolakodó, rút képű és görbe lábú magyarokat” szidalmazó, a már Budapest lerombolására is buzdító zsolnai polgármester, aki úgy tudja, hogy II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Kun Béla és sokan mások a szlovákok népirtói voltak, s aki szerint a honfoglaló magyarok karddal forgatták ki a szlovák anyák hasából magzataikat. Slota uszításait a szlovák politikai pártok szó nélkül hagyják. Az MKP nyolc éve, a Slotával együtt kormányzó Vladimír Meciar bukása óta két egymást követő választási cikluson át volt a mai napig a szlovák kormánykoalíció tagja, végül annak második legerősebb pártja, de Slota ellenében még egyetlen szlovák koalíciós partnere sem védte meg. Még csak egy gesztussal sem. Következetesen Ivan Kusy politológus veszi védelmébe a magyarokat, és szembefordul a Slota-féle nyílt gyűlölködéssel. Legutóbbi írásában kiemelte, hogy a magyarellenes hisztériát gerjesztő Slota ezt azért teheti, mert a szlovák többségű közeg eltűri a szélsőséges, soviniszta kirohanásokat. Az utóbbi napokban a legnagyobb támogatottságot élvező Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) nevű baloldali ellenzéki erő vezetője, Robert Fico tárgyalóasztalhoz ült Slotával.   /(mol): Meddig uszíthat még Ján Slota? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

2006. június 30.

A szociáldemokrata Smer, a Ján Slota által megjelenített szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Vladimír Meciar vezette LS-HZDS szövetségével a lehető legrosszabb kormánykoalíció jön létre Szlovákiában – mondta Bugár Béla. A nyolc év kormányzati szerep után most ellenzékbe vonuló Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a Smer élén álló Robert Fico június 28-i – Fico, Slota és Meciar szövetségét alkotó kormánykoalíciót előrevetítő – bejelentésére reagálva azt mondta: az MKP mindent megtett annak érdekében, hogy az SNS ne legyen a kormány tagja. „Attól okkal tarthatunk, hogy a nemzeti kisebbségeket, elsődlegesen a félmilliónál népesebb szlovákiai magyar közösséget érintően belpolitikai és külpolitikai téren egyként feszültségeket okoz majd, hogy a szlovák kormányban két olyan párt lesz jelen, amelyek közös kormányzása alatt a kisebbségeket rendkívül nyomasztó intézkedéseket foganatosítottak” – emlékeztetett Bugár az egykori Meciar-Slota-koalíció országlására. /Ellenzékbe kényszerült az MKP. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2006. július 1.

Ivan Gasparovic államfő biztosította Bugár Bélát, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét, hogy az új szlovák kormány várható intézkedései nyomán nem fordul rosszabbra a szlovákiai kisebbségek jogállása. Az új szlovák kormányból kimaradó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetője, a leköszönő szlovák parlament elnöke kifejezte nyugtalanságát az államfő előtt, mert Robert Fico rövidesen felálló kormányában az ismét parlamenti és kormányzati szerephez jutott Ján Slota vezette nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kapja az oktatási minisztériumot. A tárca élén 1994 és 1998 között hasonlóképpen az (akkor Vladimír Meciar kormányához tartozó) SNS embere, Eva Slavkovská állt, s – Bugár szavai szerint – „amit a nemzetiségi iskolákban tönkre lehetett tenni, azt ő tönkre is tette”. /Bugár a magyar oktatás jövője miatt aggódik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2006. július 3.

Szlovákiában a nacionalista erők kerültek lépéselőnybe. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke elmondta, a jelenlegi kormánypártokkal és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal azért fulladtak kudarcba az MKP tárgyalásai, mert a Kereszténydemokrata Mozgalom nem akart együttműködni. A Smer pedig inkább a Szlovák Nemzeti Pártot vette be a koalícióba. Robert Fico pártjában, a Smerben is a nacionalista vonal győzött. A Smer, a Ján Slota által megjelenített szélsőséges erők, és a Vladimír Meciar vezette szövetség megegyezésével a lehető legrosszabb kormánykoalíció jön létre Szlovákiában. Bugár kifejtette, arra készülnek, hogy lesznek magyarellenes megnyilvánulások. A Szlovák Nemzeti Párt kapta meg az oktatási tárcát. /Isán István Csongor: Bugár Béla: magyarellenesség várható. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2006. július 5.

A 150 képviselő eskütételével július 4-én Pozsonyban megalakult a Szlovák Köztársaság új, hat pártból álló parlamentje. A június 17-i előre hozott választás alapján a Robert Fico vezette Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnevezésű, eddig ellenzéki párt 29,1 százalékos eredményt ért el, 50 mandátumhoz jutott. A leköszönő kormányfő, Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt 18,3 százalékkal végzett, és így 31 mandátumot szerzett, az előző ciklusban parlamenten kívüli nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS), élén Ján Slotával, 11,7 százalékos eredménnyel 20 mandátumot nyert. Ugyanennyi, 20 mandátumhoz jutott az előző két ciklusban kormánypárti szerepben politizáló, a választáson 11,6 százalékos eredményt elért Magyar Koalíció Pártja. 8,7 százalékos eredménnyel, 15 mandátummal kapott helyet ismét a parlamentben a két cikluson át ellenzékben politizáló Vladimír Meciar vezette Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS), 8,3 százalékkal és 14 mandátummal pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amely a Dzurinda-kormányból való kilépésével az előre hozott választást előidézte. Az új kormány megalakításával megbízott Fico a magyarellenes politikájáról elhíresült nacionalista SNS-t és Meciar pártját, az LS-HZDS-t választotta koalíciós partnerének. Fico partnerválasztásának külföldi visszhangja komoly visszatetszéseket jelez. A három kormánypártnak összesen 85, az ellenzéki pártoknak 65 mandátumuk van az új törvényhozásban. /Megalakult Szlovákia új parlamentje. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2006. július 7.

Az új szlovákiai kormánykoalícióval kapcsolatos aggodalmait tette szóvá strasbourgi ülésén az Európai Parlament kisebbségügyi csoportja. Michl Ebner dél-tiroli képviselő előzetesen az EP összes tagjához eljutatta Ján Slota szlovák nacionalista pártvezér antiszemita, cigányellenes, magyarellenes kijelentéseit tartalmazó összeállítást. A csoport – Gál Kinga, Tabajdi Csaba és Szent-Iványi István közös javaslatára – határozott hangvételű közleményben ítélte el a szlovák kormánykoalíció összetételét, és felszólította Robert Fico miniszterelnököt, hogy határolódjon el koalíciós partnere, Slota gyűlöletbeszédétől, kisebbségellenes kijelentéseitől. Ezt megelőzően Robert Fico maga is járt Strasbourgban, ahol az etnikai kisebbségek jogainak teljes tiszteletben tartását ígérte az EP szocialista frakciójával történt megbeszélésen. Poul Nyrup Rasmussen, az európai szocialisták vezetője közölte: elkerülhetetlen, hogy felfüggesszék a szlovák kormánykoalíciót irányító szociáldemokrata párt, a Fico vezette Smer tagságát az Európai Szocialisták Pártjában, mivel az szövetségre lépett a nacionalista pártokkal. /Slota gyűlöletbeszédétől való elhatárolódásra szólították fel Ficót. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2006. július 25.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Göncz Kinga külügyminiszter is bírálta július 24-én Szlovákiát a szélsőjobboldali kormánykoalíciós partner, Ján Slota, Szlovák Nemzeti Párt elnöke hétvégi magyarellenes nyilatkozatai miatt. Gyurcsány érthetetlennek nevezte, hogy vannak régióbeli kormányzati politikusok, akik nem értik meg, hogy tiszteletben kell tartani egymás nemzeti önérzetét és büszkeségét, Göncz Kinga azt mondta, Ján Slota kijelentése megütközést keltett Magyarországon. Göncz Kinga emlékeztetett arra, hogy Ján Kubis szlovák külügyminiszter magyarországi útján ígéretet tett arra, hogy kormánya a jövőben elhatárolódik a magyarellenes és a kisebbségeket sértő kijelentésektől. Robert Fico szlovák miniszterelnök kormányának az emberi jogok és az európai értékek iránti elkötelezettségét bizonygatta július 24-én, elhárítva a felelősséget magától a koalíciós társ Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének, Ján Slotának botrányt keltő nyilatkozatáért. Slota, aki gyakran szidalmazza a szlovákiai magyar és roma kisebbséget, a Lidové Noviny című cseh lapban július 22-én megjelent interjújában jelezte: irigyli a cseheket, hogy elűzték országukból a szudétanémeteket, és ezért ma már nincs olyan gondjuk velük, mint a szlovákoknak a magyarokkal Szlovákiában. Slota a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) ellen is kikelt, amelyet szerinte be kellene tiltani, a magyar történelem két nagy alakját, II. Rákóczi Ferencet és Kossuth Lajost pedig a szlovákok gyilkosának nevezte. „Garantálom, hogy ez a kormány Európa-barát kormány lesz, beleértve mindent, ami ezzel jár” – hangsúlyozta Fico szlovák miniszterelnök. Fico kijelentette, nem felelhet mindazért, amit egyes politikusok mondanak. A június 17-i szlovákiai választásokat Fico baloldali Smer pártja nyerte meg, amely két szélsőségest párttal, a többszörös volt miniszterelnök, Vladimír Meciar balközép pártjával és a szélsőjobboldali nacionalista SNS-szel lépett koalícióra. /Elhatárolódott Ján Slotától Robert Fico. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2006. július 26.

Robert Fico szlovák miniszterelnök a jelek szerint semmit sem kíván tenni az ellen, hogy koalíciós partnere, Ján Slota folytatja magyarellenes kirohanásait – jelentette az MTI. – Aki ürügyet keres, az talál – mondta Robert Fico kormányfő szóvivője azzal kapcsolatosan, hogy Slota egy cseh lapnak nyilatkozva ismét a magyarokat szidalmazta, mondván, hogy nem a magyarok, hanem a Magyar Koalíció Pártja (MKP) azon képviselői ellen beszél, akik kisebbségként elnyomják a szlovák többségi nemzetet, akik Szlovákiát nem a saját hazájuknak, hanem a történelmi Magyarország részének tekintik. /Erősödő magyarellenes hangok Szlovákiában. Megdöbbenést keltő Slota-nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2006. augusztus 8.

Lehallgatási botrány robbant ki Szlovákiában, miután a Hospodárské Noviny című szlovák gazdasági napilap megírta, hogy az elmúlt években a politikai pártok központjait hallgatta le a szlovák titkosszolgálat /SIS/. Az új titkosszolgálati igazgató, Jozef Magala arról tájékoztatta a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságát, hogy már megtette a jogszerűtlen lehallgatások megszüntetését célzó intézkedéseket. Magala elődje, Ladislav Pittner nevetségesnek nevezte és tagadta, hogy a vezetése alatt bármilyen jogszerűtlen lehallgatásra sor kerülhetett volna. Az elmúlt években több – akkor kormánypárti és ellenzéki – párt parlamenti képviselője nyilatkozott arról, hogy gyanúja szerint a SIS magánlakásokat és pártházakat hallgat le bírói engedélyek nélkül, törvénytelenül. Erről annakidején Köteles László, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője, a SIS-t felügyelő akkori parlamenti bizottság alelnöke is többször nyilatkozott. A Fico-komány új belügyminisztere elismerte, a múltban valóban voltak információik a tiltott lehallgatásokról. Gyurovszky László, az MKP képviselője 2002-ben azt állította, hogy egyes pénzügyi csoportok még üzletelnek is a lehallgatások során rögzített hanganyagokkal. Robert Fico, az új miniszterelnök korábban szintén kijelentette, hogy lehallgatják. Az MKP elnöke, Bugár Béla 2002-ben arról beszélt, hogy érzéseik szerint a magyar párt képviselőit lehallgatják. /Hosszúfülek-botrány Szlovákiában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

2006. augusztus 16.

Négypárti egyeztetést javasol Szent-Iványi István /SZDSZ/ EP-képviselő. „Azért kezdeményeztem egyeztetést az Európai Parlament magyar pártdelegációi között a szlovákiai politikai helyzetről, mert az új szlovák kormányban egy szélsőséges párt, méghozzá egy szélsőségesen magyar- és romaellenes párt is szerepet kapott” – nyilatkozta Szent-Iványi István. A szélsőséges nyilatkozatairól elhíresült Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének számos nagyon vitatható kijelentése volt, és ezektől a szlovák kormányfő, Robert Fico nem hajlandó érdemben elhatárolódni. Slota egy cseh lapban közölt interjújában többek között azt mondta: irigyli a cseheket, hogy elűzték országuk területéről a németeket, és ezért ma már nincs olyan problémájuk velük, mint a szlovákoknak a magyarokkal Szlovákiában. De tett olyan javaslatot is – utólagos magyarázkodása szerint részegen -, hogy a szlovákok üljenek tankokba és rombolják le Budapestet. „További aggodalomra okot adó tény az – nyilatkozta Szent-Iványi -, hogy az oktatási tárcát, ami a magyar identitás, a magyar nyelv és kultúra megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, a Slota pártja kapta meg.” Slota többször is kijelentette, hogy a szlovák költségvetésből csak a szlovák nyelvű oktatást lehet támogatni. A két szlovákiai magyar EP-képviselő nem kapott meghívást erre a tanácskozásra. Szent-Iványi ezt azzal indokolta, hogy helyesebb lenne ebből az első fázisból kihagyni a szlovákiai magyar EP-képviselőket – „nehogy azzal vádolják őket, hogy összejátszanak egy külső ország képviselőivel”. /Guther M. Ilona: Szövetség szlovák nacionalizmus ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2006. augusztus 17.

Sylvia Glendová szlovák kormányszóvivő rövid írásos nyilatkozatban közölte: Robert Fico miniszterelnök a magyar politikusok egyetlen olyan kijelentésére sem hajlandó reagálni, amelyek kormányát bármilyen módon összefüggésbe hozzák a fasizmussal. „A Szlovák Köztársaság kormánya az ilyen provokációkra nem fog elhamarkodott módon reagálni”, Robert Fico miniszterelnök – a szóvivő szerint – felteszi a kérdést Bugár Bélának, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökének, hogy az MKP vezetőjének vajon „muszáj-e nap mint nap együtt élnie olyan kormánypolitikával és retorikával, amely már- már a fasizmussal határos?” Bugár Béla az MTI-nek azt mondta: értelmezhetetlen mondatokra nem kíván reagálni. Bugár nem pontosította, hogy Németh Zsolt mely nyilatkozatáról lehetett szó a szlovák fél szerint, az InfoRádió hírportálján megtalálható a fideszes politikus egy vasárnapi nagyváradi, az V. Magyar Református Világtalálkozón adott nyilatkozata, amelyben úgy vélekedett, hogy „a »fasizmus határait« súroló szlovák kormányzati politikával kell szembenézniük a szlovákiai magyaroknak.” /Folytatódó zavarok a magyar–szlovák viszonyban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

2006. augusztus 26.

Bugár Béla, Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke felszólította Robert Fico szlovák kormányfőt és kabinetjét, hogy haladéktalanul határolódjon el a Szlovákiában nyugtalanító módon erősödő magyarellenességtől, mert ma még megteheti, de félő, hogy holnap már késő lesz. Bugár Béla számba vette azokat a nyugtalanító jelenségeket, amelyek egyértelműen összefüggenek azzal a körülménnyel, hogy a Fico vezette szociáldemokrata Smer (Smer-SD) a nyáron lezajlott idő előtti választás óta együtt kormányoz a szenvedélyes magyarellenességéről ismert Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjával (SNS). Az elmúlt napokban Somorján, Révkomáromban, Párkányban és másutt több magyar nemzetiségű szlovák állampolgárt tettlegesen bántalmaztak azért, mert magyarul beszéltek, de a következményektől való félelmében egyikük sem fordult orvoshoz, és nem tett feljelentést a rendőrségen. A szlovákiai magyarság nemcsak lélekben, a saját bőrén is kénytelen megtapasztalni, hogy az országban olyan veszélyes nacionalista közhangulat van kialakulóban. A kormánykoalícióhoz tartozó Slota kormányzati pozícióban sem türtőzteti magyarellenes indulatait. Bugár szerint az ilyen szélsőséges megnyilvánulásokat csírájában kell elfojtani, mert később riasztó méreteket ölthetnek. Az MKP elnöke javasolta, hogy a szlovák parlament pártjai közös nyilatkozatban ítéljék el a Szlovákiában megnyilvánuló magyarellenességet. /Bugár elhatárolódásra szólította fel Ficót. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

2006. augusztus 28.

A szlovák kormány könyörtelenül és kemény kézzel fellép a szélsőséges faji és nemzetiségi gyűlölködés minden megnyilvánulása ellen – jelentett ki Robert Fico szlovák kormányfő a szlovákiai magyarok elleni erőszakos jelenségek kapcsán. Augusztus 25-én Nyitrán megvertek egy magyar diáklányt. Augusztus 26-án Besztercebányán a stadion lelátóján három kassai fiatalember óriástranszparensen hirdette: „Halál a magyarokra!” A nyitrai lány támadóit még keresi a rendőrség, a kassai fiatalembereket faji és nemzetiség elleni uszítás miatt már vád alá helyezték. /Erélyes fellépés a szlovákiai magyarverőkkel szemben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2006. szeptember 2.

A szlovák kormány betartja az európai normákat és mindent megtesz az idegengyűlölet megfékezésére – közölte Robert Fico miniszterelnök. „A szlovák köztársaság szuverén állam”, és a kormányon lévő pártok „tisztában vannak azzal, hogy mi a szélsőségesség, nacionalizmus, idegengyűlölet” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy nem érzik szükségét annak, hogy e téren bárkinek is elszámoljanak. Kifejtette: szeretné, ha a magyar oldalon ugyanolyan aktívan folynának az ottani esetekkel kapcsolatos rendőri eljárások, mint Szlovákiában, ahol egyes tettesek már börtönben vannak, mások ügyét a rendőrség vizsgálja. Azt mondta, „elítéli az ilyen ügyekből való politikai haszonszerzést. Kijelentette, hogy a szlovák oldalon nem reagáltak „túlfűtötten és agresszíven” arra, hogy festékszóróval lefújták a budapesti nagykövetségük épületét, vagy hogy futballmérkőzéseken „súlyos szlovákellenes” transzparensek jelentek meg. Szlovákiának nem érdeke, hogy „folytatódjon az ellentétes vélemények csatája”. A Ján Slota vezette nemzeti párt kormányra kerülésének hatásával foglalkozó kérdésre Fico felidézte, hogy Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke azt mondta, hogy a szlovák kormány közel áll a fasizmushoz – nem feltétlenül pontosan idézve – „szlovák fasiszta kormányt mondott”. Mit kellett volna tenni? Háborút indítani? Nemzetközi visszhangot kelteni, panaszkodni, vagy nemzetközi eljárást kezdeményezni? – sorolta Fico a kérdéseit, majd azzal zárta le a témát, hogy a „politikusoknak különös szókincsük van” és Németh Zsolt Szlovákiához való hozzáállása különös. Kormányát szociáldemokrata kormányként minősítette, amely – tehát nem az egyes politikusok – soha nem cselekedett az európai normákkal ellentétesen. Az állampolgárok jogaival törődik és nem azzal, hogy „valakik mesterségesen szítják a belső viszályt”. Leszögezte, hogy „az MKP (Magyar Koalíció Pártja) vezetői mindennapos vendégek a magyar minisztériumokban, hivatalokban, folyamatosan egyeztetnek”, és – mint mondta – azt hiszi, hogy „a mostani helyzet elsősorban az ő érdemük”. „Azt hiszem, ez a téma egyedül csak az MKP-ról szól. Én már többször megmondtam, hogy a kialakult helyzet csak nekik felel meg. Az MKP vezetői gazdasági és szociális téren is kudarcot vallottak, hisz ma Szlovákiában épp azokon a magyarlakta területeken a legnagyobb a szegénység, ahol az elmúlt nyolc évben az ő hatalmuk dominált. Úgy tűnik, vissza akarnak kerülni a politikai hatalomba, és ezért egyes egyedi esetekből, melyek bárhol előfordulhatnak a világban, politikai hasznot akarnak húzni” – mondta a szlovák kormányfő. A nyitrai magyarverést „egyoldalúan bemutatott „one side story”-ként minősítette, amelyben a rendőrség majd kideríti, hogy mi történt. /Fico: Szlovákiának nincs szüksége elszámoltatásra. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2006. szeptember 5.

A szlovákiai magyarellenes megnyilvánulások, illetve a magyarországi szlovákellenes jelenségek értékelésében egyetértett kormánypárt és ellenzék az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága szeptember 4-i ülésén, melyen Göncz Kinga külügyminiszter az aktuális helyzetről tájékoztatta a bizottságot. Németh Zsolt fideszes képviselő, a külügyi bizottság elnöke hangsúlyozta, az egyetértés fenntartása rendkívül fontos kihívás a magyar külpolitika előtt. A magyar politikumnak egy emberként az az álláspontja, hogy nyilvánvaló ok-okozati összefüggés van a szlovákiai magyarverések és a szélsőséges Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt kormánykoalícióra kerülése között. Felvetődik a szlovák kormányfő, Robert Fico felelőssége is, hisz – Göncz Kinga szavai szerint – „ez nem a semmiből bukkant fel, hanem ennek előzményei voltak, a szlovák kormányalakítás volt az, ami elindította ezt a folyamatot”. Abban is egyetértés van, hogy ez nem kizárólag szlovák-magyar politikai ügy, hanem európai uniós probléma is, mert a szélsőségesség, a nacionalizmus ilyen kiélezett megnyilvánulásai az európai alapértékeket veszélyeztetik. Bill Clinton volt elnök és alelnöke, Al Gore egykor az Egyesült Államokban személyesen álltak az afro-amerikaiak templomainak gyújtogatói ellen kibontakozó mozgalom élére, és Szlovákiában is a kormány feladata, hogy a magyarellenes gyűlöletkeltés elleni küzdelem élére álljon – jelentette ki szeptember 4-én Pozsonyban Tom Lantos, az Egyesült Államok képviselőházának magyar származású tagja, aki Pozsonyban Ján Kubis külügyminiszterrel tárgyalt a magyarellenes incidensek és az idegengyűlölet megfékezéséről. /Guther M. Ilona: Külügyi bizottság: zavarbaejtő egyetértés. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2006. szeptember 6.

Az előzetesen jelzett szándék ellenére nem született meg a nacionalizmust és a szélsőségeket elítélő közös nyilatkozat szeptember 5-én Pozsonyban Göncz Kinga magyar és Ján Kubis szlovák külügyminiszter megbeszélésén. Megállapodtak viszont abban, hogy szeptember 22-én Pozsonyban összeül a kisebbségi kérdéseket felügyelő vegyes bizottság, és szinte biztos, hogy október első harmadában a V4-es kormányok visegrádi találkozóján ott lesz a szlovák kormányfő, Robert Fico is, aki várhatóan kétoldalú megbeszélést folytat Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel. Az előre beharangozott közös nyilatkozatot végül azért nem írták alá, mert a felek szövegtervezete nagyon távol állt egymástól. Közben egyeztetést tartottak a szlovákiai helyzettel kapcsolatos közös vagy egyeztetett fellépés lehetőségeiről az Európai Parlament négy magyarországi delegációjának vezetői, Szent-Iványi István (SZDSZ), Szájer József (Fidesz- MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP) és Olajos Péter (MDF) Strasbourgban. A frakcióvezetők közleményt is kiadtak, amelyben tudatják, hogy „valamennyi résztvevő aggasztónak tartja a szlovákiai incidenseket, amelyek ellentétesek az EU emberi és kisebbségi jogokra vonatkozó alapvető értékeivel.” /Eredménytelen találkozó. Nem ítélte el nyilatkozatban a nacionalizmust Göncz és Kubis. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2006. szeptember 8.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szeptember 7-én Brüsszelben tett látogatásán a magyar- és romaellenes incidensek kivizsgálását, felelőseik megbüntetését, továbbá az alapvető emberi jogok garantálását ígérte az Európai Unió és a NATO központi szerveinél, de kizárta, hogy az esetek kapcsolatban lennének a szélsőséges nézetekkel is vádolt Szlovák Nemzeti Párt (SNS) részvételével a kormánykoalícióban. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy a vezetése alatt álló testület szoros figyelemmel követi a szlovákiai helyzetet a jövőben is, ugyanakkor közölte, egyértelmű kötelezettség-vállalást kapott arra, hogy a szlovák kormány nem tűri el a szélsőséges, jogellenes cselekedeteket. Fico hangoztatta, hogy kormánya szigorúan fellép minden szélsőséges cselekmény ellen. Azt mondta, hogy hasonló esetek Magyarországon is történnek, és ott senki nem keres politikai kapcsolatot az incidensek mögött. Fico leszögezte, hogy a kabinet minden cselekedetéért egy személyben vállalja a felelősséget. Burkoltan megismételte a szlovákiai magyar politikusok elleni vádját is, kijelentve, hogy meggyőződése szerint az előző kormány egyes vesztes pártjai megpróbálnak visszaélni a helyzettel. A szlovákiai történések európaiságát hangsúlyozták egyebek között az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának rendkívüli ülésén Strasbourgban, amelyen a szlovákiai helyzetet vitatták meg. A csoportot elnöklő Tabajdi Csaba (MSZP) bevezetőjében hangsúlyozta, hogy nem magyar-szlovák konfliktusról van szó, hanem európai ügyről, az alapvető emberi jogok, kisebbségi jogok érvényesüléséről. Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) és Schöpflin György (Fidesz-MPSZ) úgy vélték, hogy nem lehet Szlovákia belügyeként kezelni a történéseket, mert a Ján Slota-féle kisebbségellenes gyűlöletbeszéd és az ennek egyenes következményeként megjelenő magyarellenes atrocitások európai alapvető értékeket veszélyeztetnek, ezért összeurópai ügynek számítanak. Bauer Edit szlovákiai magyar képviselő hangsúlyozta, hogy Szlovákia soknemzetiségű ország, ahol a kisebbségeket az elmúlt időszakban alapvető emberi jogsértések érték. /Helyzetmentés Robert Fico-módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2006. szeptember 13.

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) nem áll szándékában kétségbe vonni a nyitrai magyar diáklány esetével kapcsolatos nyomozati megállapításokat, de Bugár Béla pártelnök szerint az ügyben még maradtak megválaszolatlan kérdések. Szeptember 12-én Pozsonyban Robert Fico miniszterelnök és belügyminisztere, Robert Kalinák rendkívüli sajtótájékoztatón kijelentették, hogy a nyitrai magyar diáklány csak kitalálta és színlelte megveretését, a rendőrség megszüntette az ismeretlen tettes ellen indult bűnvádi eljárást. Bugár több fenntartását is kifejtve felvetette: a rendőrség két elkövető fantomképét készítette el, de nincs magyarázatot arra, vajon minek alapján készültek a fantomképek, miért nem rekonstruálták a helyszínen is a diáklány bevonásával a történteket, és az igazságügyi orvosszakértő miért csak tíz nap múlva vizsgálta meg a lányt. A diáklány édesanyja arról tájékoztatta az MKP-t, hogy nyomást próbálnak gyakorolni a lányára a rendőrségen érdekében, hogy beismerje: színlelte csupán az ellene elkövetett támadást. /Eltussolják a magyarverés-ügyet? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2006. szeptember 14.

Robert Fico szlovák kormányfő és belügyminisztere azt állítja: a nyitrai magyar lány saját magát verette félholtra, hogy elkerüljön egy vizsgát. És mögötte húzódik a szovjet típusú rendőrségi eljárás, a lány meghurcoltatása. Feltehető a kérdést: mit old meg az Európai Unió? A nyitrai áldozatot már közvetlenül az események után zaklatták a hatóságok: a lezajlott bűncselekmény részletei helyett politikai meggyőződéséről faggatták. Nemrég újra bekísérték, és hat órán keresztül, megfélemlítéssel, kiabálással próbálták rávenni, hogy vonja vissza feljelentését. Sértegették, hazugnak nevezték. Családjának erélyes fellépésére bocsátották szabadon. Ezután Ján Slota pártvezér kijelentette, hogy Szlovákiában minden feszültségért a magyarok a felelősek. A brüsszeli és a strasbourgi bürokratikus gépezet rendkívül nehezen mozdul meg, a legtöbb ami várható, egy kis diplomáciai ejnye-bejnye. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Megmaradunk, de hogyan? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2006. november 25.

A szlovák Nemzeti Párt (SNS) polgárjogi perben akar elégtételt venni Duray Miklóson, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ügyvezető alelnökén, akitől bocsánatkérést és tízmillió koronát vár azért, mert fasiszta pártnak minősítette az SNS-t, a kormányzati pozícióba került Ján Slota pártját. Az SNS elhatározását Anna Malíková Belousová, a Ján Slota vezette párt és a parlament alelnöke jelentette be november 23-án, jóllehet az SNS korábban már tucatnyi esetben kezdeményezett büntetőjogi eljárást az MKP és Duray ellen, s az ügyészség egyszer sem találta megalapozottnak a feljelentést. Ján Slota legkülönfélébb magyarellenes kirohanásainak Európa-szerte ismert gyűjteménye az európai intézmények szemében oly mértékben szalonképtelenné tette a Szlovák Nemzeti Pártot, hogy az Európai Szocialisták Pártja (ESP) a Slota pártját kormányzati szerephez juttató miniszterelnök, Robert Fico szociáldemokrata pártjának (Smer-SD) tagságát felfüggesztette. /Az SNS bocsánatkérésért és tízmillió koronáért pereli Durayt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

2006. november 30.

Robert Fico szlovák kormányfő a kisebbségek kultúrájára szánt állami támogatások „status quójának megőrzését” ígérte, a jövő évi költségvetés parlament elé kerülő tervezetéből már tudni lehet, hogy a kormány nem szándékozik betartani az ígéretét. A tervezet szerint a kormány eleve – a tavalyinál 260 millióval – kevesebbet juttat a kulturális tárcának, ezen belül a kisebbségi kultúrákat 60 millió koronával készül megrövidíteni – mutatott rá a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) pozsonyi sajtótájékoztatóján Bíró Ágnes, a párt parlamenti képviselője, a kulturális tárca volt államtitkára. Jelezte: az MKP a költségvetés vitájában határozottan fellép az elfogadhatatlan megrövidítés ellen. Más forrásból tudni lehet, hogy a kormány jövőre az eddiginél 24 millióval több pénzt juttat a hazafias Matica Slovenská nevű kulturális intézménynek. A kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) máris nyilatkozatban üdvözölte, hogy a parlament illetékes bizottsága egyetértett a Matica Slovenská költségvetési támogatásának emelésével. Ján Slota pártja ugyanitt visszautasította az MKP sérelmeit, mondván, hogy az SNS értelmezése szerint a kormány nem a kisebbségi kultúrára juttatott pénz, hanem a kisebbségek „intézményrendszerének és szerkezetének megőrzésére gondolt.” /A Fico-kormány nem támogatja a kisebbségi kultúrát. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

2007. június 1.

Szélsőségesnek nevezte Sólyom László magyar államfőt Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke május 31-i pozsonyi sajtóértekezletén, amiért pártolja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. A magyarellenes indulatairól elhíresült Ján Slota pártja, a Szlovák Nemzeti Párt tagja a Robert Fico vezette hárompárti kormánykoalíciónak. Slota közölte, hogy Malina Hedvig – a Nyitrán megvert, a szlovák rendőrség szerint azonban csak kitalált történetet előadó csallóközi magyar diáklány – elhagyni készült Szlovákiát. A lány fel fog szólalni az Európai Parlamentben, utána pedig a büntetőjogi felelősség elől menekülve az Egyesült Államokba távozik és ott menedékjogot kér. További “magyarveszélyt” jelent Slota szerint az, hogy az egyik kassai magyar iskola végzős diákjai a Magyar Királyságot (Uhorsko) ábrázoló térképet használtak az osztálytabló alapjául. /Slota szerint Sólyom szélsőséges. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2007. augusztus 3.

2007 júniusában a magyar kormány egy héten belül két jelentős szomszédságpolitikai lépést tett, egyiket Románia, másikat Szlovákia irányában – áll a Budapest Analyses nemrég közölt elemzésében. Június 13-án a magyar külügyminisztérium – engedve az RMDSZ felszólításának – hivatalosan magyarázatot kért a román féltől Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter felmentése, és egyéb, kisebbségpolitikai természetű kérdés tárgyában. Ugyanakkor június 15-én Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök – eleget téve szlovák partnere, Robert Fico meghívásának – Pozsonyba látogatott. A találkozón a tavaly augusztusban Nyitrán megvert magyar nemzetiségű diáklány, Malina Hedvig ügyét a magyar fél nem úgy vetette fel, mint a kétoldalú kapcsolatok egyik súlyponti, problematikus elemét. A magyar kormány Nagy Zsolt ügyében keményen, a szlovákiai magyar diáklány esetében engedékenyen lépett fel – állítják a Gyurcsány-kormányt bíráló elemzők. Az RMDSZ vezetői indokoltnak látták, hogy nyilatkozataikban a magyar kormány diplomáciai fellépését szorgalmazzák Nagy Zsolt ügyében. A magyar közvéleményben meglepetést keltett, hogy Gyurcsány miniszterelnök a diáklány ügyének megnyugtató lezárása előtt meglátogatta szlovák partnerét, nem tett említést a Malina Hedvig ügyében tapasztalható ellentmondásokról. Az elemzők szerint a magyar szociálliberális kormány külpolitikai és energetikai törekvései ellentétesek a romániai népszavazásból megerősödve kikerült román államelnök transzatlantista orientációjával, ugyanakkor hasonlóságot mutatnak a szlovák kormány keletre nyitó törekvéseivel. /A magyar kormány legújabb szomszédságpolitikai lépései. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2007. augusztus 10.

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenességéről ismert elnöke augusztus 9-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be: pártja olyan törvény előkészítésén dolgozik, amelynek alapján a trianoni békeszerződés és a Benes-dekrétumok hatályának megkérdőjelezőit büntetőjogilag felelősségre lehet majd vonni és bírói ítélettel börtönbe zárni. „Hadd tudják meg, hogy annak, aki a II. világháború utáni európai rendezést kétségbe vonja, börtönben a helye. Ott aztán majd töprenghet mindezekről” – jelentette ki a Robert Fico vezette koalíciós kormányhoz tartozó SNS vezetője, arra reagálva, hogy az ellenzéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) a héten jelezte: a szlovákiai magyarok jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumok kárvallottjainak jelképes jóvátételét szeptemberben törvénytervezet előterjesztésével kívánja szorgalmazni. „A Magyar Köztársaság a szlovákok sérelmeit akkor sem tudná orvosolni, ha még további két évezredig fennállna” – jelentette ki Slota, aki a héten immár másodszor beszélt arról, hogy ha a magyarok bármit is követelni merészelnek, akkor pártja is benyújtja a számlát, kártérítést fog követelni azokért az 1938 és 1945 közötti sérelmekért, amelyeket a Horthy-hadsereg katonái követtek el „Szlovákia megszállása idején, szlovákok ezreit mészárolták le, családokat irtottak ki, az öregasszonyokat pedig magyar szomszédjaik aggatták lámpavasakra” – idézte Slotát a SITA hírügynökség. Slota jelezte, hogy pártja ismét a „köztársaság védelméről szóló törvény” előkészítésén dolgozik. Az SNS a kilencvenes években – akkor is kormányzati pozícióban – sorozatosan kísérletezett ugyanezzel a nyíltan magyarellenes tervezettel, amelyről annakidején még a szlovák lapok is azt írták, hogy ilyen kódexnek még az inkvizíció korában sem lett volna esélye. Slota helyettese, Anna Malíková Belousovová szerint Csáky Pál, az MKP elnöke azért állt elő a kárpótlást célzó tervezettel, mert csökken az MKP támogatottsága, és „a Trianonba belenyugodni képtelen magyarországi politikai elit nyomása alatt áll, de mert azok a revízió kérdését nem vethetik fel, ezért az MKP-val végeztetik el a munkát. ” Belousovová erkölcstelennek nevezte, hogy Csáky Pál, az MKP elnöke a holokauszt áldozataihoz hasonlította a Benes-dekrétumok kárvallottjait, s ily módon megsértette a vészkorszak áldozatait. /Slota börtönbe vetné Trianon megkérdőjelezőit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2007. augusztus 17.

2007 júniusában a magyar kormány egy héten belül két jelentős szomszédságpolitikai lépést tett, egyiket Románia, másikat Szlovákia irányában. Június 13-án a Külügyminisztérium – engedve a Romániában kormányzati tényezőként működő Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) felszólításának – hivatalosan magyarázatot kért a román féltől a román kormány magyar nemzetiségű informatikai és távközlési minisztere, Nagy Zsolt június 11-én bekövetkezett felmentése, valamint néhány egyéb, kisebbségpolitikai természetű kérdés tárgyában. Június 15-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, eleget téve szlovák partnere, Robert Fico meghívásának, Pozsonyba látogatott. A magyar és szlovák közlemények eltérőek a tekintetben, hogy a találkozón szó esett-e a tavaly augusztusban Nyitrán megvert magyar nemzetiségű diáklány, Malina Hedvig ügyének kivizsgálásáról, azonban a magyar fél ezt nem úgy vetette fel, mint a kétoldalú kapcsolatok egyik súlyponti, problematikus elemét. A magyar kormány a romániai magyar miniszter ügyében keményen, a szlovákiai magyar diáklány esetében engedékenyen lépett fel. Az RMDSZ vezetői indokoltnak látták, hogy a magyar kormány diplomáciai fellépését szorgalmazzák Nagy Zsolt ügyében. Ennek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szlovákiai látogatása előestéjén eleget is tett. Robert Fico a posztkommunista gyökerű, Smer nevű politikai formáció vezetője egy évvel ezelőtt alakított kormányt, koalíciós partnerül fogadva Vladimír Meciar pártját, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat (LS-HZDS), valamint a kisebbségellenes, nacionalista Szlovák Nemzeti Pártot (SNS). Mivel az Európai Szocialista Párt saját elveivel ellentétesnek ítélte a koalíciós partnerek ilyetén megválasztását, felfüggesztette a Smer tagságát az európai szervezetben. Alig egy hónappal a kormányprogram kiadása után Nyitrán egy magyar nemzetiségű diáklány, Malina Hedvig rejtélyes körülmények között inzultust szenvedett magyarsága miatt, majd az ügy kivizsgálása során egyértelmű eljárási mulasztásokat tanúsító rendőrséget, illetve ügyészséget a kormány látványosan védelmébe vette. A magyar közvéleményben meglepetést keltett, hogy Gyurcsány az ügy megnyugtató lezárása előtt meglátogatta szlovák partnerét és a Malina Hedvig ügyében tapasztalható ellentmondásokról nem tett említést Pozsonyban. A kisebbik magyarországi kormánypárt, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) több kétoldalú találkozót is tartott az RMDSZ-szel, jóllehet az európai politikai táborok szerint az RMDSZ-nek nem a magyarországi kormánypártok, hanem az ellenzék lenne a természetes szövetségese. /Budapest Analyses: A magyar kormány legújabb szomszédságpolitikai lépései. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2007. szeptember 6.

A pozsonyi parlament alkotmányjogi bizottsága szeptember 5-én úgy ítélte meg, hogy helyénvaló a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselőcsoportjának indítványa, miszerint a törvényhozás határozatban mondja ki a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumok érvényességét. A Robert Fico kormányához tartozó nacionalista SNS magyarellenes elnöke, Ján Slota és három képviselőtársa a dekrétumok ,,sérthetetlenségét, érinthetetlenségét és megváltoztathatatlanságát” szorgalmazó törekvése megelőző jellegű. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) ugyanis többször megfogalmazta: a jogfosztó dekrétumok nyomán elszenvedett sérelmek miatt bocsánatkérésre, a meghurcoltatások nyomán a magyarokat ért károk jelképes jóvátételére tart igényt. /Érinthetetlenek a Benes-dekrétumok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

2007. szeptember 13.

Vezető pozsonyi politikusok az utóbbi napokban meglehetősen sokat tettek azért, hogy a magyar–szlovák viszony a továbbiakban se közeledjék a normalitás felé. A kormány egyértelmű elutasítása arra a megbékélési tervezetre, amelyet a Magyar Koalíció Pártja nyújtott be, várható volt. Az elutasítás hangneme mutatja, hogy a Robert Fico vezette kabinet nem szakít azzal a hagyománnyal, amely minden rosszért kizárólag a magyarokat teszi felelőssé, Árpád vezérig visszamenően. A miniszterelnök arcátlan pimaszságnak nevezte ugyanis azt a felvetést, hogy Szlovákiának bármiért is bocsánatot kell kérnie a magyaroktól – a magyar bocsánatkérést viszont igencsak indokoltnak vélte. Egy másik jogszabály-kezdeményezés benyújtását is indokoltnak tartják, azét, amely révén a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt kimondaná a második világháború után a magyarok kollektív bűnösségét kimondó Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. Ilyen közegben látott napvilágot a szlovák oktatási miniszter javaslata, amelynek nyomán a révkomáromi Selye János Egyetem gyakorlatilag elveszítheti egyetemi státusát. A helyzet további mérgesedése ellen a magyar kormánynak kellene határozottan kiállnia. /Balogh Levente: Abnormalitás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2007. szeptember 21.

Határozatban szentesítette szeptember 20-án a szlovák parlament a felvidéki magyarok és a németek második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A 150 tagú törvényhozás 141 jelen levő képviselője közül 120-an a határozat mellett szavaztak, egy képviselő nem szavazott. A határozat ellen csak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) 20 képviselője – a teljes frakció – szavazott. A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár ilyen dokumentummal védelmezett dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, és történt mindez a kollektív bűnösség elvei szerint, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan. Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, az MKP törekvései ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét. Szerinte azért van szükség parlamenti határozatra, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselői és egyes magyarországi szervezetek időnként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzák, és jóvátételi igényeket hangoztatnak. „Bármennyire is hihetetlen, de három évvel Szlovákia uniós csatlakozása után a törvényhozás ma megerősítette a kollektív bűnösség elvét” – mondta Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hangsúlyozta: kormánya elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és a két ország közös érdekeivel, az Európai Unió elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament döntését a Benes-dekrétumok megerősítéséről. Ján Slota közölte, hogy pártja egy olyan törvény előkészítésén is dolgozik, amelynek alapján a trianoni békeszerződés és a Benes-dekrétumok hatályának megkérdőjelezőit büntetőjogilag felelősségre lehet majd vonni és bírói ítélettel börtönbe zárni. /Szlovákia megerősítette a Benes-dekrétumokat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./ Az MKP a közelmúltban ismét felvetette a dekrétumok megnyitásának kérdését, ezzel együtt pedig a meghurcoltak jelképes kártérítésének szükségességét, majd egy szlovák-magyar megbékélési indítvány – kölcsönös bocsánatkérést is felvető – szövegtervezetét juttatta el mindkét parlament házelnökének, illetve a parlamentek valamennyi frakciójának. Magyar részről egyértelműen békülékenységet jelző vélemények hangzottak el, a szlovák politikai erők a leghatározottabban elzárkóztak attól, hogy a magyaroktól bocsánatot kérjenek, ellenben határozottan adtak hangot annak, hogy a magyarok igenis bocsánatkéréssel tartoznak a szlovákoknak. Robert Fico kormányfő egyenesen „égbekiáltó pimaszságnak” nevezte azt az elvárást, hogy a szlovákok is kövessék meg a magyarokat. /”Kőbe” vésik a hírhedt Benes-dekrétumokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

2007. szeptember 24.

Mind a vezető budapesti politikusok, mind a pártok bírálták a Benes-dekrétumok megerősítését. A pozsonyi magyar nagykövetség szeptember 21-én ismertette a szlovák külügyminisztérium vezetésével, hogy a magyar kormány nem ért egyet a Benes-dekrétumok megerősítésével. Sólyom László köztársasági elnök a Visegrádi Négyek keszthelyi találkozóján leszögezte: Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a határozatot. Az államfő szerint a pozsonyi parlament határozata semmiképpen sem szolgálja a magyar–szlovák kapcsolatok fejlődését. Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök egyes magyarországi és a szlovákiai magyar politikusok felvetéseire született reakcióként értékelte a határozatot. A pozsonyi törvényhozás döntése nyomán Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő telefonon beszélt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. A magyar miniszterelnök leszögezte, az Európai Unió és a jószomszédi kapcsolatok elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament határozatát. Robert Fico belpolitikai okokkal magyarázta a döntést. Fico „a szlovák politikai erők természetes reagálásának tartja, egyben az MKP élén álló Csáky Pál Benes-dekrétumok semmissé nyilvánításával kapcsolatos provokációira adott válasznak” tekinti a döntést. Ugyancsak megdöbbenését fejezte ki a szlovák parlamenti döntéssel kapcsolatban Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szeptember 22-én Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke lemondta a szlovák külügyi bizottsággal tervezett közös testületi ülést. Németh hangsúlyozta: a bizottsági ülés lemondásával tiltakoznak a döntés ellen. Hozzátette: a Fidesz támogatja a magyar kormányt abban, hogy határozottan lépjen fel a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon a Szlovák Nemzeti Tanács döntése ellen. A többi párt is elítélte a határozatot. A magyar európai parlamenti képviselők – Gál Kinga (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) és Surján László (KDNP) – közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlament döntését. Radoslav Procházka szlovák alkotmányjogász szerint ugyanakkor a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét megerősítő határozatnak nincs semmilyen jogi hatálya. A pozsonyi Új Szó című magyar napilapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, a nyilatkozat elfogadásával semmilyen szinten sem változik a jogrendszer és a jogi szabályozás. „A parlamentet az elfogadott dokumentum semmire sem kötelezi, tehát bármikor visszatérhet akár a Benes-dekrétumokhoz is. Azt sem akadályozza meg, hogy olyan megoldást válasszon, mely nem lesz összhangban a jelenlegi nyilatkozattal” – mondta a szlovák alkotmányjogi szakértő. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja továbbra is fontosnak tartja azoknak a polgároknak a megkövetését, akiket a háború utáni megtorlások érintettek, s továbbra is úgy véli, mérlegelni kellene kárpótlásuk lehetőségét is. /Magyar össztűz Pozsonyra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998