udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ekeus, Rolf

2001. július 24.

Romániába érkezett Rolf Ekeusz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa, júl. 23-án Mircea Geoana külügyminiszterrel tárgyalt. A két diplomata a balkáni helyzetről és a státustörvényről tartott eszmecserét. A találkozó során a kisebbségi főbiztos elmondta, a státustörvény és a romák helyzete olyan kérdés, amelyre "európai választ" kell adni. A megbeszélés során szóba került a nemzetközi szervezetnek a régió stabilitásának biztosításában és a nemzeti kisebbségek helyzetének megoldásában vállalt szerepe is. A két diplomata a szeptember folyamán Romániában tartandó, az európai romák helyzetéről szóló konferenciáról is tárgyalt. /Romániában az EBESZ kisebbségi biztosa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2001. július 25.

Júl. 24-én Kolozsvárra látogatott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa. Rolf Ekeus, a kolozsvári RMDSZ székházában Verestóy Attila szenátorral tárgyalt. Verestóy elmondta, hogy Max van der Stoel feladatát most Rolf Ekeus vette át. Verestóy kifejtette: Romániban gyakran tapasztalják, hogy a megszavazott, elfogadott törvényt a valóságban nem alkalmazzák. Ezt a földek, illetve erdők visszaadásával, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával példázta, valamint az adminisztrációs törvénnyel, amelyet majdnem megfelelő formában szavazott meg a parlament, de az életbe léptetése késik. A státustörvényről a főbiztossal megállapíthatták, hogy nem igazolja sem a félelmeket, amelyeket a különféle, Magyarországon kívüli kormányok politikusaiban keltett, sem azt a hatalmas illúziót, amelyet a kezdeményezők vélnek felfedezni ebben a kedvezménytörvényben. /(S. B. Á.): Alaptalanok a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos félelmek. Rolf Ekeus biztos RMDSZ-vezetőkkel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2001. augusztus 7.

A nemzeti kisebbségek védelme azon államok feladata, ahol élnek - jelentette ki Budapesten Rolf Ekeus, az EBESZ új kisebbségügyi főbiztosa. - Számomra ugyanakkor az is érthető, ha az "anyaországok" kormányai érdekeltek a más államokban élő nemzetrészek támogatásában - mondta. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) alig egy hónapja hivatalba lépett új kisebbségügyi főbiztosa szerint erre a legjobb módszer olyan törvényi és politikai háttér megteremtésének a bátorítása az adott államokban, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségek megvédjék és érvényesítsék érdekeiket. Ekeus kijelentette: bukaresti és budapesti tájékozódó munkalátogatása után nincs olyan helyzetben, hogy a státusztörvény tartalmáról érdemben nyilatkozzon. /A kisebbséget azon államoknak kell védeniük, ahol él - nyilatkozta Budapesten Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2001. október 30.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) okt. 29-i közleményében Magyarország név szerinti megemlítése nélkül konfliktusok forrásaként bírálta a határon túli magyarok és Magyarország viszonyát szabályozó státustörvényt. "A kisebbségek jogainak védelme azoknak az államoknak a kötelessége, amelyekben élnek" - szögezi le a Magyarországot meg nem nevező közleményben Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa. "Ez nemcsak a jelenlegi nemzetközi jog egyik alapelve és a béke feltétele, hanem egyben szükséges a jó kormányzáshoz, különösen a soknemzetiségű államokban." "A történelem azt mutatja, hogy amikor az államok egyoldalú intézkedéseket hoznak nemzetiségi alapon az illetékességükön kívül eső nemzeti kisebbségek védelmére, ez időnként feszültségekhez és szakadásokhoz, sőt, heves konfliktusokhoz vezet." "Az államoknak el kellene kerülniük, hogy egyes csoportoknak olyan kiváltságokat teremtsenek, amelyek bomlasztó hatással lehetnek azokban az államokban, ahol élnek." /EBESZ- bírálat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

2001. október 31.

Rolf Ekeus kisebbségi főbiztos politikai nyilatkozatával kapcsolatban a magyar külügyminisztérium szóvivője közleményt adott ki, mely szerint a főbiztos hivatalától származó értesülés megerősíti: a nyilatkozat címzettje nem Magyarország. A szóvivő hozzáfűzi: a magyar törvény jogi szempontú megítélését az Európai Parlament, majd a Velencei Bizottság jelentése és annak ajánlásai egyértelműen rendezik és lezárják. A törvény végrehajtásáról a szomszédos országok többségével folynak a konzultációk. "Az Európai Bizottság és más európai testületek mellett valamennyi szomszédunk, így Románia is elismerte, hogy bár vannak vitatott kérdések a törvény megvalósítását illetően, az sem a kétoldalú kapcsolatokban, sem a térségben nem okozott feszültséget. A szóvivő hangsúlyozza: a határon túl élő magyarok ugyanakkor hagyományosan és következetesen az állampolgárságuk szerinti országok belső demokratikus fejlődését és európai haladását képviselték és mozdították elő. Martonyi János, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága novemberi eleji üléséhez kapcsolódóan egyébként megbeszélést folytat majd Ekeus kisebbségi főbiztossal. /A külügyi szóvivő szerint: Nem Magyarország a címzett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2001. november 9.

Martonyi János külügyminiszter Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének főtitkárával és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával folytatott eszmecserén kérte a két szervezetet, nyújtson politikai támogatást ahhoz, hogy a kedvezménytörvényt bíráló szomszédos országok készséget tanúsítsanak a Magyarországgal való érdemi konzultációra. Martonyi János Bruno Hallernek, a parlamenti közgyűlés főtitkárának kifejtette: az ET velencei bizottsága jelentésének fényében, amely a magyar törvény mellett nyolc másik létező európai törvényi szabályozást és gyakorlatot vizsgált, különösen nehezen érthető, hogy a magyar törvény miért váltott ki ilyen éles visszhangot egyes szomszéd országok körében. Haller hangsúlyozta, hogy az ET közgyűlése a velencei bizottság megközelítéséhez hasonlóan szintén nem kizárólag a magyar törvényt fogja vizsgálni. Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa találkozójuk alkalmával Martonyi értékelésével egyetértve úgy foglalt állást, hogy a törvény nem vezetett feszültséghez a térségben, és semmilyen szempontból nem jelent biztonságpolitikai problémát. Ekeus megállapította, hogy térségünkben a magyar kisebbségek mindig törvényes úton próbálták érvényesíteni jogaikat. Az EBESZ főbiztosa a közelmúltban kiadott nyilatkozatával kapcsolatban kijelentette, hogy abban a kisebbségek védelmével kapcsolatos alapelveket kívánt megfogalmazni. Hangsúlyozta, hogy az állásfoglalás csak annyiban szólt Magyarországnak, mint a szervezet félszáznál több más tagállamának. /Strasbourg segítségét kéri Martonyi János. Politikai támogatást státusügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

2001. december 5.

A magyar kedvezménytörvény végleges formájával kapcsolatos álláspontom világos megfogalmazásához megvárom a magyar és a román kormány közötti megbeszélések eredményeit - jelentette ki dec. 4-én Bukarestben Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, aki az RMDSZ-vezetőkkel is találkozott. Markó Béla az eszmecsere után az MTI-nek elmondta: a találkozó fő témája a kedvezménytörvény volt, de az EBESZ-főbiztos behatóan érdeklődött a romániai magyar közösség általános helyzetének alakulása, illetőleg az RMDSZ helyzetértékelése iránt. /Markó: Jó hatással lenne az RMDSZ-SZDP kapcsolata és a román-magyar kompromisszum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2002. július 11.

Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa júl. 10-én Bukarestben üdvözölte a kedvezménytörvényről kezdett román-magyar párbeszédet. A főbiztos Mircea Geoana külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után elmondta: értékeli a két ország között megindult párbeszédet erről a kérdésről. Bukaresti tárgyalásai során a főbiztos a Romániával szomszédos országokban élő román közösségek helyzetéről is tájékoztatást kapott. /Rolf Ekeus Bukarestben a státustörvényről tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ Nastase kormányfő, Geoana külügyminiszter és Rolf Ekeus kisebbségügyi főbiztos ugyanazt a nyelvet beszélik: a stabilitás nyelvét, szögezte le kommentárjában Bakk Miklós. A stabilitás globális érték, amely lokálisan nem mond semmit. Ebből a globális nyelvből még az RMDSZ-nek is nehéz kilépnie. Csakhogy az erdélyi magyaroknak sok-sok lokális megoldásra van szükségük. E napokban például az erdélyi magyarság számának megismert apadása az a kérdés, amelyre nincs globális válasz. Csak lokális: egy új intézményépítési stratégia kidolgozása. De mindez itt Erdélyben sért hiteket, kérdőjelez meg hatalmi pozíciókat. /Bakk Miklós: Stabilitásnyelv. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./ Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója támadta Bakk Miklóst gondolatmenetéért, de nem írta ki Bakk Miklós nevét: "Az egyik magyar nyelvű újságban olvasom, hogy a stabilitás érték ugyan, de "globális érték, amely lokálisan nem mond semmit", mivel "a megoldás, lokálisan, mindig érdeket sért, egyensúlyt borít, hatalmakat kérdőjelez meg". E fejtegetés szerint "ebből a globális nyelvbol még az RMDSZ-nek is nehéz kilépnie"...". Tiborinak erről a véres etnikai konfliktus, Marosvásárhely 1990-es "fekete márciusa" jut eszében továbbá a többi balkáni vérengzés, amely Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát és később Koszovót és Macedóniát is rettenetes történések színhelyévé tette. Tibori szerint ez a konfrontációs opció, amelyből nagyrészt "az RMDSZ belső problémái" is fakadnak. Tibori kijelentette: ez magyarra lefordítva körülbelül ekképpen összegezhető: a románokkal békésen semmiben nem tudunk megegyezni, s ha valamiben netán mégis egyezségre jutnánk, azt amúgy sem tartják be, mindig kijátsszák; nem ártana tehát, ha kirobbanna egy olyan éles konfliktus, mint például a volt Jugoszláviában. /Tibori Szabó Zoltán: Milyen érték a stabilitás? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./"

2002. július 12.

Markó Béla RMDSZ-elnök júl. 10-én a szövetség bukaresti székházában megbeszélést folytatott Rolf Ekeusszal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosával a román kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás végrehajtásáról, valamint a magyar státustörvényről. Az RMDSZ elnöke ismertette az EBESZ főbiztosával az elmúlt parlamenti ülésszakban a tulajdonkérdés kapcsán hozott két fontos jogszabályt (a földtörvényt és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt). A tárgyaláson szóba kerültek az oktatással kapcsolatos kérdések is, amely téren még mulasztások vannak. Nem valósultak meg például a kormánypárttal kötött protokollumban foglalt előírások a magyar nyelvű felsőoktatással kapcsolatban, szögezte le Markó Béla. Az RMDSZ elnökének tájékoztatása szerint az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával folytatott megbeszélés másik témája a státustörvény volt. Markó Béla rámutatott: ebben a tekintetben rendkívül eredményesnek bizonyult Medgyessy Péter magyar kormányfő és Adrian Nastase román miniszterelnök kolozsvári találkozója, amelyen a felek megállapodtak abban, hogy a román-magyar vegyes bizottság őszig elkészíti a státustörvényt módosító javaslatait. Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa jelentősnek nevezte, hogy megismerhette az RMDSZ vezetőinek álláspontját a státustörvénnyel kapcsolatban. /Rolf Ekeus az RMDSZ vezetőivel tárgyalt. Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa elégedett. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2002. november 8.

Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségügyi főbiztosa Koppenhágában az Európai Unió dán elnökségének vetette fel: félő, hogy az új tagállamok csatlakozása után a kisebbségek helyzete romlik. A belépés előtt ugyanis az Európai Bizottság szigorúan elvárja a tagjelölt országoktól a kisebbségi jogok érvényesítését, fellépve a többségi nacionalizmus ellen - ám az adott ország csatlakozása után a brüsszeli testület egy tagállammal szemben ezt már nem teheti meg. Nincs tehát kialakult, jogi és intézményes erejű kisebbségvédelem az EU-ban. Az EBESZ főbiztos elmondta: intő példa, hogy a Szlovákiában és Romániában élő, nagy lélekszámú magyar kisebbség iránti budapesti gondoskodást még mindig sokan a belügyekbe való beavatkozásnak vélik. Pedig anyaországi segítség és jogi erejű uniós védelem híján a kisebbségek kutyaszorítóba kerülhetnek, és ismét nem lesz akadály a többségi államnacionalizmus eldurvulása előtt - intett Ekeus. Külön figyelmeztetett a romák sanyarú sorsára. Közben az Európai Parlament külügyi bizottsága kompromisszumos szöveggel lezárta a Benes-dekrétumok és a bővítés körüli, gyakran nagy viharokat kavart vitát. E szerint Csehország (és Szlovákia) a dekrétumok hivatalos visszavonása nélkül is bekerülhet az EU-ba, de a belépés után az érintettek távollétében hozott, jogfosztó, vagyonvesztést okozó bírósági ítéleteket hatályon kívül kell helyeznie. (Füzes Oszkár / Népszabadság) /Kisebbségvédelem kell az EU-ban is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2003. február 14.

A Magyarország és Szlovákia, illetve Románia közötti párbeszéd folytatására buzdított a kedvezménytörvény módosítása ügyében Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa febr. 13-án Budapesten. Rolf Ekeus elmondta: a kedvezménytörvény szándékát, szerepét, kihatását vizsgálja a Magyarországgal szomszédos országokban és a régióban. /Az EBESZ kisebbségi főbiztosa Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

2004. július 23.

Több tucat diák és tanár zárkózott be egy iskolába Moldova Dnyeszter menti szakadár területen, ahol a helyi orosz hatóságok bezáratják a román nyelven oktató intézményeket. A kapun kívül milicisták őrködnek. Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi biztosa a tiraszpoli iskola bezárását nyelvi tisztogatásnak minősítette. Az EBESZ megfigyelőket küldött Tighinában a helyszínre. Vladimir Voronin moldovai elnök közölte, hogy nem fognak exportengedélyt kiadni Dnyeszter menti vállalatok termékeire. Ezen árucikkek így – származási ország nélkül – nem kerülhetnek ki a külpiacokra. A Dnyeszter menti hatóságok – az orosz és az ukrán mellett – elismerik az általuk moldovainak mondott román nyelvet is hivatalos nyelvként, azonban csak cirill és nem latin betűkkel írva, ahogy azt a bezárásra ítélt iskolákban használták. Az országos átlaggal ellentétben a Dnyeszter mentén az orosz nyelvű lakosok vannak többségben, és a románok kisebbségben. /Patthelyzet a Dnyeszteren túl. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

2005. május 9.

Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter május 2-án Budapesten fogadta Rolf Ekeust, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosát. A megbeszélésen szerepelt a határon túli magyarok helyzetével kapcsolatos öt pontos Nemzeti Felelősség Programja, a vajdasági magyarok helyzete, illetve az EU Emberi Jogi Ügynökségének felállításával kapcsolatos magyar álláspont. Somogyi Ferenc a sajtótájékoztatón a vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatban aláhúzta, elfogadhatatlanok azok a negatív fejlemények, amelyeknek a közelmúltban történtek. Rolf Ekeus közölte, az EBESZ továbbra is figyelemmel kíséri a történéseket. Az Európai Parlamentben Gál Kinga képviselő által javasolt EU Emberi Jogi Ügynökségének felállításával kapcsolatban Rolf Ekeus kifejtette: támogatja a kezdeményezést. /Guther M. Ilona: Az EBESZ kisebbségi főbiztosával tárgyalt a magyar külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2005. szeptember 30.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem ért egyet teljes mértékben a kisebbségi törvénytervezet tartalmával, ezért a parlamenti vita során törölni szeretné a tervezetből a „túlzásokat”. Erről Mircea Geoana pártelnök nyilatkozott azt követően, hogy találkozott az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi kérdésekkel megbízott főbiztosával, Rolf Ekeusszal. Geoana és Ekeus egyetértett abban, hogy a tervezetnek védelmeznie kell a kisebbségek jogait a nemzetközi kisebbségi jogvédelmi dokumentumoknak megfelelően. Cristian Diaconescu, az SZDP szóvivője szerint Rolf Ekeus világosabb megfogalmazást kért a megszövegezés, illetve az alkalmazási normák esetében, továbbá szerinte a tervezet hátrányos helyzetbe hozza a kis létszámú nemzeti közösségeket. Az EBESZ főbiztosa az RMDSZ képviselőivel is találkozott. A megbeszélésen Markó Attila kisebbségi államtitkár az EBESZ tanácsosainak kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a jogszabály egy kerettörvény, amely kiegészíti és megerősíti az érvényben lévő, kisebbségekre vonatkozó jogokat. Ugyanakkor jelezte, hogy a szenátusi vitán elhangzott felszólalásokban olykor még mindig érezhető volt a magyarellenes magatartás. Ezért is fontos jogszabály mielőbbi elfogadása – tette hozzá Markó Attila. /SZDP-s ellenállás a kisebbségi törvénytervezettel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2006. október 10.

Újabb diplomáciai offenzívát indított a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a romániai oktatásban tapasztalható magyarellenes diszkriminációra. Hantz Péter, a BKB alelnöke nemrég Hágában tárgyalt Rolf Ekeussal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosával, illetve dokumentumokat adott át a holland képviselőknek az oktatás helyzetéről. A BKB vezetői az elmúlt napokban a magyar Külügyminisztérium, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium figyelmét is felhívták a Romániában tapasztalható jogsértésekre. /Újabb BKB-akció a diszkrimináció ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998