udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Herzog, Roman

1994. december 11.

Iliescu elnök dec. 10-én részt vett Essenben az Európai Unió tagállamainak és a kelet-közép-európai társult országok vezetőinek találkozóján, dec. 11-én pedig Berlinben megbeszélést folytatott Roman Herzog német szövetségi elnökkel. Iliescu megerősítette vendéglátója romániai meghívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

1995. május 15.

Máj. 15-én kezdődik Roman Herzog német szövetségi elnök háromnapos romániai látogatása. Herzog megvizsgálja a politikai-gazdasági reformok helyzetét, tájékozódik a romániai magyarság helyzetéről, a magyar-román alapszerződésről, találkozik a német közösség vezetőivel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16.,Magyar Nemzet, máj. 15./ Herzog az első napon tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és ellenzéki vezetőkkel, Emil Constantinescuval, Corneliu Coposuval és Petre Romannal. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17., Magyar Nemzet, máj. 16./

1995. május 16.

Roman Herzog német államfő a román parlament két házának együttes ülésén elmondott, rádión egyenes adásban közvetített beszédében kijelentette, hogy ha építő módon sikerül megoldani a kisebbségek problémáit, ezek a kisebbségek nyereséget képeznek majd az ország számára. Bátorságot és bölcsességet kívánt a képviselőknek a kisebbség javára szolgáló törvények elfogadásához, és ahhoz, hogy a kisebbséget bevonják a reformfolyamatokba. Az Iliescuval közösen tartott sajtóértekezleten pedig Herzog kijelentette: a romániai németeknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy maguk döntsék el, Németországba távoznak-e vagy Romániában maradnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18., Népszabadság, máj. 17./

1996. június 25.

Iliescu elnök jún. 25-én négynapos hivatalos látogatásra Németországba utazott, tárgyalt Roman Herzog szövetségi elnökkel és Helmuth Kohl kancellárral. Iliescu államelnök kíséretében van Melescanu külügyminiszter, több kormánytisztviselővel és elnöki tanácsossal egyetemben. Németország a második legjelentősebb külföldi beruházó Romániában. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1996. június 27.

A jún. 25-én négynapos hivatalos látogatásra érkezett Iliescut Bonnban arról biztosította Roman Herzog szövetségi elnök, hogy a német vezetés Romániát Európához tartozónak tekinti, és támogatja közeledését az Európai Unióhoz. Megállapodtak abban, hogy a két ország hatóságai a jövőben szorosan együttműködnek a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Ez főleg a németeknek fontos, mert az utóbbi évben román bűnbandák tucatjai fosztogatnak az országban. A két ország külügyminisztere beruházásvédelmi megállapodást írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./ Magyarországot és Romániát egyidejűleg kell felvenni a NATO-ba, mert ha valamelyik országot előnybe részesítik, az feszültséghez vezet - jelentette ki Iliescu elnök Bonnban tartott sajtóértekezletén. A német üzletemberek előtt tartott előadásában közölte, hogy országa folytatja a jogállamiság kiépítését és gazdasági átalakítását.

1997. március 5.

A Trianon Társaság febr. 25-én kelt, a Magyarországra látogató Roman Herzoghoz, Németország elnökéhez írt levelében felhívta a figyelmet a szomszédos országokban élő magyar kisebbség nehéz helyzetére. A magyarság békésen vár arra, hogy megkapja a minden népet megillető jogokat. A magyar kisebbség helyzete súlyos biztonsági kockázatot jelenthet az Európai Unió számára. Ezért a Trianon Társaság arra kéri Herzogot, segítse a magyarságot abban, hogy a magyar kérdést még az Európai Unióba és a NATO-ba való fölvétel előtt egy, a nagyhatalmak és az érintett országok vezetőiből álló nemzetközi kongresszus méltóan rendezze. "Ha a magyarságnak nem kellene az egyre elviselhetetlenebb és egyre nagyobb károkat okozó szétszórtságot elviselnie, a NATO és az Európai Unió biztosan nem zárna magába biztonságpolitikai veszélyeket, a szomszédos országok pedig megnyugodhatnának a hosszú távra érvényes és igazságos rendezésben." - olvasható a Raffay Ernő elnök és Kiss Dénes társelnök által aláírt levélben. /Magyar Fórum, márc. 6./

1997. december 16.

Az Európai Unió és a NATO kapuja továbbra is nyitva áll Románia előtt - hangsúlyozták a német vezetők Bonnban, dec. 16-án, Emil Constantinescu román államfővel folytatott megbeszélésükön. Roman Herzog elnök és Helmut Kohl kancellár a politikai és gazdasági reformfolyamat továbbvitelére biztatta vendégét. - Az Európai Unió luxembourgi csúcsértekezletén hozott döntés értelmében Románia nem tartozik ugyan a csatlakozók első köréhez, de Németország továbbra is mindent megtesz azért, hogy a délkelet-európai ország mielőbb teljesítse a felvételi követelményeket - hangsúlyozta Kohl. Rámutatott, hogy az EU március végén a 11 társult állammal együttesen indítja el a bővítési folyamatot, s senki nem szenvedhet hátrányos megkülönböztetésben. Herzog arról biztosította Constantinescut, hogy Romániának biztos helye van az euroatlanti integrációs szervezetekben. "Az ön hazája Európához tartozik, s nélküle nem lehet stabil viszonyokat teremteni Délkelet-Európában" - szögezte le a német államfő. Ő is csakúgy, mint a kancellár nagyon elismerően szólt "a bátor és sikert ígérő reformfolyamatról", amelyet Románia Constantinescu irányításával elkezdett. Ez jó alapot teremt ahhoz, hogy Románia hamarosan megkezdhesse a felvételi tárgyalásokat az Európai Unióval - mondta Kohl. Constantinescu szorgalmazta, hogy a német gazdaság mutasson nagyobb érdeklődést hazája iránt. Közölte, hogy hazája szeretne minél több embert visszacsábítani azok közül a német nemzetiségűek közül, akik az elmúlt évtizedekben hagyták el Romániát. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./A román elnök dec. 17-én a bonni parlamenti pártok vezetőivel tárgyal, majd dec. 18-án Hamburgban és Münchenben több nagy cégnél tesz látogatást. /MTI/

1997. december 17.

Románia 2001-ig szeretne a NATO, 2005-ig pedig az Európai Unió tagjává válni. Ezt a nemzeti célt fogalmazta meg bonni tárgyalásait lezáró sajtóértekezletén dec. 17-én Emil Constantinescu, Románia elnöke. Hiba volt, hogy Romániát nem vonták be a NATO bővítésének első körébe - jelentette ki a román államfő egy nappal azután, hogy a brüsszeli NATO-központban Lengyelország, Csehország és Magyarország külügyminisztere aláírta az 1999-es csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet. Constantinescu abban bízik, hogy 1999-ben országával is megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Miután a 2000. évben az Egyesült Államokban választások lesznek, Románia várhatóan 2001-ben érheti el áhított célját, nyerhet bebocsátást a nyugati védelmi szövetségbe - fejtegette az elnök. Constantinescu jó esélyt ad Romániának ahhoz is, hogy a második körben csatlakozhassék az Európai Unióhoz. Véleménye szerint azok az országok, melyeket nem vontak be az első bővítési hullámba, leghamarabb 6-7 éven belül teljesíthetik az ehhez szükséges követelményeket. A 2005-ös év ezért ésszerű határidő az EU-csatlakozás szempontjából. Románia mindent meg fog tenni azért, hogy ebben a folyamatban a többieket túlszárnyalja, és a következő körben számításba jövő jelöltek között az első helyek egyikét foglalja el - mondta a román államfő. Constantinescu köszönetet mondott azért a támogatásért, melyet Roman Herzog elnök, Helmut Kohl kancellár, Rita Süssmuth parlamenti elnök asszony és az egyes frakciók vezetői a román reformfolyamat folytatásához ígértek. Constantinescu bonni tárgyalásait befejezve Hamburgba, majd onnan németországi körútja utolsó állomására, Münchenbe utazik tovább. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./ Az észak-atlanti szövetség egyes tagjai által pártolt román belépés elsősorban az Egyesült Államok ellenállásán hiúsult meg /MTI/


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998