udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rostás Zoltán

1993. augusztus 31.

Aug. 28-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Maros megyei választmánya, meghívták Markó Béla elnököt is. A Neptun-vita képezte a többórás megbeszélés tárgyát. Borbély László és Frunda György felszólalásaikban védték saját álláspontjukat, hangsúlyozták, hogy nem árulók. Borbély László elmondta, hogy a PER első meghívásán Domokos Géza /akkor még RMDSZ-elnök/ és ő vett részt. Azután a mostani PER-megbeszélések előtt a PER találkozót szerevezett, melyen Domokos Géza, Gálfalvi Zsolt és Rostás Zoltán vett részt. A tavaly Neptunfürdőn rendezett találkozón Domokos Géza, Tokay György és Borbély László volt jelen. A mostani marosvásárhelyi ülésen Tőkés András kifejtette Tőkés László püspök véleményét: a püspök több ízben, évek óta javasolta a román vezetőknek a kerekasztal-megbeszélést a nemzetiségi kérdésről, de erre a román vezetők nem reagáltak. Ehelyett kiválasztottak három embert és meghívták őket egy tárgyalássorozatra. Kolcsár Sándor rámutatott: Nyugat-Európa nem szereti, ha a Kelet háborog, ezért legszívesebben vakvágányra tereli a kényelmetlen embereket. Kolcsár kiemelte, a marosvásárhelyi városi körzetek egyetértenek az ügyvezető elnökség állásfoglalásával /a romániai magyarság ügyében tárgyalni csak az RMDSZ vezető szerveinek jóváhagyásával lehet, enélkül érvénytelenek a tárgyalások/. Hunyadi András szerint az egész Neptun-ügy legnagyobb szépséghibája, hogy a "hármak" nem étek el semmilyen látványos eredményt. Hunyadi nagy hibának tartja, hogy a Lármafák égetése címen megjelent válasz teljes mértékben Tőkés László ellen irányult. Szerinte a "hármaknak" nyilatkozniuk kellene: jót akartunk, de nem sikerült. - Zonda Attila visszatekintett a múltba, kifejtve, hogy a radikálisok, "más néven türelmetlenek, szélsőségesek" és a mérsékeltek "más néven megfontoltak, esetleg megalkuvók" között három éve folyik a harc. Szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. Marosi Barna szerint Frunda György és Borbély László a legeredményesebb romániai magyar politikusok közé tartoznak, majd hozzátette, Tőkés Lászlót nem szabad beárnyékolni, inkább mindnyájuknak együtt kell dolgozniuk. Markó Béla szerint a viták ellenére az RMDSZ-ben a leglényegesebb kérdésekben konszenzus van és politikai bűn az egységet feladni. /Máthé Éva, Mózes Edith: Az RMDSZ Maros megyei szervezetének választmánya kérte. A szövetségi elnök ültesse tárgyalóasztalhoz a vitázó feleket. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31., Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. Ki "árulta" el az erdélyi magyarságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1995. október 25.

A beígért reform késik, hangzik a román szellemi élet 36 kiemelkedő személyiségének, az Alternatíva 2000 csoportnak a nyilatkozata. A megoldás: országos polgári és politikai mozgalomban tömöríteni mindazokat, akik hisznek Románia esélyeiben. Varjujan Vosganian képviselő, a mozgalom kezdeményezője "bársonyos forradalom" szükségességéről beszél. Az Alternatíva 2000 csoport tagjai között van Andrei Plesu volt művelődésügyi miniszter, Carmen Bendovski, Andrei Cornea, Alina Mungiu közíró, Horia Roman Parapievci, Mihai Razvan Ungureanu, a hírhedt politikai nyomozás áldozatai, Rostás Zoltán. Nem ellenzékként, hanem alternatívaként lépnek fel. /A minőség forradalma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./

2000. szeptember 19.

Kettős ünnepet ül a szept. 19-én kezdődő társadalomtudományi szeminárium alkalmával a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja: húsz éve folyik Csíkszeredában informális keretek között társadalomkutatói csoportmunka és tizedik születésnapját ünnepli a Kommunikációs Antropológia Munkacsoport, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja elődje. A csoportmunkáról, a kezdetről számolt be Biró A. Zoltán, az intézet vezető munkatársa. Szerencsés véletlen folytán többen kerültek frissen végzett magyar szakos tanárok Csíkszeredába a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején. Akkor már itt tanítottak Túros Endre, Kósa-Szánthó Vilma, Demény István Pál, és itt dolgozott már Oláh Sándor. 1970-ben az iskola és a magyar nyelv és irodalom tanítása helyzetéről szerveztek kerekasztal-beszélgetést, amelyre felfigyelt a Korunk című folyóirat is. E társaság tagja volt Borbély Ernő is. Biró A. Zoltán elmondta, hogy 1979-ben indult Bukarestben A Hét hetilap mellékleteként a TETT, ennek volt egy kommunikációs száma, amit jórészt csoportjuk tagjai jegyeztek. Sokszor szerepeltek a TETT egy-egy tematikus számában. Először Etnológia Kör néven működtek, míg be nem tiltották. 1984-től már csak az esti összejárások maradtak. 1985-től már nem volt lehetséges a nyilvános találkozás, beszélgetés. A csoport most már teljesen informálisan, "repülő egyetemként" működik tovább. Tagjai: Bara Katalin, Biró Zoltán, Bodó Julianna, Gagyi József, Oláh Irén, Oláh Sándor, Túros Endre, valamint Magyari Nándor László és Magyari Vincze Enikő. - A munkacsoport tagjai egyre többet közölnek A Hétben és a TETT-ben. 1989-ben megjelent az Embertől emberig, a munkacsoport tagjai által írott és szerkesztett TETT-szám. 1987-ben megjelent az első közös tanulmánygyűjtemény: Néphagyományok új környezetben (Tanulmányok a folklorizmus-kutatás köréből), a Kriterion Könyvkiadónál, 1989-ben pedig az Albatros Könyvkiadónál a második közös tanulmánygyűjtemény: "Hát ide figyelj, édes fiam..." (Esszék az ifjúságkutatás köréből). 1989-ben jöttek a Kommunikációs Antropológia Füzetek. 1990 februárjában bejegyeztették hivatalosan a KAM-ot. Kiadták az Átmenetek (a mindennapi élet antropológiája) című, negyedévenként megjelenő társadalomtudományi folyóiratot és létrehozták a dokumentációs központot. Két különálló csoportot képeztek. Az egyiket a tényleges kutatómunkát végző munkatársak alkotják, emellett van a pártoló tagok csoportja. Társadalomkutatói munkát végzik heten, ebből öten élnek Csíkszeredában: Bodó Julianna, Gagyi József, Oláh Sándor Túros Endre és Biró A. Zoltán, a csoport tagja még Rostás Zoltán és Lőrincz József. Az intézményépítés a Soros Alapítvány és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával kezdődött. A támogatás a szükséges összeg 10%-át képezte, a többit a sikerrel megpályázott kutatási programokból teremtették elő. Jelen pillanatban három nagy munkája van az intézetnek: 1. Székelyföld hétköznapi világának feltérképezése kulturális antropológiai elemzések révén; 2. a romániai magyar társadalom, elit és intézményrendszer elemzése; 3. a regionális fejlesztést megalapozó adatbázisok készítése, fejlesztési programok készítése, a politikai döntéseket megalapozó helyzetelemzések, helyzetértékelések készítése. - Külön kell szólni a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadóval közösen megvalósított könyvkiadási projektről. A Helyzet-könyvek 10. kötetét most mutatják be: Miénk a tér? Szimbolikus térhasználat a székelyföldi régióban. - Munkájuk része az oktatás. Évi rendszerességgel tartanak féléves előadásokat különböző magyarországi egyetemeken. - Jelenleg nemzetközi projektekben vesznek részt: összehasonlító szociológiai vizsgálatot végeznek egy magyarországi régió és a csíki régió között. Szintén nemzetközi projekt a helyi identitás és a magyarságtudat helyzete alakulásának vizsgálata. /Sarány István: Társadalomismeret. Húszéves társadalomkutatói munka. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./

2001. július 12.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kihelyezett karának első hivatalos sajtótájékoztatóját tartották júl. 9-én. Az egyetemnek otthont adó épületben megtartott tájékoztatón jelen voltak: dr. Lányi Szabolcs dékán, Győrfi Jenő, a bukaresti hadmérnöki akadémia tanára a csíkszeredai egyetem matematika-informatika szak tanszékvezetője, dr. Rostás Zoltán, a Bukaresti Tudományegyetem tanára, a csíkszeredai egyetem vidékfejlesztés tanszékének vezetője, dr. György Antal alapító tag, Berki Anna, a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, valamint Süket Levente főtitkár. Dr. Lányi Szabolcs dékán az ősztől Csíkszeredában induló négy szakot ismertette /vidékfejlesztés-a vidék gazdaságtana és szociológiája, agrárközgazdász, könyvelés és gazdasági informatika valamint román nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom szakok/. Október 1-jén Csíkszeredában indul az egyetemi tanév. Dr. Rostás Zoltán, a vidékfejlesztési szak tanszékvezetője elmondotta: olyan szakot szerettek volna indítani, amely a már működő egyetemeken nincs. Ez a szak teljesen új és Kelet-Európában sem túl gyakori. A professzor szerint egy vidék problémáit nem elég felismerni, hanem a felmerülő problémákat meg is kell oldani. A vidékfejlesztésben jártas szakemberekre nemcsak ebben a régióban, hanem egész Erdélyben szükség van. Berki Anna, a HTMH képviselője elmondotta: a magyar kormány anyagi és szakmai támogatást nyújt az induló EMTE számára. A négy lábon álló egyetemet Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda székhelyekkel majd egy egységes szálra lehet felépíteni, ami elsősorban az egyetemi szabályzatok szintjén fog megnyilvánulni. Dr. Lányi Szabolcs tájékoztatójában megfogalmazta, hogy a csíkszeredai negyven oktatói állásból tizennégyet legfelsőbb képzettséggel rendelkezők foglalnak el: hét professzor és hét docens tanár, tizenegyen már nevesítve vannak, akik vállalják is az oktatást Csíkszeredában. /Daczó Dénes: Egyre közelebb a rajthoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

2001. július 24.

Júl. 23-án megkezdődtek a felvételik a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai kirendeltségén. A székelyföldi városba agrárközgazdaság, könyvelési és gazdasági informatika, vidékfejlesztés, valamint román nyelv és irodalom, továbbá angol nyelv és irodalom szakokra várták a jelentkezőket. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az erdélyi magyar egyetem rektora elmondta: a meghirdetett 175 helyre összesen 487-en jelentkeztek. Szinte minden szak esetében, kivéve az agrárközgazdaságot, amelyre 50 helyre 53-an iratkoztak be, túljelentkezés van. A vidékfejlesztési szakon 25 helyre mintegy 218-an kérték felvételüket, a könyvelési és gazdasági informatika szakon az 50 helyre 116-an jelentkeztek. A vidékfejlesztési szak vezetésével megbízott Rostás Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, tanszékvezető elmondta: tudatos döntés eredménye volt a vidékfejlesztési szak beindítása a Székelyföldön, mivel a vidék helyzetével, fejlesztésével kapcsolatos kérdések előtérbe kerültek. - Javában zajlanak az egyetemi felvételik a Kolozsváron is. A Babes-Bolyai Egyetem Magyar Irodalomtudományi Karán 50 helyre 63 diák versengett. Az eredményhirdetésre július 28-án kerül sor. A tanszék hitoktató-magyar szakán július 27-én kezdődik a vizsga. A néprajz tanszéken 20 helyre 45 diák jelentkezett. /Papp Annamária: Először tartottak felvételit az EMTE-n. Legtöbben a vidékfejlesztési szakra iratkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2003. május 17.

Venczel József születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából szervezett kétnapos konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi, valamint Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi szakosztálya. A Venczel József öröksége - múlt, jelen és jövő a falukutatásban című rendezvénysorozatnak május 16-án volt a megnyitása Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ székházában. Keszegh Vilmos, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi szakosztály elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy a konferenciának, amelynek megszervezésében Szász Alpár Zoltán, a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi szakosztály elnöke oroszlánrészt vállalt, kettős célja van: emlékezni Venczel Józsefre, ugyanakkor alkalom arra, hogy beszéljenek a falukutatás jelenéről és jövőjéről is. Elsőnek Soó Tamás emlékezett a kitűnő falukutatóra, aki 62 év távlatából visszaemlékezett arra az időre, amit együtt töltött Venczel Józseffel. A jelenlévők meghallgathatták Neményi Ágnes Venczel József és a falukutatás időszerűsége Erdélyben, valamint Balázs Sándor Mikó Imre és a falukutatás című előadásait. /Köllő Katalin: A falukutatás múltja, jelene és jövője. Emlékezés Venczel Józsefre. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ A konferencián Benkő Samu művelődéstörténész és Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője Venczel József pályáját ismertette. Rostás Zoltán szociológus Venczel és a Dimitrie Gusti-féle iskola kapcsolatáról beszélt, Cseke Péter pedig a venczeli szerepről az erdélyi fiatalok falukutatásaiban. Vincze Mária közgazdász a Kászonok vidékének kistérségi fejlesztési stratégiáját vázolta és Gagyi József antropológus a "varázstalanított székely falu" generációváltással kapcsolatos értékváltásairól beszélt. /Rostás-Péter Emese: Konferencia Venczel József születésének kilencvenedik évfordulóján. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

2003. november 26.

Kolozsváron 1968-ban a magyar egyetemisták Új Hajtás című magyar folyóiratot szerettek volna létrehozni, de engedélyt nem kaptak hozzá. Azonban megindult Kolozsváron 1968-nam az Echinox egyetemista diáklap, 24 oldalnyi felületéből 3 oldalon magyarul, 1 oldalon pedig németül. A folyóirat első főszerkesztője Eugen Uricaru volt (a Romániai Írószövetség elnöke), a magyar oldalaké pedig Rostás Zoltán, majd dr. Gaal György. Szerkesztője volt a későbbi években többek között Németi Rudolf, Egyed Péter, Szőcs Géza, Balló Áron, Horváth István. A lap hasábjain Balla Zsófia, Egyed Emese, Sántha Attila, Orbán János Dénes versei jelentek meg. Nem volt könnyű a magyar oldalakat, egyáltalán az újságot szerkeszteni, emlékezett dr. Gaal György. Mindig kellett tartalékban egy fél oldalnyi anyagnak lennie, hogy cenzúrázás után ne legyenek fehér foltok. Aztán egyre kevesebb helyet kaptak a magyar és német nyelvű írások, végül 2001-ben megszüntették a magyar és német oldalakat. /B. E. E.: Echinox - már harmincöt éve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2004. szeptember 18.

Tizenegy országból 26 professzor, illetve doktorandus részvételével kezdődött meg szept. 17-én Csíkszeredában az Európai Vidékszociológiai Társaság őszi iskolája. Rostás Zoltán professzor, a Sapientia–EMTE Csíkszeredai Karainak dékán-helyettese kifejezte örömét, hogy ilyen rangos nemzetközi szemináriumnak adhatnak otthont. A vidéki térségek kutatása és fejlesztése szakértőinek szemináriuma egyaránt tanulási alkalom és szakmai eszmecsere, hangsúlyozta a professzor. Kovách Imre, az MTA osztályvezetője elmondta, azért javasolta a megyeszékhelyet a rendezvény helyszínéül, mert a világ nem sokat tud erről a régióról, a helyi kultúráról. /Szüszer-Nagy Róbert: Sapientia–EMTE. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

2004. szeptember 27.

Negyedik alkalommal került sor szept. 26-án a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak ünnepélyes tanévnyitójára. A karok új szakokkal gyarapodtak, mostantól hivatalosan is két kar működik, ugyanakkor ebben a tanévben hagyják el az egyetem padjait az első végzősök. Csíkszeredában ettől a tanévtől a két kar keretében 9 szak működik, a hallgatók száma elérte az 1100-at, a főállású oktatóké a 70-et, az óraadóké pedig ugyancsak 70. A jelenlévőket köszöntötte dr. Bakacsi Gyula, a Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánja; üzenetét küldte dr. Rostás Zoltán, a Műszaki és Társadalomtudományok Karának dékánja; továbbá Bunta Levente megyei tanácselnök és Ráduly Róbert polgármester. /Tanévnyitó a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

2005. június 7.

Az EMTE Csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Karán Biró Zoltán, valamint, Rostás Zoltán dékán beszélt az egyetemről. A szociológia szakosokról Biró Zoltán közölte, meglehetősen sok jó képességű hallgató jelentkezik náluk. Bizonyos alapkészségek, alapismeretek tekintetében induláskor komoly hiányosságok vannak, ezért szintre hozó kurzusokat szerveztek. Minden hallgató diplomamunkájához önálló kutatást végzett valamelyik településen, térségben, nagyobb intézményben, iskolában. A tanulmányok egy jelentős része pedig felkérésére készült. Olyan munkát végeztek, amely hasznosítható lesz az illető térségben. Rostás Zoltán hangsúlyozta, hogy a térségre, piacra figyelő oktatás teljesen újszerű, máshol nem jellemző. A dékán a nagy eredmények között említette a Műszaki és Társadalomtudományi Karon kiépülő tanári kart. Induló egyetemnél nehéz főállású tanárokat találni. Övék az egyetlen tanszék, ahol 99 százalékban saját erőből állították össze a tanári kart. /Kovács Attila: Az egyetemnek a térség előtt kell járnia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

2006. augusztus 26.

A 60–70-es évekbeli Romániáját mutatja be Bányai Éva Sikertörténetek kudarcokkal. Bukaresti életutak /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2006/ című könyvében, melyben az egyéni emlékezés – kollektív emlékezet – történelmi emlékezet egybefonódása követhető nyomon. Az interjúkötet összeállításához a szerző személyesen vagy levélben kereste fel a bukaresti, vagy egy ideig Bukarestben tartózkodó magyar értelmiségieket, akik meghatározói voltak az akkori magyar intézményeknek (Ágoston Hugó, Beke György, Bodor Pál, Csiki László, Demény Lajos, Domokos Géza, Ferencz Zsuzsanna, Gálfalvi Zsolt, Halász Anna, Horváth Andor, Huszár Sándor, Kacsir Mária, Matekovics János, Molnár Szabolcs, Rostás Zoltán, Szász János, Vári Attila). A magyar intézmények létrehozásának célja az volt, a magyar értelmiségieket Bukarestbe költöztessék. A könyv bemutatja, kik voltak a magyar szellemi élet meghatározó egyéniségei; kik voltak a cenzorok, hogyan működött a cenzúra. /Vetési Júlia: „Ember tervez, Központi Bizottság végez…”– bukaresti életutak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2007. május 30.

Végleges akkreditáció hiányában a Sapientia–EMTE most ballagó hallgatói más egyetemen kénytelenek államvizsgázni, és a felsőoktatási intézmény egyik dékánja szerint előfordulhat, hogy a jövőben sem lesz másként. Rostás Zoltán – aki tagja a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségnek (ARACIS) – úgy véli: a Sapientán csorbul az egyetemi autonómia azáltal, hogy az intézményt a kuratórium irányítja. „Az új akkreditációs előírások között nincsen olyan rendelkezés, amely tiltaná egy romániai magánegyetem általunk gyakorolt szerkezeti felépítését és döntéshozatali mechanizmusait, a tanügyi törvény módosítása pedig a magánegyetemek hatáskörébe utalja az egyetemi vezetés szervezeti keretének és a döntéshozatali kompetenciák megállapítását” – reagált erre Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Rostás Zoltán kifejtette: ha akkreditációs szakértőként nézi a helyzetet, szinte megmagyarázhatatlan jelenségeket lát. Ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézményként a Sapientiát kuratórium irányítja. Rostás szerint azáltal csorbul az egyetemi autonómia, hogy a kuratórium nevezi ki az egyetem rektorát, a dékánokat. Gond az is, hogy késlekednek az egyetemi hatáskörben szervezendő vezetőválasztások, várat magára a funkcióhalmozások felszámolása, az akkreditációhoz szükséges szervezeti keretek – például a homogén összetételű karok – kialakítása. Elfogadhatatlannak tartja azt, hogy továbbra is vegyes karok működnek az egyetemen, ilyen például a Műszaki és Társadalomtudományi Kar Csíkszeredában. A legfontosabb akkreditációs feltételek közé tartozik, hogy az akkreditálni kívánt szakon magas százalékban legyenek főállású oktatók, ezek egynegyede rendelkezzék docensi vagy professzori fokozattal, a karnak és a tanszéknek saját főállású, docensi vagy professzori fokozattal rendelkező vezetője legyen. Dávid László nem lát kifogásolni valót abban, hogy a rektort és a dékánokat a kuratórium választja és nevezi ki. A rektorokon és a dékánokon kívül minden más vezetőt az adott szintnek megfelelő vezetői testület szavaz meg, és a szenátus, illetve a kuratórium hagyja jóvá a kinevezést. Dávid László jogosnak tartja azt a kifogást, hogy a Sapientián „hibrid karok” működnek. Szerinte is a homogén fakultások biztosítanak megfelelő keretet a minőségi oktatáshoz, azonban hangsúlyozta, egyelőre nem találtak jobb megoldást erre a helyzetre. A rektor tájékoztatása szerint a Sapientia a megváltozott törvényes előírásoknak megfelelően, 2007. őszén nyújtja be a Román Minőségbiztosítási Ügynökséghez (ARACIS) az első szakok akkreditációs kérelmét, és ezek sikeres akkreditációja esetén kérheti az intézmény végleges intézményi akkreditációját. /Cs. P. T. : Akkreditációs buktatók a Sapientia egyetemen? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2007. július 28.

Megalakult Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság tagjai az MTA romániai külső tagjai és a megválasztott köztestületi tagok. Jelenleg 392 romániai tagja van az MTA külső köztestületének. A 2007. júniusában lezajlott belső választások során a romániai köztestület megválasztotta a hat tudományterület 5–5 képviselőjét. Hozzájuk csatlakozik az MTA 17 romániai külső tagja, és együtt alkotják a 47 tagú Kolozsvári Akadémiai Bizottságot. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) tagsága az ősz folyamán megválasztja elnökét és alelnökeit. A KAB tagjai: A) Az MTA romániai külső tagjai: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Néda Zoltán, Németh Sándor, Péntek János, Péter Mihály Heinrich, Toró Tibor, Uray Zoltán. B) A megválasztott köztestületi tagok tudományterületek szerint: I. Bölcsészettudományok: Dávid Gyula, Kovács András, Egyed Emese, Keszeg Vilmos, Pál Judit. II. Társadalomtudományok: Bíró A. Zoltán, Rostás Zoltán, Salat Zakariás Levente, Benedek József, Vincze Mária. III. Orvosi tudományok: Kun Imre, Egyed-Zsigmond Imre, Szilágyi Tibor, Kovács Dezső, Jung János. IV. Műszaki tudományok: Dávid László, Csibi Vencel-József, Bitay Enikő, Köllő Gábor, Preitl István György. V. Természettudományok: Kása Zoltán, Szilágyi Pál, Paizs Csaba, Lingvay József, Fodorpataki László. VI. Agrártudományok: Csedő Károly, Tiboldi István, Wagner István, Márkus István, Bedő Imre. /Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz/Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2007. november 21.

Megújult a szervezeti és intézményi struktúra Csíkszeredában a Sapientia – EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Karán. A változás összefügg az egyetem akkreditációs felkészülésével, jelentette be az intézmény újonnan kinevezett dékánja, Biró A. Zoltán. A műszaki és társadalomtudományi tanszék idéntől két önálló szakmai struktúraként működik tovább, viszont a kar megmarad adminisztratív egységként. A Társadalomtudományi Intézetet dékánként és megbízott intézményvezetőként Biró A. Zoltán vezeti, míg a Műszaki Tudományok Intézetét Szép Sándor rektor-helyettes. A társadalomtudományi képzés vezetését korábban, szaképítő professzorként, Rostás Zoltán látta el. Biró szerint az egyetemnek sikerült teljesítenie a kitűzött fejlesztési feladatokat, a szociológia–vidékfejlesztés és a kommunikáció szakon végzett hallgatók 85 százaléka jelenleg is a térségben dolgozik. A Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ pedig több térségi, önkormányzati megrendelésnek is eleget tesz. /Horváth István: Struktúraújítás a Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2008. április 18.

Megnyílt az út a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára az intézményi akkreditációhoz, miután április 17-én Bukarestben a felsőoktatás minőségét ellenőrző ügynökség (ARACIS) jóváhagyta a csíkszeredai szociológiai szak akkreditációját is, erősítette meg Rostás Zoltán professzor, a szak oktatója. A teljes körű akkreditálást három szak akkreditálását követően kérvényezheti az egyetem vezetősége, két szak korábban pozitív választ kapott. Az ARACIS februárban akkreditálta a Marosvásárhelyen működő informatika szakot, egy hónapja pedig a csíkszeredai román–angol nyelv és irodalom szak is elnyerte a hatóság végleges jóváhagyását. Az ARACIS-bizottság április 17-én a csíkszeredai szociológiai szak mellett a szintén csíkszeredai könyvelés és gazdálkodási informatika szak akkreditációs kérelmét vizsgálta meg. A testület a szociológia szakot akkreditálta, a másik kérelmet visszaküldte az illetékes szakbizottsághoz. A Sapientia rektora, Dávid László a szociológia esetében pozitív válaszra számított. Az akkreditáció elnyerése lehetővé tenné, hogy a Sapientia is szervezzen államvizsgát, illetve azt, hogy a román állam is támogassa anyagilag az intézményt. /Cseke Péter Tamás: Sapientia–EMTE: közel már az akkreditáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A román állami támogatást sürgeti a magyar kormány. Törzsök Erika, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője élesen bírálta a román felet, amiért az előzetes megállapodásokkal ellentétben nem támogatta a Sapientiát. Törzsök Erika a leszögezte, az egyetem létrehozásakor lefektetett támogatási elvekből csak a magyar állami támogatás valósult meg, holott az alapító okiratban az szerepel, hogy a történelmi magyar egyházak és a helyi önkormányzatok is az egyetem finanszírozóivá válnak. 2000 és 2007 között a magyar költségvetés 13 milliárd forintot folyósított az egyetemnek, míg más forrásból gyakorlatilag semmit nem tudott szerezni a Sapientia. Törzsök Erika elmondta: az erdélyi magyar intézményrendszer támogatása elsősorban a román állam feladata. /Akkreditációs remények. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

2008. június 24.

Hétéves fejlesztési-szakmai munka után elnyerte az akkreditációt a Sapientia Egyetemen, Csíkszeredán a szociológia–vidékfejlesztés szak. A Műszaki és Társadalomtudományi Kar keretében működő mérnöki szakok és a kommunikáció szak akkreditációjára három végzős évfolyam után, 2009 őszétől kerül sor. – A Sapientia Egyetemen a hagyományos mérnökavatón ünnep keretében búcsúzott az élelmiszeripari szak és a környezetmérnöki szak 56 végzős hallgatója. -A Magyar Tudományos Akadémia által életre hívott Kolozsvári Akadémiai Bizottságban (KAB) dr. Rostás Zoltán és dr. Biró A. Zoltán vesz részt választott tagként. A KAB keretében Alkalmazott Társadalomtudományi Szakbizottság alakult 20 taggal, csíkszeredai székhellyel. A térségi tudományos élet elismerésének jele, hogy a KAB ez év októberében a következő közgyűlését Csíkszeredában tartja. A Sapientia Egyetemen Csíkszeredában a Társadalomtudományi Intézet minden évben megrendezi a végzős hallgatók diplomamunkáinak eredményeit bemutató, szakmai verseny formájában szervezett műhelykonferenciát. A szociológia–vidékfejlesztés szakos végzősök 33 diplomamunkát mutattak be a kétnapos Térség – Érték – Társadalom műhelykonferencián. A kommunikáció-PR szakos végzős hallgatók „Kreatív térség” című konferenciáján 64 diplomamunkát mutattak be. /Sapientia hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998